Európai Integráció

Az Európai Unió története: ​Az Európai Unió “gyökerei” a második világháború után jöttek
létre, mégpedig azzal a céllal, hogy véget vessenek az európai országok közötti háborúnak.
Elsőként 1951​-ben az az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) ​hozta létre 6 alapító
ország: ​ Franciaország, az NSZK, Olaszország, Luxemburg, Belgium és Hollandia, a
szén- és acélkészletek kezelése céljából Ez a szövetség volt az első lépés a politikai és
gazdasági együttműködésre.
Ezután ​1957​-ben a római szerződéssel alapította szintén az előbb említett 6 állam az
Európai Gazdasági Közösséget (EGK)​. Még ugyanebben az évben az Európai
Atomenergia Közösséget (EURATOM) is megalapították, amely ​1958. január 1-től lépett
életbe. Az aláíró tagok megállapodtak az atomenergia békés célú felhasználásában és az
atomenergia-ipar fejlesztésében való együttműködésében. Ezáltal a közös piac is létrejött az
atomenergiát érintő területeken. E három szövetség ​1967​-ben aztán összeolvad az ​Európai
Közösségbe (EK), ​amellyel az önálló jogalanyiságukat azonban nem vesztették el a
szervezetek, csak egy intézménybe kerültek.
1973​
​ -ban ezt közösséget bővítették, hiszen ​Dánia, Írország és Nagy-Britannia is
csatlakozik. ​Norvégiában​a lakosság szavazta le a csatlakozást.
1979​
​ -ben megtartják az demokratikus választást az Európai Parlamentben. 1981-​ben
Görögország ​csatlakozik tizedikként.
Az ​ 1985​-ben létrehozott ​schengeni egyezmény ​elsősorban a belső határőrizet
megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden
unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró
tagország alkalmazza. A ​következő évben aztán újabb két ország csatlakozik:
Spanyolország és Portugália.
Az ​
​ 1990​-es vasfüggöny lebontás után az ​NDK is csatlakozik, de már az egységes
Németország ​részeként.
A​ maastrichti szerződés​t ​1992. február 7​-én írták alá az EK tagjai és ​1993. november
1​-jén lépett hatályba. Ez a szerződés az ​Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi
és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tertalmazta
még az euró bevezetésének szabályait.
A​ koppenhágai kritériumok kifejezés azt a feltételrendszert jelöli, amelyet az Európai
Unió a csatlakozási tárgyalások megkezdésének alap feltételéül szabott a közösséghez
csatlakozni kívánó kelet-európai államok számára. ​1995​-ben belép ​Ausztria, Finnország és
Svédország ​immár az​Európai Unióba.
2002-​ben 12 tagállamban állnak át az euróra, azóta pedig már 19 államra bővült az
eurózóna. ​2004​. ​május 1-jén 25 tagállamra bővül az ​EU​, mivel csatlakozik ​Ciprus,
Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, MAGYARORSZÁG,
Málta, Szlovákia és Szlovénia is. ​2007-​ben ​Románia és Bulgária is csatlakozik még, majd
még ez év ​december 13​-án aláírják a liszaboni szerződést Liszabonban​. Ez a szerződés az
EU működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatainak módosításaival.
Főbb változások közé tartoztak a minősített többségi szavazatok számának növelése az EU
Tanácsában, az ​Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, a korábban
bevezetett pillérrendszer megszüntetése, új tisztségek létrehozása egy egységes álláspont
képviseletének megkönnyítése.
2013​-ban csatlakozik még ​Horvátország​, majd 2016 nyarán népszavazás útján a
kilépés mellett dönt az ​Egyesült Királyság​, melynek hatására David Cameron
miniszterelnök másnap le is mond. ​2017-ben az Európai Unió ​eddig soha nem alkalmazott
7. cikkelye alapján hazánk szankcionálására fogadott el határtervezetet. ​2020. január 31​ -én
47 év után az ​Egyesült Királyság​hivatalosan is kilép az EU-ból
Az Európai Unió 4 fő szabadságelve:
 -​ Az áruk szabad áramlása
​

-​ A tőke szabad áramlása

​
-​ A szolgáltatások szabadsága
​

-​ A személyek szabad mozgása

​

Az Európai Unió intézményrendszere

Az Európai Uniónak alapvetően 5 alapintézménye van, melyek együttesen, összedolgozva

irányítják az unió mindennapi életét. Ez az 5 az Európai Bizottság, Tanács, Európai Tanács,
Európai Parlament, Európai Bíróság.

