A COVID19 Kezelesi Iranyelvei

COVID-19 Treatment Guidelines
Coronavirus Disease 2019 (COVID-19)

Treatment Guidelines
A 2019-es koronavírus-betegség (COVID19)
kezelési irányelvei
Credit NIAID-RML
Letöltve a https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/ weboldalról 2021. február 14-én.
Látogasson el a https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/ weboldalra az Irányelvek legfrissebb

verziójáért.
Hogyan hivatkozzon a COVID19 kezelési irányelvekre:
COVID-19 Treatment Guidelines Panel. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Treatment Guidelines. National
Institutes of Health. Available at https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/. Elérve: [dátum beillesztése].
A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság rendszeresen tesz közzé ajánlásokat ezekben az irányelvekben,
amint elérhetők, amely frissítések új információkat tartalmaznak a COVID19 kezelésével kapcsolatban. Az Irányelvek
legújabb verziója a COVID-19 Treatment Guidelines weboldalán érhető el:
(https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/).
COVID-19 Treatment Guidelines 1
Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Tartalomjegyzék
Újdonság az Irányelvekben ....................................................................................................................... 4
A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság közleménye a tocilizumab (és más interleukin-6-
gátló) használatáról a COVID19 kezelésében ............................................................................................ 7
Bevezetés ................................................................................................................................................ 11
Áttekintés a COVID19-ről....................................................................................................................... 14
A SARS-CoV-2-fertőzés tesztelése ..................................................................................................... 18
A SARS-CoV-2-fertőzés megelőzése és kivédése ................................................................................ 24
A SARS-CoV-2-fertőzés klinikai spektruma ....................................................................................... 33
Kritikus állapotú COVID19-betegek kezelése ......................................................................................... 39
Általános szempontok ......................................................................................................................... 40
Infekciókontroll ................................................................................................................................... 49
Hemodinamika .................................................................................................................................... 52
Oxigenizáció és lélegeztetés ................................................................................................................ 55
Akut vesekárosodás és vesepótló kezelés ............................................................................................. 62
Gyógyszeres beavatkozások ................................................................................................................ 63
Extrakorporális membránoxigenizáció ................................................................................................. 64
A COVID19-betegek kezelése................................................................................................................. 66
Jóváhagyott vagy vizsgálat alatt álló antivirális gyógyszerek a COVID19 kezelésére .............................. 77
Remdesivir .......................................................................................................................................... 79
2a táblázat: Remdesivir: válogatott klinikai adatok .......................................................................... 81
Klorokin vagy hidroxiklorokin azitromicinnel kombinálva vagy önállóan adva ................................... 89
2b táblázat: Klorokin vagy hidroxiklorokin azitromicinnel kombinálva vagy önállóan adva:
válogatott klinikai adatok................................................................................................................. 95
Ivermektin ......................................................................................................................................... 110
2c táblázat: Ivermektin: válogatott klinikai adatok ........................................................................ 115
Lopinavir/ritonavir és más HIV-proteázgátlók ................................................................................... 127
2d táblázat: A COVID19 kezelésére jóváhagyott vagy vizsgálat alatt álló antivirális gyógyszerek
jellemzői ........................................................................................................................................... 133
SARS-CoV-2-ellenes antitestkészítmények ........................................................................................... 140
Konvaleszcens plazma....................................................................................................................... 141
SARS-CoV-2-re specifikus immunglobulinok ................................................................................... 149
SARS-CoV-2-ellenes monoklonális antitestek ................................................................................... 150
3a táblázat: SARS-CoV-2-ellenes monoklonális antitestek: válogatott klinikai adatok ................... 157

3b táblázat: Vizsgálat alatt álló SARS-CoV-2 antitest alapú készítmények jellemzői COVID19
kezelésére .......................................................................................................................................... 165
Értékelés alatt álló sejtalapú terápia a COVID19 kezelésére .................................................................. 169
Vizsgálat alatt álló immunmodulánsok a COVID19 kezelésére ............................................................. 172
Kortikoszteroidok .............................................................................................................................. 173
4a táblázat: Kortikoszteroidok: válogatott klinikai adatok .............................................................. 178
Interferonok (alfa, béta) ..................................................................................................................... 190
Interleukin-1-inhibitorok ................................................................................................................... 194
Interleukin-6-inhibitorok ................................................................................................................... 197
Kinázinhibitorok: a baricitinib és más Janus-arcú-kináz-gátlók és a Bruton-féle tirozin-kináz-gátlók . 201
Nem SARS-CoV-2-re specifikus immunglobulinok........................................................................... 209
4b táblázat: Értékelés alatt álló immunmodulátorok a COVID19 kezelésére ...................................... 211
A COVID19-betegek antitrombotikus terápiája ..................................................................................... 225
Étrendkiegészítők .................................................................................................................................. 235
C-vitamin .......................................................................................................................................... 236
D-vitamin .......................................................................................................................................... 239
Cinkpótlás és a COVID19 ................................................................................................................. 241
Bizonyos egyidejűleg alkalmazott gyógyszerekre vonatkozó megfontolások COVID19-betegek esetén 245
COVID19 és speciális betegcsoportok .................................................................................................. 250
Különleges szempontok terhességben ................................................................................................ 251
Különleges szempontok gyermekeknél .............................................................................................. 255
Különleges szempontok daganatos beteg felnőtteknél és gyermekeknél ............................................. 259
Különleges szempontok szerv vagy hemopoetikus őssejt-transzplantáció, valamint sejtterápia
jelöltjeinél, donorjainál és recipienseinél ........................................................................................... 266
5. Táblázat: Transzplantált betegek COVID19 kezelésében értékelés alatt álló gyógyszerek
különleges vonatkozásai ................................................................................................................ 271
Különleges szempontok HIV-fertőzötteknél ..................................................................................... 274
Az influenza és a COVID19 .............................................................................................................. 280
A függelék, 1. táblázat: COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság tagjai ................................ 285
A függelék, 2. táblázat: COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság Pénzügyi nyilatkozat
COVID19-kezeléssel vagy -diagnosztikával foglalkozó vállalatok részére ............................................ 288

Újdonság az Irányelvekben
Utoljára frissítve: 2021. február 11.
A 2019-es koronavírus-betegség (COVID19) kezelési irányelveit elektronikus formában publikálják, így
részletenként és gyors ütemben frissíthető, tekintettel a COVID19 kezelését érintő növekvő
információmennyiségre.
A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a továbbiakban Bizottság) elkötelezett a
dokumentum frissítésére, hogy biztosítsa a legfrissebb információkat az egészségügyi dolgozók, a
betegek és a szakmapolitikai szakértők részére a COVID19 optimális kezelésével kapcsolatban (a
Bizottság névsorát lásd a Bizottság tagjainak listájánál).
A Bizottság tagjaiból álló munkacsoportok új szakaszokat és ajánlásokat írnak az Irányelvekhez, valamint
frissítik a meglévő szakaszokat. A Bizottság tagjainak többsége támogatja az Irányelvekben szereplő
valamennyi ajánlást (az Irányelvek kidolgozásának további részleteit lásd a Bevezetésben.)
Az Irányelveknek az elmúlt hónapban végrehajtott főbb módosításai a következők:
2021. február 11.
Az Irányelvek legfontosabb frissítései
Bevezetés
Az Irányelvben található minden ajánláshoz kapcsolódik egy értékelés, hogy mennyire erős az ajánlás a
megállapításra és milyen az ajánlás alapját adó bizonyítékok minősége. A bizonyítékok minőségére
irányuló értékelési rendszert átdolgozták, hogy jobban meghatározza, hogy a Bizottság ajánlása milyen
típusú tudományosan bizonyított tényre alapoz. Az új értékelési pontok a következők:
Az ajánlás erőssége Az ajánlást alátámasztó bizonyítékok minősége
A: Erős ajánlás a megállapításra I: Egy vagy több randomizált klinikai vizsgálat
B: Mérsékelt ajánlás a megállapításra jelentősebb limitációk nélkül
C: Opcionális ajánlás a megállapításra IIa: Egyéb randomizált klinikai vizsgálatok vagy
randomizált klinikai vizsgálatok alcsoportelemzései
IIb: Nem randomizált klinikai vizsgálatok vagy
megfigyeléses kohorszvizsgálatok
III: Szakértői vélemény
SARS-CoV-2-fertőzés megelőzése és kivédése

Ez a fejezet a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2-nek (SARS-CoV-2) az Egyesült
Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) által vészhelyzeti használati engedélyen
(EUA) keresztül elérhető mRNS-vakcináiról szóló rövid ismertetővel bővült. A fejezet tartalmaz továbbá
a hidroxiklorokin posztexpozíciós megelőző kezelésként (PEP) történő alkalmazásáról szóló frissített
klinikai vizsgálati adatokat.
A COVID19-betegek kezelése
Ez a rész olyan indoklásokkal frissült, amelyek alátámasztják az 1. ábrán látható ajánlásokat. A
COVID19-betegség súlyosságán alapuló farmakológiai ajánlások. Apró, magyarázó frissítésekkel egészült
ki az 1. ábrán látható szöveg.

Ivermektin
Ez a rész már magába foglalja a Bizottság ivermektinnel kapcsolatos új információit és javaslatát, amely
2021. január 14-én jelent meg. Egy új táblázat foglalja össze a COVID19-betegek ivermektinnel történő
kezeléséről szóló randomizált klinikai vizsgálatok és retrospektív kohorszvizsgálatok eredményeit,
amelyek szakmailag elbírált újságokban jelentek meg vagy előzetes, szakmailag még nem bírált kéziratok
formájában váltak elérhetővé.
SARS-CoV-2-ellenes monoklonális antitestek

A bamlanivimabot, valamint a casirivimab és az imdevimab kombinációját az FDA engedélyezte
vészhelyzeti használati engedéllyel olyan enyhe vagy középsúlyos COVID19-fertőzött járóbeteg számára,
akiknél nagy a veszélye, hogy a betegség súlyossá válik és/vagy kórházi kezelés válik szükségessé. Az
Irányelv ezen új szakasza kibővült a bamlanivimabról szóló, 2020. november 18-án megjelent
nyilatkozattal, valamint a casirivimab és az imdevimab kombinációjáról szóló, 2020. december 2-án
megjelent nyilatkozattal. Ez a szakasz ezen anti-SARS-CoV-2 monoklonális antitestek terhes nők és
gyermekek esetében való alkalmazásáról is tartalmaz megfontolásokat. Külön táblázatot hoztunk létre a
klinikai vizsgálati adatok összefoglalására, amelyek a vészhelyzeti használati engedély kiadásához
vezettek.
2021. február 9-én az FDA kiadta a vészhelyzeti használati engedélyt a bamlanivimab és az etesevimab
kombinációjának használatához olyan enyhe vagy középsúlyos COVID19-fertőzött járóbetegek számára,
akiknél a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatásához alkalmazott nukleinsav-amplifikációs vagy antigénteszt
pozitív eredményt adott és akiknél nagy volt a klinikai progresszió kockázata. A Bizottság hamarosan
kiadja a bamlanivimab és az etesevimab kombinációjának használatáról szóló ajánlását.
Kinázinhibitorok: A baricitinib és más Janus-kináz-gátlók, valamint a Bruton-féle

tirozin-kináz-inhibitorok
A Bizottság 2020. december 14-én kiadott információival és ajánlásaival, a baricitinib használatáról szóló
ténymegállapításokkal kiegészítettük ezt a fejezetet. Ez a rész tartalmazza Az adaptív COVID19-kezelési
klinikai vizsgálat 2 (ACTT-2) klinikai adatainak részletesebb leírását, aminek köszönhetően az FDA
kiadta a vészhelyzeti használati engedélyt a baricitinib és a remdesivir használatára bizonyos kórházban
kezelt COVID19-fertőzött betegek számára.
Az Irányelvek más frissítései
Az alábbi fejezetek apróbb változtatásokon estek át a revízió során:
 Általános szempontok
 SARS-CoV-2-fertőzés tesztelése
 COVID19-betegek antitrombotikus terápiája
 Cinkpótlás és a COVID19
2021. február 3.
A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság közleménye a tocilizumab (és más
interleukin-6-gátló) használatáról a COVID19 kezelésében
Az Irányelvek interleukin-6-inhibitorok c. fejezetének legutóbbi felülvizsgálata óta számos tocilizumabbal
kapcsolatos randomizált, kontrollos vizsgálat eredménye jelent meg. Továbbá A randomizált, beágyazott
elrendezésű, multifaktoriális, adaptív platformot alkalmazó klinikai vizsgálat a közösségben szerzett tüdőgyulladás
vizsgálatára (REMAP-CAP) elnevezésű vizsgálat előzetes eredményei is megjelentek egy szakértői bírálaton át
nem esett jelentésben. A REMAP-CAP mostanáig a legnagyobb klinikai vizsgálat, amely az interleukin (IL)-6-

gátlók használatát vizsgálta COVID19-betegek esetében. Miután átnézte a REMAP-CAP és más klinikai
vizsgálatok összegyűjtött eredményeit, a Bizottság átdolgozta a tocilizumab és a sarilumab használatának ajánlását
COVID19-betegek esetében.
 Azon betegek számára, akiket 24 órán belül vettek fel az intenzív osztályra (ITO) és akik invazív
vagy noninvazív gépi lélegeztetésre vagy magas áramlású oxigénterápiára (oxigénáramlás >0,4
FiO2/30 l/perc) szorulnak, nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a tocilizumab vagy a
sarilumab használatát vagy mellőzését ajánljuk.
 Habár sok, a tocilizumab COVID19 kezelésére alkalmazását tanulmányozó klinikai
vizsgálatba vontak be olyan betegeket, akik megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, a mai
napig elérhető összegyűjtött adatok alapján nem lehet határozottan állást foglalni a
gyógyszer használata mellett vagy ellen.
 A REMAP-CAP klinikai vizsgálat eredményeinek tükrében néhány bizottsági tag az olyan
betegek számára, akik megfelelnek a fenti kritériumoknak és emellett a légzési
elégtelenség gyors romlását mutatják, a dexametazon mellé egyszeri tocilizumabot
alkalmazna (8 mg/aktuális testtömeg kg, 800 mg-ig).
 A REMAP-CAP-ben részt vevő betegek közül túl kevés kapott sarilumabot ahhoz, hogy a
Bizottság fel tudja mérni a hatásosságát azon betegek körében, akik megfelelnek a fenti
kritériumoknak.
 A Bizottság nem ajánlja a tocilizumab vagy a sarilumab COVID19 kezelésére való használatát
olyan betegek körében, akik nem szorulnak ITO-n történő kezelésre vagy az ITO-n kezelik őket,
de nem felelnek meg a fenti kritériumoknak, kivéve klinikai vizsgálatok során (BIIa).
A tocilizumabbal és a sarilumabbal jelenleg folyamatban lévő randomizált, kontrollos vizsgálatok
eredményeinek köszönhetően jobban meg fogjuk tudni érteni ezen IL-6-gátlók szerepét a COVID19
kezelésében. Az Interleukin-6-gátlók fejezetet a későbbiekben frissítjük lesz ezen tanulmányok
részleteivel.

A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság
közleménye a tocilizumab (és más interleukin-6-gátló)
használatáról a COVID19 kezelésében

Háttér
A tocilizumab egy rekombináns humanizált anti-interleukin (IL)-6 receptor monoklonális antitest, melyet
az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) egyes reumatológiai
betegségek és kiméra antigénreceptorral rendelkező T-sejt (CAR-T-sejt) okozta citokinfelszabadulási
szindróma kezelésében hagyott jóvá. Ebbe az osztályba tartozó hasonló szer például még a sarilumab,
amit az FDA jóváhagyott a reumatoid artritisz kezelésére. Feltételezik, hogy a proinflammatorikus IL-6
szintjének vagy hatásainak modulálása javíthatja a COVID19 lefolyását. Mostanáig az FDA egyik IL-6-
gátlót sem hagyta jóvá a COVID19 kezelésére.
A bizonyítékok rövid összefoglalója
Az IL-6-gátlók COVID19 kezelésére történő alkalmazásának értékelésére irányuló kezdeti vizsgálatok
ellentmondó eredményeket hoztak. Több, tocilizumabot értékelő vizsgálatot limitált az alacsony
statisztikai ereje, a heterogén vizsgált populáció, akik között a betegség súlyossága különböző mértékű
volt, és/vagy a kortikoszteroidok egyidejű használatának alacsony gyakorisága, ami standard terápiának
számít súlyos vagy kritikus COVID19-megbetegedés esetén1-3. Ezek a klinikai vizsgálatok nem mutattak
csökkenést a mortalitásban a tocilizumab kezelést követő egy hónapon belül. Azonban más klinikai
vizsgálatok azt találták, hogy a tocilizumab kezelés csökkentette az intenzív osztályon (ITO) vagy
kórházban történő kezelések számát vagy a tartózkodás időtartamát (a tocilizumab biztonságosságát és
hatásosságát értékelő tanulmány súlyos, COVID19 okozta tüdőgyulladásos betegek körében, A Study to
Evaluate the Safety and Efficacy of Tocilizumab in Patients With Severe COVID-19 Pneumonia
[COVACTA])4 vagy csökkentette a gépi lélegeztetés vagy halál összesített mértékét (kisebbségi betegek
Actemrával történő kezelésének értékelése, Evaluating Minority Patients With Actemra [EMPACTA]). 5 A
randomizált, beágyazott elrendezésű, multifaktoriális, adaptív platformot alkalmazó klinikai vizsgálat a
közösségben szerzett tüdőgyulladás vizsgálatára (Randomized, Embedded, Multifactorial Adaptive
Platform Trial for Community-Acquired Pneumonia [REMAP-CAP]) elnevezésű vizsgálatba olyan
betegeket vontak be, akik légzéstámogatásra szorultak és bekerültek az ITO-ra. A betegeket az ITO
felvételt követő 24 órán és 1,2 medián napnyi (IQR 0,8–2,8) kórházi tartózkodáson belül randomizálták.
A REMAP-CAP klinikai vizsgálat előzetes jelentése szerint a placebóval összehasonlítva a tocilizumab
vagy a sarilumab használata csökkentette mind a mortalitást, mind pedig az ITO-ról történő elbocsátásig
eltelt időt, valamint megnövelte a szervtámogatás nélküli napok számát. A COVID19-Kezelési Irányelv
Bizottság (a Bizottság) azon összegyűjtött bizonyítékokra alapozza a tocilizumab és sarilumab
használatára tett ajánlását, melyek már eredményekről beszámoló klinikai vizsgálatokból származnak.
Az elérhető bizonyítékokra alapozva a Bizottság a következőket határozta:
 Azon betegek számára, akiket 24 órán belül vettek fel az ITO-ra és akik invazív vagy noninvazív
gépi lélegeztetésre vagy magas áramlású oxigénterápiára (>0,4 FiO 2/ 30 l/perc oxigénáramlás)
szorulnak, nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a tocilizumab vagy sarulimab
használatát vagy mellőzését javasoljuk.
 Habár sok, a tocilizumab COVID19 kezelésére történő alkalmazását vizsgáló klinikai
vizsgálatba vontak be olyan betegeket, akik megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, a mai

napig elérhető összegyűjtött adatok alapján nem lehet határozottan ajánlani vagy ellenezni
a gyógyszer használatát.
 A REMAP-CAP klinikai vizsgálat eredményeinek tükrében (lásd lejjebb) néhány
Bizottsági tag az olyan betegek számára, akik megfelelnek a fenti kritériumoknak, és
emellett a légzési elégtelenség gyors romlását mutatják, a dexametazon mellé egyszeri
dózis tocilizumabot adna (8 mg/tényleges testtömeg kg, max. 800 mg).
 Túl kevés, a REMAP-CAP-ben résztvevő beteg kapott sarilumabot ahhoz, hogy a Bizottság
fel tudja mérni annak hatásosságát azon betegek körében, akik megfelelnek a fenti
kritériumoknak.
 A Bizottság nem ajánlja a tocilizumab vagy sarilumab COVID19 kezelésére való használatát
olyan betegek körében, akik vagy nem szorulnak ITO kezelésre vagy igen, de nem felelnek meg a
fenti kritériumoknak, kivéve klinikai vizsgálatok során (BIIa).
További szempontok:
 A Bizottság azon tagjai, akik a tocilizumab egyszeri adagját alkalmazták, dexametazonnal
együtt adták a betegeknek, mivel több mint 80%-a a REMAP-CAP klinikai vizsgálatba bevont
betegeknek kortikoszteroidokat is kapott, ami megfelel a jelenlegi standard terápiának.
 Számos klinikai vizsgálatban engedélyezték egy második adag tocilizumab beadását is a
vizsgálatvezető belátása szerint. Jelenleg nincs elegendő adat a tocilizumab ismételt
adagolásának támogatásához.
 Nagyon kevés immunhiányos beteget vontak be a REMAP-CAP vizsgálatba, így a tocilizumab
és dexametazon kombinációjának biztonságosságát az ilyen betegek körében nem lehet
megállapítani. A szuperinfekció veszélyét szem előtt kell tartani és monitorozni kell, főleg ha
egyidejűleg kortikoszteroidokat is alkalmaznak.
 Nem állnak rendelkezésre szisztematikus, obszervációs kohorszból vagy randomizált,
kontrollos vizsgálatokból származó adatok az IL-6-gátlók alkalmazásáról akut COVID19-
beteg gyermekek körében. Gyerekeknél a tocilizumabot a CAR-T-sejt kezeléssel kapcsolatos
citokinfelszabadulási szindróma, valamint a szisztémás és poliartikuláris juvenilis idiopátiás
artritisz kezelésére használják.
 A COVID19 kezelésére irányuló tocilizumab használata befolyásolhatja a más indikációkhoz
szükséges készleteket, mint például a reumás betegségek vagy a CAR-T-sejt kezeléshez
kapcsolódó citokinfelszabadulási szindróma kezeléséhez használtakat. Az egészségügyi
ellátórendszereket arra biztatják, hogy tartsanak megfelelő mennyiségű tocilizumabot azon
betegek részére, akiknél az FDA által jóváhagyott indikációk állnak fent.
 A kollektív bizonyítékok, amikre a Bizottság az ajánlását alapozta, tocilizumabot használó
tanulmányokból származnak. A jelenleg folyamatban lévő, sarilumabot használó randomizált,
kontrollos vizsgálatok eredményeinek köszönhetően jobban meg fogjuk tudni érteni a
sarilumab szerepét a COVID19 kezelésében.
 A sarilumabnak és a tocilizumabnak hasonló a hatásmechanizmusa. Azonban a REMAP-CAP
vizsgálatban a sarilumabot kapó résztvevők száma viszonylag alacsony volt. Továbbá a
klinikai vizsgálat a sarilumab intravénás alkalmazását értékelte, mely alkalmazási forma az
Egyesült Államokban nem engedélyezett.
Klinikai vizsgálatok adatai
Kritikus állapotú, intenzív osztályon lévő betegek
Ez a tanulmány még nem esett át szakértői bírálaton.
A mai napig a legnagyobb klinikai vizsgálat, ami az IL-6-gátlók használatát vizsgálta COVID19-betegek
körében a REMAP-CAP volt. Ez egy multinacionális, adaptív, randomizált, kontrollos vizsgálat, mely

során 803 feltételezetten vagy igazoltan COVID19-fertőzött beteget osztottak be random módon IL-6-
receptor antagonistával végzett immunmodulációra (353 résztvevő kapott tocilizumabot és 48 kapott
sarilumabot) vagy a standard terápiára (402 résztvevő) 6. Egy elsődleges, szakértői bírálaton át nem esett
jelentésben, amit olyan kritikus állapotú betegek körében végeztek, akik <15 napja voltak kórházban és az
ITO felvétel óta <24 óra telt el, és/vagy légzőszervi és szív-érrendszeri támogatásra szorultak, az alábbi
kezeléshatásokról számoltak be:
 A standard terápiával összehasonlítva, egy vagy két adag tocilizumab csökkentette a kórházon
belüli halálozást (a tocilizumabbal kezelt betegek 28%-a vs. a standard terápiát kapó betegek 36%-
a halt meg), növelte a kórházi kezelés alatti túlélést (aOR 1,64; 95%-os megbízhatósági
intervallum [CrI], 1,14–2,35) és növelte a szervtámogatás nélküli napok számát (aOR 1,64; 95%
CrI, 1,25–2,14).
 A standard terápiával összehasonlítva, egy adag sarilumab (n=48) csökkentette a kórházon belüli
halálozást (a sarilumabbal kezelt betegek 22%-a, míg a standard terápiát kapó betegek 36%-a halt
meg), növelte a kórházi kezelés alatti túlélést (aOR 2,01; 95%-os CrI, 1,18–4,71) és növelte a
szervtámogatás nélküli napok számát (aOR 1,76; 95% CrI, 1,17–2,91).
A légzéstámogatásra szoruló betegek eloszlása kiinduláskor az alábbi volt: 28,8%-nak volt szüksége
magas áramlású oxigénre, 41,5%-nak noninvazív gépi lélegeztetésre és 29,4%-nak invazív gépi
lélegeztetésre. A betegek több mint 80% kapott egyidejűleg kortikoszteroidokat is. A résztvevők több
mint 75%-a a kórházi felvételt követő 3 napon belül megkapta az IL-6-gátlót, ami arra enged
következtetni, hogy a tocilizumab vagy sarilumab kezelés előnye elsősorban olyan betegeknél jelenik
meg, akiknek az állapota gyorsan romlik. A tocilizumab és sarilumab biztonságosságának felmérését
korlátozza az, hogy kevés számú nemkívánatos eseményt jelentettek a klinikai vizsgálat során.
Számos, kritikus állapotú beteget bevonó, nagy, jól kivitelezett, randomizált, kontrollos vizsgálat vegyes
eredményeket mutatott. Még bizonytalan annak oka, hogy miért mutatnak különböző eredményeket a
klinikai vizsgálatok. A tanulmányokban résztvevő betegek különböző súlyosságú légzőszervi
diszfunkciója, a tanulmányozott populáció faji és etnikai különbségei, a kortikoszteroidok használatának
gyakoriságában fellelhető különbségek (a REMAP-CAP és EMPACTA vizsgálatok során többet
használtak) és más vizsgálati beavatkozásokban megmutatkozó különbségek mind lehetséges okai
lehetnek a különböző eredményeknek, hiszen a vizsgálatokat különböző időben folytatták a világjárvány
alatt, miközben a COVID19 kezelése fejlődött.
Súlyos betegek, akik sem magas áramlású oxigénre, sem invazív gépi lélegeztetésre, sem
ITO-felvételre nem szorulnak, csak kiegészítő oxigénre
Az EMPACTA vizsgálatban a súlyos állapotú COVID19-betegeket (n=389) tocilizumab és placebo
csoportokba randomizálták; azokat, akik noninvazív vagy invazív gépi lélegeztetésre szorultak, utólag
kizárták a klinikai vizsgálatból5. A betegek több mint 80% a módosított kezelési szándék szerinti
populációból (n=377) faji vagy etnikai kisebbségbe tartoztak5. Az elsődleges kimenetel, ami a 28. napig
bekövetkezett elhalálozás vagy az invazív gépi lélegeztetésre kapcsolás kombinációja volt, a
tocilizumabot kapó betegeknél kedvezőbb volt a placebóval szemben (12,0% a tocilizumab karban vs.
19,3% a placebokarban; 0,56; 95% CI, 0,33–0,97; p = 0,04). Azonban nem volt különbség az egyes karok
között a 28. napon számított bármely okból bekövetkező halálozásban.
A COVACTA vizsgálatba 452 COVID19-fertőzött beteget vontak be; a résztvevők 69%-a szorult
noninvazív vagy invazív gépi lélegeztetésre4. A résztvevőket 2:1 arányban randomizálták a tocilizumab-
vagy placebokarba. Nem volt különbség a karok között az elsődleges kimenetelben, a klinikai állapotban
(egy hétpontos számskála szerint) a 28. napon (OR 1,19; 95% CI, 0,81–1,76) vagy a teljes mortalitásban.
Azonban a másodlagos kimenetelre irányuló mérések eredményei azt mutatták, hogy azokat a betegeket,
akik tocilizumabot kaptak, hamarabb hazaengedték a kórházból, mint azokat, akik placebót kaptak (20

nap kórházi tartózkodás a tocilizumab karban vs. 28 nap a placebokarban; HR 1,35; 95% CI, 1,02–1,79; p
= 0,04) és rövidebb ideig tartózkodtak az ITO-n (9,8 nap a tocilizumab karban vs 15,5 nap a
placebokarban; p = 0,05).
A randomizált, kontrollos, Boston Area COVID19 Consortium (BACC) Bay által vezetett tocilizumabra
vonatkozó klinikai vizsgálatba 243 beteget vontak be. A vizsgálat alapján a gyógyszernek nem volt hatása
az elsődleges kimenetelre, ami az intubálásig eltelt idő vagy a 28. napig bekövetkezett elhalálozás volt
(HR 0,83; 95% CI, 0,38–1,81; p = 0,64)1. Hasonlóképpen a nyílt elrendezésű, nemzetközi CORIMUNO-
19–Tocilizumab (CORIMUNO-TOCI-1)2 és A tocilizumab korai alkalmazásának hatásossága COVID19-
betegeknél (RCT-TCZ-COVID-19)7 vizsgálatok nem találtak tocilizumabtól származó mortalitáshoz
köthető előnyt olyan középsúlyos vagy súlyos COVID19-betegeknél, akik nem szorultak
szervtámogatásra. Ezen utóbbi klinikai vizsgálatoknak szignifikáns metodológiai korlátai voltak,
beleértve, hogy nem vak vizsgálatok voltak, nem volt megfelelő a statisztikai erejük és/vagy nem volt
rasszi és etnikai megoszlás szerint változatos a kohorsz.
Ajánlás minősítési séma

Az ajánlások minősítése: A = Erős; B = Mérsékelt; C = Opcionális
A bizonyítékok minősítése: I = egy vagy több randomizált klinikai vizsgálat jelentősebb limitációk nélkül; IIa = egyéb
randomizált vizsgálat vagy randomizált vizsgálatok alcsoportjainak analízise; IIb = nem randomizált klinikai vizsgálat
vagy megfigyeléses kohorszvizsgálat; III = szakértői vélemény
Hivatkozások:
1. Stone JH, Frigault MJ, Serling-Boyd NJ, et al. Efficacy of tocilizumab in patients hospitalized with COVID-19.
N Engl J Med. 2020;383(24):2333-2344. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33085857.
2. Hermine O, Mariette X, Tharaux PL, et al. Effect of tocilizumab vs usual care in adults hospitalized with
COVID-19 and moderate or severe pneumonia: a randomized clinical trial. JAMA Intern Med. 2021;181(1):32-
40. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33080017.
3. Gupta S, Wang W, Hayek SS, et al. Association between early treatment with tocilizumab and mortality among
critically ill patients with COVID-19. JAMA Intern Med. 2021;181(1):41-51. Available at:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33080002.
4. Rosas I, Bräu N, Waters M, et al. Tocilizumab in hospitalized patients with COVID-19 pneumonia. medRxiv.
2020. Available at: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.08.27.20183442v2.
5. Salama C, Han J, Yau L, et al. Tocilizumab in patients hospitalized with COVID-19 pneumonia. N Engl J Med.
6. The REMAP-CAP Investigators, Gordon AC, Mouncey PR, et al. Interleukin-6 receptor antagonists in critically
ill patients with COVID-19–preliminary report. medRxiv. 2021. Available at:
https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2021.01.07.21249390v1.
7. Salvarani C, Dolci G, Massari M, et al. Effect of tocilizumab vs standard care on clinical worsening in patients
hospitalized with COVID-19 pneumonia: a randomized clinical trial. JAMA Intern Med. 2021;181(1):24-31.
Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33080005.

Bevezetés
A COVID19 kezelési irányelveit a klinikusok számára dolgoztuk ki, hogyan tájékoztassuk őket a
COVID19-betegeik ellátásának lehetőségeiről. Mivel a COVID19 optimális kezelésével kapcsolatos
klinikai információk gyorsan fejlődnek, az Irányelveket gyakran frissítjük, amint a közzétett adatok és
más hiteles információk elérhetővé válnak.
A Bizottság összetétele
A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (továbbiakban: a Bizottság) tagjait a társelnökök
nevezik ki klinikai tapasztalataik és a betegek kezelésében, a transzlációs és klinikai tudományokban
és/vagy kezelési irányelvek kidolgozásában tanúsított szakértelmük alapján. A Bizottság tagjai között
vannak szövetségi ügynökségek, egészségügyi és tudományos szervezetek, valamint szakmai társaságok
képviselői. A Bizottságban képviselt szövetségi ügynökségek és szakmai társaságok többek között:
• American Association of Critical-Care Nurses
• American Association for Respiratory Care
• American College of Chest Physicians
• American College of Emergency Physicians
• American College of Obstetricians and Gynecologists
• American Society of Hematology
• American Thoracic Society
• Biomedical Advanced Research and Development Authority
• Centers for Disease Control and Prevention
• Department of Defense
• Department of Veterans Affairs
• Food and Drug Administration
• Infectious Diseases Society of America
• National Institutes of Health
• Pediatric Infectious Diseases Society
• Society of Critical Care Medicine
• Society of Infectious Diseases Pharmacists
A szakmai társaságok képviselőinek bevonása nem jelenti azt, hogy társaságuk az irányelvek minden
részével egyetért.
A Bizottság tagjainak nevét, és azok neveit, akik hivatalból bizottsági tagok, valamint a támogató csoport
tagjai, valamint a munkahelyeiket és pénzügyi nyilatkozatát az irányelvek Bizottság névsora és Pénzügyi
nyilatkozat c. szakaszai tartalmazzák.
Az Irányelvek kidolgozása
Az Irányelvek minden szakaszát a szakaszban tárgyalt területek szakértőiből álló bizottsági tagok
munkacsoportja dolgozza ki. Minden munkacsoport felelős a releváns információk és a közzétett

tudományos szakirodalom felkutatásáért, valamint a megszerzett információk és a szakirodalom alapján
egy szisztematikus, átfogó összefoglaló közlemény elkészítéséért. A munkacsoportok javaslatokat tesznek
az irányelvek frissítésére a legújabb publikált kutatási eredmények és a folyamatosan fejlődő klinikai
információk alapján.
Az irányelvek új szakaszait és ajánlásait a Bizottság szavazó tagjai vizsgálják felül és szavazzák meg. A
javaslatok a tagok többségének támogatásával kerülhetnek be az irányelvekbe. Ez vonatkozik a kezelés
mellett szóló, valamint a kezelést nem támogató ajánlásokra és azokra az esetekre, amikor nincsen
elegendő adat arra, hogy a kezelések alkalmazása mellett vagy ellen foglaljon állást. A Bizottság
társelnökei testületi szavazás nélkül hagyják jóvá a minősített ajánlásokat nem befolyásoló meglévő
szakaszok frissítéseit. A bizottsági tagok kötelesek bizalmasan kezelni az irányelvek kidolgozása során
figyelembe vett összes bizottsági tanácskozást és közzé nem tett adatot.
Az adatösszegzés és az ajánláskidolgozás módszertana
A munkacsoportok kritikusan felülvizsgálják és összegzik az elérhető adatokat az ajánlások
kidolgozásához. A figyelembe vett adatok szempontjai többek között, de nem kizárólag a következők: az
adatok forrása, a vizsgálat típusa (pl. randomizált kontrollált vizsgálat, prospektív vagy retrospektív
kohorszvizsgálat, esetsorelemzés), a módszerek minősége és alkalmassága, a résztvevők száma, valamint
a megfigyelt hatás mértéke.
Az irányelvek ajánlásai tudományosan bizonyított tényeken és szakértői véleményeken alapulnak. Minden
ajánláshoz két minősítés tartozik: egy nagybetű (A, B, vagy C), amely az ajánlás erősségét jelöli, és egy
kisbetűs vagy kisbetű nélküli római szám (I, IIa, IIb vagy III), amely az ajánlást alátámasztó
bizonyítékok minőségét jelöli (lásd: 1. táblázat).
1. táblázat: Ajánlások minősítései
Az ajánlás erőssége Az ajánlást alátámasztó bizonyítékok minősége
A: Az állásfoglalás erős ajánlása
B: Az állásfoglalás közepes ajánlása I: Egy vagy több randomizált klinikai vizsgálat
C: Az állásfoglalás opcionális ajánlása jelentősebb limitációk nélkül
IIa: Egyéb randomizált klinikai vizsgálatok vagy
randomizált klinikai vizsgálatok alcsoport-elemzései
IIb: Nem randomizált klinikai vizsgálatok vagy
obszervációs kohorszvizsgálatok
III: Szakértői vélemény
A Bizottság a COVID19-re vonatkozó, rohamosan növekvő publikált kutatási korpusz adatait használja
fel az irányelvekben szereplő ajánlások kidolgozásához. A Bizottság emellett nagy mértékben
támaszkodik más betegségekről szerzett tapasztalatokra, kiegészítve azokat a bizottsági tagok COVID19-
cel kapcsolatos folyamatosan bővülő klinikai tapasztalataival.
Általában ezen irányelvek ajánlásai a következő kategóriákba sorolhatók:
 A Bizottság ajánlja a [terápia] használatát a COVID19-betegség kezelésére (minősítés).
Az ebbe a kategóriába tartozó ajánlások olyan klinikai vizsgálatok vagy nagy kohorszvizsgálatok
bizonyítékain alapulnak, amelyek bemutatják egy terápia klinikai vagy virológiai hatásosságát a
COVID19-betegeknél; ez esetben a terápia több lehetséges előnyt mutat, mint kockázatot.
 A Bizottság számára nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a [terápia]
alkalmazása mellett vagy ellen foglaljon állást át a COVID19-betegség kezelésére (minősítés
nélkül). Ezt az állásfoglalást olyan esetekben használják, amikor nem áll rendelkezésre elegendő
adat az ajánláshoz. Ebben az esetben a szöveg ismerteti az állásfoglalás indoklását.
 A Bizottság a [terápia] alkalmazása ellen foglal állást a COVID19 kezelésére, kivéve klinikai
vizsgálatok során (minősítés). Ez az ajánlás olyan intervencióra vonatkozik, amely nem

bizonyította egyértelműen a COVID19-kezelés hatásosságát és/vagy potenciális veszélyekkel
járhat. További klinikai vizsgálatokra van szükség az intervenció szerepének pontosabb
meghatározásához.
 A Bizottság a [terápia] alkalmazása ellen foglal állást a COVID19 kezelésére (minősítés). Ezt
az ajánlást azon esetekben használják, amikor a rendelkezésre álló adatok egyértelmű veszélyt
és/vagy semmilyen előnyt nem igazolnak a COVID19-betegség kezelésében.
Folyamatosan bővülő ismeretek a COVID19 kezelésében
Jelenleg a remdesivir antivirális szer az egyetlen gyógyszer, amelyet az Egyesült Államok Élelmiszer- és
Gyógyszerfelügyeleti Hatósága engedélyezett a COVID19 kezelésére. Világszerte folytatott klinikai
vizsgálatok során tanulmányoznak rengeteg más javallatra engedélyezett gyógyszert, valamint számos
vizsgálati készítményt a COVID19 kezelésére. Ezek a klinikai vizsgálatok elérhetőek a ClinicalTrials.gov
honlapon. A betegellátók ezen kívül többféleképpen hozzáférhetnek más javallatokra jóváhagyott vagy
engedélyezett vizsgálati gyógyszerekhez vagy készítményekhez, és felírhatják azokat. Alkalmazható
többek között a vészhelyzeti használati engedély (EUA), a vizsgálati készítményekre vonatkozó
vészhelyzeti felhasználási engedély (EIND), az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás vagy a
gyógyszergyártókkal folytatott kiterjesztett hozzáférési programok, és/vagy az indikáción túli
gyógyszeralkalmazás.
A Bizottság azt javasolja, hogy az ígéretes, jóváhagyás vagy engedély nélküli COVID19-kezeléseket
tanulmányozzák jól megtervezett, kontrollált klinikai vizsgálatok keretén belül, amikor csak lehetséges.
Ez az ajánlás szintén vonatkozik a COVID19-kezeléstől eltérő indikációkra jóváhagyott vagy
engedélyezett gyógyszerekre. A Bizottság elismeri a klinikai kutatások döntő jelentőségét abban, hogy
bizonyítékokkal alátámasztva tisztázhassák a potenciális COVID19-kezelések biztonságosságával és
hatásosságával kapcsolatos megválaszolatlan kérdéseket. A Bizottság annak is tudatában van azonban,
hogy az a sok beteg és betegellátó, akinek klinikai vizsgálatokon keresztül nincs hozzáférése ezekhez a
lehetséges kezelésekhez, továbbra is útmutatást keres azzal kapcsolatban, hogy alkalmazza-e őket.
Rengeteg adat és publikáció rohamos megjelenése tapasztalható randomizált, kontrollált vizsgálatok,
obszervációs kohorszok és esetsorelemzések eredményeként. Néhányuk szakértők által lektorált
folyóiratokban jelenik meg, más esetben olyan kéziratként, amelyeket szakértők még nem lektoráltak,
megint más esetekben sajtóközleményekként. A Bizottság folyamatosan felülvizsgálja a rendelkezésre
álló adatokat, és felméri azok tudományos pontosságát és helytállóságát. Ezeket az adatforrásokat és a
bizottsági tagok klinikai tapasztalatait használják fel annak meghatározására, hogy új ajánlások megtétele
vagy a jelenlegi ajánlások módosítása indokolt-e.
Végül fontos hangsúlyozni, hogy az Irányelvekben szereplő osztályozott kezelési ajánlások nem
tekinthetők utasításnak. A döntés, hogy mit tegyünk, vagy ne tegyünk egy bizonyos páciens érdekében
végeredményben a beteg és a betegellátó közös döntése.

Áttekintés a COVID19-ről
Utoljára frissítve: 2020. december 17.

Epidemiológia
A COVID19-világjárvány berobbanása a 2019 decemberében Kínában bejelentett első esetekkel
kezdődött. 2020. december 5-ig több mint 66 millió COVID19-esetet – amelynek kiváltója a súlyos akut
légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2) – jelentettek világszerte, ezen belül 1,5
millió halálesetet.1,2
Minden életkorú embert fenyeget a fertőzés és a súlyos betegség kockázata. A súlyos COVID19-betegség
valószínűsége azonban nagyobb a ≥60 éves embereknél, az idősotthonban vagy tartósan gondozó
intézményekben élőknél, és a krónikus betegségben szenvedőknél. 2020 januárja és májusa között az
Egyesült Államokban jelentett több mint 1,3 millió laboratóriumi vizsgálattal igazolt eset elemzése azt
mutatta ki, hogy a betegek 14%-a igényelt kórházi kezelést, 2%-a intenzív osztályra került és 5%-uk
meghalt.3 A halálozási arány kísérő betegséggel rendelkezőknél 12-szer magasabb volt, mint a kísérő
betegséggel nem rendelkezőknél (19,5% kontra 1,6%). A kórházi kezelést igénylők között a kísérő
betegséggel rendelkezők aránya pedig hatszorosa volt a kísérő betegséggel nem rendelkezők arányánál
(45,4% kontra 7,6%). A halálozási ráta nagyobb volt a 70 év felettieknél, függetlenül attól, hogy volt-e
krónikus betegségük. Azok között, akiknek egészségi állapotáról rendelkezésre álltak adatok, 32% szív-
érrendszeri betegségben, 30% cukorbetegségben, 18% krónikus tüdőbetegségben szenvedett. Egyéb, a
COVID19 súlyos formájának kialakulására magas kockázatot jelentő állapotok a daganatos betegségek, a
vesebetegség, a túlsúly, a sarlósejtes betegség, és más immunhiányos állapotok. Transzplantált betegeknél
és várandósoknál szintén magasabb a kockázat a COVID19 súlyos formájára. 2,4-10
Az USA-ból származó adatok alapján arra lehet következtetni, hogy faji és etnikai kisebbségeknél
magasabb a COVID19-betegség, a további kórházi kezelés, valamint a halálozás aránya.11-15 A legtöbb
Egyesült Államokból jelentett COVID19-esetnél azonban faji és etnikai hovatartozást tartalmazó
megfigyelési adat nem áll rendelkezésre. 2,16 Ezen populációk megnövekedett COVID19-terheléséhez
hozzájárulnak a következő tényezők: COVID19-expozíció szempontjából magas kockázatú
munkahelyeken létszámuk felülreprezentált, a gazdasági egyenlőtlenség (amely korlátozza az egyén
védekezőképességét a COVID19-fertőzéssel szemben), a lakókörnyezet hátrányai, 17 és az egészségügyi
ellátáshoz való hozzáférés hiánya.16 A társadalomban tapasztalható strukturális egyenlőtlenségek
hozzájárulnak a faji és etnikai kisebbségi csoportok egészségügyi egyenlőtlenségeihez, beleértve a
társbetegségek magasabb arányát (pl. szívbetegség, cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, obezitás,
tüdőbetegségek), amely tovább növeli a súlyos COVID19-betegség kialakulásának kockázatát.15
Klinikai megjelenés
A COVID19 becsült lappangási ideje az expozíció időpontjától számított 14 nap, a medián lappangási idő
4‒5 nap.6,18,19 A betegség spektruma a tünetmentes fertőzéstől az akut légzési distressz szindrómával járó
súlyos tüdőgyulladásig (ARDS) és a halálig terjedhet. 72 314 kínai COVID19-fertőzöttből az esetek 81%-
át jelentették enyhének (ebben a tanulmányban enyhe tüdőgyulladás, vagy annak hiányaként lett
meghatározva), az esetek 14%-a volt súlyos (meghatározás: diszpnoé, percenkénti légzésszám ≥30,
oxigéntelítettség [SpO2] ≤93%, az artériás vér parciális oxigénnyomásának aránya a belélegzett
oxigénfrakcióhoz viszonyítva [PaO2/FiO2] <300 Hgmm, és/vagy tüdőinfiltrátum >50% 24‒48 órán belül).
Az esetek 5%-a pedig kritikus volt (meghatározás: légzési elégtelenség, szeptikus sokk és/vagy többszervi
diszfunkció vagy elégtelenség).20 Az Egyesült Államokban végzett több mint 370 000 igazolt, tünetekkel
járó COVID19-esetről beszámoló jelentésben a betegek 70%-ánál jelentkezett láz, köhögés vagy
légszomj, 36%-nál izomfájdalom és 34%-nál fejfájás.3 Egyéb jelentett tünetek többek között, de nem

kizárólag a következők: hasmenés, szédülés, orrfolyás, szaglásvesztés, ízérzésvesztés, torokfájás, hasi
fájdalom, étvágytalanság és hányás.
A mellkasröntgenen látható eltérések változatosak, de leggyakrabban kétoldali, multifokális homályok a
leggyakoribbak. A mellkasi CT-n is sokféle rendellenesség észlelhető, de a leggyakoribbak a kétoldali
perifériás tejüveghomályok, betegség későbbi szakaszában kialakuló konszolidációs területekkel. 21 A
képalkotás során a lelet a fertőzés korai szakaszában normális is lehet, és tünetek hiányában lehet akár
rendellenes is.21
COVID19-betegek gyakori laboratóriumi lelete a leukopénia és a limfopénia. Egyéb laboratóriumi
rendellenességek között szerepel az aminotranszferáz, a C-reaktív protein, a D-dimer, a ferritin és a laktát-
dehidrogenáz megemelkedett szintje.
Bár a COVID19 elsősorban tüdőbetegség, a legújabb adatok arra utalnak, hogy kardiológiai22,23,
dermatológiai24, hematológiai25, hepatológiai26, neurológiai27,28, renális29,30 és más szövődményekhez is
vezet. Tromboembóliás események is előfordulnak COVID19-betegeknél, a legnagyobb kockázat kritikus
állapotú betegeknél áll fenn.31
A COVID19 hosszú távú szövődményei a túlélőknél jelenleg nem ismertek. Az akut COVID19-ből való
felépülést követő tartós tünetek leírására azonban már sor került (lásd: A SARS-CoV-2-fertőzés klinikai
spektruma). A közelmúltban pedig a SARS-CoV-2-fertőzést egy gyermekeknél potenciálisan súlyos
gyulladásos szindrómával társították (multiszisztémás gyulladásos szindróma gyermekeknél vagy MIS-
C).32,33 További információért lásd: Különleges szempontok gyermekeknél.
Hivatkozások
1. World Health Organization. Coronavirus disease (COVID-2019) situation reports. 2020. Available at
https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/situation-reports/. Accessed November 25,
2020.
2. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus disease 2019 (COVID-19): cases in U.S. 2020.
Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/cases-updates/cases-in-us.html. Accessed November
25, 2020.
3. Stokes EK, Zambrano LD, Anderson KN, et al. Coronavirus disease 2019 case surveillance — United States,
January 22–May 30, 2020. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2020. Available at:
https://www.cdc.gov/mmwr/volumes/69/wr/pdfs/mm6924e2-H.pdf.
4. Cai Q, Chen F, Wang T, et al. Obesity and COVID-19 severity in a designated hospital in Shenzhen, China.
Diabetes Care. 2020;43(7):1392-1398. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32409502.
5. Garg S, Kim L, Whitaker M, et al. Hospitalization rates and characteristics of patients hospitalized with
laboratory-confirmed coronavirus disease 2019 - COVID—NET, 14 states, March 1-30, 2020. MMWR Morb
Mortal Wkly Rep. 2020;69(15):458-464. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32298251.
6. Guan WJ, Ni ZY, Hu Y, et al. Clinical characteristics of coronavirus disease 2019 in China. N Engl J Med.
7. Wu C, Chen X, Cai Y, et al. Risk factors associated with acute respiratory distress syndrome and death in
patients with coronavirus disease 2019 pneumonia in Wuhan, China. JAMA Intern Med. 2020;180(7):934-943.
8. Palaiodimos L, Kokkinidis DG, Li W, et al. Severe obesity, increasing age and male sex are independently
associated with worse in-hospital outcomes, and higher in-hospital mortality, in a cohort of patients with
COVID-19 in the Bronx, New York. Metabolism. 2020. Available at:

9. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus disease 2019 (COVID-19): people who are at
increased risk for severe illness. 2020; https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/need-extra-precautions/
people-at-increased-risk.html. Accessed November 25, 2020.
10. Zambrano LD, Ellington S, Strid P, et al. Update: characteristics of symptomatic women of reproductive age
with laboratory-confirmed SARS-CoV-2 infection by pregnancy status—United States, January 22-October 3,
2020. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2020;69(44):1641-1647. Available at:
11. Azar KMJ, Shen Z, Romanelli RJ, et al. Disparities in outcomes among COVID-19 patients in a large health
care system in California. Health Aff (Millwood). 2020;39(7):1253-1262. Available at:
12. Gold JAW, Wong KK, Szablewski CM, et al. Characteristics and clinical outcomes of adult patients
hospitalized with COVID-19—Georgia, March 2020. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2020;69(18):545-550.
13. Gross CP, Essien UR, Pasha S, Gross JR, Wang S, Nunez-Smith M. Racial and ethnic disparities in population
level COVID-19 mortality. J Gen Intern Med. 2020; 35(10): 3097–3099. Available at:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7402388.
14. Nayak A, Islam SJ, Mehta A, et al. Impact of social vulnerability on COVID-19 incidence and outcomes in the
United States. medRxiv. 2020; Preprint. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32511437.
15. Price-Haywood EG, Burton J, Fort D, Seoane L. Hospitalization and mortality among black patients and white
patients with Covid-19. N Engl J Med. 2020;382(26):2534-2543. Available at:
16. Centers for Disease Control and Prevention. Health equity considerations and racial and ethnic minority groups.
2020. Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/need-extra-precautions/racial-
ethnicminorities.html. Accessed November 25, 2020.
17. Kind AJH, Buckingham WR. Making neighborhood-disadvantage metrics accessible—the neighborhood atlas.
N Engl J Med. 2018;378(26):2456-2458. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29949490.
18. Li Q, Guan X, Wu P, et al. Early transmission dynamics in Wuhan, China, of novel coronavirus-infected
pneumonia. N Engl J Med. 2020;382(13):1199-1207. Available at:
19. Lauer SA, Grantz KH, Bi Q, et al. The incubation period of coronavirus disease 2019 (COVID-19) from
publicly reported confirmed cases: Estimation and Application. Ann Intern Med. 2020. Available at:
20. Wu Z, McGoogan JM. Characteristics of and important lessons from the coronavirus disease 2019
(COVID-19) outbreak in China: summary of a report of 72,314 cases from the Chinese Center for Disease
Control and Prevention. JAMA. 2020;323(13):1239-1242. Available at:
21. Shi H, Han X, Jiang N, et al. Radiological findings from 81 patients with COVID-19 pneumonia in Wuhan,
China: a descriptive study. Lancet Infect Dis. 2020;20(4):425-434. Available at:
22. Liu PP, Blet A, Smyth D, Li H. The science underlying COVID-19: implications for the cardiovascular system.
Circulation. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32293910.
23. Madjid M, Safavi-Naeini P, Solomon SD, Vardeny O. Potential effects of coronaviruses on the cardiovascular
system: a review. JAMA Cardiol. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32219363.

24. Sachdeva M, Gianotti R, Shah M, et al. Cutaneous manifestations of COVID-19: report of three cases and a
review of literature. J Dermatol Sci. 2020;98(2):75-81. Available at:
25. Henry BM, de Oliveira MHS, Benoit S, Plebani M, Lippi G. Hematologic, biochemical and immune biomarker
abnormalities associated with severe illness and mortality in coronavirus disease 2019 (COVID-19): a meta-
analysis. Clin Chem Lab Med. 2020;58(7):1021-1028. Available at:
26. Agarwal A, Chen A, Ravindran N, To C, Thuluvath PJ. Gastrointestinal and liver manifestations of COVID-19.
J Clin Exp Hepatol. 2020;10(3):263-265. Available at:
27. Whittaker A, Anson M, Harky A. Neurological manifestations of COVID-19: a systematic review and current
update. Acta Neurol Scand. 2020;142(1):14-22. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32412088.
28. Paniz-Mondolfi A, Bryce C, Grimes Z, et al. Central nervous system involvement by severe acute respiratory
syndrome coronavirus-2 (SARS-CoV-2). J Med Virol. 2020;92(7):699-702. Available at:
29. Pei G, Zhang Z, Peng J, et al. Renal involvement and early prognosis in patients with COVID-19 pneumonia.
J Am Soc Nephrol. 2020;31(6):1157-1165. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32345702.
30. Su H, Yang M, Wan C, et al. Renal histopathological analysis of 26 postmortem findings of patients with
COVID-19 in China. Kidney Int. 2020;98(1):219-227. Available at:
31. Bikdeli B, Madhavan MV, Jimenez D, et al. COVID-19 and thrombotic or thromboembolic disease:
implications for prevention, antithrombotic therapy, and follow-up. J Am Coll Cardiol. 2020. Available at:
32. Chiotos K, Bassiri H, Behrens EM, et al. Multisystem inflammatory syndrome in children during the COVID-
19 pandemic: a case series. J Pediatric Infect Dis Soc. 2020 13;9(3):393-398. Available at:
33. Belhadjer Z, Meot M, Bajolle F, et al. Acute heart failure in multisystem inflammatory syndrome in children
(MIS-C) in the context of global SARS-CoV-2 pandemic. Circulation. 2020. Available at:

A SARS-CoV-2-fertőzés tesztelése

Ajánlások összefoglalása
 A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó
koronavírus 2 (SARS-CoV-2)-fertőzés diagnózisához egy nukleinsav-amplifikációs teszt (NAAT) alkalmazását ajánlja
felső légúti (pl. nazofaringeális, nazális vagy orofaringeális) mintából (AIII).
 Intubált, gépi lélegeztetett felnőtt betegnél, akinél felmerül SARS-CoV-2-fertőzés gyanúja, de nincs igazolt diagnózis:
 Azon esetekben, amelyekben COVID19 diagnózis megállapításához a felső légúti minta negatív eredményt mutatott, a
Bizottság alsó légúti mintavétel elvégzését ajánlja (BII).
 A Bizottság javaslata alapján, amennyiben a COVID19 diagnózis megállapításához alsó légúti mintavétel történik,
lehetőség szerint endotracheális aspirátum levétele javasolt, bronchiális mosófolyadék, illetve bronchoalveoláris lavage
használata helyett (BII).
 Tünetmentes személyek esetében a NAAT teszt ismételt elvégzése nem ajánlott az előző SARS-CoV-2-fertőzéshez
viszonyítva 90 napon belül, még szignifikáns SARS-CoV-2-expozíciót követően sem (AIII).
 Az első fertőzést követően ismételt SARS-CoV-2-fertőzésről beszámoló jelentések alapján a NAAT teszt elvégzését
meg kell fontolni azon egyének esetében, akik a korábbi fertőzésből felépültek, ugyanakkor SARS-CoV-2-fertőzésnek
megfelelő tüneteket mutatnak, egyéb alternatív diagnózis hiányában.
 A Bizottság nem ajánlja, hogy az akut SARS-CoV-2-fertőzés diagnózisát kizárólagosan a szerológiai (pl. antitest)
tesztek használatával állapítsák meg (AIII).
 A Bizottság nem ajánlja a szerológiai (pl. antitest) tesztelést egy adott személy SARS-CoV-2-fertőzéssel szembeni
immunitásának vizsgálatára (lásd alább) (AIII).
Az ajánlások minősítése: A = erős; B = mérsékelt; C = opcionális
A bizonyítékok minősítése: I = Egy vagy több randomizált klinikai vizsgálat klinikai eredményekkel és/vagy validált
laboratóriumi végpontokkal; II = Egy vagy több jól megtervezett, nem randomizált klinikai vizsgálat vagy megfigyeléses
kohorszvizsgálat; III = Szakértői vélemény
A SARS-CoV-2-fertőzés diagnosztikai tesztelése

Mindazokat, akik a COVID19-betegségnek megfelelő tüneteket mutatnak, valamint akiknél magas
kockázat áll fenn a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2)
expozícióra, tesztelni kell a SARS-CoV-2 fertőzésre. Ilyen vizsgálatot nukleinsav-amplifikációs teszttel
[NAAT] vagy SARS-CoV-2-t kimutató antigénteszttel lehet végezni. Ideális esetben a diagnosztikai
teszteket olyan egyéneknél is el kell végezni, akik feltehetőleg ismételt SARS-CoV-2-expozíciós
kockázatnak vannak kitéve, például az egészségügyi dolgozók és az elsősegélynyújtók. A tesztelés sok
ember között tevékenykedő személyek (pl. tanárok, diákok, élelmiszeriparban dolgozók) és utazók
esetében egyaránt megfontolandó. A tesztelési követelmények az állami, a helyi és a munkáltatói
szabályok szerint változhatnak. Az utazók esetében szükség lehet negatív teszteredményt igazoló
dokumentum felmutatására bizonyos államokba vagy országokba való belépéshez. Az ilyen dokumentum
a karantén elfogadható alternatívája lehet az országba való belépéskor.
A SARS-CoV-2-fertőzés számos diagnosztikai tesztje (pl. NAAT, antigéntesztek) megkapta az Egyesült
Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) által kiadott vészhelyzeti használati
engedélyt (EUA),1 de az FDA egyetlen diagnosztikai tesztet sem hagyott jóvá.
Bár a SARS-CoV-2 diagnosztizálására továbbra is a nazofaringeális minták vizsgálatát ajánlják, a nazális
(elülső vagy középső orrkagyló) vagy orofaringeális minta is elfogadható alternatíva.2 Az alsó légúti
minták találati eredménye magasabb, mint más mintáké, ugyanakkor ezeket gyakran a vírus
aeroszolizációjával kapcsolatos aggodalmak miatt mellőzik a mintavételéi eljárások során. Néhány teszt,

amely EUA-t szerzett, nyálmintákon is elvégezhető. Más típusú minták tesztelését, ideértve a
székletmintát is, jelenleg is tanulmányozzák.
Néhány EUA-t szerzett teszt lehetővé teszi az otthoni önmintavételt is, de ezeket a mintákat feldolgozás
céljából laboratóriumba kell küldeni. Továbbá egyes tesztek lehetővé teszik a mintagyűjtést és -tesztelést
képzett személyzet által nem kórházi körülmények között is, például otthon, ápolási- vagy
idősotthonokban. Ez lehetővé teszi a valós idejű antigén-eredmény megismerését a helyszínen.
Nukleinsav-amplifikációs teszt a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására
A reverz transzkripciós polimeráz láncreakció (RT-PCR) alapú diagnosztikai tesztek (amelyek
vírusnukleinsavakat mutatnak ki) számítanak a legelfogadottabb eljárásnak az aktuális SARS-CoV-2-
fertőzés kimutatásában. Újabban a NAAT tesztek közé számos további platform tartozik (például valós
idejű hurokközvetített izotermikus amplifikációt [RT-LAMP]). Klinikailag az expozíciót követően akár
5 napos ablakperiódus is eltelhet, mire a vírusnukleinsavak kimutathatóvá válnak. Azonban az 5 napos
időablakon túl is előfordulhatnak álnegatív NAAT-eredmények. Emiatt egyetlen negatív vizsgálati
eredmény nem zárja ki teljesen a SARS-CoV-2-fertőzést olyan egyéneknél, akiknél az expozíciós
előzmények és/vagy a klinikai kép alapján nagy a fertőzés valószínűsége, és a NAAT tesztelés
megismétlése megfontolandó.3
A SARS-CoV-2 számos különböző diagnosztikai kihívást jelent, beleértve a felső és az alsó légutakból
történő vírusürítés közti potenciális eltérést. Ugyanakkor a NAAT magas specificitásának köszönhetően a
COVID19 diagnózisához a közelmúltban jelentkező SARS-CoV-2-re jellemző tüneteket mutató betegek
esetében elegendő a felső légúti minta pozitív eredménye. COVID19-ben, súlyos akut légzőszervi
tünetegyüttesben (SARS) és közel-keleti légzőszervi tünetegyüttesben (MERS) szenvedő betegek
esetében az alsó légúti mintáknak magasabb a vírusterhelése, így magasabb vírusmennyiséget mutat a
felső légúti mintákkal szemben.4-10 Azon intubált vagy gépi lélegeztetett betegeknél, akik a COVID19-
tüdőgyulladásnak megfelelő klinikai jeleket és tüneteket mutatnak, a COVID19 kezelési irányelveit
összeállító bizottság (a Bizottság) a COVID19 diagnózisának megállapításához az első felső légúti minta
negatív eredménye esetén alsó légúti mintavétel elvégzését ajánlja (BII). A Bizottság javaslata alapján,
amennyiben a COVID19 diagnózisának megállapításához alsó légúti mintavétel történik, lehetőleg
endotracheális aspirátum levétele javasolt, bronchoalveoláris lavage (BAL), illetve bronchiális
mosófolyadék helyett (BII).
A BAL és az indukált köpetürítés aeroszolt generáló beavatkozásokat csak óvatos megfontolást követően
lehet elvégezni, alaposan meg kell fontolni, mekkora a kockázata a személyzetnek az aeroszolexpozícióra.
Az endotracheális aspirátum úgy tűnik, hogy kisebb aeroszolgeneráló kockázattal jár a BAL-hoz képest,
és néhány szakember szerint az endotracheális aspirátum és a BAL-minták szenzitivitása és specificitása
hasonló a SARS-CoV-2 kimutatása szempontjából.
Nukleinsav-amplifikációs teszt korábbi SARS-CoV-2-pozitív teszteredménnyel
rendelkezők számára
A NAAT képes kimutatni a SARS-CoV-2 RNS-t a COVID19-tünetek kezdetétől számított hetekkel vagy
hónapokkal később gyűjtött mintákban. 11,12 Ugyanakkor nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy
replikációra képes vírust mutassanak ki az enyhe tüneteket mutatók esetében >10 nappal a tünetek
jelentkezése után, illetve súlyos tüneteket mutatók esetében >20 nappal a tünetek jelentkezése után. 13,14
Továbbá, mind a virológiai tanulmányok, mind a magas kockázatú kontaktszemélyek kutatása alacsony
kockázatot mutat a SARS-CoV-2-átvitel szempontjából a fent említett intervallumok után. 15,16 Ezen
eredmények alapján a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) (Centers for Disease
Control and Prevention) nem ajánlja a NAAT ismétlését tünetmentes egyéneknél az előző fertőzéstől
számított 90 napon belül, még jelentős SARS-CoV-2-expozíciót követően sem (AIII).17 Amennyiben
aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az immunhiányos egészségügyi alkalmazott még fertőző

lehet >20 nappal a SARS-CoV-2-fertőzés kezdete után, ajánlott konzultálni a munkahelyi egészségügyi
ellátóval a munkába való visszatéréssel kapcsolatos tesztelési szabályokkal kapcsolatban. Az első SARS-
CoV-2-fertőzést követően ismételt SARS-CoV-2-fertőzésről beszámoló jelentések alapján, a NAAT teszt
elvégzését meg kell fontolni azon egyének esetében, akik a korábbi fertőzésből felépültek, ugyanakkor
SARS-CoV-2-fertőzésnek megfelelő tüneteket mutatnak, egyéb alternatív diagnózis hiányában (BIII).
Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a SARS-CoV-2-fertőzött személyek első NAAT tesztje negatív
eredményt mutathat, majd a következő teszt pozitív lehet a virális RNS időszakos kimutathatósága miatt,
és nem az újra fertőződésből kifolyólag. 11 Abban az esetben, ha mind az első, mind az azt követő teszt
eredménye pozitív, összehasonlító vírusszekvencia-adatokra van szükség a tartósan fennmaradó virális
fragmensek és az újrafertőződés megkülönböztetésére. A vírusszekvenciára vonatkozó adatok hiányában a
pozitív NAAT teszt ciklus küszöbértéke (Ct-érték) információval szolgálhat arra vonatkozóan, hogy az
újonnan kimutatott fertőzés tartósan fennmaradó virális fragmensekhez vagy újrafertőződéshez köthető. A
Ct-érték azt a PCR-ciklusszámot jelöli, amelynél a célpont nukleinsav kimutathatóvá válik a mintában.
Általánosságban elmondható, hogy a Ct-érték fordítottan arányos a SARS-CoV-2 vírusterhelésével. Mivel
a Ct-érték klinikai alkalmazhatósága aktív kutatási terület, szakértő bevonása szükséges, amennyiben ezen
értékeket klinikai döntéshozatal céljából vizsgálják.
Antigéntesztelés SARS-CoV-2-fertőzés esetén
Az antigén alapú diagnosztikai tesztek (amelyek vírusantigéneket mutatnak ki) kevésbé érzékenyek, mint
az RT-PCR alapú tesztek, de hasonlóan magas a specificitásuk. Az antigéntesztek leginkább a tünetekkel
járó SARS-CoV-2-fertőzés korai szakaszában használhatóak, amikor a vírusterhelés valószínűsíthetően a
legnagyobb. Az antigén alapú tesztek előnye az alacsony költség és a gyors leletkiadási idő. Az azonnali
eredményhez való hozzáférés előnyös lehetőség a betegágy melletti tesztelésre magas kockázatú
környezetben, ahol a fertőzés átvitelének megelőzése létfontosságú. Az antigén alapú vizsgálatok lehetővé
teszik az ismételt tesztelést is, a SARS-CoV-2-fertőzésben szenvedő személyek gyors azonosítása
érdekében.
Egyre növekvő mértékben állnak rendelkezésre adatok a szűrőtesztként használt antigéntesztek
alkalmazásáról a SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására vagy kizárására tünetmentes személyekben, vagy
annak megállapítására, hogy egy olyan személy továbbra is fertőző-e, akinél korábban igazolták a SARS-
CoV-2-fertőzést. A CDC kifejlesztett egy algoritmust az antigéntesztelésre a COVID19-tüneteket mutató
személyek, a tünetmentes, azonban COVID19-cel szoros kapcsolatban álló személyek, illetve tünetmentes
és COVID19-fertőzöttekkel ismert kapcsolatot nem mutató személyek esetére. 18
A CDC tesztelési algoritmusa kiegészítő NAAT teszt elvégzését ajánlja negatív teszteredményű beteg
esetén, akinél komolyan felmerül a SARS-CoV-2-fertőzés gyanúja, illetve olyan pozitív teszteredményű
betegeknél, akik egyébként tünetmentesek. Az antigéntesztek álpozitív eredményeinek számos oka lehet,
például:
 Az antigéntesztek elvégzése során az instrukciók nem teljes betartása, például az eredmények
időablakon kívül eső leolvasása, illetve a tesztkazetták/kártyák nem megfelelő tárolása.
 A tesztek zavarhatják egymást az emberi antitestek (pl. reumatoid artritisz vagy egyéb nem
specifikus antitestek) jelenléte miatt.
 Alkalmazása alacsony SARS-CoV-2 fertőzési prevalenciát mutató közösségekben javasolt.
Szerológiai vagy antitesttesztek a SARS-CoV-2-fertőzés diagnosztizálására
A vírus jelenlétét kimutató NAAT tesztektől és a SARS-CoV-2 antigéntesztektől eltérően a szerológiai
vagy antitesttesztek képesek kimutatni a meglévő, vagy korábbi SARS-CoV-2-fertőzést. Mivel a
szerokonverzió a tünetek megjelenése után akár 21 napnál is tovább tarthat (pl. a SARS-CoV-2 ellen
termelődő immunglobulin [Ig] M és/vagy IgG antitestek megjelenése), 19-24 a Bizottság nem ajánlja a
szerológiai tesztek kizárólagos használatát az akut SARS-CoV-2-fertőzés diagnosztizálásához (AIII).

Mivel a NAAT tesztek és a SARS-CoV-2-antigéntesztek alkalmanként álnegatív eredményt adnak,
azoknál a betegeknél, akiknél erős a SARS-CoV-2-fertőzés gyanúja, bizonyos esetekben szerológiai
teszteket használnak kiegészítő diagnosztikai vizsgálatként. Ha az IgG vagy az összantitest kimutatására
szerológiai és NAAT teszt kombinációját alkalmazzák 3‒4 héttel a fertőzés tüneteinek megjelenése után,
az maximalizálja a szenzitivitást és a specificitást a korábbi fertőzés kimutatására.
Az FDA nem hagyott jóvá egyetlen SARS-CoV-2 szerológiai tesztet sem, de néhány kereskedelmi
forgalomban kapható SARS-CoV-2 szerológiai teszt megkapta az EUA-t az FDA-tól.1 Számos szakmai
szervezet és szövetségi hatóság, többek között az Infectious Diseases Society of America (Amerikai
Fertőző Betegségek Társasága), a CDC, és az FDA adott ki irányelveket a SARS-CoV-2 szerológiai
tesztek használatáról.
A SARS-CoV-2 kimutatására használt szerológiai tesztek alkalmazásakor számos tényezőt kell
figyelembe venni, többek között:
 A kereskedelemben kapható számos szerológiai teszt fontos teljesítményjellemzőit, többek között
a szenzitivitást és a specificitást (azaz a valós pozitív és a valós negatív eredmények arányát),
amelyeket még nem írtak le teljes mértékben. Az FDA által kiadott EUA-val rendelkező
szerológiai eljárásokat közegészségügyi és klinikai célokra kell használni. A szerológiai tesztek
hivatalos összehasonlítása folyamatban van.
 A FDA kétféle szerológiai tesztnek adott EUA-t. Az egyik típus az antitestvizsgálat, amely azon
antitestek jelenlétét képes kimutatni, amelyek kórokozókhoz (pl.: vírushoz) kötődnek. A másik
típusú teszt a nemrég lezajlott, vagy korábbi SARS-CoV-2-fertőzéshez köthető neutralizáló
antitestek jelenlétét képes kimutatni. Nem ismert, hogy egyik vagy másik típusú vizsgálat
klinikailag nagyobb jelentőséggel bírna.
 A szerológiai eljárások kimutathatják az IgM, az IgG, az IgA antitesteket és/vagy az összantitestet,
vagy az IgM és IgG antitestek kombinációját. Az IgG-t és az összantitestet kimutató szerológiai
eljárás nagyobb specificitással rendelkezik a korábbi fertőzések kimutatására, mint amelyek IgM
és/vagy IgA antitesteket vagy az IgM és IgG antitestek kombinációját mutatják ki.
 Álpozitív teszteredmény előfordulhat a más koronavírusokkal szembeni, már jelenlevő antitestekre
adott keresztreakciók miatt.
SARS-CoV-2-fertőzés szerológiai tesztelése és az immunitás
A Bizottság nem ajánlja a szerológiai tesztek használatát egy adott személy SARS-CoV-2-fertőzéssel
szembeni immunitásának vizsgálatára (AIII).
Ha szerológiai teszteket végeznek és SARS-CoV-2 antitesteket észlelnek, az eredményeket óvatosan kell
értelmezni a következő okok miatt:
 Nem világos, milyen hosszan maradnak fenn az antitestek a fertőzést követően; valamint
 Nem világos, hogy az antitestek jelenléte védőimmunitást biztosít-e a jövőbeli fertőzésekkel
szemben.
Azokban a közösségekben, amelyekben a SARS-CoV-2-fertőzés prevalenciája alacsony, az álpozitív
tesztek aránya meglehetősen magas lehet. Ezekben a helyzetekben a megerősítő teszt egy eltérő antitest-
eljárással, ideális esetben olyannal, ami más antigén-célpontot használ (pl. nukleokapszid foszfoprotein,
ha az első eljárás a glikoprotein-tüskét célozta) jelentősen javíthatja annak valószínűségét, hogy a pozitív
teszteredményekkel rendelkező személyek valóban antitest-pozitívak.
Feltételezve, hogy a közelmúltbeli vagy korábbi SARS-CoV-2-fertőzés azonosítására használt szerológiai
tesztek megbízhatóak, a következő célokra lehet azokat felhasználni:

 A természetes fertőzésre adott SARS-CoV-2-antitestválasznak a SARS-CoV-2 tüskefehérje-
antigénre adott oltóanyag által indukált antitestválasztól való megkülönböztetésére. Jelenleg a EUA
alatt, vagy késői fázisban levő klinikai vizsgálatokban elérhető oltóanyagok nem tartalmaznak
nukleokapszidfehérje-alkotóelemet, így azok a szerológiai tesztek, amelyek képesek kimutatni a
nukleokapszidfehérjét felismerő antitesteket, alkalmazhatóak a természetes fertőzés és a
védőoltással indukált antitestválaszok megkülönböztetésére.
 Annak meghatározására, hogy kik lehetnek alkalmasak konvaleszcensplazma-donornak.
 A SARS-CoV-2-nek kitett populáció arányának becslésére.
A jelenlegi ismeretek alapján a szerológiai tesztek a következő eseteken nem használhatóak (AIII):
 Annak eldöntésére, hogy miként kell csoportosítani a szoros közösségben (pl. iskolák, közösségi
szállások, javítóintézetek) tartózkodó személyeket.
 Megállapítani, hogy az emberek visszatérhetnek-e a munkahelyükre
 Megvizsgálni a korábbi infekciót csupán abból az okból, hogy az egyén oltása szükséges-e.
 Felmérni az oltást követően a SARS-CoV-2-vel szembeni immunitást, kivéve a klinikai
vizsgálatokban.
Hivatkozások
1. Food and Drug Administration. Coronavirus disease 2019 (COVID-19) emergency use authorizations for
medical devices. 2020. Available at: https://www.fda.gov/medical-devices/emergency-situations-medical-
devices/emergency-use-authorizations. Accessed February 4, 2021.
2. Centers for Disease Control and Prevention. Interim guidelines for collecting, handling, and testing clinical
specimens from persons for coronavirus disease 2019 (COVID-19). 2020. Available at:
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/lab/guidelines-clinical-specimens.html. Accessed February 4,
2021.
3. Kucirka LM, Lauer SA, Laeyendecker O, Boon D, Lessler J. Variation in false-negative rate of reverse
transcriptase polymerase chain reaction-based SARS-CoV-2 tests by time since exposure. Ann Intern Med.
2020;173(4):262-267. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32422057.
4. Chan PK, To WK, Ng KC, et al. Laboratory diagnosis of SARS. Emerg Infect Dis. 2004;10(5):825-831.
5. Tang P, Louie M, Richardson SE, et al. Interpretation of diagnostic laboratory tests for severe acute respiratory
syndrome: the Toronto experience. CMAJ. 2004;170(1):47-54. Available at:
6. Memish ZA, Al-Tawfiq JA, Makhdoom HQ, et al. Respiratory tract samples, viral load, and genome fraction
yield in patients with Middle East respiratory syndrome. J Infect Dis. 2014;210(10):1590-1594. Available at:
7. Centers for Disease Control and Prevention. Overview of testing for SARS-CoV-2 (COVID-19). 2020.
Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-nCoV/hcp/clinical-criteria.html. Accessed February 4,
2021.
8. Centers for Disease Control and Prevention. Interim guidelines for collecting, handling, and testing clinical
specimens from persons under investigation (PUIs) for Middle East respiratory syndrome coronavirus (MERS-
CoV)–Version 2.1. 2019. Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/mers/guidelines-clinical-
specimens.html. Accessed February 4, 2021.
9. Hase R, Kurita T, Muranaka E, Sasazawa H, Mito H, Yano Y. A case of imported COVID-19 diagnosed by
PCR-positive lower respiratory specimen but with PCR-negative throat swabs. Infect Dis (Lond). 2020:1-4.

10. Wang W, Xu Y, Gao R, et al. Detection of SARS-CoV-2 in different types of clinical specimens. JAMA. 2020.
11. Xiao AT, Tong YX, Zhang S. Profile of RT-PCR for SARS-CoV-2: a preliminary study from 56 COVID-19
patients. Clin Infect Dis. 2020;71(16):2249-2251. Available at:
12. Rhee C, Kanjilal S, Baker M, Klompas M. Duration of severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-
CoV-2) infectivity: when is it safe to discontinue isolation? Clin Infect Dis. 2020. Available at:
13. Arons MM, Hatfield KM, Reddy SC, et al. Presymptomatic SARS-CoV-2 infections and transmission in a
skilled nursing facility. N Engl J Med. 2020;382(22):2081-2090. Available at:
14. Bullard J, Dust K, Funk D, et al. Predicting infectious SARS-CoV-2 from diagnostic samples. Clin Infect Dis.
15. Cheng HY, Jian SW, Liu DP, et al. Contact tracing assessment of COVID-19 transmission dynamics in Taiwan
and risk at different exposure periods before and after symptom onset. JAMA Intern Med.
2020;180(9):11561163. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32356867.
16. Korean Disease Control and Prevention Agency. Findings from investigation and analysis of re-positive cases
[press release]. 2020. Available at: https://www.cdc.go.kr/board/board.es?mid=a30402000000&bid=0030.
17. Centers for Disease Control and Prevention. Duration of isolation and precautions for adults with COVID-19.
2020. Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/duration-isolation.html. Accessed January
7, 2021.
18. Centers for Disease Control and Prevention. Interim guidance for antigen testing for SARS-CoV-2. 2020.
Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/lab/resources/antigen-tests-guidelines.html. Accessed
January 7, 2021.
19. Guo L, Ren L, Yang S, et al. Profiling early humoral response to diagnose novel coronavirus disease (COVID-
19). Clin Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32198501.
20. Haveri A, Smura T, Kuivanen S, et al. Serological and molecular findings during SARS-CoV-2 infection: the
first case study in Finland, January to February 2020. Euro Surveill. 2020;25(11). Available at:
21. Long QX, Liu BZ, Deng HJ, et al. Antibody responses to SARS-CoV-2 in patients with COVID-19. Nat Med.
22. Okba NMA, Muller MA, Li W, et al. Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2-specific antibody
responses in coronavirus disease patients. Emerg Infect Dis. 2020;26(7):1478-1488. Available at:
23. Xiang F, Wang X, He X, et al. Antibody detection and dynamic characteristics in patients with COVID-19. Clin
Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32306047.
24. Zhao J, Yuan Q, Wang H, et al. Antibody responses to SARS-CoV-2 in patients of novel coronavirus disease
2019. Clin Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32221519.

A SARS-CoV-2-fertőzés megelőzése és kivédése
 A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) nem ajánlja semmilyen gyógyszer használatát
súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) preexpozíciós profilaxisaként (PrEP),
kivéve klinikai vizsgálatokban (AIII).
 A Bizottság nem ajánlja a hidroxiklorokin használatát a SARS-CoV-2 posztexpozíciós profilaxisaként (PEP) (AI).
 A Bizottság nem ajánlja más gyógyszerek használatát SARS-CoV-2 PEP-ként, kivéve klinikai vizsgálatokban (AIII).
 A Bizottság azt ajánlja, hogy az egészségügyi dolgozók kövessék Az immunizálási gyakorlatokkal foglalkozó
tanácsadó bizottságtól (ACIP) érkező ajánlásokat, amikor SARS-CoV-2-vakcinákat használnak (AI).
Az ajánlások minősítése: A = Erős; B = Közepes; C = Opcionális

Általános megelőző intézkedések

A súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) átvitele nagyrészt aeroszol
formájában történik, a fertőződött személyről a tőle két méteren belül tartózkodókra. Ritkább esetben a
levegőben terjedő kis cseppek és a SARS-CoV-2-vírusrészecskék két méternél messzebbre is eljuthatnak;
és ritkán az ember megfertőződhet úgy is, hogy átmegy egy olyan helyiségen, amiben korábban egy
fertőzött személy tartózkodott. SARS-CoV-2-fertőzés a levegőben terjedő kis vírusrészecskék
következtében többnyire akkor következik be, ha sokáig (több mint 30 perc) tartózkodunk rosszul
szellőző, zárt térben egy fertőző személlyel. 1
A SARS-CoV-2-fertőzés kockázata csökkenthető a köhögés és tüsszentés elfedésével, valamint másoktól
legalább 2 méter távolság fenntartásával. Ha a következetes távolságtartás nem lehetséges, az arc
eltakarása tovább csökkentheti a fertőző cseppek terjedését a SARS-CoV-2-fertőzött személyektől mások
irányába. A gyakori kézmosás szintén hatékony a fertőzés kockázatának csökkentésében. 2 Az
egészségügyi ellátóknak a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) ajánlásait kell követni
az infekciókontroll és az egyéni védőfelszerelés (EVF) használata terén.3
Vakcinák
Jelenleg nincs az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága által (FDA)
jóváhagyott SARS-CoV-2-vakcina. 2020 decemberében az FDA két mRNS-vakcinának adott ki
vészhelyzeti használati engedélyt (EUA). Ezek a BNT162b2 (Pfizer-BioNTech)4 és az mRNA-1273
(Moderna).5 A BNT162b2-t ≥16 évesek, az mRNA-1273-t ≥18 évesek kaphatják.
Nagy, placebokontrollos vizsgálatokban ezek a vakcinák 94‒95%-os hatékonyságot mutattak a COVID19
megelőzésében, miután a résztvevők megkapták mind a két dózist. A COVID19-eseteket a tünetek
meglétével és nukleinsav-amplifikációs teszt (NAAT) során elért pozitív eredménnyel igazolták. 6,7
Mindkét vakcina hatékonynak bizonyult a súlyos COVID19-fertőzéssel szemben. A lokális és szisztémás
nemkívánatos események viszonylag gyakoriak ezeknél az oltóanyagoknál, különösen a második dózis
után; a legtöbb nemkívánatos esemény enyhe vagy középsúlyos volt (tehát nem akadályozták a
résztvevőket a mindennapi tevékenységekben). Néhány esetben súlyos allergiás reakciókat jelentettek,
köztük néhány beteg anafilaktikus reakciót tapasztalt, miután megkapta a SARS-CoV-2 mRNS-vakcinát.8

A biztonságossági adatokat továbbra is gyűjtik. Bizonyos populációt, mint például a várandós vagy
szoptató nőket nem vonták be az oltóanyagok kezdeti klinikai vizsgálataiba. A The American College of
Obstetricians and Gynecologists kiadott egy belső iránymutatót a SARS-CoV-2 mRNS-vakcina
használatáról várandós és szoptató nők körében. 9
Nem ismert, hogy meddig fog tartani a SARS-CoV-2-vakcinák védőhatása, valamint meg tudják-e
akadályozni a tünetmentes fertőzést vagy átvitelt, továbbá megakadályozzák-e az összes jelenlegi és
jövőben megjelenő SARS-CoV-2-vírustörzzsel történő megfertőződést, hogy hatékonyak lesznek-e
immunhiányos betegek körében, valamint hogy működni fognak-e mind olyan betegek körében, akik
magas rizikójúnak számítanak súlyos COVID19-megfertőződésre, mind pedig olyanok körében, akik
alacsony rizikójúnak számítanak. A SARS-CoV-2-vakcinák hatásossága és biztonságossága nem lett
meghatározva gyerekek, terhes nők vagy immunhiányos betegek esetében. További SARS-CoV-2-
vakcinajelöltek klinikai vizsgálatai folyamatban vannak.
Az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ a felnőttek és gyermekek immunizálási
beosztását az immunizálási gyakorlatokkal foglalkozó tanácsadó bizottság (Advisory Committee on
Immunization Practices [ACIP]) ajánlásai alapján állítja fel. Az ACIP figyelembe veszi a betegség
epidemiológiáját, a betegséggel járó terheket, a vakcina hatásosságát és hatékonyságát, a vakcina
biztonságosságát, a rendelkezésre álló bizonyítékok minőségét és a lehetséges kivitelezési problémákat.
Az ACIP továbbá felállít prioritásokat oltóanyaghiány esetére. Az ACIP COVID19-vakcinával
kapcsolatos ajánlásait áttekinti a CDC igazgatója és ha elfogadják, akkor hivatalos CDC-ajánlásként
jelenik meg a Morbidity and Mortality Weekly Report-ban.10
Preexpozíciós profilaxis
 A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) nem ajánlja semmilyen
gyógyszer használatát a SARS-CoV-2 preexpozíciós profilaxisaként (PrEP), kivéve klinikai
vizsgálatokban (AIII).
Indoklás
Jelenleg nem ismert olyan hatóanyag, amelyik a SARS-CoV-2-expozíció előtt (azaz PrEP-ként)
alkalmazva megelőzné a fertőzést. Klinikai vizsgálatok során számos hatóanyagot vizsgálnak, köztük az
emtricitabin plusz tenofovir-alafenamid kombinációt vagy tenofovir-dizoproxil-fumarátot, a
hidroxiklorokint, az ivermektint és táplálékkiegészítőket, mint a cink, C-vitamin és D-vitamin. A SARS-
CoV-2-t megcélzó monoklonális antitestek vizsgálata folyamatban van. A legújabb információkért lásd a
ClinicalTrials.gov honlapot.
A hidroxiklorokin randomizált, kontrollos vizsgálata a SARS-CoV-2 preexpozíciós profilaxisaként
egészségügyi dolgozók körében
Ezt a randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot arra tervezték, hogy felmérje, hogy napi 600
mg hidroxiklorokin csökkenti-e a SARS-CoV-2-fertőzés gyakoriságát 8 hetes időtartam alatt kórházban
dolgozó egészségügyi dolgozók esetében. A vizsgálat elsődleges kimenetele a SARS-CoV-2-fertőzés
incidenciája volt, amelyet orrgaratból vett mintán végzett reverz transzkripciós polimeráz láncreakciós
eljárással (RT-PCR) állapítottak meg. A mintákat a COVID19-tünetek megjelenésekor, vagy 4 és 8 héttel
később gyűjtötték.11
Vizsgálati populáció
 A résztvevők közé két philadelphiai kórház egészségügyi dolgozói kerültek be, akik heti több mint
20 órát dolgoztak a kórházban, nem voltak még SARS-CoV-2-fertőzöttek és a vizsgálatba történő

bevonás előtti két hétben nem voltak COVID19-tüneteik. A vizsgálatba a sürgősségi osztály és a
COVID19 kezelésére kijelölt osztály dolgozóit vonták be.
 A vizsgálatból kizárták azokat, akik allergiások a hidroxiklorokinra, valamint a glukóz-6-foszfát
dehidrogenáz-hiányos, retinopathiás, vagy jelentős szívbetegségben szenvedőket
Eredmények
 A tanulmányt feltételezett 10%-os fertőzési arányszámra alapozták 100 fő/kar bevonása mellett.
 2020. április 9. és július 14. között a közösségi fertőzési arányszám lecsökkent. A második időközi
elemzéskor (amikor a 132 résztvevőből, aki beleegyezését adta, 125 volt kiértékelhető az
elsődleges végpont szempontjából) az adatbiztonság-ellenőrző testület (Data Safety Monitoring
Board) a vizsgálat idő előtti befejezését ajánlotta hatástalanság miatt.
 Mindkét csoportban 4 résztvevő kapta el a SARS-CoV-2-fertőzést (6,3% vs. 6,6%-os pozitivitási
arány a hidroxiklorokin- és placebocsoportban; p > 0,99). A csoportokon belül 6 főnek voltak
COVID19-tünetei, de egyikük sem szorult kórházi kezelésre.
 A tüskefehérje elleni immunglobulin (Ig) M, IgG, és a nukleokapszid fehérje IgG szerológiai
tesztje több pozitív eredményt mutatott a hidroxiklorokin-csoportba tartozó résztvevők között
(négy résztvevő [7,4%]), mint a placebocsoportba tartozók között (két résztvevő [3,7%]), habár a
különbség statisztikailag nem szignifikáns (p = 0,40).
 Enyhe nemkívánatos események gyakoribbak voltak a hidroxiklorokin-csoportban, mint a
placebocsoportban (45% vs. 26%; p = 0,04). A legnagyobb különbség az enyhe hasmenés
gyakoribb előfordulása volt a hidroxiklorokin-csoportba tartozók között.
 A kezelés megszakításának aránya hasonló volt a hidroxiklorokin (19%) és a placebo (16%)
csoportban.
 Nem jelentkezett kardiális esemény egyik karban sem és nem volt szignifikáns különbség karok
között a QTc-változások medián frekvenciájában (p = 0,98).
A vizsgálat korlátai
 A vizsgálatot idő előtt leállították.
 A résztvevők közötti alacsony SARS-CoV-2 fertőzési arányszámnak köszönhetően a vizsgálat
ereje nem volt elegendő ahhoz, hogy kimutassa a hidroxiklorokin lehetséges profilaktikus előnyét.
 A vizsgálati populáció többnyire fiatal, egészséges egészségügyi dolgozókból állt, ezért a
vizsgálat eredményeinek alkalmazhatósága más populációkban bizonytalan.
Értelmezés
Nem találtak abból származó klinikai előnyt, hogy egészségügyi dolgozók, akik COVID19-betegekkel
érintkeztek, 8 héten keresztül napi 600 mg hidroxiklorokint kaptak PrEP-ként. A placebóval
összehasonlítva a hidroxiklorokinnek – többnyire enyhe – nemkívánatos esemény megjelenésének
magasabb kockázatát tulajdonítják.
A hidroxiklorokin mint a COVID19 preexpozíciós profilaxisa egészségügyi dolgozók esetében: egy
randomizált klinikai vizsgálat (COVID PREP Study)
Ez egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos klinikai vizsgálat volt, ami 12 héten keresztül heti egy-
vagy kétszer szedett 400 mg hidroxiklorokin (placebóval összehasonlított) prevenciós hatását vizsgálta a
SARS-CoV-2-fertőzéssel szemben magas kockázatnak kitett egészségügyi dolgozók körében. Az
elsődleges kimenetel a COVID19-mentes túlélési idő volt. A COVID19-fertőzés diagnózisát
laboratóriumban igazolt SARS-CoV-2-fertőzésként, illetve köhögés, légszomj, vagy nehézlélegzés
megjelenésével definiálták, vagy ha az alábbi tünetek közül legalább kettőt tapasztaltak: láz, hidegrázás,
merevség, izomfájdalom, fejfájás, torokfájás, vagy újonnan kialakult rendellenesség szaglás- és
ízérzékelés terén. A COVID19-nek megfelelő tünetegyüttest is belefoglalták az elsődleges kimenetelbe,

még akkor is, ha SARS-CoV-2 PCR-vizsgálatot nem végeztek vagy végeztek, de negatív eredményt
mutatott.12
 A vizsgálatban résztvevők a sürgősségi osztályon, az intenzív terápiás osztályon, egy COVID19-
betegek kezelésére kijelölt kórházi osztályon vagy szakképzett elsősegélynyújtóként dolgoztak,
illetve a munkaköri leírásukban szerepelnie kellett, hogy rendszeresen végeznek aeroszolt
generáló beavatkozásokat.
 A résztvevőket közösségi média platformokon keresztül toborozták. Az írásbeli beleegyező
nyilatkozatot távolról küldték be és a vizsgálati készítményt futárok szállították ki a
résztvevőknek.
Eredmények
 A vizsgálat erejét az új szimptómás fertőzések várható 10%-os eseménygyakorisága adta. A
vizsgálatvezetők meghatározták, hogy 1050 résztvevő bevonása szükséges karonként a 80%-os
vizsgálati erő eléréséhez. Azonban már az első időközi elemzés előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a
kutatás nem fogja elérni a tervezett résztvevőszámot. Ennek eredményeként a beválogatást
kódfeltörés nélkül állították le. A vizsgálatvezetők a jelentkezők számának látványos csökkenését
a hidroxiklorokin biztonságosságáról szóló negatív jelentéseknek – beleértve az FDA által kiadott
figyelmeztetést is – tulajdonították.
 Az 1483 randomizált résztvevő kiindulási jellemzői hasonlóak voltak a vizsgálati karokban.
 Az igazolt vagy SARS-CoV-2-fertőzés gyanúként meghatározott elsődleges végpontot elért
egyének száma a placebokarban 39 volt (7,9%) és 29 volt (5,9%) mind a heti egy és heti két
alkalommal szedett hidroxiklorokin-csoportban. A 97 résztvevő közül csak 17 volt igazoltan
SARS-CoV-2 PCR pozitív.
 A placebóval összehasonlítva a heti egy hidroxiklorokin-karban elért elsődleges végpont
veszélyhányadosa 0,72 volt (95% CI, 0,4-1,16; p = 0,18), míg a heti két hidroxiklorokin-karban
0,74 volt (95% CI, 0,46-1,19; p = 0,22).
 Nem volt szignifikáns különbség a másodlagos hatásossági végpontokban a három csoport között.
 Jelentősen több nemkívánatos eseményt jelentettek a heti egyszeri és kétszeri hidroxiklorokin-
karokból (a résztvevők 31% vs. 36%-a tapasztalt nemkívánatos eseményt, p < 0,001 mindkét
csoportban), mint a placebocsoportból (a résztvevők 21%-a). A leggyakoribb mellékhatásként
gyomorpanaszokat és hányingert jelentettek.
 A gyógyszerkoncentrációt szárított, teljes vérmintákból mérték 180 hidroxiklorokint kapó
résztvevőből álló részcsoportnál. A heti kettő és heti egy adag hidroxiklorokin-csoportok medián
hidroxiklorokin-koncentrációja 200 ng/ml és 98 ng/ml volt; mindkét koncentráció lényegesen
alacsonyabb a hidroxiklorokin in vitro közepes hatásos koncentrációjánál (EC50). A
vizsgálatvezetők feljegyezték, hogy vizsgálatban használt hidroxiklorokin-dózis meghatározására
futtatott szimulációk sokkal nagyobb gyógyszerkoncentrációt jósoltak, mint a vizsgálat során
megfigyelt vérszintek
 A vizsgálatot idő előtt meg kellett szakítani, mivel kevés résztvevőt tudtak bevonni, így a
vizsgálati populáció nem volt alkalmas arra, hogy a kimenetelekben különbségeket határozzanak
meg a vizsgálati karok között.
 A vizsgálat csak a hidroxiklorokin két dózisának SARS-CoV-2-gátló aktivitását tudta felmérni,
azonban egyik adag sem lépte túl a gyógyszer in vitro EC50 koncentrációját.
 A vizsgálat végpontjait elért résztvevők csupán 17,5%-ának volt pozitív SARS-CoV-2-
teszteredménye; a többieknek hasonló tünetei voltak megerősítő diagnózis nélkül.

Értelmezés
400 mg hidroxiklorokin heti egyszeri vagy kétszeri adása nem csökkentette a megfertőződés
szempontjából magas kockázatú egészségügyi dolgozók körében az igazolt SARS-CoV-2-fertőzöttek,
vagy a COVID19-nek megfelelő tünetegyüttessel rendelkezők számát. Ezek az adatok arra engednek
következtetni, hogy a hidroxiklorokin nem hatásos a SARS-CoV-2 PrEP-jeként vagy a dózis nem volt
optimális erre a célra.
Posztexpoziciós profilaxis
 A Bizottság nem ajánlja a hidroxiklorokin használatát a SARS-CoV-2 posztexpozíciós
profilaxisaként (PEP) (AI).
 A Bizottság nem ajánlja más gyógyszerek használatát SARS-CoV-2 PEP-ként, kivéve klinikai
vizsgálatokban (AIII).
Indoklás
Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatóanyag, ami hatékonynak bizonyult volna a megfertőződés
megelőzésében SARS-CoV-2-fertőzésnek történő kitettség után (azaz PEP-ként). Számos randomizált,
kontrollos vizsgálat értékelte a hidroxiklorokin használatát SARS-CoV-2 PEP-ként13-15. Egyik vizsgálat
sem talált bizonyítékot a hatásosságáról és mindegyik a nemkívánatos események megemelkedett
rizikójáról számolt be azon résztvevők között, akik hidroxiklorokint kaptak a kontrollcsoporttal
összehasonlítva. Számos anyagot (pl.: SARS-CoV-2-elleni monoklonális antitesteket, hiperimmun
gamma-globulin, konvaleszcens plazma, ivermektin, interferonok, tenofovir emtricitabinnel vagy anélkül,
D-vitamin) vizsgálnak jelenleg is a SARS-CoV-2 PEP-jeként. A legújabb információkért lásd a
ClinicalTrials.gov honlapot.
A klorokin és a hidroxiklorokin egyaránt in vitro aktivitást mutat a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest
okozó koronavírussal (SARS-CoV) és a SARS-CoV-2-vel szemben.16,17 Egy kis, kohorszos vizsgálat
kontrollcsoport nélkül azt mutatta, hogy a hidroxiklorokin csökkentheti a SARS-CoV-2 szoros
kontaktokra történő átvitelének kockázatát. 18
A SARS-CoV-2 posztexpoziciós profilaxisa hidroxiklorokinnal egy háztartás-randomizált, kettős
vak, kontrollos klinikai vizsgálatban
Egy háztartás-randomizált, kettős vak, kontrollos klinikai vizsgálat a hidroxiklorokin SARS-CoV-2-
fertőzés PEP-jeként történő használatát értékelte. A vizsgálatot az Egyesült Államokban, hét
intézményben végezték 2020 márciusa és augusztusa között. A résztvevőket online reklámokon,
közösségi médián keresztül, valamint kórházak és egészségügyi szervezetek ajánlásán keresztül
toborozták, továbbá azokat vonták be, akiknek laboratóriumilag igazolt SARS-CoV-2-fertőzése volt.13
A háztartásokat randomizálták arra, hogy 3 napig napi egyszer 400 mg hidroxiklorokint szedjenek, majd
további 11 napig napi egyszer 200 mg hidroxiklorokint; vagy szájon át 3 napig napi egyszer 500 mg
aszkorbinsavat, majd további 11 napig napi egyszer 250 mg aszkorbinsavat. Az első 14 nap során naponta
vettek mintát a középső orrkagylóból, mivel az elsődleges végpont a PCR-vizsgálattal igazolt SARS-CoV-
2-fertőzés volt a beválasztástól számított első 14 napban azok között, akik a kiinduláskor nem voltak
fertőzöttek.
 A beválogatott résztvevőknek közeli kapcsolata volt egy fertőzöttel, ami lehetett háztartáson belüli
vagy más szoros kontaktszemély (82%) vagy olyan egészségügyi dolgozó (18%), aki megfelelő
egyéni védőfelszerelés nélkül gondozott egy fertőzött személyt. A résztvevőknek kapcsolatba

kellett kerülniük egy olyan igazoltan fertőzött esettel, akit az elmúlt 14 napban diagnosztizáltak
SARS-CoV-2-fertőzéssel és a fertőzött személlyel történő magas kockázatú kitettségnek a
megelőző 96 órában kellett történnie.
 829 résztvevőt vontak be 671 háztartásból; 407 résztvevő (337 háztartásból) kapott
hidroxiklorokint és 422 résztvevő (334 háztartásból) kapott aszkorbinsavat.
Eredmények
 Összesen 98 SARS-CoV-2-fertőzést mutattak ki az utánkövetés első 14 napjában, így az
összesített kumulatív incidencia 14,3% volt (95% CI, 11,5%‒17%). 53 megfertőződés volt a
hidroxiklorokin-csoportban és 45 a kontrollcsoportban (aHR 1,10; 95% CI, 0,73‒1,66; p > 0,20).
 Az előre megtervezett analízisben a veszélyhányados nem mutatott szignifikáns különbséget az
alcsoportok között, amiket a kontaktus típusa, a legutóbbi kontaktus és a vizsgálati készítmény
első adagjának beszedése között eltelt idő, a kontaktus időtartama, a háztartáson belül bevont
kontaktszemély száma, a karantén státusza, az első igazoltan fertőzött személy tünetei, illetve a
háztartásban élő felnőttek és gyerekek számának alapján osztottak be.
 112 résztvevőnél léptek fel a hidroxiklorokin szedésével összefüggésbe hozott nemkívánatos
események, úgy mint emésztőrendszeri panaszok és kiütés: 66 résztvevőnél (16,2%) a
hidroxiklorokin-csoportban és 46 résztvevőnél (10,9%) a kontrollcsoportban (p = 0,026).
 Átlagban 2 nap telt el a legutóbbi kitettség és a vizsgálati készítmény beszedése között, ami
befolyásolhatta a hidroxiklorokin hatásosságát, ha a kezelés korai megkezdése fontos a hatásosság
szempontjából.
 Az elsődleges elemzés során a bevont személyek körülbelül 10%-át kizárták, mert a kiinduláskor
fertőzés jeleit mutatták.
Értelmezés
Ebben a kutatásban a hidroxiklorokin nem bizonyult hatékonynak a SARS-CoV-2-fertőzés PEP-jeként. A
hidroxiklorokint kapó résztvevőknél nagyobb volt a nemkívánatos események kockázata, azokhoz képest,
akik aszkorbinsavat kaptak.
Randomizált, kettős vak, kontrollos vizsgálat magas vagy közepes kockázatú foglalkozási vagy
háztartási expozícióra
Ebben a randomizált, kettős vak, kontrollos vizsgálatban 821-en vettek részt, akik önként jelentkeztek a
vizsgálatba egy online kérdőív kitöltésével. A vizsgálatban résztvevő személyeket randomizálták: vagy
egyszer kaptak 800 mg hidroxiklorokint, majd 6‒8 órával később 600 mg hidroxiklorokint, aztán további
4 napig napi egyszer 600 mg hidroxiklorokint, vagy placebót kaptak. Mivel a beválogatást online
végezték, a vizsgálati készítményeket gyorspostával küldték el, aminek eredményeként a vizsgálatban
résztvevő személyek több mint 50%-a a kijelölt készítmény első dózisát 3‒4 nappal a SARS-CoV-2-
expozíciót követően kezdte el.15
 A vizsgálat résztvevőinél magas vagy közepes volt a SARS-CoV-2 foglalkozási expozíció
kockázata (a résztvevők 66%-a) vagy a háztartási expozíció kockázata (a résztvevők 34%-a).
 A magas kockázatú expozíciót úgy határozták meg, hogy az egyén 10 percnél hosszabb ideig
tartózkodott 2 méter távolságon belül egy igazolt SARS-CoV-2-fertőzöttel, miközben nem viselt
szájmaszkot vagy védőszemüveget (a résztvevők 87,6%-a). A közepes kockázatú expozíciót
ugyanolyan távolságon belül és expozíciós időtartamban határoztak meg, szájmaszkot viselve, de
védőszemüveget nélkül (a résztvevők 12,4%-a).

Eredmények
 Összesen 107 résztvevőnél alakult ki a tünetekkel járó betegség, mint elsődleges végpont. A
betegséget pozitív SARS-CoV-2 molekuláris teszttel igazolták, vagy ha a teszt nem állt
rendelkezésre, a résztvevők akkor számítottak tünettel járó betegeknek, ha a CDC kritériumok
alapján COVID19-tünetegyüttesük volt.
 A molekuláris diagnosztikai vizsgálatokhoz csak limitált hozzáférés volt, ezért a SARS-CoV-2-
fertőzést a 107 résztvevőből csupán 16 esetben igazolták (15%). Nem volt statisztikailag
szignifikáns különbség az elsődleges kimenetel (tünetekkel járó betegség) incidenciájában a
hidroxiklorokin-csoport és a placebocsoport között (11,8% vs. 14,3%, illetve p = 0,35).
 Több volt a nemkívánatos esemény a hidroxiklorokin-csoportban (leginkább hányinger, laza
széklet és hasi diszkomfort) súlyos nemkívánatos hatás vagy szívritmuszavar nélkül.
 A vizsgálatban résztvevők többségénél a terápia megkezdése legalább 3 napig késett a SARS-
CoV-2-expozíciót követően.
 Az elsődleges kimenetelt elérő résztvevőknek csak 15%-ánál sikerült molekuláris diagnosztikával
igazolni a SARS-CoV-2-fertőzést.
 A vizsgált populáció iatal volt (40 éves medián életkorral), és olyan résztvevőkből állt, akiknek
viszonylag alacsony volt a súlyos COVID19 kockázata.
Értelmezés
Nem volt különbség a megfigyelt tünetekkel járó COVID19 incidenciájában azon résztvevők között, akik
napi 600 mg hidroxiklorokint kaptak és azok között, akik placebót. Habár a napi 600 mg hidroxiklorokin
a nemkívánatos események gyakoriságának növekedésével járt, a mellékhatások többnyire enyhék voltak.
Klaszterrandomizált klinikai vizsgálat magas kockázatú expozíciók esetében, Spanyolországban
Ebbe a nyílt elrendezésű, klaszterrandomizált klinikai vizsgálatba 672 spanyolországi COVID19-eset
2314 tünetmentes kontaktját vonták be.14 Azokat a résztvevőket, akik epidemiológiailag kapcsolatban
álltak egy PCR-pozitív COVID19-esettel, vizsgálati klaszterként (úgynevezett gyűrűként) határozták meg.
Egy gyűrűben lévő minden kontaktszemélyt egyidejűleg klaszterrandomizáltak 1:1 arányban: vagy a
szokásos terápiát kapták (a kontrollkar), vagy a napi egyszeri 800 mg hidroxiklorokint 1 napig, majd 6
napon át napi egyszeri 400 mg terápiát kaptak (az intervenciós kar). Miután randomizálták a résztvevőket
az intervenciós vagy a kontrollkarba, és aláírták a beleegyező nyilatkozatot, tájékoztatták őket a rájuk
osztott vizsgálati karról.
Az elsődleges kimenetel a laboratóriumi vizsgálattal igazolt COVID19-betegség megjelenése volt, amit
egy pozitív SARS-CoV-2 PCR-vizsgálati leletben definiáltak, valamint a felsoroltak közül legalább egy
tünet jelenlétével: láz, köhögés, légzési nehézség, izomfájdalom, fejfájás, torokfájás, új keletű szag- és
ízérzészavar vagy hasmenés. Másodlagos kimenetel a SARS-CoV-2-fertőzés kezdete volt, amelyet egy
pozitív SARS-CoV-2 PCR-vizsgálattal vagy bármely COVID19-cel kompatibilis tünet jelenlétével
definiáltak. További másodlagos kimenetel volt a szerológiai pozitivitás kialakulása a 14. napon.
 A vizsgálatban résztvevő személyek egészségügyi vagy ápolási intézményben dolgozók (60,3%),
háztartási kontaktszemélyek (27,1%) vagy ápolási intézmények lakói (12,7%), akik dokumentáltan
több mint 15 percet töltöttek 2 méter távolságon belül egy PCR-teszten pozitívnak bizonyult
COVID19-esettel a beválasztás előtti 7 napban.
 A résztvevők kiindulási jellemzői, többek között a kísérő betegségek, a bevonás és a
randomizációt megelőző expozíciós napok száma, valamint a kontaktus típusa, hasonlóak voltak a
két vizsgálati karon belül.

Eredmények
 Összesen 138 (6,0%) vizsgálatban résztvevő személynél alakult ki PCR-rel igazolt, tünetekkel járó
SARS-CoV-2-fertőzés; nem volt statisztikai különbség ebben a kimenetelben a kontroll és az
intervenciós kar között (6,2% kontra 5,7%; relatív kockázat 0,86; 95% CI, 0,52–1,42).
Ugyancsak nem volt statisztikai különbség a vizsgálati karok között sem a PCR-vizsgálattal
igazolt, sem a tünetkompatibilis COVID19 incidenciájában, amely a résztvevők 18,2%-ánál
fordult elő: 17,8%-ban a kontrollkaron belül, 18,7%-ban az intervenciós karon belül (relatív
kockázat 1,03; 95% CI, 0,77–1,38).
 Nem volt statisztikai különbség a karok között a SARS-CoV-2 IgM és/vagy IgG pozitivitási
arányban (8,7% a kontrollkaron belül és 14,3% az intervenciós karon belül; relatív kockázat 1,57;
95% CI, 0,94–2,62).
 A hidroxiklorokinnal kezelt résztvevők között több nemkívánatos esemény volt (56,1%), mint a
kontrollcsoportban (5,9%), bár a nemkívánatos események többsége enyhe volt. A gyakori
nemkívánatos események közé tartoztak az emésztőrendszeri események, idegrendszeri
rendellenességek, izomfájdalom, fáradékonyság és a rossz közérzet. A vizsgálati készítményhez
nem társult súlyos nemkívánatos esemény.
 Hiányzott a placebocsoport, ami hatással lehetett a biztonságossági jelentésekre.
 Az első beazonosított fertőzött esettel történt expozíció mértékére vonatkozó adatok limitáltak.
 A vizsgálatban részt vevő személyek több mint 50%-ánál az első beazonosított fertőzött esettel
történt expozíciótól a randomizációig eltelt idő ≥4 nap volt.
Értelmezés
Az ebben a vizsgálatban PEP-ként használt hidroxiklorokin kezelés nem előzte meg a SARS-CoV-2-
fertőzést egészséges egyének esetében, akik PCR-pozitív eseteknek voltak kitéve.
Hivatkozások
1. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus disease 2019 (COVID-19): scientific brief: SARS-
CoV-2 and potential airborne transmission. 2020. Available at:
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/more/scientific-brief-sars-cov-2.html. Accessed January 26, 2021.
2. Centers for Disease Control and Prevention. COVID-19: how to protect yourself & others. 2020. Available at:
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/prevent-getting-sick/prevention.html. Accessed January 26, 2021.
3. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19): Infection control guidance
for healthcare professionals about coronavirus (COVID-19). 2020. Available at:
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/infection-control.html. Accessed January 26, 2021.
4. Food and Drug Administration. Fact sheet for healthcare providers administering vaccine (vaccination
providers): emergency use authorization (EUA) of the Pfizer-BioNTech COVID-19 vaccine to prevent
coronavirus disease 2019 (COVID-19). 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/144413/download.
Accessed January 6, 2021.
5. Food and Drug Administration. Fact sheet for healthcare providers administering vaccine (vaccination
providers): emergency use authorization (EUA) of the Moderna COVID-19 vaccine to prevent coronavirus
disease 2019 (COVID-19). 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/144637/download. Accessed January
6, 2021.
6. Polack FP, Thomas SJ, Kitchin N, et al. Safety and efficacy of the BNT162b2 mRNA COVID-19 vaccine. N
Engl J Med. 2020;383(27):2603-2615. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33301246.

7. Baden LR, El Sahly HM, Essink B, et al. Efficacy and safety of the mRNA-1273 SARS-CoV-2 vaccine. N Engl
J Med. 2020;Published online ahead of print. Available at:
8. Centers for Disease Control and Prevention. Interim considerations: preparing for the potential management of
anaphylaxis after COVID-19 vaccination. 2020. Available at:
https://www.cdc.gov/vaccines/covid-19/info-by-product/pfizer/anaphylaxis-management.html. Accessed
January 6, 2021.
9. The American College of Obstetricians and Gynecologists. Practice advisory: vaccinating pregnant and
lactating patients against COVID-19. 2020. Available at: https://www.acog.org/clinical/clinical-guidance/
practice-advisory/articles/2020/12/vaccinating-pregnant-and-lactating-patients-against-covid-19. Accessed
January 6, 2021.
10. Centers for Disease Control and Prevention. Current COVID-19 ACIP vaccine recommendations. 2020.
Available at: https://www.cdc.gov/vaccines/hcp/acip-recs/vacc-specific/covid-19.html. Accessed January 6,
2021.
11. Abella BS, Jolkovsky EL, Biney BT, et al. Efficacy and safety of hydroxychloroquine vs placebo for
preexposure SARS-CoV-2 prophylaxis among health care workers: a randomized clinical trial. JAMA Intern
Med. 2020; Published online ahead of print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33001138.
12. Rajasingham R, Bangdiwala AS, Nicol MR, et al. Hydroxychloroquine as pre-exposure prophylaxis for
COVID-19 in healthcare workers: a randomized trial. Clin Infect Dis. 2020;Published online ahead of print.
13. Barnabas RV, Brown ER, Bershteyn A, et al. Hydroxychloroquine as postexposure prophylaxis to prevent
severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 infection: a randomized trial. Ann Intern Med. 2020; Published
online ahead of print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33284679.
14. Mitjà O, Corbacho-Monné M, Ubals M, et al. A cluster-randomized trial of hydroxychloroquine for prevention
of COVID-19. N Engl J Med. 2020. Available at: https://www.nejm.org/doi/pdf/10.1056/NEJMoa2021801.
15. Boulware DR, Pullen MF, Bangdiwala AS, et al. A randomized trial of hydroxychloroquine as postexposure
prophylaxis for COVID-19. N Engl J Med. 2020. Available at:
16. Yao X, Ye F, Zhang M, et al. In vitro antiviral activity and projection of optimized dosing design of
hydroxychloroquine for the treatment of severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV-2). Clin
Infect Dis. 2020;71(15):732-739. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32150618.
17. Vincent MJ, Bergeron E, Benjannet S, et al. Chloroquine is a potent inhibitor of SARS coronavirus infection
and spread. Virol J. 2005;2:69. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16115318.
18. Lee SH, Son H, Peck KR. Can post-exposure prophylaxis for COVID-19 be considered as an outbreak response
strategy in long-term care hospitals? Int J Antimicrob Agents. 2020;55(6):105988. Available at:

A SARS-CoV-2-fertőzés klinikai spektruma

A súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) fertőzésben szenvedő
betegek a klinikai tünetek széles skáláját tapasztalhatják a tünetmentességtől a súlyos betegségig. Az
irányelvek ezen szakasza a betegek klinikai tüneteit tárgyalja a betegség súlyossága szerint.
Általában a SARS-CoV-2-fertőzésben szenvedő felnőttek a következő súlyossági kategóriákba
sorolhatóak. Az egyes kategóriák kritériumai közt azonban lehetnek átfedések vagy eltérések a klinikai
irányelvek és a klinikai vizsgálatok szerint, és a beteg klinikai állapota idővel változhat.
 Tünetmentes, vagy tüneteket még nem mutató fertőzés: Azok a személyek, akiknek virológiai
tesztje (azaz nukleinsav-amplifikációs teszt vagy antigén teszt) SARS-CoV-2-re pozitív, de
nincsenek olyan tüneteik, amelyek megfelelnek a COVID19-nek.
 Enyhe lefolyású betegség: Azok a személyek, akiknek a COVID19 különféle jelei és tünetei
megvannak (pl. láz, köhögés, torokfájás, rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, hányinger, hányás,
hasmenés, íz- és szaglásvesztés), de légszomj, nehézlégzés vagy rendellenes mellkasi képalkotás
nem kíséri.
 Középsúlyos betegség: Azok a személyek, akiknél a klinikai státuszfelmérés, vagy a képalkotás
során az alsó légúti megbetegedés jeleit mutatják, és akiknek oxigéntelítettsége (SpO 2)≥ 94%
szobalevegőn tengerszinten.
 Súlyos betegség: Azok a személyek, akik oxigéntelítettsége < 94% szobalevegőn tengerszinten, az
artériás vér parciális oxigénnyomásának aránya a belélegzett oxigénfrakcióhoz viszonyítva
(PaO2/FiO2) < 300 Hgmm, légzésszám> 30 légzés/perc, vagy a tüdőinfiltrátum meghaladja az
50%-ot.
 Kritikusan súlyos betegség: Azok a személyek, akik légzési elégtelenségben, szeptikus sokkban
és/vagy több szervi elégtelenségben szenvednek.
Bizonyos társbetegségekkel rendelkező betegeknél nagyobb a súlyos COVID19 kialakulásának kockázata.
Ide tartozik a 65 éves vagy idősebb életkor is, továbbá a szív- és érrendszeri betegség, krónikus
tüdőbetegség, sarlósejtes anémia, cukorbetegség, daganatos megbetegedés, elhízás vagy krónikus
vesebetegség, várandósság, illetve nagy a kockázat dohányzás, szervtranszplantáció vagy
immunszuppresszív terápia esetén.1 Az egészségügyi szolgáltatóknak szorosan figyelemmel kell kísérniük
az ilyen betegeket egészen a felépülésig.
Az optimális pulmonális képalkotó technikát még nem határozták meg a tünetekkel rendelkező SARS-
CoV-2-fertőzésben szenvedők számára. E betegek kezdeti kivizsgálása történhet mellkasröntgen,
ultrahang, vagy ha szükséges, komputertomográfia segítségével. Szükség esetén elektrokardiogramot kell
csinálni. A laboratóriumi vizsgálat magába foglalja a teljes kvalitatív vérképet, metabolikus profilt,
beleértve a máj- és vesefunkciós vizsgálatokat is. Bár nem része a standard ellátásnak, a gyulladásos
markerek, például a C-reaktív protein (CRP), a D-dimer és a ferritin szintjének meghatározása
prognosztikai értékkel bírhat.2-4
A betegségkategóriák súlyosságának fentiekben felsorolt definíciói a terhes betegekre is vonatkoznak.
Bizonyos beavatkozások küszöbértéke azonban terhes és nem terhes betegeknél eltérő lehet. Például
oxigénpótlást javasolnak a várandós betegek számára, ha az SpO 2 szobalevegőn tengerszinten 95% alá
esik, hogy a terhesség alatti megnövekedett oxigénigény fiziológiás változásaihoz alkalmazkodjon, és a
magzat megfelelő oxigénellátását biztosítsa. 5 Ha laboratóriumi paramétereket használnak monitorozásra
és beavatkozásokra, a klinikusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a terhesség alatti normális

fiziológiai változások számos laboratóriumi értéket megváltoztathatnak. A fehérvérsejtszám a terhesség és
a szülés során általában növekszik, és a szülés utáni (posztpartum) időszakban tetőzik. Ez általában a
neutrofíliának köszönhető.6 A D-dimer és a CRP-szint a terhesség alatt szintén emelkedik, és terhes
betegeknél gyakran magasabb, mint a nem terhes betegeknél. 7 A terhes COVID19-betegek kezelésével
kapcsolatos részletes információk a Különleges szempontok terhességben című részben olvasható, és az
irányelv egyes szakaszainak a terhességi szempontok alfejezetében találhatók.
Pediátriai betegeknél a radiológiai rendellenességek gyakoriak, és a legtöbb esetben nem javasolt egyedüli
kritériumként kezelni a betegség súlyosságának meghatározásához. A légzésszám normál értékei a
gyermekek életkorától függően változnak így a hipoxia legyen az elsődleges kritérium a súlyos betegség
meghatározásában, különösen a fiatalabb gyermekeknél. Gyermekek egy kis csoportjánál és néhány fiatal
felnőttnél a SARS-CoV-2-fertőzést súlyos gyulladásos állapot követheti, amelyet gyermekek esetében
többszervi gyulladásos szindrómának neveznek (MIS-C).8,9 Ezt a szindrómát részletesen tárgyaljuk itt:
Különleges szempontok gyermekeknél.
Tünetmentes, vagy tüneteket még nem mutató fertőzés
Tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzés előfordulhat, bár azon betegek százalékos aránya, akik valóban
tünetmentesek maradnak a fertőzés folyamán, változó és hiányosan meghatározott. Nem világos, hogy a
tünetmentes fertőzöttek hány százalékában alakul ki a klinikai betegség. Néhány tünetmentes személy
esetében beszámoltak arról, hogy a COVID19-tüdőgyulladásnak megfelelő leleteik vannak. 10,11 A SARS-
CoV-2 virológiai tesztelés széleskörű alkalmazása és a vírus elleni antitestek megbízható szerológiai
vizsgálatának kidolgozása segít meghatározni a tünetmentes és a tüneteket még nem mutató fertőzés
valódi prevalenciáját. Lásd A COVID19-betegek kezelése című részt a SARS-CoV-2-specifikus
terápiával kapcsolatos ajánlásokért.
Enyhe lefolyású betegség
Az enyhe lefolyású betegségben szenvedő páciensek különféle jeleket és tüneteket mutathatnak (például
láz, köhögés, torokfájás, rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasmenés, íz- és
szaglásvesztés). Nincs légszomjuk, nehézlégzésük terheléskor vagy kóros képalkotó vizsgálati leletük. A
legtöbb enyhe tünetekkel rendelkező beteget ambuláns körülmények között, vagy otthon telemedicinával
vagy telefonos tanácsadással lehet kezelni. Enyhe COVID19-ben szenvedő, egyébként egészséges
betegeknél nincs szükség képalkotásra vagy specifikus laboratóriumi vizsgálatra. Az idősebb és
társbetegségekkel rendelkező betegek esetében nagyobb a betegség progressziójának kockázata; ezért az
egészségügyi szolgáltatóknak folyamatosan figyelniük kell ezeket a betegeket a klinikai gyógyulás
eléréséig. Lásd A COVID19-betegek kezelése című részt a SARS-CoV-2-specifikus terápiával
kapcsolatos ajánlásokért.
Középsúlyos betegség
A középsúlyos betegség meghatározása szerint bizonyított az alsó légúti megbetegedés a klinikai
státuszfelmérés vagy képalkotás során, és az SpO2 szobalevegőn, tengerszinten ≥94%. Tekintettel arra,
hogy a tüdőbetegség gyorsan progrediálhat a COVID19-betegeknél, a középsúlyos betegségben szenvedő
betegeket folyamatosan monitorozni kell. Ha bakteriális tüdőgyulladás vagy szepszis gyanúja merül fel,
empirikus antibiotikum-kezelést kell alkalmazni, naponta újra kell értékelni a beteget, és csökkenteni,
vagy leállítani az antibiotikumokat, ha nincs bizonyíték bakteriális fertőzésre. Lásd A COVID19-betegek
kezelése című részt a SARS-CoV-2-specifikus terápiával kapcsolatos ajánlásokért.
Súlyos betegség
A COVID19-ben szenvedő betegek súlyos betegnek tekinthetők, ha SpO2 <94% szobalevegőn
tengerszinten, a légzésszám>30 légzés/perc, PaO2/FiO2 <300 Hgmm, vagy a tüdő infiltrátumai

meghaladják az 50%-ot. Ezeknél a betegeknél gyors klinikai állapotromlást tapasztalhatunk. Az
oxigénterápiát azonnal meg kell kezdeni orrkanül vagy magas áramlású oxigénbeviteli rendszerek
segítségével. Lásd A COVID19-betegek kezelése című részt a SARS-CoV-2-specifikus terápiával
kapcsolatos ajánlásokért. Ha másodlagos bakteriális tüdőgyulladás vagy szepszis gyanúja merül fel,
empirikus antibiotikum-kezelést kell alkalmazni, naponta státuszfelmérést kell végezni a betegnél, és
lecsökkenteni, vagy leállítani az antibiotikumokat, ha nincs bizonyíték bakteriális fertőzésre.
Kritikusan súlyos betegség
Kritikus állapotú betegnél kialakulhat akut légzési distressz szindróma, szeptikus sokk, ami vírusindukált
disztributív sokként jelenhet meg, kardiális diszfunkcióval, több gyulladásos citokin szintjének
emelkedésével, mely citokinvihart és/vagy a társbetegségek fellángolását provokálhatja. A kritikus
állapotú betegeknek a tüdőbetegségen kívül szív-, máj-, vese- és központi idegrendszeri vagy trombotikus
betegségük is lehet.
Csakúgy, mint az intenzív osztályon (ITO) fekvő bármelyik betegnél, a COVID19-betegek klinikai
kezelésének sikere is nagyban függ az ITO-s felvételt indokló betegség, a társbetegségek és a
nozokomiális szövődmények átfogó kezelésétől.
További információkért lásd: Kritikus állapotú COVID19-betegek kezelése.
Tartós tünetek vagy szervi diszfunkció akut COVID19 után
Egyre több olyan betegről számolnak be, akik tartós tüneteket és/vagy szervi diszfunkciókat tapasztalnak
az akut COVID19 után. Jelenleg korlátozott információ áll rendelkezésre az elhúzódó jelek és tünetek
prevalenciájáról, időtartamáról, mögöttes okairól és hatékony kezelési stratégiáiról. 12 Ennek a jelenségnek
a nómenklatúrája fejlődik, de „posztakut COVID19-szindrómának” vagy „hosszú COVID-nak”, az
érintett betegeket pedig „hosszú hordozóknak” nevezték el. E tünetek incidenciája, természete és
etiológiája jelenleg ismeretlen. Jelenleg nincs posztakut COVID19-szindróma esetdefiníció, és nem
határoztak meg konkrét időkeretet a COVID19 késői szövődményeinek meghatározására. A
Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) azonban nemrégiben azt javasolta, hogy a késői
szövődményeket a kezdeti fertőzés után 4 hétnél tovább tartóként határozzák meg. 13,14 Néhány tünet
átfedésben van a poszt-intenzív terápiás szindrómával (PICS), amelyet nem COVID19-betegeknél írtak le,
de a COVID19 utáni elhúzódó tünetekről és fogyatékosságról beszámoltak enyhébb betegségben
szenvedőknél is, beleértve a járóbetegeket (lásd Általános szempontok című részt a PICS-re vonatkozó
információkért).15,16
Gyakori tartós tünetek: fáradékonyság, ízületi fájdalom, mellkasi fájdalom, szívdobogás, légszomj,
kognitív zavar és az életminőség romlása. 17,18 A CDC telefonos felmérést végzett egy 292 felnőtt
járóbetegből álló véletlenszerű mintán, akiknek pozitív polimeráz-láncreakciós eredményei voltak a
SARS-CoV-2-re. A 274 válaszadó közül, akik a teszteléskor tüneteket mutattak, 35% számolt be arról,
hogy a vizsgálat után 2 héttel vagy annál hosszabb ideig nem tért vissza a szokásos egészségi állapota;
ezen betegek 26%-a 18–34 éves volt (n = 85), 32%-a 35–49 éves (n = 96), és 47%-a ≥50 éves volt (n =
89).16 Az 50 éves, vagy annál magasabb életkor és három vagy több krónikus betegség jelenléte
összefüggésben állt azzal, hogy a szokásos egészségi állapot 14–21 napon belül nem tér vissza. Sőt,
minden ötödik 18–34 éves személy, aki nem szenvedett krónikus betegségben, nem érte el a kiindulási
állapotot, amikor a teszt időpontjától számítva átlagosan 16 napon belül kérdezték meg.
Terhes egyéneknél is beszámoltak tartós tünetekről. 19 A COVID19 akut fázisából való gyógyulást
követően a gyermekek tartós tüneteiről jelenleg nem állnak rendelkezésre rendszerezett adatok. 20 A MIS-
C-t tárgyalja a Különleges szempontok gyermekeknél című rész.

Fáradékonyság
A COVID19 akut fázisából felépült 128 írországi személy között a fáradékonyság prevalenciáját a
Chalder-féle fáradság skála (CFQ-11) segítségével vizsgálták. A betegek több mint fele tartós
fáradékonyságról számolt be a kezdeti tünetek első megjelenése után átlagosan 10 héten át (128 betegből
67; 52,3%). Nem volt összefüggés a betegség súlyossága és a fáradékonyság között. 21 Az Olaszországban
kifejlesztett posztakut járóbeteg szolgáltatás arról számolt be, hogy a megkérdezett 143 beteg 87%-a tartós
tünetekről számolt be átlagosan 60 nappal a tünetek megjelenése után, a leggyakoribb tünet a
fáradékonyság (amely ezen betegek 53,1%-ánál fordult elő).22
Szív- és tüdőérintettség
Egy Egyesült Királyságból származó tanulmány arról számolt be, hogy 100 kórházban kezelt beteg közül
(32 részesült ellátásban az intenzív osztályon, 68 pedig csak kórházi osztályon), az intenzív osztályon
kezelt betegek 72%-ánál és az osztályos betegek 60%-ánál jelentkezett fáradékonyság és légszomj 4-8
héttel a kórházi elbocsátás után. A szerzők javaslata alapján e betegek némelyikének a kórházi ellátás után
rehabilitációra lehet szükségük.17 Egy Kínából származó retrospektív vizsgálat megállapította, hogy a
tüdőfunkció (spirometriával mérve) 57 betegből 31-nél (54,4%) a kórházi elbocsátás után 1 hónappal még
mindig károsodott volt.23 Egy németországi vizsgálatban, amely 100 nemrég gyógyult COVID19-beteg
bevonásával történt, a szív mágneses rezonancia vizsgálata (MRI) átlagosan 71 nappal a diagnózist
követően a betegek 78%-ában igazolt szívérintettséget és 60%-ban zajló szívizomgyulladást.24 Egy
Kínából származó retrospektív tanulmány 26, kezdetben kardiális tüneteket mutató gyógyult COVID19-
betegből, 15 betegnél találtak rendellenességeket a szív MRI vizsgálata során (58%). 25 Át kell vizsgálni
ezeket az adatokat, és körültekintően kell értékelni a szívműködési rendellenességek prevalenciáját a
posztakut COVID19-szindrómában szenvedőknél, ugyanakkor az eredmények valószínűleg torzultak a
csak kardiális tünetekkel rendelkező betegek bevonásával.
Neuropszichiátriai tünetek
Neurológiai és pszichiátriai tünetekről is beszámoltak azoknál a betegeknél, akik felépültek az akut
COVID19-ből. Magas arányban számoltak be szorongásról és depresszióról olyan betegeknél, akik a
pszichiátriai distresszre vonatkozó önbevallásos skálákat használták. 18,26 A fiatalabb betegeknél több
pszichiátriai tünetet észleltek, mint a 60 évnél idősebb betegeknél.17,18 A betegek továbbra is fejfájást,
látászavart, halláskárosodást, íz- vagy szaglásvesztést, mozgáskorlátozottságot, végtagzsibbadást,
remegést, izomfájdalmat, memóriavesztést, kognitív zavart és hangulatváltozásokat tapasztalhatnak a
COVID19 diagnózisa után 3 hónapig.27,28 Egy tanulmány során, az Egyesült Királyságban, kognitív
teszteket végeztek 84 285 résztvevővel, akik felépültek a gyanús vagy igazolt SARS-CoV-2-fertőzésből.
A résztvevőknek több területen rosszabb volt a teljesítményük, mint az az adott korú és demográfiai
profilú emberek esetében várható lenne. Ez a jelenség még azok között is megfigyelhető volt, akik nem
kerültek kórházba.29 A tanulmány szerzői azonban nem számoltak be arról, hogy a tesztet mikor végezték
a COVID19 diagnózisához képest.
További kutatásokra és szigorúbb obszervációs kohorszvizsgálatokra van szükség ezen posztinfekciós
szövődmények patofiziológiájának és klinikai lefolyásának pontosabb megértéséhez, valamint a betegek
kezelési stratégiáinak azonosításához. További információk a folyamatban lévő tanulmányokról itt
találhatók: ClinicalTrials.gov.
Hivatkozások
1. Centers for Disease Control and Prevention. COVID-19 (oronavirus disease): people with certain medical
conditions. 2020. Available at https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/need-extra-precautions/peoplewith-
medical-conditions.html. Accessed December 11, 2020.

2. Tan C, Huang Y, Shi F, et al. C-reactive protein correlates with computed tomographic findings and predicts
severe COVID-19 early. J Med Virol. 2020;92(7):856-862. Available at:
3. Berger JS, Kunichoff D, Adhikari S, et al. Prevalence and outcomes of D-dimer elevation in hospitalized
patients with COVID-19. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2020;40(10):2539-2547. Available at:
4. Casas-Rojo JM, Anton-Santos JM, Millan-Nunez-Cortes J, et al. Clinical characteristics of patients hospitalized
with COVID-19 in Spain: results from the SEMI-COVID-19 Registry. Rev Clin Esp. 2020;220(8):480-494.
5. Society for Maternal-Fetal Medicine. Management considerations for pregnant patients with COVID-19. 2020.
Available at: https://s3.amazonaws.com/cdn.smfm.org/media/2336/SMFM_COVID_Management_of_
COVID_pos_preg_patients_4-30-20_final.pdf. Accessed December 14, 2020.
6. Abbassi-Ghanavati M, Greer LG, Cunningham FG. Pregnancy and laboratory studies: a reference table for
clinicians. Obstet Gynecol. 2009;114(6):1326-1331. Available at:
7. Anderson BL, Mendez-Figueroa H, Dahlke JD, Raker C, Hillier SL, Cu-Uvin S. Pregnancy-induced changes in
immune protection of the genital tract: defining normal. Am J Obstet Gynecol. 2013;208(4):321.e1-321.e9.
8. Riphagen S, Gomez X, Gonzalez-Martinez C, Wilkinson N, Theocharis P. Hyperinflammatory shock in
children during COVID-19 pandemic. Lancet. 2020;395(10237):1607-1608. Available at:
9. Verdoni L, Mazza A, Gervasoni A, et al. An outbreak of severe Kawasaki-like disease at the Italian epicentre of
the SARS-CoV-2 epidemic: an observational cohort study. Lancet. 2020;395(10239):1771-1778. Available at:
10. Zhang R, Ouyang H, Fu L, et al. CT features of SARS-CoV-2 pneumonia according to clinical presentation:
a retrospective analysis of 120 consecutive patients from Wuhan city. Eur Radiol. 2020;30(8):4417-4426.
11. Inui S, Fujikawa A, Jitsu M, et al. Chest CT findings in cases from the cruise ship Diamond Princess with
coronavirus disease 2019 (COVID-19). Radiology: Cardiothoracic Imaging. 2020;2(2). Available at:
https://pubs.rsna.org/doi/10.1148/ryct.2020200110.
12. Marshall M. The lasting misery of coronavirus long-haulers. Nature. 2020;585(7825):339-341. Available at:
13. Datta SD, Talwar A, Lee JT. A proposed framework and timeline of the spectrum of disease due to SARS-CoV-
2 infection: illness beyond acute infection and public health implications. JAMA. 2020;324(22):2251-2252.
14. Greenhalgh T, Knight M, A’Court C, Buxton M, Husain L. Management of post-acute COVID-19 in primary
care. BMJ. 2020;370:m3026. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32784198.
15. Rawal G, Yadav S, Kumar R. Post-intensive care syndrome: an overview. J Transl Int Med. 2017;5(2):90-92.
16. Tenforde MW, Kim SS, Lindsell CJ, et al. Symptom duration and risk factors for delayed return to usual health
among outpatients with COVID-19 in a multistate health care systems network—United States, March–June
2020. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2020;69(30):993-998. Available at:
17. Halpin SJ, McIvor C, Whyatt G, et al. Postdischarge symptoms and rehabilitation needs in survivors of COVID-
19 infection: a cross-sectional evaluation. J Med Virol. 2020. Available at:

18. Cai X, Hu X, Ekumi IO, et al. Psychological distress and its correlates among COVID-19 survivors during early
convalescence across age groups. Am J Geriatr Psychiatry. 2020;28(10):1030-1039. Available at:
19. Afshar Y, Gaw SL, Flaherman VJ, et al. Clinical presentation of coronavirus disease 2019 (COVID-19) in
pregnant and recently pregnant people. Obstet Gynecol. 2020;136(6):1117-1125. Available at:
20. Ludvigsson JF. Case report and systematic review suggest that children may experience similar long-term
effects to adults after clinical COVID-19. Acta Paediatr. 2020. Available at:
21. Townsend L, Dyer AH, Jones K, et al. Persistent fatigue following SARS-CoV-2 infection is common and
independent of severity of initial infection. PLoS One. 2020;15(11):e0240784. Available at:
22. Carfi A, Bernabei R, Landi F, Gemelli Against C-P-ACSG. Persistent symptoms in patients after acute COVID-
19. JAMA. 2020;324(6):603-605. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32644129.
23. Huang Y, Tan C, Wu J, et al. Impact of coronavirus disease 2019 on pulmonary function in early convalescence
phase. Respir Res. 2020;21(1):163. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32600344.
24. Puntmann VO, Carerj ML, Wieters I, et al. Outcomes of cardiovascular magnetic resonance imaging in patients
recently recovered from coronavirus disease 2019 (COVID-19). JAMA Cardiol. 2020;5(11):12651273.
25. Huang L, Zhao P, Tang D, et al. Cardiac involvement in patients recovered from COVID-2019 identified using
magnetic resonance imaging. JACC Cardiovasc Imaging. 2020;13(11):2330-2339. Available at:
26. Mazza MG, De Lorenzo R, Conte C, et al. Anxiety and depression in COVID-19 survivors: Role of
inflammatory and clinical predictors. Brain Behav Immun. 2020;89:594-600. Available at:
27. Lu Y, Li X, Geng D, et al. Cerebral micro-structural changes in COVID-19 patients—an MRI-based 3-month
follow-up study. EClinicalMedicine. 2020;25:100484. Available at:
28. Heneka MT, Golenbock D, Latz E, Morgan D, Brown R. Immediate and long-term consequences of COVID-19
infections for the development of neurological disease. Alzheimers Res Ther. 2020;12(1):69. Available at:
29. Hampshire A, Trender W, Chamberlain SR, et al. Cognitive deficits in people who have recovered from
COVID-19 relative to controls: an N = 84,285 online study. medRxiv. 2020;[Preprint]. Available at:

Kritikus állapotú COVID19-betegek kezelése
Infekciókontroll
 COVID19-ben szenvedő betegeken aeroszolt generáló beavatkozásokat végző egészségügyi személyzetnél a COVID19
kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) N95 légzőmaszkok (vagy ezekkel legalább egyenértékű
légzőmaszkok) használatát ajánlja a sebészi maszkokkal szemben az egyéb egyéni védőfelszerelés (azaz kesztyűk, köpeny
és a szemet védő eszközök, például arcpajzs vagy védőszemüveg) használata mellett (AIII).
 A Bizottság az aeroszolt generáló beavatkozások minimalizálását javasolja az ITO-n kezelt COVID19-betegeknél, és
amennyiben lehetséges, esetleges feltétlenül szükséges, aeroszolt generáló beavatkozások elvégzését negatív nyomású
szobában javasolják; ezt levegő útján terjedő fertőzések izolációs kórtermének is nevezik (AIII).
 A nem lélegeztetett COVID19-betegek gondozását végző egészségügyi dolgozóknál a Bizottság N95 légzőmaszkok (vagy
ezekkel legalább egyenértékű légzőmaszkok), illetve sebészi maszkok használatát javasolja, egyéb egyéni védőfelszerelés
(azaz kesztyűk, köpeny és a szemet védő eszközök, például arcpajzs vagy védőszemüveg) használata mellett (AIIa).
 Azoknál az egészségügyi dolgozóknál, akik zárt rendszerű lélegeztetőgépen lélegeztetett COVID19-betegeken aeroszolt
nem generáló beavatkozásokat végeznek, a Bizottság N95 légzőmaszkok (vagy ezekkel legalább egyenértékű
légzőmaszkok) használatát ajánlja az egyéb egyéni védőfelszerelés (azaz kesztyűk, köpeny és a szemet védő eszközök,
például arcpajzs vagy védőszemüveg) használata mellett, mivel a légzőkör bármikor váratlanul szétkapcsolódhat (BIII).
 A Bizottság ajánlása alapján a COVID19-betegek endotracheális intubálását lehetőleg csak légútbiztosítás terén jelentős
tapasztalattal bíró szakember végezze (AIII).
 A Bizottság az intubáláshoz videolaringoszkóp használatát javasolja, amennyiben elérhető (CIIa).
Hemodinamika
 COVID19-betegségben szenvedő, sokkos állapotú felnőtt betegeknél a Bizottság a folyadék-válaszkészség értékelésére a
statikus paraméterekkel szemben a változó paraméterek (bőrhőmérséklet, kapilláristelődési idő és/vagy szérumlaktát)
mérését javasolja (BIIa).
 COVID19-betegségben szenvedő, sokkos felnőtt betegek akut folyadékreszuszcitációjára a Bizottság pufferelt/balanszírozott
krisztalloidok alkalmazását ajánlja nem balanszírozott krisztalloidok alkalmazásával szemben (BIIa).
 A Bizottság nem ajánlja az albumin kezdeti használatát akut folyadékreszuszcitáció céljából COVID19-betegségben
szenvedő, sokkos betegek folyadékterápiájánál (BIIa).
 Szeptikus vagy szeptikus sokkos betegeknél az intravaszkuláris volumen feltöltésére a Bizottság nem ajánlja a hidroxi-etil-
keményítő (HES) infúziós oldatok alkalmazását (AIIa).
 A Bizottság ajánlása szerint az elsőként választandó vazopresszor a noradrenalin (AIIa). A Bizottság a noradrenalin mellé
vagy vazopresszin (legfeljebb 0,03 NE/perc) (BIIa) vagy adrenalin (CIIb) adását javasolja, míg az artériás középnyomás a
célértéknek megfelelő lesz. A noradrenalin dózisának csökkentésére kiegészíthető a kezelés vazopresszinnel (legfeljebb 0,03
NE/perc) (CIIa).
 COVID19-betegségben szenvedő, sokkos állapotú felnőtt betegeknél a Bizottság nem ajánlja a dopamin alkalmazását, ha a
noradrenalin rendelkezésre áll (AIIa).
 A Bizottság nem ajánlja a vese védelmének céljából az alacsony dózisú dopamin használatát (BIIa).
 Az adekvát folyadéktöltés és vazopresszor-terápia ellenére is tartós hipoperfúzió, illetve kardiális diszfunkció bizonyítéka
esetén a Bizottság a betegnél dobutamin alkalmazását ajánlja (BIII).
 Amennyiben elérhető, úgy a Bizottság minden vazopresszorral kezelt beteg esetén artériás kanül mielőbbi behelyezését
javasolja (BIII).
 COVID19-betegségben és terápiarezisztens szeptikus sokkban szenvedő felnőtt betegeknél, akik nem kaptak
kortikoszteroidot a COVID19 kezelésére, a Bizottság alacsony dózisú kortikoszteroid-terápia („sokkterápia”) alkalmazását
ajánlja a kortikoszteroidok mellőzésével szemben (BIIa).

Oxigenizáció és lélegeztetés
 COVID19-betegségben és konvencionális oxigénterápia ellenére is akut hipoxémiás légzési elégtelenségben szenvedő
felnőtt betegeknél a Bizottság nazális nagy áramlású kanül (HFNC) alkalmazását ajánlja a nem invazív pozitív nyomású
lélegeztetéssel (NIPPV) szemben (BIIa).
 Amennyiben HFNC nem elérhető, endotracheális intubálás indikációjának hiányában a Bizottság szorosan monitorozott
NIPPV alkalmazását ajánlja akut hipoxémiás légzési elégtelenségben szenvedő COVID19-beteg felnőttek esetében (BIIa).
 Azon betegeknél, akiknél a hipoxémia az oxigénpótlás ellenére fennáll, de endotracheális intubálás egyebek szerint még nem
indokolt, a Bizottság az oxigenizáció javítására megfontolásra ajánlja az éber hason fektetést (CIIa).
 A Bizottság mentőkezelésként nem ajánlja az éber hason fektetést intubálás elkerülése céljából terápiarezisztens
hipoxémiában olyan betegeknél, akiknél fennállnak az intubálás és a gépi lélegeztetés indikációi (AIII).
 Amennyiben az intubálás szükségesség válik, azt ellenőrzött körülmények között, gyakorlott szakembernek kell végeznie,
mivel az intubálás közben a szakember a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2-fertőzés fokozott
kockázatnak van kitéve (AIII).
 COVID19-betegségben és akut légzési distressz szindrómában (ARDS) szenvedő, gépi lélegeztetett felnőtt betegeknél:
 A Bizottság a lélegeztetést alacsony légzéstérfogattal (Vt 4-8 ml/becsült ttkg) javasolja végezni, magas Vt-jű (Vt > 8
ml/ttkg) lélegeztetéssel szemben (AIIa).
 A Bizottság a < 30 H2Ocm platónyomások tervezését javasolja (AIIa).
 A Bizottság konzervatív volumenpótló stratégia alkalmazását ajánlja liberális stratégia alkalmazásával szemben (BIIa).
 A Bizottság továbbá nem ajánlja NO-inhaláció rutinszerű alkalmazását (AIIa).
 COVID19-betegségben és középsúlyos-súlyos ARDS-ben szenvedő, gépi lélegeztetett felnőtt betegeknél:
 A Bizottság magasabb pozitív kilégzésvégi nyomás (PEEP) stratégia alkalmazását ajánlja alacsonyabb PEEP-stratégiával
szemben (BIIa).
 Azon COVID19-ben szenvedő felnőtt betegeknél, akiknél az optimalizált gépi lélegeztetés mellett is terápiarezisztens
hipoxémia áll fenn, a Bizottság naponta 12-16 órán át hason fekvő helyzetben végzett lélegeztetést javasol szemben
azzal, ha ezt nem alkalmazzák (BIIa).
 COVID19-betegségben és középsúlyos-súlyos ARDS-ben szenvedő, gépi lélegeztetett felnőtt betegeknél:
 Tüdőprotektív lélegeztetés céljából a Bizottság szükség esetén izomrelaxánsok (NMBA) alkalmazását ajánlja,
intermittáló bólusok vagy folyamatos NMBA-infúzió formájában (BIIa).
 Folyamatosan fennálló beteg‒lélegeztetőgép aszinkrónia esetében vagy azokban az esetekben, ahol a beteg állapota
folyamatos, mély szedációt, hason fekvő helyzetben végzett lélegeztetést igényel vagy tartósan magas platónyomások
szükségesek, a Bizottság folyamatos NMBA-infúzió legfeljebb 48 óráig történő adását javasolja, ha a beteg szorongása
és fájdalma megfelelően nyomon követhető és kontrollálható (BIII).
 Lélegeztetés optimalizálása és egyéb mentőstratégiák ellenére súlyos ARDS-ben és hipoxémiában szenvedő, gépi
lélegeztetett felnőtt COVID19-betegeknél:
 A Bizottság alveolustoborzó manőverek alkalmazását ajánlja azok mellőzésével szemben (CIIa).
 Alveolustoborzás alkalmazása esetén a Bizottság nem ajánlja lépcsőzetes (a PEEP fokozatos emelésével kivitelezett)
alveolustoborzási módszer alkalmazását (AIIa).
 A Bizottság mentőkezelésként inhalációs pulmonális vazodilatátor alkalmazását ajánlja; amennyiben nem észlelhető az
oxigenizáció gyors javulása, akkor a kezelést fokozatosan le kell állítani (CIII).
Akut vesekárosodás és vesepótló kezelés
 Kritikus állapotú COVID19-betegeknél, akiknél akut vesekárosodás miatt vesepótló kezelés válik szükségessé, a Bizottság
lehetőség szerint folyamatos vesepótló kezelést (CRRT) javasol (BIII).
 Amennyiben a CRRT nem elérhető vagy limitált erőforrások következtében nem lehetséges, a Bizottság elnyújtott
intermittáló vesepótló kezelést javasol az intermittáló hemodialízis helyett (BIII).
Gyógyszeres beavatkozás
 Súlyos vagy kritikus állapotú COVID19-betegeknél empirikusan adott széles spektrumú antimikrobiális kezelés
alkalmazására nincs elegendő bizonyíték akkor, amikor nem áll fenn egyúttal az antimikrobiális terápia egyéb indikációja is.
 Antimikrobiális szer adásakor a Bizottság ajánlása szerint az alkalmazás indikációját naponta felül kell vizsgálni a felesleges
antimikrobiális terápia káros hatásainak minimalizálása céljából (AIII).
Extrakorporális membránoxigenizáció
 Nincs elegendő adat ahhoz, hogy az extrakorporális membránoxigenizáció használatát vagy mellőzését a javasoljuk
COVID19-ben és terápiarezisztens hipoxémiában szenvedő betegek esetében.
Az ajánlások besorolása: A = Erős; B = Mérsékelt; C = Opcionális
Bizonyítékok minősítése: I = egy vagy több randomizált klinikai vizsgálat jelentősebb limitációk nélkül; IIa = egyéb
randomizált vizsgálat vagy randomizált vizsgálatok alcsoportjainak analízise; IIb = n
Általános szempontok

A COVID19 súlyos eseteihez társulhat hipoxémiás légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma
(ARDS), szeptikus sokk, szívműködési diszfunkció, többszörös gyulladásos citokinek megnövekedése,
tromboembóliás betegség, és/vagy mögöttes társbetegségek fellángolása. A COVID19-betegeknek a
tüdőbetegségen kívül szív-, máj-, vese- és központi idegrendszeri betegségük is lehet. Tekintettel arra,
hogy kritikus állapotú betegeknél nagy valószínűséggel aeroszolt generáló beavatkozások elvégzésére is
szükség lehet, elkülönítésük levegőben terjedő fertőzések elleni izolációs kórteremben szükséges,
amennyiben megoldható.
Súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) diagnosztikai vizsgálatára
vonatkozó útmutató a SARS-CoV-2-fertőzés tesztelése c. részben található.
A legtöbb, kritikus állapotú COVID19-betegre vonatkozó ajánlás az egyéb okokból kialakuló szepszis
ellátási tapasztalataiból merít.1 Jelenleg csak limitált mennyiségű adat utal arra, hogy a COVID19-betegek
intenzív terápiájának alapjaiban kellene különböznie az egyéb kritikus állapotú betegek kezelésétől. A
beteg SARS-CoV-2-vel történő környezeti kontaminációjának megelőzésére azonban különleges
óvintézkedéseket hoznak.
Csakúgy, mint az intenzív osztályon (ITO) fekvő bármelyik betegnél, a COVID19-betegek klinikai
kezelésének sikere is nagyban függ az ITO-s felvételt megelőző ellátástól, a társbetegségektől és
nozokomiális szövődményektől.
Társbetegségek
Bizonyos tulajdonságok és társbetegségek a COVID19 súlyos lefolyásának kockázatával függnek össze,
ilyenek: idős kor, kardiovaszkuláris betegség, cukorbetegség, krónikus obstruktív tüdőbetegség, daganat,
vesebetegség, túlsúly, sarlósejtes vérszegénység, korábbi szervtranszplantáció.2
A COVID19-hez társult tüdőgyulladás bakteriális felülfertőződése
A COVID19-betegek pulmonális társfertőzései és felülfertőződései gyakoriságáról és mikrobiológiájáról
limitált adat áll rendelkezésre, úgy, mint kórházban szerzett tüdőgyulladás (HAP) és lélegeztetőgépen
szerzett pneumónia (VAP). Néhány kínai tanulmány szerint COVID19-hez nem társul bakteriális
társfertőzés, míg más tanulmányok alapján ezeknél a betegeknél gyakran kialakulhatnak bakteriális
szövődmények.3-8 A zárt légzőkör megbontásával járó pulmonális diagnosztikai eljárásokat, mint a
bronchoszkópiát és egyéb légúti mintavételt érintő aggodalmak tehát jogosak a COVID19-betegeknél.
Ezért míg néhány klinikus súlyos COVID19-betegeknél nem kezd empirikus széles spektrumú
antimikrobiális terápiát, mások rendszeresen beépítik a terápiába. Sokk esetén azonban az empirikus
széles spektrumú antimikrobiális kezelés a standard terápia része. Az antibiotikumok helyes
alkalmazásának ellenőrzése (stewardship) elengedhetetlen része a rutinszerű, illetve a folyamatos
antibiotikum-használat megelőzésének.
Gyulladásos válaszreakció COVID19-ben
COVID19-betegeknél megjelenhetnek emelkedett szintű proinflammatorikus citokinek és
antiinflammatorikus citokinek. Erre a jelenségre gyakran citokinfelszabadulási szindrómaként vagy
citokinviharként utalnak, azonban ezek nem pontos elnevezések. Ezek a kifejezések azért helytelen
elnevezések, mert a COVID19-ben szenvedő betegek citokinszint-emelkedésének mértéke szerény,
összehasonlítva sok más kritikus betegségben, például szepszisben és ARDS-ben szenvedő
betegekével.9,10

A COVID19-ben és súlyos tüdőérintettségben szenvedő betegeknél jól leírhatóan extrapulmonális
betegség is megjelenhet és akut gyulladás laboratóriumi markereit mutathatják. Az ilyen súlyos
tüdőbetegségtől szenvedő páciensek jellemzően a COVID19-tünetek megjelenésétől számított 10-12
napon belül kerülnek kritikus állapotba.
Felnőttkori multiszisztémás gyulladásos szindróma
Ezenkívül vannak esetleírások olyan betegekről, akiknek bizonyítottan akut vagy nemrégiben lezajlott
SARS-CoV-2-fertőzésük volt (nukleinsav-amplifikációs teszttel vagy antigén- vagy antitestvizsgálattal
dokumentáltan), minimális légzőszervi tünetekkel, de súlyos gyulladásos laboratóriumi markerekkel (pl.
emelkedett C-reaktív protein [CRP], ferritin, D-dimer, szívenzimek, májenzimek és kreatinin) és különféle
egyéb tünetek, beleértve a lázat és a sokkot; valamint a szív- és érrendszeri, gyomor-bélrendszeri,
dermatológiai és neurológiai betegségek panaszaival. A panaszok és tünetek ezen konstellációját
többszervi gyulladásos szindrómának nevezték felnőtteknél (MIS-A)11. Jelenlegi adatok alapján a legtöbb
felnőtt túléli a MIS-A-t. Ez a szindróma hasonló a gyermekeknél korábban leírt szindrómához (többszervi
gyulladásos szindróma gyermekeknél [MIS-C]).
A MIS-A-t a következő kritériumok alapján határozzák meg:
1. 21 év feletti személynél súlyos megbetegedés, ami kórházi ellátást igényel,
2. meglévő vagy már elmúlt SARS-CoV-2-fertőzés,
3. súlyos diszfunkció egy vagy több extrapulmonális szervrendszerben,
4. az emelkedett gyulladásos markerek (például C-reaktív protein, ferritin, D-dimer, interleukin [IL] -
6) laboratóriumi bizonyítékai,
5. a súlyos légúti megbetegedések hiánya, és
6. alternatív egységesítő diagnózis hiánya. 11
Mivel nincs specifikus diagnosztikai vizsgálat a MIS-A számára, ennek a gyulladásos szindrómának a
diagnózisa kizárásos alapon történik, miután más okokat (pl. szeptikus sokkot) megszüntettek. Bár
jelenleg nincsenek kontrollált klinikai vizsgálati adatok MIS-A-ban szenvedő betegeknél a szindróma
kezelésének irányítására, az esetjelentések az intravénás immunglobulin, kortikoszteroidok vagy anti-IL-6
terápia alkalmazását írták le.
COVID19-indukált kardiális diszfunkció, pl. miokarditisz
A szakirodalom egyre több helyen ír a szívizom-károsodásról vagy -diszfunkcióról a COVID19-cel
kórházba kerülő betegek körülbelül 20%-ánál.4,6,12-15 A COVID19 számos kardiovaszkuláris
szövődményhez társulhat, beleértve az akut koronária szindrómát, a miokarditiszt, az aritmiákat és a
tromboembóliás betegségeket.16
Tromboembóliás események és COVID19
Kritikus állapotú COVID19-betegeknél trombofíliát írtak le, amit egyes biomarkerek szintjének
emelkedése jellemez. Ebben a populációban a vénás tromboembóliák incidenciája is nyilvánvalóan
magasabb. Néhány tanulmány profilaktikus heparin származékkal kezelt betegeknél is említ
tromboembóliás eseményt.17-19 Boncolásos kutatások további bizonyítékokkal szolgáltak a COVID19 és a
társuló tromboembóliás betegségek és mikrovaszkuláris trombózis kapcsolatáról. 20 Néhány szerző az ITO-
s betegek rutinszerű felügyeletét javasolja vénás tromboembólia tekintetében. 21 Lásd COVID19-betegek
antitrombotikus terápiája c. fejezetet a további részletekért.
COVID19 okozta vese- és májdiszfunkció

Habár a SARS-CoV-2 elsődlegesen pulmonális patogén, súlyos COVID19-ben szenvedő betegeknél
rendszeresen leírnak vese- és májdiszfunkciót is.4 Egy esetsorelemzésben a kritikus állapotú betegek több,
mint 15%-ánál folyamatos vesepótló kezelés vált szükségessé. 6 Lásd Akut vesekárosodás és vesepótló
kezelés c. fejezetet a további részletekért.
Szempontok gyermekeknél
Több nagy epidemiológiai tanulmány adatai alapján nagyságrendekkel kevesebb COVID19-beteg
gyermek kerül ITO-s felvételre, mint felnőtt. Azonban súlyos lefolyású betegség gyermekeknél is
előfordulhat.22-27 Súlyos COVID19-hez társuló rizikófaktorokat gyermekekben egyelőre még nem sikerült
azonosítani. COVID19-beteg felnőtteket, valamint gyermekkori légúti vírusokat érintő tanulmányok
adataiból arra következtethetünk, hogy súlyosan immunhiányos, valamint kardiopulmonális betegséggel
élő gyermekek körében nagyobb a súlyos COVID19 kockázata.
Egy új szindróma, a gyermekkori gyulladásos többszervi szindróma (MIS-C) is leírásra került, ami
posztinfekciós szövődménynek tekinthető. 28,29 Egyes tünetei miatt a MIS-C gyakran tesz szükségessé
ITO-s ellátást, pl. vérnyomás-stabilizálást és inotróp támogatást. Ezen tünetek a súlyos hasi fájdalom, több
szervre kiterjedő gyulladás, sokk, kardiális diszfunkció és ritkán szívkoszorúér-aneurizma. A MIS-C-s
betegek kisebb hányadánál teljesülnek a típusos vagy atípusos Kawasaki-betegség kritériumai. A MIS-C
klinikai jellemzőiről és a kivizsgálás alatt álló terápiás lehetőségekről részletesen lásd: Különleges
szempontok gyermekeknél.
COVID19-betegség és társbetegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerek közötti
interakciók
Minden ITO-s betegnél rutinszerűen szükséges a gyógyszerkölcsönhatások monitorozása. Figyelembe kell
venni a vizsgálati készítmények vagy COVID19-re adott off-label gyógyszerek és egyéb, velük együtt
adott gyógyszerek közötti kölcsönhatásokat is.
Szedáció COVID19-betegeknél
Nemzetközi irányelvek segítik különböző ajánlásokkal az ITO-s csapatot a fájdalom, szedáció és delírium
megelőzésére, felismerésére és kezelésére vonatkozólag.30,31 A szedációra vonatkozó különböző
stratégiák, úgymint a lehetőség szerinti felületes szedáció fenntartása és a szedatívumok dózisának
minimalizálása, csökkentették a gépi lélegeztetés és ITO-s bent fekvés idejét COVID19-cel nem
diagnosztizált betegekben.32,33
A Society of Critical Care Medicine által közreadott „ICU Liberation Campaign” az ITO-felszabadító
rendszer (A-F) (ICU Liberation Bundle (A-F)) használatát javasolja annak érdekében, hogy javuljanak az
ITO-ról távozó betegek kilátásai. Az A-F rendszer a következő elemekből áll:
A. A fájdalom felmérése, megelőzése, kezelése;
B. Spontán felébredés és légzés vizsgálata;
C. Fájdalomcsillapítás és szedáció;
D. Delírium felmérése, megelőzése, kezelése;
E. Korai mobilizálás és gyógytorna; és
F. Család bevonása és támogatása.
Az A-F rendszer gyakorlati alkalmazási stratégiákat is biztosít a frontvonalbeli személyzet számára az
egyes elemekkel kapcsolatban.34 Az A-F rendszert szakmaközi team-modell segítségével kell beépíteni.
Az A-F rendszer használata segíti a kezelő csapat különböző szakterületű tagjai közötti kommunikáció
standardizálását, javítja a túlélést, és csökkenti a betegeknél hosszú távon kialakuló kognitív

diszfunkciót.35 Ismert előnyei ellenére az A-F rendszer hatását még nem vizsgálták COVID19-betegeknél.
Használata azonban lehetőség szerint javasolt az ITO-s beteg kilátásainak javítására. A COVID19-betegek
mély szedációval és esetleges neuromuszkuláris blokáddal járó elhúzódó gépi lélegeztetése növeli az ITO-
s személyzetre háruló munkaterhelést. Ráadásul a gyógyszerek jelentős hiánya károsíthatja a PADIS
irányelvek rutinszerű alkalmazását, és arra kényszerítheti az ellátót, hogy hosszabb hatású és több aktív
metabolittal rendelkező, régebbi szedatívumokat alkalmazzon. Ez további kockázatokat jelent a betegek
számára az ITO-s és az ITO utáni komplikációk miatt.
Intenzív osztályos kezelés utáni tünetegyüttes
Számos COVID19-betegnél a gépi lélegeztetéssel kapcsolatban elhúzódó delíriumról, és/vagy
enkefalopátiáról számoltak be.36 A neurológiai komplikációk összefüggésben vannak az idősebb
életkorral, meglévő alapbetegségekkel (mint magasvérnyomás-betegség és diabétesz mellitusz).37 Az
elvégzett boncolási vizsgálatok mind makrovaszkuláris, mind mikrovaszkuláris trombózis kialakulását
mutatták, hipoxiás iszkémia jelével.38 A megfelelő ellátás megkívánja a lehető legjobban megválasztott
szedációs gyakorlat alkalmazását, és a már kialakult stroke időben történő felismerését.
Az intenzív ellátás utáni tünetegyüttes (PICS) magába foglalja a kognitív, pszichiátriai és/vagy fizikai
fogyatékosságok azon skáláját, amely a kritikus állapot túlélőit érinti és az ITO-ról távozást követően is
fennmarad.39 Ezeknél a betegeknél változó fokú károsodás van jelen, beleértve az általános
izomgyengeséget (intenzív osztályos kezeléssel társuló gyengeség), a gondolkodás és az ítélőképesség
nehezítettségét (kognitív diszfunkció), és a mentális egészség problémáit úgymint alvásprobléma,
poszttraumás stressz szindróma (PTSD), depresszió és szorongás. A gépi lélegeztetésre szoruló betegek
33%-a, a szeptikus betegek 50%-a, és a legalább egy hetet intenzív osztályon tartózkodó betegek akár
50%-a érintett az intenzív osztályos kezeléssel társuló izomgyengeség megjelenésében.40-42 A kognitív
diszfunkciók az intenzív osztályról elbocsátott betegek 30-80%-át érintik.43-45 Az intenzív osztályos
kezelést túlélők kb. 50%-a nem tér vissza a munkába az elbocsátást követő 1 éven belül. 46 Habár nincs
egyetlen ismert rizikófaktor a PICS kialakulására, de a megfelelő gyógyszerelési protokollok
használatával (A-F rendszer), fizikai rehabilitációval, utánkövetéssel, családtámogatással, és megfelelő, a
szindrómát ismertető edukációval minimalizálni lehet annak kialakulását. A PICS a szeretteik
gondozásában részt vevő családtagokra is hatással van. Egy tanulmányban a fő döntéshelyzetbe kerülő
családtagok harmadánál mentális problémákat írtak le (depresszió, szorongás és PTSD). 47
Korai vizsgálatok arra utalnak, hogy néhány, az intenzív osztályon kezelt COVID19-betegnél is
jelentkeztek a PICS tünetei.48 Habár a COVID19 indukálta PICS kezelésére még nem áll rendelkezésre
specifikus terápia, a súlyos vagy kritikus állapotot túlélő COVID19-betegeknél az orvosok joggal
feltételezhetik a kognitív zavarok és egyéb ehhez kapcsolódó problémák lehetőségét.
Egyéb, ITO-val kapcsolatos szövődmények
Kritikus állapotú COVID19-betegek egyéb nozokomiális fertőzések, illetve intenzív ellátással kapcsolatos
egyéb szövődmények (mint VAP (lélegeztetőgépen szerzett pneumónia), HAP (kórházban szerzett
pneumónia), katéter asszociált véráram fertőzések és vénás tromboembólia) kialakulása fokozott
kockázatának vannak kitéve. A klinikusoknak COVID19-betegek kezelésekor arra jobban oda kell
figyelniük arra, hogy az egyéb, intenzív osztályos kezelés kapcsán kialakuló szövődmények rizikóját
minimalizálni tudják; ezáltal optimalizálható az ITO kezelés sikeres kimenetele.
Hosszútávú ellátás tervezése és gondozási célok
A hosszútávú ellátási tervet és a gondozási célokat minden kritikus állapotú beteg esetén a kórházi
felvételkor, majd azután is rendszeresen meg kell állapítani. Ez az ellátás nélkülözhetetlen eleme minden
betegnél. A COVID19-betegek palliatív ellátásáról a National Coalition for Hospice and Palliative Care
honlapon található további információ.