Az Európai Bizottság

1958-ban alapult, elnöke Ursula von der Leyen, székhelye Brüsszelben van. Tagjai a biztosi
testület, mindegyik uniós tagállam egy biztost delegál, azaz összesen 27 tagból áll. Az
Európai Bizottság az Európai Unió társadalmával kiemelkedően a legnagyobb felületen
érintkező közösségi intézmény. ​Szerepe egyrészt, hogy jogszabály javaslatokat dolgoz ki
elfogadás céljából az Európai Parlament és a Tanács felé. Szintén a Tanács és a
Parlament jóváhagyásával kidolgozza az unió éves költségvetését és a Számvevőszék
ellenőrzésével felügyeli az uniós források elköltését.

A Tanács (Európai Unió Tanácsa)

Nem hivatalosan a Miniszterek Tanácsának is hívják. 1958-ban alapult, elnöke 6 havonta

mindig más uniós ország, tagjai az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért
felelős miniszterei (pl. külügyminiszterek, oktatásügyi, egészségügyi miniszterek, stb. -
mikor mit kell épp megvitatni). Az Európai Unió legfőbb jogalkotó szerve (az EU
„felsőháza”). ​A Parlamenttel közösen a feladatai többek között az Európai Bizottságtól
beérkező jogszabály javaslatok vitatása és elfogadása, valamint az unió éves
költségvetésének elfogadása. Megállapodásokat köt az unió és más országok vagy
nemzetközi szervezetek között.

Az Európai Tanács
1974-ben alapult, de csak 2009-ben lett hivatalos uniós intézmény, elnöke Charles Michel,
székhelye Brüsszel. Tagjai az uniós országok államfői, kormányfői, az Európai Tanács és az
Európai Bizottság elnöke. ​Meghatározza az unió tevékenységének általános politika
irányvonalát, prioritásait. Kialakítja az unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Az
ülésein felmerülő kérdésekkel kapcsolatban felkérheti az Európai Bizottságot arra,
hogy megoldási javaslatot dolgozzon ki, illetve úgy határozhat, hogy az Európai Unió
Tanácsa elé utalja az ügyet. Évente csak egyszer, vagy azon túl rendkívüli esetekben ül
össze.

Az Európai Parlament

1952-ben alapult, 62-től van jelenlegi neve, az első parlamenti választásokra 79-ben került
sor. Székhelye Strasbourg. Elnöke David-Maria Sassoli. Tagjai 705 európai parlamenti
képviselő, akiket 5 évente választanak az európai állampolgárok. Ez az EU „alsóháza”. 3 fő
feladata van: ​Jogalkotás, azaz a Tanáccsal együtt az Európai Bizottság által terjesztett
javaslatok alapján jogszabályokat fogad el. Nemzetközi megállapodások elfogadásáról
határoz, valamint dönt az Európai Unió bővítéséről. Felügyelet, azaz ellenőrzi az uniós
intézményeket. Megválasztja a Bizottság elnökét, és jóváhagyja a biztosi testületet.
Bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsággal szemben, lemondásra kötelezve a
testületet. Költségvetés, azaz a Tanáccsal együtt kialakítja, jóváhagyja az unió
költségvetését.

Az Európai Bíróság

1952-ben alapult, székhelye Luxemburg, tagjai a bíróság: tagállamonként 1 bíró, továbbá 11

főtanácsnok, és a törvényszék: mindegyik uniós országból 2 bíró. ​Feladata elsősorban, hogy
biztosítsa a jogszabályok tiszteletben tartását a az uniós országoktól, intézményektől.
Amennyiben egy tagállami kormány nem teljesíti az uniós jogszabályokból eredő
kötelezettségeiket kötelezettségszegési eljárás indítható ellene. Magánszemélyek és cégek
keresetet indíthatnak a Bíróságon, ha érdekeik sérelmet szenvedtek uniós intézmények, vagy
alkalmazottak által meghozott, vagy meg nem hozott intézkedések miatt.