Súlyos betegség eseteiben, a közös döntéshozatal vezérelveként az ellátási tervbe bele kell venni azokat a
magasabb szintű, előzetes egészségügyi intézkedéseket, melyek tartalmazzák a betegek preferenciáit és
értékrendjét is. A meggyőződéseket és az ellátási preferenciákat javasolt megbeszélni, dokumentálni, és
rendszeresen újraértékelni a korábbi intézkedésekkel rendelkező vagy nem rendelkező betegeknél is.
Speciális palliatív ellátó csoportok segíthetik a klinikusok és a döntésre jogosult hozzátartozók
kommunikációját. Segíthetik a frontvonalbeli dolgozókat és direkt betegápolási szolgáltatást nyújthatnak,
amennyiben szükséges.
Minden kritikus állapotú COVID19-beteg esetén a kórházi felvételkor meg kell nevezni a döntésre
jogosult hozzátartozókat. A COVID19-cel kapcsolatos infekciókontroll protokollok sokszor akadályozzák
a kommunikációt a döntésre jogosult hozzátartozókkal, és a legtöbbször nincsenek személyesen jelen,
amikor a terápiás lehetőségek megbeszélésére kerülne sor az ellátó orvosokkal. Számos döntéshozatali
megbeszélés telekommunikáció segítségével történik.
Köszönetnyilvánítás
A Surviving Sepsis Campaign (SSC) egy az SCCM és a European Society of Intensive Care Medicine
által támogatott kezdeményezés, mely 2020 márciusában kiadott egy útmutatót (az Irányelveket) a 2019-
es koronavírus-betegségben szenvedő, kritikus állapotú felnőtt betegek kezelésével kapcsolatban
(Guidelines on the Management of Critically Ill Adults with Coronavirus Disease 2019 (COVID19) 1. A
COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) az ebben a fejezetben összefoglalt
ajánlásait az SSC hozzájárulásával ezekre irányelvekre alapozta, és a Bizottság hálás köszönetet mond az
SSC COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottságnak. A Bizottság külön köszönettel tartozik
Andrew Rhodes, MBBS, MD (St. George's University Hospitals of London, England) és Waleed
Alhazzani, MBBS, MSc (McMaster University in Hamilton, Kanada) közreműködéséért és
szakértelméért.
Hivatkozások
1. Alhazzani W, Moller MH, Arabi YM, et al. Surviving Sepsis Campaign: guidelines on the management of
critically ill adults with coronavirus disease 2019 (COVID-19). Crit Care Med. 20200;48(6):e440-e469.
2. Centers for Disease Control and Prevention. Evidence used to update the list of underlying medical conditions
that increase a person’s risk of severe illness from COVID-19. 2020. Available at:
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/need-extra-precautions/evidence-table.html. Accessed December
8, 2020.
3. Wu C, Chen X, Cai Y, et al. Risk factors associated with acute respiratory distress syndrome and death in
patients with coronavirus disease 2019 pneumonia in Wuhan, China. JAMA Intern Med. 2020;180(7):934-943.
4. Arentz M, Yim E, Klaff L, et al. Characteristics and outcomes of 21 critically ill patients with COVID-19 in
Washington state. JAMA. 2020;323(16):1612-1614. Available at:
5. Bhatraju PK, Ghassemieh BJ, Nichols M, et al. COVID-19 in critically ill patients in the Seattle region—case
series. N Engl J Med. 2020;382(21):2012-2022. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32227758.
6. Yang X, Yu Y, Xu J, et al. Clinical course and outcomes of critically ill patients with SARS-CoV-2 pneumonia
in Wuhan, China: a single-centered, retrospective, observational study. Lancet Respir Med. 2020. Available at:
7. Chen T, Wu D, Chen H, et al. Clinical characteristics of 113 deceased patients with coronavirus disease 2019:
retrospective study. BMJ. 2020;368:m1091. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32217556.

8. Du Y, Tu L, Zhu P, et al. Clinical features of 85 fatal cases of COVID-19 from Wuhan: a retrospective
observational study. Am J Respir Crit Care Med. 2020;201(11):1372-1379. Available at:
9. Leisman DE, Ronner L, Pinotti R, et al. Cytokine elevation in severe and critical COVID-19: a rapid systematic
review, meta-analysis, and comparison with other inflammatory syndromes. Lancet Respir Med.
10. Sinha P, Matthay MA, Calfee CS. Is a “cytokine storm” relevant to COVID-19? JAMA Intern Med.
11. Morris SB, Schwartz NG, Patel P, et al. Case series of multisystem inflammatory syndrome in adults associated
with SARS-CoV-2 infection—United Kingdom and United States, March–August 2020. MMWR Morb Mortal
Wkly Rep. 2020;69(40):1450-1456. Available at:
12. Shi S, Qin M, Shen B, et al. Association of cardiac injury with mortality in hospitalized patients with COVID-
19 in Wuhan, China. JAMA Cardiol. 2020;5(7):802-810. Available at:
13. Huang C, Wang Y, Li X, et al. Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan,
China. Lancet. 2020;395(10223):497-506. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31986264.
14. Zhou F, Yu T, Du R, et al. Clinical course and risk factors for mortality of adult inpatients with COVID-19 in
Wuhan, China: a retrospective cohort study. Lancet. 2020;395(10229):1054-1062. Available at:
15. Wang D, Hu B, Hu C, et al. Clinical characteristics of 138 hospitalized patients with 2019 novel
coronavirusinfected pneumonia in Wuhan, China. JAMA. 2020;323(11):1061-1069. Available at:
16. Nishiga M, Wang DW, Han Y, Lewis DB, Wu JC. COVID-19 and cardiovascular disease: from basic
mechanisms to clinical perspectives. Nat Rev Cardiol. 2020;17(9):543-558. Available at:
17. Llitjos JF, Leclerc M, Chochois C, et al. High incidence of venous thromboembolic events in anticoagulated
severe COVID-19 patients. J Thromb Haemost. 2020;18(7):1743-1746. Available at:
18. Helms J, Tacquard C, Severac F, et al. High risk of thrombosis in patients with severe SARS-CoV-2 infection:
a multicenter prospective cohort study. Intensive Care Med. 2020;46(6):1089-1098. Available at:
19. Klok FA, Kruip M, van der Meer NJM, et al. Incidence of thrombotic complications in critically ill ICU patients
with COVID-19. Thromb Res. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32291094.
20. Menter T, Haslbauer JD, Nienhold R, et al. Postmortem examination of COVID-19 patients reveals diffuse
alveolar damage with severe capillary congestion and variegated findings in lungs and other organs suggesting
vascular dysfunction. Histopathology. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32364264.
21. Tavazzi G, Civardi L, Caneva L, Mongodi S, Mojoli F. Thrombotic events in SARS-CoV-2 patients: an urgent
call for ultrasound screening. Intensive Care Med. 2020. Available at:
22. Sun D, Li H, Lu XX, et al. Clinical features of severe pediatric patients with coronavirus disease 2019 in
Wuhan: a single center’s observational study. World J Pediatr. 2020. Available at:

23. Dong Y, Mo X, Hu Y, et al. Epidemiology of COVID-19 Among Children in China. Pediatrics. 2020;145(6).
24. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus disease 2019 in children—United States, February 12–
April 2, 2020. 2020. Available at: https://www.cdc.gov/mmwr/volumes/69/wr/mm6914e4.htm. Accessed
January 5, 2021.
25. Chao JY, Derespina KR, Herold BC, et al. Clinical characteristics and outcomes of hospitalized and critically ill
children and adolescents with coronavirus disease 2019 (COVID-19) at a tertiary care medical center in New
York City. J Pediatr. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32407719.
26. Zachariah P, Johnson CL, Halabi KC, et al. Epidemiology, clinical features, and disease severity in patients with
coronavirus disease 2019 (COVID-19) in a children’s hospital in New York City, New York. JAMA Pediatr.
27. DeBiasi RL, Song X, Delaney M, et al. Severe COVID-19 in children and young adults in the Washington, DC
metropolitan region. J Pediatr. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32405091.
28. Whittaker E, Bamford A, Kenny J, et al. Clinical characteristics of 58 children with a pediatric inflammatory
multisystem syndrome temporally associated with SARS-CoV-2. JAMA. 2020. Available at:
29. Verdoni L, Mazza A, Gervasoni A, et al. An outbreak of severe Kawasaki-like disease at the Italian epicentre of
the SARS-CoV-2 epidemic: an observational cohort study. Lancet. 2020. Available at:
30. Barr J, Fraser GL, Puntillo K, et al. Clinical practice guidelines for the management of pain, agitation, and
delirium in adult patients in the intensive care unit. Crit Care Med. 2013;41(1):263-306. Available at:
31. Devlin JW, Skrobik Y, Gelinas C, et al. Clinical practice guidelines for the prevention and management of pain,
agitation/sedation, delirium, immobility, and sleep disruption in adult patients in the ICU. Crit Care Med.
2018;46(9):e825-e873. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30113379.
32. Kress JP, Vinayak AG, Levitt J, et al. Daily sedative interruption in mechanically ventilated patients at risk for
coronary artery disease. Crit Care Med. 2007;35(2):365-371. Available at:
33. Girard TD, Kress JP, Fuchs BD, et al. Efficacy and safety of a paired sedation and ventilator weaning protocol
for mechanically ventilated patients in intensive care (Awakening and Breathing Controlled trial): a randomised
controlled trial. Lancet. 2008;371(9607):126-134. Available at:
34. Society of Critical Care Medicine. ICU Liberation Bundle (A-F). Available at:
https://www.sccm.org/ICULiberation/ABCDEF-Bundles. Accessed January 5, 2021.
35. Barnes-Daly MA, Phillips G, Ely EW. Improving hospital survival and reducing brain dysfunction at seven
California community hospitals: implementing PAD guidelines via the ABCDEF bundle in 6,064 patients. Crit
Care Med. 2017;45(2):171-178. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27861180.
36. Helms J, Kremer S, Merdji H, et al. Neurologic features in severe SARS-CoV-2 infection. N Engl J Med.
37. Mao L, Jin H, Wang M, et al. Neurologic manifestations of hospitalized patients with coronavirus disease 2019
in Wuhan, China. JAMA Neurol. 2020;77(6):683-690. Available at:
38. Solomon IH, Normandin E, Bhattacharyya S, et al. Neuropathological features of COVID-19. N Engl J Med.
39. Society of Critical Care Medicine. Post-intensive care syndrome. 2013. Available at:
https://www.sccm.org/MyICUCare/THRIVE/Post-intensive-Care-Syndrome. Accessed September 22, 2020.

40. Fan E, Dowdy DW, Colantuoni E, et al. Physical complications in acute lung injury survivors: a two-year
longitudinal prospective study. Crit Care Med. 2014;42(4):849-859. Available at:
41. De Jonghe B, Sharshar T, Lefaucheur JP, et al. Paresis acquired in the intensive care unit: a prospective
multicenter study. JAMA. 2002;288(22):2859-2867. Available at:
42. Ali NA, O’Brien JM, Jr., Hoffmann SP, et al. Acquired weakness, handgrip strength, and mortality in critically
ill patients. Am J Respir Crit Care Med. 2008;178(3):261-268. Available at:
43. Pandharipande PP, Girard TD, Jackson JC, et al. Long-term cognitive impairment after critical illness. N Engl J
Med. 2013;369(14):1306-1316. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24088092.
44. Iwashyna TJ, Ely EW, Smith DM, Langa KM. Long-term cognitive impairment and functional disability among
survivors of severe sepsis. JAMA. 2010;304(16):1787-1794. Available at:
45. Mikkelsen ME, Christie JD, Lanken PN, et al. The adult respiratory distress syndrome cognitive outcomes
study: long-term neuropsychological function in survivors of acute lung injury. Am J Respir Crit Care Med.
46. Kamdar BB, Sepulveda KA, Chong A, et al. Return to work and lost earnings after acute respiratory distress
syndrome: a 5-year prospective, longitudinal study of long-term survivors. Thorax. 2018;73(2):125-133.
47. Azoulay E, Pochard F, Kentish-Barnes N, et al. Risk of post-traumatic stress symptoms in family members of
intensive care unit patients. Am J Respir Crit Care Med. 2005;171(9):987-994. Available at:
48. Carfi A, Bernabei R, Landi F, Gemelli Against C-P-ACSG. Persistent symptoms in patients after acute
COVID-19. JAMA. 2020;324(6):603-605. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32644129.

Infekciókontroll
Utoljára frissítve: 2020. október 9.

Az egészségügyi szakdolgozóknak be kell tartaniuk az infekciókontrollal kapcsolatos, az őket alkalmazó
egészségügyi intézményben hatályos szabályzatokat és eljárásokat.
Ajánlás
 COVID19-ben szenvedő betegeken aeroszolt generáló beavatkozásokat végző egészségügyi
személyzetnél a COVID19 Kezelési Irányelv Bizottság (a Bizottság) N95 légzőmaszkok (vagy
ezekkel legalább egyenértékű légzőmaszkok) használatát ajánlja a sebészi maszkokkal szemben az
egyéb egyéni védőfelszerelés (azaz kesztyűk, köpeny és a szemet védő eszközök, például arcpajzs
vagy védőszemüveg) használata mellett (AIII).
 Aeroszolt generáló beavatkozások többek között: endotracheális intubáció és extubáció,
indukált köpetürítés, bronchoszkópia, mini-bronchoalveoláris lavage, nyílt rendszerrel végzett
légúti leszívás, kézi lélegeztetés, akaratlan vagy szándékos légzőkör szétcsatlakoztatás,
noninvazív pozitív nyomású lélegeztetés (NIPPV) (pl.: kétszintű folyamatos pozitív nyomású
lélegeztetés [BiPAP], folyamatos pozitív nyomású lélegeztetés [CPAP]), újraélesztés és
potenciálisan nebulizátor alkalmazása, valamint a magas áramlású oxigén bevitele. Különös
figyelmet kell fordítani az aeroszolképződés lehetőségére hasra fordításnál és tracheosztómia
végzésénél, ahol a lélegeztetőgép szétcsatlakozásaira nagyobb esély van.
Indoklás
Az aeroszolt generáló beavatkozások végzése a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes (SARS) járvány
idején, növelte az egészségügyi dolgozók megfertőződésének kockázatát. 1,2 Az N95-ös légzőmaszkok az
aeroszol részecskék 95-99%-át képesek szűrni; habár az egészségügyi személyzetnél a használt típus
esetén el kell végezni az illeszkedési tesztet. 3 A sebészi maszkok a nagyobb részecskéket, cseppeket és
permetet képesek szűrni, de kevésbé hatásosak a kisebb részecskék (<5 μm) és aeroszolok ellen. 4
Ajánlás
 A Bizottság az aeroszolt generáló beavatkozások minimalizálását javasolja az ITO-n kezelt
COVID19-betegeknél, és amennyiben lehetséges, esetleges feltétlenül szükséges, aeroszolt
generáló beavatkozások elvégzését negatív nyomású szobában javasolják; ezt levegő útján
terjedő fertőzések izolációs kórtermének (AIIR) is nevezik (AIII).
 Mindazonáltal a Bizottság tisztában van azzal, hogy az aeroszolt generáló beavatkozások
elvégzése bizonyos betegeknél szükséges, és a megfelelő infekciókontroll irányelvek
követésével ezek a beavatkozások magas szintű biztonságosság mellett végezhetők el.
Indoklás
A légúti izolációs (AIIR) kórtermek alkalmazásával csökkenthető a keresztszennyeződés rizikója a
helyiségek között, és alacsonyabb a személyzet és a helyiségen kívüli betegek fertőzésének kockázata,
amikor aeroszolt generáló beavatkozásokat végeznek. Az AIIR-ek a SARS járvány alatt is hatásosnak
bizonyultak a vírus terjedésének megelőzésében. 2 Ha ilyen kórterem nem elérhető, akkor nagy
hatékonyságú részecskeszűrő (HEPA) használata javasolt, főleg azoknál a betegeknél, akik nagy
áramlású orrszondán illetve noninvazív lélegeztetésen vannak. A HEPA-filterek szimulációs
gyakorlatok során csökkentették a vírusátvitelt. 5
Ajánlások

 A nem lélegeztetett COVID19-betegek gondozását végző egészségügyi dolgozóknál, a Bizottság
N95 légzőmaszkok (vagy ezekkel legalább egyenértékű légzőmaszkok), illetve sebészi maszkok
használatát javasolja, egyéb egyéni védőfelszerelés (azaz kesztyűk, köpeny és a szemet védő
eszközök, például arcpajzs vagy védőszemüveg) használata mellett (AII).
 Azoknál az egészségügyi dolgozóknál, akik zárt rendszerű lélegeztetőgépen lélegeztetett
COVID19-betegeken aeroszolt nem generáló beavatkozásokat végeznek, a Bizottság N95
légzőmaszkok (vagy ezekkel legalább egyenértékű légzőmaszkok) használatát ajánlja az egyéb
egyéni védőfelszerelés (azaz kesztyűk, köpeny és a szemet védő eszközök, például arcpajzs vagy
védőszemüveg) használata mellett, mivel a légzőkör bármikor váratlanul szétkapcsolódhat (BIII).
Indoklás
Mind az N95 légzőmaszk, mind a sebészi maszk hatásosnak bizonyult a fertőzés átvitelének
csökkentésében egyes vírusos betegségekben (ilyen a SARS is). 6 A meglévő bizonyítékok alapján a
sebészi maszkok használata valószínűleg nem rosszabb eredményű az N95 légzőmaszkok használatához
képest a laborvizsgálattal igazolt, szezonális légzőszervi vírusfertőzések (például influenza) megelőzése
tekintetében.7,8 Egy friss, sebészi és N95-ös légzőmaszkok védő hatását összehasonlító, randomizált
kontrollált vizsgálatokon alapuló, összefoglaló cikk és metaanalízis szerint, a sebészi maszkok
használata nem emeli a laborvizsgálattal igazolt légzőszervi vírusfertőzések (beleértve a koronavírus),
vagy klinikai légúti betegségek kockázatát. 9
Ajánlások
 A Bizottság ajánlása alapján a COVID19-betegek endotracheális intubálását lehetőleg csak
légútbiztosítás terén jelentős tapasztalattal bíró szakember végezze (AIII).
 A Bizottság az intubáláshoz videolaringoszkóp használatát javasolja, amennyiben az elérhető
(CIIa).
Indoklás
Maximalizálni kell a sikeres első próbálkozás esélyét és minimalizálni kell az aeroszol képződés
lehetőségét a feltételezetten, vagy igazoltan COVID19-ben szenvedő betegek intubálásakor.10,11 Ezért a
Bizottság azt ajánlja, hogy a légútbiztosításban legtöbb tapasztalattal rendelkező és legjártasabb
egészségügyi dolgozó próbálja meg elsőként az intubálást. A direkt laringoszkópia során megkívánt
közelség a beteg arcához nagyobb virális aeroszol koncentrációnak teszi ki az azt végző egészségügyi
dolgozót. Szintén fontos kerülni, hogy az intubálás alatt a helységben szükségtelenül tartózkodjon
személyzet.
Hivatkozások
1. Yam LY, Chen RC, Zhong NS. SARS: ventilatory and intensive care. Respirology. 2003;8 Suppl:S31-35.
2. Twu SJ, Chen TJ, Chen CJ, et al. Control measures for severe acute respiratory syndrome (SARS) in Taiwan.
Emerg Infect Dis. 2003;9(6):718-720. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12781013.
3. Centers for Disease Control and Prevention. The National Personal Protective Technology Laboratory
(NPPTL): respirator trusted-source information. 2020. Available at: https://www.cdc.gov/niosh/npptl/topics/
respirators/disp_part/respsource1quest2.html. Accessed September 23, 2020.
4. Milton DK, Fabian MP, Cowling BJ, Grantham ML, McDevitt JJ. Influenza virus aerosols in human exhaled
breath: particle size, culturability, and effect of surgical masks. PLoS Pathog. 2013;9(3):e1003205. Available at:

5. Qian H, Li Y, Sun H, Nielsen PV, Huang X, Zheng X. Particle removal efficiency of the portable HEPA air
cleaner in a simulated hospital ward. Building Simulation. 2010;3:215-224. Available at:
https://link.springer.com/article/10.1007/s12273-010-0005-4.
6. Offeddu V, Yung CF, Low MSF, Tam CC. Effectiveness of masks and respirators against respiratory infections
in halthcare workers: a systematic review and meta-analysis. Clin Infect Dis. 2017;65(11):1934-1942. Available
at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29140516.
7. World Health Organization. Infection prevention and control during health care when novel coronavirus (nCoV)
infection is suspected. 2020. Available at: https://www.who.int/publications-detail/infectionprevention-and-
control-during-health-care-when-novel-coronavirus-(ncov)-infection-is-suspected-20200125. Accessed April 8,
2020.
8. Centers for Disease Control and Prevention. Interim infection prevention and control recommendations for
patients with suspected or confirmed coronavirus disease 2019 (COVID-19) in healthcare settings. 2020.
Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/infection-control/control-recommendations.html.
Accessed September 28, 2020.
9. Bartoszko JJ, Farooqi MAM, Alhazzani W, Loeb M. Medical masks vs N95 respirators for preventing COVID-
19 in healthcare workers: a systematic review and meta-analysis of randomized trials. Influenza Other Respir
Viruses. 2020;14(4):365-373. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32246890.
10. Tran K, Cimon K, Severn M, Pessoa-Silva CL, Conly J. Aerosol generating procedures and risk of transmission
of acute respiratory infections to healthcare workers: a systematic review. PLoS One. 2012;7(4):e35797.
11. Lewis SR, Butler AR, Parker J, Cook TM, Schofield-Robinson OJ, Smith AF. Videolaryngoscopy versus direct
laryngoscopy for adult patients requiring tracheal intubation: a Cochrane Systematic Review. Br J Anaesth.

Hemodinamika

A legtöbb hemodinamikai ajánlás megegyezik a korábban kiadott Surviving Sepsis Campaign-ban
foglaltakkal: Nemzetközi irányelvek a szepszis és szeptikus sokk kezelésére: 2016. Végtére is azon
COVID19-betegek terápiája, akik folyadékreszuszcitációra vagy hemodinamikai sokk kezelésre
szorulnak, meg kell egyezzen a szeptikus sokkos betegek terápiájával. 1
Folyadékreszuszcitációra vagy hemodinamikai sokk kezelésre szoruló, COVID19-betegeket az egyéb,
szeptikus sokk kezelését tartalmazó irányelveknek megfelelően kell kezelni, kivéve a következőket.
Ajánlás
 COVID19-betegségben szenvedő, sokkos állapotú felnőtt betegeknél, a COVID19 Kezelési
Irányelv Bizottság (a Bizottság) a változó paraméterek (bőrhőmérséklet, kapilláristelődési idő
és/vagy szérum laktát mérése) használatát javasolja a statikus paraméterekkel szemben, a
folyadék-válaszkészség értékelése céljából (BIIa).
Indoklás
Nincs direkt bizonyíték az optimális reszuszcitációs stratégiára sokkos, COVID19-betegeknél. Egy 13,
nem-COVID19 randomizált klinikai vizsgálatot összefoglaló cikk és metaanalízis (n = 1652)2 alapján, a
folyadék terápia folyamatos értékelése csökkentette a halálozást (relatív kockázat 0,59; 95% CI, 0,42–
0,83), az intenzív osztályos tartózkodás hosszát (súlyozott átlagos különbség -1,16 nap; 95% CI, -1,97– -
0,36), és a gépi lélegeztetés időtartalmát (súlyozott átlagos különbség -2,98 óra; 95% CI, -5,08– -0,89). A
vizsgálatokban használt változó paraméterek közé tartozott a verővolumen változása (stroke volume
variation, SVV), a pulzusnyomás változása (pulse pressure variation, PPV), és a verővolumen változása
passzív lábemelés vagy folyadék adása mellett. A passzív lábemelés, majd a verővolumen változása
(SVV), és a pulzusnyomás változása (PPV) jelezte előre a legnagyobb megbízhatósággal a folyadék-
válaszkészséget.3 A statikus paraméterek közé a korai kezelés komponensei (például a centrális vénás
nyomás és az átlagos artériás nyomás) tartoztak.
A szérum laktát szinten alapuló reszuszcitációt nem SARS-CoV-2-fertőzött, sokkos betegeken hét
randomizált klinikai vizsgálat szisztematikus áttekintése és metaanalízise foglalja össze (n = 1301). A
centrális vénás oxigénszaturáció (ScVO2) által vezérelt kezeléssel összehasonlítva, a korai laktát
clearance által vezérelt kezelés a mortalitás csökkenésével (RR: 0,68, 95% CI: 0,56–0,82), rövidebb
intenzív osztályos tartózkodással (átlagos különbség: -1,64 nap, 95% CI: -3,23– -0,05), és rövidebb ideig
tartó gépi lélegeztetéssel (MD: -10,22 óra, 95% CI: -15,94– -4,50) járt együtt.
Ajánlás
 COVID19-betegségben szenvedő, sokkos felnőtt betegek akut folyadékreszuszcitációjára a
Bizottság pufferelt/balanszírozott krisztalloidok alkalmazását ajánlja nem balanszírozott
krisztalloidok alkalmazásával szemben (BIIa).
Indoklás
Egy 15 802 kritikus állapotú beteg bevonásával készült pragmatikus randomizált klinikai vizsgálatban
balanszírozott és nem balanszírozott krisztalloidokat hasonlítottak össze; az elhalálozási kimenetel
összesített mértéke, az új vesepótló kezelések száma, és a maradandó veseelégtelenség esélye

alacsonyabb volt a balanszírozott krisztalloidcsoportban (OR 0,90; 95% CI, 0,82–0,99; p = 0,04).5 Egy
másodlagos elemzés szepszises beteg-alcsoportban végezte el ezt az összehasonlítást (n = 1641).
A balanszírozott krisztalloidokkal kezelt szepszises betegeknél kevesebb volt az elhalálozás (OR 0,74;
95% CI, 0,59–0,93; p = 0,01), továbbá kevesebb napig volt szükség vazopresszor-terápiára, valamint
vesepótló kezelésre.6
Egy további, 21 randomizált kontrollált vizsgálatot magába foglaló paradigmatikus metaanalízisben
(n = 20 213) a balanszírozott krisztalloidok adását hasonlították össze a 0,9%-os fiziológiás sóoldat
adásával kritikus állapotú felnőtt és gyermekkorú betegek folyadékterápiája során, az egyes kezelések
között nem jelentettek szignifikáns különbséget a kórházi mortalitás (OR: 0,91, 95% CI: 0,83–1,01) vagy
az akut vesekárosodás (OR: 0,92, 95% CI: 0,84–1,00) tekintetében7.
Ajánlás
 A Bizottság nem ajánlja albumin kezdeti használatát akut folyadékreszuszcitáció céljából
COVID19-betegségben szenvedő, sokkos betegek folyadékterápiájánál (BIIa).
Indoklás
20, nem COVID19-cel kapcsolatos randomizált kontrollált vizsgálat (n = 13 047) metaanalízisében
albumin vagy friss fagyasztott plazma alkalmazását hasonlították össze krisztalloidok alkalmazásával
kritikus állapotú betegeknél; nem volt különbség a bármely okból bekövetkező halálozás tekintetében 8,
míg 17, nem COVID19-cel kapcsolatos randomizált kontrollált vizsgálat (n = 1977) metaanalízisében,
ahol kimondottan szeptikus betegeknél vizsgálták az albumin hatását a krisztalloidokkal szemben, a
mortalitás csökkenését észlelték (OR 0,82; 95% CI, 0,67–1,0; p = 0,047).9 Tekintettel az albumin magas
költségére és a bizonyított klinikai előny hiányára, a Bizottság nem ajánlja az albumin rutinszerű
alkalmazását kezdeti akut folyadékreszuszcitáció céljára sokkos COVID19-betegeknél.
További ajánlások az intenzív terápia általános elvei alapján
 Szeptikus vagy szeptikus sokkos betegeknél az intravaszkuláris volumen feltöltésére a Bizottság
nem ajánlja a hidroxi-etil-keményítő (HES) infúziós oldatok alkalmazását (AIIa).
 Elsőként választandó vazopresszor a Bizottság ajánlása szerint a noradrenalin (AIIa). A Bizottság
a noradrenalin mellé vagy vazopresszin (legfeljebb 0,03 NE/perc) (BIIa) vagy adrenalin (CIIb)
adását javasolja, míg az artériás középnyomás a célértéknek megfelelő lesz. A noradrenalin
dózisának csökkentésére kiegészíthető a kezelés vazopresszinnel (legfeljebb 0,03 NE/perc)
(CIIa).
 COVID19-betegségben szenvedő, sokkos állapotú felnőtt betegeknél a Bizottság nem ajánlja a
dopamin alkalmazását, ha a noradrenalin rendelkezésre áll (AIIa).
 A Bizottság nem ajánlja a vese védelmének céljából az alacsony dózisú dopamin használatát
(BIIa).
 Az adekvát folyadéktöltés és vazopresszor terápia ellenére is tartós hipoperfúzió, illetve kardiális
diszfunkció bizonyítéka esetén a Bizottság a betegnél dobutamin alkalmazását ajánlja (BIII).
 Amennyiben elérhető, úgy a Bizottság minden vazopresszorral kezelt beteg esetén artériás kanül
minél előbbi behelyezését javasolja (BIII).
 COVID19-betegségben és terápiarezisztens szeptikus sokkban szenvedő felnőtt betegek, akik
nem kaptak kortikoszteroidot a COVID19 kezelésére, a Bizottság alacsony dózisú
kortikoszteroid-terápia („sokkterápia”) alkalmazását ajánlja a kortikoszteroidok mellőzésével
szemben (BIIa).
 Szeptikus sokkban a tipikus kortikoszteroid-séma napi 200 mg hidrokortizon i.v. alkalmazását
jelenti infúzió vagy intermittáló bólusok formájában. A hidrokortizon terápia időtartama általában
klinikai döntés.

 Azok a COVID19-betegek, akik a fertőzés miatt szteroid terápiában részesülnek, elegendő pótlást
kapnak ahhoz, hogy ne legyen szükségük további hidrokortizon kiegészítésre.
Hivatkozások
1. Rhodes A, Evans LE, Alhazzani W, et al. Surviving Sepsis Campaign: international guidelines for management
of sepsis and septic shock: 2016. Crit Care Med. 2017;45(3):486-552. Available at:
2. Bednarczyk JM, Fridfinnson JA, Kumar A, et al. Incorporating dynamic assessment of fluid responsiveness into
goal-directed therapy: a systematic review and meta-analysis. Crit Care Med. 2017;45(9):1538-1545. Available
3. Bentzer P, Griesdale DE, Boyd J, MacLean K, Sirounis D, Ayas NT. Will this hemodynamically unstable
patient respond to a bolus of intravenous fluids? JAMA. 2016;316(12):1298-1309. Available at:
4. Pan J, Peng M, Liao C, Hu X, Wang A, Li X. Relative efficacy and safety of early lactate clearance-guided
therapy resuscitation in patients with sepsis: a meta-analysis. Medicine (Baltimore). 2019;98(8):e14453.
5. Semler MW, Self WH, Wanderer JP, et al. Balanced crystalloids versus saline in critically ill adults. N Engl J
6. Brown RM, Wang L, Coston TD, et al. Balanced crystalloids versus saline in sepsis. A secondary analysis of
the SMART clinical trial. Am J Respir Crit Care Med. 2019;200(12):1487-1495. Available at:
7. Antequera Martin AM, Barea Mendoza JA, Muriel A, et al. Buffered solutions versus 0.9% saline for
resuscitation in critically ill adults and children. Cochrane Database Syst Rev. 2019;7:CD012247. Available at:
8. Lewis SR, Pritchard MW, Evans DJ, et al. Colloids versus crystalloids for fluid resuscitation in critically ill
people. Cochrane Database Syst Rev. 2018;8:CD000567. Available at:
9. Delaney AP, Dan A, McCaffrey J, Finfer S. The role of albumin as a resuscitation fluid for patients with sepsis:
a systematic review and meta-analysis. Crit Care Med. 2011;39(2):386-391. Available at:

Oxigenizáció és lélegeztetés

A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (Bizottság) az alább olvasható javaslatokat
hangsúlyozza a Surviving Sepsis Campaign irányelvei közül felnőtt szepszisre, gyermekkori szepszisre és
COVID19-re.
Nem gépi lélegeztetett hipoxémiás légzési elégtelenségben szenvedő felnőttek
Ajánlások
 COVID19-betegségben és konvencionális oxigénterápia ellenére is akut hipoxémiás légzési
elégtelenségben szenvedő felnőtt betegeknél a Bizottság nazális nagy áramlású kanül (HFNC)
alkalmazását ajánlja a nem invazív pozitív nyomású lélegeztetéssel (NIPPV) szemben (BIIa).
 Amennyiben HFNC nem elérhető, endotracheális intubálás indikációjának hiányában a Bizottság
szorosan monitorozott NIPPV alkalmazását ajánlja akut hipoxémiás légzési elégtelenségben
szenvedő COVID19-beteg felnőttek esetében (BIIa).
 Azon betegeknél, akiknél a hipoxémia az oxigénpótlás ellenére fennáll, de endotracheális intubálás
még nem indokolt, a Bizottság az oxigenizáció javítására megfontolásra ajánlja az éber hason
fektetést (CIIa).
 A Bizottság mentőkezelésként nem ajánlja az éber hason fektetést intubálás elkerülése céljából
terápiarezisztens hipoxémiában olyan betegeknél, akiknél fennállnak az intubálás és gépi
lélegeztetés indikációi (AIII).
 Amennyiben az intubálás szükségesség válik, azt ellenőrzött körülmények között, gyakorlott
szakembernek kell végeznie, mivel az intubálás közben a szakember a súlyos akut légzőszervi
tünetegyüttest okozó koronavírus 2 fertőzés (SARS-CoV-2) fokozott kockázatnak van kitéve
(AIII).
Indoklás
A COVID19-betegség súlyossá jellemzően a tünetek kezdete után körülbelül 1 héttel alakul. A
leggyakoribb tünet a nehézlégzés, amelyet gyakran hipoxémia is kísér. A súlyos állapotú betegek
jellemzően oxigénpótlást igényelnek. Ezen betegeknél szorosan figyelni kell a légzőszervi státusz
esetleges rosszabbodását, mivel néhány betegnél akut légzési distressz szindróma (ARDS) alakulhat ki.
Az oxigenizáció célja
COVID19-beteg felnőttek esetén az optimális oxigénszaturáció (SpO2) nem egyértelmű. Ugyanakkor a
92–96%-os célszaturáció logikusnak tűnik tekintettel arra, hogy indirekt bizonyítékként, tapasztalatok
alapján a nem COVID19-ben szenvedő betegek körében káros lehet, ha az SpO2 <92% vagy >96%.
A tartós 92% alatti SpO2 potenciálisan káros voltát tekintve, egy klinikai vizsgálat keretén belül a
COVID19-ben nem szenvedő ARDS-es betegeknél randomizált módon konzervatív oxigénterápiát (SpO 2
célértéke 88–92%) vagy liberális oxigénterápiát (SpO2 célértéke >96%) alkalmaztak. A klinikai
vizsgálatot korai fázisában jelentéktelenségből kifolyólag 205 beteg bevonását követően leállították.
Ugyanakkor a 90 napos mortalitás növekedett (a csoportok közötti kockázati különbség 14%; 95% CI;
0,7–27%), valamint a 28 napos mortalitás növekedő trendet mutatott a konzervatív oxigénterápiás
csoportban (a csoportok közötti kockázati különbség 8%; 95% CI; -5–21%).1

A tartós 96% feletti SpO2 potenciálisan káros voltát tekintve, 25 randomizált kontrollált COVID19-ben
nem szenvedő betegeket érintő vizsgálat metaanalízise alapján a liberális oxigénterápiás stratégia (SpO 2
medián 96%) magasabb kórházi mortalitás kockázatával járt (RR 1,21; 95% CI; 1,03–1,43) alacsonyabb
SpO2 stratégiával összehasonlítva.2
Akut hipoxémiás légzési elégtelenség
SARS-CoV-2-fertőzött és akut hipoxémiás légzési elégtelenségben szenvedő felnőtt betegeknél az
oxigénigény fedezésére elégtelen lehet a konvencionális oxigénterápia. Ilyenkor, fokozott légzéstámogatás
szempontjából választási lehetőség lehet a HFNC, a NIPPV, az intubálás, az invazív gépi lélegeztetés
vagy az extrakorporális membránoxigenizáció (ECMO).
A magas áramlású orrszonda (HFNC) és a noninvazív lélegeztetés (NIPPV)
COVID19-ben nem szenvedő, akut hipoxémiás légzési elégtelenséggel kezelt betegekkel végzett, nem vak
klinikai vizsgálat adatai alapján, akut hipoxémiás légzési elégtelenséggel kezelt betegeknél a HFNC
előnyben részesítendő a NIPPV-vel szemben. A vizsgálat résztvevőit randomizálták, melynek
eredményeként vagy HFNC-t alkalmaztak vagy konvencionális oxigénterápiával, vagy NIPPV-vel
kezelték őket.
A lélegeztetés nélküli napok száma több volt a HFNC csoportba tartozó betegek esetén, mint a
konvencionális oxigénterápiával, vagy NIPPV-vel kezelt csoportnál (24 nap vs. 22 nap vs. 19 nap; p =
0,02), valamint a 90 napos mortalitás is alacsonyabb volt a HFNC csoportban mind a konvencionális
oxigénterápiával kezelt csoporttal (HR 2,01; 95% CI; 1,01–3,99), mind a NIPPV csoporttal (HR 2,50;
95% CI; 1,31–4,78) szemben.3 A súlyosan hipoxémiás betegek alcsoportjában (PaO2/FiO2 Hgmm ≤200) a
HFNC csökkentette az intubálás szükségességét a konvencionális oxigénterápiával és a NIPPV-vel
szemben (HR 2,07, ill. 2,57).
A vizsgálat eredményeit megerősítette egy nyolc vizsgálatot, összesen 1084 beteg adatait magába foglaló
metaanalízis, melyet az intubálást megelőző oxigenizációs stratégiák hatékonyságának megítélése céljából
végeztek. Az NFNC csökkentette az intubálás szükségességét (OR 0,48; 95% CI; 0,31–0,73), valamint az
ITO mortalitást (OR 0,36; 95% CI; 0,20–0,63) a NIPPV-vel szemben.4
A NIPPV aeroszolképződést okozhat SARS-CoV-2 esetén, így növelve a fertőzés nozokomiális
átvitelének esélyét.5,6 Az még nem tisztázott, hogy HFNC esetén alacsonyabb-e a SARS-CoV-2
nozokomiális átvitelének kockázata a NIPPV-vel szemben.
Nem intubált betegek hason fektetése
Noha a hason fektetés dokumentáltan javította a gépi lélegeztetett, középsúlyos-súlyos ARDS-es betegek
esetében az oxigenizációt és a betegség kimenetelét, 7,8 kevesebb bizonyíték szolgál a hason fektetés
jótékony hatásaira éber, oxigénpótlást igénylő, de nem gépi lélegeztetett betegek esetén. Egy 50
COVID19-tüdőgyulladásban szenvedő, és kórházi felvételkor kiegészítő oxigénkezelést igénylő beteg
adatait tartalmazó esetsorelemzés szerint (New York City sürgősségi osztály), az éber hason fektetés
javította a betegek medián oxigénszaturációját. Ugyanakkor 13 beteg esetén légzési elégtelenség alakult ki
és intubálásra volt szükség a sürgősségi osztályra érkezésüktől számított 24 órán belül.9 Más, oxigén vagy
NIPPV terápiát igénylő COVID19-fertőzött betegekkel kapcsolatos esetsorelemzések alapján a hason
fektetés jól tolerálható és javítja az oxigenizációt, 10-12 néhány esetsorelemzés szerint is csökkent az
intubálás szükségessége hason fektetést követően.10,12
Egy olaszországi kórházban 56 COVID19-fertőzött betegen vizsgált éber hason fektetéssel kapcsolatos
prospektív megvalósíthatósági tanulmány keretein belül a betegek HFNC vagy NIPPV terápiában
részesültek. A kevesebb, mint 3 órás hason fektetés kivitelezhető volt a betegek 84%-ában. Az
oxigenizáció jelentős javulást mutatott hason fektetés során (PaO 2/FiO2 181 Hgmm háton fekvő
helyzetben, illetve 286 Hgmm hason fekvő helyzetben). Ugyanakkor, a hason fektetés megkezdése előtti

kiindulási oxigenizációval összehasonlítva ez az oxigenizációban jelentkező javulás nem volt tartós
(PaO2/FiO2 181 Hgmm és 192 Hgmm, kiinduláskor, illetve 1 órával a visszafordítás után). A hasra
fordított betegek körében az intubálás szükségességében nem volt különbség a javuló oxigenizációt
megtartók (reszponder) és a nonreszponderek között. 9
Egy Spanyolországban és Andorrában végzett prospektív, multicentrikus obszervációs kohorszvizsgálat
során COVID19-fertőzött, HFNC-vel oxigenizált, akut légzési elégtelenségben szenvedő betegek körében
vizsgálták a hasra fordítás hatását a később esetlegesen szükségessé váló intubálásra. A 199 HFNC-
kezelést igénylő beteg közül 55 (27,6%) beteget fordítottak hasra. Habár az intubálásig eltelt idő a HFNC-
vel és hason fektetéssel kezelt betegek esetén 1 nap (IQR 1,0–2,5), szemben a csak HFNC kezelésben
részesülő betegek 2 napjával (IQR 1,0–3,0; p = 0,055), az éber hason fektetés nem csökkentette az
intubálás kockázatát (RR 0,87; 95% CI; 0,53–1,43; p = 0,60).13
Összességében, a biztató adatok ellenére még nem világos, melyek azok a COVID19-tüdőgyulladásban
szenvedő, hipoxémiás, nem intubált betegek, akiknek előnye származhat a hason fektetésből, meddig kell
folytatni ezen terápiát, valamint, hogy a módszer megelőzi-e az intubálás szükségét, vagy javítja-e a
túlélést.10
Az éber hason fektetésre alkalmas jelöltek azok a betegek, akik képesek a helyzetüket önállóan igazítani
és tolerálják a hason fekvő pozíciót. Légzési elégtelenségtől szenvedő vagy azonnali intubálást igénylő
betegnél az éber hason fektetés ellenjavallt. Továbbá a hason fektetés ellenjavallt azoknál a betegeknél,
akik hemodinamikailag instabilak, akik hasi műtéten estek át vagy instabil a gerincük. 14 Az éber hasra
fordított helyzet elfogadható és megvalósítható állapotos betegek esetén is ‒ bal oldalon fekvő helyzet
vagy teljesen hason fekvő pozíció is kivitelezhető. 15
Intubálás és az invazív gépi lélegeztetés
Alapvető, hogy a hipoxémiás COVID19-betegeknél szorosan nyomon kell követni a dekompenzált légzési
elégtelenség jeleit. Az intubálást ellenőrzött körülmények között, gyakorlott szakembernek kell végeznie
mind a beteg, mind az egészségügyi dolgozók biztonsága érdekében.
Gépi lélegeztetett felnőttek
Ajánlások
COVID19-betegségben és ARDS-ben szenvedő, gépi lélegeztetett felnőtt betegeknél:
 A Bizottság a lélegeztetést alacsony légzéstérfogattal (VT 4‒8 ml/becsült ttkg) javasolja végezni a
magas VT-lélegeztetéssel szemben (VT >8 ml/ttkg) (AIIa).
 A Bizottság a <30 H2Ocm platónyomás megcélzását ajánlja (AIIa).
 A Bizottság konzervatív volumenpótló stratégia alkalmazását ajánlja a liberális stratégia
alkalmazásával szemben (BIIa).
 A Bizottság továbbá nem ajánlja NO-inhaláció rutinszerű alkalmazását (AIIa).
Indoklás
Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a COVID19 kapcsán kialakult hipoxémiás légzési
elégtelenségben szenvedő betegek lélegeztetésénél el kellene térni az egyéb okok miatt kialakult
hipoxéniás légzési elégtelenségben szenvedő betegek lélegeztetéséhez képest.
Pozitív kilégzésvégi nyomás és hason fektetés középsúlyos-súlyos ARDS-ben
szenvedő, gépi lélegeztetett felnőtteknél
Ajánlások
COVID19-betegségben és középsúlyos-súlyos ARDS-ben szenvedő, gépi lélegeztetett felnőtt betegeknél:

 A Bizottság magasabb pozitív kilégzésvégi nyomás (PEEP) stratégia alkalmazását ajánlja az
alacsonyabb PEEP stratégiával szemben (BIIa).
 Azon COVID19-ben szenvedő felnőtt betegeknél, akiknél az optimalizált gépi lélegeztetés ellenére
is terápiarezisztens hipoxémia áll fenn, a Bizottság naponta 12‒16 órán át hason fekvő helyzetben
végzett lélegeztetést ajánl szemben azzal, ha ezt nem alkalmazzák (BIIa).
Indoklás
A PEEP használata ARDS-es betegeknél hasznos, mert megakadályozza az alveolusok összeesését, javítja
az oxigenizációt, és minimalizálja az atelektotrauma esélyét, amely a VILI (lélegeztetőgép okozta
tüdősérülés) forrása. Egy COVID19-ben nem szenvedő betegek körében végzett, az alacsony és magas
PEEP-szinteket összehasonlító három legnagyobb klinikai vizsgálatból származó egyéni betegadatokon
alapuló metaanalízis középsúlyos (PaO2/FiO2 100–200 Hgmm) és súlyos ARDS-ben (PaO2/FiO2 <100
Hgmm) szenvedő betegek esetén, magasabb PEEP mellett alacsonyabb ITO és kórházi halálozást talált. 16
Habár arra nincs pontos standard, hogy mi számít magas PEEP-nek, a 10 H2Ocm feletti PEEP elfogadott
határértéknek számít.17 A legújabb tanulmányok szerint, a nem COVID19-fertőzés következtében
kialakult ARDS-sel szemben, néhány COVID19-fertőzés következtében kialakult középsúlyos-súlyos
ARDS-ben szenvedő beteg normál statikus tüdőcompliance értékeket mutat, így ezeknél a betegeknél a
magas PEEP gondot okozhat, mivel rontja a hemodinamikát és a kardiovaszkuláris teljesítményt. 18,19 Más
tanulmányok COVID19-fertőzés következtében kialakult középsúlyos-súlyos ARDS-ben szenvedő
betegek esetén alacsony compliance értékekről számoltak be, amely megfelel a konvencionális ARDS-es
betegek tüdőcompliance értékeinek.2023 Ezek a látszólag ellentmondásos megfigyelések azt sugallják,
hogy a COVID19-fertőzött ARDS-es betegek egy heterogén populációt képeznek, ahol a magasabb
PEEP-re adott válasz értékelése személyre szabva, az oxigenizáció és a tüdőcompliance függvényében
kell történjen. A klinikusoknak figyelniük kell a betegeknél a magas PEEP okozta mellékhatásokat, mint a
barotrauma és a hipotenzió.
Neuromuszkuláris blokád középsúlyos-súlyos ARDS-ben szenvedő gépi lélegeztetett
felnőtteknél
Ajánlások
COVID19-betegségben és középsúlyos-súlyos ARDS-ben szenvedő, gépi lélegeztetett felnőtt betegeknél:
 Tüdőprotektív lélegeztetés céljából a Bizottság szükség esetén izomrelaxánsok (NMBA)
alkalmazását ajánlja, intermittáló bólusok vagy folyamatos NMBA-infúzió formájában (BIIa).
 Folyamatosan fennálló beteg‒lélegeztetőgép aszinkrónia esetén, vagy azokban az esetekben,
ahol a beteg állapota folyamatos, mély szedációt, hason fekvő helyzetben végzett lélegeztetést
igényel vagy tartósan magas platónyomások szükségesek, ott a Bizottság folyamatos NMBA-
infúzió legfeljebb 48 óráig történő adását javasolja, ha a beteg szorongása és fájdalma
megfelelően nyomon követhető és kontrollálható (BIII).
Indoklás
A tüdővédelem elősegítésére, intermittáló NMBA bólusok vagy folyamatos NMBA infúzió esetén az
ajánlás megkívánja, hogy az ellátó személyzet gyakrabban lépjen a kórterembe, a szorosabb klinikai
monitorozás céljából. Ezért, némely esetben, a SARS-CoV-2-fertőzés kockázata és a beteg szobájába
történő minden egyes belépés során elhasználandó egyéni védőfelszerelés szükségessége meghaladhatja
az NMBA terápia előnyeit.

Mentőkezelések akut légzési distressz szindrómában szenvedő, gépi lélegeztetett
felnőtteknél
Ajánlások
Lélegeztetés optimalizálása és egyéb mentőstratégiák ellenére súlyos ARDS-ben és hipoxémiában
szenvedő, gépi lélegeztetett felnőtt COVID19-betegeknél:
 A Bizottság alveolustoborzó manőverek alkalmazását ajánlja, azok mellőzésével szemben (CIIa).
 Alveolustoborzás alkalmazása esetén a Bizottság nem ajánlja lépcsőzetes (a PEEP fokozatos
emelésével kivitelezett) alveolustoborzást (AIIa).
 A Bizottság mentőkezelésként inhalációs pulmonális vazodilatátor alkalmazását ajánlja;
amennyiben nem észlelhető az oxigenizáció gyors javulása, akkor a kezelést fokozatosan le kell
állítani (CIII).
Indoklás
Eddig egy vizsgálatban sem értékelték a COVID19 következtében kialakult súlyos ARDS esetén az
alveolustoborzás oxigenizációra kifejtett hatását. Azonban egy szisztematikus áttekintés és egy nem
COVID19-fertőzött ARDS-es betegek alveolustoborzásával foglalkozó hat klinikai vizsgálatot felölelő
metaanaízis szerint az alveolustoborzás csökkentette a mortalitást, a manővert követően 24 órával javult
az oxigenizáció és csökkent a mentőkezelés szüksége. 24 Mivel az alveolustoborzás barotraumát vagy
hipotenziót okozhat, a betegeket a folyamat közben szoros megfigyelés alatt kell tartani. Amennyiben a
beteg az alveolustoborzás során dekompenzálódik, a toborzást azonnal meg kell szakítani. Az
alveolustoborzás megfelelő kivitelezésének fontosságát nyolc, nem COIVD19-fertőzött betegeket (n =
2544) vizsgáló randomizált, kontrollos vizsgálat analízise mutatja, amely szerint az alveolustoborzás nem
csökkentette a kórházi mortalitást (RR 0,90; 95% CI; 0,78‒1,04). Az alcsoport analízis alapján a
hagyományos alveolustoborzó manőverek szignifikánsan csökkentették a kórházi halálozást (RR 0,85;
95% CI; 0,75‒0,97), míg a lépcsőzetes PEEP-titrálás alkalmazása növelte a halálozást (RR 1,06; 95% CI;
0,97‒1,17).25
Habár nincsenek NO-inhalációval kezelt COVID19-fertőzött betegekkel végzett publikált tanulmányok,
egy 13 vizsgálatot összefoglaló Cochrane közlemény, amely NO-inhaláció használatát vizsgálta ARDS-
betegekben, mortalitás szempontjából nem talált kedvező hatást. 26 Mivel az összefoglaló közlemény az
oxigenizáció átmeneti javulását mutatta, COVID19-fertőzött súlyos ARDS-ben szenvedő betegek
esetében az egyéb lehetőségeket kimerítve észszerű NO-inhalációt mentőkezelésként kipróbálni.
Ugyanakkor, amennyiben nem származik előny az NO-inhalációval történő oxigenizációból, akkor az
adását gyorsan le kell építeni a rebound jelenségként kialakuló pulmonális vazokonstrikció megelőzése
céljából, ami az elhúzódó használat utáni elhagyáskor jelentkezhet.
Hivatkozások
1. Barrot L, Asfar P, Mauny F, et al. Liberal or conservative oxygen therapy for acute respiratory distress
syndrome. N Engl J Med. 2020;382(11):999-1008. Available at:
2. Chu DK, Kim LH, Young PJ, et al. Mortality and morbidity in acutely ill adults treated with liberal versus
conservative oxygen therapy (IOTA): a systematic review and meta-analysis. Lancet.
3. Frat JP, Thille AW, Mercat A, et al. High-flow oxygen through nasal cannula in acute hypoxemic respiratory
failure. N Engl J Med. 2015;372(23):2185-2196. Available at:

4. Ni YN, Luo J, Yu H, Liu D, Liang BM, Liang ZA. The effect of high-flow nasal cannula in reducing the
mortality and the rate of endotracheal intubation when used before mechanical ventilation compared with
conventional oxygen therapy and noninvasive positive pressure ventilation. A systematic review and
metaanalysis. Am J Emerg Med. 2018;36(2):226-233. Available at:
5. Tran K, Cimon K, Severn M, Pessoa-Silva CL, Conly J. Aerosol generating procedures and risk of transmission
of acute respiratory infections to healthcare workers: a systematic review. PLoS One. 2012;7(4):e35797.
6. Yu IT, Xie ZH, Tsoi KK, et al. Why did outbreaks of severe acute respiratory syndrome occur in some hospital
wards but not in others? Clin Infect Dis. 2007;44(8):1017-1025. Available at:
7. Guerin C, Reignier J, Richard JC, et al. Prone positioning in severe acute respiratory distress syndrome. N Engl
J Med. 2013;368(23):2159-2168. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23688302.
8. Fan E, Del Sorbo L, Goligher EC, et al. An official American Thoracic Society/European Society of Intensive
Care Medicine/Society of Critical Care Medicine Clinical Practice guideline: mechanical ventilation in adult
patients with acute respiratory distress syndrome. Am J Respir Crit Care Med. 2017;195(9):1253-1263.
9. Caputo ND, Strayer RJ, Levitan R. Early self-proning in awake, non-intubated patients in the emergency
department: a single ED’s experience during the COVID-19 pandemic. Acad Emerg Med. 2020;27(5):375378.
10. Sun Q, Qiu H, Huang M, Yang Y. Lower mortality of COVID-19 by early recognition and intervention:
experience from Jiangsu Province. Ann Intensive Care. 2020;10(1):33. Available at:
11. Elharrar X, Trigui Y, Dols AM, et al. Use of prone positioning in nonintubated patients With COVID-19 and
hypoxemic acute respiratory failure. JAMA;2020;323(22):2336-2338. 2020. Available at:
12. Sartini C, Tresoldi M, Scarpellini P, et al. Respiratory parameters in patients with COVID-19 after using
noninvasive ventilation in the prone position outside the intensive care unit. JAMA. 2020;323(22):2338-2340.
13. Ferrando C, Mellado-Artigas R, Gea A, et al. Awake prone positioning does not reduce the risk of intubation in
COVID-19 treated with high-flow nasal oxygen therapy: a multicenter, adjusted cohort study. Crit Care.
14. Bamford P, Bentley A, Dean J, Whitmore D, Wilson-Baig N. ICS guidance for prone positioning of the
conscious COVID patient. Intensive Care Society. 2020. Available at: https://emcrit.org/wp-content/
uploads/2020/04/2020-04-12-Guidance-for-conscious-proning.pdf. Accessed December 8, 2020.
15. Society for Maternal Fetal Medicine. Management considerations for pregnant patients with COVID-19. 2020.
Available at: https://s3.amazonaws.com/cdn.smfm.org/media/2336/SMFM_COVID_Management_of_
COVID_pos_preg_patients_4-30-20_final.pdf. Accessed December 8, 2020.
16. Briel M, Meade M, Mercat A, et al. Higher vs. lower positive end-expiratory pressure in patients with acute
lung injury and acute respiratory distress syndrome: systematic review and meta-analysis. JAMA.
18. Marini JJ, Gattinoni L. Management of COVID-19 respiratory distress. JAMA. 2020;323(22):2329-2330.

19. Tsolaki V, Siempos I, Magira E, Kokkoris S, Zakynthinos GE, Zakynthinos S. PEEP levels in COVID-19
pneumonia. Crit Care. 2020;24(1):303. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32505186.
20. Bhatraju PK, Ghassemieh BJ, Nichols M, et al. COVID-19 in critically ill patients in the Seattle region - case
series. N Engl J Med. 2020;382(21):2012-2022. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32227758.
21. Cummings MJ, Baldwin MR, Abrams D, et al. Epidemiology, clinical course, and outcomes of critically ill
adults with COVID-19 in New York City: a prospective cohort study. Lancet. 2020;395(10239):1763-1770.
22. Ziehr DR, Alladina J, Petri CR, et al. Respiratory pathophysiology of mechanically ventilated patients with
COVID-19: a cohort study. Am J Respir Crit Care Med. 2020;201(12):1560-1564. Available at:
23. Schenck EJ, Hoffman K, Goyal P, et al. Respiratory mechanics and gas exchange in COVID-19 associated
respiratory failure. Ann Am Thorac Soc. 2020;17(9):1158-1161. Available at:
24. Goligher EC, Hodgson CL, Adhikari NKJ, et al. Lung recruitment maneuvers for adult patients with acute
respiratory distress syndrome. a systematic review and meta-analysis. Ann Am Thorac Soc.
2017;14(Supplement 4):S304-S311. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29043837.
critically ill adults with Coronavirus Disease 2019 (COVID-19). Intensive Care Med. 2020;46(5):854-887.
26. Gebistorf F, Karam O, Wetterslev J, Afshari A. Inhaled nitric oxide for acute respiratory distress syndrome
(ARDS) in children and adults. Cochrane Database Syst Rev. 2016(6):CD002787. Available at:

Akut vesekárosodás és vesepótló kezelés

Ajánlások
 Kritikus állapotú COVID19-betegeknél, akiknél akut vesekárosodás (AKI) miatt vesepótló kezelés
(RRT) válik szükségessé, a COVID19 Kezelési Irányelv Bizottság (a Bizottság) lehetőség szerint
folyamatos vesepótló kezelést (CRRT) javasol (BIII).
 Amennyiben a CRRT nem elérhető vagy limitált erőforrások következtében nem lehetséges, a
Bizottság elnyújtott intermittáló vesepótló kezelést (PIRRT) javasol az intermittáló hemodialízis
(IHD) helyett (BIII).
Indoklás
Vesepótló kezelést igénylő akut vesekárosodás az ITO-n kezelt COVID19-betegek kb. 22%-ánál
jelentkezik.1 A COVID19-betegek vesepótló kezelésére vonatkozó bizonyítékok szűkösek. A további
bizonyítékok megjelenéséig a Bizottság azt javasolja, hogy a vesepótló kezelést a más kritikus állapotú
betegeknél alkalmazott indikációk szerint alkalmazzák COVID19-betegeknél is.2
A vesepótló kezelés különböző formáinak összehasonlítása COVID19-betegeknél még nem történt meg.
A Bizottság ajánlásait az az igény motiválja, hogy minimalizálják a vírusátvitel kockázatát az
egészségügyi dolgozókra. A Bizottság azt javasolja, hogy részesítsék előnyben a CRRT-t a többi
vesepótló kezelési formával szemben. A PIRRT-vel szemben a CRRT alkalmazása javasolt, mert utóbbi
esetében a gyógyszerelés könnyebben optimalizálható, és a CRRT nem igényel ápolói megjelenést a
betegszobában (a dialízis kezdeténél és befejezésekor), mint a PIRRT. Viszont a CRRT és a PIRRT is
előnyben részesítendő az IHD-vel szemben, mert egyik sem igényli hemodialízisben jártas ápoló
jelenlétét.3 Peritoneális dialízist szintén alkalmaztak már COVID19-betegeknél.
Olyan helyzetekben, amikor nem áll rendelkezésre elegendő CRRT-gép vagy a felszerelés az igényekhez,
a Bizottság a PIRRT alkalmazását ajánlja a CRRT-vel szemben. Ezt követően a gép a megfelelő tisztítás
után másik betegnél is alkalmazható.
Hivatkozások
1. Richardson S, Hirsch JS, Narasimhan M, et al. Presenting characteristics, comorbidities, and outcomes among
5,700 patients hospitalized with COVID-19 in the New York City area. JAMA. 2020. Available at:
2. American Society of Nephrology. Recommendations on the care of hospitalized patients with COVID-19 and
kidney failure requiring renal replacement therapy. 2020. Available at: https://www.asn-online.org/g/blast/
files/AKI_COVID-19_Recommendations_Document_03.21.2020.pdf. Accessed November 20, 2020.
3. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus disease 2019 (COVID-19): considerations for
providing hemodialysis to patients with suspected or confirmed COVID-19 in acute care settings. 2020.
Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/dialysis/dialysis-in-acute-care.html. Accessed
November 19, 2020.

Gyógyszeres beavatkozások

Antivirális terápia
A remdesivir önálló, ill. kortikoszteroidokkal való kombinációs alkalmazásának ajánlása tekintetében
lásd A COVID19-betegek kezelése című fejezetet.
Immunterápia
Valószínű, hogy többimmunológiai terápia, mint pl. a kortikoszteroidok, hatással vannak a COVID19
lefolyására. Ezeket jelenleg vizsgálják, vagy már használatban is vannak. Ezen szerek támadáspontja
lehet maga a vírus (pl. konvaleszcens plazma) vagy immunmoduláló hatásúak (pl. kortikoszteroidok,
interleukin [IL]-1-inhibitrorok vagy IL-6 inhibitorok). Immunterápiákra vonatkozó ajánlások találhatók
itt: Vizsgálat alatt álló immunmodulánsok a COVID19 kezelésére.
Kortikoszteroidok
A dexametazon önálló alkalmazására vagy a dexametazon + remdesivir kombinációs terápiára vonatkozó
ajánlásokról lásd A COVID19-betegek kezelése című fejezetet.
Kiegészítő terápiák
A intenzív kezelésben használt kiegészítő terápiákra (pl. antitrombotikus kezelés, C-vitamin) vonatkozó
ajánlásokat lásd a Étrendkiegészítők című fejezetben.
Empirikus széles spektrumú antimikrobiális terápia
Ajánlások
 Súlyos vagy kritikus állapotú betegségben szenvedő COVID19-betegeknél empirikusan adott
széles spektrumú antimikrobiális kezelés alkalmazására nincs elegendő bizonyíték akkor, amikor
nem áll fenn egyúttal az antimikrobiális terápia egyéb indikációja is.
 Antimikrobiális szer adásakor a Bizottság ajánlása szerint az alkalmazás indikációját naponta
felül kell vizsgálni a felesleges antimikrobiális terápia káros hatásainak minimalizálása céljából
(AIII).
Indoklás
A SARS-CoV-2-fertőzéssel együtt előforduló egyéb patogének incidenciájáról vagy prevalenciájáról
jelenleg nem áll rendelkezésre megbízható becslés.
Néhány szakember minden középsúlyos vagy súlyos hipoxémiában szenvedő COVID19-betegnél
rutinszerűen alkalmaz bakteriális pneumóniára empirikusan széles spektrumú antibiotikumot. Más
szakértők csak különleges helyzetekben alkalmaznak antibiotikumot, mint például mellkasröntgenen
látott lobáris beszűrődések, leukocitózis, a szérum laktát emelkedett szintje, mikrobiológiai lelet vagy
sokk.
Gram-festés, tenyésztés vagy a légúti minták egyéb vizsgálata gyakran nem elérhető a diagnosztikus
eljárások vagy a mintafeldolgozás során fellépő vírus-aeroszolizációtól való félelem miatt.
Egyelőre nem végeztek klinikai vizsgálatot COVID19-betegek vagy más súlyos koronavírus-fertőzöttek
körében alkalmazott empirikus antimikrobiális szerek alkalmazásának értékeléséről.

Extrakorporális membránoxigenizáció
Ajánlás
 Nincs elegendő adat ahhoz, hogy az extrakorporális membránoxigenizáció (ECMO) használatát
vagy mellőzését javasoljuk COVID19-ben és terápiarezisztens hipoxémiában szenvedő betegek
esetében.
Indoklás
Az ECMO-t rövid távú mentőkezelésként használják COVID19 és refrakter hipoxémia által okozott akut
légzési distressz szindrómában (ARDS) szenvedő betegeknél. Nincs azonban meggyőző bizonyíték arra,
hogy az ECMO alkalmazásával jobb klinikai kimenetel érhető el a hipoxémiás légzési elégtelenség okától
függetlenül.1–4
Az ARDS-ben szenvedő, ECMO-val kezelt betegek klinikai kimenetele változó és számos tényezőtől
függ, beleértve a hipoxémiás légzési elégtelenség etiológiáját, a tüdő- és extrapulmonális betegség
súlyosságát, a társbetegségek jelenlétét és az egyes központok ECMO-kezeléssel kapcsolatos
tapasztalatait.5-7 Egy nem régi, 83 párizsi COVID19-beteget értékelő esetsorelemzésben az ECMO-val
kezelt betegeknél 31%-os 60 napos halálozást jelentettek.8 Ez a halálozás hasonló a 2018-as EOLIA
(ECMO to Rescue Lung Injury in Severe ARDS, azaz ECMO súlyos ARDS miatt kialakult tüdősérülés
mentőkezeléseként) vizsgálatban leírt halálozáshoz. Ebben a vizsgálatban ECMO-val kezelt, nem
COVID19 okozta ARDS-ben szenvedő betegeket vizsgáltak; a 60 napos halálozás 35% volt. 3
Az Extracorporeal Life Support Organization (ELSO) regisztere a legnagyobb multicentrikus kimeneteli
adatokat tartalmazó adatbázis, amely ECMO-támogatást kapott, igazolt COVID19-betegek önként
bejelentett adatait tartalmazza. Egy nemrég készített kohorszvizsgálat 1035 olyan COVID19-beteg ELSO
regiszterben található adatait értékelte, akik esetében 2020. január 16. és május 1. között kezdték meg az
ECMO-kezelést 36 ország 213 kórházának valamelyikében. A vizsgálatban becsült kumulatív kórházi
halálozás ezeknél a betegeknél 90 nappal az ECMO megkezdését követően 37,4% volt (95% CI; 34,4%–
40,4%).9 Az ECMO előnyei nem határozhatók meg egyértelműen ebben a betegcsoportban olyan
kontrollos vizsgálat nélkül, amely értékeli az ECMO alkalmazását azon COVID19-betegeknél, akik
hipoxémiás légzési elégtelenségben (pl. ARDS) szenvednek.
Ideális esetben több használható adatot gyűjthetnénk, ha az ECMO-t alkalmazó orvosok klinikai vizsgálat
vagy klinikai regiszter keretein belül kezelnék betegeiket. Több információt az ECMO alkalmazásáról
COVID19-betegeknél a következő forrásokban találhat:
 Az „ELSO ECMO in COVID-19” weboldal
 Az ECMO alkalmazását COVID19-betegeknél értékelő klinikai vizsgálatok listája a
ClinicalTrials.gov weboldalon
Hivatkozások
1. Peek GJ, Mugford M, Tiruvoipati R, et al. Efficacy and economic assessment of conventional ventilatory
support versus extracorporeal membrane oxygenation for severe adult respiratory failure (CESAR): a
multicentre randomised controlled trial. Lancet. 2009;374(9698):1351-1363. Available at:

2. Pham T, Combes A, Roze H, et al. Extracorporeal membrane oxygenation for pandemic influenza
A(H1N1)induced acute respiratory distress syndrome: a cohort study and propensity-matched analysis. Am J
Respir Crit Care Med. 2013;187(3):276-285. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23155145.
3. Combes A, Hajage D, Capellier G, et al. Extracorporeal membrane oxygenation for severe acute respiratory
distress syndrome. N Engl J Med. 2018;378(21):1965-1975. Available at:
4. Munshi L, Walkey A, Goligher E, Pham T, Uleryk EM, Fan E. Venovenous extracorporeal membrane
oxygenation for acute respiratory distress syndrome: a systematic review and meta-analysis. Lancet Respir Med.
5. Bullen EC, Teijeiro-Paradis R, Fan E. How I select which patients with ARDS should be treated with
venovenous extracorporeal membrane oxygenation. Chest. 2020;158(3):1036-1045. Available at:
6. Henry BM, Lippi G. Poor survival with extracorporeal membrane oxygenation in acute respiratory distress
syndrome (ARDS) due to coronavirus disease 2019 (COVID-19): Pooled analysis of early reports. J Crit Care.
2020;58:27-28. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32279018.
7. Mustafa AK, Alexander PJ, Joshi DJ, et al. Extracorporeal membrane oxygenation for patients with COVID-19
in severe respiratory failure. JAMA Surg. 2020;Published online ahead of print. Available at:
8. Schmidt M, Hajage D, Lebreton G, et al. Extracorporeal membrane oxygenation for severe acute respiratory
distress syndrome associated with COVID-19: a retrospective cohort study. Lancet Respir Med. 2020. Available
9. Barbaro RP, MacLaren G, Boonstra PS, et al. Extracorporeal membrane oxygenation support in
COVID-19: an international cohort study of the Extracorporeal Life Support Organization registry. Lancet.

A COVID19-betegek kezelése
Összefoglalás
Úgy vélik, hogy a COVID19 patogenezisét két fő folyamat vezérli. A fertőzés korai szakaszában a
betegséget elsősorban a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2)
replikációja uralja. A fertőzés későbbi szakaszában a vírusra adott, szövetkárosodáshoz vezető eltúlzott
immun-/gyulladásos válasz dominál. Ezen általánosan elfogadott álláspont szerint tehát a vírusellenes
terápiáktól a legnagyobb hatást a betegség korai szakaszában várhatjuk, míg az
immunszuppresszív/gyulladáscsökkentő terápiák valószínűleg a betegség későbbi szakaszaiban
előnyösebbek.
Legnagyobb valószínűséggel a SARS-CoV-2-antitest alapú terápiák a fertőzés legkorábbi stádiumában
lehetnek hatásosak, még mielőtt hatékony immunválasz alakulna ki. Ebben a tekintetben, bár a klinikai
vizsgálatokból nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy bármely specifikus terápia alkalmazása
mellett vagy ellen foglaljunk állást, az előzetes adatok azt sugallják, hogy a járóbetegeknek előnyösek
lehetnek a fertőzés korai szakaszában alkalmazott anti-SARS-CoV-2 monoklonális antitestek. Az
Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (Food and Drug Administration, FDA)
kiadott egy vészhelyzeti használati engedélyt (Emergency Use Authorization, EUA), hogy bizonyos Anti-
SARS-CoV-2 monoklonális antitestek enyhe vagy középsúlyos COVID19-fertőzött járóbetegek számára
is elérhetők legyenek. További információkért lásd SARS-CoV-2-ellenes monoklonális antitestek c.
fejezet.
Jelenleg a remdesivir nevű antivirális szer az egyetlen, FDA által engedélyezett gyógyszer COVID19-re.
Olyan kórházban kezelt betegek esetében ajánlott, akiknek kiegészítő oxigénre van szükségük.
Mindazonáltal nem rutinszerűen ajánlott azoknak a betegeknek, akiknek gépi lélegeztetésre van
szükségük, mivel hiányosak az adatok a gyógyszer kedvező hatásáról a betegség ezen előrehaladott
stádiumában.1-4
A dexametazonról, amely egy kortikoszteroid, megállapítást nyert, hogy javítja a túlélést azoknál a
kórházi betegeknél, akiknek kiegészítő oxigénre van szükségük. A legnagyobb hatást azoknál a
betegeknél észlelték, akik gépi lélegeztetésre szorultak. Ezért ebben a helyzetben erősen ajánlott a
dexametazon alkalmazása.5-8
A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) folyamatosan értékeli a legújabb
klinikai vizsgálatok adatait, hogy mindig a legújabb kezelési javaslatokat tudják biztosítani a COVID19-
betegekkel foglalkozó klinikusoknak. Az 1. ábra a Bizottság terápiás ajánlásait foglalja össze a különböző
súlyosságú betegek kezeléséhez.


Enyhe vagy középsúlyos nem hospitalizált COVID19-betegek
A COVID19-betegek klinikai súlyossági kategóriáinak meghatározásáért lásd A SARS-CoV-2-fertőzés
klinikai spektruma című részt.
Ajánlások
 Nincs elegendő adat ahhoz, hogy a Bizottság bármely specifikus vírusellenes vagy antitest-terápia
mellett vagy ellen foglaljon állást.
 A SARS-CoV-2-neutralizáló antitesteket (bamlanivimab vagy casirivimab plusz imdevimab) a
vészhelyzeti használati engedélyeken keresztül kaphatják olyan járóbetegek, akiknél nagy a
betegség progressziójának kockázata. Ezek az EUA-k nem vonatkoznak a kórházban kezelt
betegekre.
 A Bizottság nem ajánlja a dexametazon vagy más kortikoszteroid alkalmazását (AIII).
Azoknak a betegnek, akik kortikoszteroidot kapnak egyéb indikációval, folytatniuk kell az
alapbetegségük szerinti terápiát az egészségügyi személyzet utasítása szerint.
A Bizottság vizsgálatának indoklása arra vonatkozóan, hogy nem rendelkezik elég
adattal ahhoz, hogy egy bizonyos antitest-terápia alkalmazása ellen vagy mellett
foglaljon állást
Két kis, randomizált, kontrollos klinikai vizsgálat (BLAZE-1 és R10933-10987-COV-2067) előzetes
adatai arra utalnak, hogy az anti-SARS-CoV-2 monoklonálisantitest-készítmények csökkenthetik az SBO-
n történő megjelenések számát, illetve az enyhe vagy középsúlyos COVID19-járóbetegek hospitalizációját
(lásd SARS-CoV-2-ellenes monoklonális antitestek: válogatott klinikai adatok).9,10 Ezen vizsgálatok
eredményeként az FDA kiadott két EUA-t két készítményre – egy önálló monoklonális antitest, a
bamlanivimab és két antitest, a casirivimab és az imdevimab kombinációja – a betegség progressziójának
magas kockázati csoportjába sorolt járóbetegek körében történő használatra. 10,11 Azonban viszonylag
kevés résztvevőt vontak be ezekbe a vizsgálatokba és a legtöbb résztvevő 65 évnél fiatalabb volt.
Ezenkívül a vizsgálatok alatti klinikai események (hospitalizáció és SBO-n történő megjelenés) alacsony
száma megnehezíti, hogy határozott következtetéseket vonjunk le az antitestek hatásosságával
kapcsolatban.
Ezen limitációk miatt nincs elegendő adat ahhoz, hogy a Bizottság az anti-SARS-CoV-2 monoklonális
antitestek (bamlanivimab vagy casirivimab plusz imdevimab) használata mellett vagy ellen foglaljon
állást enyhe vagy középsúlyos COVID19-betegek otthoni kezelésére. Folyamatban lévő klinikai
vizsgálatok további bizonyítékokkal fognak szolgálni ezen készítmények biztonságosságára és
hatásosságára vonatkozóan. Az egészségügyi szolgáltatókat bátorítjuk, hogy beszéljék meg betegeikkel az
anti-SARS-CoV-2 monoklonális antitestek klinikai vizsgálataiban történő részvételt, amennyiben
bármelyik vizsgálat elérhetővé válik. A klinikusokat bátorítjuk, hogy ezen készítmények használatának
potenciális előnyeit és kockázatait beszéljék meg azon magas kockázatú betegeikkel, akik megfelelnek az
antitestekre vonatkozó EUA-kritériumoknak.
A Bizottság vizsgálatának indoklása arra vonatkozóan, hogy nem rendelkezik elég
adattal ahhoz, hogy bizonyos antivirális terápiák alkalmazása ellen vagy mellett
foglaljon állást
Az enyhe vagy középsúlyos COVID19-betegek kezelésére használt remdesivirt értékelő befejezett
klinikai vizsgálatok a hospitalizált betegekre korlátozódtak. Egy folyamatban lévő klinikai vizsgálat a
remdesivir COVID19-ben szenvedő járóbetegek körében történő használatának értékelését végzi. A
vizsgálat eredményei tovább információval szolgálnak majd a remdesivir szerepéről ebben az esetben.
A Bizottság nem ajánlja a dexametazon vagy más kortikoszteroid alkalmazását

A dexametazont hospitalizált COVID19-betegek körében vizsgálva kimutatták, hogy csökkenti a
kiegészítő oxigént igénylő betegek mortalitását. 5 Enyhe vagy középsúlyos tüneteket mutató járóbetegek
nem vettek részt a vizsgálatban, ezért a kortikoszteroidok használatának biztonságosságára és
hatásosságára vonatkozó vizsgálatok nem történtek ebben a populációban. A Bizottság nem ajánlja
kortikoszteroid használatát ennél a populációnál, mert nem állnak rendelkezésre olyan klinikai vizsgálati
adatok, amelyek alátámasztanák a használatukat (AIII). Továbbá a kortikoszteroidok használata
nemkívánatos eseményekhez, például hiperglikémiához, neuropszichiátriai tünetekhez, illetve
felülfertőződésekhez vezethet. Ezeket az eseményeket nehezebb nyomon követni a járóbeteg-ellátásban.
Azoknak a járóbetegeknek, akik dexametazont vagy más kortikoszteroidot kapnak egyéb indikációval,
folytatniuk kell a terápiát az alapbetegségük miatt az egészségügyi személyzet utasítása szerint. További
információkért lásd: Kortikoszteroidok: válogatott klinikai adatok.
Középsúlyos tünetekkel hospitalizált, de kiegészítő oxigénterápiára nem szoruló

COVID19-betegek
Ajánlások
 A Bizottság nem ajánlja a dexametazon vagy más kortikoszteroid alkalmazását (AIIa). Azoknak
a betegnek, akik kortikoszteroidot kapnak egyéb indikációval, folytatniuk kell az alapbetegségük
szerinti terápiát az egészségügyi személyzet utasítása szerint.
 Nincs elegendő adat ahhoz, hogy a remdesivir használata mellett vagy ellen foglaljunk állást
ezeknél a betegeknél. A betegség progressziójának magas kockázati csoportjába sorolt betegek
esetében a remdesivir alkalmazása megfelelő lehet.
A Bizottság nem ajánlja a dexametazon vagy más kortikoszteroidok alkalmazását.
A COVID19-terápia randomizált értékelése (RECOVERY) vizsgálat egy multicentrikus, nyílt elrendezésű
vizsgálat, amelyet az Egyesült Királyságban végeztek. COVID19 miatt hospitalizált betegeket
randomizált módon kezeltek dexametazonnal plusz standard terápiával, vagy csak standard terápiával
(kontrollkar).5 Azon résztvevők között, akiknek a beválogatáskor nem volt szükségük kiegészítő oxigénre,
a dexametazon nem jelentett előnyt a túlélés szempontjából: A dexametazonkarban részt vevő betegek
17,8%-a és a kontrollkarban lévők 14%-a hunyt el a felvételt követő 28 napon belül (incidenciasűrűség-
hányados 1,19; 95% CI, 0,91–1,55). További információkért lásd: Kortikoszteroidok: válogatott klinikai
adatok c. fejezetet. Ezen adatok alapján a Bizottság ellenzi a dexametazon (AIIa) vagy más
kortikoszteroid (AIII) használatát a COVID19 terápiában ebben a betegcsoportban, kivéve, ha más
indikáció áll fenn kortikoszteroid-terápiára a betegnél.
A Bizottság indoklása arra vonatkozóan, hogy nem rendelkezik elég adattal ahhoz,
hogy a remdesivir alkalmazása ellen vagy mellett foglaljon állást
Az ACTT-1 nevű nemzetközi, randomizált, kontrollos adaptív COVID19-terápiás vizsgálat során a
remdesivirt placebóval hasonlították össze hospitalizált COVID19-betegeknél. A remdesivir nem mutatott
szignifikáns előnyt az enyhe és középsúlyos (SpO2 > 94% szobalevegőn vagy légzésszám < 24/perc
kiegészítő oxigén nélkül) betegek esetében: a gyógyulás incidenciasűrűség-hányadosa 1,29; 95% CI,
0,91–1,83. Azonban mindössze 138 beteg volt ebben a csoportban. 1
Egy gyártó által szponzorált, nyílt elrendezésű, randomizált klinikai vizsgálatban, ahol 596 középsúlyos
COVID19-beteget vizsgáltak, azoknál a betegeknél, akik 5 napon át remdesivirt kaptak, nagyobb volt az
esélye, hogy a 11. napon (egy 7 pontos ordinális skála eloszlása szerint) jobb klinikai állapotban legyenek,
mint azok, akik a standard ellátásban részesültek (esélyhányados 1,65; 95% CI, 1,09–2,48; p = 0,02).
Azonban a csoportok közötti különbség klinikai jelentősége bizonytalan volt. 3

A Solidarity vizsgálat során a remdesivir- és a kontrollkarban a hospitalizált betegek körülbelül 25%-ának
nem volt szüksége kiegészítő oxigénre a vizsgálat kezdetekor. A kórházi halálozás mint elsődleges
kimenetel a betegek 2%-nál következett be (661 betegből 11-nél) a remdesivirkarban, a kontrolkarban
pedig a betegek 2,1%-ánál (664 betegből 13-nál) (incidenciasűrűség-hányados 0,90; 99% CI, 0,31–
2,58).12 A vizsgálat nyílt elrendezése megnehezíti annak meghatározását, hogy vajon a remdesivir
befolyásolja-e a gyógyulási időt (amelyet jelen esetben a kórházban töltött időként határoztak meg), mivel
a beteg elbocsátása tolódhatott a remdesivirterápia befejezése érdekében. További információkért lásd a
Remdesivir: válogatott klinikai adatok c. fejezetet.
Mivel ez a három klinikai vizsgálat egymásnak ellentmondó eredményeket hozott a remdesivir előnyeit
tekintve, a Bizottság úgy értékeli, hogy nem találja kielégítőnek a rendelkezésre álló adatokat ahhoz, hogy
a kórházban kezelt, középsúlyos COVID19-betegek remdesivirrel történő rutinszerű kezelése mellett vagy
ellen állást tudjon foglalni. A Bizottság elismeri, hogy fennállhatnak olyan helyzetek, amikor a klinikus
úgy dönt, hogy a remdesivir megfelelő kezelés egy középsúlyos kórházi betegnek (pl., akinél kifejezetten
magas a klinikai állapotromlás kockázata).
Hospitalizált COVID19-betegek, akik kiegészítő oxigént igényelnek, de nem

igényelnek magas áramlású eszközön keresztüli oxigénellátást, noninvazív
lélegeztetést, invazív gépi lélegeztetést vagy extrakorporális membránoxigenizációt
Ajánlások
 A Bizottság azt javasolja, hogy a következő lehetőségek valamelyikét alkalmazzuk:
 Remdesivir (pl. olyan betegeknek, akik csak minimális oxigénkiegészítést igényelnek) (BIIa);
 Dexametazon plusz remdesivir (pl. olyan betegeknek, akik növekvő mennyiségű
oxigénkiegészítést igényelnek (BIII) vagy
 Dexametazon (pl. olyan betegeknek, akiknél a remdesivirrel kombinált kezelés nem alkalmazható
vagy nem elérhető) (BI).
További szempontok
 Amennyiben nem áll rendelkezésre dexametazon, alternatív kortikoszteroidok alkalmazhatók, mint
a prednizon, a metilprednizolon vagy a hidrokortizon (BIII). További adagolási javaslatokért
lásd a Kortikoszteroidok c. fejezetet.
 Azon ritka esetekben, amikor kortikoszteroid nem alkalmazható, a baricitinib és a remdesivir
kombinációja alkalmazható (BIIa). A baricitinib nem alkalmazható remdesivir nélkül.
A remdesivir használatának indoklása
Az ACTT-1 záróelemzése során a gyógyulási idő csökkenése összefüggést mutatott a remdesivir
használatával egy 435 fős alcsoportban, akik sem magas áramlású oxigént, sem noninvazív lélegeztetést
vagy gépi lélegeztetést nem igényeltek, csak kiegészítő oxigént. (remdesivir mellett 7 nap, placebóval 9
nap; felépülési incidenciasűrűség-hányados 1,45; 95% CI, 1,18–1,79). A placebokarral szemben a
remdesivirkarban azon betegeknek, akik kezdetben ezekre nem szorultak rá, kisebb százalékának
súlyosbodott annyira az állapota, hogy szükségessé vált a magas áramlású oxigénpótlás vagy az invazív
gépi lélegeztetés, vagy az extrakorporális membránoxigenizáció (ECMO) (17% és 24%). A 29. napig
bekövetkezett elhalálozások post hoc elemzése azt mutatta, hogy a remdesivir jelentős túlélési előnyt
biztosított ebben az alcsoportban (elhalálozás kockázati rátája 0,30; 95% CI, 0,14–0,64).1
A Solidarity vizsgálat egy nagy, több országra kiterjedő, nyílt elrendezésű, randomizált kontrollos
vizsgálat volt, amely 10 napig tartó remdesivirkezelést hasonlított össze a standard terápiával. A vizsgálat
a remdesivirrel kezelt és a standard terápiában részesülő betegek kórházi halálozási aránya között nem

talált különbséget (a halálozás incidenciasűrűség-hányadosa 0,95; 95% CI, 0,81–1,11 a teljes vizsgálati
populációban; a halálozás incidenciasűrűség-hányadosa 0,86; 99% CI, 0,67–1,11 azon betegek körében,
akik nem igényeltek gépi lélegeztetést a vizsgálat kezdetén). Nem volt különbség a remdesivirt kapó és a
standard terápiában részesülő betegek állapotsúlyosbodás miatti lélegeztetőgépre kerülésének százalékos
arányában (11,9% és 11,5%) vagy a kórházi kezelés hosszábban. 12 Azonban egy olyan nyílt elrendezésű
vizsgálat, mint a Solidarity, kevésbé alkalmas a gyógyulási idő értékelésére, mint egy placebokontrollos
vizsgálat. A Solidarity vizsgálatban, mivel a klinikusok és a betegek is tudták, hogy remdesivirt kapnak,
lehetséges, hogy a kórházi elbocsátás tolódhatott a 10 napos terápia befejezése érdekében.
Az ACTT-1 alatt a remdesivir lerövidítette a gyógyulási időt azoknál a betegeknél, akik csak minimális
oxigénkiegészítést igényeltek. Ezen eredmények és más vizsgálatok adatai alapján a Bizottság ajánlja a
remdesivirt (dexametazon nélkül) mint kezelési módot ebben a betegcsoportban (BIIa). Ezeknél a
betegeknél a hiperinflammatorikus állapot – amikor a kortikoszteroidokat a leghatékonyabbnak gondoljuk
– még nincs jelen vagy még nem fejlődött ki teljesen. További információért lásd a Remdesivir: válogatott
klinikai adatok c. fejezetet.
A remdesivir és a dexametazon együttes használatának indoklása
A remdesivir és a dexametazon együttes alkalmazásának biztonságosságát és hatásosságát COVID19
kezelésében még nem értékelték alaposan klinikai vizsgálatokban. A klinikai vizsgálati adatok hiánya
ellenére elméleti indoklás alapján a remdesivir és a dexametazon kombinálható (lásd fentebb a
remdesivirre vonatkozó vizsgálati adatok részletes áttekintését, a dexametazon részletes áttekintését pedig
lásd lentebb). A súlyos COVID19-ben szenvedő betegeknél szisztémás gyulladásos válasz alakulhat ki,
amely többszervi károsodáshoz (MODS) vezet. A kortikoszteroid erős antiinflammatorikus hatása
megakadályozhatja vagy enyhítheti ezeket a hiperinflammatorikus hatásokat. Így egy antivirális szer (pl.
remdesivir) és egy gyulladáscsökkentő szer (pl. dexametazon) kombinációja alkalmas lehet a vírusfertőzés
kezelésére, valamint csillapíthatja a fertőzés következményeként fellépő potenciálisan káros gyulladásos
reakciót.
Ezen elméleti szempontok alapján a Bizottság a remdesivir és a dexametazon kombinációját ajánlja
lehetőségként az e csoportba tartozó betegek (pl., akik emelkedő mennyiségű oxigénkiegészítést
igényelnek) számára (BIII).
A dexametazon használatának indoklása
A RECOVERY vizsgálatban a dexametazonnal végzett kezelés túlélési előnyt nyújtott azoknál a
betegeknél, akiknek kiegészítő oxigénre volt szükségük a vizsgálatba bevonáskor. A dexametazoncsoport
résztvevőinek 23,3%-a halálozott el a beválogatástól számított 28 napon belül, míg a standard terápiás
karban lévők 26,2%-a (incidenciasűrűség-hányados 0,82; 95% CI, 0,72-0,94).5 Azonban a résztvevők által
kapott kiegészítő oxigén mennyiségét, és azon résztvevők arányát, akik magas áramlású eszközökön át
adott oxigént vagy noninvazív lélegeztetést igényeltek, nem közölték. Lehetséges, hogy a dexametazonból
származó előny nagyobb volt azon betegek csoportjában, akik több légzéstámogatást igényeltek. Meg kell
jegyezni, hogy a RECOVERY klinikai vizsgálatban a betegek < 0,1%-a kapott egyidejűleg remdesivirt is.
További információkért lásd a Kortikoszteroidok c. fejezetet.
Azonban néhány szakértő nem ajánlja a dexametazon-monoterápia használatát abból az elméleti
megfontolásból, hogy a kortikoszteroid lassíthatja a víruseliminációt, amikor antivirális gyógyszer nélkül
adják. A kortikoszteroidok használata késleltetett víruseliminációval és/vagy rosszabb klinikai
eredménnyel függött össze más vírusos légúti fertőzésekben szenvedő betegeknél. 13-15 Néhány – de nem
az összes – tanulmány szerint a kortikoszteroidok lassítják a SARS-CoV-2 eliminációját, de ezidáig az
eredmények nem voltak meggyőzők.16-20

A baricitinib plusz remdesivir használatának indoklása, amikor kortikoszteroid
alkalmazása nem lehetséges
Az ACTT-2 vizsgálatban 1033 hospitalizált COVID19-beteget randomizált módon kezeltek baricitinibbel
(ez egy Janus-kináz-gátló) plusz remdesivirrel, vagy placebo plusz remdesivirrel. Az összes résztvevő
között a gyógyulásig eltelt mediánidő rövidebb volt a baricitinib plus remdesivir csoportban (7 nap), mint
a csak remdesivirt kapó betegeknél (8 nap; incidenciasűrűség-hányados 1,16; 95% CI, 1,01–1,32; p =
0,03). Az oxigénpótlási vagy gépi lélegeztetési igény kialakulásának kisebb volt a valószínűsége a
baricitinib plus remdesivir esetén, mint a remdesivirnél önmagában, ahogy a súlyos nemkívánatos
események és új fertőzések is ritkábbak voltak az előbbi csoportban.
A kiegészítő oxigént igénylő, de azt nem magas áramlású eszközön vagy invazív gépi lélegeztetésen
keresztül kapó résztvevők alcsoport-analízisében a gyógyulás incidenciasűrűség-hányadosa 1,17 volt
(95% CI, 0,98–1,39). A 28. napig bekövetkező elhalálozásban nem volt statisztikailag szignifikáns
különbség a baricitinib- és a placebokar között ebben az alcsoportban (esélyhányados 0,4; 95% CI, 0,14-
1,14) az összes résztvevőt tekintve. A kezdeti kortikoszteroidhasználat kizárási kritérium volt, és a
vizsgálat a legtöbb résztvevőt még a RECOVERY adatok közététele előtt válogatta be.
Mivel úgy tűnik, hogy a dexametazon csökkenti a halálozást azon betegek körében, akiknek kiegészítő
oxigénre van szükségük, a klinikusoknak előnyben kell részesíteniük a dexametazon alkalmazását ebben
az alcsoportban. Ezért a Bizottság a baricitinib és a remdesivir kombinációját azon ritka esetekre tartja
fent, amikor a kortikoszteroidok használata ellenjavallt (BIIa). Nem ismert, hogy a baricitinibnek additív
előnye vagy nemkívánatos hatása lenne-e, ha kortikoszteroiddal együtt adnánk. Ezért a Bizottság nem
ajánlja a baricitinib, dexametazon és remdesivir kombinációjának alkalmazását, kivéve klinikai
vizsgálaton belül (BIII).
Hospitalizált COVID19-betegek, akik magas áramlású eszközön keresztüli oxigént

vagy noninvazív lélegeztetést igen, de invazív gépi lélegeztetést vagy extrakorporális
membránoxigenizációt nem igényelnek
Ajánlások
A Bizottság azt javasolja, hogy a következő lehetőségek valamelyikét alkalmazzuk:
 Dexametazon önmagában (AI) vagy
 A dexametazon és a remdesivir kombinációja (BIII).
További szempontok
 A dexametazon és a remdesivir kombinációját nem vizsgálták alaposan klinikai vizsgálatban.
Mivel e gyógyszerek kombinálásának elméleti okai vannak, a Bizottság a remdesivir és a
dexametazon kombinációját, valamint a dexametazont önmagában is elfogadható lehetőségnek
tartja a COVID19 kezelésére ebben a betegcsoportban.
 A Bizottság nem ajánlja a remdesivir alkalmazását önmagában, mert nem ismert, hogy a
remdesivir klinikai előnyt biztosít-e ebben a betegcsoportban (AIIa).
 Azoknál a betegeknél, akik kezdetben remdesivir-monoterápiában részesültek, és annyira
súlyosbodott az állapotuk, hogy szükségessé vált a magas áramlású eszközön keresztül biztosított
oxigénpótlás vagy a noninvazív lélegeztetés, a dexametazont el kell kezdeni, és a remdesivirt a
terápiás ciklus befejezéséig kell folytatni.
 Amennyiben dexametazon nem áll rendelkezésre, azzal ekvivalens dózisú kortikoszteroid
alkalmazható, például prednizon, metilprednizolon vagy hidrokortizon (BIII). További
információkért lásd a Kortikoszteroidok c. részt.

 Azon ritka esetekben, amikor kortikoszteroidok nem alkalmazhatók, a baricitinib és a remdesivir
kombinációja alkalmazható (BIIa). A baricitinib nem alkalmazható remdesivir nélkül.
A dexametazon használatának indoklása
A RECOVERY klinikai vizsgálatban a dexametazonnal végzett kezelés túlélési előnyt nyújtott azoknak a
betegeknek, akiknél kiegészítő oxigénre igen, de invazív gépi lélegeztetésre nem volt szükség a
vizsgálatba vonáskor: A dexametazoncsoportban a részt vevő betegek 23,3%-a hunyt el a felvételtől
számított 28 napon belül, szemben a standard terápiás kar betegeinek 26,2%-ával (incidenciasűrűség-
hányados 0,82; 95% CI, 0,72–0,94).5
A remdesivir és a dexametazon együttes használatának indoklása
A remdesivir és a dexametazon kombinációját klinikai tanulmányokban nem vizsgálták alaposan, ezért e
gyógyszerek kombinálásának biztonságossága és hatásossága nem ismert. A Bizottság szerint fennállnak
elméleti okok a dexametazon és a remdesivir együttes alkalmazására a leírtak szerint. Ezen elméleti
szempontok alapján a Bizottság a remdesivir és a dexametazon kombinációját ajánlja opcionálisan az e
csoportba tartozó betegek (pl. magas áramlású készüléken keresztüli oxigénpótlást vagy noninvazív
lélegeztetést igényelők) számára.
A remdesivir-monoterápia ellenjavallatának indoklása
Az ACTT-1-ben nem észleltek különbséget a gyógyulásig eltelt időben a remdesivir- és a placebocsoport
között (felépülési incidenciasűrűség-hányados 1,09; 95% CI, 0,76–1,57) azon résztvevők alcsoportjában,
akiknek a felvételkor magas áramlású oxigénre vagy noninvazív lélegeztetésre volt szükségük (n = 193).
Egy post hoc elemzés nem mutatott túlélési előnyt a 29. napon a remdesivir esetében. 1 A vizsgálat
azonban nem volt alkalmas arra, hogy az alcsoportokon belül kimutassa a kimenetelek különbségeit.
Mivel bizonytalanság áll fenn a remdesivir egyedüli alkalmazásának klinikai előnyeivel kapcsolatban
ebben az alcsoportban, a Bizottság nem ajánlja a remdesivir-monoterápia alkalmazását ezeknél a
betegeknél (AIIa). A dexametazon vagy remdesivir plusz dexametazon jobb kezelési módok a COVID19-
re ebben a betegcsoportban.
Azoknál a betegeknél, akiknél remdesivir-monoterápiát kezdenek el, és ezt követően annyira romlik az
állapotuk, hogy szükségessé válik magas áramlású eszközön keresztül biztosított oxigén vagy noninvazív
gépi lélegeztetés, a Bizottság javaslata szerint el kell kezdeni a dexametazon alkalmazását, a redemsivirt
pedig folytatni kell addig, amíg a terápiás ciklus véget ér. A remdesivir használatát értekelő klinikai
vizsgálatok a betegeket a remdesivirrel történő kezelés kezdetén kategorizálták állapotuk súlyossága
alapján, így azon betegek számára is előnyös lehet a remdesivir, akiknél olyan mértékű állapotromlás
következik be, amelynél a remdesivir jótékony hatásai már kevésbé biztosak.
A baricitinib plusz remdesivir használatának indoklása, amennyiben a kortikoszteroidok
ellenjavalltak
Az ACTT-2 vizsgálatban az összes résztvevőt tekintve a gyógyulásig eltelt mediánidő rövidebb volt a
baricitinib plus remdesivirkar esetében (7 nap), mint a placebo plusz remdesivirkarban (8 nap)
(incidenciasűrűség-hányados 1,16; 95% CI, 1,01–1,32; p = 0,03). A magas áramlású oxigént vagy
noninvazív lélegeztetést igénylő résztvevők (n = 216) alcsoportanalízisében a gyógyulásig eltelt
mediánidő 10 nap volt a baricitinib plusz remdesivirkarban és 18 nap volt a remdesivirkarban
(incidenciasűrűség-hányadosa 1,51; 95% CI, 1,10–2,08). A 28. napig nem volt statisztikailag szignifikáns
különbség az elhalálozásban a baricitinibkar és a placebokar között (esélyhányados 0,65; 95% CI, 0,39-
1,09) az összes résztvevőt tekintve.
A kezdeti kortikoszteroidhasználat kizárási kritérium volt, és a vizsgálat a legtöbb résztvevőt még a
RECOVERY adatok közététele előtt válogatta be. Nem ismert, hogy a baricitinibnak additív előnye lenne

a kezelést tekintve kortikoszteroiddal együtt adva, vagy a baricitinib biztonságosabb vagy hatásosabb-e,
mint a kortikoszteroid. Mivel úgy tűnik, hogy a dexametazon csökkenti a halálozást a kiegészítő oxigént
igénylő betegek körében, a klinikusoknak előnyben kell részesíteniük a dexametazont a baricitinibbal
szemben ebben a betegcsoportban. Ezért a Bizottság a baricitinib és a remdesivir kombinációját azon
ritka esetekre tartja fent, amikor a kortikoszteroidok használata ellenjavallt (BIIa). Nem ismert, hogy a
baricitinibnek additív előnye vagy nemkívánatos hatása lenne, ha kortikoszteroiddal együtt adják. Ezért a
Bizottság nem ajánlja a baricitinib, a dexametazon és a remdesivir kombinációjának alkalmazását,
kivéve klinikai vizsgálat keretein belül (BIII).
Hospitalizált COVID19-betegek, akik invazív gépi lélegeztetést vagy extrakorporális
membránoxigenizációt igényelnek
Ajánlások
 A Bizottság javosolja a dexametazon használatát invazív gépi lélegeztetést vagy ECMO-t igénylő
hospitalizált COVID19-betegek esetében (AI).
További szempontok
 Amennyiben dexametazon nem áll rendelkezésre, azzal ekvivalens dózisú kortikoszteroid
alkalmazható, például prednizon, metilprednizolon vagy hidrokortizon (BIII).
 Azoknál a betegeknél, akik kezdetben remdesivir-monoterápiában részesültek, és annyira
súlyosbodott az állapotuk, hogy szükségessé vált az invazív gépi lélegeztetés vagy az ECMO, a
dexametazont el kell kezdeni, és a remdesivirt a terápiás ciklus befejezéséig kell folytatni.
 A Bizottság nem ajánlja a remdesivir-monoterápia alkalmazását (AIIa).
A dexametazon-monoterápia használatának indoklása
Ahogyan a betegség súlyosbodik a COVID19-ben szenvedő betegeknél, szisztémás gyulladásos válasz
alakulhat ki, amely többszervi károsodáshoz (MODS) vezethet. A kortikoszteroidok gyulladáscsökkentő
hatása enyhíti a gyulladásos választ és javítja a kimenetelt a kritikus állapotú COVID19-betegeknél.
Egy hét randomizált klinikai vizsgálatot összesítő és 1073 kritikus állapotú betegre vonatkozó adatot
tartalmazó metaanalízis szerint a dexametazon csökkenti a halálozást a kritikus állapotú COVID19-
betegeknél.21 A metaanalízis legnagyobb vizsgálata a RECOVERY volt, amelynek a gépi lélegeztetésben
részesülő betegeket magába foglaló alcsoportja volt bevonva.5 A metaanalízis és a RECOVERY vizsgálat
részleteiért lásd a Kortikoszteroidok című fejezetet. Mivel az előnyei meghaladják a potenciális káros
voltát, a Bizottság ajánlja a dexametazon használatát invazív gépi lélegeztetést vagy ECMO-t igénylő
hospitalizált COVID19-betegek esetében (AI).
A dexametazon és a remdesivir kombinációs terápiájának használatához kapcsolódó
ajánlások
Kontrollos vizsgálatok még nem értékelték a dexametazon és remdesivir kombinációs terápiát, ezért nincs
elegendő információ arra vonatkozóan, hogy a kombinációs terápia használata mellett vagy ellen
foglaljunk állást. Azonban elméleti indoka van a dexametazon plusz remdesivir alkalmazásának a frissen
intubált betegeknél. Az antivirális terápia megelőzheti a víruselimináció szteroidokhoz kapcsolódó
késleltetését. Erről a késleltetésről korábban beszámoltak már más vírusfertőzések esetén. 13,14
Néhány tanulmány szerint a kortikoszteroidok lassítják a SARS-CoV-2 eliminációját, de a vizsgálatok
ezidáig nem egyértelműek. Például egy nem súlyos COVID19-betegek körében végzett megfigyeléses
vizsgálat azt találta, hogy a víruselimináció elhúzódott a kortikoszteroidot kapó betegeknél, 22 míg egy, a
középsúlyos és súlyos állapotú COVID19-betegek körében végzett újabb vizsgálat nem talált kapcsolatot
a kortikoszteroid-használat és a víruselimináció mértéke között. 20 Mivel a megfigyeléses vizsgálatok
adatai ellentmondásosak, klinikai vizsgálati adatok pedig nem állnak rendelkezésre, ezért a Bizottság

néhány tagja, a kortikoszteroidok mellett előforduló elhúzódó víruselimináció feletti aggodalmuk miatt,
együttesen alkalmazná a dexametazont és a remdesivirt a nemrégiben lélegeztetőgépre került betegeknél
(CIII), amíg meggyőzőbb bizonyítékok nem lesznek elérhetők. Más Bizottsági tagok azonban nem
alkalmaznák együtt ezeket a készítményeket a remdesivir kritikus állapotú betegek körében történő
használatának előnyeit övező bizonytalanságok miatt, ahogy az lentebb olvasható.
A remdesivir-monoterápia ellenjavallatának indoklása
A remdesivir-monoterápia egyértelmű előnye még nem igazolódott invazív gépi lélegeztetést vagy
ECMO-t igénylő betegeknél. Az ACTT-1 során a remdesivir nem javította a gyógyulási arányt a
résztvevők ezen alcsoportjában (incidenciasűrűség-hányados 0,98; 95% CI, 0,70–1,36), valamint a
29. napig bekövetkezett halálozások post hoc elemzésében a remdesivir nem javította a túlélést sem ebben
az alcsoportban (HR 1,13, 95% CI, 0,67–1,89).1 A Solidarity vizsgálatban volt egy megnövekedett
halálozási arányt mutató tendencia (incidenciasűrűség-hányados 1,27; 95% CI, 0,99–1,62) azon betegek
körében, akik gépi lélegeztetésben részesültek és remdesivirre randomizáltak a standard terápia helyett. 12
Mindent egybevetve ezek az eredmények nem igazolják a remdesivir egyértelmű előnyét kritikus állapotú
betegeknél.
Azoknál a betegeknél, akik kezdetben remdesivir-monoterápiában részesültek, és annyira súlyosbodott az
állapotuk, hogy szükségessé vált az invazív gépi lélegeztetés vagy az ECMO, a Bizottság a dexametazon
elkezdését javasolja, a remdesivirt a terápiás ciklus befejezéséig kell folytatni. A remdesivirt értékelő
klinikai vizsgálatok a betegeket a remdesivirrel-kezelés kezdetén osztályozták a betegségük súlyossága
szerint, így a betegek számára előnyös lehet a remdesivir még akkor is, ha a betegség klinikai lefolyása
súlyos betegséggé alakul, amelynél a remdesivir jótékony hatásai kevésbé biztosak.
Hivatkozások
1. Beigel JH, Tomashek KM, Dodd LE, et al. Remdesivir for the treatment of COVID-19—final report. N Engl J
Med. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32445440.
2. Wang Y, Zhang D, Du G, et al. Remdesivir in adults with severe COVID-19: a randomised, double-blind,
placebo-controlled, multicentre trial. Lancet. 2020;395(10236):1569-1578. Available at:
3. Spinner CD, Gottlieb RL, Criner GJ, et al. Effect of remdesivir vs standard care on clinical status at 11 days in
patients with moderate COVID-19: a randomized clinical trial. JAMA. 2020;324(11):1048-1057. Available at:
4. Goldman JD, Lye DCB, Hui DS, et al. Remdesivir for 5 or 10 days in patients with severe COVID-19. N Engl J
5. RECOVERY Collaborative Group, Horby P, Lim WS, et al. Dexamethasone in hospitalized patients with
COVID-19—preliminary report. N Engl J Med. 2020. Available at:
6. Jeronimo CMP, Farias MEL, Val FFA, et al. Methylprednisolone as adjunctive therapy for patients hospitalized
with COVID-19 (Metcovid): a randomised, double-blind, Phase IIb, placebo-controlled trial. Clin Infect Dis.
7. Tomazini BM, Maia IS, Cavalcanti AB, et al. Effect of dexamethasone on days alive and ventilator-free in
patients with moderate or severe acute respiratory distress syndrome and COVID-19: The CoDEX randomized
clinical trial. JAMA. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32876695.
8. Writing Committee for the R-CAPI, Angus DC, Derde L, et al. Effect of hydrocortisone on mortality and organ
support in patients with severe COVID-19: The REMAP-CAP COVID-19 corticosteroid domain randomized

9. Chen P, Nirula A, Heller B, et al. SARS-CoV-2 neutralizing antibody LY-CoV555 in outpatients with COVID-
19. N Engl J Med. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33113295.
10. Food and Drug Administration. Fact sheet for healthcare providers: emergency use authorization (EUA) of
casirivimab and imdevimab. 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/143892/download. Accessed
November 13, 2020.
bamlanivimab. 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/143603/download. Accessed November 13,
2020.
12. WHO Solidarity Trial Consortium, Pan H, Peto R, et al. Repurposed antiviral drugs for COVID-19—interim
WHO Solidarity Trial results. N Engl J Med. 2020. Available at:
13. Arabi YM, Mandourah Y, Al-Hameed F, et al. Corticosteroid therapy for critically ill patients with Middle East
respiratory syndrome. Am J Respir Crit Care Med. 2018;197(6):757-767. Available at:
14. Stockman LJ, Bellamy R, Garner P. SARS: systematic review of treatment effects. PLoS Med. 2006;3(9):e343.
15. Rodrigo C, Leonardi-Bee J, Nguyen-Van-Tam J, Lim WS. Corticosteroids as adjunctive therapy in the
treatment of influenza. Cochrane Database Syst Rev. 2016;3:CD010406. Available at:
16. Chen Y, Li L. Influence of corticosteroid dose on viral shedding duration in patients with COVID-19. Clin
Infect Dis. 2020. Available at: https://academic.oup.com/cid/advance-article/doi/10.1093/cid/ciaa832/5863026.
17. Li S, Hu Z, Song X. High-dose but not low-dose corticosteroids potentially delay viral shedding of patients with
COVID-19. Clin Infect Dis. 2020. Available at: https://academic.oup.com/cid/advance-
article/doi/10.1093/cid/ciaa829/5863128.
18. Ding C, Feng X, Chen Y, et al. Effect of corticosteroid therapy on the duration of SARS-CoV-2 clearance in
patients with mild COVID-19: a retrospective cohort study. Infect Dis Ther. 2020;9(4):943-952. Available at:
19. Liu J, Zhang S, Dong X, et al. Corticosteroid treatment in severe COVID-19 patients with acute respiratory
distress syndrome. J Clin Invest. 2020;130(12):6417-6428. Available at:
20. Spagnuolo V, Guffanti M, Galli L, et al. Viral clearance after early corticosteroid treatment in patients with
moderate or severe covid-19. Sci Rep. 2020;10(1):21291. Available at:
21. WHO Rapid Evidence Appraisal for COVID-19 Therapies Working Group, Sterne JAC, Murthy S, et al.
Association between administration of systemic corticosteroids and mortality among critically ill patients with
COVID-19: a meta-analysis. JAMA. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32876694.
22. Li Q, Li W, Jin Y, et al. Efficacy evaluation of early, low-dose, short-term corticosteroids in adults hospitalized
with non-severe COVID-19 pneumonia: a retrospective cohort study. Infect Dis Ther. 2020. Available at:

Jóváhagyott vagy vizsgálat alatt álló antivirális gyógyszerek
a COVID19 kezelésére
A remdesivir az egyetlen gyógyszer, amelyet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága
(FDA) engedélyezett a COVID19 kezelésére. Ebben a szakaszban a COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság
(a Bizottság) a rendelkezésre álló adatok alapján ajánlásokat fogalmaz meg az antivirális gyógyszerek alkalmazására a
COVID19 kezelése során. Mint minden betegség kezelésében, a kezelési döntések végső soron a pácienst és az
egyészségügyi dolgozót terhelik. Ezekkel az antivirális szerekkel kapcsolatos további információkért lásd: 2d táblázat.
Remdesivir
 Lásd a COVID19-betegek kezelése c. részt a remdesivir dexametazonnal vagy anélkül történő alkalmazásával
kapcsolatos ajánlásokért.
Klorokin vagy hidroxiklorokin azitromicinnel együtt vagy anélkül
 A Bizottság nem javasolja a klorokin vagy a hidroxiklorokin azitromicinnel együttes, vagy anélküli alkalmazását a
COVID19 kezelésére hospitalizált betegeknél (AI)
 A Bizottság nem javasolja a klorokin és a hidroxiklorokin azitromicinnel együttes vagy anélküli alkalmazását nem
hospitalizált COVID19-fertőzöttek esetében, kivéve klinikai vizsgálatok során (AIIa).
 A Bizottság nem javasolja magas dózisú (napi kétszer 600 mg, 10 napig) klorokin alkalmazását a COVID19
kezelésére (AI).
Lopinavir/ritonavir és más HIV-proteázgátlók
 A Bizottság nem javasolja a lopinavir/ritonavir és más HIV-proteázgátlók alkalmazását hospitalizált COVID19-
fertőzöttek esetében (AI).
 A Bizottság nem javasolja a lopinavir/ritonavir és más HIV-proteázgátlók alkalmazását nem hospitalizált
COVID19-fertőzöttek esetében (AIII).
Ivermektin
 A Bizottság nem rendelkezik elég adattal ahhoz, hogy az ivermektin alkalmazása ellen vagy mellett foglaljon állást a
COVID19 kezelésére. Statisztikailag megfelelő, bizonyító erejű, jól megtervezett és kivitelezett klinikai vizsgálatok
eredményeire van szükség ahhoz, hogy specifikusabb, bizonyítékokon alapuló iránymutatást tudjanak nyújtani az
ivermektin COVID19 kezelésében játszott szerepéről.

Antivirális terápia
Mivel a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) replikációja felelős a
COVID19 számos klinikai tünetéért, ezért vizsgálják az antivirális terápiákat a COVID19 kezelésére.
Ezek a gyógyszerek meggátolják a vírus bejutását (az angiotenzinkonvertáló enzim 2 [ACE2] receptor és
a transzmembrán-szerinproteáz 2 [TMPRSS2] által), a virális membránfúziót és az endocitózist, illetve a
SARS-CoV-2 3-kimotripszin-szerű proteázának (3CLpro) és az RNS-függő RNS-polimerázának
működését.1 Mivel a vírusreplikáció a COVID19 kezdeti szakaszában különösen aktív, az antivirális
terápiának akkor lehet a legnagyobb hatása, ha azelőtt alkalmazzák, mielőtt a betegség
hiperinflammatorikus állapotúvá válik, amely a betegség későbbi fázisaira jellemző, ilyen például a
kritikus állapot is.2 Éppen ezért szükséges az antivirális gyógyszerek szerepének megértése az enyhe,

középsúlyos, súlyos és kritikus betegségek kezelésében azért, hogy optimalizálni lehessen a kezelést
COVID19-ben szenvedő betegeknél.
A következő részek a különböző antivirális gyógyszerek használatának alapjául szolgáló szempontokat
részletezik, bemutatják a COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság e szerekre vonatkozó
ajánlásait és összefoglalják a meglévő klinikai vizsgálatok adatait. Az Irányelvek további antivirális
terápiákkal egészülnek ki, amint új bizonyítékok állnak rendelkezésre.
Hivatkozások
1. Sanders JM, Monogue ML, Jodlowski TZ, Cutrell JB. Pharmacologic treatments for Coronavirus Disease 2019
(COVID-19): a review. JAMA. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32282022.
2. Siddiqi HK, Mehra MR. COVID-19 illness in native and immunosuppressed states: a clinical-therapeutic
staging proposal. J Heart Lung Transplant. 2020;39(5):405-407. Available at:

Remdesivir
Utoljára frissítve: 2020. november 3.

A remdesivir egy intravénásan alkalmazott adenozinanalóg-nukleotid prodrugja. A remdesivir a virális
RNS-függő RNS-polimerázhoz kötődik, megakadályozza a vírusreplikációt az RNS-transzkripció RNS-
érés előtti terminációjával. In vitro aktivitást mutatott a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó
koronavírus 2-vel (SARS-CoV-2) szemben.1 A SARS-CoV-2-fertőzést rézuszmakákókon vizsgáló
modellben a remdesivirkezelést nem sokkal a beoltás után kezdték el. A remdesivirrel kezelt állatok
tüdejében alacsonyabb vírusszintet mértek és ezek az állatok kisebb tüdőkárosodást szenvedtek, mint a
kontrollállatok.2
A remdesivirt az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) engedélyezte a
kórházban kezelt COVID19-ben szenvedő felnőttek és (legalább 12 éves és 40 kg-os) gyermekek
számára. AZ FDA vészhelyzeti használati engedélyének (EUA) köszönhetően elérhető kórházban kezelt
COVID19-beteg gyermekeknek is, ha a súlyuk 3,5‒40 kg közötti, illetve, ha 12 évnél fiatalabbak, de
elérik a 3,5 kg-t.
A remdesivirt számos klinikai vizsgálat során vizsgálták a COVID19 kezelésére. A COVID19-Kezelési
Irányelv Bizottság (a Bizottság) ajánlása ezen tanulmányok eredményein alapul. További információkért
lásd a Remdesivir: válogatott klinikai adatok c. fejezetet.
A remdesivir kortikoszteroidokkal kombinált terápiájának biztonságosságát és hatásosságát nem
tanulmányozták még elég alaposan klinikai vizsgálatokban, azonban rendelkezésre állnak olyan elméleti
magyarázatok, amelyek alapján a kombinált terápia hatékony lehet a súlyos COVID19-betegek
kezelésében. A Bizottság ajánlásait a remdesivir dexametazonnal együttes vagy anélküli alkalmazásáról
bizonyos kórházban kezelt betegek esetében lásd a COVID19-betegek kezelése c. fejezetet.
Monitorozás, nemkívánatos hatások és gyógyszerkölcsönhatások

A remdesivir okozhat gasztrointesztinális tüneteket (pl. hányinger), megemelkedett transzferázszinteket,
meghosszabbodott protrombinidőt és túlérzékenységi reakciókat.
A betegek májfunkcióját és protrombinidejét ellenőrizni kell, mielőtt a remdesivir beadásra kerül,
valamint a kezelés során is, ahogy az klinikailag indokolt. A remdesivir abbahagyása szükséges lehet
abban az esetben, ha az alanin-aminotranszferáz (GPT) szintje a normál felső határérték több mint
tízszeresére elemelkedik, valamint akkor is, ha az GPT szintje megemelkedik, és májgyulladás jeleit
vagy tüneteit észlelik.3
Mivel a remdesivirkészímény renálisan ürülő nátrium szulfobutiléter-béta-ciklodextrint tartalmaz, az
olyan betegek, akiknek a becsült glomeruláris filtrációs rátája (eGFR) 50 ml/perc alatti, ki lettek zárva
egyes klinikai vizsgálatokból, míg más vizsgálatokban az eGFR küszöbértéke 30 ml/perc volt. A
remdesivir nem ajánlott 30 ml/perc alatti eGFR értékkel rendelkező betegeknek. A betegek
vesefunkcióját monitorozni kell a remdesivirkezelés előtt és közben, ahogy klinikailag indokolt. 3
Klinikai gyógyszerkölcsönhatás-vizsgálatokat még nem folytattak a remdesivir kapcsán. In vitro a
remdesivir a citokróm-P450 (CYP) 3A4, valamint a gyógyszert szállító organikus aniontranszporter
polipeptid (OATP) 1B1 és a P-glikoprotein szubsztrátja. Továbbá a CYP3A4, az OATP1B1, az
OATP1B3, és a MATE1 inhibitora.3
A Gilead Sciences által közzétett információk szerint (írásos tájékoztatás, 2020. július) minimális vagy
semmilyen csökkenés nem várható a remdesivir hasznosulásában, amikor a remdesivirt dexametazonnal

együtt alkalmazzák. A klorokin és a hidroxiklorokin csökkentheti a remdesivir antivirális aktivitását,
együttes alkalmazásuk nem ajánlott.3 A Gilead Sciences által közzétett információk szerint (írásos
tájékoztatás, 2020 augusztus és szeptember) a remdesivir és az oszeltamivir vagy a baloxavir között nem
mutatható ki szignifikáns kölcsönhatás.
További információkért lásd: 2d táblázat: COVID19 kezelésére jóváhagyott vagy vizsgálat alatt álló
antivirális gyógyszerek jellemzői.
Szempontok terhesség esetén

 A várandós betegeket kizárták azokból a klinikai vizsgálatokból, amelyek a remdesivir
biztonságosságát és hatásosságát értékelték a COVID19 kezelésében, de várandósok körében a
remdesivir engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazásáról szóló előzetes jelentések biztatóak.
 A 86 várandós vagy postpartum kórházi kezelésre szoruló súlyos COVID19-ben szenvedő beteg,
akik a remdesivirt engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás formájában kaptak, jól reagált a
terápiára, a súlyos nemkívánatos események aránya alacsony volt. 4
 A remdesivirt nem kellene megtagadni várandós nőknél, ha annak adása egyébként javallott.
Szempontok gyermekek esetében

 A gyermekgyógyászatban a 12 évnél fiatalabb vagy 40 kg alatti COVID19-betegeknél
alkalmazott remdesivir biztonságosságát és hatékonyságát eddig még nem értékelték.
 A remdesivir elérhető a COVID19 kezelésére az FDA egyik EUA-jának köszönhetően a kórházi
kezelés alatt álló olyan gyermekkorú betegek számára, akiknek a testsúlya 3,5–40 kg közötti vagy
12 évnél fiatalabbak és 3,5 kg-nál nehezebbek.
 Egy jelenleg is zajló klinikai vizsgálat értékeli a remdesivir farmakokinetikáját gyermekekben
(ClinicalTrials.gov azonosító NCT04431453).
Klinikai vizsgálatok
Jelenleg több klinikai vizsgálat zajlik vagy tart előkészítési fázisban a remdesivirrel kapcsolatban a
COVID19 kezelésére. A legújabb információkért lásd a ClinicalTrials.gov honlapot.
Hivatkozások
1. Wang M, Cao R, Zhang L, et al. Remdesivir and chloroquine effectively inhibit the recently emerged novel
coronavirus (2019-nCoV) in vitro. Cell Res. 2020;30(3):269-271. Available at:
2. Williamson BN, Feldmann F, Schwarz B, et al. Clinical benefit of remdesivir in rhesus macaques infected with
SARS-CoV-2. Nature. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32516797.
3. Remdesivir (VEKLURY) [package insert]. Food and Drug Administration. 2020. Available at:
https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/label/2020/214787Orig1s000lbl.pdf. Accessed: October 25,
2020.
4. Burwick RM, Yawetz S, Stephenson KE, et al. Compassionate use of remdesivir in pregnant women with
severe Covid-19. Clin Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33031500.

2a táblázat: Remdesivir: válogatott klinikai adatok
A Bizottság nem csak az ebben a táblázatban bemutatott klinikai vizsgálatokat tekintette át a remdesivir (RDV) ajánlásainak kidolgozása
során. Az alább összefoglalt vizsgálatoknak volt a legnagyobb hatása a Bizottság ajánlásaira.
Vizsgálati
Módszerek Eredmények Korlátok és értelmezések
elrendezés
Adaptív COVID-19-kezelési vizsgálat (ACTT-1)1
Multinacionális, Fő beválasztási kritériumok Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
placebokontrollos,
kettős vak, randomizált,  ≥18 éves kor  RDV (n = 541) és placebo (n = 521)  Széles volt a betegség súlyossági skálája;
 Laboratóriumi vizsgálattal igazolt a vizsgálat statisztikai ereje nem volt
kontrollos vizsgálat Betegjellemzők:
hospitalizált betegeknél SARS-CoV-2-fertőzés megfelelő az alcsoportok közötti
(n = 1062)  Az alábbi feltételek közül legalább 1:  A tünetek kezdetétől a randomizálásig eltelt különbségek észlelésére
 Tüdőinfiltrátum, amelyet radiográfiai medián idő 9 nap volt (IQR 6‒12 nap).  A vizsgálat ereje a klinikai állapotjavulás
képalkotással állapítottak meg vizsgálatára, és nem a mortalitás
Kimenetelek megfigyelésére volt megfelelő
 SpO2 ≤94% szobalevegőn
 Kiegészítő oxigént igényelt Összesített eredmények:  A hosszútávú morbiditásról nem
 Gépi lélegeztetést igényelt gyűjtöttek adatot
 Az RDV csökkentette a felépülésig eltelt időt a
 ECMO-t igényelt placebóval összehasonlítva (10 nap vs. 15 nap; Értelmezés:
Fő kizárási kritériumok: RRR 1,29; 95% CI, 1,12–1,49; p < 0,001).
 A súlyos állapotú COVID19-betegeknél
 Az ordinális skálán a 15. napon az az RDV csökkentette a klinikai
 GPT vagy GOT > 5 × ULN állapotjavulás magasabb volt az RDV-karon
 eGFR < 30 ml/perc felépüléshez szükséges időt.
(OR 1,5; 95% CI, 1,2–1,9, p < 0,001).
 Terhesség vagy szoptatás  Azoknál a kórházi kezelésre szoruló
 A 29. napig nem volt statisztikailag
betegeknél volt az RDV-ből származó
szignifikáns különbség az elhalálozásban az
Beavatkozások: előny a legnyilvánvalóbb, akiknél
RDV- és a placebokarok között (HR 0,73;
kiegészítő oxigénkezelésre volt szükség.
 RDV i.v. az első nap 200 mg, majd 95% CI, 0,52–1,03; p = 0,07).
 Nem észleltek előnyt azon betegek
100 mg naponta további 9 napig  Az RDV használatából származó előny azon
között, akik magas áramlású oxigénre,
 Placebo 10 napon keresztül betegek esetében volt a legnagyobb, akiket a noninvazív lélegeztetésre, gépi
tünetek megjelenésétől számított 10 napon
Elsődleges végpont: lélegeztetésre vagy ECMO-ra szorultak, a
belül randomizáltak. vizsgálat statisztikai ereje azonban nem
 A klinikai felépülés ideje volt megfelelő az alcsoportok közötti
Eredmények a betegség súlyossága szempontjából
a vizsgálatba bevonáskor: különbségek észlelésére.

Vizsgálati elrendezés Módszerek Eredmények Korlátok és értelmezések
Adaptív COVID19-kezelési vizsgálat (ACTT-1)1, folytatás

Ordinális skála definíciói:  Azon betegeknél, akiket a kiválasztáskor az  Nem észlelték az RDV előnyét enyhe vagy
1. Nem hospitalizált, nem akadályozott enyhe vagy középsúlyos állapotú betegek közé középsúlyos COVID19-ben szenvedő
2. Nem hospitalizált, akadályozott soroltak be, nem volt különbség a gyógyulásig betegek esetében, de az ezen kategóriákba
3. Hospitalizált, aktív orvosi probléma eltelt medián időben. eső résztvevők száma viszonylag alacsony
nélkül  Az RDV előnyét a rövidebb felépülésig eltelt idő volt.
4. Hospitalizált, nem szorul oxigénre tekintetében legegyértelműbben a betegek azon
5. Hospitalizált, oxigénre szorul csoportjánál lehetett megfigyelni, akiknek
6. Hospitalizált, magas áramlású kiegészítő oxigénkezelésre volt szükségük a
oxigénre vagy noninvazív gépi vizsgálatba történt bevonáskor (n = 435;
lélegeztetésre szorul RRR 1,45; 95% CI, 1,18–1,79), és úgy tűnt, az
7. Hospitalizált, gépi lélegeztetésre vagy RDV tehető ezért felelőssé a túlélési előny ebben
ECMO-ra szorul az alcsoportban (elhalálozás HR-je a 29.
8. Elhunyt napon 0,30; 95% CI, 0,14–0,64).
 Azoknál a betegeknél, akik a vizsgálatba
bevonáskor magas áramlású oxigénre vagy
noninvazív lélegeztetésre szorultak, nem volt
megfigyelhető különbség a felépüléshez
szükséges idő tekintetében a karok között
(RRR 1,09, 95% CI, 0,76–1,57). Nincs
bizonyíték arra, hogy az RDV befolyásolta volna
az alcsoport halálozási arányát (HR 1,02;
95% CI, 0,54–1,91).
 Azoknál a betegeknél, akik a vizsgálatba
bevonáskor gépi lélegeztetésre vagy ECMO-ra
szorultak, nem volt megfigyelhető különbség a
felépüléshez szükséges idő tekintetében a karok
között (RRR 0,98, 95% CI, 0,70–1,36). Nincs
bizonyíték arra, hogy az RDV befolyásolta volna
az alcsoport halálozási arányát (HR 1,13;
95% CI, 0,67–1,89).
Biztonságossági eredmények:
 A súlyos nemkívánatos eseményt elszenvedő
betegek százalékos aránya hasonló volt a két
karban (25% vs. 32%).
 A transzaminázszint az RDV-t kapók 6%-ánál,
míg a placebót kapók 10,7%-ánál emelkedett
meg

Vizsgálati
elrendezés
Remdesivir versus placebo súlyos COVID19-ben szenvedő betegeknél Kínában2
Multicentrikus, Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
placebokontrollos, kettős
vak, randomizált,  ≥18 éves kor  ITT-elemzés: RDV (n = 158) és placebo (n =  A mintaméret nem érte el azt a
kontrollos vizsgálat  Laboratóriumi vizsgálattal igazolt 78) statisztikai erőt, hogy kimutassa a
súlyos COVID19- SARS-CoV-2-fertőzés  A vizsgálatot a Kínában kitört COVID19- különbségeket a klinikai kimenetelek
betegeknél (n = 237)  A tünetek kezdetétől a randomizálásig járvány megfékezése miatt leállították, mielőtt között.
eltelt medián idő < 12 nap a kitűzött számú 453 beteg bevonását elérték  Egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek
 SpO2 ≤94% szobalevegőn vagy volna. (azaz a kortikoszteroidok, az LPV/RTV,
PaO2/FiO2 <300 Hgmm az interferonok) alkalmazása
Betegjellemzők:
 Radiológiailag igazolt tüdőgyulladás megváltoztathatta az RDV hatását.
 A tünetek kezdetétől a randomizálásig eltelt
Fő kizárási kritériumok: medián idő: 9 nap, illetve a placebokaron
Értelmezés:
 GPT vagy GOT > 5 × ULN 10 nap  Nem volt különbség a klinikai
 eGFR < 30 ml/perc  Kortikoszteroid-kezelésben részesült: a állapotjavuláshoz szükséges időben, a
 Terhesség vagy szoptatás betegek 65%-a az RDV-karon, 68%-a a 28 napos mortalitásban vagy a SARS-
placebokaron CoV-2-mentesség arányában az RDV-t és
 LPV/RTV-kezelésben részesült: a betegek a placebokezelést kapó betegek között; a
28%-a az RDV-karon, 29%-a a placebokaron vizsgálat ereje azonban nem volt
 IFN-alfa-2b-kezelésben részesült: a betegek megfelelő ahhoz, hogy kimutassa a
29%-a az RDV-karon, 38%-a a placebokaron különbségeket ezeknél a kimeneteleknél
az egyes karok között.

Remdesivir versus placebo súlyos COVID19-ben szenvedő betegeknél Kínában2, folytatás

Beavatkozások: Kimenetelek:
 RDV i.v. az első nap 200 mg, majd  Nem volt különbség a klinikai állapotjavulásig
100 mg naponta 9 napig eltelt idő tekintetében az RDV és placebokarok
 Placebo fiziológiás sóoldat 10 napig között (medián idő 21 vs. 23 nap; HR 1,23;
95% CI, 0,87–1,75).
Elsődleges végpont:
 Azon betegek között, akik a tünetek
A klinikai állapotjavulásig eltelt idő, megjelenésétől számított 10 napon belül
amelyet egy ordinális skálán mért kapták meg az RDV-t vagy a placebót, az
javulásban határoztak meg, vagy a RDV-t kapók között gyorsabb klinikai
kórházból élve történő hazabocsátásban állapotjavulást figyeltek meg (medián idő 18
vs. 23 nap; HR 1,52; 95% CI, 0,95–2,43), a
különbség azonban nem volt statisztikailag
szignifikáns.
 A 28 napos mortalitás hasonló volt a két karnál
(14% az RDV-karban, 13% a placebokarban).
 A kiinduláskor nem volt különbség a két kar
között a SARS-CoV-2-vírusterhelésben, és a
csökkenés üteme az idő múlásával hasonló
volt.
 Nemkívánatos eseményt elszenvedettek: a
betegek 66%-a az RDV-karon, 64%-a a
placebokaron
 Nemkívánatos esemény miatt nem folytatták a
vizsgálatot: a betegek 12%-ánál az RDV-
karon, 5%-ánál a placebokaron

Egészségügyi Világszervezet Solidarity vizsgálat3

Nemzetközi, nyílt, Fő beválasztási kritériumok Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
adaptív, randomizált,  ITT-elemzés: RDV (n = 2743) és SOC (n =
kontrollos vizsgálat  ≥18 éves kor  A nyílt vizsgálati elrendezés korlátozza
2708)
többféle kezelési karral  Nem ismert, hogy kaptak-e bármilyen Betegjellemzők:
annak lehetőségét, hogy hozzájussunk a
vizsgálati készítményt felépüléshez szükséges időadatokhoz; az
COVID19-cel  50–69 éves betegek százalékos aránya: a betegek
hospitalizált betegeknél  Nem volt várható, hogy máshova 47%-a az RDV-karon, 48%-a a SOC-karon
orvosok és a betegek tisztában voltak a
szállítanák át 72 órán belül kezelési elrendezéssel, ezért az RDV-t
(n = 11 330). Egy  ≥70 éves betegek százalékos aránya: a betegek
karban kaptak a betegek  Az orvos nem jelentett ellenjavallatot 18%-a az RDV-karon, 17%-a a SOC-karon
addig folytathatták, hogy teljesen
a vizsgálati készítménnyel szemben befejezzék a terápiás ciklust, még ha a
RDV-t.  A betegek 67%-a részesült a vizsgálatba történő beteg állapota javult is.
Beavatkozások: bevonáskor kiegészítő oxigénterápiában mindkét  A tünetek kezdetétől a bevonásig eltelt
karon. időről nincs adat.
 RDV i.v. a 0. napon 200 mg, majd  A betegek 9%-a részesült a vizsgálatba
100 mg naponta az 1–9. napon  Nem értékelték a kimeneteleket a
bevonáskor gépi lélegeztetésben mindkét karon. kórházi elbocsátást követően
 Helyi standard terápia (SOC)
 2 napnál tovább hospitalizált betegek százalékos
Elsődleges végpont: aránya a bevonáskor: 40% az RDV-karon, 39% a Értelmezés:
SOC-karon
 Kórházi tartózkodás alatti mortalitás  A társbetegségekben szenvedő betegek  Az RDV nem csökkentette a kórházi
tartózkodás alatti mortalitást a
Másodlagos végpontok: százalékos aránya hasonló volt az RDV- és a hospitalizált betegeknél, amikor a helyi
SOC-karokon: diabétesz (26% és 25%), standard terápiával hasonlították össze.
 Invazív gépi lélegeztetés megkezdése szívbetegség (21% mindkét csoportban) és
Kórházi tartózkodás időtartama krónikus tüdőbetegség (6% és 5%).
 A betegek 48%-a részesült kortikoszteroid-
terápiában mindkét karon.
Elsődleges kimenetelek:
 Kórházi tartózkodás alatti mortalitás: 301 elhunyt
(11,0%) az RDV-karon, 303 elhunyt (11,2%) a
SOC-karon
 Incidenciasűrűség-hányadosok a kórházi
tartózkodás alatti elhalálozásra:
 Összesen: 0,95 (95% CI, 0,81–1,11)
 Nem részesült gépi lélegeztetésben a bevonáskor:
0,86 (99% CI, 0,67–1,11)
 Gépi lélegeztetésben részesült a bevonáskor:
1,20 (99% CI, 0,80–1,80)
Másodlagos kimenetelek:
A gépi lélegeztetés elindítása: 295 beteg
(10,8%) az RDV-karon, 284 beteg (10,5%) a
SOC-karon

A remdesivir vs. a standard terápia középsúlyos COVID19-fertőzésben szenvedő, hospitalizált betegeknél4

Nyílt elrendezésű,  Laboratóriumi vizsgálattal igazolt Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
randomizált klinikai SARS-CoV-2-fertőzés
 584 beteg kezdte el a kezelést: 10 napos RDV  A nyílt elrendezés szerepet játszhatott az
vizsgálat hospitalizált  Középsúlyos tüdőgyulladás, amelyet
(n = 193), 5 napos RDV (n = 191) és SOC egyidejűleg alkalmazott gyógyszereket és
betegeknél (n = 596) tüdőinfiltrátumok meglétét igazoló
(n = 200) a kórházból történő hazabocsátást érintő
radiológiai leletek és szobalevegőn
döntésekben.
SpO2 >94% meglétében definiálták Betegjellemzők:
 A SOC-karon a betegek nagyobb
Fő kizárási kritériumok:  A demográfiai jellemzők és kiinduláskor a arányban kaptak HCQ-t, LPV/RTV-t
betegség jellemzői hasonlóak voltak az összes vagy AZM-et, ami nemkívánatos
 GPT vagy GOT > 5 × ULN eseményeket okozhatott és nem jelentett
karban.
 CrCl <50 ml/perc klinikai előnyt a COVID19-cel
Kimenetelek: hospitalizált betegeknél.
Beavatkozások:
 Az 5 napos RDV-kezelést kapó betegeknek  Nincs adat a normál aktivitáshoz való
 RDV i.v. az első nap 200 mg, majd szignifikánsan nagyobb esélye volt a jobb visszatérésre a kórházból hazabocsátott
100 mg naponta 9 napig klinikai állapot elérésére a 11. napon, mint a betegek esetében
 RDV i.v. az első nap 200 mg, majd SOC-karon lévőknek (OR 1,65; 95% CI, 1,09–
100 mg naponta 4 napig Értelmezés:
2,48; p = 0,02).
 Helyi standard terápia (SOC)  A 11. napon a klinikai állapot eloszlása nem  Az ötnapos RDV-kezelést kapó,
Elsődleges végpont: mutatott szignifikáns különbséget a tíznapos hospitalizált, középsúlyos COVID19-
RDV-kezelést kapók és a SOC-kar között (p betegeknél jobb volt kimenetel, mint
Klinikai állapot a 11. napon, egy = 0,18). azoknál, akik a SOC-ot kapták, azonban a
hétpontos ordinális skálán mérve  A 28. napig több beteget bocsátottak haza azok karok közötti különbség klinikai
közül, akik RDV-t kaptak (89%-ot az ötnapos fontossága bizonytalan volt.
és 90%-ot a tíznapos karból), mint azok közül,
akik a SOC-ot kapták (83%).
 A mortalitás alacsony volt minden karban (1‒
2%).
 Nemkívánatos események az RDV-karban vs.
a SOC-karban: hányinger (10% vs. 3%),
hipokalémia (6% vs. 2%) és fejfájás (5% vs.
3%), hipokalémia (6% vs. 2%) és fejfájás (5%
vs. 3%).

Különböző időtartamokat elemző vizsgálat remdesivirrel, hospitalizált betegeknél5

Gyártó által szponzorált, Fő beválasztási kritériumok Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
multinacionális,
randomizált, nyílt  ≥12 éves kor  397 beteg kezdte el a kezelést: 5 napos RDV  Ez egy nyílt elrendezésű, placebokontroll
elrendezésű klinikai  Laboratóriumi vizsgálattal igazolt (n = 200) és 10 napos RDV (n = 197) kar nélküli vizsgálat volt, így az RDV
vizsgálat COVID19-cel SARS-CoV-2-fertőzés  Betegjellemzők: klinikai előnyét (az RDV nélküli
hospitalizált betegeknél  Radiológiai bizonyíték  Kiinduláskor a tíznapos kezelést kapó karban kezeléshez képest) nem lehetett értékelni.
(n = 402) tüdőinfiltrátumokra levő betegek rosszabb klinikai állapotban  A kiinduláskor fennálltak
 SpO2 ≤94% szobalevegőn vagy voltak (az alapján, ahogy az ordinális skálán aránytalanságok a betegek klinikai
kiegészítő oxigén kapása besorolták őket), mint az ötnapos kezelést állapotában az öt- és tíznapos karok
kapók (p = 0,02). között.
Fő kizárási kritériumok:
Kimenetelek: Értelmezés:
 Gépi lélegeztetést vagy ECMO-t
igényel  A kiindulási klinikai állapot  A kórházban kezelt, gépi lélegeztetésre
 Többszervi elégtelenség aránytalanságainak kiigazítása után a 14. napi vagy ECMO-ra nem szoruló, súlyos
 GPT vagy GOT > 5 × ULN klinikai állapot eloszlása az ordinális skálán COVID19-betegek esetében az ötnapos
 Becsült CrCl <50 ml/perc hasonló volt a karok között (p = 0,14). és tíznapos RDV-kezelésnek hasonló
 Az ahhoz szükséges időtartam, hogy az klinikai előnye volt.
Beavatkozások: ordinális skálán legalább két szintnyi klinikai
 RDV i.v. az első nap 200 mg, majd javulást érjenek el (50%-os kumulatív
100 mg naponta 4 napig incidencia medián napja), hasonló volt a karok
 RDV i.v. az első nap 200 mg, majd között (10 vs. 11 nap).
100 mg naponta 9 napig  A 14. napon vagy korábban hazabocsátott
betegek hospitalizációjának medián időtartama
Elsődleges végpont: hasonló volt az ötnapos (7 nap; IQR 6–10 nap)
 Klinikai állapot a 14. napon, egy és tíznapos karban (8 nap; IQR 5–10 nap).
hétpontos ordinális skálán mérve Súlyos nemkívánatos eseményt
elszenvedettek: a betegek 35%-a a tíznapos
karon, 21%-a az ötnapos karon
 Nemkívánatos események miatt nem folytatták
tovább a vizsgálatot: a betegek 4%-ánál az
ötnapos, 10%-ánál a tíznapos karon

Rövidítések jegyzéke: AE = nemkívánatos hatás; ALT = alanin aminotranszferáz; AST = aszpartát-aminotranszferáz; AZM =
azitromicin; CrCl = kreatinin clearance; ECMO = extrakorporális membránoxigenizáció; eGFR = becsült glomeruláris filtrációs ráta;
HCQ = hidroxiklorokin; IFN = interferon; ITT = kezelési szándék; i.v. = intravénás; LPV/RTV = lopinavir/ritonavir; a Bizottság = a
COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság; PaO2/FiO2 = az artériás vér parciális oxigénnyomásának aránya a belélegzett
oxigénfrakcióhoz képest; RCT = randomizált, kontrollos vizsgálat; RDV = remdesivir; RRR = felépülési incidenciasűrűség-hányados;
SAE = súlyos nemkívánatos hatás; SARS-CoV-2 = súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2; SOC = standard terápia;
SpO2 = oxigéntelítettség; ULN = a normálérték felső határa
Hivatkozások
1. Beigel JH, Tomashek KM, Dodd LE, et al. Remdesivir for the treatment of COVID-19—final report. N Engl J Med. 2020. Available at:
2. Wang Y, Zhang D, Du G, et al. Remdesivir in adults with severe COVID-19: a randomised, double-blind, placebo-controlled, multicentre trial.
Lancet. 2020;395(10236):1569-1578. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32423584.
3. WHO Solidarity Trial Consortium, Pan H, Peto R, et al. Repurposed antiviral drugs for COVID-19—interim WHO Solidarity Trial results. N Engl J
4. Spinner CD, Gottlieb RL, Criner GJ, et al. Effect of remdesivir vs standard care on clinical status at 11 days in patients with moderate COVID-19: a
randomized clinical trial. JAMA. 2020;324(11):1048-1057. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32821939.
5. Goldman JD, Lye DCB, Hui DS, et al. Remdesivir for 5 or 10 days in patients with severe COVID-19. N Engl J Med. 2020. Available at:

Klorokin vagy hidroxiklorokin azitromicinnel kombinálva vagy
önállóan adva

A klorokin egy antimaláriás gyógyszer, amit 1934-ben fejlesztettek ki. A hidroxiklorokin a klorokin
analógja, 1946-ban fejlesztették ki. Hidroxiklorokint a malária mellett autoimmun-betegségek
kezelésére használják, úgy mint a szisztémás lupusz eritematózuszra (SLE) és a reumatoid artritiszre.
Általánosságban elmondható, hogy a hidroxiklorokinnek kevesebb mellékhatása van és kisebb a
toxicitása (beleértve a QTc-szakasz megnyúlására való hajlamot), valamint kevesebb a gyógyszerrel
lép kölcsönhatásba, mint a klorokin.
A klorokin és a hidroxiklorokin is növeli az endoszomális pH-t, ezáltal megakadályozza a súlyos akut
légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) és a gazdasejt sejtmembránjának
fúzióját.1 A klorokin gátolja a celluláris angiotenzin-konvertáló enzim 2 receptor glikozilációját, ami
megzavarhatja a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttessel kapcsolatba hozott koronavírus (SARS-CoV)
és a sejtfelszíni receptor kötődését.2 In vitro vizsgálatok azt mutatták, hogy mind a klorokin, mind
pedig a hidroxiklorokin blokkolhatja a SARS-CoV-2 közvetítését a korai endoszómától az
endolizoszómáig, ami megakadályozhatja a virális genom felszabadulását. 3 Mind a klorokinnek, mind
pedig a hidroxiklorokinnek van immunmoduláló hatása. A hipotézis szerint ezek a hatások a COVID19
kezelésének lehetséges hatásmechanizmusai lehetnek. Azonban annak ellenére, hogy néhány in vitro
rendszerben antivirális aktivitást mutatott, a hidroxiklorokin azitromicinnel vagy anélkül nem
csökkentette a felső vagy alsó légutak vírusterhelését. vagy nem mutatott klinikai hatásosságot a
rézuszmakákókat vizsgáló modellben.4
A klorokint és a hidroxiklorokint azitromicinnel és anélkül is számos klinikai kutatásban vizsgálták a
COVID19 kezelésével kapcsolatban. Az alábbi ajánlások az ezekből a tanulmányokból összegyűjtött
bizonyítékokra alapoznak.
Ajánlások
• A COVID19-Kezelési Irányelv Bizottság (a Bizottság) nem javasolja a klorokin és a
hidroxiklorokin azitromicinnel kombinációban vagy anélküli alkalmazását kórházi kezelésre
szoruló COVID19-fertőzöttek esetében (AI).
• A Bizottság nem javasolja a klorokin és a hidroxiklorokin azitromicinnel kombinációban
vagy anélküli alkalmazását kórházi kezelésre nem szoruló COVID19-fertőzöttek esetében, kivéve
klinikai vizsgálatok során (AI).
• A Bizottság nem javasolja magasdózisú klorokin (napi kétszer 600 mg, 10 napon keresztül)
alkalmazását a COVID19 kezelésére (AI).
Indoklás
A klorokin és a hidroxiklorokin biztonságosságát és hatásosságát azitromicinnel kombinációban vagy
anélkül randomizált klinikai vizsgálatokban, megfigyeléses vizsgálatokban és egykaros klinikai
vizsgálatokban elemezték. További információkért lásd Klorokin vagy hidroxiklorokin azitromicinnel
kombinálva vagy önállóan adva: válogatott klinikai adatok.
Az Egyesült Királyságban egy kórházban kezelt betegek körében végzett nagy, randomizált, kontrollált
vizsgálatban a hidroxiklorokin a standard terápiával összevetve nem csökkentette a 28 napos
mortalitást. Azon betegeknek, akiket hidroxiklorokin-kezelésre randomizáltak, kórházi tartózkodásának

mediánja hosszabb volt, mint akik a standard terápiát kapták. Továbbá azon betegek közül, akik nem
igényeltek invazív gépi lélegeztetést a randomizációkor, azok, akik hidroxiklorokin-kezelést kaptak, a
kezelés után nagyobb eséllyel szorultak intubálásra vagy haltak meg a kórházi kezelés alatt, mint azok,
akik a standard terápiát kapták.5
Egy másik, Brazíliában végzett randomizált, kontrollált vizsgálat során sem a hidroxiklorokin
önmagában, sem azitromicinnel kombinálva nem javított az enyhe vagy középsúlyos COVID19-cel
kórházban kezelt betegeknél a klinikai kimenetelen. Több nemkívánatos eseményt tapasztaltak azon
betegeknél, akik a hidroxiklorokint önmagában vagy azitromicinnel kombinációban kapták, mint
azoknál, akik a standard terápiát kapták.6 Egy másik randomizált, súlyos COVID19-betegségben
szenvedő, kórházi kezelésre szoruló betegek körében végzett vizsgálat nem javasolta a hidroxiklorokin
azitromicinnel kombinációban történő alkalmazását önmagában a hidroxiklorokinnel szemben.7 A
bemutatott randomizált klinikai vizsgálatokon túl nagy, retrospektív, megfigyeléses vizsgálatokból
származó adatok nem bizonyítják következetesen azt, hogy a hidroxiklorokinnek önmagában vagy
azitromicinnel kombinációban pozitív hatása lenne a kórházban kezelt COVID19-betegekre. Például
egy, a COVID19 miatt kórházban kezelt betegek körében végzett nagy, retrospektív, megfigyeléses
vizsgálat nem talált kapcsolatot a hidroxiklorokin alkalmazása és az elhalálozás vagy a gépi
lélegeztetés kockázatának csökkenése között.8 Egy másik multicentrikus, retrospektív, megfigyeléses
vizsgálat értékelte a hidroxiklorokin azitromicinnel kombinációban és anélküli alkalmazását kórházi
kezelésre szoruló COVID19-betegek nagy kohorszának véletlenszerű mintája alapján.9 Nem csökkent
azoknak a betegeknek a kockázata a kórházi kezelés alatti elhalálozásra, akik hidroxiklorokint kaptak
azitromicinnel kombinációban vagy anélkül, összehasonlítva azokkal, akik nem kaptak sem
hidroxiklorokint, sem azitromicint. Ezzel szemben egy nagy, retrospektív kohorszvizsgálat beszámolt
azon kórházban kezelt betegek túlélési előnyéről, akik vagy önmagában kaptak hidroxiklorokint, vagy
azitromicinnel kombinációban, azokkal szemben, akik egyik gyógyszert sem kapták. 10 Azonban azon
betegek körében, akik nem kaptak hidroxiklorokint, az intenzív osztályra történő felvételnek kisebb
volt az aránya, ami arra utal, hogy az ebbe a csoportba tartozó betegek kevésbé agresszív kezelést
kaptak. Továbbá a hidroxiklorokin-karba tartozó betegek nagyobb százaléka kapott
kortikoszteroidokat is (77,1% a hidroxiklorokinkarban vs. 36,5% a kontrollcsoportban). Mivel a
Randomised Evaluation of COVID-19 Therapy elnevezésű (RECOVERY) vizsgálat azt mutatta, hogy
a kortikoszteroidok növelik a COVID19-betegek túlélési arányát (lásd: Kortikoszteroidok), lehetséges,
hogy a tanulmány eredményeit megzavarta a kortikoszteroid-használatban megfigyelhető
aránytalanság.11 Ezek és más megfigyeléses és egykaros vizsgálatok összefoglalója megtalálható a
Klorokin vagy hidroxiklorokin azitromicinnel kombinálva vagy önállóan adva: válogatott klinikai
adatok c. fejezetben. Több nemkívánatos eseményt tapasztaltak azon betegeknél, akik a
hidroxiklorokint azitromicinnel kombinációban vagy anélkül kapták, mint azoknál, akik a standard
terápiát kapták.6 Egy másik randomizált, súlyos COVID19-betegségben szenvedő, kórházi kezelésre
szoruló betegek körében végzett vizsgálat nem javasolta a hidroxiklorokin azitromicinnel
kombinációban történő alkalmazását önmagában a hidroxiklorokinnal szemben. 7
A bemutatott randomizált klinikai vizsgálatokon túl nagy, retrospektív, megfigyeléses vizsgálatokból
származó adatok nem bizonyítják következetesen azt, hogy a hidroxiklorokinnek önmagában vagy
azitromicinnel kombinációban pozitív hatása lenne a kórházban kezelt COVID19-betegekre. Például
egy, a COVID19 miatt kórházban kezelt betegek körében végzett nagy, retrospektív, megfigyeléses
vizsgálat nem talált kapcsolatot a hidroxiklorokin alkalmazása és az elhalálozás vagy a gépi
lélegeztetés kockázatának csökkenése között.8 Egy másik multicentrikus, retrospektív, megfigyeléses
vizsgálat értékelte a hidroxiklorokin azitromicinnel kombinációban és anélküli alkalmazását kórházi
kezelésre szoruló COVID19-betegek nagy kohorszának véletlenszerű mintája alapján. 9 Nem csökkent
azoknak a betegeknek a kockázata a kórházi kezelés alatti elhalálozásra, akik hidroxiklorokint kaptak
azitromicinnel kombinációban vagy anélkül, összehasonlítva azokkal, akik nem kaptak sem
hidroxiklorokint, sem azitromicint.

Ezzel szemben egy nagy, retrospektív kohorszvizsgálat beszámolt azon kórházban kezelt betegek
túlélési előnyéről, akik vagy önmagában kaptak hidroxiklorokint, vagy azitromicinnel
kombinációban, azokkal szemben, akik egyik gyógyszert sem kapták.10 Azonban azon betegek
körében, akik nem kaptak hidroxiklorokint, az intenzív osztályra történő felvételnek kisebb volt az
aránya, ami arra utal, hogy az ebbe a csoportba tartozó betegek kevésbé agresszív kezelést kaptak.
Továbbá a hidroxiklorokin-karba tartozó betegek nagyobb százaléka kapott kortikoszteroidokat is
(77,1% a hidroxiklorokinkarban vs. 36,5% a kontrollcsoportban). Mivel a Randomised Evaluation of
COVID-19 Therapy elnevezésű (RECOVERY) vizsgálat azt mutatta, hogy a kortikoszteroidok
növelik a COVID19-betegek túlélési arányát (lásd: Kortikoszteroidok), lehetséges, hogy a tanulmány
eredményeit megzavarta a kortikoszteroid-használatban megfigyelhető aránytalanság.11 Ezek és más
megfigyeléses és egykaros vizsgálatok összefoglalója megtalálható a Klorokin vagy hidroxiklorokin
azitromicinnel kombinálva vagy önállóan adva: válogatott klinikai adatok c. fejezetben.
Sok megfigyeléses vizsgálat, ami a klorokin vagy hidroxiklorokin alkalmazását értékelte COVID19-
betegek esetében, igyekezett kontrollálni azokat a változókat, amik megzavarhatnák a vizsgálatot.
Azonban néhány vizsgálat karjai lehetnek kiegyenlítetlenek és másoké lehet, hogy nem vett
számításba minden zavaró tényezőt. Ezek a tényezők csökkentik az megfigyeléses tanulmányokból
származó adatok értelmezhetőségét és általánosíthatóságát, ezért az ezekből a tanulmányokból
származó adatok nem olyan döntőek, mint a nagy randomizált klinikai vizsgálatokból származó
adatok. Mivel a randomizált klinikai vizsgálatok során nem találtak bizonyítékot az előnyeire és a
lehetséges toxikus hatásaira, a Bizottság nem ajánlja a hidroxiklorokin vagy a klorokin azitromicinnel
együttes, vagy anélküli alkalmazását kórházi kezelésre szoruló COVID19-betegek kezelésére (AI).
A Bizottság szintén nem ajánlja a magas dózisú klorokin használatát a COVID19 kezelésére (AI). A
magas dózisú klorokint (600 mg naponta kétszer, 10 napon keresztül) súlyosabb toxicitással hozták
összefüggésbe, mint az alacsony dózisú klorokint (450 mg naponta kétszer 1 napig, azután 450 mg
naponta egyszer 4 napig). Egy randomizált klinikai vizsgálat összehasonlította a magas dózisú és az
alacsony dózisú klorokin használatát kórházi kezelésre szoruló, súlyos COVID19-ben szenvedő
betegek esetében. Továbbá, minden résztvevő kapott azitromicint, és a résztvevők 89%-a kapott
oszeltamivirt. A vizsgálatot idő előtt befejezték, amikor az előzetes eredmények a halálozási ráta
megnövekedését és a QTc-szakasz megnyúlását mutatták a magas dózisú klorokint kapó csoportban. 12
Számos randomizált klinikai vizsgálat megmutatta, hogy a hidroxiklorokinnek nincs klinikai előnye a
kórházi kezelésre nem szoruló COVID19-betegek esetében. Azonban további klinikai vizsgálatok
vannak még folyamatban.13,14 A Bizottság nem javasolja a klorokin és a hidroxiklorokin
azitromicinnel kombinációban vagy anélküli alkalmazását kórházi kezelésre nem szoruló COVID19-
fertőzöttek esetében, kivéve klinikai vizsgálatok során (AI).
A hidroxiklorokin és azitromicin kombinációja a QTc-szakasz megnyúlásával jár koronavírus-betegek
esetében. Tekintve, hogy mind az azitromicinnek (akár 72 óra), mind a hidroxiklorokinnek (akár
40 nap) hosszú a felezési ideje, fokozott elővigyázatosság szükséges akkor is, ha a két gyógyszert
egymás után és nem együtt adagolják.15
További információkért lásd Klorokin vagy hidroxiklorokin azitromicinnel kombinálva vagy önállóan
adva: válogatott klinikai adatok.
Nemkívánatos hatások
A klorokinnek és a hidroxiklorokinnek hasonló a toxicitási profilja, azonban a hidroxiklorokin jobban
tolerálható és ritkábban lép fel toxicitás, mint a klorokinnél.
Szívre gyakorolt nemkívánatos hatások

 A QTc-szakasz megnyúlása, Torsade de Pointes, kamrai aritmia és szívhalál. 16 Amennyiben
klorokint vagy hidroxiklorokint alkalmaznak, a klinikusoknak figyelniük kell a betegeket, hogy
fellép-e náluk nemkívánatos esemény vagy a QTc-szakasz megnyúlása (AIII).
 A QTc-szakasz megnyúlásának rizikója nagyobb a klorokin esetében, mint a
hidroxiklorokinnél.
 Az olyan egyidejűleg alkalmazott gyógyszereket, amelyek közepes vagy magas kockázatúak a
QTc-szakasz megnyúlására nézve (pl. antiaritmiás szerek, antipszichotikumok, antifungális
szerek, makrolidok [beleértve az azitromicint], 16 fluorokinolon antibiotikumok)17 csak akkor
kellene alkalmazni, ha valóban szükséges. Az azitromicin helyett megfontolandó a doxiciklin
használata atípusos tüdőgyulladás empirikus terápiájaként.
 Számos vizsgálat kimutatta, hogy a hidroxiklorokin és azitromicin együttes használata a QTc-
szakasz megnyúlásához vezethet.18-20 Egy megfigyeléses vizsgálatban a hidroxiklorokin
azitromicinnel együttes alkalmazását a szívmegállás magasabb kockázatával kötötték össze.9
Ennek a kombinációnak a használata alapos monitorozást igényel.
 Kiindulási és utánkövetési EKG javasolt, amennyiben fennáll a veszélye, hogy kölcsönhatás lép
fel az egyszerre alkalmazott gyógyszerek között (pl. azitromicinnel), vagy a betegnek
szívbetegsége lehet.21
 A szívbetegeknél vagy akinek a kórtörténetében szerepel kamrai aritmia, bradikardia
(< 50 szívverés/perc), vagy be nem állított hipokalémia és/vagy hipomagnezémia, mérlegelni
kell a kockázatok és az előnyök arányát.
További nemkívánatos hatások
 Hipoglikémia, kiütés és hányinger. Az adagok felosztása csökkentheti a hányingert.
 Retinopátia. Csontvelőszuppresszió alakulhat ki a hosszútávú használattól, de ez nem valószínű
a rövidtávú használat során.
Gyógyszerkölcsönhatások
A klorokin és a hidroxiklorokin a citokróm-P450 (CYP) 2D6 közepes erősségű inhibitora, valamint
ezek a gyógyszerek P-glikoprotein (P-gp) inhibitorai is egyben. Elővigyázatosság szükséges ezen
gyógyszerek alkalmazásakor olyan gyógyszerek esetében, amelyeket a CYP2D6 metabolizál (pl.
bizonyos antipszichotikumok, bétablokkolók, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók, metadon) vagy
amelyeket a P-gp szállít (pl. direkt orális antikoagulánsok, digoxin). 22 A klorokin és hidroxiklorokin
csökkentheti a remdesivir antivirális aktivitását; együttes alkalmazásuk nem javasolt.23

 A klorokin és hidroxiklorokin reuma kezelésére alkalmazott adagban biztonságosan
alkalmazható volt SLE-ben szenvedő terhes nők esetében.
 A hidroxiklorokinnek kitettség és a nemkívánatos terhességi kimenetelek között nem találtak
kapcsolatot több mint 300 terhesség esetében.
 A klorokin kisebb dózisát (heti egyszer 500 mg) használják maláriaprofilaktikus intézkedésként
terhesség során.
 Nem szükséges változtatni a klorokin és hidroxiklorokin adagolásán terhesség során.

 A klorokint és a hidroxiklorokint rutinszerűen használják a gyermekgyógyászatban a malária és
reumás állapotok kezelésére és megelőzésére.

A gyógyszer elérhetősége
 A hidroxiklorokint, a klorokint és az azitromicint az Egyesült Államok Élelmiszer- és
Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) nem engedélyezte a COVID19 kezelésére.
 A hidroxiklorokint engedélyezte az FDA a malária, a lupusz eritematózusz és a reumatoid
artritisz kezelésére. A klorokint engedélyezték a malária és a extraintesztinális amőbiázis
kezelésére. Az azitromicint gyakran használják nem tuberkuloid mikobaktériumfertőzések,
különböző nemi úton terjedő fertőzések és bakteriális fertőzések kezelésére és/vagy
megelőzésére.
Hivatkozások
1. Wang M, Cao R, Zhang L, et al. Remdesivir and chloroquine effectively inhibit the recently emerged novel
coronavirus (2019-nCoV) in vitro. Cell Res. 2020;30(3):269-271. Available at:
2. Vincent MJ, Bergeron E, Benjannet S, et al. Chloroquine is a potent inhibitor of SARS coronavirus infection
and spread. Virol J. 2005;2:69. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16115318.
3. Liu J, Cao R, Xu M, et al. Hydroxychloroquine, a less toxic derivative of chloroquine, is effective in
inhibiting SARS-CoV-2 infection in vitro. Cell Discov. 2020;6:16. Available at:
4. Maisonnasse P, Guedj J, Contreras V, et al. Hydroxychloroquine use against SARS-CoV-2 infection in non-
human primates. Nature. 2020;585(7826):584-587. Available at:
5. Horby P, Mafham M, Linsell L, et al. Effect of hydroxychloroquine in hospitalized patients with COVID-19:
preliminary results from a multi-centre, randomized, controlled trial. medRxiv. 2020; Preprint. Available at:
6. Cavalcanti AB, Zampieri FG, Rosa RG, et al. Hydroxychloroquine with or without azithromycin in mild-
tomoderate COVID-19. N Engl J Med. 2020; Published online ahead of print. Available at:
7. Furtado RHM, Berwanger O, Fonseca HA, et al. Azithromycin in addition to standard of care versus standard
of care alone in the treatment of patients admitted to the hospital with severe COVID-19 in Brazil
(COALITION II): a randomised clinical trial. Lancet. 2020. Available at:
8. Geleris J, Sun Y, Platt J, et al. Observational Study of Hydroxychloroquine in Hospitalized Patients with
Covid-19. N Engl J Med. 2020; Published online ahead of print. Available at:
9. Rosenberg ES, Dufort EM, Udo T, et al. Association of treatment with hydroxychloroquine or azithromycin
with in-hospital mortality in patients with COVID-19 in New York state. JAMA. 2020;323(24):2493-2502.
10. Arshad S, Kilgore P, Chaudhry ZS, et al. Treatment with hydroxychloroquine, azithromycin, and combination
in patients hospitalized with COVID-19. Int J Infect Dis. 2020;97:396-403. Available at:
11. RECOVERY Collaborative Group, Horby P, Lim WS, et al. Dexamethasone in hospitalized patients with
COVID-19—preliminary report. N Engl J Med. 2020; Published online ahead of print. Available at:
12. Borba MGS, Val FFA, Sampaio VS, et al. Effect of high vs low doses of chloroquine diphosphate as
adjunctive therapy for patients hospitalized with severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARSCoV-

2) infection: a randomized clinical trial. JAMA Netw Open. 2020;3(4):e208857. Available at:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32330277/.
13. Skipper CP, Pastick KA, Engen NW, et al. Hydroxychloroquine in nonhospitalized adults with early COVID-
19: a randomized trial. Ann Intern Med. 2020; Published online ahead of print. Available at:
14. Mitja O, Corbacho-Monne M, Ubals M, et al. Hydroxychloroquine for early treatment of adults with mild
COVID-19: a randomized-controlled trial. Clin Infect Dis. 2020; Published online ahead of print. Available at:
15. Institute for Safe Medication Practices. Special Edition: Medication Safety Alert! 2020. Available at:
https://ismp. org/acute-care/special-edition-medication-safety-alert-april-9-2020/covid-19. Accessed
September 24, 2020.
16. Nguyen LS, Dolladille C, Drici MD, et al. Cardiovascular toxicities associated with hydroxychloroquine and
azithromycin: an analysis of the World Health Organization pharmacovigilance database. Circulation.
17. CredibleMeds. Combined list of drugs that prolong QT and/or cause torsades de pointes (TDP). 2020.
Available at: https://crediblemeds.org/pdftemp/pdf/CombinedList.pdf.
18. Chorin E, Dai M, Shulman E, et al. The QT interval in patients with COVID-19 treated with
hydroxychloroquine and azithromycin. Nature Medicine. 2020. Available at: https://doi.org/10.1038/s41591-
020-0888-2.
19. Mercuro NJ, Yen CF, Shim DJ, et al. Risk of QT interval prolongation associated with use of
hydroxychloroquine with or without concomitant azithromycin among hospitalized patients testing positive
for coronavirus disease 2019 (COVID-19). JAMA Cardiol. 2020;5(9):1036-1041. Available at:
20. Bessiere F, Roccia H, Deliniere A, et al. Assessment of QT intervals in a case series of patients with
coronavirus disease 2019 (COVID-19) Infection treated with hydroxychloroquine alone or in combination
with azithromycin in an intensive care unit. JAMA Cardiol. 2020;5(9):1067-1069. Available at:
21. American College of Cardiology. Ventricular arrhythmia risk due to hydroxychloroquineazithromycin
treatment for COVID-19. 2020. Available at: https://www.acc.org/latest-in-cardiology/
articles/2020/03/27/14/00/ventricular-arrhythmia-risk-due-to-hydroxychloroquine-azithromycin-treatment-
forcovid-19. Accessed September 24, 2020.
22. University of Liverpool. COVID-19 drug interactions. 2020. Available at:
https://www.covid19-druginteractions.org/. Accessed September 24, 2020.
23. Food and Drug Administration. Remdesivir by Gilead Sciences: FDA warns of newly discovered potential
drug interaction that may reduce effectiveness of treatment. 2020. Available at: https://www.fda.gov/safety/
medical-product-safety-information/remdesivir-gilead-sciences-fda-warns-newly-discovered-potential-
druginteraction-may-reduce. Accessed July 2, 2020.

2b táblázat: Klorokin vagy hidroxiklorokin azitromicinnel kombinálva vagy önállóan
adva: válogatott klinikai adatok

Az ebben a táblázatban bemutatott információk tartalmazhatnak nyomtatás előtti vagy szakértői bírálaton még át nem esett cikkekből
származó adatokat. Ez a fejezet frissülni fog, amint új információk válnak elérhetővé. A CQ-t, HCQ-t és AZM-et értékelő klinikai
vizsgálatokról szóló további információért kérjük, látogasson el a ClinicalTrials.gov honlapra.
A Bizottság áttekintett egyéb, a COVID19 kezelésére HCQ AZM-mel vagy önmagában történő használatára vonatkozó klinikai
vizsgálatokat.1-11 Ezeknek a vizsgálatoknak vannak olyan korlátai, amelyek kevésbé definitívvé és informatívvá teszik őket, mint az itt
tárgyalt vizsgálatok. A Bizottság összefoglalója és értékelése ezek közül a tanulmányok közül néhányról elérhető a COVID19 kezelési
irányelveinek archivált változatai hivatkozáson.
Vizsgálati
elrendezés
A Randomised Evaluation of COVID-19 Therapy (RECOVERY) vizsgálat12
Több kar, köztük egy Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
kontrollkar  Nem vak
bevonásával zajló,  Klinikailag feltételezett vagy  HCQ (n = 1561) és standard terápia
laboratóriumi vizsgálattal igazolt (n = 3155)  A vizsgálat teljes időtartama alatt nem gyűjtöttek
nyílt, randomizált,
kontrollos vizsgálat, SARS-CoV-2-fertőzés  A vizsgálatba történő bevonás folyamata adatokat újonnan kialakuló súlyos szívritmuszavar
korán véget ért, miután a vizsgálók és a megjelenésének gyakoriságáról.
amelyben az egyik Fő kizárási kritériumok:
kar hospitalizált vizsgálatot irányító bizottság azt a Értelmezés:
betegei HCQ-t  A HCQ-val kezelt csoportba nem következtetést vonták le, hogy az adatok  A HCQ nem csökkenti a 28 napos bármely okból
kapnak (n = 11 197) kerültek be azon betegek, akiknél alapján a HCQ-nak semmiféle jótékony bekövetkező halálozást a szokásos standard
megnyúlt QTc-intervallumot hatása nincs. terápiával összehasonlítva a kórházi kezelésre
mértek. szoruló, klinikailag feltételezett vagy
Betegjellemzők:
Ez egy előzetes Beavatkozások: laboratóriumban igazolt SARS-CoV-2-fertőzött
jelentés, amely még  Az átlagéletkor mindegyik karon 65 év betegek között.
nem esett át szakértői  HCQ 800 mg a vizsgálat kezdetén és volt; a betegek 41%-a ≥70 éves volt.  Azon résztvevőknél, akik HCQ-t kaptak, hosszabb
bírálaton. 6 óra elteltével, majd 12 óránként  A betegek 90%-ának volt laboratóriumilag volt a kórházi tartózkodás medián ideje; valamint
400 mg a következő 9 napon vagy igazolt SARS-CoV-2-fertőzése. azok, akik a randomizáláskor nem szorultak
hazabocsátásig  Ezen betegek 57%-ánál állt fenn ≥1 jelentős invazív gépi lélegeztetésre, nagyobb eséllyel
 Szokásos standard terápia társbetegség; 27%-a cukorbetegségben, szorultak intubálásra vagy haltak meg a kórházi
26%-a szívbetegségben, 22%-a krónikus tartózkodás alatt, ha kaptak HCQ-t.
tüdőbetegségben szenvedett.

Elsődleges végpont:  Randomizáláskor a betegek 17%-a részesült
invazív gépi lélegeztetésben vagy ECMO-
 Bámely okból bekövetkező halálozás
ban, 60%-a igényelt kizárólag oxigént
a randomizációt követő 28. napon
(noninvazív lélegeztetéssel vagy anélkül) és
24%-a nem kapta egyiket sem.
 Az utánkövetési időszakban az AZM vagy
más makrolidok használata hasonló volt a
két karban, ahogy a dexametazon
használata is.
Kimenetelek:
 A 28 napos halálozásban nem volt
szignifikáns különbség a két kar között; 418
beteg (26,8%) a HCQ-karon és 788 beteg
(25,0%) a standard terápiás karon hunyt el a
28. napra (relatív kockázat 1,09; 95% CI,
0,96–1,23; p = 0,18).
 A post hoc feltáró elemzés szerint is
hasonló volt a 28 napos elhalálozás a HCQ-
csoportban, amit arra a 4234 résztvevőre
(90%) korlátoztak, akiknek pozitív volt a
SARS-CoV-2 teszteredménye.
 A HCQ-karba tartozó betegeknek kisebb
esélye volt túlélni a kórházi tartózkodást és
hosszabb volt a hazabocsátásig eltelt
medián idejük is, mint a standard terápiát
kapó betegeknek.
 A HCQ-t kapó és a vizsgálat kezdetekor
invazív lélegeztetést nem igénylő
résztvevőknél magasabb volt az intubáció
szükségességének és az elhalálozásnak a
kockázata.
 A vizsgálat kezdetén a kutatók nem
jegyezték fel, hogy a kutatásba történő
bevonás után a betegnél fellépett-e súlyos
szívritmuszavar; a későbbiekben azonban a
HCQ-karból 698 betegnél (44,7%) és a
standard terápiát kapó karból 1357 betegnél
(43,0%) gyűjtöttek ilyen adatot.
 Nem volt különbség a két kar esetében a
szupraventrikuláris tachikardia, a kamrai
tachikardia vagy fibrilláció, illetve a
beavatkozást igénylő pitvar-kamrai blokk
gyakorisága között.

Vizsgálati
elrendezés
Hidroxiklorokin és hidroxiklorokin plusz azitromicin használata enyhe vagy középsúlyos COVID19-betegeknél13
Nyílt, háromkaros, Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:

randomizált,  Kor ≥ 18 év  Módosított ITT elemzés laboratóriumban  Nem vak
kontrollos klinikai  Klinikailag feltételezett vagy igazolt SARS-CoV-2-fertőzötteknél  Az utánkövetési időszak 15 napra volt
vizsgálat hospitalizált laboratóriumi vizsgálattal igazolt SARS- (n = 504). korlátozva.
betegeknél (n = 667) CoV-2-fertőzés Résztvevői jellemzők: Értelmezés:
 Enyhe vagy középsúlyos COVID19-  Az átlagéletkor 50 év volt. Sem a HCQ magában, sem pedig a HCQ
betegség  A betegek 58%-a férfi volt. AZM-mel nem javította a randomizálás
 Tünetek időtartama ≤14 nap  Kiinduláskor a betegek 58,2%-a volt a 3-as után a kórházi kezelésre szoruló enyhe
Fő kizárási kritériumok: szinten és 41,8% tartozott a 4. szinthez. vagy középsúlyos COVID19-betegek
 >4 l kiegészítő oxigén iránti igény vagy  A tünetek kezdetétől a randomizálásig eltelt klinikai kimenetelét a 15. napra.
≥40% FiO2 szájmaszkon keresztül medián idő 7 nap volt.
 Kamrai tachikardia kórelőzménye  A betegek 23,3%‒23,9%-a kapott
 QT-intervallum ≥480 ms oszeltamivirt.
Beavatkozások: Kimenetelek:
 HCQ 400 mg naponta kétszer 7 napig  Nem volt szignifikáns különbség a HCQ-
plusz standard terápia karba (esélyhányados 1,21; 95% CI, 0,69–
 HCQ 400 mg naponta kétszer plusz AZM 2,11; p = 1,00) és a HCQ-t AZM-mel kapó
500 mg naponta 7 napig plusz standard karba (esélyhányados 0,99; 95% CI, 0,57–
terápia 1,73; p = 1,00) került betegek 15. napon mért
 Kizárólag standard terápia rosszabb klinikai állapotának esélyét illetően.
Elsődleges végpont:  Nem volt szignifikáns különbség a 3 kar
másodlagos kimenetelei között, beleértve az
 Igazoltan SARS-CoV-2-fertőzött betegek
első 15 nap alatti progressziót gépi lélegez-
15. napon felvett klinikai állapota, egy 7-
tetésre és az „életben van, nem szorul lélegez-
pontos ordinális skálán értékelve.
tetésre” állapotban eltöltött napok átlagában.
Ordinális skála definíciói:  A HCQ-t AZM-mel (39,3%), vagy csak HCQ-
1. Nem hospitalizált, nem akadályozott t (33,7%) kapó betegek nagyobb aránya
2. Nem hospitalizált, akadályozott tapasztalt nemkívánatos eseményt, mint azok,
3. Hospitalizált, nem szorul oxigénre akik a standard terápiát kapták (22,6%).
4. Hospitalizált, oxigénre szorul  A HCQ-t AZM-mel, vagy csak HCQ-t kapó
betegeknél gyakoribb volt a QT-szakasz
5. Hospitalizált, az oxigént HFNC-n
megnyúlása, mint azok között, akik csak
keresztül vagy noninvazív lélegeztetéssel
standard terápiát kaptak; a csak standard
kapja
terápiát kapó csoportban azonban kevesebb
6. Hospitalizált, gépi lélegeztetésre szorul betegen végeztek sorozatos EKG-
7. Elhunyt vizsgálatokat az utánkövetési időszakban.

Vizsgálati
elrendezés
A hidroxiklorokin vs. a standard terápia enyhe vagy középsúlyos COVID19-betegség esetén14
randomizált, nyílt  Kor ≥ 18 év  HCQ (n = 75) és standard terápia (n = 75)  Nem tiszta, hogyan számolták az
klinikai vizsgálat  Klinikailag feltételezett vagy összesített tüneti enyhülés arányát.
(n = 150) Résztvevői jellemzők:
laboratóriumi vizsgálattal igazolt SARS-  A vizsgálat nem érte el a cél
 A betegeket a tünetek kezdetétől számítva
CoV-2-fertőzés mintaméretet.
átlagosan 16,6 nap után randomizálták.
 Enyhe vagy középsúlyos COVID19- Értelmezés:
 A betegek 99%-a enyhe vagy középsúlyos
betegség
COVID19-ben szenvedett.  Ebben a vizsgálatban nem találtak
 Tünetek időtartama ≤14 nap
Kimenetelek: különbséget a HCQ-t és a standard
terápiát kapó betegek víruseliminációs
 A HCQ-karnak és a standard terápiát kapó rátája között.
karnak hasonló volt a PCR konverziós rátája
28 napon belül (a résztvevők 85,4%-a vs.
81,3%-a) és a negatív PCR konverzióhoz
szükséges ideje is (medián: 8 vs. 7 nap).
 Az ITT (kezelési szándék szerinti) elemzés
nem mutatott különbséget a tünetek
enyhülésének valószínűségében.

Vizsgálati
elrendezés
Magas dózisú klorokin vs. alacsony dózisú klorokin15
Randomizált, kettős Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:

vak, 2b fázisú
vizsgálat hospitalizált  Kor ≥ 18 év  Magas dózisú CQ (n = 41) és alacsony  A magas dózisú karba több idősebb
felnőtteknél (n = 81)  Klinikailag feltételezett COVID19- dózisú CQ (n = 40) beteget és olyan beteget válogattak be a
betegség  A tervezett vizsgálati mintaelem 440 randomizálás során, akik
 Az alábbi feltételek közül legalább 1: résztvevő volt, de a vizsgálat Adatbiztonsági kórtörténetében szívbetegség található,
Monitorozó Bizottsága leállította a szemben az alacsony dózisú karba
o Légzési frekvencia > 24 rpm vizsgálatot. beválogatott betegekkel.
o Pulzusszám ≥125/perc Résztvevői jellemzők: Értelmezés:
o SpO2 ≤90% szobalevegőn  Minden beteg kapott ceftriaxont AZM-mel.  Az alacsony bevont betegszám ellenére
 A betegek 89,6%-a kapott oszeltamivirt. e vizsgálat eredményei aggodalomra
o Sokk adnak okot annak tekintetében, hogy ha
Kimenetelek: a magas dózisú CQ-t AZM-mel és
Beavatkozások:
 A teljes halálozási arány 27,2% volt. oszeltamivirral együtt alkalmazzák,
 CQ 600 mg napi kétszer 10 napon  A 13. napig történő elhalálozás aránya akkor a halálozás kockázata megnő.
keresztül (magas dózisban) magasabb volt a magas dózisú karban, mint
 CQ 450 mg napi kétszer egy napig, majd az alacsony dózisú karban (41 betegből 16
4 napon keresztül napi 450 mg (alacsony halt meg [39%] vs. 40 betegből 6 [15%]; p =
dózis) 0,03). Kor szerinti korrigálás után a
Elsődleges végpont: különbség már nem volt szignifikáns (OR:
2,8; 95% CI, 0,9–8,5).
 Mortalitás a 28. napig  Összeségében, QTcF >500 ms gyakrabban
fordult elő a magas dózisú karban (a betegek
18,9%-a), mint az alacsony dózisú karban (a
betegek 11,1%-a).
 A magas dózisú karban két betegnél fordult
elő kamrai tachikardia az elhalálozás előtt.

Hidroxiklorokin nem kórházban kezelt, a COVID19 korai szakaszában lévő betegeknél16

Randomizált, Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
placebokontrollos
vizsgálat az Amerikai  ≤ 4 napja jelentkezett  Hozzájárulva az elsődleges végpont  A vizsgálatba bevont populáció rendkívül
Egyesült Államokban és COVID19-cel kompatibilis adataihoz: HCQ (n = 212) és placebo heterogén volt.
Kanadában (n = 491) tünetek (n = 211)  A vizsgálatban részt vevő 423 főből csak 227
 Vagy laboratóriumban (53,7%) volt pozitív PCR-teszttel igazoltan
Résztvevői jellemzők:
erősítették meg a SARS-CoV-2- SARS-CoV-2-fertőzött.
fertőzést, vagy a megelőző 14  241 fő (57%) egészségügyi dolgozóként  Amiatt, hogy a vizsgálat során a statisztikai erő
napban nagy kockázatú került COVID19-cel fertőzött személyekkel újraszámítása nélkül megváltoztatták az
kitettségről lehetett tudni. kapcsolatba, 106 főnek (25%) vele közös elsődleges végpontot, nehéz értékelni, hogy a
háztartásban élő kontaktja volt, 76 fő (18%) vizsgálat statisztikai ereje megfelelő-e a
pedig más kitettségi típusban fertőződött. kimeneteli különbségek észleléséhez a
 Kor <18 év  A medián életkor 40 év volt. vizsgálat karjai között.
 Hospitalizált  A betegek 56%-a nő volt.  A vizsgálat kérdőíveket használt a szűréshez, a
 Bizonyos gyógyszerek szedése  A betegeknek csak 3%-a volt fekete. tünetek értékeléséhez és a követelmények
 Nagyon kevés betegnek volt társbetegsége: betartásának jelentéséhez.
Beavatkozások:  A vizuális analógskálák használata nem
11%-nak hipertóniája, 4%-nak diabétesze,
 Egyszer 800 mg HCQ, majd 68%-nak pedig semmilyen krónikus elterjedt, klinikai vizsgálatokban való
600 mg HCQ 6–8 órán belül, és betegsége nem volt. használhatóságukat akut virális légúti
600 mg HCQ napi egyszer 4  A betegek 56%-át a tünetek kezdetén, az 1. fertőzések értékelésére nem hagyták jóvá.
napon át napon vonták be.
 Placebo  341 résztvevőnek (81%-nak) vagy pozitív
PCR-tesztje volt, vagy nagy kockázatú
kitettségbe került egy PCR-pozitív
kontaktszeméllyel.

Hidroxiklorokin nem kórházban kezelt, a COVID19 korai szakaszában lévő betegeknél16, folytatás
Elsődleges végpontok: Kimenetelek: Értelmezés:
 A tervezett elsődleges végpont a  A placebóval kezelt betegekhez képes a A vizsgálatnak vannak korlátai, és nem talált
14. nap ordinális kimenetele volt HCQ-val kezelt betegek tünetei nem bizonyítékot arra, hogy a HCQ korai adása
négy kategóriában: nem kórházi szignifikáns mértékben, 12%-kal javultak a enyhe tüneteket mutató COVID19-betegek
kezelés, kórházi kezelés, ITO-n kiindulási érték és a 14. nap között (-2,60 vs. esetében csökkentené a tünetek súlyosságát.
tartózkodás vagy halál. -2,33 pont, p = 0,117).
 A vártnál ritkább  A 14. napon a HCQ-val kezelt betegek 24%-
eseménygyakoriság miatt új a, a placebóval kezelt betegek 30%-a számolt
elsődleges végpontot határoztak be fennálló tünetekről (p = 0,21).
meg: a tünetek súlyosságának  Nem volt különbség a hospitalizáció
változása 14 nap alatt (egy 10 incidenciájában (4 beteg a HCQ-karban vs.
pontos, önbevalláson alapuló 10 beteg a placebokarban). Ebből a 10
vizuális analógskálán placebóval kezelt betegből két fő a
vizsgálva). COVID19-cel nem összefüggő okok miatt
került kórházba.
 A HCQ-val kezelt betegek nagyobb
százalékban tapasztaltak nemkívánatos
eseményeket, mint a placebóval kezelt
betegek (43% vs. 22%, p < 0,001).

Hidroxiklorokin nem kórházban kezelt, enyhe COVID19-ben szenvedő betegeknél17

Nyílt, randomizált, Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
kontrollos vizsgálat
Spanyolországban  Laboratóriumi vizsgálattal  ITT elemzés: HCQ (n = 136) és kontroll  Nyílt elrendezésű, nem placebokontrollos
(n = 353) igazolt SARS-CoV-2-fertőzés (n = 157) vizsgálat volt.
 <5 napja jelentkezett enyhe  60 főt kizártak az ITT elemzésből negatív  A vizsgálat elrendezése lehetőséget adott a
COVID19-tünetek kiindulási RT-PCR, az utánkövetési viziteken vizsgálatból történő kiesésekre a
hiányzó RT-PCR vagy a beleegyezés kontrollkaron és a nemkívánatos
visszavonása miatt. események túljelentésére a HCQ-karon.
 Középsúlyos / súlyos COVID19 Résztvevői jellemzők:  Az intervencióban változás történt a
 Súlyos máj- vagy vesebetegség vizsgálat ideje alatt; a szerzők eredetileg a
 Szívritmuszavar kórelőzménye  Az átlagéletkor 41,6 év volt. HCQ plusz DRV/COBI kombinációjának
 QT-szakasz megnyúlása  A betegek 67%-a nő volt. adását is tervezték.
 A betegek többsége egészségügyi dolgozó volt  A vizsgálatban részt vevő személyek
Beavatkozások: (87%). többsége aránylag fiatal egészségügyi
 Az első napon 800 mg HCQ,  53%-uk számolt be krónikus betegségről. dolgozó volt.
majd 6 napon át napi egyszer  A tünetek kezdetétől a vizsgálatba történő Értelmezés:
400 mg HCQ bevonásig eltelt medián idő 3 nap volt (IQR 2‒4
 Nincs antivirális kezelés nap).  A HCQ korai adása enyhe COVID19-
 A leggyakoribb COVID19-tünetek a láz, a tüneteket mutató betegek esetében nem
köhögés és a hirtelen szaglásvesztés voltak. eredményezte a víruselimináció javulását, a
betegség súlyosbodásának alacsonyabb
kockázatát vagy a tünetek javulási idejének
rövidülését.

Vizsgálati
elrendezés
Hidroxiklorokin nem kórházban kezelt, enyhe COVID19-ben szenvedő betegeknél17, folytatás
Elsődleges végpont: Kimenetelek:
 A SARS-CoV-2-  A 3. napon nem volt szignifikáns különbség a
vírusterhelésének csökkenése, kontrollcsoport és a HCQ- csoport
amelyet orrgaratból vett vírusterhelésének csökkenése között.
mintával vizsgáltak a 3. és a 7. (-1,41 vs. -1,41 log10 kópia/ml; a differencia
napon. 0,01; 95% CI, -0,28-tól 0,29-ig) vagy a 7. napon
(-3,37 vs. -3,44 log10 kópia/ml; a differencia -
Másodlagos végpontok:
0,07; 95% CI, -0,44-től 0,29-ig).
 A betegség progressziója a 28.  A kórházba kerülés kockázatában nem volt
napig különbség a kontrollcsoport és a HCQ-csoport
 A tünetek teljes megszűnéséhez között: 7,1% vs. 5,9% (relatív kockázat 0,75;
szükséges idő 95% CI, 0,32–1,77).
 A randomizáció és a COVID19-tünetek
megszűnése közötti medián időben nem volt
különbség a két csoport között (12,0 nap a
kontrollcsoportban és 10,0 nap a HCQ-
csoportban; p = 0,38).
 A 28 napos utánkövetési időszakban a HCQ-
csoport tagjainak a kontrollcsoport tagjainál
nagyobb százaléka tapasztalt nemkívánatos
eseményt (72% vs. 9%). A leggyakoribb
nemkívánatos események gasztrointesztinális
rendellenességek és „idegrendszeri
rendellenességek” voltak.
 A kontrollkarban 12 beteg esetében, a HCQ-
karban pedig 8 beteg esetében jelentettek súlyos
nemkívánatos eseményt. A HCQ-karban lévő
betegek között jelentkező súlyos nemkívánatos
eseményeket úgy tűnik, hogy nem a gyógyszer
váltotta ki.

Vizsgálati
elrendezés
Megfigyeléses vizsgálat a hidroxiklorokin kezelésről azitromicinnel együtt vagy anélkül18
retrospektív,
megfigyeléses vizsgálat  Laboratóriumi vizsgálattal  HCQ plusz AZM (n = 735), HCQ önmagában  A vizsgálat rendelkezik a megfigyeléses
kórházi kezelésre igazolt SARS-CoV-2-fertőzés (n = 271), AZM önmagában (n = 211), egyik vizsgálatok jellegéből adódó korlátokkal.
szoruló COVID19- sem (n = 221) Ezek között sorolható fel például, hogy
Beavatkozások:
betegek véletlenszerű megmaradtak olyan zavaró változók,
Betegjellemzők:
mintájával a New York  HCQ plusz AZM amelyeket nem ismertek fel és/vagy nem
Department of Health-  HCQ önmagában  A kezelési karok betegeinek a kiinduláskor álltak az elemzések rendelkezésére.
től (Egészségügyi  AZM önmagában súlyosabb volt a betegsége, mint az egyik
Értelmezés:
Minisztérium)  Egyik sem gyógyszert sem kapó betegeké.
(n = 1438)  A fent felsorolt korlátok ellenére az
Elsődleges végpont: Kimenetelek:
eredmények azt sugallják, hogy bár a HCQ
 Kórházi tartózkodás alatti  A korrigált elemzések szerint azon betegek és az AZM nem állnak kapcsolatban a
mortalitás körében, akik a három kezelési mód egyikét kórházi elhalálozás növekedésével, a HCQ
kapták, nem csökkent a kórházi halálozási ráta és az AZM kombinációja kapcsolatban
Másodlagos végpont: azokkal összehasonlítva, akik nem kaptak egyik állhat a szívmegállás kockázatának
Keringésmegállás és aritmia vagy az gyógyszerből sem. megnövekedésével.
EKG-n látható QT-megnyúlás.  A HCQ plusz AZM kezelésben részesülő
betegeknél nagyobb eséllyel fordult elő
szívmegállás, mint az egyik gyógyszert sem
kapó betegek körében (EH 2,13; 95% CI; 1,12–
4,05).

Vizsgálati
elrendezés
A hidroxiklorokin vs. hidroxiklorokin nélküli megfigyeléses vizsgálat New Yorkban19
Egy nagy orvosi Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
központban végzett  Laboratóriumi vizsgálattal  Kapott HCQ-t (n = 811) és nem kapott HCQ-t  A vizsgálat rendelkezik a
megfigyeléses vizsgálat igazolt SARS-CoV-2-fertőzés (n = 565) megfigyeléses vizsgálatok
hospitalizált COVID19- jellegéből adódó korlátokkal. Ezek
fertőzött felnőtt betegek Fő kizárási kritériumok: Betegjellemzők:
között sorolható fel például, hogy
körében (n = 1376)  Intubálás, elhalálozás vagy  A kiinduláskor HCQ-t kapó betegek állapota súlyosabb megmaradtak olyan zavaró
átszállítás másik ellátó volt, mint azoké, akik nem kaptak HCQ-t. változók, amelyeket nem ismertek
intézménybe a sürgősségi Kimenetelek: fel és/vagy nem álltak az elemzések
osztályra történő megérkezést
követő 24 órán belül  A légzési elégtelenség fő előrejelzőinek valószínűségi rendelkezésére.
pontszámokkal történő kiigazításával és inverz Értelmezés:
Beavatkozások: valószínűségi súlyozással a vizsgálat megállapította,  A nagy méretű megfigyeléses
 Az első napon 600 mg HCQ napi hogy a HCQ használata nem volt összefüggésbe vizsgálatban a HCQ kezelés a
kétszer, majd 4 napon át napi hozható az intubálással vagy az elhalálozással (HR COVID19 esetében semmilyen
egyszer 400 mg HCQ 1,04; 95% CI, 0,82–1,32). előnnyel vagy ártalommal nem volt
 HCQ nélkül  Nem volt összefüggés az AZM egyidejű adása és az összefüggésbe hozható.
Elsődleges végpont: intubálás vagy a halálesetek összetett végpontja között
sem (HR 1,03; 95% CI, 0,81–1,31).
 A vizsgálati kiindulási idő (24
órával a betegek sürgősségi
osztályra érkezése után) és az
intubáció vagy elhalálozás között
eltelt idő
Hidroxiklorokinos és hidroxiklorokin nélküli kohorszok megfigyeléses összehasonlítása Franciaországban20
Retrospektív Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
megfigyeléses  18–80 év között  Kapott HCQ-t 48 órán belül (n = 84), kapott HCQ-t 48  Retrospektív, nem randomizált
kohorszvizsgálat, amely  Laboratóriumi vizsgálattal órán túl (n = 8) és nem kapott HCQ-t (n = 89) vizsgálat volt.
négy klinikán súlyos igazolt SARS-CoV-2-fertőzés
COVID19- Résztvevői jellemzők: Értelmezés:
 Kiegészítő oxigént igényelt
tüdőgyulladással kezelt  A HCQ-karban a betegek 18%-a egyidejűleg AZM-et is  Azok között a betegek között, akik a
felnőtt betegek adatait Fő kizárási kritériumok: kapott. kórházba kerülést követően 48 órán
elemezte (n = 181)  A kórházi felvételt megelőzően belül HCQ-t kaptak, és azok között,
kezdte a HCQ-kezelést akik nem, a klinikailag fontos
kimenetelek tekintetében nem volt
különbség.

Vizsgálati
elrendezés
Hidroxiklorokinos és hidroxiklorokin nélküli kohorszok megfigyeléses összehasonlítása Franciaországban20, folytatás
• Tocilizumab, LPV/RTV vagy RDV Kimenetelek:
alkalmazása a kórházi felvételt
• A kezeléssúlyozott elemzés fordított valószínűségében
követő 48 órán belül
nem volt különbség a 21. napi ITO-ra kerüléstől mentes
 Azonnali intenzív osztályos felvételt túlélési arányban a HCQ-csoport (a résztvevők 76%-a) és
igénylő szervi elégtelenség a nem HCQ-csoport (a résztvevők 75%-a) között
 ARDS • Nem volt különbség a másodlagos kimenetelként
meghatározott összesített túlélési arányban és túlélési
Beavatkozások: arányban akut légzési distressz szindróma nélkül a 21.
• HCQ 600 mg napi egyszer napon.
• HCQ nélkül
• Túlélés anélkül, hogy a beteg ITO-ra
került volna a 21. napon
• Összesített túlélési arány a 21.
napon
• Túlélési arány ARDS nélkül a 21.
napon
• Oxigénről történő levétel a 21.
napig
• Kórházból történő hazabocsátás
vagy rehabilitáció a 21. napig

Vizsgálati
elrendezés
Retrospektív kohorszvizsgálat hidroxiklorokint kapó és nem kapó kohorszok között a Michigan állambeli Detroitban21
Összehasonlító, Fő beválasztási Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
retrospektív kritériumok:  HCQ önmagában (n = 1202), AZM önmagában (n = 147), HCQ  Ez a vizsgálat egy olyan egészségügyi
kohorszvizsgálat a  Laboratóriumi plusz AZM (n = 783) és egyik sem (n = 409) intézményt vizsgált, amelynek
michigani Henry vizsgálattal igazolt intézményi protokolljában szerepel a
Ford kórházba Résztvevői jellemzők:
SARS-CoV-2-fertőzés HCQ és az AZM használata.
bekerülő COVID19-  A HCQ és AZM kombinációját a súlyos COVID19-betegeknek
Beavatkozások:  Mivel a vizsgálat nem volt sem vak,
betegek körében tartották fenn, akiknél a kardiális kockázat alacsony volt.
sem randomizált, fennáll a maradék
(n = 2541)  HCQ 400 mg naponta  A betegek medián életkora 64 év volt (IQR 53–76 év), a betegek kockázat lehetősége.
kétszer 1 napig, majd 51%-a volt férfi, 56%-uk afroamerikai és 52%-uk BMI-je volt ≥30.
 Azok között a betegek között, akik
HCQ 200 mg naponta  Az utánkövetés medián ideje 28,5 nap volt (IQR 3–53 nap). nem kaptak HCQ-t, alacsonyabb volt
kétszer 4 napig  A módosított szekvenciális szervelégtelenség-értékelési pontszám az ITO-ra kerülés aránya, ami arra
 AZM 500 mg 1 napig, (mSOFA-pontszám) a betegek 25%-a esetében nem volt elérhető. utal, hogy ez a csoport kevésbé
majd 250 mg naponta  Kortikoszteroidokat a csak hidroxiklorokint kapó betegek 79%-a, a agresszív kezelést kapott.
egyszer 4 napig hidroxiklorokint és azitromicint kapó betegek 74%-a és az egyik  Tekintve, hogy a RECOVERY
 HCQ plusz AZM, a fenti gyógyszert sem kapó betegek 35,7%-a kapott. vizsgálat kimutatta, hogy a
dózisokban Kimenetelek: dexametazon használata túlélési
 Egyik sem
 A nyers halálozás összesen 18,1% volt. A különböző csoportokra előnnyel jár, lehetséges, hogy az
Elsődleges végpont: bontva a csak HCQ-t kapó csoportban a mortalitás 13,5%, a HCQ-t eredményeket a kortikoszteroidok
 Kórházi tartózkodás alatti és AZM-et kapó csoportban 20,1%, a csak AZM-et kapó csoportban kiegyensúlyozatlansága összezavarta.
mortalitás 22,4%, az egyik gyógyszert sem kapó csoportban pedig 26,4% volt Értelmezés:
(p < 0,001).  Ez a vizsgálat a kórházban kezelt,
 A mortalitás kockázati rátáját többváltozós Cox-regresszió modellel csak HCQ-t vagy HCQ-t és AZM-et
számították ki, az egyik gyógyszert sem kapó csoport volt a kapó COVID19-betegek körében
referencia. A HCQ önmagában való adása a mortalitás kockázati mortalitási előnyről számolt be az
rátáját 66%-kal csökkentette (p < 0,001). A HCQ plusz AZM a egyik gyógyszert sem kapó
mortalitás kockázati rátáját 71%-kal csökkentette (p < 0,001). betegekhez képest. A kortikoszteroid
 A halálozás egyéb prediktorai a 65 éves vagy efölötti kor (HR 2,6; használata azonban nagyon
95% CI, 1,9–3,3); a fehér rassz (HR 1,7; 95% CI, 1,4–2,1); a kiegyenlítetlen volt a csoportok
krónikus vesebetegség (HR 1,7; 95% CI, 1,4–2,1); a felvételkor között, ami hathatott a mortalitásra.
csökkent O2 szaturációs szint (HR 1,6; 95% CI, 1,1–2,2) és a  Ezen felül, mivel a vizsgálat
felvételkor lélegeztetőgép használata (HR 2,2; 95% CI, 1,4–3,0) retrospektív és megfigyeléses volt,
voltak. egyéb és ismeretlen zavaró
 A propenzitási érték szerint illesztett Cox-regresszió eredménye tényezőket sem lehet figyelmen kívül
szerint a HCQ-t kapó betegek körében a mortalitás kockázati rátája hagyni.
0,487 volt (95% CI, 0,285–0,832, p = 0,009).

Rövidítések magyarázata: AE = nemkívánatos hatás, ARDS = akut légzési distressz szindróma; AZM = azitromicin; BMI = testtömegindex;
CQ = klorokin; DRV/COBI = darunavir/kobicisztát; EKG = elektrokardiogram; ECMO = extrakorporális membránoxigenizáció;
FiO2= belélegzett oxigénfrakció; GI = gasztrointesztinális, HCQ = hidroxiklorokin; HFNC = nagy áramlású orrszonda; HR = kockázati
ráta; IQR = interkvartilis tartomány; ITO = intenzív osztály; ITT = kezelési szándék; LPV/RTV = lopinavir/ritonavir; mSOFA = módosított
szekvenciális szervelégtelenségi értékelés; OR = esélyhányados; a Bizottság = a COVID19 kezelési irányelveket összeállító bizottság,
PCR = polimeráz láncreakció; QTcF = Fridericia szerint korrigált QT-intervallum; RDV = remdesivir; RR = incidenciasűrűség-hányados; RT-
PCR = reverz transzkripciós polimeráz láncreakció; SAE = súlyos nemkívánatos esemény, SARS-CoV-2 = súlyos akut légzőszervi
tünetegyüttest okozó koronavírus 2; SOC = standard terápia
Hivatkozások
1. Chorin E, Dai M, Shulman E, et al. The QT interval in patients with COVID-19 treated with hydroxychloroquine and azithromycin. Nat Med.
2020;26(6):808-809. Available at: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32488217.
2. Gautret P, Lagier JC, Parola P, et al. Clinical and microbiological effect of a combination of hydroxychloroquine and azithromycin in 80 COVID-19
patients with at least a six-day follow up: A pilot observational study. Travel Med Infect Dis. 2020:101663. Available at:
3. Gautret P, Lagier JC, Parola P, et al. Hydroxychloroquine and azithromycin as a treatment of COVID-19: results of an open-label non-randomized
clinical trial. Int J Antimicrob Agents. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32205204.
4. Huang M, Tang T, Pang P, et al. Treating COVID-19 with chloroquine. J Mol Cell Biol. 2020;12(4):322-325. Available at:
5. Magagnoli J, Narendran S, Pereira F, et al. Outcomes of hydroxychloroquine usage in United States veterans hospitalized with COVID-19. Med (N Y).
6. Molina JM, Delaugerre C, Le Goff J, et al. No evidence of rapid antiviral clearance or clinical benefit with the combination of hydroxychloroquine and
azithromycin in patients with severe COVID-19 infection. Med Mal Infect. 2020;50(4):384. Available at:
7. Satlin MJ, Goyal P, Magleby R, et al. Safety, tolerability, and clinical outcomes of hydroxychloroquine for hospitalized patients with coronavirus 2019
disease. PLoS One. 2020;15(7):e0236778. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32701969.
8. Mikami T, Miyashita H, Yamada T, et al. Risk factors for mortality in patients with COVID-19 in New York City. J Gen Intern Med. 2020;Published
online ahead of print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32607928.
9. Catteau L, Dauby N, Montourcy M, et al. Low-dose hydroxychloroquine therapy and mortality in hospitalised patients with COVID-19: a nationwide
observational study of 8075 participants. Int J Antimicrob Agents. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32853673.
10. COVID-19 RISK and Treatments (CORIST) Collaboration. Use of hydroxychloroquine in hospitalised COVID-19 patients is associated with reduced
mortality: findings from the observational multicentre Italian CORIST study. Eur J Intern Med. 2020. Available at:

11. Furtado RHM, Berwanger O, Fonseca HA, et al. Azithromycin in addition to standard of care versus standard of care alone in the treatment of patients
admitted to the hospital with severe COVID-19 in Brazil (COALITION II): a randomised clinical trial. Lancet. 2020. Available at:
12. Horby P, Mafham M, Linsell L, et al. Effect of hydroxychloroquine in hospitalized patients with COVID-19: preliminary results from a multi-centre,
randomized, controlled trial. medRxiv. 2020; Preprint. Available at: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.07.15.20151852v1.
13. Cavalcanti AB, Zampieri FG, Rosa RG, et al. Hydroxychloroquine with or without azithromycin in mild-to-moderate COVID-19. N Engl J Med. 2020.
14. Tang W, Cao Z, Han M, et al. Hydroxychloroquine in patients with mainly mild to moderate coronavirus disease 2019: open label, randomised
controlled trial. BMJ. 2020;369:m1849. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32409561.
15. Borba MGS, Val FFA, Sampaio VS, et al. Effect of high vs low doses of chloroquine diphosphate as adjunctive therapy for patients hospitalized with
severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV-2) infection: a randomized clinical trial. JAMA Netw Open. 2020;3(4):e208857.
16. Skipper CP, Pastick KA, Engen NW, et al. Hydroxychloroquine in nonhospitalized adults with early COVID-19: a randomized trial. Ann Intern Med.
17. Mitja O, Corbacho-Monne M, Ubals M, et al. Hydroxychloroquine for early treatment of adults with mild COVID-19: a randomized-controlled trial.
Clin Infect Dis. 2020;Published online ahead of print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32674126.
18. Rosenberg ES, Dufort EM, Udo T, et al. Association of treatment with hydroxychloroquine or azithromycin with in-hospital mortality in patients with
COVID-19 in New York state. JAMA. 2020;323(24):2493-2502. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32392282.
19. Geleris J, Sun Y, Platt J, et al. Observational study of hydroxychloroquine in hospitalized patients with COVID-19. N Engl J Med. 2020. Available at:
20. Mahevas M, Tran VT, Roumier M, et al. Clinical efficacy of hydroxychloroquine in patients with covid-19 pneumonia who require oxygen:
observational comparative study using routine care data. BMJ. 2020;369:m1844. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32409486.
21. Arshad S, Kilgore P, Chaudhry ZS, et al. Treatment with hydroxychloroquine, azithromycin, and combination in patients hospitalized with COVID-19.
Int J Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32623082.

Ivermektin

Az ivermektin egy FDA (az USA Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága) által elfogadott
parazitaellenes szer, amelyet több elhanyagolt trópusi betegség, köztük az onchocerciázis (folyami
vakság), helmintiázis (férgesség) és rüh kezelésére használnak. 1 Azt is vizsgálják, hogy képes-e
csökkenteni a malária átterjedési sebességét a kezelt emberekkel és állatokkal táplálkozó szúnyogok
elpusztítása révén.2 Ezen indikációkhoz az ivermektint széles körben alkalmazzák, és általában jól
tolerálható.1,3 Az FDA nem engedélyezte az ivermektint vírusfertőzés kezelésére.
Javasolt hatásmechanizmus és indoklás a COVID19-betegeknél történő
alkalmazásra
In vitro vizsgálatok arra utalnak, hogy az ivermektin a gazda importin alfa / béta-1 sejtmagi
transzportfehérjéinek gátlásával hat. Ezek a fehérjék annak az intracelluláris szállítási folyamatnak
kulcselemei, amelyet a vírus a gazdaszervezet antivirális válaszának elnyomásával a fertőzés erősítése
érdekében eltérít.4,5 Ezenkívül az ivermektin dokkolása megzavarhatja a súlyos akut légzési szindróma
koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüskefehérje kapcsolódását az emberi sejtmembránhoz. 6 Emiatt az
ivermektin egy gazdaszervezet irányította hatóanyag, és valószínűleg ez az alapja a dengue-láz, a Zika-
vírus, a HIV és a sárgaláz ellen tanúsított széles spektrumú in vitro aktivitásának.4,7-9 Ennek az in vitro
aktivitásnak az ellenére egyetlen klinikai vizsgálat sem számolt be az ivermektin klinikai előnyéről ilyen
vírusfertőzésben szenvedő betegeknél. Néhány ivermektinnel foglalkozó tanulmány potenciális
gyulladáscsökkentő tulajdonságról is beszámolt, amelyekről azt feltételezték, hogy előnyösek a
COVID19-ben szenvedőknél.10-12
Néhány obszervációs kohorsz és klinikai vizsgálat értékelte az ivermektin alkalmazását a COVID19
megelőzésére és kezelésére. Ezen vizsgálatok néhány adata a 2c táblázatban található.
Ajánlás
 Nem áll rendelkezésre elegendő adat a COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a
Bizottság) számára, amely alapján ajánlaná vagy ellenezné az ivermektin alkalmazását a
COVID19 kezelésére. Statisztikailag megfelelő, jól megtervezett és jól elvégzett vizsgálatok
eredményeire van szükség ahhoz, hogy konkrétabb, bizonyítékokon alapuló útmutatást nyújtsunk
az ivermektin szerepéről a COVID19 kezelésében.
Indoklás
Kimutatták, hogy az ivermektin gátolja a SARS-CoV-2 replikációját sejttenyészetekben.13 A
farmakokinetikai és farmakodinamikai vizsgálatok azonban azt sugallják, hogy az in vitro kimutatott
vírusellenes hatás eléréséhez szükséges plazmakoncentrációkhoz 100-szor nagyobb dózisok beadása
szükséges, mint az embereknél engedélyezett. 14,15 Annak ellenére, hogy az ivermektin felhalmozódni
látszik a tüdőszövetben, az előrejelzett szisztémás plazma- és tüdőszöveti koncentrációk jóval
alacsonyabbak, mint 2 µM, a SARS-CoV-2-vel szembeni közepesen hatásos gátló koncentráció (IC50) in
vitro.16-19 A 400 µg/kg ivermektin szubkután beadása nem volt hatással a SARS-CoV-2 vírusterhelésére
hörcsögök esetében. Ugyanakkor csökkent a szaglási hiány (táplálékkeresési teszttel mérve) és csökkent
az interleukin (IL)-6: IL-10 arány a tüdőszövetekben.20

Az Irányelvek ezen szakaszának utolsó felülvizsgálata óta számos randomizált vizsgálat és retrospektív
kohorszvizsgálat eredménye jelent meg az ivermektin COVID19-ben szenvedő betegeknél történő
felhasználásáról elbírált folyóiratokban, vagy vált érhetővé a szakértői értékelés előtt. Egyes klinikai
vizsgálatok nem mutatták a betegség javulását vagy súlyosbodását az ivermektin alkalmazása során,21-24
míg mások a COVID19-betegség rövidebb gyógyulási idejéről, 25-28 a gyulladásos marker szintjének
nagyobb csökkenéséről,26,27 a víruselimináció idejének csökkenéséről21,26 vagy az alacsonyabb
halálozási rátáról számoltak be azoknál a betegeknél, akik ivermektint kaptak, azokhoz képest, akik
összehasonlító gyógyszereket vagy placebót kaptak. 21,26,28
Ezen tanulmányok többségének hiányos információi és jelentős módszertani korlátai voltak, ami
megnehezíti az elfogultság általános okainak kizárását. Ezek a korlátozások a következők:
 A mintaelemszám a legtöbb klinikai vizsgálatban túl alacsony volt.
 Az ivermektin különféle dózisait és ütemezését alkalmazták.
 A randomizált, kontrollos vizsgálatok egy része nyílt vizsgálat volt, amiben mind a résztvevők,
mind pedig a vizsgálatvezetők ismerték, hogy az adott beteg melyik kezelési karba tartozik.
 Az ivermektin és az összehasonlító gyógyszer mellett a betegek egyidejűleg kaptak más
gyógyszereket is (pl.: doxiciklint, hidroxiklorokint, azitromicint, cinket, kortikoszteroidokat). Ez
megzavarta az ivermektin hatékonyságának vagy biztonságosságának értékelését.
 A vizsgálatban résztvevők COVID19 súlyosságát nem mindig írták le elég részletesen.
 A vizsgálat kimenetelét nem mindig határozták meg egyértelműen.
A 2c táblázat a legfontosabb vizsgálatok összefoglalását tartalmazza. Mivel ezen tanulmányok
többségének jelentős korlátai vannak, a testület nem tud végleges következtetéseket levonni az
ivermektin COVID19 kezelésében alkalmazott klinikai hatékonyságáról. Statisztikailag megfelelő, jól
megtervezett és jól lefolytatott klinikai vizsgálatok eredményeire van szükség ahhoz, hogy további
útmutatást nyújtsunk az ivermektin szerepéről a COVID19 kezelésében.
Monitorozás, mellékhatások és gyógyszerkölcsönhatások
 Az ivermektin általában jól tolerálható. A mellékhatásai lehetnek a szédülés, viszketés,
hányinger vagy hasmenés.
 Neurológiai káros hatásokról számoltak be az ivermektin onchocerciasis és más parazita
betegségek kezelésére történő alkalmazásakor, de nem világos, hogy ezeket a káros hatásokat az
ivermektin vagy az alapbetegségek okozták-e.29
 Az ivermektin kisebb citokróm P 3A4 és p-glikoprotein szubsztrátja.
 Az ivermektint általában éhgyomorra adják vízzel; azonban az ivermektin étellel történő beadása
növeli annak biológiai hasznosulását.
 Az FDA 2020 áprilisában figyelmeztetést adott ki arra vonatkozóan, hogy az állatoknak szánt
ivermektint nem szabad alkalmazni COVID19-fertőzött emberek esetében.
 További információkért lásd a 2c táblázatot.
Állatkísérletek során az ivermektin teratogén volt, ha maternotoxikus dózisokban adták be. Ezek az
eredmények aggodalomra adnak okot az ivermektin alkalmazásával kapcsolatban azok számára, akik a
terhesség korai szakaszában vannak (10 hetes terhesség előtt).30 Egy 2020-as összefoglaló cikk és
metaanalízis áttekintette a káros anyai és magzati eredmények előfordulását, miután az ivermektint a
terhesség alatti parazitaellenes tulajdonságai miatt alkalmazták. A tanulmány azonban a bizonyítékok
minősége miatt nem tudott ok-okozati összefüggést megállapítani az ivermektin használata és az anyai
vagy magzati hatások között. Számos jelentés szól az ivermektin véletlenszerű használatáról a terhesség
korai szakaszában, nyilvánvaló káros hatások nélkül.31-33 Ezért nincs elegendő bizonyíték az ivermektin

terhességben történő alkalmazásának biztonságosságára vonatkozóan, különösen a terhesség későbbi
szakaszaiban.
Egy tanulmány arról számolt be, hogy az anyatejbe kiválasztott ivermektin-koncentráció egyetlen orális
dózis után viszonylag alacsony volt. Egyetlen vizsgálat sem értékelte azonban az ivermektin
koncentrációját az anyatejben többszörös dózisban részesülő betegeknél.
Az ivermektint >15 kg testtömegű gyermekeknél használják helmintikus fertőzések, pedikulózis és rüh
kezelésére. Az ivermektin biztonságossága <15 kg testtömegű gyermekeknél nem bizonyított. Az
ivermektin gyermekeknél általában jól tolerálható, mellékhatásprofilja hasonló a felnőtteknél
megfigyelttel. Jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan klinikai vizsgálatokból származó
gyermekgyógyászati adatok, amelyek tájékoztatásul szolgálnának az ivermektin alkalmazásáról
gyermekek COVID19 kezelésére vagy megelőzésére vonatkozóan.
Számos olyan klinikai vizsgálat van folyamatban, amelyek kiértékelik az ivermektin alkalmazását a
COVID19 kezelésében. Kérjük, olvassa el a ClinicalTrials.gov weboldalt a legfrissebb információkért.
Hivatkozások
1. Omura S, Crump A. Ivermectin: panacea for resource-poor communities? Trends Parasitol.
2. Fritz ML, Siegert PY, Walker ED, Bayoh MN, Vulule JR, Miller JR. Toxicity of bloodmeals from
ivermectintreated cattle to Anopheles gambiae s.l. Ann Trop Med Parasitol. 2009;103(6):539-547. Available
3. Kircik LH, Del Rosso JQ, Layton AM, Schauber J. Over 25 years of clinical experience with ivermectin: an
overview of safety for an increasing number of indications. J Drugs Dermatol. 2016;15(3):325-332. Available
4. Yang SNY, Atkinson SC, Wang C, et al. The broad spectrum antiviral ivermectin targets the host nuclear
transport importin alpha/beta1 heterodimer. Antiviral Res. 2020. Available at:
5. Arévalo AP, Pagotto R, Pórfido J, et al. Ivermectin reduces coronavirus infection in vivo: a mouse
experimental model. bioRxiv. 2020; Preprint. Available at:
https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2020.11.02.363242v1.
6. Lehrer S, Rheinstein PH. Ivermectin docks to the SARS-CoV-2 spike receptor-binding domain attached to
ACE2. In Vivo. 2020;34(5):3023-3026. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32871846.
7. Tay MY, Fraser JE, Chan WK, et al. Nuclear localization of dengue virus (DENV) 1-4 non-structural protein
5; protection against all 4 DENV serotypes by the inhibitor ivermectin. Antiviral Res. 2013;99(3):301-306.
8. Wagstaff KM, Sivakumaran H, Heaton SM, Harrich D, Jans DA. Ivermectin is a specific inhibitor of importin
alpha/beta-mediated nuclear import able to inhibit replication of HIV-1 and dengue virus. Biochem J.
9. Barrows NJ, Campos RK, Powell ST, et al. A screen of FDA-approved drugs for inhibitors of Zika virus
infection. Cell Host Microbe. 2016;20(2):259-270. Available at:
10. Zhang X, Song Y, Ci X, et al. Ivermectin inhibits LPS-induced production of inflammatory cytokines and
improves LPS-induced survival in mice. Inflamm Res. 2008;57(11):524-529. Available at:

11. DiNicolantonio JJ, Barroso J, McCarty M. Ivermectin may be a clinically useful anti-inflammatory agent for
late-stage COVID-19. Open Heart. 2020;7(2). Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32895293.
12. Ci X, Li H, Yu Q, et al. Avermectin exerts anti-inflammatory effect by downregulating the nuclear
transcription factor kappa-B and mitogen-activated protein kinase activation pathway. Fundam Clin
Pharmacol. 2009;23(4):449-455. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19453757.
13. Caly L, Druce JD, Catton MG, Jans DA, Wagstaff KM. The FDA-approved drug ivermectin inhibits the
replication of SARS-CoV-2 in vitro. Antiviral Res. 2020;178:104787. Available at:
14. Chaccour C, Hammann F, Ramon-Garcia S, Rabinovich NR. Ivermectin and COVID-19: keeping rigor in
times of urgency. Am J Trop Med Hyg. 2020;102(6):1156-1157. Available at:
15. Guzzo CA, Furtek CI, Porras AG, et al. Safety, tolerability, and pharmacokinetics of escalating high doses of
ivermectin in healthy adult subjects. J Clin Pharmacol. 2002;42(10):1122-1133. Available at:
16. Arshad U, Pertinez H, Box H, et al. Prioritization of anti-SARS-CoV-2 drug repurposing opportunities based
on plasma and target site concentrations derived from their established human pharmacokinetics. Clin
Pharmacol Ther. 2020;108(4):775-790. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32438446.
17. Bray M, Rayner C, Noel F, Jans D, Wagstaff K. Ivermectin and COVID-19: a report in antiviral research,
widespread interest, an FDA warning, two letters to the editor and the authors’ responses. Antiviral Res.
2020;178:104805. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32330482.
18. Momekov G, Momekova D. Ivermectin as a potential COVID-19 treatment from the pharmacokinetic point of
view: antiviral levels are not likely attainable with known dosing regimens. Biotechnology & Biotechnological
Equipment. 2020;34(1):469-474. Available at:
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/13102818.2020.1775118.
19. Jermain B, Hanafin PO, Cao Y, Lifschitz A, Lanusse C, Rao GG. Development of a minimal
physiologicallybased pharmacokinetic model to simulate lung exposure in humans following oral
administration of ivermectin for COVID-19 drug repurposing. J Pharm Sci. 2020;109(12):3574-3578.
20. de Melo GD, Lazarini F, Larrous F, et al. Anti-COVID-19 efficacy of ivermectin in the golden hamster.
bioRxiv. 2020; Preprint. Available at: https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2020.11.21.392639v1.
21. Ahmed S, Karim MM, Ross AG, et al. A five-day course of ivermectin for the treatment of COVID-19 may
reduce the duration of illness. Int J Infect Dis. 2020;103:214-216. Available at:
22. Chachar AZK, Khan KA, Asif M, Tanveer K, Khaqan A, Basri R. Effectiveness of ivermectin in SARS-
COV-2/COVID-19 Patients. Int J of Sci. 2020;9:31-35. Available at:
https://www.ijsciences.com/pub/article/2378.
23. Chowdhury ATMM, Shahbaz M, Karim MR, Islam J, Guo D, He S. A randomized trial of
ivermectindoxycycline and hydroxychloroquine-azithromycin therapy on COVID19 patients. Research
Square. 2020; Preprint. Available at: https://assets.researchsquare.com/files/rs-38896/v1/3ee350c3-9d3f-4253-
85f9-1f17f3af9551.pdf.
24. Soto-Becerra P, Culquichicón C, Hurtado-Roca Y, Araujo-Castillo RV. Real-world effectiveness of
hydroxychloroquine, azithromycin, and ivermectin among hospitalized COVID-19 patients: results of a target
trial emulation using observational data from a nationwide healthcare system in Peru. medRxiv. 2020;
Preprint. Available at: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.10.06.20208066v3.

25. Hashim HA, Maulood MF, Rasheed AW, Fatak DF, Kabah KK, Abdulamir AS. Controlled randomized
clinical trial on using ivermectin with doxycycline for treating COVID-19 patients in Baghdad, Iraq. medRxiv.
2020; Preprint. Available at: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.10.26.20219345v1/.
26. Elgazzar A, Hany B, Youssef SA, Hafez M, Moussa H, Eltaweel A. Efficacy and safety of ivermectin for
treatment and prophylaxis of COVID-19 pandemic. Research Square. 2020; Preprint. Available at:
https://www.researchsquare.com/article/rs-100956/v2.
27. Niaee MS, Gheibi N, Namdar P, et al. Ivermectin as an adjunct treatment for hospitalized adult COVID-19
patients: a randomized multi-center clinical trial. Research Square. 2020; Preprint. Available at:
https://www.researchsquare.com/article/rs-109670/v1.
28. Khan MSI, Khan MSI, Debnath CR, et al. Ivermectin treatment may improve the prognosis of patients with
COVID-19. Arch Bronconeumol. 2020;56(12):828-830. Available at:
29. Chandler RE. Serious neurological adverse events after ivermectin—do they occur beyond the indication of
onchocerciasis? Am J Trop Med Hyg. 2018;98(2):382-388. Available at:
30. Ivermectin [package insert]. DailyMed. 2017. Available at: https://dailymed.nlm.nih.gov/dailymed/fda/
fdaDrugXsl.cfm?setid=847a1dd7-d65b-4a0e-a67d-d90392059dac&type=display.
31. Pacque M, Munoz B, Poetschke G, Foose J, Greene BM, Taylor HR. Pregnancy outcome after inadvertent
ivermectin treatment during community-based distribution. Lancet. 1990;336(8729):1486-1489. Available at:
32. Chippaux JP, Gardon-Wendel N, Gardon J, Ernould JC. Absence of any adverse effect of inadvertent
ivermectin treatment during pregnancy. Trans R Soc Trop Med Hyg. 1993;87(3):318. Available at:
33. Gyapong JO, Chinbuah MA, Gyapong M. Inadvertent exposure of pregnant women to ivermectin and
albendazole during mass drug administration for lymphatic filariasis. Trop Med Int Health.
34. Ogbuokiri JE, Ozumba BC, Okonkwo PO. Ivermectin levels in human breastmilk. Eur J Clin Pharmacol.

2c táblázat: Ivermektin: válogatott klinikai adatok
Az ebben a táblázatban leírt klinikai vizsgálatok nem képviselik az összes olyan vizsgálatot, amelyet a Bizottság áttekintett az IVM
ajánlásainak kidolgozása során. Az alább összefoglalt tanulmányoknak volt a legnagyobb hatása a Bizottság ajánlásaira.
Vizsgálati
elrendezés
Ivermektin összehasonlítása az ivermektin és doxiciklin kombinációs kezeléssel a placebóval szemben COVID19 esetén 1
Randomizált, kettős vak, Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:
placebokontrollos  Életkor 18–65 év  IVM (n = 24; 2 visszavont), IVM plusz DOX (n = 24; 1  Kis mintaméret
klinikai vizsgálat  Laboratóriumi vizsgálattal igazolt visszavont) és placebo (n = 24; 1 visszavont)  Nem világos, hogy mind az
hospitalizált felnőtteknél SARS-CoV-2-fertőzés lázzal, Betegjellemzők: IVM-, mind a DOX-karon
Dhakaban, köhögéssel vagy torokfájással  Az átlagéletkor 42 év volt. használták-e placebót.
Bangladesben (n = 72)  Az előző 7 napban került  A résztvevők 54%-a nő volt.  A krónikus betegeket kizárták.
kórházba  Az átlagos idő a tünetek kezdetétől a státuszfelmérésig 3,83 nap  A betegség minden
Fő kizárási kritériumok: volt. résztvevőnél enyhének tűnik;
 Krónikus szív-, vese- vagy  Egy beteg sem igényelt kiegészítő oxigénkezelést. így a kórházi kezelés oka nem
májbetegség Elsődleges kimenetelek: világos.
Beavatkozások:  Rövidebb átlagos idő a víruseliminációig IVM-mel, mint  A gyulladásos markerek
 12 mg ivermektin szájon át napi placebóval (9,7 nap vs. 12,7 nap; p = 0,02), de nem rövidebb az abszolút változását nem
egyszer 5 napig IVM plusz DOX-nál (11,5 nap; p = 0,27). mutatják be, de állítólag
 Az első napon egyszeri 12 mg  A víruselimináció aránya nagyobb volt az IVM-karon a 7. napon szignifikánsak voltak.
IVM és 200 mg DOX szájon át, (HR 4,1; 95% CI, 1,1–14,7; p = 0,03) és a 14. napon (HR 2,7;  A PCR eredmény nem egy
majd 12 óránként 100 mg DOX 95% CI, 1,2–6,0; p = 0,02) a placebóhoz hasonlítva, de nem volt validált helyettesítő marker a
4 napig nagyobb az IVM plusz DOX karon (HR 2,3; 95% CI, 0,6–9,0; p klinikai hatásosság
 Placebo = 0,22 és HR 1,7; 95% CI, 0,8–4,0; p = 0,19). szempontjából.
Elsődleges végpontok:  Nincs statisztikailag szignifikáns különbség a láz, köhögés vagy Értelmezés:
 A víruseliminációig eltelt idő, torokfájás megszűnéséig eltelt időben az IVM- és a  Az 5 napos IVM-kezelés
amelyet a 3., 7. és 14. napon a placebokarok között (p = 0,35, p = 0,18 és p = 0,35), illetve az gyorsabb víruseliminációt
nazofaringeális (NP) mintából IVM plusz DOX és a placebokarok között (p = 0,09, p = 0,23, eredményezett, mint a placebo,
vizsgáltunk SARS-CoV-2 PCR- illetve p = 0,09). de nem volt gyorsabb a tünetek
rel, majd hetente, amíg a PCR Egyéb kimenetelek: (láz, köhögés és torokfájás)
eredménye negatív lett  A CRP, az LDH, a prokalcitonin és a ferritin átlagértéke minden megszűnése. Mivel a
 A láz és a köhögés megszűnése karon csökkent a kiindulási ponttól a 7. napig, de a változások víruseliminációig eltelt idő
7 napon belül karonkénti összehasonlítása nem történt meg. nem a klinikai hatékonyság
 Nincsenek karok közötti különbségek a hospitalizáció validált helyettesítője, az IVM
időtartamában (p = 0,93). klinikai hatásossága ismeretlen
 Nem észleltek súlyos nemkívánatos eseményt (SAE-t).

Ivermektin placebóval összehasonlítva enyhe COVID19-ben szenvedő járóbetegeknél 2
Felnőtt járóbetegek nyílt Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:

elrendezésű, randomizált, • SARS-CoV-2 PCR-pozitivitás • IVM (n = 25) és kontroll (n = 25) • Kis mintaméret
kontrollos vizsgálata • Enyhe betegség Betegjellemzők: • Nyílt elrendezésű vizsgálat
Lahorban, Pakisztánban Fő kizárási kritériumok: • Az átlagéletkor 40,6 év volt. • A szerzők beszámoltak bizonyos
(n = 50) • Súlyos tünetek, amelyek • A résztvevők 62%-a férfi volt. tünetekkel és társbetegségekkel
feltehetően citokinviharhoz • A résztvevők 40%-a cukorbeteg, 30%-a dohányos, rendelkező résztvevők arányáról, de nem
kapcsolódnak 26%-a magasvérnyomás-betegségben, 8%-a szív- és adtak objektív helyzetértékelést a
• Malignitás, krónikus vesebetegség érrendszeri betegségben szenvedett, 12%-uk betegség súlyosságáról. Ez kizárja a
vagy májcirrózis elhízott. karok eredményeinek
• Terhesség Kimenetelek: összehasonlíthatóságát.
Beavatkozások: • A tünetmentes betegek aránya a 7. napon hasonló • A vizsgálat a 7. napon a kimenetelt a
• Azonnal 12 mg IVM szájon át, volt az IVM- és a kontrollkaron (64% vs. 60%; p = „tünetes” vagy a „tünetmentes”
majd 12 és 24 óra múlva 12 mg, 0,500). kategóriába sorolta, de nem vette
plusz tüneti kezelés • Az nemkívánatos eseményeket (AE-k) 8 betegnél figyelembe a tünetek súlyosbodását vagy
• Tüneti kezelés tulajdonították az IVM-nek (32%). javulását.
Elsődleges végpont: Értelmezés:
• Tünetek jelentése a 7. napon. A • Az IVM nem mutatott hatást a tünetek
betegeket tünetmentesként vagy megszűnése szempontjából enyhe
tünetesként osztályozták. COVID19-ben szenvedő betegeknél.

Ivermektin és doxiciklin adása hidroxiklorokinnel és azitromicinnel szemben tünetmentes és enyhe vagy közepesen súlyos tüneteket
mutató COVID19-betegeknél3
Randomizált, kontrollos Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:

vizsgálat SARS-CoV-2- • RT-PCR laboratóriumi vizsgálattal • A csoport (n = 60) és B csoport (n = 56) • Kis mintaméret
fertőzött, tünetes vagy igazolt SARS-CoV-2-fertőzés Betegjellemzők: • Nyílt elrendezésű vizsgálat
tünetmentes járóbetegeknél • SpO2 ≥95% • Az átlagéletkor 33,9 év volt. • Nincsen kizárólag standard terápiában
Bangladesben (n = 116) • Normális vagy közel normális • A résztvevők 72%-a férfi volt. részesülő csoport.
Ez egy előzetes jelentés, mellkasröntgen • 116 résztvevőből 91-nek (78,5%) voltak • A vizsgálatba olyan fiatal betegeket vontak
amely még nem esett át • Instabil társbetegségek hiánya tünetei. be, akiknél a betegség progressziójának
szakértői bírálaton. Beavatkozások: Kimenetelek: nem voltak jelentős kockázati tényezői.
A csoport: • Az A csoportban a PCR 60 páciensből 60- • Az összehasonlító kimeneteli változók
Egyszeri adag IVM 200 μg/kg plusz nál negatív lett (100%). Az átlagos idő a egyike sem volt statisztikailag szignifikáns
DOX 100 mg napi kétszer 10 napig negatív PCR eredményig 8,93 nap (8–13 Értelmezés:
nap). • • Ebben a fiatal populációval végzett kis
B csoport: • A B csoportban a PCR 56 betegből 54-nél létszámú vizsgálatban a szerzők azt
Az első napon 400 mg HCQ, majd lett negatív (96,4%). Az átlagos idő a negatív sugallják, hogy az IVM plusz DOX jobb
9 napig napi kétszer 200 mg HCQ, és PCR eredményig 9,33 nap (5–15 nap). volt a HCQ plusz AZM-hez képest, annak
5 napon át napi egyszer 500 mg AZM • A csoportok közti időbeli különbség a ellenére, hogy nincs statisztikailag
gyógyulástól a negatív PCR eredményig nem szignifikáns különbség a gyógyulástól a
volt statisztikailag szignifikáns (p = 0,2314). negatív PCR eredményig és a tünetek
Elsődleges végpontok: • A kiinduláskor tüneteket mutató betegek megszűnéséig eltelt időben az IVM és
• A negatív PCR eredményig eltelt idő. A alcsoportelemzésében a negatív PCR átlagos DOX kombinációját kapó betegek és a
tünetmentes betegeket tesztelték az időtartama az A és a B csoportban 9,06 nap, HCQ plusz AZM-et kapó betegek között.
5. napon, majd minden második nap, illetve 9,74 nap volt (p = 0,0714).
amíg negatív eredményt nem kaptak. A • Az alcsoport-elemzésben a tünetek
tünetes betegeket a második megszűnésének átlagos időtartama az A és a
tünetmentes napon, majd minden B csoportban 5,93 nap (5–10 nap) és
második nap tesztelték, amíg negatív 6,99 nap (4–12 nap) volt (p = 0,071).
eredményt nem kaptak. • Az IVM és DOX kombinációját kapó
• A tünetek megszűnéséig eltelt idő betegeknél kevesebb volt a nemkívánatos
események száma, mint azoknál, akik HCQ-t
plusz AZM-et kaptak (31,7% vs. 46,4%) az
alcsoportelemzésben.

Vizsgálati
elrendezés
A korai ivermektinkezelés hatása placebóval szemben a vírusterhelésre, a tünetekre és a humorális immunválaszra enyhe COVID19-
betegeknél4
Egyközpontú, Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:

randomizált, kettős • Laboratóriumi vizsgálattal • IVM (n = 12) és placebo (n = 12) • Kis mintaméret
vak, igazolt SARS-CoV-2-fertőzés Betegjellemzők: • A PCR eredmény nem a
placebokontrollos • A tünetek ≤ 72 órája állnak • Az átlagéletkor 26 év volt (18–54 év) klinikai hatékonyság validált
klinikai vizsgálat fenn • A résztvevők 50%-a férfi volt. helyettesítője.
Spanyolországban • Nincsenek kockázati • Minden résztvevőnek tünetei voltak a kiinduláskor; 70%- • A PCR-ciklus
(n = 24) tényezők a súlyos betegségre vagy a uknak fájt a feje, 66%-uk lázas volt, 58%-uknak rossz volt a küszöbértékei magasabbak voltak
COVID19-tüdőgyulladásra közérzete és 25%-uk köhögött. azoknál a betegeknél, akik IVM-et
Beavatkozások: • A tünetek megjelenéséig eltelt mediánidő 24 óra volt az kaptak, mint azoknál, akik
• Egyszeri adag IVM IVM-karon és 48 óra a placebokaron. placebót kaptak bizonyos
400 μg/kg Kimenetelek: időpontokban, de ezek az
• Eltérő kinézetű • A 7. napon mindkét csoportban 12 beteg (100%) volt összehasonlítások statisztikailag
placebotabletta, amelyet olyan ápoló pozitív PCR-rel az N génre, és 12-ből 11-en, akik IVM-et kaptak nem szignifikánsak.
adott be, aki nem vett részt a beteg (92%), illetve 12-ből 12-en, akik placebót kaptak (100%), volt • A tünetek nem voltak előre
ellátásában pozitív PCR-rel az E génre; p = 1,0 mindkét összehasonlításhoz. meghatározott kimeneteli változók,
Elsődleges végpont: • Post hoc elemzésben a szerzők kevesebb betegnapot jelentettek és statisztikai és klinikai
• Pozitív SARS-CoV-2 PCR eredmény köhögés és anoszmia miatt az IVM-mel kezelt betegeknél, de a jelentőségük nem egyértelmű.
NP-mintából 7 nappal a kezelés után láz, az általános rossz közérzet, a fejfájás és az orrdugulás
betegnapjaiban nem volt különbség. Értelmezés:
• Azok a betegek, akik IVM-et
kaptak, nem mutattak különbséget
a víruseliminációban azokhoz
képest, akik placebót kaptak.
• A kis mintaméret és az
összehasonlítások nagy száma
megnehezíti az IVM klinikai
hatásosságának felmérését ebben a
populációban

Vizsgálati
elrendezés
Ivermektin és doxiciklin plusz standard terápia szemben a standard terápiával enyhe vagy középsúlyos COVID19-betegeknél5
Randomizált, nem Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:

vakosított, • Diagnózis klinikai, radiológiai és • IVM plusz DOX plusz standard terápia (n = 70) és önmagában • Nem vakosított
egyközpontú PCR-vizsgálatokkal standard terápia (n = 70) • A betegek halála megakadályozta
vizsgálat • A járóbetegek enyhe vagy Betegjellemzők: az átlagos gyógyulási idő pontos
laboratóriumi középsúlyos állapotúak, míg a • A mediánéletkor 50 év volt az IVM-karon és 47 év a standard összehasonlítását a karok között
vizsgálattal igazolt fekvőbetegek súlyos és kritikus terápiás karon. ebben a vizsgálatban, és a szerzők
SARS-CoV-2- állapotú COVID19-betegek voltak. • Az IVM-karon a betegek 50%-a volt férfi, a standard terápiás nem vették figyelembe az
fertőzésben Beavatkozások: karon pedig 53%-a. összehasonlításnál a halálozási
szenvedő betegeknél • IVM 200 μg/kg szájon át naponta • Az IVM-karon 48 beteg volt enyhe vagy középsúlyos állapotú, 11 kockázatokat.
Bagdadban, Iránban 2 napig Ha a betegnek több időre súlyos, 11 pedig kritikus állapotú COVID19-beteg. • Jelentősen támaszkodik az
(n = 140) volt szüksége a felépüléshez, az első • A standard terápiás csoportban 48 beteg volt enyhe vagy alcsoportok post hoc
Ez egy előzetes adag után 7 nappal adtak egy középsúlyos állapotú, 22 volt súlyos állapotú, és egyetlen beteg összehasonlítására.
jelentés, amely még harmadik adagot, plusz napi kétszer sem volt kritikus állapotú COVID19-beteg. • A betegség súlyosságának jelentős
nem esett át 100 mg DOX-ot 5-10 napig, plusz a Kimenetelek: kiegyensúlyozatlansága a
szakértői bírálaton. standard terápiát (a klinikai állapot • Az átlagos gyógyulási idő az IVM-karon 10,1 nap volt (SD 5,3 kiinduláskor
alapján). nap), míg a standard terápiás csoportban 17,9 nap (SD 6,8 nap) (p • A szerzők megjegyezték, hogy a
• A standard terápia a klinikai < 0,0001). Ez az eredmény csak az enyhe vagy középsúlyos kritikus állapotú betegeket nem
állapoton alapult, és magába foglalta betegségben volt szignifikáns. sorolták be a standard terápiás
az AZM-et, a paracetamolt, a C- • A betegség progressziója 70 betegből 3-nál (4,3%) történt meg az karba; így a karok valójában nem
vitamint, a cinket, a D3-vitamint, IVM-karon és 70-ből 7-nél (10,0%) a standard terápiás csoportban voltak teljesen randomizáltak.
szükség esetén a napi 6 mg (p = 0,19). • Nem világos, hány beteg igényelt
dexametazont vagy a napi kétszeri • Az IVM-karon 70 beteg közül 2 (2,85%), a standard terápiás kortikoszteroidot.
40 mg metilprednizolont, és szükség karon 70-ből 6 (8,57%) beteg halt meg (p = 0,14). Értelmezés:
esetén az oxigént vagy a gépi • Az IVM rövidítheti a
lélegeztetést. gyógyuláshoz szükséges időt az
• Valamennyi kritikus állapotú beteg enyhe vagy középsúlyos állapotú
IVM-et és DOX-ot kapott. betegeknél, de a különböző
halálozási okok kontrolljának
hiánya a vizsgálatban korlátozza
az eredmények értelmezését.

Vizsgálati
elrendezés
Az ivermektin hatásossága és biztonságossága hidroxiklorokinhoz hasonlítva a COVID19 kezelésében 6
Multicentrikus, Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:

randomizált, • Pozitív RT-PCR eredmény • Mind a 4 karra (n = 100 minden karon) • Nem világos, hogy a
kontrollos vizsgálat, • Enyhe, középsúlyos vagy súlyos Betegjellemzők: vizsgálócsoport és a betegek
amely COVID19-esetek • Az átlagéletkor 53,8–59,6 év volt. vakosítva voltak-e.
összehasonlította az Fő kizárási kritériumok: • A betegek 67–72%-a férfi volt. • Nem világos a standard terápia
IVM és a HCQ • HCQ ellenjavallatai • Fáradékonyságot és nehézlégzést az enyhe vagy szerepe a klinikai és laboratóriumi
alkalmazását enyhe, • Kritikus állapotú COVID19-betegek középsúlyos betegek 36–38%-ánál, a súlyos állapotúak eredményekben.
középsúlyos vagy • Krónikus vese-, máj- vagy szívbetegség 86–88%-ánál jelentettek. • Nem zárható ki potenciális
súlyos COVID19- Beavatkozások: Elsődleges kimenetelek: károsodás a HCQ miatt. Nem
betegeknél kórházi Összes beteg: • Az enyhe vagy középsúlyos betegségben szenvedők között ismert, hogy az AZM és a HCQ
körülmények között • Standard terápia, amely a következőket a HCQ-val kezelt betegekhez képest az IVM-mel kezelt alkalmazása okozhatott-e rosszabb
(n = 400) foglalta magába: 500 mg AZM napi egyszer betegeknél szignifikáns különbségek voltak a javulásban kimenetelt.
Ez egy előzetes 6 napig, C-vitamin napi egyszer 1 gramm, (99% vs. 74%), a betegség progressziójában (1% vs. • Nincsen kizárólag standard
jelentés, amely még cink napi egyszer 50 mg, laktoferrin napi 22%), a halálozásban (0% vs. 4%) és a kórházban töltött terápiában részesülő csoport.
nem esett át kétszer 100 mg, acetilcisztein napi napok átlagos számában (5±1 vs. 15±8) (p < 0,001 a • A laboratóriumi eredményeket csak
szakértői bírálaton. háromszor 200 mg, profilaktikus vagy halálozás kivételével minden paraméterre). az 1 hetes kezelés után jelentik. A
terápiás adagú antikoaguláció, ha a D-dimer • A súlyos betegségben szenvedők között a HCQ-val kezelt klinikai kimenetelek és a mortalitás
> 1000, és szükség esetén paracetamol. betegekhez képest az IVM-mel kezelt betegeknél nyomon követésének hossza nem
1. csoport (enyhe vagy középsúlyos) és 3. szignifikáns különbséget mutatott a javulás (94% vs. világos.
csoport (súlyos): 50%), a betegség progressziója (4% vs. 30%), a halálozás Értelmezés:
• 400 µg/kg IVM szájon át napi egyszer 4 (2% vs. 20%) és a kórházi napok átlagos száma (6±8 vs. • Azokhoz képest, akik HCQ-t
napig (maximum 24 mg IVM naponta) 18±8) (p < 0,001 minden paraméterre). kaptak, az IVM-t kapók állapota
2. csoport (enyhe vagy középsúlyos) és 4. • Az IVM-mel kezelt valamennyi betegeknél a FVS, a CRP, 1 hét után javult a gyulladásos
csoport (súlyos): a ferritin, a D-dimer és az RT-PCR konverziós napok markerek tekintetében és az RT-
• Az 1. nap 12 óránként 400 mg HCQ, majd szignifikáns javulást mutattak az 1. héten (p < 0,001) PCR konverzióig eltelt időben. A
12 óránként 200 mg HCQ 5 napig azokhoz képest, akik HCQ-t kaptak. klinikai állapotjavulást és a
Elsődleges végpontok: • A felsorolt markerek mellett a súlyos állapotú betegeknél halálozás csökkenését is
• Klinikai laboratóriumi javulás és/vagy 2 nagyobb volt a hemoglobin-javulás az IVM-karon, mint a megfigyelték az IVM-karon.
egymás utáni negatív PCR-eredmény HCQ-karon.
≥48 óra különbséggel
• Kórházban töltött napok száma

Vizsgálati Korlátok és
Módszerek Eredmények
elrendezés értelmezések
A nagy dózisú ivermektin antivirális hatása COVID19-ben szenvedő felnőtteknél7

randomizált, nyílt, • Laboratóriumi vizsgálattal • IVM (n = 30) és standard terápia (n = 15) • Kis mintaméret
vakosított klinikai igazolt SARS-CoV-2-fertőzés • A rossz mintaminőségű betegek, a kiindulási állapotban kimutatható • Nincsenek adatok a
vizsgálat enyhe vagy • A WHO szerinti 3–5. stádiumú vírusterhelés és a beleegyezést visszavonók kizárása után 32 beteget (20 IVM, klinikai válaszról.
középsúlyos kórházban kezelt COVID19- 12 standard terápia) vontak be a virális hatásosság elemzésére a populációba. • Az elemzés során
COVID19-ben betegek Betegjellemzők: alkalmazott Cmax
szenvedő, • tünetek ≤ 5 napja • Az átlagéletkor 40,9 ± 12,5 év volt. 160 ng/ml szint
hospitalizált Fő kizárási kritériumok: • A résztvevők 56%-a férfi volt. önkényesnek tűnik.
felnőtteknél (n = 45) • Bármely, potenciálisan anti- Elsődleges kimenetelek: Értelmezés:
Ez egy előzetes SARS-CoV-2-aktivitású • Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a kiindulási vírusterhelésben a • A koncentrációtól függő
jelentés, amely még gyógyszer vagy karok között. A kiindulási medián-vírusterhelés 3,74 log1o kópia/ml volt (2,8– virológiai választ a
nem esett át szakértői immunmodulátor alkalmazása a 5,79 tartományban) az IVM-karon és 5,59 log10 kópia/ml a standard terápiás szokásosnál magasabb
bírálaton. bevonás előtt karon (p = 0,08). (600 µg/kg vs. 200 vagy
• Rosszul kontrollált • Az 5. napra mindkét karon hasonló mértékű víruscsökkenést tapasztaltak. 400 µg/kg napi egyszer)
társbetegségek Egyéb kimenetelek: IVM-dózis
Beavatkozások: • Szignifikáns pozitív korrelációt találtak az átlag plazma IVM-koncentráció alkalmazásával
• 600 µg/kg IVM napi egyszer elemzését követően a vírusterhelés csökkenésével kapcsolatban. A magasabb figyelték meg,
plusz standard terápia 5 napig IVM-koncentrációjú résztvevőknél nagyobb volt a vírusterhelés csökkenése minimális kapcsolódó
• Standard terápia 5 napig (r 0,44; p < 0,04). Ez a korreláció erősebb volt, amikor a vírusterhelés toxicitással.
Elsődleges végpont: csökkenése a kiindulási vírusterheléssel korrigált IVM-kezeléshez kapcsolódott • A vizsgálati
• Vírusterhelés (VL) csökkenése (r 0,60; p < 0,004). eredmények nagy
az 5. napon. A vírusterhelést NP- • A kezelt betegeket 2 csoportra osztották az IVM Cmax alapján: IVM eltéréseket mutattak az
mintavétellel számszerűsítették >160 ng/ml (202 ng/ml mediánértékkel) és ≤160 ng/ml (109 ng/ml mediánnal). egyes betegek IVM
kiinduláskor, majd a 24., a 48. és • A vírusterhelés csökkenésének mediánjának százaléka a Cmax-koncentráció Cmax értékei között.
a 72. órában és az 5. napon. szerint a kontrollhoz képest (p = 0,0096) 72% volt (IQR 59%–77%) a Nagyobb
Farmakokinetikai mintavétel: > 160 ng/ml csoportban (n = 9), 40% (IQR 21%–46%) a ≤160 ng/ml mintaméretekre van
• Az adagolás után 4 órával az 1., csoportban (n = 11), és 42% (IQR 31%–73%) a standard terápiás karon. szükség a IVM
a 2., a 3., az 5. és a 7. napon • A virális bomlási sebesség mediánja (p = 0,041) 0,64 d-1 volt a > 160 ng/ml magasabb dózisai
végezték az elimináció csoportban, 0,14 d-1 a ≤160 ng/ml csoportban, és 0,13 d-1 az standard terápiás biztonságosságának és
értékelését karon. hatásosságának további
• A nemkívánatos események százaléka hasonló volt a karok között (43% az értékeléséhez a
IVM-karon, 33% a standard terápiás karon); a nemkívánatos események COVID19 kezelésében.
többnyire enyhék voltak. Nem találtak összefüggést az IVM koncentrációja és a
nemkívánatos események előfordulása között.

Vizsgálati
elrendezés
Az ivermektin COVID19 miatt kórházban kezelt betegek kiegészítő terápiájaként 8
Randomizált, kettős Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:

vak, • COVID19-tüdőgyulladásra utaló • Mind a 6 karra (n = 30 minden karon) • Kis mintaszám
placebokontrollos, tünetek, mellkasi CT megfelel az Betegjellemzők: • A statisztikai erő becslése kérdéses.
multicentrikus, II. enyhe vagy súlyos COVID19-nek, • Az átlagéletkor 56 év volt (45–67 év). • A mortalitás nem szerepelt elsődleges vagy
fázisú klinikai vagy pozitív SARS-CoV-2 RT-PCR • A résztvevők 50%-a férfi volt. másodlagos kimenetelként.
vizsgálat enyhétől eredmény • A betegség eloszlása (CT-eredmények alapján): • Nem világos, hogy az IVM-et kapó betegek
súlyos állapotú Fő kizárási kritériumok: negatív 1%, enyhe 14%, középsúlyos 73% és kaptak-e HCQ-t is.
hospitalizált felnőtt • Súlyos immunszuppresszió, súlyos 12%. • Nem világos, hogy a csoportok közötti
COVID19- rosszindulatú betegség vagy • Az átlag SpO2 a kiinduláskor 89% volt. összehasonlítások kombinált IVM-csoport és
betegeknél, 5 krónikus vesebetegség Elsődleges kimenetelek: placebo plusz standard terápia között történnek-e.
intézményben • Terhesség • A hipoxémia (p = 0,025) és a hospitalizáció (p = • A résztvevőket a betegség súlyossága szerint
Iránban (n = 180) Beavatkozások: 0,006) időtartama rövidebb volt az IVM-karokon, osztályozták a CT-leleteik alapján. Ezek a
Ez egy előzetes • HCQ 200 mg/kg napi kétszer mint a placebokaron, és a mortalitás alacsonyabb kategorizációk nem egyértelműek, és nem vették
jelentés, amely még egyedüli standard terápiaként volt az IVM-karokon (p = 0,001). őket figyelembe az kimenetelek
nem esett át szakértői (standard kar) • Nem volt különbség a tachypnoés napok összehasonlításában.
bírálaton. • Standard terápia plusz egy az számában (p = 0,584) és a normál • A randomizált karok post hoc csoportosítása
alábbiakból: testhőmérséklethez való visszatérésben (p = felveti az álpozitív eredmények kockázatát.
• Placebo 0,102). Értelmezés:
• Egyszeri adag IVM 200 µg/kg • Szignifikáns különbségek az kiindulástól az • Úgy tűnik, az IVM javítja a laboratóriumi
• IVM 200 µg/kg az 1., a 3. és az 5. napig az abszolút limfocitaszámban, a eredményeket és néhány klinikai kimenetelt (a
5. napon trombocitaszámban, a vörösvértest-süllyedésben hipoxémia és a hospitalizáció időtartama
• Egyszeri adag IVM 400 μg/kg és a CRP-ben. rövidebb) és csökkenti a mortalitást.
• IVM 400 µg/kg az 1. napon, majd • Magasabb mortalitást jelentettek a standard és a • A vizsgálat kis mintamérete, a kezelési karok
200 µg/kg IVM a 3. és az 5. napon placebokarokon, mint az IVM-karokon. tisztázatlan kiosztása és a betegség súlyosságának
Elsődleges végpont: kiindulási hiánya miatt nem lehet
• Klinikai gyógyulás a bevonástól következtetéseket levonni az IVM alkalmazásának
számított 45 napon belül (normál hatásosságáról az enyhe COVID19-betegek
testhőmérséklet és légzésfrekvencia, kezelésében.
SpO2 > 94% 24 órán keresztül)

Vizsgálati
elrendezés
Az ivermektin retrospektív elemzése COVID19 miatt hospitalizált betegeknél9
Egymást követően Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:

laboratóriumilag • NP-minta pozitivitása a SARS-CoV- • IVM (n = 173; 160 résztvevő kapott egyszeri adagot, 13 • Nem volt randomizált
igazolt SARS-CoV-2- 2 RNS-re résztvevő kapott egy második adagot) és szokásos ellátás (n = • Kevés vagy semennyi információ
fertőzéssel felvett Beavatkozások: 103) nincs az oxigénszaturációról vagy
betegek retrospektív • Egyszeri adag IVM 200 μg/kg IVM, Betegjellemzők: a radiológiai eredményekről
elemzése 4 floridai az orvosok döntése alapján • Az átlagéletkor 60,2 év volt az IVM-karon és 58,6 év a standard • A terápiás intervenciók időzítését
kórházban (n = 276) megismételve a 7. napon; a betegek terápiás karon. nem standardizálták.
90%-a HCQ-t is kapott. • A betegek 51,4%-a férfi volt IVM-karon és 58,8%-uk volt férfi a • A lélegeztetés és a hospitalizáció
• Szokásos ellátás: a betegek 97%-a standard terápiás karon. hossza nem tűnnek a halálozás
kapott HCQ-t, és a legtöbbjük • A betegek 56,6%-a fekete volt IVM-karon és 51,4%-uk volt kockázati tényezőinek.
AZM-et is kapott. fekete a standard terápiás karon. • Nem történt virológiai
Elsődleges végpont: Kimenetelek: státuszfelmérés.
• Bármely okból bekövetkező kórházi • A bármely okból bekövetkező halálozás alacsonyabb volt az Értelmezés:
halálozás IVM-karon, mint a standard terápiás karon (OR 0,27; 95% CI, • Az IVM alkalmazása a
0,09–0,80; p = 0,03); úgy tűnt, hogy az előny a súlyos szokásosnál alacsonyabb
betegségben szenvedők alcsoportjára korlátozódik. mortalitással járt. Ugyanakkor a
• Nem volt különbség a kórházi tartózkodás medián-időtartamában retrospektív vizsgálat korlátai
(mindkét csoport esetében 7 nap) vagy a sikeresen extubált, gépi megnehezítik, hogy
lélegeztetésben részesülő betegek arányában (36% az IVM-karon következtetéseket lehessen levonni
és 15% a standard terápiás karon; p = 0,07). az ivermektin hatásosságáról a
COVID19-betegek kezelésében.

Vizsgálati
elrendezés
Megfigyeléses vizsgálat a hidroxiklorokin, az azitromicin és az ivermektin hatásosságáról hospitalizált COVID19-betegeknél10
Retrospektív Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:

kohorszvizsgálat • Kor ≥18 év • HCQ vagy CQ önmagában (n = 200), IVM önmagában (n = 203), • Nem volt randomizált
COVID19-ben • Tünetes AZM önmagában (n = 1600), HCQ vagy CQ plusz AZM (n = • Nem világos, hogy minden beteg
szenvedő hospitalizált • Laboratóriumi vizsgálattal igazolt 692), IVM plusz AZM (n = 358) és standard terápia (n = 2630) kapott-e IVM-et vagy más
felnőtteknél SARS-CoV-2-fertőzés • Betegjellemzők: gyógyszert a kéziratban
Peruban (n = 5683) • Felvételkor nincs életveszélyes • A résztvevők 63%-a férfi volt. hivatkozott perui irányelvek
Ez egy előzetes betegség • Az átlagéletkor 59,4 év volt (18–104 év). szerint.
jelentés, amely még Fő kizárási kritériumok: • Az összes beteg enyhe vagy középsúlyos betegségben szenvedett. • Az adagolás és az adagolás
nem esett át szakértői • Oxigénigény felvételkor Kimenetelek: időpontja nem világos.
bírálaton. • Tocilizumab, LPV/RTV vagy RDV • A követési idő mediánja 7 nap volt. A mortalitási ráta 18,9% volt Értelmezés:
alkalmazása a nyomon követés végén. • A standard terápiához képest az
Beavatkozások: • Az IVM önmagában a halálozás és vagy az ITO-felvétel fokozott IVM önmagában a halálozás
• A következő beavatkozások egyikét kockázatával járt együtt a standard terápiához képest (wHR 1,58; és/vagy az ITO-felvétel fokozott
a felvételtől számított 48 órán belül 95% CI, 1,11–2,25). kockázatával járt együtt. Az IVM
elvégezték: • Az IVM plusz AZM nem volt hatással a halálozásra vagy kombinációja AZM-mel nem volt
• HCQ vagy CQ önmagában bármilyen másodlagos kimenetelre (bármilyen okból bekövetkező összefüggésben a halálozással, az
• IVM önmagában halál és/vagy átkerülés az ITO-ra, bármilyen okból bekövetkező ITO-ra helyezéssel vagy az
• AZM önmagában halál és/vagy oxigénpótlás) a standard terápiához képest. oxigénpótlással a standard
• HCQ vagy CQ plusz AZM • A HCQ vagy CQ plusz AZM-hez a halálozás (wHR 1,84; terápiához képest.
• IVM plusz AZM 95% CI, 1,12–3,02), a halál és/vagy átkerülés az ITO-ra
• Standard terápia (pl. szupportív (wHR 1,49; 95% CI, 1,01–2,19), valamint a halál és/vagy
kezelés, lázcsillapítás, oxigénpótlás (wHR 1,70; 95% CI, 1,07–2,69) magasabb
folyadékpótlás) kockázata társult a standard terápiához képest.
• Bármely okból bekövetkező
halálozás
Másodlagos végpont:
• Bármely okból bekövetkező
halálozás és/vagy átkerülés ITO-ra

Vizsgálati
elrendezés
Az ivermektin és a standard ellátás retrospektív összehasonlító elemzése COVID19-betegeknél11
Bangladesben Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:

hospitalizált, • Kor ≥18 év • IVM (n = 115) és standard terápia (n = 133) • Nem volt randomizált
laboratóriumi • NP-minta pozitivitása a SARS-CoV- Betegjellemzők: • A betegség súlyosságát a
vizsgálattal igazolt 2 RNS-re • A mediánéletkor az IVM-karon 34 év volt; a résztvevők 70%-a felvételkor enyhének vagy
SARS-CoV-2- • „Egyéb súlyos kóros állapotoktól férfi volt. középsúlyosnak jelentették, de az
fertőzött felnőtt mentes” • A mediánéletkor a standard terápiás karon 35 év volt; a IVM-karon a betegek 12%-ánál, a
betegek retrospektív Beavatkozások: résztvevők 52%-a férfi volt. standard terápiás karon 9%-nál az
vizsgálata (n = 248) • 12 mg egyszeri adag IVM a kórházi • Az összes beteg enyhe vagy középsúlyos betegségben szenvedett. SpO2 < 94% volt.
felvételt követő 24 órán belül • Mindkét karon a résztvevők 12%-ának volt magas vérnyomása. • Annak ellenére, hogy csak a
• Standard terápia • Az IVM-karon a résztvevők 17%-ának, a standard terápiás karon betegek 10%-ánál alakult ki
Elsődleges kimenetel: 12%-ának volt diabétesz mellitusza. tüdőgyulladás, 60%-uk kapott
• Nem meghatározott Kimenetelek: antibiotikumot.
• Kevesebb betegnél bizonyították a betegség progresszióját az • Az egyidejűleg alkalmazott
IVM-karon a standard terápiás karhoz képest (p < 0,001): gyógyszerek okozta károsodás
középsúlyos légzési elégtelenség 2,6% vs. 15,8%, tüdőgyulladás lehetősége
0% vs. 9,8%, iszkémiás sztrók 0% vs. 1,5%. Értelmezés:
• Kevesebb betegnek volt intenzív ellátásra szüksége az IVM-karon • A standard terápiához képest az
a standard terápiás karhoz képest (0,9% vs. 8,8%; p < 0,001). IVM használata gyorsabb
• Kevesebb betegnek volt szüksége az IVM-karon antibiotikum- víruseliminációval és jobb klinikai
kezelésre (15,7% vs. 60,2%; p < 0,001) vagy kiegészítő oxigénre kimenettel járt, beleértve a
(9,6% vs. 45,9%; p < 0,001), összehasonlítva a standard terápiás rövidebb kórházi tartózkodást és
karral. az alacsonyabb mortalitást.
• Rövidebb a víruselimináció medián-időtartama az IVM-karon a
standard terápiás karhoz képest (4 vs. 15 nap; p < 0,001).
• Rövidebb a kórházi tartózkodás medián-időtartama az IVM-karon
a standard terápiás karhoz képest (9 vs. 15 nap; p < 0,001).
Alacsonyabb a halálozás az IVM-karon a standard terápiás karhoz
képest (0,9% vs. 6,8%; p < 0,05).
Magyarázat: AZM = azitromicin; Cmax = maximum koncentráció; CQ = klorokin; CRP = C-reaktív protein; CT =komputertomográfia; CXR
= mellkasröntgen; DOX = doxiciklin; HCQ = hidroxiklorokin; ITO = intenzív terápiás osztály; IVM = ivermektin; LDH = laktát-
dehidrogenáz; LPV/RTV = lopinavir/ritonavir; NP = nazofaringeális; Bizottság = COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság; PCR =
polimeráz-láncreakció; PK = farmakokinetika; r = korrelációs együttható; RDV = remdesivir; RT-PCR = reverz transzkripciós polimeráz
láncreakció; SARS-CoV-2 = súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2; SD = standard deviáció; SpO 2 = oxigéntelítettség;
TLC = összlimfocitaszám; WHO = Egészségügyi Világszervezet; wHR = súlyozott veszélyhányados

Hivatkozások
1. Ahmed S, Karim MM, Ross AG, et al. A five-day course of ivermectin for the treatment of COVID-19 may reduce the duration of illness. Int J Infect
Dis. 2020;103:214-216. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33278625.
2. Chachar AZK, Khan KA, Asif M, Tanveer K, Khaqan A, Basri R. Effectiveness of ivermectin in SARS-COV-2/COVID-19 Patients. Int J of Sci.
2020;9:31-35. Available at: https://www.ijsciences.com/pub/article/2378.
3. Chowdhury ATMM, Shahbaz M, Karim MR, Islam J, Guo D, He S. A randomized trial of ivermectin-doxycycline and
hydroxychloroquineazithromycin therapy on COVID19 patients. Research Square. 2020; Preprint. Available at:
https://assets.researchsquare.com/files/rs-38896/v1/3ee350c3-9d3f-4253-85f9-1f17f3af9551.pdf.
4. Chaccour C, Casellas A, Blanco-Di Matteo A, et al. The effect of early treatment with ivermectin on viral load, symptoms and humoral response in
patients with non-severe COVID-19: A pilot, double-blind, placebo-controlled, randomized clinical trial. Lancet. 2021. Available at:
https://www.thelancet.com/action/showPdf?pii=S2589-5370%2820%2930464-8.
5. Hashim HA, Maulood MF, Rasheed AW, Fatak DF, Kabah KK, Abdulamir AS. Controlled randomized clinical trial on using ivermectin with
doxycycline for treating COVID-19 patients in Baghdad, Iraq. medRxiv. 2020; Preprint. Available at:
https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.10.26.20219345v1/.
6. Elgazzar A, Hany B, Youssef SA, Hafez M, Moussa H, Eltaweel A. Efficacy and safety of ivermectin for treatment and prophylaxis of COVID-19
pandemic. Research Square. 2020; Preprint. Available at: https://www.researchsquare.com/article/rs-100956/v3.
7. Krolewiecki A, Lifschitz A, Moragas M, et al. Antiviral effect of high-dose ivermectin in adults with COVID-19: a pilot, randomised, controlled, open
label, multicentre trial. Preprints with the Lancet. 2020; Preprint. Available at: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3714649.
8. Niaee MS, Gheibi N, Namdar P, et al. Ivermectin as an adjunct treatment for hospitalized adult COVID-19 patients: a randomized multi-center clinical
trial. Research Square. 2020; Preprint. Available at: https://www.researchsquare.com/article/rs-109670/v1.
9. Rajter JC, Sherman MS, Fatteh N, Vogel F, Sacks J, Rajter JJ. Use of ivermectin is associated with lower mortality in hospitalized patients with
coronavirus disease 2019: the ICON study. Chest. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33065103.
10. Soto-Becerra P, Culquichicón C, Hurtado-Roca Y, Araujo-Castillo RV. Real-world effectiveness of hydroxychloroquine, azithromycin, and ivermectin
among hospitalized COVID-19 patients: results of a target trial emulation using observational data from a nationwide healthcare system in Peru.
medRxiv. 2020; Preprint. Available at: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.10.06.20208066v3.
11. Khan MSI, Khan MSI, Debnath CR, et al. Ivermectin treatment may improve the prognosis of patients with COVID-19. Arch Bronconeumol.

Lopinavir/ritonavir és más HIV-proteázgátlók

A súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) replikációja a
poliproteinek RNS-függő RNS-polimerázzá és helikázzá való hasadásától függ. 1 A hasadásért két
proteáz felelős: a 3-kimotripszinszerű proteáz (3CLpro) és a papainszerű proteáz (PLpro).
A lopinavirt/ritonavirt és darunavirt/kobicisztátot vizsgálták COVID19-betegek körében. Az
alábbiakban tárgyalt klinikai vizsgálatok nem mutatták a proteázgátlók klinikai előnyeit COVID19-ben
szenvedő betegeknél.
Ajánlások
 A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) nem javasolja
lopinavir/ritonavir és más HIV proteáz inhibitorok alkalmazását COVID19 miatt kórházban
kezelt betegek esetében.
 A Bizottság nem javasolja a lopinavir/ritonavir és más HIV-proteázgátlók alkalmazását nem
hospitalizált COVID19-fertőzöttek esetében (AIII).
Indoklás
A lopinavir/ritonavir farmakodinamikája aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy el lehet-e érni
azokat a koncentrációkat, amelyek képesek gátolni a SARS-CoV-2 proteázokat.2,3 Ezenkívül a
lopinavir/ritonavir nem mutatott hatásosságot két nagy, randomizált, kontrollos vizsgálatban COVID19-
ben szenvedő kórházban kezelt betegeknél. 4,5
Jelenleg nincsenek adatok a lopinavir/ritonavir alkalmazásáról nem kórházban kezelt COVID19-betegek
esetében. A farmakodinámiával kapcsolatos aggályok és a klinikai előny bizonyítékainak hiánya
azonban a COVID19 miatt kórházban kezelt betegek körében aláássa a bizalmat, hogy a
lopinavir/ritonavir klinikai előnyökkel jár a SARS-CoV-2-fertőzés bármely szakaszában.
Nemkívánatos események
A lopinavir/ritonavir nemkívánatos eseményei a következők:
 Hányinger, hányás, hasmenés (gyakori)
 QTc-szakasz megnyúlása
 Hepatotoxicitás
A lopinavir/ritonavir a citokróm P450 3A enzim potens inhibitora. A lopinavir/ritonavir olyan
gyógyszerekkel történő együttes alkalmazása, amelyek ezen az enzimen keresztül metabolizálódnak, a
gyógyszerek koncentrációjának emelkedését okozhatják, amelynek következtében koncentrációval
összefüggő toxicitások léptek fel. A lehetséges gyógyszerkölcsönhatások listáját lásd: irányelvek a HIV-
fertőzött felnőttek és serdülők antiretrovirális szerekkel való kezeléséhez.

 A lopinavir/ritonavir alkalmazásáról HIV-fertőzött várandós nők esetében kiterjedt tapasztalat áll
rendelkezésre, és a gyógyszer biztonságossági profilja jó.
 Humán teratogén hatásra utaló bizonyíték nincsen (kizárható az összes születés tekintetében
vizsgált születési rendellenességek 1,5-szeres növekedése).
 A lopinavir placentán való átjutása a magzatba alacsony. Tekintse meg a következő linket:
Javaslatok a HIV-fertőzött várandós nők antiretrovirális szerekkel való kezeléséhez és a HIV-
fertőzés perinatális átvitelének csökkentését célzó intervenciók az Egyesült Államokban további
információért.
 A lopinavir/ritonavir orális oldat 42,4tf% alkoholt és 15,3 g/dm3 propilén-glikolt tartalmaz és
várandósság alatti nem ajánlott használni. Tekintse meg a következő linket: Javaslatok a HIV-
fertőzött várandós nők antiretrovirális gyógyszerekkel való kezeléséhez és a HIV-fertőzés
perinatális átvitelének csökkentését célzó intervenciók az Egyesült Államokban további
információért.
 A napi egyszeri adag alkalmazása a lopinavir/ritonavir esetében várandósság idején nem
javasolt.

 A lopinavir/ritonavir engedélyezett a csecsemők, gyermekek és serdülők esetében HIV-
kezelésére.
 A lopinavir/ritonavir gyermekeknél történő COVID19 kezelésében mutatott hatásosságáról nincs
adat.
Klinikai adatok összefoglalása COVID19 esetén

 A lopinavir/ritonavir megszokott dózisával elért plazma gyógyszerkoncentrációja mélyen alatta
van annak a plazmaszintnek, mely a SARS-CoV-2-vírus replikációját vélhetően meggátolná. 3
 A lopinavir/ritonavir nem mutatott klinikai előnyt COVID19 miatt kórházban kezelt betegeknél
egy nagy, randomizált klinikai vizsgálat során az Egyesült Királyságban. 4
 Egy nagy nemzetközi randomizált vizsgálatban a lopinavir/ritonavir nem csökkentette a
halálozási rátát a COVID19 miatt hospitalizált betegek esetében. 5
 Ez a közepes esetszámú, randomizált klinikai vizsgálat (n = 199) nem tudta bizonyítani a
lopinavir/ritonavir kezelés virológiai vagy klinikai előnyét a standard terápiával szemben. 6
 Egy kis méretű, randomizált, kontrollos vizsgálat eredményei szerint a darunavir/kobicisztát nem
volt hatásos a COVID19 kezelésében.7
 Nincs olyan klinikai vizsgálatokból származó adat, amelyek más HIV-proteáz inhibitorok
használatát támogatnák a COVID19 kezelésében.
 További információkért lásd: Lopinavir/ritonavir és más HIV-proteázgátlók.
Klinikai adatok COVID19 esetén

Az ebben a fejezetben bemutatott információk tartalmazhatnak nyomtatás előtti vagy szakértői bírálaton
még át nem esett cikkekből származó adatokat. Ez a fejezet frissülni fog, amint új információk válnak
elérhetővé. Lásd ClinicalTrials.gov a lopinavir/ritonavir értékelését végző klinikai vizsgálatokkal
kapcsolatos további információkért.

A lopinavir/ritonavir alkalmazása kórházban kezelt COVID19-betegeknél: A
RECOVERY vizsgálat
A COVID19-terápia randomizált értékelése (RECOVERY) vizsgálat egy folyamatban lévő, nyílt,
randomizált, kontrollos vizsgálat több karral, beleértve a kontrollkart is; az egyik karban a résztvevők
lopinavirt/ritonavirt kaptak. A vizsgálatban az Egyesült Királyság 176 kórháza vett részt, és klinikailag
gyanús vagy laboratóriumi vizsgálattal igazolt SARS-CoV-2-fertőzéssel kórházban kezelt betegeket
vontak be.4
A betegeket több párhuzamos kezelési karba randomizálták; ebbe beletartozott a randomizálás 2:1
arányban, hogy a szokásos standard terápiát kapja vagy a szokásos standard terápiát plusz 400 mg
lopinavirt/100 mg ritonavirt orálisan 12 óránként, 10 napig vagy a kórházi elbocsátásig. Azokat a
betegeket, akik súlyos májelégtelenségben szenvedtek, vagy olyan gyógyszereket kaptak, amelyek
potenciálisan súlyos vagy életveszélyes kölcsönhatásba kerültek a lopinavirral/ritonavirral, minden
karban kizárták a randomizációból. A gépi lélegeztetett betegek szintén alulreprezentáltak voltak ebben
a vizsgálatban, mert nehéz volt a lopinavir/ritonavir orális tabletta kiszerelését beadni azoknak a
betegeknek, akiket géppel lélegeztettek. Az elsődleges kimenetel a randomizációt követő 28 napban
bármely okból bekövetkező halálozás volt.
A lopinavir/ritonavir kart 2020. június 29-én felfüggesztették, miután a független adatmonitorozó
bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az adatok nem mutatnak klinikai előnyt a lopinavir/ritonavir
kezeléstől.
Betegjellemzők
 A 7825 résztvevő közül, akik alkalmasak voltak a lopinavir/ritonavir kezelésre, 1616-ot
randomizáltak lopinavir/ritonavir kezelésre, és 3424-et randomizáltak standard terápiára. A
fennmaradó résztvevőket a vizsgálat más karjaiban való részvételre randomizálták.
 Az átlagéletkor mind a lopinavir/ritonavir karon, mind a standard terápiás karon 66 év volt, a
betegek 44%-a ≥70 éves volt.
 A SARS-CoV-2-fertőzés teszteredményei a betegek 88%-ánál pozitív volt. A fennmaradó 12%-
nak negatív lett a teszt eredménye.
 A társbetegségek gyakoriak voltak, a betegek 57%-ánál fennált legalább egy jelentős
társbetegség. Ezen betegek 28%-a cukorbetegségben, 26%-a szívbetegségben, 24%-a krónikus
tüdőbetegségben szenvedett.
 A randomizációkor a betegek 4%-a részesült invazív gépi lélegeztetésben, 70%-a kapott csak
oxigént (noninvazív lélegeztetéssel vagy anélkül) és 26%-a nem kapta egyiket sem.
 Azon betegek százalékos aránya, akik az utánkövetés ideje alatt azitromicint vagy más
makrolidot kaptak, mindkét karban hasonló volt (a lopinavir/ritonavir csoportban 23%, míg a
standard terápiás csoportban 25%). Továbbá, a betegek 10%-a kapott dexametazont mindkét
karban.
Eredmények
 Az elsődleges kimenetelben, a 28 napos halálozásban nem volt szignifikáns különbség a két kar
között; 374 beteg (23%) a lopinavir/ritonavir karon és 767 beteg (22%) a standard terápiát kapók
közül hunyt el a 28. napra (incidenciasűrűség-hányados 1,03; 95% CI, 0,91–1,17; p = 0,60).
 Hasonló 28 napos mortalitásról számoltak be egy elemzés során azoknál a betegeknél, akik
lopinavirt/ritonavirt kaptak, mely a 4423 résztvevőre korlátozódott, akiknek pozitív SARS-CoV-
2 teszt eredményei voltak (incidenciasűrűség-hányados 1,05; 95% CI, 0,92-1,19; p = 0,49).
 A lopinavir/ritonavir karba tartozó és a standard terápiás csoportban lévő betegek hasonló
medián időt értek el a kórházi elbocsátásig (11 nap mindkét karban), és hasonló valószínűsége
volt, hogy 28 napon belül élve elbocsátják őket (69% vs. 70%).

 Azoknál a résztvevőknél, akiknél a kiinduláskor nem volt szükség invazív gépi lélegeztetésre, a
lopinavir/ritonavir kezelésben részesülő és a standard terápiában részesülő betegeknél a
progresszió intubáció vagy a halál irányába hasonló volt.
 Az eredmények konzisztensek voltak az alcsoportokban az életkor, a nem, az etnikum vagy a
légzéstámogatás alapján.
 A vizsgálat nem volt vak.
 Nem gyűjtöttek laboratóriumi vagy virológiai adatokat.
A vizsgálat értékelése
A lopinavir/ritonavir nem csökkenti a 28 napos bármely okból bekövetkező halálozást a szokásos
standard terápiával összehasonlítva a kórházban kezelt, klinikailag feltételezett vagy laboratóriumban
igazolt SARS-CoV-2-fertőzött betegek között. Azoknál a résztvevők, akik lopinavir/ritonavir kezelésben
részesültek, és akik standard terápiában részesültek, a kórházi tartózkodás medián hossza hasonló volt.
A randomizációkor invazív gépi lélegeztetést nem igénylő betegek közül azok, akik lopinavir/ritonavirt
kaptak, a kezelés után nagyobb eséllyel szorultak intubálásra vagy haltak meg a kórházi kezelés alatt,
mint azok, akik a standard terápiát kapták.
Lopinavir/ritonavir kórházban kezelt COVID19-betegeknél: A Solidarity vizsgálat
A Solidarity vizsgálat egy nyílt elrendezésű, randomizált, kontrollos vizsgálat volt, amelybe COVID19
miatt kórházban kezelt betegeket vontak be 30 ország 405 kórházában. A vizsgálat több kart
tartalmazott; az egyik karban a résztvevők lopinavirt/ritonavirt kaptak. Ezen kar kontrollcsoportja
olyanokat tartalmazott, akiket ugyanazon a helyen és időben randomizáltak, akik ugyan kaphattak volna
lopinavirt/ritonavirt, de ehelyett standard terápiában részesültek. 400 mg lopinavirt/100 mg ritonavirt
adtak be orálisan napi kétszer 14 napig vagy a kórházi elbocsátásig. Csak a lopinavir/ritonavir orális
tabletta volt elérhető, ami kizárta a gépi lélegeztetetteknél történő alkalmazást. Az elsődleges kimenetel
a kórházban bekövetkezett halálozás volt. 5
Miután a RECOVERY vizsgálat eredményei a Solidarity adatainak felülvizsgálatához vezettek, a
lopinavir/ritonavir karon a bevonást 2020. július 4-én befejezték. Ekkor 1411 beteget randomizáltak
lopinavir/ritonavir kezelésre, 1380 beteget pedig standard terápiára.
Betegjellemzők
 Mind a lopinavir/ritonavir karon, mind a standard terápiás karon a résztvevők 20%-a ≥70 éves,
37%-a <50 éves volt.
 A kísérőbetegségek gyakoriak voltak. A cukorbetegség a betegek 24%-ánál, a szívbetegség 21%-
nál, a krónikus tüdőbetegség pedig 7%-nál volt jelen.
 A randomizáláskor a betegek 8%-a részesült invazív gépi lélegeztetésben vagy extrakorporális
membránoxigenizációban, 53%-a igényelt kizárólag oxigént (noninvazív lélegeztetéssel vagy
anélkül) és 39%-a nem kapta egyiket sem.
 A betegek hasonló százaléka kapott kortikoszteroidokat a lopinavir/ritonavir csoportban és a
standard terápiás csoportban (23% vs. 24%). Más, nem vizsgálati kezeléseket ritkábban
alkalmaztak, és ezeknek a kezeléseknek a használata a karok között kiegyensúlyozott volt.
Eredmények
 Nem volt szignifikáns különbség a kórházi halálozásban a két kar között; a lopinavir/ritonavir
karon 148 beteg (9,7%), a standard terápiás karon pedig 146 beteg (10,3%) halt meg a 28. napig
(incidenciasűrűség-hányados 1,00; 95% CI, 0,79-1,25; p = 0,97).
 Progresszió a gépi lélegeztetésig azok között, akiket nem lélegeztettek a randomizáció során, a
lopinavir/ritonavir karon 126, a standard terápiás karon 121 betegnél fordult elő.

 A kórházi halálozás eredményei konzisztensnek tűntek az alcsoportok között.
 A vizsgálat nem volt vak.
 Azok, akik gépi lélegeztetést kaptak, nem kaphattak lopinavirt/ritonavirt.
 A vizsgálat nem tartalmaz adatokat a gyógyulásig eltelt időről.
A kórházban kezelt betegek körében a lopinavir/ritonavir nem csökkentette a kórházi halálozást, illetve a
gépi lélegeztetésig rosszabbodó betegek számát a standard terápiához képest.
A lopinavir/ritonavir farmakokinetikája COVID19-betegekben
Egy esettanulmányban nyolc beteg kapott napi kétszer 400 mg lopinavirt/100 mg ritonavirt orálisan
majd a plazma lopinavir mélyponti koncentrációt levették és folyadékkromatográfia-tandem
tömegspektrometriával vizsgálták.3
Eredmények
 A medián plazma lopinavir koncentráció 13,6 μg/ml volt.
 A fehérjekötődés korrigálását követően, a mélyponti koncentrációnak körülbelül 60‒120-szor
magasabbnak kellene lennie, hogy elérje az in vitro közepesen hatásos koncentrációt (EC 50) a
SARS-CoV-2-vírus ellen.
 A lopinavirnak csak a mélyponti koncentrációját mérték.
 Egyelőre nem ismert az a koncentráció, mely in vivo hatékonyan gátolja a SARS-CoV-2-vírus
replikációját.
A lopinavir/ritonavir megszokott dózisával elért plazma koncentráció mélyen alatta van annak a
plazmaszintnek, mely a SARS-CoV-2-vírus replikációját vélhetően meggátolná.
További áttekintett vizsgálatok
A Bizottság áttekintett más klinikai vizsgálatokat, amelyek értékelték a proteáz inhibitorok alkalmazását
a COVID19 kezelésében.6,8,9 Ezeknek a vizsgálatoknak vannak olyan korlátai, amelyek kevésbé
definitívvé és informatívvá teszik őket, mint a nagyobb randomizált klinikai vizsgálatok. A Bizottság
összefoglalója és értékelése ezen vizsgálatok közül néhányról elérhető a Kezelési irányelvek archivált
változatai hivatkozáson.
Hivatkozások
1. Zumla A, Chan JF, Azhar EI, Hui DS, Yuen KY. Coronaviruses - drug discovery and therapeutic options. Nat
Rev Drug Discov. 2016;15(5):327-347. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26868298.
2. Marzolini C, Stader F, Stoeckle M, et al. Effect of systemic inflammatory response to SARS-CoV-2 on
lopinavir and hydroxychloroquine plasma concentrations. Antimicrob Agents Chemother. 2020;64(9).
3. Schoergenhofer C, Jilma B, Stimpfl T, Karolyi M, Zoufaly A. Pharmacokinetics of lopinavir and ritonavir in
patients hospitalized with coronavirus disease 2019 (COVID-19). Ann Intern Med. 2020. Available at:
4. Group RC. Lopinavir-ritonavir in patients admitted to hospital with COVID-19 (RECOVERY): a randomised,
controlled, open-label, platform trial. Lancet. 2020. Available at:

5. WHO Solidarity Trial Consortium, Pan H, Peto R, et al. Repurposed antiviral drugs for COVID-19—interim
WHO Solidarity Trial results. N Engl J Med. 2020. Available at:
6. Cao B, Wang Y, Wen D, et al. A trial of lopinavir-ritonavir in adults hospitalized with severe COVID-19. N
7. Chen J, Xia L, Liu L, et al. Antiviral activity and safety of darunavir/cobicistat for the treatment of COVID-
19. Open Forum Infect Dis. 2020;7(7):ofaa241. Available at:
8. Hung IF, Lung KC, Tso EY, et al. Triple combination of interferon beta-1b, lopinavir-ritonavir, and ribavirin
in the treatment of patients admitted to hospital with COVID-19: an open-label, randomised, Phase 2 trial.
Lancet. 2020;395(10238):1695-1704. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32401715.
9. Li Y, Xie Z, Lin W, et al. Efficacy and safety of lopinavir/ritonavir or arbidol in adult patients with mild/
moderate COVID-19: an exploratory randomized controlled trial. Med. 2020:[In Press]. Available at:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2666634020300015.

2d táblázat: A COVID19 kezelésére jóváhagyott vagy vizsgálat alatt álló antivirális
gyógyszerek jellemzői
 Ebben a táblázatban szereplő adatok az adott gyógyszer FDA által engedélyezett javallatából vagy klinikai vizsgálatokból
származnak; és ahol elérhető volt, ott COVID19-betegek kezelésére vonatkozó adatokkal egészítettük ki.
 Korlátozottan állnak rendelkezésre vagy nincsenek adatok a szervi elégtelenséggel küzdő, vagy extrakorporális eszközt igénylő
betegek dózismódosítására. Ezek az adatok, amikor elérhetők, az alkalmazási előírásokban találhatók.
 Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat bizonyos gyógyszerek együttes alkalmazásának biztonságosságáról a COVID19
kezelésében. Amennyiben hasonló toxicitási profillal rendelkező gyógyszereket alkalmazunk egyidejűleg, megfontolandó további
biztonsági ellenőrzések alkalmazása.
 Nem ismert, milyen additív, antagonista és szinergista hatások érvényesülnek, valamint mennyire biztonságos a kombinációs terápiák
alkalmazása a COVID19-betegség kezelésében. Arra ösztönözzük a klinikusokat, hogy a nemkívánatos eseményeket jelentsék az
FDA MedWatch programjában
 Gyógyszer-interakciókkal kapcsolatos információkért kérjük, nézze meg a szer alkalmazási előírását, vagy látogasson el a Liverpool
COVID-19 Drug Interactions honlapra.
 A QTc-intervallumot megnyújtó gyógyszerekre vonatkozó információk a CredibleMeds.orgs weboldalon találhatók.

Adagolási rendszer
Az itt felsorolt dózisok
jóváhagyott javallatokra Nemkívánatos Monitorozási Potenciális A Bizottság ajánlásai, észrevételei és a
vonatkoznak, illetve közzé- események paraméterek gyógyszerkölcsönhatás klinikai vizsgálatok linkjei
tett tapasztalatokból vagy
klinikai vizsgálatokból
származnak.
Klorokin
Az EUA-ban korábban  QTc-intervallum  Teljes vérkép,  Additív hatás más olyan  A Bizottság nem javasolja a CQ
ajánlott adagok megnyúlása, torsades de májpanel, vércukor, gyógyszerekkel együtt adva, alkalmazását AZM-mel vagy anélkül a
felnőtteknek és ≥50 kg pointes, AV blokk, kamrai szérumkreatinin, amelyek megnyújtják a QTc- kórházi kezelésre szoruló COVID19-
súlyú serdülőknek: ritmuszavar kálium, magnézium intervallumot (mint az AZM) fertőzöttek esetében (AI).
 GI hatások (pl.: hányinger,  Felvételkor végzett vagy hipoglikémiát okoznak  A Bizottság nem javasolja a CQ
 az első napon egyszeri
hányás, hasmenés) EKG  CYP2D6-inhibitor (közepes) alkalmazását AZM-mel vagy anélkül
1 g CQ p.o., majd napi
egyszer 500 mg CQ p.o.  Hepatitisz  EKG az  P-gp-inhibitor kórházi kezelésre nem szoruló COVID19-
 Hipoglikémia utánkövetéshez, ha a fertőzöttek esetében, kivéve klinikai
4-7 napig, a kezelés
hosszának megfelelően  Hemolízis (különösen beteg a CQ-t QTc- vizsgálatok során (AIIa).
A kezelés hosszát G6PD-deficiencia esetén) intervallumot  A Bizottság nem javasolja magas dózisú
klinikai értékelésre kell  Miopátia megnyújtó klorokin (napi kétszer 600 mg, 10 napig)
alapozni.  Kiütés gyógyszerekkel alkalmazását a COVID19 kezelésére (AI).
 A szívritmuszavarok együtt kapja vagy  Dózisfüggő toxicitás
kockázata miatt az FDA szívbetegség áll fent  A klinikai vizsgálatok listája itt érhető el:
figyelmeztet a CQ Klorokin
COVID19 kezelésre
történő használatának
veszélyeire kórházi vagy
klinikai vizsgálat keretein
kívül

Adagolási rendszer
jóváhagyott javallatokra Nemkívánatos Monitorozási Potenciális A Bizottság ajánlásai, észrevételei és a
vonatkoznak, illetve közzé- események paraméterek gyógyszerkölcsönhatás klinikai vizsgálatok linkjei
származnak.
Hidroxiklorokin
Felnőttek:  QTc-intervallum  Teljes vérkép,  Additív hatás más olyan  A Bizottság nem javasolja a HCQ
megnyúlása, torsades de májpanel, vércukor, gyógyszerekkel együtt adva, alkalmazását AZM-mel vagy anélkül a
 Különböző telítő és pointes, AV blokk, kamrai szérumkreatinin, amelyek megnyújtják a QTc- kórházi kezelésre szoruló COVID19-
fenntartó dózisokat ritmuszavar kálium, magnézium intervallumot (mint az AZM) fertőzöttek esetében (AI).
alkalmaztak a  GI hatások (pl.: hányinger,  Felvételkor végzett vagy hipoglikémiát okoznak  A Bizottság nem javasolja a HCQ
vizsgálatok és klinikai hányás, hasmenés) EKG  CYP2D6-inhibitor (közepes) alkalmazását AZM-mel vagy anélkül a
kezelések során.  Hepatitisz  EKG az  P-gp-inhibitor kórházi kezelésre nem szoruló COVID19-
 Hipoglikémia utánkövetéshez, ha a fertőzöttek esetében, kivéve klinikai
Az EUA-ban korábban  Miopátia beteg a HCQ-t QTc- vizsgálatok során (AIIa).
ajánlott adagok  Szorongás, agitáció, intervallumot  Hosszú elimináció; felezési idő 40–55 nap.
kórházban kezelt hallucinációk, pszichózis megnyújtó  Dózisfüggő toxicitás
felnőtteknek és ≥50 kg  Allergiás reakció/ kiütés gyógyszerekkel  A klinikai vizsgálatok listája itt érhető el:
súlyú serdülőknek:  A szívritmuszavarok együtt kapja (pl.: hidroxiklorokin
kockázata miatt az FDA AZM-mel) vagy
figyelmeztet a HCQ szívbetegség áll fent.
 az első napon egyszeri
800 mg HCQ p.o., majd COVID19 kezelésre
napi egyszer 400 mg történő használatának
HCQ p.o. 4–7 napig a veszélyeire kórházi vagy
teljes kezelés idejére A klinikai vizsgálat keretein
kezelés hosszát klinikai kívül.1
értékelésre kell alapozni

Adagolási rendszer
jóváhagyott javallatokra Nemkívánatos Monitorozási Potenciális A Bizottság ajánlásai, észrevételei és
vonatkoznak, illetve közzé- események paraméterek gyógyszerkölcsönhatás a klinikai vizsgálatok linkjei
származnak.
Ivermektin
Felnőttek:  Általában jól tolerálható.  Potenciális  Minor CYP3A4 szubsztrát  A Bizottság nem rendelkezik elég adattal
• A klinikai vizsgálatokban   P-gp-szubsztrát
Szédülés nemkívánatos ahhoz, hogy az IVM alkalmazása ellen
alkalmazott leggyakoribb  Viszketés események vagy mellett foglaljon állást a COVID19
adag IVM 0,2-0,6 mg/kg  GI hatások (pl.: monitorozása kezelésére.
egyszeri adagban vagy hányinger, hasmenés)  Az IVM-et általában éhgyomorra adják
napi egyszer legfeljebb  Nemkívánatos vízzel; azonban az IVM étellel történő
5 napig. neurológiai eseményekről beadása növeli annak biológiai
számoltak be, amikor az hasznosulását.2
IVM-et parazitás  A klinikai vizsgálatok listája itt érhető el:
betegségek kezelésére ivermektin
alkalmazták, de nem
világos, hogy ezeket a
nemkívánatos
eseményeket az IVM
vagy az alapbetegségek
okozták-e.
Lopinavir/ritonavir
Felnőttek:  GI hatások (pl.:  Kiinduláskor HIV Magas rizikó a potenciális  A Bizottság nem javasolja az LPV/RTV
 Naponta kétszer 400 mg hányinger, hányás, antigén/antitestteszt gyógyszerkölcsönhatásra alkalmazását kórházi kezelésre szoruló
LPV/100 mg RTV p.o. hasmenés)  Szérum-transzamináz- Lopinavir: COVID19-fertőzöttek esetében (AI).
10‒14 napon keresztül  Megemelkedett szintek  A Bizottság nem javasolja az LPV/RTV
 CYP3A4-inhibitor és -szubsztrát
transzaminázok  Megfontolandó az EKG- alkalmazását kórházi kezelésre nem szoruló
14 napnál idősebb  Ritonavir:
 QTc-intervallum monitorozás, COVID19-fertőzöttek esetében (AIII).
újszülötteknél, akiknél a  CYP3A4 > CYP2D6-szubsztrát
PMA ≥42 hét, valamint megnyúlásáról és amennyiben az  Folyadék formájában kereskedelemben
torsades de pointesról LPV/RTV-t más QTc-  Erős CYP3A4- és CYP2D6- kapható. Az LPV/RTV tabletták
18 éven aluli inhibitor
számoltak be. intervallumot megnyújtó összezúzása szignifikánsan csökkent
gyermekeknél:
 PR-szakasz megnyúlása gyógyszerekkel együtt  UGT1A1 és CYP1A2, CYP2C8, gyógyszer-expozícióval járhat (AUC |
 300 mg/m2 LPV alkalmazzák. CYP2C9, valamint CYP2C19 45%).3
75 mg/m2 RTV-vel serkentő  Májkárosodásban szenvedő betegeknél
(maximális adag: LPV körültekintően alkalmazandó.
400 mg/RTV 100 mg)  A klinikai vizsgálatok listája itt érhető el:
szájon át, napi kétszer, lopinavir/ritonavir
összesen 7 napig

Adagolási rendszer
jóváhagyott javallatokra Nemkívánatos Monitorozási Potenciális A Bizottság ajánlásai, észrevételei
vonatkoznak, illetve közzé-tett események paraméterek gyógyszerkölcsönhatás és a klinikai vizsgálatok linkjei
tapasztalatokból vagy klinikai
vizsgálatokból származnak.
Remdesivir
Kórházban kezelt felnőttek  Hányinger  Infúziós reakciók  Klinikai gyógyszerkölcsön-  Lásd A COVID19-betegek kezelése c.
és (életkor ≥12 súly≥ 40 kg) Megemelkedett GPT és  A vesefunkciót, a hatás-vizsgálatokat még nem részt az RDV dexametazonnal vagy
gyermekek számára GOT májfunkciót, és a folytattak az RDV kapcsán. anélkül történő alkalmazásával
Gépi lélegeztetésre és/vagy  Túlérzékenység protrombin időt  In vitro, az RDV a CYP3A4, kapcsolatos ajánlásokért.
ECMO-ra nem szoruló  Protrombin idő monitorozni kell a az OATP1B1 és a P-gp  Az RDV-t olyan kórházban vagy olyan
betegek számára: növekedése kezelés előtt és közben, szubsztrátja és a CYP3A4, az egészségügyi intézményben kell
 ahogy klinikailag OATP1B1, az OATP1B3 és a beadni, amely fekvőbeteg
 200 mg RDV intravénásan, A gyógyszer
hordozóanyaga a indokolt. MATE1 inhibitora.4 intézményhez hasonló szintű ellátást
30‒120 percen keresztül
beadva az első napon, majd SBECD, amit  Nem ajánlott, ha az  Minimális vagy semmilyen tud nyújtani.
vesetoxicitással hoztak eGFR <30 ml/perc csökkenés nem várható az
100 mg RDV intravénásan Elérhetőség:
a 2‒5. napon. összefüggésbe.  Az RDV abbahagyása RDV hasznosulásában, amikor
 Azon betegek esetében, Középsúlyos vagy súlyos szükséges lehet, ha a az RDV-t dexametazonnal  Az FDA engedélyezte az RDV
akik nem mutatnak 5 nap vesekárosodásban GPT szintje a normál együtt alkalmazzák (Gilead használatát a COVID19-ben szenvedő,
után klinikai állapot- szenvedő betegeknél felső határérték több, Sciences, írásos tájékoztatás, kórházi kezelésre szoruló felnőttek és
javulást, a kezelést meg SBECD-felhalmozódás mint tízszeresére 2020. július). (≥12 éves és ≥40 kilós) gyermekek
lehet hosszabbítani jelentkezhet. emelkedik, valamint  A CQ vagy a HCQ esetében.
10 napig.  Minden 100 mg RDV akkor is, ha a GPT szintje csökkentheti az RDV  Létezik egy EUA 3,5 kg és 40 kg
liofilizált por ampulla 3 g megemelkedik és antivirális aktivitását; együttes közötti vagy 12 évnél fiatalabb és
Gépi lélegeztetésre és/vagy májgyulladás jeleit vagy alkalmazásuk nem ajánlott.4 legalább 3,5 kg tömegű, kórházban
SBECD-et és minden
ECMO-ra szoruló betegek tüneteit észlelik.4  Az RDV nem lép szignifikáns kezelt gyermekek számára.
100 mg/20 ml remdesivir
számára:
ampulla 6 g SBECD kölcsönhatásba az  A klinikai vizsgálatok listája itt érhető
 200 mg RDV intravénásan, oldatot tartalmaz. oszeltamivirral vagy a el: remdesivir
30‒120 percen keresztül baloxavirral (Gilead Sciences,
beadva az első napon, majd személyes és írásos
100 mg RDV intravénásan tájékoztatás, 2020. augusztus
a 2‒10. napon. és szeptember).
Az EUAa-ban ajánlott
adagolás 3,5 és 40 kg
közötti vagy 12 évnél
fiatalabb és legalább
3,5 kg-os, kórházban kezelt
gyermekek számára

3,5 és 40 kg közötti betegek
számára:
 5 mg/kg RDV
intravénásan, 30‒
120 percen keresztül
beadva az első napon, majd
2,5 mg/kg RDV a második
naptól.
 Gépi lélegeztetésre és/vagy
ECMO-ra nem szoruló
betegek számára az ajánlott
kezelési időtartam 5 nap.
Azon betegek esetében,
akik nem mutatnak 5 nap
után klinikai
állapotjavulást, a kezelést
meg lehet hosszabbítani
10 napig.
 Gépi lélegeztetésre és/vagy
ECMO-ra szoruló betegek
számára az ajánlott
kezelési időtartam 10 nap.
12 évnél fiatalabb és legalább
40 kg-os betegek számára
Ugyanaz az adagolás, mint a
felnőttek vagy 12 éves, vagy
annál idősebb és 40 kg-nál
nehezebb gyermekek
számára.
a
Az FDA EUA-ja engedélyezi az RDV vészhelyzeti alkalmazását a feltételezhetően COVID19-gyanús vagy laboratóriumi teszttel igazolt SARS-CoV-2-fertőzött, kórházban
kezelt 3,5 kg és 40 kg közötti, vagy 12 évnél fiatalabb, és 3,5 kg, vagy annál nehezebb gyermekek kezelésére. 5
Rövidítések magyarázata: AE = nemkívánatos esemény; GPT = alanin-aminotranszferáz; GOT = aszpartát-aminotranszferáz; AUC = görbe
alatti terület; AV = pitvar-kamrai; AZM = azitromicin; CBC = teljes vérkép; CQ = klorokin; CYP = citokróm P; ECG = elektrokardiogram
(EKG); ECMO = extrakorporális membránoxigenizáció; eGFR = becsült glomeruláris filtrációs ráta; EUA = vészhelyzeti használati engedély;
FDA = az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága; G6PD = glukóz-6-foszfát-dehidrogenáz; GI = gasztrointesztinális;
HCQ = hidroxiklorokin; HIV = humán immundeficiencia-vírus; i.v. = intravénásan; IVM = ivermektin; LPV = lopinavir; LPV/RTV =
lopinavir/ritonavir; MATE = multidrog- és toxinkiválasztó fehérje; OATP = organikus aniontranszporter polipeptid; a Bizottság = COVID19
Kezelési Irányelv Bizottság; P-gp = P-glikoprotein; PMA = posztmenstruációs kor; PO = szájon át (p.o.); RDV = remdesivir; RTV = ritonavir;
SARS-CoV-2 = súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2; SBECD = szulfobutiléter-béta-ciklodextrin; SCr = szérum
kreatinin; UGT = uridil-difoszfát-glükuroniltranszferáz; ULN = felső határérték

Hivatkozások
1. Food and Drug Administration. FDA cautions against use of hydroxychloroquine or chloroquine for COVID-19 outside of the hospital setting or a
clinical trial due to risk of heart rhythm problems. 2020. Available at: https://www.fda.gov/drugs/drug-safety-and-availability/fda-cautions-against-
usehydroxychloroquine-or-chloroquine-covid-19-outside-hospital-setting-or. Accessed February 3, 2021.
2. Ivermectin (Stromectol) [package insert]. Food and Drug Administration. 2009. Available at:
https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/label/2009/050742s024s025lbl.pdf.
3. Best BM, Capparelli EV, Diep H, et al. Pharmacokinetics of lopinavir/ritonavir crushed versus whole tablets in children. J Acquir Immune Defic Syndr.
4. Remdesivir (Veklury) [package insert]. Food and Drug Administration. 2020. Available at:
https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/label/2020/214787Orig1s000lbl.pdf.
5. Food and Drug Administration. Fact sheet for health care providers emergency use authorization (EUA) of remdesivir (GS-5734™). 2020. Available
at: https://www.fda.gov/media/137566/download. Accessed February 3, 2021

SARS-CoV-2-ellenes antitestkészítmények
• A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) számára nem áll rendelkezésre
elegendő adat ahhoz, hogy a COVID19 kezelésében a következő készítmények mellett vagy ellen
foglaljon állást:
• COVID19 konvaleszcens plazma
• Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) vészhelyzeti
használati engedélyt (EUA) adott ki a konvaleszcens plazma használatára hospitalizált
COVID19-betegek kezelésére (további részletekért lásd: Konvaleszcens plazma c.
fejezetben).
• Súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) specifikus
immunglobulinok
• A Bizottság nem rendelkezik jelenleg elég adattal ahhoz, hogy a következő SARS-CoV-2-ellenes
monoklonális antitestek alkalmazása mellett vagy ellen foglaljon állást nem hospitalizált, enyhe
vagy középsúlyos tüneteket mutató COVID19-betegek kezelésében:
• Bamlanivimab
• A casirivimab és az imdevimab kombinációja
• Az FDA vészhelyzeti használati engedélyeket (EUA-kat) adott ki a bamlanivimab és a
casirivimab, valamint az imdevimab kombinációjának használatára nem hospitalizált, enyhe
vagy középsúlyos tüneteket mutató COVID19-betegeknél, akiknél nagy a betegség
progressziójának kockázata (további részletekért lásd: SARS-CoV-2-ellenes monoklonális
antitestek).
• Az FDA nemrégiben a bamlanivimab és az etesevimab kombinációjának használatára is EUA-t
adott ki bizonyos nem hospitalizált, enyhe vagy középsúlyos tüneteket mutató COVID19-betegek
kezelésére. A Bizottság hamarosan kiadja ezen kombináció használatáról szóló ajánlását.

Bizonyítékok minősítése: I = egy vagy több randomizált klinikai vizsgálat jelentősebb limitációk
nélkül; IIa = egyéb randomizált vizsgálat vagy randomizált vizsgálatok alcsoportjainak analízise; IIb =
nem randomizált klinikai vizsgálat vagy megfigyeléses kohorszvizsgálat; III = szakértői vélemény

Konvaleszcens plazma

A COVID19-ből felépült donorok plazmája súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2
(SARS-CoV-2) elleni antitesteket tartalmazhat, amelyek segíthetnek a vírus legyőzésében és
módosíthatják a gyulladásos válaszreakciót. 1
Ajánlás
 A COVID19 Kezelési Irányelv Bizottság számára nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz,
hogy javaslatot tegyen a COVID19 konvaleszcens plazma COVID19 kezelésére való használata
mellett vagy ellen.
Az ajánlás indoklása
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat kellően kontrollált, megfelelő erősségű, randomizált
klinikai vizsgálatokból ahhoz, hogy a konvaleszcens plazma COVID19 kezelésére való használatának
hatásosságát és biztonságosságát értékelhessük. Azonban az Egyesült Államokban több mint 70 000
beteg kapott COVID19 konvaleszcens plazmát a Mayo Klinika Kiterjesztett Hozzáférhetőségi
Programján (EAP) keresztül, amelynek elsődleges célja az volt, hogy széleskörű hozzáférést biztosítson
a kísérleti konvaleszcens plazmához, és így nem tartalmazott kezeletlen kontrollkart. Mind az Egyesült
Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA), mind a Mayo Klinika végzett
retrospektív, közvetett hatásossági értékeléseket felhasználva a Mayo Klinika EAP adatait, feltételezve,
hogy azok a betegek, akik magasabb SARS-CoV-2 neutralizáló antitesttiterrel rendelkező
plazmaegységeket kaptak, jobb klinikai eredményekkel fognak rendelkezni, mint azok, akik
alacsonyabb antitesttiterű plazmaegységeket kaptak. Elemzéseik eredményei azt mutatják, hogy a nem
intubált betegeknek a magas antitesttiterű konvaleszcens plazma kedvezőbb lehet, mint az alacsony
titerű plazma, különösen, amikor a COVID19 diagnosztizálását követő 72 órán belül alkalmazzák.
Az FDA megállapította, hogy ezek az eredmények — a kisebb randomizált és nem randomizált
tanulmányokból, megfigyeléses kohorszokból és állatkísérletekből származó további adatokkal együtt
— megfelelnek a vészhelyzeti felhasználási engedély (EUA) kiadási kritériumainak.2,3 Annak ellenére,
hogy megfelelnek az EUA kiadás „hatékony lehet” kritériumának, az EAP elemzések nem elegendőek
ahhoz, hogy igazolják a konvaleszcens plazma hatásosságát vagy biztonságosságát, a randomizált,
kezeletlen kontrollcsoport hiánya és a potenciális zavaró tényezők miatt. Nincs széles körben elérhető
és általánosságban elfogadott legjobb tesztelési módszer a neutralizáló antitestek mérésére, és a
COVID19-ből felépült betegek plazmájának antitesttiterei rendkívül változóak. Továbbá előfordulhat,
hogy a COVID19-betegséggel kórházba került betegek a plazmadonorokéhoz hasonló SARS-CoV-2
neutralizáló antitesttiterekkel rendelkeznek, amelyek korlátozhatják a konvaleszcens plazma jótékony
hatását ebben a betegpopulációban.4,5 Több randomizált, placebokontrollált vizsgálat van folyamatban a
COVID19 konvaleszcens plazmával kapcsolatban.
A Bizottság EAP adatokat illető értékelése összhangban áll a konvaleszcens plazma EUA
dokumentumaiban található FDA megállapításokkal. 3,6,7
Javasolt cselekvési mechanizmus és a használat indoklása COVID19-ben szenvedő
betegeknél

A konvaleszcens plazma olyan betegeknél való alkalmazását megelőzően, akiknek kórtörténetében
súlyos allergiás vagy anafilaxiás transzfúziós reakció szerepel, a Bizottság javasolja, hogy
konzultáljanak transzfúziológus szakorvossal, aki összeköttetésben áll a kórház vérbankjával.
A rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy a COVID19 konvaleszcens plazma
beadását ritkán követik súlyos nemkívánatos hatások, valamint ezek megegyeznek az egyéb javallatokra
alkalmazott plazmainfúzió kockázataival. Ilyen kockázatok többek között a transzfúzióval átvitt
fertőzések (pl. humán immundeficiencia-vírus [HIV], hepatitisz-B, hepatitisz-C), allergiás reakciók,
anafilaxiás reakciók, nem hemolitikus lázas reakciók, transzfúzióval összefüggő akut tüdőkárosodás
(TRALI), transzfúzióval összefüggő keringés-túlterhelés (TACO) és hemolitikus reakciók. Hipotermia,
metabolikus szövődmények és poszttranszfúziós purpura szintén előfordulhatnak.7
További kockázat például az antitestfüggő felerősítés elméleti kockázata, valamint a hosszú távú
immunitás elnyomásának elméleti veszélye.
A terhesség alatt alkalmazott COVID19 konvaleszcens plazma biztonságosságát és hatékonyságát eddig
még nem értékelték. Számos folyamatban lévő, COVID19 konvaleszcens plazmát értékelő klinikai
vizsgálatban vesznek részt terhes nők.
A COVID19 konvaleszcens plazma biztonságosságát és hatékonyságát eddig még nem értékelték
gyermekgyógyászati betegeknél. A COVID19 konvaleszcens plazma gyermekeknél történő
alkalmazásának klinikai vizsgálatai folyamatban vannak.
Készítmény elérhetősége
2020. augusztus 23-án az FDA engedélyezte a konvaleszcens plazma használatát COVID19-
betegséggel kórházba került betegek kezelésére. 3 Mind a magas titerű (pl. ≥12 jel-hatáérték aránnyal
tesztelt Ortho VITROS SARS-CoV-2 IgG), mind az alacsony titerű COVID19 konvaleszcens plazma
használata engedélyezett.6,7 A konvaleszcens plazma már nem hozzáférhető a Mayo Klinika EAP-ján
keresztül, amelyet 2020. augusztus 28-ával megszüntettek. A kísérleti konvaleszcens plazma
transzfúziójával kapcsolatos iránymutatásokat illetően kérjük, olvassa el az FDA kísérleti COVID19
konvaleszcens plazmával kapcsolatos javaslatai c. weboldalt , míg a vérellátó intézmények kifejlesztik a
COVID19 konvaleszcens plazma gyártásához szükséges munkafolyamatokat összhangban az EUA-ban
meghatározott engedélyezési feltételekkel.
Azok a személyek, akik több mint 2 hete teljesen felépültek a COVID19-betegségből és szívesen
adnának plazmát, felvehetik a kapcsolatot a helyi véradó vagy plazmagyűjtő központtal vagy
meglátogathatják az FDA Adj COVID19 plazmát weboldalát.
Folyamatban vannak a randomizált klinikai vizsgálatok, amelyek a konvaleszcens plazma COVID19
kezelésére való használatát vizsgálják; a ClinicalTrials.gov weboldalon elérhető egy lista.
Legfrissebb klinikai adatok
Konvaleszcens plazma nyílt elrendezésű, randomizált klinikai vizsgálata súlyos vagy
életveszélyes COVID19-betegséggel küzdő kórházban kezelt betegeknél
2020. február 14-től április 1-jéig a kínai Vuhanban a konvaleszcens plazma adását a standard
terápiával összehasonlító nyílt, randomizált klinikai vizsgálatot végeztek súlyos vagy életveszélyes

állapotban lévő, laboratóriumi vizsgálattal igazolt COVID19-betegeken. Az elsődleges kimenetel a
klinikai állapotjavulásig eltelt idő volt, 28 napon belül.
Kizárólag olyan plazmaegységeket alkalmaztak a transzfúziók során, melyekben a SARS-CoV-2-vírus
tüskefehérjének receptorkötő doménjére specifikus IgG titere elérte a 1:640 értéket. A tünetek
jelentkezése és a vizsgálat randomizálása között eltelt medián idő 27 nap volt a kezelt csoport esetében
és 30 nap a kontrollcsoport esetében.8
A COVID19 növekvő vuhani incidenciája miatt a vizsgálatot korábban befejezték, a tervezett 200
helyett mindössze 103 beteg bevonását követően. A 28 napon belüli klinikai javulás idejében nem volt
jelentős különbség a kezelt csoport és a kontrollcsoport között (HR: 1,40; 95% CI: 0,79–2,49; p = 0,26).
A súlyos állapotú betegek esetében, a konvaleszcens plazmát kapók 91%-a és a kontrollbetegek 68%-a
mutatott javulást a 28. napra (23%-os különbség; esélyhányados (odds ratio; OR): 1,34; 95% CI: 0,98–
1,83; p = 0,07). Az életveszélyes állapotú betegek esetében a klinikai javulást mutató betegek aránya
hasonló volt a kezelt csoportban (21%) és a kontrollcsoportban (24%). Nem volt jelentős különbség a
mortalitásban (betegek 16%-a a kezelt csoportban és 24%-a a kontrollcsoportban; p = 0,30). 24 óra
elteltével a negatív SARS-CoV-2 virális polimeráz-láncreakció aránya jelentősen magasabb volt a
konvaleszcens plazmát kapott csoport esetében (45%), mint a kontrollcsoportnál (15%; p = 0,003), és a
különbségek 72 órán át megmaradtak.
A vizsgálat nem volt vak és a konvaleszcens plazmát átlagosan körülbelül 1 hónappal a betegség
kialakulását követően alkalmazták. Ezenkívül a vizsgálat korán befejeződött, így statisztikai ereje nem
elegendő arra, hogy kimutassa a különbségeket a vizsgált csoportok klinikai kimenetele között.
Konvaleszcens plazma nyílt elrendezésű, randomizált, multricentrikus klinikai
vizsgálata COVID19-betegségben szenvedő kórházban kezelt betegeknél (ConCOVID
vizsgálat)
Ez a tanulmány még nem esett át szakértői értékelésen.
2020. április 8-ától július 1-jéig 14 holland kórházban a konvaleszcensplazma-kezelés és a standard
terápia összehasonlító nyílt, randomizált klinikai vizsgálatát végezték kórházban kezelt COVID19-
betegeken. Kizárólag SARS-CoV-2 plakkredukciós semlegesítési teszttel (PRNT) igazoltan anti-SARS-
CoV-2 neutralizáló antitesteket tartalmazó, ≥1:80 PRNT50 titerű plazmát alkalmaztak. Az elsődleges
végpont a kórházba kerülést követő 60 napon belüli kórházi halálozás volt.
A vizsgálatot a kutatók és a vizsgálat adatbiztonság-ellenőrző testülete idő előtt leállította, amikor a
résztvevők kiindulási SARS-CoV-2 neutralizáló antitesttitereit és a konvaleszcens plazmáét hasonlónak
találták, ami kockáztatta volna a konvaleszcens plazma vizsgált betegpopulációra gyakorolt jótékony
hatását. 66 résztvevőből ötvenhárom rendelkezett anti-SARS-CoV-2 antitestekkel kiindulási állapotban,
annak ellenére, hogy a csupán 10 nap medián ideje voltak tüneteik. Az 56 résztvevő közül, akiknek a
vérét SARS-CoV-2 plakkredukciós semlegesítési teszttel vizsgálták, 44 (79%) rendelkezett a 115
donorhoz hasonló neutralizáló antitest szinttel (1:160 vs. 1:160 medián titer, p = 0,40). A vizsgálatnak a
leállítás időpontjában 86 résztvevője volt. A vizsgálati karok között nem volt különbség a halálozási
arányszám (p = 0,95), kórházi tartózkodás hossza (p = 0,68), illetve a betegség 15. napján megfigyelt
súlyosságának (p = 0,58) tekintetében.4
Korlátok
A vizsgálat korán befejeződött, így statisztikai ereje nem elegendő arra, hogy kimutassa a
különbségeket a vizsgált csoportok klinikai kimenetele között.

Konvaleszcens plazma nyílt elrendezésű, randomizált, multicentrikus klinikai vizsgálata
kórházban kezelt COVID19-betegeken (PLACID vizsgálat) Ez a tanulmány még nem
esett át szakértői értékelésen.
2020. április 22-étől július 14-éig 39 indiai hármas progresszivitási szintű ambulancián a konvaleszcens
plazmát alkalmazó és a standard terápia összehasonlító nyílt elrendezésű, randomizált klinikai
vizsgálatát végezték kórházban kezelt COVID19-betegeken. Az igazoltan COVID19-ben szenvedő,
súlyos betegség és hipoxia tüneteit mutató pácienseket akkor választották ki, ha a bevonáskor
rendelkezésre állt megfelelő donor plazma. A kritikus állapotú betegeket (akiknél az artériás vér
parciális oxigénnyomás/belégzési oxigén koncentráció aránya [PaO2/FiO2] <200 Hgmm volt vagy
sokkos állapotban voltak) kizárták a vizsgálatból. Az elsődleges kimenetel a betegség progressziójának
ideje volt 28 napig megfigyelve (pl. PaO2/FiO2 <100 Hgmm-ig) vagy bármely okból bekövetkező
halálozás a 28 nap alatt. Az intervenciós kar résztvevői két egység 200 ml-es plazmát kaptak 24 órás
különbséggel. Az antitest-tesztelés, amelynek segítségével a leadott plazma titerei értékelhetők, a
vizsgálat kezdetekor nem volt elérhető.
Négyszázhatvannégy résztvevőt randomizáltak; 235-öt a konvaleszcens plazma karba és 229-et a
standard terápia karba. A karok mind életkor tekintetében (mindkét karban 52 év volt a medián életkor),
mind a tünetek jelentkezésétől a beválogatás időpontjáig eltelt napok száma tekintetében (mindkét
karban átlagosan 8 nap) kiegyensúlyozottak voltak. A vizsgálati karok között nem volt különbség az
elsődleges kimenetel tekintetében (betegség progressziójáig eltelt idő és 28 napos halálozás). Az
összesített kimenetel 44 beteg esetében jelentkezett (18,7%) a konvaleszcens plazma karon belül és 41
beteg esetében (17,9%) a kontrollkaron belül. 34 beteg (14,5%) halt meg a konvaleszcens plazma karon
belül és 31 beteg (13,6%) a kontrollkaron belül. Mindkét kar esetében 17 résztvevő került súlyos
állapotba (7,2% a konvaleszcens plazma karon belül és 7,4% a standard terápia karon belül). 5
A SARS-CoV-2 antitest tesztelést nem használták a leadott konvaleszcens plazmaegységek
kiválasztására, így előfordulhat, hogy számos résztvevő alacsony titerű SARS-CoV-2 neutralizáló
antitesteket kapott. Emellett a vizsgálat nem volt vak.
A Mayo Klinika kiterjesztett hozzáférhetőségi programjának (EAP) nyílt elrendezésű
vizsgálatában COVID19 konvaleszcens plazma kezelésben részesült több tízezer beteg
klinikai kimenetelének prospektív biztonságossági és retrospektív exploratív analízise
A Kiterjesztett hozzáférés a konvaleszcens plazmához COVID19-betegek kezelésére program egy nyílt
elrendezésű, nem randomizált EAP volt, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a COVID19-ben
szenvedő súlyos vagy életveszélyes (kritikus) állapotban lévő felnőtt betegeket ellássa konvaleszcens
plazmával. A másodlagos célkitűzés a beavatkozás biztonságosságával kapcsolatos adatok gyűjtése
volt. A feltáró célok között szerepelt a 7 napos és a 28 napos halálozás felmérése. A programot, amely
különböző klinikai helyszíneken zajlott, a Mayo Klinika szponzorálta. A plazmadonorok SARS-CoV-2
antitest tesztelése és a SARS-CoV-2 neutralizációs potenciál felmérése nem volt kötelező. A betegek 1
vagy 2 egység (200–500 ml) konvaleszcens plazmát kaptak. A biztonságossági elemzés főbb
kimenetelei a súlyos nemkívánatos események voltak, beleértve a haláleseteket; a súlyos nemkívánatos
eseményeket 4 órával és 7 nappal a transzfúziót követően jelentették, vagy bekövetkezésük
időpontjában.3,6,9,10
Egy szakértők által értékelt publikáció összefoglalta az első 20 000 EAP plazmával kezelt beteg
biztonságossági kimeneteleit, akik 2020. április 3. és június 2. között vettek részt a vizsgálatban. 9 A
résztvevők harmada volt 70 évesnél idősebb, 60%-uk férfi volt, és 71%-uk súlyos vagy életveszélyes
COVID19-megbetegedésben szenvedett. A résztvevők húsz százaléka afroamerikai volt, 35%-uk latin-
amerikai, 5%-uk pedig ázsiai. A halálesetek közül tizenhármat értékeltek esetlegesen vagy

valószínűsíthetően a konvaleszcensplazma-kezeléssel összefüggőnek. A 83 nem fatális súlyos
nemkívánatos esemény közül, amelyet esetlegesen vagy valószínűsíthetően a konvaleszcensplazma-
kezeléssel összefüggőnek értékeltek, 37 TACO esemény, 20 TRALI esemény és 26 súlyos allergiás
reakció volt. Az életet veszélyeztető események között, amelyeket legkésőbb 7 nappal a transzfúziót
követően jelentettek, 87 trombózisos/tromboembóliás szövődmény, 406 tartós hipotenzió és 643
kardiális esemény szerepelt. A teljes halálozási arányszám 7 nap után 8,6% volt.
Mind az FDA, mind a Mayo Klinika végzett retrospektív, közvetett értékeléseket a COVID19
konvaleszcens plazma hatásosságát illetően, az EAP adatok alcsoportjainak felhasználásával,
feltételezve, hogy azok a betegek, akik magasabb titerű neutralizáló antitestekkel rendelkező
plazmaegységeket kaptak, jobb klinikai eredményekkel fognak rendelkezni, mint azok, akik
alacsonyabb antitesttiterű plazmaegységeket kaptak. Ezt a vizsgálati megközelítést a Mayo Klinika EAP
vizsgálati terve nem határozta meg előre.
Az FDA elemzése 4330 beteget vont be, és a donorok neutralizáló antitesttiterét a Broad Intézet mérte
pszeudovírus vizsgálattal.6 Az elemzés nem mutatott különbséget a 7 napos mortalitásban a magas
titerű és az alacsony titerű plazmát kapott páciensek között, a betegpopuláció összességében vagy az
intubált páciensek alcsoportjában. Azonban a nem intubált betegek körében (nagyjából kétharmada a
vizsgált alanyoknak), a transzfúziót követő 7 napon belüli mortalitás 11% volt azok körében, akik
magas titerű plazmát kaptak és 14% volt azok körében, akik alacsony titerű plazmát kaptak (p =
0,03).3 A 80 év alatti, nem intubált, COVID19 diagnózist követően 72 órán belül kezelést kapott
betegek post hoc elemzése kimutatta, hogy a 7 napos mortalitás alacsonyabb volt azoknak a
betegeknek a körében, akik magas titerű plazmát kaptak, mint az alacsony titerű plazmát kapottak
körében (6,3% vs. 11,3%,; p = 0,0008).6
A Mayo Klinika hasonló hatásossági elemzése, amely nem esett át szakértői értékelésen, 3082 olyan
résztvevőt vont be, akik egyetlen egység plazmát kaptak, azon 35 322 résztvevő közül, akik az EAP-on
keresztül 2020. július 4-ig kaptak plazmát. Az antitesttitereket az Ortho Clinical Diagnostics COVID19
IgG-vizsgálata segítségével mérték, és összehasonlították az alacsony (legalacsonyabb: 18%), közepes
és magas (legmagasabb 17%) titerű plazmát kapott páciensek eredményeit. A kiindulási jellemzők
kiigazítását követően, a 30 napos mortalitás az alacsony titerű csoport esetében 29% volt, míg a magas
titerű csoport esetében 25%. Ez a különbség nem érte el a statisztikailag szignifikáns értéket. Az FDA
elemzéseihez hasonlóan, a post hoc alcsoport vizsgálatok arra utalnak, hogy a 80 év alatti, nem intubált
páciensek esetében, akik a COVID19 diagnózisát követő 3 napon belül plazmához jutottak, a magas
titerű plazma jótékony hatású volt.10
• Kezeletlen kontrollcsoport hiányában a biztonságosságra és hatásosságra vonatkozó adatok
korlátozottan értelmezhetők. Nem zárható ki például az a lehetőség, hogy a kimenetelek közötti
különbség nem a magas titerű plazma jótékony hatásának, hanem az alacsony titerű plazma
káros hatásának tulajdonítható.
• Az EAP adatokat valószínűleg több zavaró tényező is befolyásolja, ilyenek lehetnek a COVID19
kezelésében meglévő regionális különbségek és időszakos trendek.
• A neutralizáló antitestek mérésére nem létezik széles körben elérhető és általánosan elfogadott
tesztelési módszer, és a COVID19-ből felépült betegek plazmájában található antitesttiterek
nagy változatosságot mutatnak.
• A hatásosssági analízisbe csak az EAP betegek egy alcsoportja került bevonásra, akik a
konvaleszcensplazma-kezelésben részesült betegeknek csak egy részét képviselik.
• Azon betegek alcsoportját, akiknél a legnagyobb becsült különbség mutatkozott a magas és
alacsony titerű konvaleszcens plazma hatása között – 80 évesnél fiatalabb, nem intubált, a
COVID19 diagnózisától számított 3 napon belül transzfúzióban részesült betegek – post hoc

kiválasztás során válogatták be az analízisbe, és az érvényesített szabályok előnyben
részesítették a magas titerű plazmával kezelt alcsoportokat. Ez a megközelítés hajlamos
túlbecsülni a kezelés hatását.
• Az FDA analízise 7 napos mortalitáson alapult, ami klinikailag nehezen értelmezhető, tekintettel
a COVID19-betegség hosszabb lefolyására. Mivel a kórházból való elbocsátás után nem történt
szigorú utánkövetést ebben a megfigyeléses vizsgálatban, a 30 napos mortalitás becsült értéke
bizonytalan.
A COVID19 konvaleszcens plazma egyéb klinikai vizsgálatai
Közlésre kerültek retrospektív eset-kontroll vizsgálatok is, melyekben a COVID19
konvaleszcensplazma-kezelésben részesült betegek klinikai kimenetelét vizsgálták. 11 Az egyik
vizsgálatba 2020. március 24. és április 8. között a New York City-beli Mount Sinai kórházban kezelt
betegeket vontak be. A vizsgálatban 39 egymás utáni, 1:320 hígítású SARS-CoV-2 tüskefehérje elleni
antitesteket tartalmazó konvaleszcensplazma-kezelésben részesült beteg klinikai kimenetelét
hasonlították össze 156, propenzitási érték szerint illesztett kontroll beteg kimenetelével. 2020. május
elsejéig a mortalitás a plazmakezelésen átesett betegek csoportjában 13%, míg a kontrollcsoportban
24% volt (p = 0,04, log-rank teszt), a kórházból hazabocsátottak aránya pedig a plazmával kezelt
betegeknél 72%, a kontrollcsoportban 67% volt. Az alcsoport-analízisek során a konvaleszcensplazma-
kezelés előnyösnek mutatkozott a nem intubált, rövidebb ideje tünetekkel rendelkező, terápiás
antikoagulálásban részesített betegek körében.
Egy másik vizsgálatban a konvaleszcensplazma-kezelés hatását a COVID19 standard kezelésével
hasonlították össze 2020. március 28. és július 6. között nyolc Houston Methodist kórházban. Az első
136 konvaleszcensplazma-kezelésben részesült beteg és két propenzitási érték szerint illesztett
kontrollcsoport kimenetelét hasonlították össze 28 nappal a transzfúziót, illetve a kórházi felvételt
követően. Az analízis egy trendszerű összefüggést mutatott, mely alapján a konvaleszcensplazma-
kezelés előnyös lehet. Különösen azon betegek csoportjánál figyeltek meg nagyobb különbséget a
mortalitásban, akiknél korán (felvétel után 72 órán belül) elkezdték a transzfúziót magas titerű plazmával
(tüskefehérje elleni protein RBD titere ≥1:1350).12
Más kisebb, nem kontrollált esettanulmányok is beszámoltak a COVID19 klinikai lefolyásáról, ezek
ugyancsak arra utalnak, hogy COVID19 konvaleszcensplazma-kezelésénél nem gyakoriak a súlyos
nemkívánatos események.1,13-18
Klinikai adatok egyéb vírusfertőzések esetén
Más vírusfertőzésekben, például SARS-ban, szintén ígéretesnek tűnt a konvaleszcensplazma-kezelés
alkalmazása.19-21 Ugyanakkor az egyetlen randomizált kontrollált vizsgálat, mely bizonyította a
konvaleszcensplazma-kezelés hatékonyságát fertőző betegségben, az argentin hemorrágiás láz
kezelésére vonatkozott, és több, mint negyven évvel ezelőtt zajlott.22 Jelenleg nem áll rendelkezésre
olyan konvaleszcensplazma-készítmény, melyet az FDA is jóváhagyott volna a COVID19 kezelésére.
Hivatkozások
1. Wang X, Guo X, Xin Q, et al. Neutralizing antibodies responses to SARS-CoV-2 in COVID-19 inpatients and
convalescent patients. Clin Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32497196.
2. Food and Drug Administration. Convalescent plasma letter of authorization. 2020. Available at:
https://www.fda.gov/media/141477/download. Accessed August 31, 2020.
3. Food and Drug Administration. EUA 26382: Emergency Use Authorization (EUA) decision memo. 2020
Available at: https://www.fda.gov/media/141480/download. Accessed August 31, 2020.

4. Gharbharan A, Jordans CCE, Geurts van Kessel C, et al. Convalescent plasma for COVID-19: a randomized
clinical trial. medRxiv. 2020; Preprint. Available at:
5. Agarwal A, Mukherjee A, Kumar G, et al. Convalescent plasma in the management of moderate COVID-19 in
India: an open-label parallel-arm phase II multicentre randomized controlled trial (PLACID Trial). medRxiv.
2020; Preprint. Available at: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.09.03.20187252v2.
6. Food and Drug Administration. EUA 26382: emergency use authorization (EUA) request. 2020. Available at:
https://www.fda.gov/media/141481/download.
7. Food and Drug Administration. EUA of COVID-19 convalescent plasma for the treatment of COVID-19 in
hospitalized patients: fact sheet for health care providers. 2020. Available at:
https://www.fda.gov/media/141478/download. Accessed September 22, 2020.
8. Li L, Zhang W, Hu Y, et al. Effect of convalescent plasma therapy on time to clinical improvement in patients
with severe and life-threatening COVID-19: a randomized clinical trial. JAMA. 2020. Available at:
9. Joyner MJ, Bruno KA, Klassen SA, et al. Safety update: COVID-19 convalescent plasma in 20,000
hospitalized patients. Mayo Clinical Proceedings. 2020. Available at: https://mayoclinicproceedings.org/pb/
assets/raw/Health%20Advance/journals/jmcp/jmcp_ft95_6_8.pdf. Accessed June 26, 2020.
10. Joyner MJ, Senefeld JW, Klassen SA, et al. Effect of convalescent plasma on mortality among hospitalized
patients with COVID-19: initial three-month experience. medRxiv. 2020. Available at:
11. Liu STH, Lin HM, Baine I, et al. Convalescent plasma treatment of severe COVID-19: a propensity
scorematched control study. Nat Med. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32934372.
12. Salazar E, Christensen PA, Graviss EA, et al. Treatment of coronavirus disease 2019 patients with
convalescent plasma reveals a signal of significantly decreased mortality. Am J Pathol. 2020. Available at:
13. Salazar E, Perez KK, Ashraf M, et al. Treatment of COVID-19 patients with convalescent plasma in Houston,
Texas. medRxiv. 2020; Preprint. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32511574.
14. Ahn JY, Sohn Y, Lee SH, et al. Use of convalescent plasma therapy in two COVID-19 patients with acute
respiratory distress syndrome in Korea. J Korean Med Sci. 2020;35(14):e149. Available at:
15. Pei S, Yuan X, Zhang Z, et al. Convalescent plasma to treat COVID-19: Chinese strategy and experiences.
medRxiv. 2020; Preprint. Available at: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.04.07.20056440v1.
16. Ye M, Fu D, Ren Y, et al. Treatment with convalescent plasma for COVID-19 patients in Wuhan, China. J
Med Virol. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32293713.
17. Zeng Q, Yu Z, Gou J, et al. Effect of convalescent plasma therapy on viral shedding and survival in COVID-
19 patients. The Journal of Infectious Diseases. 2020;In press. Available at:
https://academic.oup.com/jid/advance-article/doi/10.1093/infdis/jiaa228/5826985.
18. Duan K, Liu B, Li C, et al. Effectiveness of convalescent plasma therapy in severe COVID-19 patients. Proc
Natl Acad Sci US. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32253318.
19. Burnouf T, Radosevich M. Treatment of severe acute respiratory syndrome with convalescent plasma. Hong
Kong Med J. 2003;9(4):309; author reply 310. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12904626.
20. Cheng Y, Wong R, Soo YO, et al. Use of convalescent plasma therapy in SARS patients in Hong Kong. Eur J
Clin Microbiol Infect Dis. 2005;24(1):44-46. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15616839.
21. Mair-Jenkins J, Saavedra-Campos M, Baillie JK, et al. The effectiveness of convalescent plasma and
hyperimmune immunoglobulin for the treatment of severe acute respiratory infections of viral etiology: a

systematic review and exploratory meta-analysis. J Infect Dis. 2015;211(1):80-90. Available at:
22. Maiztegui JI, Fernandez NJ, de Damilano AJ. Efficacy of immune plasma in treatment of Argentine
haemorrhagic fever and association between treatment and a late neurological syndrome. Lancet.

SARS-CoV-2-re specifikus immunglobulinok
Utoljára frissítve: 2020. július 17.

Ajánlás
• A COVID19 Kezelési Irányelv Bizottság számára nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy
javaslatot tegyen a SARS-CoV-2-re specifikus immunglobulinok COVID19 kezelésére történő
használata mellett vagy ellen.
Indoklás
Jelenleg nem áll rendelkezésre klinikai adat a SARS-CoV-2-re specifikus immunglobulinok
használatáról. Az ezt kutató vizsgálatok még nem indultak el, a betegbevonás szakaszában vannak.
Vélt hatásmechanizmus és indoklás COVID19-ben szenvedő betegeknél
A COVID19-betegségből gyógyultaktól vett plazmából koncentrált ellenanyag-készítmény, SARS-
CoV-2 specifikus immunglobulin állítható elő, amely potenciálisan gátolhatja a vírust, és
módosíthatja a gyulladásos válaszreakciót. A vírusspecifikus immunglobulinok használata más
vírusfertőzések esetén hatásosnak és biztonságosnak bizonyult (pl. Citomegalovírus (CMV)
immunglobulin használata poszttranszplantációs CMV fertőzés prevenciójára, vagy a varicella zoster
(VZV) immunglobulin használata utólagos profilaxisra a fokozott VZV rizikóval rendelkező
egyéneknél); ugyanakkor nem állnak rendelkezésre erre vonatkozó klinikai adatok a COVID19-
betegség esetében. Lehetséges kockázatok közé tartoznak a transzfúziós reakciók. Az elméleti
kockázatok között lehet továbbá az ellenanyagfüggő fertőzés-fokozódás (ADE) jelensége is.
Klinikai adatok
Jelenleg nem áll rendelkezésre klinikai adat a SARS-CoV-2-re specifikus immunglobulinok
használatáról a COVID19 kezelésében. Hasonlóképpen a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) és
a közel-keleti légzőszervi szindróma (MERS) kezelésében sem állnak rendelkezésre klinikai adatok a
specifikus immunglobulin és hiperimmunglobulin készítmények használatáról.
Kórokozó specifikus immunglobulin készítményeket várandósoknál is alkalmaznak varicella zoster
fertőzés és veszettség prevenciójára, továbbá klinikai vizsgálatok folynak a kongenitális CMV fertőzés
kezelésére is.
Hiperimmunglobulin készítményeket számos vírusfertőzés kezelésére alkalmaztak gyermekekben,
például VZV, légúti óriássejtes vírus és CMV fertőzésben; egyéb légúti vírusokban viszont kevés
adattal rendelkezünk az alkalmazásáról.

SARS-CoV-2-ellenes monoklonális antitestek

A bamlanivimab, valamint a casirivimab és az imdevimab kombinációja a súlyos akut légzőszervi
tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) elleni monoklonális antitestek, amelyek az FDA által
kiadott vészhelyzeti használati engedéllyel (EUA) elérhetőek olyan enyhe vagy középsúlyos COVID19-
fertőzött járóbetegek számára, akiknél nagy a veszélye, hogy a betegség súlyossá válik és/vagy kórházi
kezelés válik szükségessé.
A legfrissebb klinikai vizsgálati adatokra alapozva (lent összefoglalva) a COVID19 kezelési irányelveit
összeállító bizottság (a Bizottság) a következőket határozta:
 Mostanáig nincs elegendő adat ahhoz, hogy a bamlanivimab vagy a casirivimab és imdevimab
kombinációjának használata vagy mellőzése mellett foglaljon állást enyhe vagy középsúlyos
COVID19-betegek otthoni kezelésére. Ezeknek a készítmények a használatára vonatkozó
előzetes adatok az 1. és 2. fázisú klinikai vizsgálatokból származnak, amelyekben viszonylag
kevesen vettek részt, és csak kevés COVID19-cel kapcsolatos klinikai eseményről számoltak be.
A nagy 3. fázisú randomizált, kontrollos vizsgálat végső eredményei további információval
fognak szolgálni a Bizottság monoklonális antitestek használatával kapcsolatos ajánlásaira
vonatkozóan.
 Az egészségügyi szolgáltatókat arra bátorítjuk, hogy beszéljék meg betegeikkel az anti-SARS-
CoV-2 monoklonális antitest klinikai vizsgálatban történő részvételt, amennyiben bármilyen
vizsgálat elérhetővé válik.
 A monoklonális antitestekkel történő kezelés EUA kritériumainak megfelelő magas kockázatú
betegek esetében érdemes megvitatni a készítmény potenciális előnyeit és kockázatait egy beteg
és orvos közötti közös döntéshozatal részeként.
 A bamlanivimabot, valamint a casirivimab és imdevimab kombinációját nem szabad a
COVID19-betegek standard terápiájának tekinteni.
 Jelenleg nem áll rendelkezésre összehasonlító adat arról, hogy léteznek-e különbségek a klinikai
hatásosságban vagy biztonságosságban a bamlanivimab, valamint a casirivimab és imdevimab
kombinációja között.
 Azok a betegek, akik COVID19 miatt kórházba kerülnek, nem kaphatnak bamlanivimabot vagy a
casirivimab és imdevimab kombinációját klinikai vizsgálat keretein kívül, habár a készítmények
használata megfontolandó COVID19-től eltérő indikációk miatt olyan a hospitalizált betegeknél,
akik megfelelnek az EUA használati kritériumainak.
Háttér
A SARS-CoV-2 genomja négy fő szerkezeti proteint kódol: tüske (S), burok (E), membrán (M), és
nukleokapszid (N), illetve a nem szerkezeti és járulékos proteineket. A S-protein további két alegységgé
osztható, az S1-re és az S2-re, amelyek a gazdasejthez kapcsolódást és az inváziót segítik elő. A
receptorkötő doménjén (RBD) keresztül az S1 hozzákapcsolódik a gazdasejten elhelyezkedő
angiotenzinkonvertáló enzim 2-höz (ACE2); ez elindít egy konformációs változást az S2-alegységben,
ami a vírus-gazdasejt membránfúzióját és a vírusbejutást eredményezi. 1
A COVID19-betegek jelentős része a SARS-CoV-2 elleni neutralizáló antitesteket termel körülbelül
10 nappal a betegség kezdetét követően, és a súlyosabb állapotúaknál magasabb ellenanyagszinteket
figyeltek meg.2 A COVID19-betegek plazmájának neutralizáló aktivitása korrelált a SARS-CoV-2 S- és
N-proteinek elleni antitestválaszok mértékével. Ezáltal az S-proteint megcélzó monoklonális antitestek

képesek megelőzni a SARS-CoV-2-fertőzést és javítani a tüneteket, illetve meggátolni a betegség
súlyosbodását az enyhe és középsúlyos COVID19-betegeknél.
Számos SARS-CoV-2 elleni monoklonális antitestet fejlesztettek ki és jellemeztek. 3-7 A COVID19
kezelésére és megelőzésére vonatkozó hatékonyságuk kiértékelése folyamatban van.
2020 novemberében az FDA kiadott két EUA-t, egyet a bamlanivimabra, egyet pedig a casirivimab és
imdevimab kombinációjának használatára.
Az EUA-k engedélyezik a készítmények alkalmazását olyan nem hospitalizált (12 év és 40 kg feletti),
enyhe vagy középsúlyos tüneteket mutató, laboratóriumi vizsgálattal igazolt SARS-CoV-2-fertőzésben
szenvedő betegeknél, akiknél fokozott a súlyos betegség kialakulásának és/vagy hospitalizációnak a
kockázata. A gyógyszerek alkalmazása a pozitív SARS-CoV-2-tesztet követően a lehető leghamarabb
javasolt, illetve a tünetek kezdete után 10 napon belül. Az EUA kiadása nem jelenti az FDA
jóváhagyását.
A bamlanivimab (LY-CoV555 vagy LY3819253 néven is ismert) egy neutralizáló monoklonális antitest,
amely a SARS-CoV-2-tüskefehérje RBD-jét célozza. A bamlanivimab 700 mg-os egyszeri dózisát
intravénásan adják be.
A casirivimab (korábban REGN10933) és az imdevimab (korábban REGN10987) két rekombináns
humán monoklonális antitest, amelyek a SARS-CoV-2 RBD-jének nem átfedő epitópjával kötődnek.
Ennek a két antitestnek a kombinációja meggátolja az RDB-t abban, hogy a gazdasejthez kötődjön. A
monoklonális antitesteket intravénásan adják a casirivimab 1200 mg és az imdevimab 1200 mg
kombinált egyszeri dózisaként.
Legfrissebb klinikai vizsgálati adatok

Bamlanivimab
A Blocking Viral Attachment and Cell Entry with SARS-CoV-2 Neutralizing Antibodies (BLAZE-1)
randomizált, kontrollos, 2. fázisú vizsgálat a bamlanivimab három dózisát hasonlította össze placebóval. 8
A vizsgálat időközi elemzése arra utal, hogy a bamlanivimab alkalmazása potenciális klinikai előnyökkel
bír olyan enyhe vagy középsúlyos COVID19-járóbetegeknél, akik infúzióban kapták az antitesteket
medián 4 napig a tünetek megjelenését követően. A poolozott bamlanivimabkarban a 309 résztvevő
közül 5 (1,6%), a placebokarban pedig 143 résztvevő közül 9 (6,3%) került kórházba vagy sürgősségi
osztályra. A hospitalizáció szempontjából magas kockázatú betegek egy alcsoportanalízisében (olyan
kiterjesztett definíciót használva, amely megbecsüli a bamlanivimabbal történő kezelésre vonatkozó
EUA-kritériumokat), a poolozott bamlanivimabkarban 136-ból 4 (2,9%), míg a placebokarban 69-ből
7 résztvevő (10,1%) került kórházba vagy szorult sürgősségi ellátásra. 9
Casirivimab és imdevimab kombinációja
Az R10933-10987-COV-2067 vizsgálat egy randomizált, kontrollos 1. és 2. fázisú klinikai vizsgálat,
amely a casirivimab és imdevimab kombinációjának két dózisát hasonlítja össze a placebóval. A
vizsgálat egy időközi elemzése szerint potenciális klinikai előnnyel bír a casirivimab és imdevimab
kombinációja olyan enyhe vagy középsúlyos COVID19-járóbetegek esetében, akik a
gyógyszerkombinációt infúzión keresztül kapták medián 3 napig a tünetek megjelenését követően. 10 Az
EUA-igénylés miatt az FDA-hoz benyújtott post hoc analízisben a poolozott casirivimab és imdevimab
kombinációs karon 434 résztvevőből 8 (2%), míg a placebokaron 231-ből 10 (4%) került kórházba vagy
szorult sürgősségi ellátásra a 28 napos kezelés alatt. A hospitalizáció szempontjából magas kockázatú
résztvevők között (az EUA szerinti magas kockázat definícióját alkalmazva, és így megbecsülve a
populáció azon hányadát, akiknek ajánlanák a kezelést) a poolozott casirivimab és imdevimab
kombinációs karon a 151 vizsgálatban résztvevő személyből 4 (3%), míg a placebokaron 78-ból 7 (9%)
került kórházba vagy szorult sürgősségi ellátásra.

Az R10933-10987-COV-2067 vizsgálatban résztvevő 275 beteg alcsoportjának közétett időközi
elemzése szerint a casirivimab és imdevimab kombinációja nagyobb hatással lehet azoknál a
résztvevőknél, akiknek negatív a SARS-CoV-2 szérum antitest (endogén antitestek) tesztjük
kiinduláskor. Ebben az analízisben azon résztvevők aránya, akiknek legalább egy COVID19-hez köthető
orvosi vizsgálata volt (beleértve a kórházi, sürgősségi vagy ügyeleti ellátást, és a háziorvosnál tett
látogatást/telemedicinát), alacsonyabb volt a casirivimab és imdevimab kombinációs csoportban (182
résztvevőből 6 [3%] a poolozott dózisoknál), mint a placebocsoportban (93 résztvevőből 6 [6%]). A
vizsgálat kezdetén a szérum antitest szempontjából negatív résztvevők egy alcsoportjában a csoporton
belüli különbségek az orvosi vizsgálatot igénylő betegek körében nagyobbak voltak (a poolozott
antitestcsoportban a 80 résztvevő közül 5 [6%], míg a placebocsoportban a 33 résztvevő közül 5
[15%]).11
További információkért lásd 3a táblázat.
Ezekre vizsgálati eredményekre alapozva az FDA engedélyezte EUA-k kiadásával a monoklonális
antitestek alkalmazását olyan enyhe vagy középsúlyos COVID19-fertőzött járóbetegek esetében, akiknél
nagy a veszélye, hogy a betegség súlyossá válik és/vagy kórházi kezelés válik szükségessé.
Az FDA által kiadott EUA-k nem engedélyezik az antitestek alkalmazását kórházban kezelt COVID19-
betegek esetében, habár a használatuk megfontolandó hospitalizált betegek esetében nem COVID19-
indikáció esetén és akkor, ha megfelelnek a készítmények használatára vonatkozó EUA kritériumoknak.
A „COVID19-cel hospitalizált betegeknek adott, vizsgálat alatt álló gyógyszerek biztonságossága és
hatásossága egy multicentrikus, adaptív, randomizált, vak, kontrollos klinikai vizsgálatban” (ACTIV-3
vizsgálat) egy résztanulmányában a randomizált, COVID19-cel hospitalizált betegek 7000 mg
bamlanivimabot vagy placebót kaptak. 2020. október 26-án, egy előre meghatározott, időközi,
eredménytelenségre vonatkozó elemzést követően a vizsgálatba történő beválogatást leállították a
klinikai előnyök hiánya miatt.12 A 314 hospitalizált beteg körében (163 a bamlanivimabkaron és 151 a
placebokaron) a pulmonális kimenetelek hasonlóak voltak az 5. napon (annak az esélyhányadosa, hogy a
bamlanivimabkaron kedvezőbb kategóriába kerül, mint a placebokaron: 0,85; 95% CI, 0,56–1,29;
p = 0,45). A kórházi elbocsátásig eltelt idő szintén hasonló volt a két karon (incidenciasűrűség-hányados
0,97; 95% CI, 0,78–1,20).13 Azok a betegek, akik COVID19 miatt kórházba kerülnek, nem kaphatnak
bamlanivimabot vagy casirivimab és imdevimab kombinációs kezelést, kivéve klinikai vizsgálatok
során. Az FDA engedélyezi EUA-k kiadásával a monoklonális antitestek alkalmazását COVID19-től
eltérő indikáció miatt hospitalizált betegek esetében, feltéve, hogy enyhe vagy középsúlyos betegek,
illetve nagy a veszélye, hogy a betegségük súlyossá válik és/vagy kórházi kezelés válik szükségessé. 14,15
A Bizottság ajánlásainak indoklása

A fentebb ismertetett vizsgálatokban a résztvevők száma alacsony volt, és csak korlátozott számú
klinikai eseményről (pl. hospitalizáció vagy sürgősségi osztályon történő ellátás) számoltak be. Mivel a
klinikai események száma alacsony, nehéz határozott következtetéseket levonni az anti-SARS-CoV-2-
antitestek hatásosságával kapcsolatban. Továbbá, ha van is klinikai előny, bizonytalan, hogy mely
betegek számára lehet előnyösebb az antitestek alkalmazása. Habár a bamlanivimab-vizsgálatban
közzétett adatok azt jelzik, hogy körülbelül a betegek kétharmadának volt magas kockázatú betegsége,
az antitestkarban a betegek csak 10,7%-a, a placebokarban pedig a betegek csak 14%-a volt 65 év feletti.
A casirivimab és imdevimab kombináció EUA-ját támogató vizsgálatban (lásd fentebb) a résztvevők
mindössze 34%-át ítélték magas kockázatúnak. További klinikai vizsgálati adatok szükségesek ahhoz,
hogy további bizonyítékokkal szolgáljanak ezen készítmények biztonságosságára és hatásosságára
vonatkozóan, illetve, hogy azonosítsák azt a populációt, amelynél a legnagyobb előnnyel bírnak.
További információkért lásd 3a táblázat.

Monitorozás
• A bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombinációjának beadása csak egészségügyi
környezetben olyan képzett egészségügyi személyzet által javasolt, akik azonnal hozzáférnek a
gyógyszerekhez, ha súlyos infúziós reakció lép fel, valamint az azonnali sürgősségi orvosi ellátás
is biztosított.
• A beteget az infúzió során, majd azt követően legalább 1 órán át szoros megfigyelés alatt kell
tartani.
• Nincs szükség a gyógyszeradagolás módosításra a testsúly, veseelégtelenség, vagy enyhe
májelégtelenség miatt.
• A BLAZE-1 vizsgálatban a bamlanivimabnak tulajdonított leggyakoribb nemkívánatos
események a következők voltak: hányinger, hasmenés, szédülés, fejfájás, viszketés és hányás. A
bamlanivimab biztonságossági profilja mindhárom dózis esetén megegyezett a placebóéval.
• Túlérzékenység, beleértve az anafilaxiát és az infúziós reakciókat, előfordulhat. A bamlanivimab
használatára kiadott EUA szerint a folyamatban levő vizsgálatok több mint 850 bamlanivimabbal
kezelt résztvevője közül egy anafilaxiás reakciót és egy súlyos, infúzióval összefüggő reakciót
jelentettek, és mindkettő kezelést igényelt, köztük egy esetben adrenalint.
• A casirivimab és imdevimab EUA adatlapja szerint az R10933-10987-COV-2067 vizsgálatban a
casirivimab és imdevimab kombinációs kezelésben részesülő 533 résztvevő közül egynél lépett
fel anafilaxiás reakció, amely adrenalinkezelést igényelt, illetve négy résztvevőnek, akik a
gyógyszerkombináció (4000 mg casirivimab és 4000 mg imdevimab) 8000 mg-os dózisát kapták,
2. fokú vagy súlyosabb infúzióhoz kapcsolódó reakcióik voltak, ami két esetben az infúzió
végleges leállítását eredményezte.
• Valószínűtlenek a bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombinációja és a vesén
keresztül kiválasztódó gyógyszerek, vagy citokróm-P450 szubsztrátok, inhibitorok és induktorok
között fellépő gyógyszerkölcsönhatások.
• További információkért lásd a 3b táblázatot.
• A bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombinációs kezelésben részesülő betegek
esetén az mRNS alapú COVID19-vakcinával történő oltást elővigyázatosságból el kell halasztani
legalább 90 nappal, hogy az antitestkezelés ne zavarja meg a vakcina-indukált
immunválaszokat.16

• Miként az immunglobulin (Ig) G monoklonális antitestek esetében is történik, a bamlanivimab,
vagy casirivimab és imdevimab kombinációja is várhatóan átjut a placentán. Nem áll
rendelkezésre adat a bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombinációja terhesség során
történő alkalmazására vonatkozóan; azonban általánosságban az IgG készítményeket nem kell
visszatartani a terhesség miatt, amikor azok alkalmazása indokolt.
• A bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombinációját nem szabad visszatartani azoktól
a várandós nőktől, akiknek állapota nagyobb kockázatot jelent súlyos COVID19 kialakulására, és
akik esetében a klinikus úgy ítéli meg, hogy a potenciális előny nagyobb, mint a potenciális
kockázat (lásd alább a bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombinációja
használatának EUA kritériumait).

• Ösztönözni kell a várandós nők klinikai vizsgálatba történő bevonását azért, hogy döntéseket
tudjanak hozni az anti-SARS-CoV-2-antitestek várandós nőknek történő beadásra vonatkozóan.

• A legtöbb középsúlyos és súlyos COVID19-fertőzött gyermek állapota, különösen azoké, akiknél
a bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombinációja használatára kiadott EUA-ban
meghatározott kockázati tényezők fennállnak, nem fog súlyosbodni és specifikus terápia nélkül
meggyógyulnak.
• A hospitalizált COVID19-fertőzött gyerekeknél fennálló kockázati tényezőket még nem
határozták meg egyértelműen a felnőttekével azonos mértékben, így megnehezítve azoknak az
azonosítását, akiknél a hospitalizáció legmagasabb kockázata áll fent, továbbá azokét, akiknél
nagyobb a valószínűsége, hogy hasznukra válik a bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab
kombináció alkalmazása
• Minden egyes esetben külön kell dönteni gyermek infektológus szakorvos bevonásával a
bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombináció használatáról olyan gyerekeknél, akik
megfelelnek az EUA-kritériumoknak. A Pediatric Infectious Diseases Society által jóváhagyott
további irányelveket egy nemrégiben megjelent publikációban tették elérhetővé.
• A COVID19 kezelésére alkalmazott bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombinációs
terápiában részesülő gyerekek – ideértve a kockázati csoportba tartozókat – klinikai
eredményeire vonatkozóan további adatokra van szükség.
• Jelenleg több klinikai vizsgálat zajlik vagy tart előkészítési fázisban a bamlanivimab, casirivimab
és imdevimab kombináció, és más monoklonális antitestek COVID19 kezelésére történő
használatának – önmagukban vagy kombinációban – értékelésével kapcsolatban. Kérjük, olvassa
el a ClinicalTrials.gov honlapot a legfrissebb információkért a bamlanivimab klinikai vizsgálatok
és casirivimab és imdevimab kombinációja klinikai vizsgálatok oldalon.
• Az egészségügyi szolgáltatókat bátorítjuk, hogy beszéljék meg az enyhe vagy középsúlyos
COVID19-ben szenvedő betegeikkel a SARS-CoV-2 neutralizáló antitestekkel történő klinikai
vizsgálatban való részvételt.
• A bamlanivimabot, valamint a casirivimab és az imdevimab kombinációját az FDA engedélyezte
EUA-val olyan enyhe vagy középsúlyos COVID19-fertőzött járóbetegek számára, akiknél nagy a
veszélye, hogy a betegség súlyossá válik és/vagy kórházi kezelés válik szükségessé.
• Mivel előfordulhat, hogy a bamlanivimab vagy a casirivimab és imdevimab kombinációja
korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, valamint mivel a gyógyszer szétosztása és adagolása
is kihívást jelent, így azokat a betegeket kell előnyben részesíteni, akik a COVID19 progressziója
szempontjából a legveszélyeztetettebbek az EUA-ban meghatározott szempontok szerint.
Továbbá erőfeszítéseket kell tenni, hogy a COVID19 által leginkább érintett közösségek számára
méltányosan biztosítani lehessen a bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombináció
elérhetőségét.
A magas kockázat kritériumai a bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab

kombináció vészhelyzeti használati engedélyezésében
Az FDA engedélyezte a bamlanivimab vagy casirivimab és imdevimab kombinációjának vészhelyzeti
használatát a betegség súlyossá válására és a hospitalizációra magas kockázatú enyhe vagy középsúlyos

COVID19-ben szenvedő, kórházi kezelésre nem szoruló felnőttek, valamint a 12 év és 40 kg feletti
gyermekek számára. Az EUA-ban meghatározott magas kockázat kritériumai:
 Testtömegindex (BMI) ≥35
 Krónikus vesebetegség
 Diabétesz mellitusz
 Immunhiányos állapot
 Jelenleg immunszuppresszív kezelésben részesül
 kor ≥65 év
 kor ≥55 év, és
 szív-érrendszeri betegség, vagy
 hipertónia, vagy
 krónikus obstruktív tüdőbetegsége (COPD) vagy más krónikus légzőszervi betegsége van.
 12–17 év között, és
 ha BMI-je a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kor és nem alapján
számított növekedési görbéje szerint 85 percentilis feletti, vagy
 sarlósejtes vérszegénységben, vagy
 veleszületett vagy szerzett szívbetegségben, vagy
 idegrendszeri fejlődési rendellenességben (pl. cerebrális bénulásban) szenved, vagy
 orvosi ellátással összefüggően technikai eszköz (pl. tracheosztóma, gasztrosztóma, nem
COVID19-cel összefüggő pozitív nyomású lélegeztetés) használatára szorul, vagy
 asztmában vagy reaktív légúti vagy más krónikus légzőszervi betegségben szenved, ami
miatt napi gyógyszeres kezelést igényel.
Hivatkozások
1. Jiang S, Hillyer C, Du L. Neutralizing antibodies against SARS-CoV-2 and other human coronaviruses.
Trends Immunol. 2020;41(5):355-359. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32249063.
2. Wang Y, Zhang L, Sang L, et al. Kinetics of viral load and antibody response in relation to COVID-19
severity. J Clin Invest. 2020;130(10):5235-5244. Available at:
3. Ju B, Zhang Q, Ge J, et al. Human neutralizing antibodies elicited by SARS-CoV-2 infection. Nature.
4. Wang C, Li W, Drabek D, et al. A human monoclonal antibody blocking SARS-CoV-2 infection. Nat
Commun. 2020;11(1):2251. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32366817.
5. Cao Y, Su B, Guo X, et al. Potent neutralizing antibodies against SARS-CoV-2 identified by high-throughput
single-cell sequencing of convalescent patients’ B cells. Cell. 2020;182(1):73-84 e16. Available at:
6. Zost SJ, Gilchuk P, Chen RE, et al. Rapid isolation and profiling of a diverse panel of human monoclonal
antibodies targeting the SARS-CoV-2 spike protein. Nat Med. 2020;26(9):1422-1427. Available at:
7. Hansen J, Baum A, Pascal KE, et al. Studies in humanized mice and convalescent humans yield a SARS-CoV-
2 antibody cocktail. Science. 2020;369(6506):1010-1014. Available at:
8. Chen P, Nirula A, Heller B, et al. SARS-CoV-2 neutralizing antibody LY-CoV555 in outpatients with
COVID-19. N Engl J Med. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33113295.
bamlanivimab. 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/143603/download. Accessed February 9, 2021.

casirivimab and imdevimab. 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/143892/download. Accessed
February 9, 2021.
11. Weinreich DM, Sivapalasingam S, Norton T, et al. REGN-COV2, a neutralizing antibody cocktail, in
outpatients with COVID-19. N Engl J Med. 2020. Available at:
12. National Institute of Allergy and Infectious Diseases. Statement—NIH-sponsored ACTIV-3 trial closes LY-
CoV555 sub-study. 2020. Available at:
https://www.niaid.nih.gov/news-events/statement-nih-sponsored-activ-3-trial-closes-ly-cov555-sub-study.
13. ACTIV-3/TICO LY-CoV555 Study Group, Lundgren JD, Grund B, et al. A neutralizing monoclonal antibody
for hospitalized patients with COVID-19. N Engl J Med. 2020. Available at:
14. Food and Drug Administration. Frequently asked questions on the emergency use authorization for
bamlanivimab 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/143605/download. Accessed January 20, 2021.
15. Food and Drug Administration. Frequently asked questions on the emergency use authorization of casirivimab
+ imdevimab. 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/143894/download. Accessed January 20, 2021.
16. Centers for Disease Control and Prevention. Interim clinical considerations for use of mRNA COVID-19
vaccines currently authorized in the United States. 2021. Available at:
https://www.cdc.gov/vaccines/covid-19/info-by-product/clinical-considerations.html. Accessed January 20,
2021.
17. Wolf J, Abzug MJ, Wattier RL, et al. Initial guidance on use of monoclonal antibody therapy for treatment of
COVID-19 in children and adolescents. J Pediatric Infect Dis Soc. 2021. Available at:

3a táblázat: SARS-CoV-2-ellenes monoklonális antitestek: válogatott klinikai adatok

LY-CoV555 (Bamlanivimab) COVID19-járóbetegeknél (BLAZE-1 időközi elemzés)1

Kettős vak, Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: A vizsgálat korlátai:
placebokontrollos, 2. fázisú  Kor ≥18 év  BAM (n = 309)  A résztvevők viszonylag alacsony
randomizált klinikai  Jelenleg nem hospitalizált  BAM 700 mg (n = 101) száma mindkét karban
vizsgálat enyhe és  >1 enyhe vagy középsúlyos COVID19-  BAM 2800 mg (n = 107)  Hospitalizáció vagy SBO-n történő
középsúlyos COVID19- tünet  BAM 7000 mg (n = 101) megjelenés alacsony száma
járóbetegeknél (n = 452)
Fő kizárási kritériumok:  placebo (n = 143)  Az orrgarati RT-PCR nem a
Betegjellemzők: betegség progressziójának vagy a
 SpO2 ≤93% szobalevegőn, vagy gyógyulásnak a validált
 Légzési frekvencia ≥30 légzésszám/perc,  Átlagéletkor: 45 év a kombinált BAM-karban (18– helyettesítője.
vagy 86 év) vs. 46 év a placebokarban (18–77 év)  Időközi elemzés
 Pulzusszám ≥125/perc  Azon betegek százalékos aránya, akiknél a súlyos
Értelmezés:
Beavatkozások: lefolyású COVID19-betegség kockázati tényezői
fennállnak: 69,6% a kombinált BAM-karban vs.  A placebóval összehasonlítva, a
 Egyszeri i.v. infúzió: BAM 2800 mg egyszeri infúziója
66,4% a placebokarban
• BAM 700 mg, vagy  A 65 évnél idősebb betegek százalékos aránya: felgyorsította VL csökkenését a
• BAM 2800 mg, vagy 10,7% a kombinált BAM-karban vs. 14,0% a 11. napon az enyhe vagy
placebokarban középsúlyos COVID19-
• BAM 7000 mg
 A tünetek kezdetétől a BAM- vagy járóbetegeknél. Ez a kezeléshatás
• Placebo statisztikailag nem volt
placeboinfúzióig eltelt medián idő: 4 nap
• Beadása a SARS-CoV-2 vírusteszt  Elsődleges kimenetelek: szignifikáns a többi BAM dózis
pozitív eredményétől számított 3 napon  Az átlag logaritmikus változás az orrgarat SARS- esetében.
belül
CoV-2 VL-ben a kezdetektől a 11. napon nagyobb  A VL csökkenésének klinikai
Elsődleges végpont: volt a BAM 2800 mg kar résztvevői között, mint a jelentősége jelenleg nem tisztázott.
 Az orrgarat (NP) SARS-CoV-2 átlag VL placebokar résztvevői között: -0,53 (95% CI, -  A hospitalizáció és SBO
0,98–0,08; p = 0,02) látogatások kombinált aránya
csökkenése a kezdetektől a 11. napig
 A VL csökkenése nem különbözött jelentősen a alacsonyabb volt a BAM-karon,
(plusz-mínusz 4 nap)
mint a placebokaron, de az
 BAM 700 mg karon, a BAM 7000 mg karon és a
placebokaron. események száma mindkét karon
alacsony volt. Hasonló arányokat
figyeltek meg mindhárom BAM
dózisnál.

LY-CoV555 (Bamlanivimab) COVID19-járóbetegeknél (BLAZE-1 időközi elemzés)1, folytatás

Másodlagos végpontok: Másodlagos kimenetelek:  Mivel a klinikai események
 COVID19-hez köthető hospitalizáció, SBO-n  Azon résztvevők száma és aránya, akiket száma alacsony, nehéz határozott
történő megjelenés, vagy halál a kezelést COVID19 miatt hospitalizáltak vagy SBO-n következtetéseket levonni a
követő 28 napon belül jelentek meg a kezelést követően 28 napon belül, BAM klinikai előnyével
 Biztonságosság alacsonyabb volt a BAM-ot kapók körében, mint kapcsolatban; nagyobb klinikai
 Tünetterhelés a placebót kapóknál: vizsgálatokból származó
 Összes BAM dózis: 5 a 309 résztvevőből (1,6%) információra van szükség.
 BAM 700 mg: 1 a 101 résztvevőből (1,0%)
 Placebo: 9 a 143 résztvevőből (6,3%)
 Nem számoltak be halálesetről.
 A magas kockázatú résztvevők (definíció szerint:
kor ≥65 év vagy BMI ≥35) post hoc analízisében
a kórházi vagy sürgősségi ellátást igénylő
résztvevők száma és százalékos aránya:
 4 a 95-ből (4,2%) a kombinált BAM-karban
 7 a 48-ból (14,6%) a placebokarban
 A tüneti pontszámok változása (azaz javulás a
kezdetektől) valamivel jobb volt a BAM-ot kapók
körében, mint a placebót kapók esetében.
 A BAM-karon nem jelentettek súlyos
nemkívánatos eseményt és BAM biztonságossági
profilja hasonló volt a placebóéhoz.

LY-CoV555 (Bamlanivimab) hospitalizált COVID19-betegeknél (ACTIV-3/TICO előzetes jelentés)2

placebokontrollos,
randomizált klinikai  Hospitalizált felnőtt betegek  mITT analízis (n = 314): 7000 mg BAM  A vizsgálatba történő bevonást
vizsgálat; hospitalizált  Dokumentált SARS-CoV-2-fertőzés (n = 163) és placebo (n = 151) leállították, miután kimerítette az
COVID19-betegek  COVID19-tünetek időtartama ≤12 nap  Betegjellemzők: eredménytelenségi kritériumokat,
ACTIV-3/TICO alcsoport- Fő kizárási kritériumok:  A tanulmány résztvevőinek átlagéletkora 63 év ami alacsony minta elemszámot
vizsgálata (n = 326) (50–72 év) volt a BAM-karon, és 59 év (48– és korlátozott utánkövetést
 Végszervi elégtelenség 71 év) a placebokaron eredményezett.
 A társbetegséggel élő résztvevők százalékos  Előzetes jelentés
Beavatkozások: aránya: 72% BAM-karon vs. 68% a placebokaron Értelmezés:
 BAM 7000 mg egyszeri infúziója  A tünetek kezdetétől eltelt medián idő: 7 nap
 Placebo A résztvevők remdesivirt (terjedelem: 5–9 nap) BAM-karon vs. 8 nap A hospitalizált COVID19-
(RDV) kaptak mindkét karban. (terjedelem: 5–9 nap) a placebokaron betegeknél a BAM nem járt klinikai
 Minden résztvevő szupportív  Az RDV-t kapó résztvevők százalékos aránya: előnnyel
kezelésben részesült, amely magába 37% a BAM-karon vs. 44% a placebokaron. Megjegyzés: A BAM vagy CAS és
foglalta a kiegészítő oxigént, és/vagy a  A résztvevők 95%-a az RDV-t a randomizációt IMD kombináció használatára
glükokortikoidokat indokolt esetben. megelőző vagy azon a napon kapta. kiadott EUA nem tartalmazza a
 A glükokortikoidokat kapó résztvevők százalékos használatukat a COVID19 miatt
aránya: 49% a BAM-karon és a placebokaron hospitalizált betegeknél.
 Kiegészítő oxigénterápiát igénylő résztvevők
százalékos aránya:
 Nincs: 27% a BAM-karon vs. 28% a
placebokaron
 <4 l/perc: 37% a BAM-karon vs. 38% a
placebokaron
 ≥4 l/perc: 18% a BAM-karbon vs. 23% a
placebokaron
 Noninvazív lélegeztetés vagy magas áramlású
készülék: 18% a BAM-karon vs. 12% a
placebokaron
 Az utánkövetés medián időtartama: 31 nap

Elsődleges végpontok: Elsődleges kimenetelek:
 Korai eredménytelenségi  Annak esélyhányadosa (OR), hogy kedvezőbb
vizsgálatok: 2 ordinális kimenetel az pulmonális kategóriába kerül a BAM-karon, mint
5. napon (pulmonális és a placebokaron: 0,85 (95% CI, 0,56–1,29; p
extrapulmonális) = 0,45).
 A fenntartható gyógyulásig eltelt idő hasonló volt
 Hatásosság: a fenntartható
a két karon (incidenciasűrűség-hányados 1,06;
gyógyulásig eltelt idő, amely definíció
95% CI, 0,77–1,47).
szerint a kórházból történő hazabocsátás
 A halálozás, a súlyos nemkívánatos esemény,
és otthontartózkodás ≥14 napig
illetve 3. vagy 4. fokú nemkívánatos esemény
 Biztonságosság: összesített összesített biztonságossági kimenetellel
halálozás, súlyos nemkívánatos rendelkező résztvevők százalékos aránya: 19% a
esemény, vagy 3. fokú incidens eset, BAM-karon vs. 14% a placebokaron (OR 1,56;
vagy 4. fokú nemkívánatos esemény 95% CI, 0,78–3,10).
Másodlagos végpont: Másodlagos kimenetel:
• A kórházból történő elbocsátásig eltelt idő  A kórházból való elbocsátás előfordulásának
gyakorisága hasonló volt a két karon
(incidenciasűrűség-hányados 0,97; 95% CI, 0,78–
1,20).

REGN10933 és REGN10987 (Casirivimab és Imdevimab) a COVID19-járóbetegeknél (R10933-10987-C0V-2067)3

placebokontrollos, 1. és 2.  A COVID19-tünetek kialakulása  • CAS és IMD (n = 533):  A résztvevők viszonylag alacsony
fázisú randomizált klinikai <7 nappal a randomizáció előtt  CAS és IMD 2400 mg (n = 266) száma mindkét karban
vizsgálat enyhe és  SpO2 ≥93% szobalevegőn  Hospitalizáció vagy SBO-n
 CAS és IMD 8000 mg (n = 267)
középsúlyos COVID19- történő megjelenés alacsony száma
Fő kizárási kritériumok:  Placebo (n = 266)
betegek körében (n = 799)
Betegjellemzők:  Az orrgarati RT-PCR nem a
 Hospitalizáció randomizáció előtt vagy
Megjegyzés: ezek az betegség progressziójának vagy a
annak során COVID19 miatt  Medián életkor: 42 év (7%-uk ≥65 éves) gyógyulásnak a validált
adatok az FDA CAS és
 Ezek közül bármelyik vizsgálati tervben  Azon résztvevők százalékos aránya, akiknél a helyettesítője.
IMD kombináció
előírt kezelés korábbi, jelenlegi, vagy súlyos lefolyású COVID19-betegség kockázati
használatára kiadott EUA- Értelmezés:
tervezett jövőbeni használata (pl. tényezői fennállnak: 34%
ból származnak
COVID19 konvaleszcens plazma, IVIG  A tünetek fennállási idejének mediánja: 3 nap  A placebóval összehasonlítva a
bármilyen indikáció miatt) CAS és IMD kombináció egyszeri
Elsődleges kimenetelek:
Beavatkozások: infúziója nem mutat csökkenést a
 Egy módosított teljes analízisben az olyan VL-ben a 7. napon az enyhe vagy
 CAS és IMD kombinációjának egyszeri résztvevőknél értékelték, ahol kiinduláskor középsúlyos COVID19-
i.v. infúziója: kimutatható volt a vírus (n = 665) járóbetegeknél.
 CAS és IMD 2400 mg (CAS 1200 mg és  Az idősúlyozott-átlag változás az orrgarat VL-ben  A VL csökkenésének klinikai
IMD 1200 mg), vagy a 7. napon nagyobb volt a CAS és IMD jelentősége jelenleg nem tisztázott.
 CAS és IMD 8000 mg (CAS 4000 mg és kombinációjával kezelt összes résztvevőnél, mint a  A hospitalizáció és SBO
IMD 4000 mg) placebóval kezelt résztvevőknél (-0,36 log10 látogatások kombinált aránya
 Placebo kópia/ml; p<0,0001). alacsonyabb volt a CAS és IMD
 Beadása a SARS-CoV-2 vírusteszt Másodlagos kimenetelek: kombinált karon, mint a
pozitív eredményétől számított 3 napon placebokaron, de az események
Azon résztvevők százalékos aránya, akiknél
belül száma mindkét karon alacsony
COVID19-cel kapcsolatos orvosi kezelés történt a
Elsődleges végpont: kezelést követő 28 napon belül, alacsonyabb volt a volt.
 Az idősúlyozott-átlag változása az kombinált CAS és IMD karban, mint a  Mivel a klinikai események száma
orrgarat VL-ben a kezdetektől a 7. napig placebokarban: alacsony, nehéz határozott
következtetéseket levonni a CAS
Másodlagos végpontok:  Kombinált CAS és IMD kar: a betegek 2,8%-a
és IMD kombináció klinikai
 COVID19-hez köthető orvosi kezelések,  Placebokar: a betegek 6,5%-a
előnyével kapcsolatban; több
beleértve a beteg hospitalizációját, Egy post hoc elemzésben azon résztvevők aránya, információra van szükség.
sürgősségi ellátását vagy a háziorvosnál akiket hospitalizáltak vagy orvosi vizsgálata volt a
tett látogatását/telemedicinát a kezelést kezelést követően 28 napon belül:
követő 28 napon belül  Összes CAS és IMD dózis: 8 a 434 résztvevőből
 Biztonságosság (2%)
 Tünetek javulása

REGN10933 és REGN10987 (Casirivimab és Imdevimab) a COVID19-járóbetegek körében (R10933-10987-C0V-2067)3, folytatás

 CAS és IMD 2400 mg: 4 a 215 résztvevőből (2%)
 CAS és IMD 8000 mg: 4 a 219 résztvevőből (2%)
 Placebo: 10 a 231 résztvevőből (4%)
Egy post hoc elemzésben azon résztvevők száma és
százalékos aránya, akiknél magas a súlyos COVID19
kialakulásának és/vagy hospitalizációnak vagy SBO-
ellátásnak a kockázata:
 Összes CAS és IMD dózis: 4 a 151 résztvevőből
(3%)
 Placebo: 7 a 78 résztvevőből (9%)
A tünetek javulásáig eltelt medián idő:
 Kombinált CAS és IMD kar: 5 nap
 Placebokar: 6 nap
 A CAS és IMD kombináció biztonsági profilja
megegyezett a placebóéval.
 Négy infúzióhoz kapcsolódó 2. fokú vagy
súlyosabb reakcióról számoltak be a CAS és IMD
kombinációs 8000 mg-os karon az infúzió
végleges leállítását eredményezve két
résztvevőnél; egy résztvevőnek anafilaxiás
reakciója volt, amit kezeléssel megszüntettek.

A COVID19-járóbetegek REGN10933 (Casirivimab) és REGN10987 (Imdevimab) közzétett előzetes alcsoport-analízise (R10933-10987-COV-

2067 időközi elemzés)4
Megjegyzés: Az ebben az időközi elemzésben bemutatott adatok az EUA-ban (fentebb) leírt résztvevők egy alcsoportját reprezentálják.
placebokontrollos, 1. és 2.
fázisú randomizált klinikai  A COVID19 tünetek kialakulása  Összes CAS és IMD dózis (n = 182)  Nincs hivatalos
vizsgálat enyhe és <7 nap  CAS és IMD 2400 mg (n = 92) hipotézisvizsgálat
középsúlyos COVID19-  SpO2 ≥93% szobalevegőn  CAS és IMD 8000 mg (n = 90)  Időközi elemzés
járóbetegek körében  Placebo (n = 93)  A résztvevők viszonylag
(n = 275) alacsony száma mindkét karban
Betegjellemzők:
 Hospitalizáció randomizáció előtt  Ezek az adatok csak az EUA-ban
vagy annak során COVID19 miatt  A medián életkor 44 év volt (35–52 év) (fentebb) leírt résztvevők egy
Ezek közül bármelyik vizsgálati tervben  A tünetek kezdetétől a véletlen besorolásig eltelt alcsoportját reprezentálják.
előírt kezelés korábbi, jelenlegi, vagy medián idő:3 nap  Orvosi látogatások alacsony
tervezett jövőbeni használata (pl.  Kiindulási szérum antitest státusz: száma
COVID19 konvaleszcens plazma, IVIG  Pozitív: a résztvevők 45%-a Az orrgarati RT-PCR nem a betegség
bármilyen indikáció miatt)  Negatív: a résztvevők 41%-a progressziójának vagy a
Beavatkozások:  Ismeretlen: a résztvevők 14%-a gyógyulásnak a validált helyettesítője
 CAS és IMD kombinációjának Elsődleges kimenetelek: Értelmezés:
egyszeri i.v. infúziója:  Egy módosított teljes analízisben olyan  A placebóval összehasonlítva a
 CAS és IMD 2400 mg (CAS 1200 mg résztvevőknél mérték, ahol kiinduláskor kimutatható CAS és IMD kombináció
és IMD 1200 mg) vagy volt a vírus (n = 221) egyszeri infúziója nem mutat
 CAS és IMD 8000 mg (CAS 4000 mg  Az idősúlyozott-átlag változás az orrgarat VL-ben a csökkenést a VL-ben a 7. napon
és IMD 4000 mg) 7. napon nagyobb volt a CAS és IMD kombinációt az enyhe vagy középsúlyos
 Placebo kapó résztvevőknél (-1,74 ± 0,11 log10 kópia/ml; CI, COVID19-járóbetegeknél.
 Beadása a SARS-CoV-2 vírusteszt -1,95 – -1,53) mint a placebót kapóknál (-1,34 ± 0,13  A VL csökkenésének klinikai
pozitív eredményétől számított log10 kópia/ml; CI, -1,60 – -1,08). jelentősége jelenleg nem
3 napon belül  A kiinduláskor negatív szérum antitest státuszú tisztázott.
résztvevők körében az idősúlyozott-átlag változás az  Azon betegek százalékos aránya,
orrgarat VL-ben nagyobb volt a CAS és IMD akiknél orvosi vizsgálat történt,
 Az idősúlyozott-átlag változása az kombinációt kapó résztvevőknél (-1,94 ± 0,13 log10 alacsonyabb volt a CAS és IMD
orrgarat VL-ben a kezdetektől a kópia/ml; CI, -2,20 – -1,67) mint a placebót kapóknál kombinációs karon, mint a
7. napig a kezdetben negatív szérum (-1,34 ± 0,20 log10 kópia/ml; CI, -1,76 – -0,98). placebokaron, azonban az
antitest státusz mellett kiinduláskor eseményszám mindkét karon
Másodlagos kimenetelek:
 A placebocsoport résztevőivel összehasonlítva a alacsony volt.
CAS és IMD kombinációt kapó csoport  A CAS és IMD kombinációja
résztvevőinek kevesebb COVID19-hez köthető nagyobb hatással lehet a negatív
orvosi vizsgálata volt a kezelést követő 28 napon szérum antitest státuszú
belül:

Másodlagos végpontok:  Összes CAS és IMD dózis: 6 a 182 résztvevőből betegeknél, de további
 COVID19-hez köthető orvosi (3%) vizsgálatok szükségesek.
megjelenések, beleértve a beteg  Placebo: 6 a 93 résztvevőből (6%)  Mivel a klinikai események
hospitalizációját, sürgősségi ellátását  A kiinduláskor negatív szérum antitest státuszú száma alacsony, nehéz határozott
vagy a háziorvosnál tett látogatását résztvevőknek, akik CAS és IMD kombinációt következtetéseket levonni a CAS
vagy telemedicinát a kezelést követő kaptak, kevesebb COVID19-hez köthető orvosi és IMD kombináció klinikai
28 napon belül vizsgálatuk volt a kezelés követő 28 napon belül: előnyével kapcsolatban; több
 Biztonságosság  Összes CAS és IMD dózis: 5 a 80 résztvevőből (6%) információra van szükség.
 Tünetek javulása  Placebo: 5 a 33 résztvevőből (15%)
 A CAS és IMD kombináció biztonságossági profilja
hasonló volt a placebóéhoz; két túlérzékenységi,
illetve infúzióhoz köthető 2. fokú vagy súlyosabb
reakcióról számoltak be mind a CAS és IMD
kombinációs 8000 mg-os karon, mind a
placebokaron.
 A CAS és IMD antitestek átlag felezési ideje 25–
37 nap.
Rövidítések jegyzéke: BAM = bamlanivimab; BMI = testtömegindex; CAS = casirivimab; EUA = vészhelyzeti használati engedély; IMD =
imdevimab; i.v. = intravénásan; IVIG = intravénás immunglobulin; mITT = módosított kezelési szándék szerinti; RDV = remdesivir; RT-
PCR = reverz transzkripciós polimeráz láncreakció; SARS-CoV-2 = súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2; SpO 2 =
oxigéntelítettség; VL = vírusterhelés
Hivatkozások
1. Chen P, Nirula A, Heller B, et al. SARS-CoV-2 neutralizing antibody LY-CoV555 in outpatients with COVID-19. N Engl J Med. 2020. Available at:
2. Activ-Tico Ly- CoV555 Study Group, Lundgren JD, Grund B, et al. A neutralizing monoclonal antibody for hospitalized patients with COVID-19. N
Engl J Med. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33356051.
3. Food and Drug Administration. Fact sheet for healthcare providers: emergency use authorization (EUA) of casirivimab and imdevimab. 2020.
Available at: https://www.fda.gov/media/143892/download. Accessed November 13, 2020.
4. Weinreich DM, Sivapalasingam S, Norton T, et al. REGN-COV2, a neutralizing antibody cocktail, in outpatients with COVID-19. N Engl J Med.

3b táblázat: Vizsgálat alatt álló SARS-CoV-2 antitest alapú készítmények jellemzői
COVID19 kezelésére

 A táblázatban szereplő információk a készítmények használatával kapcsolatos, COVID19 betegek bevonásával végzett klinikai
kutatások eredményeiből származnak. A táblázat az FDA által kiadott vészhelyzeti használati engedélyek (EUA) adagolási javaslatait
mutatja a kritériumoknak megfelelő COVID19-betegek számára.
 Korlátozottan állnak rendelkezésre vagy nincsenek adatok a szervi elégtelenséggel küzdő vagy extrakorporális eszközt igénylő
betegek dózismódosítására. Lehetőség szerint olvassa el a termék címkén található információkat.
 Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat bizonyos gyógyszerek együttes alkalmazásának biztonságosságáról a COVID19
kezelésében. Amennyiben hasonló toxicitási profillal rendelkező gyógyszereket alkalmazunk egyidejűleg, megfontolandó további
biztonsági ellenőrzések alkalmazása.
 Nem ismert, milyen additív, antagonista és szinergista hatások érvényesülnek, valamint mennyire biztonságosak a kombinációs
terápiák a COVID19-betegség kezelésében. Arra bátorítjuk a klinikusokat, hogy a nemkívánatos eseményeket jelentsék az FDA
MedWatch programjában.

Monitorozási Potenciális gyógyszer- A Bizottság ajánlásai, észrevételei és a
Adagolási javaslatok Nemkívánatos hatások
paraméterek gyógyszer kölcsönhatás klinikai vizsgálatok linkjei
Bamlanivimab (Anti-SARS-CoV-2 monoklonális antitest)

Az EUA-ban feltüntetett  Hányinger  Alkalmazása kizárólag • Valószínűtlen, hogy a  A Bizottság nem rendelkezik elég adattal
javasolt adagolás olyan nem  Hasmenés olyan egészségügyi BAM és a vesén keresztül ahhoz, hogy a BAM alkalmazása ellen
hospitalizált, enyhe vagy  Szédülés intézményben javasolt, kiválasztódó vagy CYP- vagy mellett foglaljon állást az enyhe és
középsúlyos tüneteket mutató  Fejfájás ahol a képzett szubsztrát, -inhibitor vagy középsúlyos COVID19-ben szenvedő
COVID19-ben szenvedő  Viszketés egészségügyi dolgozók -induktor gyógyszerek járóbetegek kezelésére.
felnőttek, valamint a 12éves,  Hányás azonnal hozzáférnek a között fellépnek  Azok a betegek, akik COVID19 miatt
vagy idősebb és 40kg  Túlérzékenység, súlyos infúziós reakció gyógyszerkölcsönhatások. kórházba kerülnek, nem kaphatnak BAM-
testsúlyú, vagy afeletti beleértve az anafilaxiát kezelésére használható kezelést a klinikai vizsgálat keretein
gyermekek számára, akiknél és az infúziós gyógyszerekhez és kívül.
fokozott a súlyos betegség reakciókat. biztosított a sürgősségi  A klinikai vizsgálatok listája elérhető a
kialakulásának és/vagy a
 Előfordulhatnak súlyos
orvosi ellátás. következő helyen: bamlanivimab
hospitalizációnak a
nemkívánatos  A beteget az infúzió
kockázata: során, majd azt Elérhetőség:
események (SAE).
• Egyszeri 700 mg dózisú követően legalább1  A BAM elérhető az FDA EUA-n
BAM intravénásan a pozitív órán át szoros keresztül a magas kockázatú, enyhe és
SARS-CoV-2 virális tesztet megfigyelés alatt kell középsúlyos COVID19-ben szenvedő
követően a lehető tartani. járóbetegek részére.1 A magas kockázatú
leghamarabb, illetve a tünetek betegségek listája a SARS-CoV-2-ellenes
kezdete után 10 napon belül monoklonális antitestek fejezetben
(az EUA javaslata szerint) található.

Monitorozási Potenciális gyógyszer- A Bizottság ajánlásai, észrevételei
paraméterek gyógyszer kölcsönhatás és a klinikai vizsgálatok linkjei
Casirivimab + imdevimab (Anti-SARS-CoV-2 monoklonális antitestek)

Az EUA-ban feltüntetett  Túlérzékenység, beleértve  Alkalmazása kizárólag • Valószínűtlen, hogy a CAS  A Bizottság nem rendelkezik elég
javasolt adagolás a nem az anafilaxiát és az olyan egészségügyi + IMD és a vesén keresztül adattal ahhoz, hogy a CAS + IMD
hospitalizált, enyhe vagy infúziós reakciókat. intézményben javasolt, kiválasztódó vagy CYP- alkalmazása ellen vagy mellett
középsúlyos tüneteket mutató  Előfordulhatnak súlyos ahol a képzett szubsztrát, -inhibitor vagy foglaljon állást az enyhe és
COVID19-es felnőttek, nemkívánatos események egészségügyi dolgozók -induktor gyógyszerek középsúlyos COVID19-ben szenvedő
valamint a 12 éves vagy (SAE). azonnal hozzáférnek a között fellépnek gyógyszer- járóbetegek kezelésére.
idősebb és legalább 40 kg-os súlyos infúziós reakció kölcsönhatások.  A COVID19 miatt kórházba kerültek
gyermekek számára, akiknél kezelésére használható nem kaphatnak CAS + IMD kezelést
fokozott a súlyos betegség gyógyszerekhez és a klinikai vizsgálat keretein kívül.
kialakulásának és/vagy a biztosított a sürgősségi  A klinikai vizsgálatok listája elérhető
hospitalizációnak a orvosi ellátás. a következő helyen: casirivimab +
kockázata:  A beteget az infúzió során, imdevimab
• Egyszeri 1200 mg dózisú majd azt követően ≥1 órán Elérhetőség:
CAS és 1200 mg dózisú IMD át szoros megfigyelés alatt
kell tartani.  A CAS + IMD elérhető az FDA EUA-
intravénásan a pozitív SARS-
n keresztül a magas kockázatú, enyhe
CoV-2 virális tesztet
és középsúlyos COVID19-es
követően a lehető
járóbetegek részére.2 A magas
leghamarabb, illetve a tünetek
kockázatú betegségek listája a SARS-
kezdete után 10 napon belül
CoV-2-ellenes monoklonális
(az EUA javaslata szerint)
antitestek fejezetben található.
COVID19 konvaleszcens plazma
A beteg válaszreakciójától  TRALI  A konvaleszcens plazma  A vérkészítmény intravénás  A Bizottság nem rendelkezik elég
függően egy vagy több  TACO alkalmazása előtt olyan infúziójához nem szabad adattal ahhoz, hogy ajánlja vagy
transzfúzió  Allergiás reakciók betegeknél, akik kórtör- gyógyszereket hozzáadni. ellenezze a COVID19 konvaleszcens
 Anafilaxiás reakciók ténetében súlyos allergiás plazma alkalmazását COVID19
 Nem hemolitikus lázas vagy anafilaxiás transz- kezelésére.
reakciók fúziós reakció szerepel, a A klinikai vizsgálatok listája elérhető a
 Hemolitikus reakciók Bizottság javasol konzul- következő helyen: COVID19
 Hipotermia tálni transzfúziológus konvaleszcens plazma
szak-orvossal, aki
 Metabolikus
szövődmények kapcsolat-ban áll a kórház
vérbankjával.
 Fertőző kórokozók
 Monitorozza a beteget az
átvitele3
esetleges, transzfúzióval
 Trombotikus események
kapcsolatos reakciók
fellépése miatt.

Monitorozási Potenciális gyógyszer- A Bizottság ajánlásai, észrevételei
paraméterek gyógyszer kölcsönhatás és a klinikai vizsgálatok linkjei
COVID19 konvaleszcens plazma, folytatás

 A fertőzés antitestfüggő  Monitorozza a beteg
felerősítésének és a kiindulási, transzfúzió
hosszú távú immunitás alatti és utáni életjeleit.
elnyomásának teoretikus
kockázata.
SARS-CoV-2 specifikus immunglobulin

A dózisok változnak az egyes  TRALI  Monitorozza a beteget az  A vérkészítmény  A Bizottság nem rendelkezik elég
klinikai vizsgálatokban  TACO esetleges, transzfúzióval intravénás infúziójához adattal ahhoz, hogy ajánlja vagy
 Allergiás reakciók kapcsolatos reakciók nem szabad ellenezze a SARS-CoV-2
 Fertőzés antitestfüggő fellépése miatt. gyógyszereket immunglobulinok alkalmazását
felerősítése  Monitorozza a beteg hozzáadni. COVID19 kezelésére.
 Vörösvértest kiindulási, transzfúzió  A klinikai vizsgálatok listája
alloimmunizálás alatti és utáni életjeleit. elérhető a következő helyen:
 Fertőző kórokozók SARS-CoV-2 immunoglobulin
átvitele
Rövidítések magyarázata: AE = nemkívánatos esemény; BAM = bamlanivimab; CAS = casirivimab; CYP = citokróm-P450; EUA =
vészhelyzeti használati engedély; FDA = az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága; IMD = imdevimab; IV = intravénás;
a Bizottság = COVID19 Kezelési Irányelv Bizottság; SAE = súlyos nemkívánatos esemény; SARS-CoV-2 = súlyos akut légzőszervi
tünetegyüttest okozó koronavírus 2; TACO = transzfúzióval összefüggő keringés-túlterhelés; TRALI = transzfúzióval összefüggő akut
tüdőkárosodás
Hivatkozások
1. Food and Drug Administration. Fact sheet for healthcare providers: emergency use authorization (EUA) of bamlanivimab. 2020. Available at:
https://www.fda.gov/media/143603/download. Accessed November 13, 2020.
2. Food and Drug Administration. Fact sheet for healthcare providers: emergency use authorization (EUA) of casirivimab and imdevimab. 2020.
Available at: https://www.fda.gov/media/143892/download. Accessed November 13, 2020.
3. Marano G, Vaglio S, Pupella S, et al. Convalescent plasma: new evidence for an old therapeutic tool? Blood Transfus. 2016;14(2):152-157. Available

Értékelés alatt álló sejtalapú terápia a COVID19 kezelésére

Mezenchimális őssejtek
Mezenchimális őssejteken alapuló vizsgálati készítményeket klinikai alkalmazások széles spektrumán
tanulmányozzák a regenerációs orvoslásban1 és az immunmoduláló tulajdonságaik miatt. 2 A
feltételezések szerint a mezenchimális őssejtek csökkenthetik az akut tüdőkárosodást és gátolhatják a
sejtmediált gyulladásos választ, amelyet a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2
(SARS-CoV-2) provokál.
Ajánlás
 A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság nem ajánlja a mezenchimális őssejtek
alkalmazását a COVID19 kezelésére, kivéve klinikai vizsgálatokban (AIIb).
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) nem hagyott jóvá
mezenchimálisőssejt-készítményt a COVID19 kezelésére. Nincsen elegendő adat a
mezenchimálisőssejt-kezelés szerepének megítélésére COVID19 esetében.
Az FDA több figyelmeztetést adott ki az utóbbi időben olyan esetek miatt, ahol a betegeket az illegális
és potenciálisan káros őssejtkezeléssel veszélyeztethették.3 Több köldökzsinórvér-alapú készítményt
engedélyezett az FDA például a rák (pl. őssejt-transzplantáció) vagy ritka genetikai betegségek
kezelésére, illetve porckárosodásban a támasztóelemek kialakítására és a sebgyógyításra. Egyik ilyen
készítményt sem hagyták jóvá a COVID19 vagy más vírusos betegség kezelésére. 4 Az Egyesült
Államokban a mezenchimálisőssejt-kezelést nem szabad alkalmazni, kivéve a következő esetekben: az
FDA által jóváhagyott klinikai vizsgálatokban, a kiterjesztett hozzáférési programban vagy a vizsgálati
készítményre vonatkozó vészhelyzeti felhasználási engedély alkalmazásakor (AII).
A COVID19-re vonatkozó ajánlás indoklása
A mezenchimális őssejtek multipotens felnőtt őssejtek, amelyek a legtöbb emberi szövetben
megtalálhatók, beleértve a köldökzsinórt. A mezenchimális őssejtek képesek osztódással megújulni és
többféle szövettípussá differenciálódni, többek között oszteoblaszttá, kondroblaszttá, adipocitává,
hepatocitává és mássá. Ez nagyszabású klinikai kutatási programokhoz vezetett a regeneratív orvoslás
területén. A feltételezések szerint a mezenchimális őssejtek képesek csökkenteni az akut tüdőkárosodást
és gátolni a sejtmediált gyulladásos választ, amelyet a SARS-CoV-2 vált ki. Ezenkívül, mivel nem
található meg rajtuk az angiotenzinkonvertáló enzim 2 (ACE2) receptor, amely a SARS-CoV-2-vírus
sejtbe juttatásában játszik szerepet, a mezenchimális őssejtek rezisztensek a fertőzéssel szemben. 5,6
Klinikai adatok
A mezenchimális őssejtek alkalmazásának hasznosságát alátámasztó adatok esettanulmányokra és kis,
nyílt elrendezésű vizsgálatokra korlátozódnak, amelyekben vírusfertőzött betegek ‒ beleértve a SARS-
CoV-2-fertőzést ‒ vettek részt.

Kínában 10 igazolt COVID19-beteget vontak be egy előzetes vizsgálatba, amelyben intravénás
mezenchimálisőssejt-transzplantációt alkalmaztak a National Health Commission of China (kínai
nemzeti egészségügyi bizottság) kritériumai alapján kritikus, súlyos, illetve átlagos súlyosságú
esetekben. Hét beteg (egy kritikus, négy súlyos, két átlagos állapotú beteg) kapott mezenchimális
őssejteket, három súlyos állapotú beteg pedig placebót. Mind a hét mezenchimális őssejttel kezelt beteg
meggyógyult. A placebóval kezelt három súlyos állapotú beteg közül egy meghalt, egy beteg esetében
akut légzési distressz szindróma (ARDS) alakult ki, a harmadik állapota stabilan súlyos maradt. 7
Egy kis klinikai vizsgálat az emberi köldökzsinórból kinyert mezenchimális őssejtek (hUC-MSC)
infúzióját értékelte olyan betegek esetében, akik súlyos COVID19-betegségben szenvedtek, amely nem
javult a 7-10 napos standard terápia hatására. A standard terápia többek között oxigénpótlást,
umifenovir/oszeltamivirt, javallat esetén antibiotikumot, illetve glükokortikoidok adagolását jelentette.
Randomizált, kontrollos vizsgálat elvégzését tervezték, de nem áll rendelkezésre elegendő hUC-MSC-
készítmény, így nem lehetett az eredetileg tervezett randomizálást elvégezni a résztvevőkre. A
vizsgálatban a részvételre alkalmas 41 beteg közül 12 kapott hUC-MSC-infúziót és 29 kizárólag
standard terápiát. A vizsgálati karok demográfiai szempontból, a laboratóriumi teszteredmények és a
betegség súlyossága szempontjából jól kiegyensúlyozottak voltak. Az a 12 résztvevő, aki hUC-MSC-
infúziót kapott, mind felgyógyult anélkül, hogy gépi lélegeztetésre lett volna szüksége, és
hazabocsátották őket. A standard terápiában részesült betegek közül négy állapota súlyosbodott
kritikussá, gépi lélegeztetésre szorultak, közülük hárman meghaltak. Ezek az eredmények statisztikailag
nem szignifikánsak és korlátozottan értékelhetők a randomizálás hiánya és a kis mintaméret miatt. 8
Klinikai adatok egyéb vírusfertőzések esetén
Egy kínai, nyílt elrendezésű klinikai vizsgálatban H7N9 influenzafertőzés kezelésében vizsgálták a
mezenchimális őssejteket. 17 beteg kapott mezenchimálisőssejt-kezelést a standard terápiával együtt, és
44 beteg kizárólag standard terápiában részesült. Három beteg (17,6%) halt meg a mezenchimális
őssejttel kezelt csoportban, ezzel szemben 24 beteg (54,5%) vesztette életét a kontrollcsoportban. Az
5 éves utánkövetés öt betegre korlátozódott a mezenchimális őssejttel kezelt csoportban. Nem merült fel
biztonságossági aggály.9
Látogasson el a ClinicalTrials.gov oldalra, ha érdeklik a mezenchimálisőssejt-kezelést értékelő
vizsgálatok COVID19-ben, a COVID19-hez kapcsolódó ARDS-ben és a COVID19 miatt bekövetkező,
gyermekeket érintő, többszervi gyulladásos szindrómával (MIS-C) kapcsolatban.
Úgy tűnik, a mezenchimálisőssejt-transzfúzió alkalmazásával kapcsolatban ritkán merülnek fel
kockázatok. A lehetséges kockázatok: a beadott sejtek nem működnek az elvárt módon, a mezenchimális
őssejtek szaporodnak és nem megfelelő sejttípusokká differenciálódnak, a készítmény kontaminációja,
tumor kialakulása, fertőzések, vérrög képződése, a beadás kapcsán kialakuló reakciók. 10
Nincs elegendő tapasztalat a mezenchimális őssejtek alkalmazásának kockázatairól várandósság idején.
Nincs elegendő tapasztalat a mezenchimális őssejtek alkalmazásának értékelésére a hatásosság és
biztonságosság szempontjából gyermekek kezelése esetén.

Hivatkozások
1. Samsonraj RM, Raghunath M, Nurcombe V, Hui JH, van Wijnen AJ, Cool SM. Concise review: multifaceted
characterization of human mesenchymal stem cells for use in regenerative medicine. Stem Cells Transl Med.
2. Li N, Hua J. Interactions between mesenchymal stem cells and the immune system. Cell Mol Life Sci.
3. Food and Drug Administration. FDA warns about stem cell therapies. 2019. Available at:
https://www.fda.gov/consumers/consumer-updates/fda-warns-about-stem-cell-therapies. Accessed January 26,
2021.
4. Food and Drug Administration. Approved cellular and gene therapy products. 2019. Available at:
https://www.fda.gov/vaccines-blood-biologics/cellular-gene-therapy-products/approved-cellular-and-
genetherapy-products. Accessed January 26, 2021.
5. Lukomska B, Stanaszek L, Zuba-Surma E, Legosz P, Sarzynska S, Drela K. Challenges and controversies in
human mesenchymal stem cell therapy. Stem Cells Int. 2019. Available at:
6. Shetty AK. Mesenchymal stem cell infusion shows promise for combating coronavirus (COVID-19)-induced
pneumonia. Aging Dis. 2020;11(2):462-464. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32257554.
7. Leng Z, Zhu R, Hou W, et al. Transplantation of ACE2(-) mesenchymal stem cells improves the outcome of
patients with COVID-19 pneumonia. Aging Dis. 2020;11(2):216-228. Available at:
8. Shu L, Niu C, Li R, et al. Treatment of severe COVID-19 with human umbilical cord mesenchymal stem cells.
Stem Cell Res Ther. 2020;11(1):361. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32811531.
9. Chen J, Hu C, Chen L, et al. Clinical study of mesenchymal stem cell treating acute respiratory distress
syndrome induced by epidemic Influenza A (H7N9) infection, a hint for COVID-19 treatment. Engineering
(Beijing). 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32292627.
10. Centers for Disease Control and Prevention. Stem cell and exosome products. 2019. Available at:
https://www.cdc.gov/hai/outbreaks/stem-cell-products.html. Accessed January 26, 2021.

Vizsgálat alatt álló immunmodulánsok a COVID19 kezelésére
A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) ajánlását az alábbi hatóanyagok használatáról lásd a
COVID19-betegek kezelése részben:
 dexametazon (vagy más kortikoszteroidok) remdesivirrel vagy anélkül
 baricitinib remdesivirrel.
A baricitinib használatáról szóló további ajánlásokat lásd lent.
A Bizottság tocilizumab és sarilumab használatáról szóló ajánlását lásd a Közlemény a tocilizumab (és más interleukin-6-
gátlók) használatáról résznél
Egyéb immunmodulátorok
 A Bizottság nem rendelkezik elég adattal ahhoz, hogy ajánlja vagy ellenezze a következő immunmodulátorok
alkalmazását a COVID19 kezelésére:
 baricitinib és kortikoszteroidok kombinációja. Mivel mindkét szer erős immunszuppresszáns, fennáll a megnövekedett
fertőzési kockázat veszélye.
 a baricitinib remdesivirrel történő alkalmazása kórházban kezelt COVID19-betegeknél, amikor a kortikoszteroidok
használata lehetséges,
 interleukin (IL)-1-inhibitorok (pl. anakinra),
 interferon béta korai (azaz kevesebb, mint 7 nappal a tünetek megjelenését követő) enyhe és középsúlyos COVID19
kezelésére.
A Bizottság nem ajánlja a következő immunmodulátorok COVID19 kezelésére való használatát, kivéve klinikai
vizsgálatok keretében:
 siltuximab, egy IL-6-ellenes monoklonális antitest (AIII),
 baricitinib remdesivir nélkül (AIII),
 interferonok (alfa vagy béta) súlyos vagy kritikus állapotú koronavírus-betegek kezelésére (AIII),
 kinázgátlók:
 Bruton-féle tirozin-kináz-gátlók (pl. acalabrutinib, ibrutinib, zanubrutinib) (AIII),
 a baricitinibtól eltérő Janus-arcú-kináz-gátlók (pl. ruxolitinib, tofacitinib) (AIII),
 nem SARS-CoV-2-specifikus intravénás immunglobulin (IVIG) (AIII). Ez az ajánlás nem zárhatja ki az IVIG
alkalmazását, amennyiben az máskülönben javasolt a COVID19 lefolyása során fellépő komplikációk kezelésére.


Kortikoszteroidok
Utoljára frissítve: 2020 november 3.

A súlyos COVID19-ben szenvedő betegeknél szisztémás gyulladásos válasz alakulhat ki, amely
tüdősérüléshez és többszervi diszfunkcióhoz vezethet. Felvetődött, hogy a kortikoszteroidok erős
gyulladáscsökkentő hatása megakadályozhatja vagy enyhítheti ezeket a káros hatásokat. A COVID19-
kezelés randomizált értékeléséről szóló vizsgálat (RECOVERY), egy kórházban kezelt koronavírus-
betegeken végzett multicentrikus, randomizált, nyílt elrendezésű vizsgálat, kimutatta, hogy a COVID19
miatt bekövetkező halálozás alacsonyabb volt azon betegek körében, akiket dexametazonkezelésre
jelöltek ki, mint a standard terápiában részesült betegek körében. 1 A RECOVERY vizsgálat részletei a
4a táblázatban találhatók.1
A kortikoszteroidok és egy, a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2-t (SARS-
CoV-2) célzó antivirális szer COVID19 kezelésére alkalmazott kombinált terápiájának
biztonságosságát és hatásosságát még nem tanulmányozták alaposan a klinikai vizsgálatok során,
azonban vannak teóriák, amelyek alapján a kombinált terápia hatékony lehet súlyos betegek
kezelésében. A Bizottság ajánlásait a dexametazon és a remdesivir kombinációs ill. önálló
alkalmazásáról bizonyos kórházban kezelt betegek esetében lásd a COVID19-betegek kezelése c.
fejezetben.
A kortikoszteroidok alkalmazásának indoklása a koronavírus-betegek esetében
A kortikoszteroidok (többnyire prednizon vagy metilprednizolon) más tüdőfertőzésben szenvedő
betegek kezelésére való alkalmazása során jelentettek mind kedvező, mind kedvezőtlen klinikai
kimeneteleket. Pneumocystis jirovecii tüdőgyulladásban és hipoxiában szenvedő betegeknél a
prednizonterápia csökkentette a halálozási kockázatot;2 azonban az újfajta koronavírus-fertőzések (pl.
közel-keleti légúti tünetegyüttes [MERS] és súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes [SARS]) kitörése
esetén a kortikoszteroidok használata késleltetett vírus-clearance-szel járt.3,4 Az influenza által okozott
súlyos tüdőgyulladás esetén a kortikoszteroid terápia rontani látszik a klinikai eredményeket, ideértve a
másodlagos bakteriális fertőzést és a mortalitást is. 5
A kortikoszteroidokat tanulmányozták kritikus állapotú akut légzési distressz szindrómában (ARDS)
szenvedő betegeknél, ellentmondó eredményekkel. 6-8 Hét randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a
kortikoszteroidok alkalmazását ARDS-ben szenvedő betegeken, összesen 851 résztvevővel. 7-13 Ezeknek
a vizsgálati eredményeknek a metaanalízise kimutatta, hogy a placebóval összehasonlítva a
kortikoszteroid terápia csökkentette a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát (kockázati arány
0,75; 95% CI, 0,59–0,95) és a gépi lélegeztetés időtartamát (MD: -4,93 nap, 95% CI, -7,81– -2,06
nap).14,15
A kortikoszteroidok használatára vonatkozó ajánlások COVID19-ben nagyrészt a RECOVERY
vizsgálat adatain alapulnak, amely egy nagy, multicentrikus, randomizált, nyílt elrendezésű vizsgálat
volt az Egyesült Királyságban. Ebben a vizsgálatban kórházban kezelt, 10 napon keresztül
dexametazon-terápiában részesülő betegeket hasonlítottak a standard terápiában részesülő
betegcsoporthoz. A 28. napi mortalitás alacsonyabb volt azoknál a betegeknél, akiket a dexametazon-
terápiára randomizáltak, azoknál, akik a standard terápiában részesültek.1 Ezt az előnyt azoknál a
betegeknél is megfigyelték, akik gépi lélegeztetésben részesültek, vagy oxigéntámogatást igényeltek a
vizsgálatba bevonáskor. Azoknál a betegeknél, akik nem igényeltek oxigéntámogatást a vizsgálatba
bevonáskor, a dexametazonkezelés nem jelentett előnyt. A RECOVERY vizsgálat részletei a 4a
táblázatban találhatók.1

A kortikoszteroidokat, amiket változatos formulában, dózisban és időtartamban alkalmaznak a
COVID19-betegekben, szintén számos kisebb randomizált, kontrollált vizsgálatban vizsgálták. 16-20
Néhányat közülük korábban, már a betegbevonás ideje alatt leállítottak, miután nyilvánosságra kerültek
a RECOVERY vizsgálat eredményei. Mivel sok kisebb vizsgálat mintaelemszáma elégtelen volt ahhoz,
hogy igazolja a metilprednizolon és a hidrokortizon kezelés hatásosságát a COVID19 kezelésében, az
általuk szolgáltatott bizonyíték nem volt olyan erős, mint amit a RECOVERY vizsgálat demonstrált a
dexametazonkezelés kapcsán.
Egyéb kortikoszteroidok a dexametazonon kívül
 Amennyiben nem áll rendelkezésre dexametazon, alternatív glükokortikoidok alkalmazhatók,
mint a prednizon, metilprednizolon vagy hidrokortizon.
 A 6 mg dexametazonnal ekvivalens teljes napi dózisok (p.o. vagy i.v.) 21 ezeknél a
gyógyszereknél az alábbiak:
 Prednizon 40 mg
 Metilprednizolon 32 mg
 Hidrokortizon 160 mg
 A felezési idő, a hatástartam és az adagolás gyakorisága kortikoszteroidonként változó.
 Hosszú hatású kortikoszteroid: dexametazon; felezési idő 36‒72 óra, adagolás naponta
egyszer.
 Közepes hatású kortikoszteroidok: prednizon és metilprednizolon; felezési idő: 12‒36 óra,
adagolás naponta egyszer vagy két adagra osztva.
 Rövid hatású kortikoszteroid: hidrokortizon; felezési idő: 8‒12 óra, adagolás napi 2‒4 adagra
osztva
 A hidrokortizont gyakran alkalmazzák szeptikus sokk kezelése során COVID19-betegekben;
további információkért olvassa el a Kritikus állapotú COVID19-betegek kezelése c. fejezetet.
Szemben a többi kortikoszteroiddal, amiket korábban vizsgáltak ARDS-ben szenvedő
betegeknél, a dexametazon minimális mineralokortikoid aktivitással bír, így kevésbé hat a só- és
vízháztartásra.10
Monitorozás, nemkívánatos hatások és gyógyszerkölcsönhatások
 A dexametazonkezelésben részesülő koronavírus-betegeknek szoros monitorozásra van
szükségük az esetleges mellékhatások miatt (pl. hiperglikémia, felülfertőződés, pszichés
hatások, oszteonekrózis).
 A szisztémás kortikoszteroidok elhúzódó alkalmazása során emelkedhet a látens fertőzések
reaktivációjának a kockázata (pl. hepatitisz B vírus (HBV), herpeszvírus fertőzések,
strongiloidózis, tuberkulózis).
 Nem egyértelmű, hogy a látens fertőzések reaktivációjának kockázata milyen mértékű egy
10 napos dexametazonkezelés (napi 6 mg) során. A dexametazon alkalmazásának kezdetén
fontolóra kell venni a megfelelő szűrést és kezelést, amellyel csökkenthető a strongiloidózis
magas kockázatát hordozó betegek Strongyloides fertőzése (trópusi, szubtrópusi vagy meleg
vidékekről származó, vagy mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó betegek) 22-24, illetve a
HBV25 fulmináns reaktivációja.
 A dexametazon mérsékelt citokróm P450 (CYP) 3A4 induktor, így csökkentheti azon
egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek koncentrációját vagy hatását, amelyek a CYP3A4
szubsztrátjai. Fontos, hogy a klinikus áttekintse a beteg egyéb gyógyszereit, és számba vegye a
potenciális gyógyszerkölcsönhatásokat.
 Jóllehet a remdesivir és a dexametazon együttes alkalmazását formálisan nem vizsgálták,
klinikailag szignifikáns farmakokinetikai kölcsönhatás nem várható.

 A dexametazont 10 napig, illetve a kórházból való elbocsátásig kell folytatni (amelyik előbb
következik be).
Mivel átjut a placentán, a rövid idejű betametazon és dexametazonkezelést rutinszerűen alkalmazzák
várandósokban fenyegető koraszülés esetén, a koraszülöttek újszülöttkori komplikációinak
csökkentésére.26,27
Figyelembe véve az anyai halálozás csökkenésének várható előnyeit és a rövid ideig tartó kezelés
nemkívánatos hatásainak alacsony kockázatát, a Bizottság ajánlja a dexametazon alkalmazását olyan
COVID19-fertőzött terhes nők esetében, akik gépi lélegeztetésben részesülnek (AIII) vagy gépi
lélegeztetésre nem, de kiegészítő oxigénkezelésre szorulnak (BIII).
A dexametazon és egyéb kortikoszteroidok biztonságosságát és hatékonyságát a COVID19
kezelésében a gyermekgyógyászati betegeknél eddig még nem vizsgálták kellő mértékben. A
RECOVERY vizsgálat nem vont be szignifikáns mennyiségben gyermekgyógyászati betegeket a
vizsgálatba, és a COVID19 mortalitása jóval alacsonyabb gyermekeknél, mint felnőtteknél. Ezért
óvatosan kell bánni a RECOVERY vizsgálat eredményeinek extrapolálásával 18 év alatti betegekre. A
dexametazon alkalmazása feltehetően előnyös azon gyermekeknél, akik COVID19 légzőszervi
megbetegedés miatt gépi lélegeztetésre szorulnak. Ugyanakkor azon gyermekeknél, akik csak
kiegészítő oxigénkezelésre szorulnak valamilyen formában (pl. orrszondán keresztül), a
dexametazonkezelés egyénileg mérlegelendő, de általánosan nem javasolt. További vizsgálatok
szükségesek a szteroidok alkalmazását illetően a COVID19 gyermekgyógyászati eseteiben, beleértve
többszervi gyulladásos szindrómában szenvedő gyermekeket (MIS-C).
Jelenleg több klinikai vizsgálat folyik vagy tart előkészítési fázisban kortikoszteroidokkal a COVID19
kezelésére. Nézze meg a ClinicalTrials.gov honlapot a legújabb információkért.
Hivatkozások
1. Recovery Collaborative Group, Horby P, Lim WS, et al. Dexamethasone in hospitalized patients with
COVID-19 - preliminary report. N Engl J Med. 2020. Available at:
2. Bozzette SA, Sattler FR, Chiu J, et al. A controlled trial of early adjunctive treatment with corticosteroids for
Pneumocystis carinii pneumonia in the acquired immunodeficiency syndrome. California Collaborative
Treatment Group. N Engl J Med. 1990;323(21):1451-1457. Available at:
3. Arabi YM, Mandourah Y, Al-Hameed F, et al. Corticosteroid therapy for critically ill patients with Middle
East Respiratory Syndrome. Am J Respir Crit Care Med. 2018;197(6):757-767. Available at:
4. Stockman LJ, Bellamy R, Garner P. SARS: systematic review of treatment effects. PLoS Med.
2006;3(9):e343. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16968120.

6. Meduri GU, Bridges L, Shih MC, Marik PE, Siemieniuk RAC, Kocak M. Prolonged glucocorticoid treatment
is associated with improved ARDS outcomes: analysis of individual patients’ data from four randomized trials
and trial-level meta-analysis of the updated literature. Intensive Care Med. 2016;42(5):829-840. Available at:
7. Meduri GU, Golden E, Freire AX, et al. Methylprednisolone infusion in early severe ARDS: results of a
randomized controlled trial. Chest. 2007;131(4):954-963. Available at:
8. Steinberg KP, Hudson LD, Goodman RB, et al. Efficacy and safety of corticosteroids for persistent acute
respiratory distress syndrome. N Engl J Med. 2006;354(16):1671-1684. Available at:
9. Liu L, Li J, Huang YZ, et al. [The effect of stress dose glucocorticoid on patients with acute respiratory
distress syndrome combined with critical illness-related corticosteroid insufficiency]. Zhonghua Nei Ke Za
Zhi. 2012;51(8):599-603. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23158856.
10. Villar J, Ferrando C, Martinez D, et al. Dexamethasone treatment for the acute respiratory distress syndrome:
a multicentre, randomised controlled trial. Lancet Respir Med. 2020;8(3):267-276. Available at:
11. Rezk NA, Ibrahim AM. Effects of methyl prednisolone in early ARDS. Egypt J Chest Dis Tuberc.
2013;62(1):167-172. Available at: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0422763813000265.
12. Tongyoo S, Permpikul C, Mongkolpun W, et al. Hydrocortisone treatment in early sepsis-associated acute
respiratory distress syndrome: results of a randomized controlled trial. Crit Care. 2016;20(1):329. Available
13. Zhao WB, Wan SX, Gu DF, Shi B. Therapeutic effect of glucocorticoid inhalation for pulmonary fibrosis in
ARDS patients. Med J Chinese PLA. 2014;39(9):741-745. Available at:
http://www.plamj.org/index.php/plamj/article/view/1009.
14. Mammen MJ, Aryal K, Alhazzani W, Alexander PE. Corticosteroids for patients with acute respiratory
distress syndrome: a systematic review and meta-analysis of randomized trials. Pol Arch Intern Med.
16. Jeronimo CMP, Farias MEL, Val FFA, et al. Methylprednisolone as adjunctive therapy for patients
hospitalized with COVID-19 (Metcovid): a randomised, double-blind, phase IIb, placebo-controlled trial. Clin
Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32785710.
17. Tomazini BM, Maia IS, Cavalcanti AB, et al. Effect of dexamethasone on days alive and ventilator-free in
patients with moderate or severe acute respiratory distress syndrome and COVID-19: the CoDEX randomized
18. Dequin PF, Heming N, Meziani F, et al. Effect of hydrocortisone on 21-day mortality or respiratory support
among critically ill patients with COVID-19: a randomized clinical trial. JAMA. 2020. Available at:
19. Writing Committee for the R-CAPI, Angus DC, Derde L, et al. Effect of hydrocortisone on mortality and
organ support in patients with severe COVID-19: the REMAP-CAP COVID-19 corticosteroid domain
randomized clinical trial. JAMA. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32876697.
20. WHO Rapid Evidence Appraisal for COVID-19 Therapies (REACT) Working Group, Sterne JAC, Murthy S,
et al. Association between administration of systemic corticosteroids and mortality among critically ill patients
with COVID-19: a meta-analysis. JAMA. 2020. Available at:

21. Czock D, Keller F, Rasche FM, Haussler U. Pharmacokinetics and pharmacodynamics of systemically
administered glucocorticoids. Clin Pharmacokinet. 2005;44(1):61-98. Available at:
22. Centers for Disease Control and Prevention. Parasites - strongyloides: resources for health professionals.
2020; https://www.cdc.gov/parasites/strongyloides/health_professionals/index.html. Accessed October 30,
2020.
23. Lier AJ, Tuan JL, Davis MW, et al. Case report: disseminated strongyloidiasis in a patient with COVID-19.
Am J Trop Med Hyg. 2020. Available at:
http://www.ajtmh.org/docserver/fulltext/14761645/103/4/tpmd200699.
pdf?expires=1606941469&id=id&accname=guest&checksum=9728AC8BEDF3E8369A7D3E6C2AFEB27E.
24. Stauffer WM, Alpern JD, Walker PF. COVID-19 and dexamethasone: a potential strategy to avoid
steroidrelated strongyloides hyperinfection. JAMA. 2020. Available at:
25. Liu J, Wang T, Cai Q, et al. Longitudinal changes of liver function and hepatitis B reactivation in COVID-19
patients with pre-existing chronic HBV infection. Hepatol Res. 2020. Available at:
26. Liggins GC, Howie RN. A controlled trial of antepartum glucocorticoid treatment for prevention of the
respiratory distress syndrome in premature infants. Pediatrics. 1972;50(4):515-525. Available at:
27. Gyamfi-Bannerman C, Thom EA, Blackwell SC, et al. Antenatal betamethasone for women at risk for late
preterm delivery. N Engl J Med. 2016;374(14):1311-1320. Available at:

4a táblázat: Kortikoszteroidok: válogatott klinikai adatok

Az ebben a táblázatban leírt klinikai vizsgálatok nem képviselik az összes olyan vizsgálatot, amelyet a Bizottság áttekintett a
kortikoszteroidokra vonatkozó ajánlások kidolgozása során. Az alábbiakban összefoglalt tanulmányoknak volt a legnagyobb hatása a
Bizottság ajánlásaira.
Vizsgálati
elrendezés
A dexametazon alkalmazása hospitalizált COVID19-betegeknél — előzetes jelentés (RECOVERY vizsgálat)1
randomizált, nyílt  Klinikailag feltételezett vagy  Dexametazon standard terápiával (n = 4321)  Nyílt vizsgálat
elrendezésű adaptív laboratóriumi vizsgálattal igazolt, és standard terápia önmagában (n = 2104)  Ez az előzetes vizsgálati elemzés nem
klinikai vizsgálat hospitalizált SARS-CoV-2-fertőzöttek  A résztvevők jellemzői: tartalmazta a legfontosabb másodlagos
feltételezett vagy igazolt  Az átlagéletkor 66 év volt. végpontok eredményeit (azaz az
SARS-CoV-2-fertőzött Fő kizárási kritériumok:
 Orvosi megítélés, miszerint szerint túl  A résztvevők 64%-a férfi volt. esetspecifikus mortalitást és a
hospitalizált betegek
nagy a részvétel kockázata figyelembe  A résztvevők 56%-ánál volt ≥1 vesetranszplantáció szükségességét), a
körében (n = 6425) nemkívánatos eseményeket és a
véve a beteg orvosi anamnézisét, illetve kísérőbetegség, és 24%-uk volt cukorbeteg.
 A résztvevők 89%-ánál laboratóriumi dexametazon hatásosságát a fő
jelen vizsgálaton kívüli kortikoszteroid-
vizsgálattal igazolták a SARS-CoV-2- alcsoportokban (pl. társbetegségekkel élők).
Ország: terápia indikációja
fertőzést.  Azoknál a vizsgálatban részt vevő
Beavatkozások:
Egyesült Királyság  A randomizáláskor a résztvevők 16%-a COVID19-betegeknél, akik oxigént igen, de
 A betegeket 2:1 arányban randomizálták invazív gépi lélegeztetésre vagy ECMO-ra gépi lélegeztetést nem igényeltek, a
az alábbi kezelésekre: szorult, 60%-a igényelt oxigénpótlást, de betegség súlyossága széles skálán mozgott;
 6 mg dexametazon p.o. vagy i.v. naponta invazív gépi lélegeztetést nem, és 24%-a nem egyértelmű, hogy minden betegnek
egyszer standard terápiával kombinálva nem igényelt oxigénpótlást. előnyös volt-e a dexametazon-kezelés ebben
10 napon keresztül vagy a kórházból való  Mindkét kar résztvevői 0–3%-ban kaptak a heterogén csoportban, vagy az előny csak
hazabocsátásig, amelyik előbb történt RDV-t (remdesivir), HCQ-t, LPV/RTV-t, azokra a betegekre korlátozódott, akik
vagy vagy tocilizumabot; a standard terápiás magasabb mértékű oxigénpótlást igényeltek
 Kizárólag standard terápia karban a résztvevők körülbelül 8%-a kapott vagy az oxigént magas áramlású eszközön
Elsődleges végpont: dexametazont a randomizációt követően. keresztül kapták.
 A vizsgálatban részt vevő betegek
 Bármely okból bekövetkező mortalitás a Kimenetelek: korösszetétele a légzőszervi státusz szerint
randomizációt követő 28. napig  A 28 napos mortalitás 22,9% volt a különböző volt a randomizáláskor.
dexametazonkarban és 25,7% a standard  A dexametazon túlélési előnye a gépi
terápiás karban (korral korrigált lélegeztetésben részesülő betegeknél
incidenciasűrűség-hányados 0,83; 95% CI, 80 éves kor felett nem ismert, mert ennek a
0,75‒0,93; p < 0,001). csoportnak csak 1%-a részesült
lélegeztetésben.

A dexametazon alkalmazása hospitalizált COVID19-betegeknél — előzetes jelentés (RECOVERY vizsgálat)1, folytatás

 A dexametazon-kezelés hatása változott a  Nem egyértelmű, hogy a fiatalabb betegek
COVID19 kiindulási súlyossága szerint. A nagyobb valószínűséggel szorultak-e gépi
túlélési előny leginkább azoknál hangsú- lélegeztetésre, mint a 80 évesnél idősebbek,
lyosabb, akik invazív gépi lélegeztetésben mivel a vizsgálat kezdetekor azonos súlyosságú
részesültek a randomizáláskor. Ezen betegek között az idősebbeknél inkább az
résztvevők körében a 28 napos mortalitás oxigénterápiát részesítették előnyben.
29,3% volt a dexametazonkarban, a 41,4%-  E betegpopuláció magas alapmortalitása az
hoz viszonyítva a standard terápiás karban alacsonyabb alapmortalitású populációkra
(incidenciasűrűség-hányados 0,64; 95% korlátozhatja a vizsgálati eredmények
CI, 0,51‒0,81). kiterjeszthetőségét.
 Azoknál, akik oxigénpótlást igen, de gépi
Értelmezés:
lélegeztetést nem igényeltek randomi-
záláskor, a 28 napos mortalitás 23,3% volt  Azoknál a súlyos COVID19-ben szenvedő
a dexametazonkarban és 26,2% a standard betegeknél, akik oxigéntámogatásban
terápiás karban (incidenciasűrűség- részesültek, és naponta 6 mg dexametazont
hányados 0,82; 95% CI, 0,72‒0,94). kaptak 10 napon keresztül, csökkent a 28 napos
 Azon résztvevők között, akiknél a mortalitás mértéke, és a legnagyobb előnnyel a
vizsgálatba válogatáskor nem volt szükség kiinduláskor gépi lélegeztetésben részesülőknél
oxigénterápiára, nem figyeltek meg túlélési járt.
előnyt. Ezen résztvevők között a 28 napos  Azoknál a betegeknél, akik nem igényeltek
mortalitás 17,8% volt a oxigéntámogatást, a dexametazon-kezelés nem
dexametazonkarban és 14,0% a standard jelentett megfigyelhető túlélési előnyt.
terápiás karban (incidenciasűrűség-
hányados 1,19; 95% CI, 0,91‒1,55).
A szisztémás kortikoszteroidok alkalmazása és a kritikus állapotú COVID19-betegek mortalitása közötti összefüggés: egy metaanalízis (REACT
munkacsoport)2
Hét randomizált kontrollos Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:
vizsgálat (RCT) • A kritikus állapotú COVID19-  Kortikoszteroidok (n = 678) és standard  A metaanalízisbe bevont vizsgálatok
metaanalízise a betegek körében a kortiko- terápia vagy placebo (n = 1025) elrendezése sok szempontból különbözött,
kortikoszteroidok szteroidokat vizsgáló RCT-k (a beleértve a következőket:
használatára vonatkozóan A résztvevők jellemzői:
ClinicalTrials.gov, Chinese  Kritikus súlyosságú betegség definíciója
kritikus állapotú COVID19-  A mediánéletkor 60 év volt.
Clinical Trial Registry, és az EU  A használt kortikoszteroidok
betegek esetében (n = 1703)  A betegek 29%-a nő volt.
Clinical Trials Register átfogó  Kortikoszteroidok dózisa
kutatása által azonosítva)  Összesen 1559 beteg (91,5%) szorult gépi
Országok: multinacionális  A kortikoszteroid-kezelés időtartama
lélegeztetésre.

A szisztémás kortikoszteroidok alkalmazása és a kritikus állapotú COVID19-betegek mortalitása közötti összefüggés: egy metaanalízis (REACT
munkacsoport)2, folytatás
Beavatkozások:  A betegek 47%-a vazoaktív kezelésben részesült  A kontrollcsoportok típusai (pl.
 Kortikoszteroidok (azaz randomizáláskor az erről beszámoló hat vizsgálatban. standard terápia vagy placebo)
dexametazon, hidrokortizon, Kimenetelek:  A súlyos nemkívánatos események
metilprednizolon) jelentése
 A mortalitást öt vizsgálatban a 28. napon, egy vizsgá-
 Standard terápia vagy placebo  A RECOVERY vizsgálat a
latban a 21. napon, egy továbbiban pedig a 30. napon
résztvevők 59%-át tette ki, és három
Elsődleges végpont: vizsgálták.
vizsgálat pedig ötvennél kevesebb
 Bármely okból bekövetkező  A bármely okból bekövetkező mortalitás a 28. napig: 678
beteget vont be vizsgálatonként.
betegből 222 (32,7%) hunyt el a kortikoszteroid-
mortalitás a randomizációt  Néhány vizsgálatban követelmény
követő 30. napig csoportban és 1025 betegből 425 (41,5%) hunyt el a
volt a betegek igazolt SARS-CoV-
standard terápiás vagy placebocsoportban (összesített
2-fertőzése, míg másokba olyan
esélyhányados [OR] 0,66 [95% CI, 0,53–0,82; p <
résztvevőket is bevontak, akiknél
0,001]).
vagy valószínűsített, vagy igazolt
 A bármely okból bekövetkező mortalitással összefüggés-
fertőzés állt fenn.
ben számított fixhatás összesített esélyhányadosok a
 Habár a torzítás kockázata
következők voltak:
alacsonynak bizonyult hétből hat
 Dexametazon: esélyhányados 0,64 (95% CI, 0,50–0,82;
vizsgálatnál, egy vizsgálatot (amely
p < 0,001) három vizsgálatban 1282 beteggel
csak 47 beteget vont be)
 Hidrokortizon: esélyhányados 0,69 (95% CI, 0,43-1,12; „vitatottként” tüntettek fel.
p = 0,13) három vizsgálatban 374 beteggel
 Metilprednizolon: esélyhányados 0,91 (95% CI, 0,29– Értelmezés:
2,87; p = 0,87) egy vizsgálatban 47 beteggel  A szisztémás kortikoszteroidok
 A gépi lélegeztetésben részesülő betegeknél (n = 1559): csökkentik a kritikus állapotú
esélyhányados 0,69 (95% CI, 0,55-0,86), a kortiko- COVID19-betegek 28 napos
szteroidok esetében a halálozás 30%-os, a standard halálozását biztonságossági
terápia vagy placebo esetén 38%-os volt aggályok felmerülése nélkül.
 A gépi lélegeztetésben nem részesülő betegeknél  Mivel a résztvevők többsége a
(n = 144): esélyhányados 0,41 (95% CI, 0,19-0,88) a RECOVERY vizsgálatból került be,
kortikoszteroidok esetében a halálozás 23%-os, a standard így a metaanalízis során megfigyelt
terápia vagy placebo esetén 42%-os volt. előny leginkább a dexametazonnal
 A hat klinikai vizsgálatból, amelyek súlyos nemkívánatos van összefüggésben, azzal a
eseményeket jelentettek, a kortikoszteroid-csoportba kortikoszteroiddal, amelyet a
randomizált betegek 18,1%-ában, a standard terápiás vagy RECOVERY vizsgálatban is
placebocsoportba tartozó betegeknek pedig 23,4%-ában használtak.
számoltak be súlyos nemkívánatos eseményről.

Metilprednizolon mint kiegészítő terápia a hospitalizált COVID19-betegeknél (Metcovid): egy randomizált, kettős vak, fázis IIb,
placebokontrollos vizsgálat3
A rövid ideig alkalmazott Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma:  Korlátok:
metilprednizolon-kezelés  ≥18 éves kor  mITT analízis (n = 393): metilprednizolon  A betegség kezdetétől a
randomizált, kettős vak,  Feltételezett vagy igazolt SARS- (n = 194) és placebo (n = 199) randomizálásig eltelt mediánidő
placebokontrollos, CoV-2-fertőzés A résztvevők jellemzői: hosszabb volt, mint más
egyközpontú vizsgálata  SpO2 ≤94% szobalevegőn vagy kortikoszteroiddal kapcsolatos
igazolt vagy feltételezett  Az átlagéletkor 55 év volt.
vizsgálatokban.
oxigénpótlás mellett vagy invazív  A résztvevők 65%-a férfi volt.
COVID19-tüdőgyulladásban gépi lélegeztetés esetén  E betegpopuláció magas
szenvedő hospitalizált  A résztvevők 29%-a cukorbeteg volt. alapmortalitása az alacsonyabb
betegeknél (n = 416) Fő kizárási kritériumok:  A beválogatáskor mindegyik csoportban a alapmortalitású populációkra
 Metilprednizolon-túlérzékenység résztvevők 34%-a igényelt invazív gépi korlátozhatja a vizsgálati
 Kortikoszteroidok vagy lélegeztetést, valamint a metilprednizolon-csoport eredmények kiterjeszthetőségét.
Ország: immunszuppresszív szerek tartós 51%-a és a placebocsoport 45%-a igényelt
oxigénpótlást. Értelmezés:
alkalmazása
Brazília
 HIV, dekompenzált májcirrózis,  A tünetek kezdetétől a randomizálásig eltelt  A metilprednizolon testtömeg
krónikus veseelégtelenség mediánidő 13 nap volt (IQR 9–16). szerinti alkalmazása 5 napon
 Beavatkozások:  A betegek egyike sem részesült anti-IL-6-, anti-IL- keresztül nem csökkentette az
1-, RDV- vagy konvaleszcensplazma-terápiában. általános 28 napos mortalitást.
 Metilprednizolon: 0,5 mg/ttkg i.v.
 A sokk miatti hidrokortizon-kezelés a betegek  Egy post hoc alcsoportelemzésben a
naponta kétszer 5 napon keresztül
8,7%-ában vált szükségessé a metilprednizolon- 60 éves kor feletti betegek esetében
 Placebo (fiziológiás sóoldat) i.v.
csoportban és 7,0%-ban a placebocsoportban. a mortalitás alacsonyabb volt a
Elsődleges végpont: metilprednizolon-csoportban, mint a
Elsődleges kimenetel:
 Mortalitás a 28. napig placebocsoportban .
 Nem volt különbség a 28 napos mortalitásban:
Másodlagos végpontok: 37,1% volt a metilprednizolon-karban, illetve
 Korai mortalitás a 7. és a 14. napig 38,2% a placebokarban (veszélyhányados [HR]
 Gépi lélegeztetési igény a 7. napig 0,92; 95% CI, 0,67–1,28; p = 0,63).
 Inzulinigény a 28. napig Másodlagos kimenetel:
 Pozitív hemokultúra a 7. napon,  Nem volt különbség a csoportok között a 7 napos
szepszis a 28. napig korai halálozást (HR 0,68; 95% CI, 0,43–1,06),
 Halálozás a 28. napig a megnevezett illetve a 14 napos korai halálozást (HR 0,82; 95%
csoportokban CI, 0,57–1,18) tekintve
 Nem volt különbség a gépi lélegeztetés iránti
igényben a 7. napig: a metilprednizolon-kezelésben
részesülők 19,4%-a, míg a placebót kapók 16,8%-a
(p = 0,65) szorult a kezelésre

Vizsgálati
elrendezés
Metilprednizolon mint kiegészítő terápia a hospitalizált COVID19-betegeknél (Metcovid): egy randomizált, kettős vak, fázis IIb,
placebokontrollos vizsgálat3, folytatás
 Nem volt kimutatható szignifikáns különbség a
metilprednizolon- és placebocsoportok között sem az
inzulinterápia iránti igény (59,5% vs. 49,4%), sem a
pozitív hemokultúra tekintetében a 7. napon (8,3%
vs. 8,0%), sem a szepszis kialakulásában a 28. napig
(a betegek 38,1% vs. 38,7%-a).
 Egy post hoc elemzésben a 60 éves kor feletti
résztvevők 28 napos mortalitása alacsonyabb volt a
metilprednizolon-csoportban, mint a placebo-
csoportban (46,6% vs. 61,9%; HR 0,63; 95% CI,
0,41–0,98).
A dexametazon hatása a túlélt és gépi lélegeztetés nélkül töltött napokra középsúlyos vagy súlyos akut légzési distressz szindrómában és
COVID19-ben szenvedő betegeknél: CoDEX randomizált klinikai vizsgálat4
COVID19- Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:
betegségben és  ≥18 éves kor  ITT (kezelési szándék) analízis (n = 299):  Nyílt elrendezésű vizsgálat
középsúlyos-súlyos  Igazolt vagy feltételezett SARS-CoV-2- dexametazon standard terápiával kombinálva  A vizsgálat mintaereje nem volt elég
ARDS-ben fertőzés (n = 151) és kizárólag standard terápia (n = 148) ahhoz, hogy bizonyos kimeneteleket
szenvedő betegek  A középsúlyos vagy súlyos ARDS A résztvevők jellemzői: meg lehessen határozni, mert a
(n = 299) kritériumainak teljesítését követő 48 órán RECOVERY vizsgálat adatainak
multicentrikus,  A dexametazon-csoportba több nőbeteg (40% vs.
belüli gépi lélegeztetés PaO2/FiO2 ≤200 35%), több túlsúlyos beteg (31% vs. 24%), és megjelenése után leállították a
randomizált Hgmm mellett vizsgálatba bevonást.
klinikai vizsgálata kevesebb cukorbeteg (38% vs. 47%) került, mint a
Fő kizárási kritériumok: standard terápiás csoportba.  A standard terápiás csoportban a
 Közelmúltban alkalmazott kortikoszteroid  Egyéb kiindulási tulajdonságok hasonlók voltak a vizsgálat alatt a betegek 35%-a
részesült kortikoszteroid-kezelésben
Ország:  Immunszuppresszív gyógyszerek dexametazon- és a standard terápiás csoportban:
 Az átlagéletkor 60, ill. 63 év volt; a betegek 66% vs. sokk, hörgőgörcs vagy egyéb ok miatt.
használata az elmúlt 21 napban
Brazília  Azoknál a betegeknél, akiket a
 Várható halálozás a következő 24 órában 68%-a használt vazopresszort; az átlag PaO2/FiO2
131 Hgmm vs. 133 Hgmm volt. kórházból a 28. nap előtt bocsátottak el,
Beavatkozások: nem történt utánkövetés az ismételt
 A tünetek kezdetétől a randomizációig eltelt
 Dexametazon: 20 mg i.v. naponta 5 napon kórházba kerülés vagy a mortalitás
mediánidő 9-10 nap volt.
keresztül, majd 10 mg i.v. naponta 5 napon szempontjából.
 A gépi lélegeztetéstől a randomizációig eltelt
keresztül vagy az ITO-ról való
mediánidő 1 nap volt.  A betegpopuláció magas kiindulási
elbocsátásig, plusz standard terápia mortalitása korlátozhatja a vizsgálati
 Kizárólag standard terápia  Egy beteg sem részesült RDV-kezelésben; az anti-
eredmények kiterjeszthetőségét az
IL-6- és konvaleszcensplazma-kezelés nem volt
alacsonyabb alapmortalitású
széles körben elérhető.
populációkra.

Vizsgálati
elrendezés
A dexametazon hatása a túlélt és gépi lélegeztetés nélkül töltött napokra középsúlyos vagy súlyos akut légzési distressz szindrómában és
COVID19-ben szenvedő betegeknél: CoDEX randomizált klinikai vizsgálat4, folytatás
Elsődleges végpont:  A dexametazon-kezelés medián-időtartama 10 nap volt Értelmezés:
 A túlélt és gépi lélegeztetés nélkül (IQR 6-10 nap).  A standard terápiával összehasonlítva a
töltött napok átlagos száma a 28.  A betegek 35%-a részesült kortikoszteroid-terápiában a RECOVERY vizsgálatban használtnál
napig kizárólag standard terápiában részesülők csoportjában. magasabb dózisú dexametazon standard
Másodlagos végpontok: Elsődleges kimenetel: terápiával kiegészítve növelte az élve és
 A túlélt és gépi lélegeztetés nélküli napok átlaga a 28. gépi lélegeztetés nélkül eltöltött időt a 28
 Bámely okból bekövetkező napos utánkövetés során a mérsékelt vagy
halálozás a 28. napig napig magasabb volt a dexametazon-csoportban, mint a
standard terápiás csoportban (6,6 vs. 4,0 nap, a becsült súlyos ARDS-ben szenvedő COVID19-
 ITO-n kívül töltött napok száma a betegeknél.
különbség 2,3 nap; 95% CI, 0,2–4,4; p = 0,04).
28. napig  Ebben a populációban a dexametazon
 A gépi lélegeztetés időtartama a Másodlagos kimenetel:
nem mutatott összefüggést a
28. napig  Nem volt különbség a dexametazon- és a standard terápiás nemkívánatos események magasabb
 Eredmény a 6 pontos WHO csoport között az alábbi kimenetelekben:
kockázatával.
ordinális skálán a 15. napon  Bármely okból bekövetkező halálozás a 28. napig (56,3%
 A kizárólag standard kezelésben részesülő
 SOFA-pontszám a 7. napon vs. 61,5%: HR 0,97; 95% CI, 0,72–1,31; p = 0,85)
csoportba randomizált betegek több mint
 Az elsődleges kimenetel elemei  ITO-n kívül töltött napok száma a 28. napig (napok átlaga: egyharmada szintén kapott
vagy a 28 napon belül a túlélők 2,1 vs. 2,0; p = 0,50) kortikoszteroidot is; de lehetetlen
hazabocsátásának kimeneteli  A gépi lélegeztetés időtartama a 28. napig (napok átlaga: meghatározni ezeknél a betegeknél a
elemei 12,5 vs. 13,9; p = 0,11) kortikoszteroid-kezelés hatását a
 Eredmény a 6 pontos WHO ordinális skálán a 15. napon vizsgálati kimenetelek összességére
(mediánpontszám: 5 mindkét csoportban) nézve.
 A SOFA-pontszám átlaga a 7. napon alacsonyabb volt a
dexametazon-csoportban, mint a standard terápiás
csoportban (6,1 vs. 7,5, különbség −1,16; 95% CI,
−1,94−0,38; p = 0,004).
 A dexametazon- és a standard terápiás csoport
összehasonlítható volt a következő biztonságossági
kimenetelek szempontjából: inzulinigény (31,1% vs.
28,4%), új fertőzések (21,9% vs. 29,1%), bakterémia
(7,9% vs. 9,5%); egyéb súlyos nemkívánatos események
(3,3% vs. 6,1%).
 Egy post hoc elemzésben a dexametazon-csoportban
alacsonyabb volt a halálozás vagy a gépi lélegeztetés
kumulatív valószínűsége a 15. napig, mint a standard
terápiás csoportban (67,5% vs. 80,4%; OR 0,46; 95% CI,
0,26–0,81; p = 0,01).

A hidrokortizon hatása a 21 napos mortalitásra vagy a légzéstámogatásra kritikus állapotú COVID19-betegeknél: egy randomizált klinikai
vizsgálat5
randomizált, kettős vak,  ≥18 éves kor  ITT-elemzés (n = 149 résztvevő): hidrokortizon  Kis mintaelemszám A tervezett
szekvenciális klinikai  Igazolt SARS-CoV-2-fertőzés (n = 76) és placebo (n = 73) mintaelemszám 290 beteg volt, de csak
vizsgálat akut légzési vagy radiológiailag gyanús 149 beteget vontak be, mert a
elégtelenségben szenvedő A résztvevők jellemzői:
COVID19-betegek, és legalább RECOVERY vizsgálat eredményeinek
igazolt vagy gyanús  A résztvevők átlagéletkora 62 év volt, és 70%-uk közzététele után leállították ezt a
egy igaz volt rájuk az alábbi
COVID19-betegeknél férfi volt; a BMI mediánja 28 volt. vizsgálatot.
négy súlyossági kritériumból:
(n = 149)  A résztvevők 96%-ánál igazolták a SARS-CoV-2-t.  Korlátozott információ a társbeteg-
 Gépi lélegeztetési igény ≥5
vízcm-es PEEP-pel  A tünetek medián-időtartama a randomizáció előtt 9 ségekkel (pl. hipertónia) kapcsolatban.
nap volt a hidrokortizon-csoportban és 10 nap a  A vizsgálatban részt vevő betegek
 Magas áramlású oxigén
Ország: placebocsoportban. rasszbeli és/vagy etnikumi
PaO2/FiO2 <300 Hgmm és FiO2
≥50% értékekkel  Az összes résztvevő 81%-a részesült gépi léle- hovatartozásáról nem készült jelentés.
Franciaország
geztetésben, illetve a hidrokortizon-csoportban a  A nozokomiális fertőzésekre vonatkozó
 Rezervoármaszkos
betegek 24%-a, a placebocsoportban pedig a betegek adatokat összegyűjtötték, de nem
oxigénterápia, PaO2/FiO2 < 300
18%-a kapott vazopresszorokat. értékelték ki.
Hgmm (becslés)
 Az egyidejűleg COVID19-kezelésben is részesülő
 Tüdőgyulladás súlyossági indexe Értelmezés:
betegek 3%-a kapott RDV-t, 14%-a LPV/RTV-t,
>130 (pontozótáblázat)
13%-a HCQ-t és 34%-a HCQ-t plusz AZM-et.  A placebóhoz képest a hidrokortizon
Fő kizárási kritériumok:  A kezelés időtartamának mediánja 10,5 nap volt a nem csökkenti a kezelés sikertelenségét
 Szeptikus sokk hidrokortizon-csoportban és 12,8 nap a (amit halálként vagy tartós légzés-
 „Nem intubálandó” utasítás placebocsoportban (p = 0,25). támogatásként definiáltak) a 21. napig az
Elsődleges kimenetel: ITO-n kezelt akut légzési
Beavatkozások:
elégtelenségben szenvedő COVID19-
 Folyamatos hidrokortizon-  A kezelés sikertelenségét tekintve nem volt betegek esetében.
infúzió 200 mg/nap a 7. napig, különbség a betegek arányában a 21. napig, ugyanis  Mivel a vizsgálatot idő előtt befejezték,
majd csökkentett hidrokortizon 76 betegből 32-nél (42,1%) bizonyult sikertelennek a nehéz következtetéseket levonni a
100 mg/nap 4 napon át, ezt kezelés a hidrokortizon-csoportban és 73 betegből 37- hidrokortizon-terápia hatásosságával és
követően 50 mg/nap 3 napon át nél (50,7%) a placebocsoportban (különbség: −8,6%, biztonságosságával kapcsolatban.
(összesen 14 napos kezelés). 95% CI, −24,9%...7,7%; p = 0,29).  Az ebben a vizsgálatban alkalmazott
 A klinikai állapotjavulást mutató Másodlagos kimenetel: hidrokortizon kezdeti dózisa némileg
betegeket a 4. napig átállították a
 Nem volt különbség a csoportok között az intubálás magasabb volt, mint a RECOVERY
rövidebb, 8 napos kezelési vizsgálatban alkalmazott 6 mg-os
iránti igény, az életmentési stratégiák vagy az
sémára. dexametazon-terápiáé. A hidrokortizon
oxigenizáció (pl. a PaO2/FiO2 arány változása)
tekintetében. dózisát a klinikai válaszreakció szerint
korrigálták.

A hidrokortizon hatása a 21 napos mortalitásra vagy a légzéstámogatásra kritikus állapotú COVID19-betegeknél: egy randomizált klinikai
vizsgálat5, folytatás
Elsődleges végpont:  Azon betegek között, akik a vizsgálat kezdetekor
 A kezelés sikertelensége (amit nem igényeltek gépi lélegeztetést, 16 betegből 8
halállal, tartós gépi (50%) igényelt a későbbiekben intubálást a
lélegeztetéssel vagy magas hidrokortizon-csoportban, ezzel szemben a
áramlású oxigén iránti igénnyel placebocsoportban 16 betegből 12 (75%).
definiáltak) a 21. napig  Három súlyos nemkívánatos eseményt jelentettek
(cerebrális vaszkulitisz, keringésmegállás tüdő-
embólia következtében és hasűri vérzés a tüdő-
 Intubálás szükségessége, embólia antikoaguláns-kezelése következtében),
életmentési stratégiák vagy mindhárom a hidrokortizon-csoportban fordult elő,
oxigenizáció (pl. változás a de nem a vizsgálati beavatkozás következményeként.
PaO2/FiO2-ben)  A 28. napig nem volt különbség a csoportok között a
 Nozokomiális fertőzések a 28. nozokomiális fertőzések arányát tekintve.
napig  Egy post hoc elemzésben a 21. napig a klinikai
 Klinikai állapot a 21. napon státusz nem különbözött szignifikánsan a két
csoportban, kivéve a kevesebb halálesetet a
hidrokortizon-csoportban (a betegek 14,7%-a vs.
27,4% a placebocsoportban; p = 0,06):
 A 21. napig a hidrokortizon-csoportban a betegek
57,3%-át, a placebocsoportban a betegek 43,8%-át
bocsátották el az ITO-ról, és a hidrokortizon-
csoportban a betegek 22,7%-a, a placebocsoportban
pedig 23,3%-a igényelt továbbra is gépi lélegeztetést.
A hidrokortizon hatása a mortalitásra és a szervtámogatásra súlyos COVID19-betegeknél: A REMAP-CAP COVID19 kortikoszteroid
randomizált klinikai vizsgálata (CAPE COD)6
Randomizált, beágyazott Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:
elrendezésű,  ≥18 éves életkor  mITT analízis (n = 384): fix dózisú hidrokortizon  A RECOVERY vizsgálat eredményeinek
multifaktoriális, adaptív  Feltételezett vagy igazolt SARS- (n = 137), sokk kezelésére alkalmazott hidrokortizon megjelenését követően a vizsgálat korai
platformot alkalmazó CoV-2-fertőzés (n = 146) és hidrokortizon-kezelés nélkül (n = 101) leállítása
klinikai vizsgálat súlyos  Randomizált, de nyílt elrendezésű
 Intenzív osztályos felvétel szív- A résztvevők jellemzői:
COVID19-betegek
érrendszeri vagy légzőszervi vizsgálat
bevonásával (n = 403)  Az átlagéletkor 60 év volt.
szervtámogatás miatt
 A résztvevők 71%-a férfi volt.

A hidrokortizon hatása a mortalitásra és a szervtámogatásra súlyos COVID19-betegeknél: A REMAP-CAP COVID19 kortikoszteroid

randomizált klinikai vizsgálata (CAPE COD)6, folytatás
Országok: multinacionális Fő kizárási kritériumok:  Átlag testtömegindex 29,7–30,9 volt. Értelmezés:
 Feltételezhetően közelgő halál  A betegek 50–64%-a részesült gépi lélegeztetésben A kortikoszteroidok nem növelték
 Szisztémás kortikoszteroid Elsődleges kimenetel: szignifikánsan a szervtámogatás nélküli
használata napok számát sem a fix dózisú
 Nem volt különbség a csoportok között a
 >36 óra az intenzív osztályos szervtámogatást nem igénylő napok számában a 21.
hidrokortizonnal kezeltek csoportjában,
felvétel óta sem a sokk kapcsán alkalmazott
napig (medián 0 nap mindegyik csoportban).
hidrokortizon-csoportban, habár a
Beavatkozások:  A hidrokortizon-terápiában nem részesülők
vizsgálat korai befejezése következtében
 50 mg hidrokortizon naponta csoportjával összehasonlítva az elsődleges kimenetel
a limitált statisztikai erő megnehezítette
négyszer 7 napon keresztül medián korrigált esélyhányadosa (OR):
a két vizsgálati kar közötti különbségek
 Szeptikus sokk kezelésére  OR 1,43 (95% hiteles intervallum, 0,91–2,27), azonosítását.
alkalmazott hidrokortizon: 50 mg valamint a szuperioritás Bayes-i valószínűsége a fix
naponta négyszer a sokk dózisú hidrokortizonnal kezeltek csoportjában 93%
időtartama alatt  OR 1,22 (95% hiteles intervallum, 0,76–1,94),
 Hidrokortizon nélkül valamint a szuperioritás Bayes-i valószínűsége a sokk
kapcsán hidrokortizonnal kezeltek csoportjában 80%
Másodlagos kimenetel:
 A légzőszervi és szív-érrendszeri
szervtámogatást nem igénylő  Mortalitás tekintetében nem volt különbség a
napok száma a 21. napig (Emiatt csoportok között; a fix dózissal kezelt betegek 30%-a,
a számszerűsített kimenetel miatt a sokk kapcsán kezeltek 26%-a, a hidrokortizon-
az elhunyt betegekhez a −1. terápiában nem részesülők 33%-a halt meg.
napot illesztették.)  Súlyos nemkívánatos eseményeket a fix dózissal
kezelt betegek 3%-ában, a sokkal kezeltek 3%-ában,
illetve a hidrokortizon-terápiában nem részesülők
 Kórházi tartózkodás alatti 1%-ában jelentettek.
mortalitás
 Súlyos nemkívánatos események

A korai, alacsony dózisú, rövid távon alkalmazott kortikoszteroidok hatásosságának értékelése nem súlyos COVID19-tüdőgyulladásban
szenvedő, hospitalizált, felnőtt betegeknél: egy retrospektív kohorszvizsgálat7
Retrospektív Fő beválasztási kritériumok: Résztvevők száma: Korlátok:
kohorszvizsgálat nem
súlyos COVID19-  Igazolt SARS-CoV-2-fertőzés  Kortikoszteroidok (n = 55): metilprednizolon i.v.  Retrospektív eset-kontroll vizsgálat
tüdőgyulladásban  Tüdőgyulladás a mellkasi CT-n (n = 50) és prednizon (n = 5)  Alacsony mintaelemszám (55 eset-
szenvedő betegeknél,  Kor ≥16 év  Kortikoszteroid-terápia nélkül (n = 55 illesztett kontroll pár)
propenzitási érték szerinti kontroll; a 420, kortikoszteroid-terápiában nem  A kortikoszteroid-kezelést leginkább
Fő kizárási kritériumok: részesülő betegből lett kiválasztva)
illesztett kontrollokkal azoknál alkalmazták, akiknél több
(n = 55 illesztett eset-  Súlyos tüdőgyulladás; definíció A résztvevők jellemzői: kockázati tényező áll fent a COVID19
kontroll pár) szerint: légzési elégtelenség, súlyos progressziójára; a propenzitási
légzésfrekvencia > 30/perc,  A mediánéletkor 58–59 év volt. érték szerinti illesztést nem korrigálták
SpO2 < 93%, oxigenizációs  Medián-oxigénszaturáció 95% volt. néhány nem mért zavaró tényező
Ország: Kína index < 300 Hgmm, gépi  A kortikoszteroid-csoportban a betegek 42%-ánál, a alapján.
lélegeztetés vagy sokk kortikoszteroid-terápia nélküli csoportban a betegek  A kortikoszteroid-kezelésben nem
jelenléte. 46%-ánál voltak társbetegségek, ideértve a 35– részesülő csoportnak kedvező
 Azonnali intenzív osztályos 36%-ban fennálló hipertóniát és a 11–13%-ban szelekciós torzítást okozhatta, hogy
felvétel a kórházba kerüléskor előforduló cukorbetegséget. azokat a betegeket kizárták a
 A betegség progressziójából vizsgálatból, akik kortikoszteroidokat
adódó kortikoszteroid- kaptak a betegség súlyosbodása után.
alkalmazás

A korai, alacsony dózisú, rövid távon alkalmazott kortikoszteroidok hatásosságának értékelése nem súlyos COVID19-tüdőgyulladásban
szenvedő, hospitalizált, felnőtt betegeknél: egy retrospektív kohorszvizsgálat7, folytatás
Beavatkozások: Elsődleges kimenetel: Értelmezés:
 Alacsony dózisú  A kortikoszteroid-csoportban hét betegnél (12,7%)  Ebben a nem randomizált, eset-kontroll
kortikoszteroidok korai alakult ki súlyos betegség, míg a kontrollcsoportban vizsgálatban a nem súlyos COVID19-
alkalmazása: egy betegnél (1,8%), (p= 0,03); a súlyos betegség tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél
 20 mg metilprednizolon i.v. kialakulásáig eltelt idő: HR 2,2 (95% CI, 2,0–2,3; p alkalmazott metilprednizolon-kezelés
naponta vagy 40 mg naponta < 0,001). összefüggött a rosszabb kimenetellel,
3–5 napon keresztül  A metilprednizolon-csoportban egy beteg hunyt el, de ezt megállapítást bonyolult
 20 mg prednizon p.o. naponta 3 míg a kontrollcsoportban egy sem. értelmezni a potenciális zavaró
napon keresztül tényezők miatt.
Másodlagos kimenetel:
 Kortikoszteroid-terápia nélkül  Nem egyértelmű, hogy a
 A láz időtartama (5 vs. 3 nap), a víruselimináció metilprednizolon-kezeléssel
Elsődleges végpont: időtartama (18 vs. 11 nap) és a kórházi kezelés kapcsolatban kapott eredményeket
 Súlyos betegség és halálozás időtartama (23 vs. 15 nap) egyaránt hosszabb volt a lehet-e általánosítani más kortiko-
arányai kortikoszteroid-csoportban, mint a kortikoszteroid- szteroidokkal végzett kezelésekre.
terápia nélküli csoportban (p < 0,001 minden egyes
Másodlagos végpontok: kimenetelre).
 A láz időtartama  A kortikoszteroid-csoportban több beteg kapott
 A víruselimináció ideje antibiotikumot (a betegek 89%-a vs. 24%-a) és
 Kórházi tartózkodás hossza antifungális kezelést (a betegek 7%-a vs. 0%-a),
 Antibiotikumok használata mint a kontrollcsoportban.
Rövidítések magyarázata: ARDS = akut légzési distressz szindróma; AZM = azitromicin; BMI, TTI = testtömegindex; CT =
komputertomográfia; ECMO = extrakorporális membránoxigenizáció; EU = Európai Unió; HCQ = hidroxiklorokin; ITO = intenzív terápiás
osztály; IL = interleukin; ITT = kezelési szándék; i.v. = intravénás; LPV/RTV = lopinavir/ritonavir; mITT = módosított kezelési szándék
szerinti; a Bizottság = COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság; PaO2/FiO2 = az artériás vér parciális oxigénnyomásának aránya a
belélegzett oxigénfrakcióhoz képest; PE = tüdőembólia; PEEP = pozitív kilégzésvégi nyomás; p.o. = szájon át; RCT = randomizált,
kontrollos vizsgálat; RDV = remdesivir; SARS-CoV-2 = súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2; SOFA = szekvenciális
szerv-elégtelenségi státuszfelmérés; SpO2 = oxigéntelítettség; WHO = Egészségügyi Világszervezet

Hivatkozások
1. RECOVERY Collaborative Group, Horby P, Lim WS, et al. Dexamethasone in hospitalized patients with COVID-19—preliminary report. N Engl J
Med. 2020;Published online ahead of print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32678530.
2. WHO Rapid Evidence Appraisal for COVID-19 Therapies Working Group, Sterne JAC, Murthy S, et al. Association between administration of
systemic corticosteroids and mortality among critically ill patients with COVID-19: a meta-analysis. JAMA. 2020;324(13):1330-1341. Available at:
3. Jeronimo CMP, Farias MEL, Val FFA, et al. Methylprednisolone as adjunctive therapy for patients hospitalized with COVID-19 (Metcovid): a
randomised, double-blind, Phase IIb, placebo-controlled trial. Clin Infect Dis. 2020;Published online ahead of print. Available at:
4. Tomazini BM, Maia IS, Cavalcanti AB, et al. Effect of dexamethasone on days alive and ventilator-free in patients with moderate or severe acute
respiratory distress syndrome and COVID-19: the CoDEX randomized clinical trial. JAMA. 2020;324(13):1307-1316.. Available at:
5. Dequin PF, Heming N, Meziani F, et al. Effect of hydrocortisone on 21-day mortality or respiratory support among critically ill patients with COVID-
19: a randomized clinical trial. JAMA. 2020;324(13):1298-1306. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32876689.
6. Angus DC, Derde L, Al-Beidh F, et al. Effect of hydrocortisone on mortality and organ support in patients with severe COVID-19: The REMAP-CAP
COVID-19 corticosteroid domain randomized clinical trial. JAMA. 2020;324(13):1317-1329. Available at:
7. Li Q, Li W, Jin Y, et al. Efficacy evaluation of early, low-dose, short-term corticosteroids in adults hospitalized with non-severe COVID-19
pneumonia: a retrospective cohort study. Infect Dis Ther. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32880102.

Interferonok (alfa, béta)
Utoljára frissítve: 2020. augusztus 27.

Az interferonok a citokinek családjába tartoznak és antivirális tulajdonságokkal rendelkeznek. A
COVID19 kezelésére azért javasolják ezeket, mert in vitro és in vivo antivirális tulajdonságokkal
rendelkeznek.
Ajánlás
A COVID19 Kezelési Irányelv Bizottság nem ajánlja az interferonok használatát súlyos vagy kritikus
állapotú COVID19-betegek kezelése esetében, kivéve a klinikai vizsgálatokat (AIII). Nem áll
rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy javaslatot tegyen az interferon béta korai (azaz kevesebb mint
7 nappal a tünetek megjelenését követő) enyhe és középsúlyos COVID19 kezelésére való használata
mellett vagy ellen.
Indoklás
A vizsgálatok alapján nem származik előny az interferonok használatából más súlyos vagy kritikus
állapotú koronavírus-fertőzésben (mint a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes [MERS], a súlyos akut
légzőszervi tünetegyüttes [SARS]) szenvedő betegeknél. Ráadásul az interferonok jelentős toxicitással
rendelkeznek, amely ellensúlyozza az esetleges jótékony hatást. Az interferonok rendelkezhetnek
antivirális aktivitással a fertőzés korai fázisában. Nincs elegendő adat az interferon-használat
tekintetében az esetleges jótékony hatás megítélésére a fertőzés korai fázisában a toxicitási kockázattal
szemben.
Interferon béta-1a
Sajtóközlemény, 2020. július 20. Egy Egyesült Királyságban folytatott kettős vak, placebokontrollos
vizsgálat belélegzett interferon béta-1a (naponta egyszer legfeljebb 14 napig) hatását értékelte
koronavírus-betegséggel kórházba került, nem lélegeztetett betegeknél. A placebót kapott betegekkel
(n = 50) összehasonlítva az interferon béta-1a-t inhaláló betegeknél (n = 48) nagyobb volt a
valószínűsége annak, hogy szövődmények nélkül annyira felgyógyuljanak, hogy csak járóbeteg-
ellátásra legyen szükségük, (HR 2,19; 95% CI, 1,03–4,69; p = 0,04), csökkent az esélyük súlyos
betegségek kialakulására (EH 0,21; 95% CI, 0,04–0,97; p = 0,046), és kisebb volt a légszomjuk.
Ezeknek a megállapításoknak és következményeiknek teljes értékeléséhez további vizsgálati adatok
szükségesek. Megjegyzendő, hogy az ebben a vizsgálatban használt inhalált interferon béta-1a az
Egyesült Államokban a kereskedelemben nem kapható.1
Nyomtatás előtti kézirat online közzétéve, 2020. július 13.
Iránban egy egycentrumos, nyílt elrendezésű, randomizált klinikai vizsgálatban értékelték a szubkután
adagolt interferon béta-1a (heti 3 alkalommal 2 hétig) hatását súlyos COVID19-betegeknél. A klinikai
válaszreakció idejének elsődleges kimenetelében nem volt különbség az interferon béta-1a-csoport (n =
42) és a kontrollcsoport (n = 39) között, és a csoportok között nem volt különbség a kórházban töltött
idő, az intenzív osztályon tartózkodás hossza vagy a gépi lélegeztetés időtartama között sem. A jelentett
teljes 28 napos mortalitás kisebb volt az interferon béta-1a csoportban, azonban az analízisből négy
beteget kizártak ebből az interferon béta-1a csoportból, akik az interferon béta-1a negyedik adagja előtt
meghaltak, ami megnehezíti ezeknek az eredményeknek az értelmezését. 2

Az interferon béta-1b, a lopinavir/ritonavir és a ribavirin kombinációja a kórházban
kezelt koronavírus-betegek kezelésében
Egy nyílt elrendezésű, fázis-2 klinikai vizsgálatban 127 résztvevőt 2:1 arányban randomizáltak (medián
életkoruk 52 év) kombinációs antivirális terápiára, illetve a lopinavir/ritonavir terápiára. A kombinációs
antivirális terápiás csoportban a kezelési rendszer időben különbözött a tünetek kezdete és a kórházi
felvétel között. Azon betegek kaptak hármas kombinációt (8 millió NE IFN béta-1b s.c. minden második
napon összesen 7 napig, LPV/r és ribavirin), akiket a tünetek megjelenésétől számított 7. napig
hospitalizáltak (n=76), míg a 7. napon vagy azon túl kórházba került betegek esetében (n=51) már csak
kettős kombinációt alkalmaztak (lopinavir/ritonavir és ribavirin), mert kétségeik voltak az interferon
gyulladásra gyakorolt hatását illetően. A kontrollcsoportban minden résztvevő lopinavir/ritonavir-
kezelést kapott, függetlenül attól, mennyi idő telt el a tünetek kezdete és a kórházi felvétel között. A
vizsgálatban hongkongi, igazoltan SARS-CoV-2-fertőzéssel hospitalizált betegek vettek részt, akik a
betegség súlyosságától függetlenül addig voltak a kórházban, amíg nem rendelkeztek 2 negatív orrgarati
(NP) teszttel.
Az NP mintavételi pálcával vett negatív SARS-CoV-2 PCR eredményig (az elsődleges végpont) eltelt
medián idő a kombinációs csoportnál rövidebb volt, mint a kontrollcsoportnál (7 nap, illetve 12 nap, p =
0,001). A kombinációs csoportnál gyorsabb volt a NEWS2- (nemzeti korai előrejelző pontszám) és
SOFA- (szekvenciális szervelégtelenség-értékelési) pontszám alapján becsült klinikai javulás, és
rövidebb volt a kórházi tartózkodás ideje (medián 9 nap a kombinációs csoportnál, ill. 14,5 nap a
kontrollcsoportban, p = 0,016). Nem volt különbség az oxigénigényben a két csoport között. Az
antivirális és klinikai hatás kifejezettebb volt a tünetek kezdetétől számított 7 napon belül kórházba
került betegeknél, ami arra utal, hogy a kombinációs terápia kritikus komponense az interferon béta-1b
volt, ribavirinnel vagy anélkül. A vizsgálat nem ad információt a tünetek kezdete utáni 7. napon vagy
utána alkalmazott IFN béta-1b hatásáról.3
Interferon alfa-2b
Egy kínai retrospektív kohorszvizsgálatban 77 középsúlyos COVID19-ben szenvedő felnőttet
kezeltek inhalációs (porlasztott) interferon alfa-2b-vel, inhalációs interferon alfa-2b plusz
umifenovirral, vagy csak umifenovirral. A légúti víruseliminációig és a szisztémás gyulladás
enyhüléséig eltelt idő rövidebb volt az interferon alfa-2b-vel kezelt csoportokban, mint a csak
umifenovirral kezelt csoportban. Az eredményeket azonban nehéz értelmezni, mivel az IFN alfa-
2b+umifenovir csoportba tartozók lényegesen fiatalabbak voltak, mint a csak umifenovir kezelésben
részesülő csoport tagjai (átlagos életkor 40, illetve 65 év), és a vizsgálatba való belépéskor kevesebb
társbetegségük volt (15%, ill. 54%). A porlasztott IFN alfa-2b használatát nem hagyta jóvá az FDA
az Egyesült Államokban.4
Klinikai adatok SARS és MERS betegségekben
Az interferon-béta alkalmazása ribavirinnel vagy anélkül nem mutatott egyértelmű klinikai hatást SARS
és MERS betegeknél.5-9
Egy retrospektív megfigyeléses vizsgálatban 350 kritikus állapotú, MERS-ben szenvedő beteget
kezeltek 14 szaúd-arábiai kórházban, és a halálozási arány magasabb volt a ribavirinnel és
interferonnal (béta-1a, alfa-2a, alfa-2b) kezelt csoportban, mint az egyikkel sem kezelt betegeknél. 6
Egy randomizált klinikai vizsgálatban, ahol 301 akut légzési distressz szindrómában10 szenvedő beteget
vontak be azt találták, hogy egy 28 napos periódus alatt az intravénás interferon béta-1a nem volt
előnyösebb sem a placebónál, sem a lélegeztetés nélküli napok számában (medián 10,0 nap az interferon
béta-1a csoportban ill. 8,5 nap placebocsoportban), sem a halálozás tekintetében (26,4% az interferon
béta-1a csoportban ill. 23,0% a placebokaron).

Klinikai Vizsgálatok
A ClinicalTrials.gov oldalon elérhető egy lista az interferon-kezeléssel és a COVID19-cel kapcsolatos
folyamatban lévő klinikai vizsgálatokról.
Az interferon-alfa leggyakoribb mellékhatásai az influenza-szerű tünetek, hányinger, fáradékonyság,
fogyás, hematológiai eltérések, aminotranszferáz-emelkedés és pszichiátriai tünetek (pl. depresszió,
szuicid gondolatok). Az interferon-béta jobban tolerálható, mint az interferon-alfa.11,12
Az interferon-kezelés során a legsúlyosabb gyógyszerkölcsönhatásokat az immunmodulátorokkal és
kemoterápiás szerekkel való együttes használata okozhatja az összeadódó toxikus hatások miatt.11,12
Több nagy esetszámú, várandósok adatait vizsgáló regiszter analízisekor nem találtak összefüggést az
interferon-béta-1b fogantatás előtti vagy terhesség alatti használata és a terhesség negatív kimenetelének
(pl. spontán abortusz, kongenitális anomália) fokozott rizikója között, továbbá nem befolyásolta a
gyógyszer expozíciója a születési súlyt, hosszt és fejkörfogatot.13,14,15
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő klinikai adat az interferonok használatáról a légúti
vírusfertőzések kezelésére gyermekekben.
Hivatkozások
1. Synairgen announces positive results from trial of SNG001 in hospitalised COVID-19 patients [press release].
July 20, 2020. Available at: https://www.synairgen.com/wp-content/uploads/2020/07/200720-
Synairgenannounces-positive-results-from-trial-of-SNG001-in-hospitalised-COVID-19-patients.pdf. Accessed
August 24, 2020.
2. Davoudi-Monfared E, Rahmani H, Khalili H, et al. A randomized clinical trial of the efficacy and safety of
interferon beta-1a in treatment of severe COVID-19. Antimicrob Agents Chemother. 2020;64(9):e01061-20.
3. Hung IF, Lung KC, Tso EY, et al. Triple combination of interferon beta-1b, lopinavir-ritonavir, and ribavirin in
the treatment of patients admitted to hospital with COVID-19: an open-label, randomised, Phase 2 trial. Lancet.
4. Zhou Q, Chen V, Shannon CP, et al. Interferon-alpha2b treatment for COVID-19. Front Immunol.
5. Al-Tawfiq JA, Momattin H, Dib J, Memish ZA. Ribavirin and interferon therapy in patients infected with the
Middle East respiratory syndrome coronavirus: an observational study. Int J Infect Dis. 2014;20:42-46.
6. Arabi YM, Shalhoub S, Mandourah Y, et al. Ribavirin and interferon therapy for critically ill patients with
Middle East respiratory syndrome: a multicenter observational study. Clin Infect Dis. 2020;70(9):1837-1844.
7. Chu CM, Cheng VC, Hung IF, et al. Role of lopinavir/ritonavir in the treatment of SARS: initial virological
and clinical findings. Thorax. 2004;59(3):252-256. Available at:
8. Omrani AS, Saad MM, Baig K, et al. Ribavirin and interferon alfa-2a for severe Middle East respiratory
syndrome coronavirus infection: a retrospective cohort study. Lancet Infect Dis. 2014;14(11):1090-1095.

9. Shalhoub S, Farahat F, Al-Jiffri A, et al. IFN-alpha2a or IFN-beta1a in combination with ribavirin to treat
Middle East respiratory syndrome coronavirus pneumonia: a retrospective study. J Antimicrob Chemother.
10. Ranieri VM, Pettila V, Karvonen MK, et al. Effect of intravenous interferon beta-1a on death and days free
from mechanical ventilation among patients with moderate to severe acute respiratory distress syndrome: a
randomized clinical trial. JAMA. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32065831.
11. Interferon alpha-2b (Intron A) [package insert]. Food and Drug Administration. 2018. Available at:
https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/label/2018/103132Orig1s5199lbl.pdf.
12. Interferon beta-1a (Rebif) [package insert]. Food and Drug Administration. 2019. Available at:
https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/label/2019/103780s5204lbl.pdf.
13. Sandberg-Wollheim M, Alteri E, Moraga MS, Kornmann G. Pregnancy outcomes in multiple sclerosis
following subcutaneous interferon beta-1a therapy. Mult Scler. 2011;17(4):423-430. Available at:
14. Hellwig K, Duarte Caron F, Wicklein EM, Bhatti A, Adamo A. Pregnancy outcomes from the global
pharmacovigilance database on interferon beta-1b exposure. Ther Adv Neurol Disord.
15. Burkill S, Vattulainen P, Geissbuehler Y, et al. The association between exposure to interferon-beta during
pregnancy and birth measurements in offspring of women with multiple sclerosis. PLoS One.

Interleukin-1-inhibitorok

Ajánlás
A Bizottság számára nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy ajánlja vagy ellenezze az
interleukin (IL)-1-inhibitorok (pl. anakinra) alkalmazását a COVID19 kezelésére.
Indoklás
Az IL-1-inhibitorok COVID19 kezelésére való használatáról csak esetsorelemzések vannak, klinikai
vizsgálat nem készült.
Az anakinra egy rekombináns humán IL-1 receptor antagonista szer. Az FDA jóváhagyta a használatát
reumatoid artritiszben és kriopirin-asszociált periodikus szindrómáknál, különösen újszülöttkorban
jelentkező multiszisztémás gyulladásos betegségben.1 Továbbá gyakran alkalmazzák off-label súlyos
kiméra antigénreceptorral felruházott T-sejt (CAR-T-sejt)-mediált citokinfelszabadulási szindrómában
(CRS) és makrofágaktivációs szindrómában (MAS) vagy másodlagos hemofagocitás
limfohisztiocitózisban.
A COVID19-re vonatkozó ajánlás indoklása
Az endogén IL-1-szint emelkedett COVID19-ben és egyéb betegségekben, mint a súlyos CAR-T-
sejt-mediált citokinfelszabadulási szindrómában. Esettanulmányok és esetsorelemzések az
anakinrakezelésre adott pozitív válaszról számoltak be az ilyen szindrómákban, többek között a
szepszisben szenvedő betegek túlélési előnyéről, valamint a citokinvihar visszafordulásáról MAS-
ban szenvedő, tocilizumab hatásvesztésen átesett felnőtteknél. 2,3
 Egy eset-kontroll vizsgálat 52 konszekutív anakinrával kezelt COVID19-beteg kimenetelét
hasonlította össze 44 historikus kontrollal. Mindkét csoport betegeit egyazon kórházban kezelték
Párizsban, Franciaországban. Az esetek 2020. március 24. és április 6. közötti egymás utáni
felvételek voltak, a leletek felvételkor: laboratóriumban igazolt SARS-CoV-2-fertőzés vagy
COVID19-re jellemző tüdő infiltrátumok a mellkasi felvételen, és vagy jelentős hipoxia
(≥6 l/perc O2 mellett SpO2 ≤93%) vagy rosszabbodó hipoxia (>3 l/perc O2 mellett SpO2 ≤93% és
az oxigénszaturáció ≥3%-os csökkenése szobalevegőn az előző 24 órában). A historikus kontroll
betegek ugyanolyan felvételi kritériumoknak feleltek meg, és egyazon időszakban vették fel őket
a kórházba. Standard terápiaként mindkét csoportban alkalmaztak néhány betegnél
hidroxiklorokint, azitromicint vagy parenterálisan béta-laktám antibiotikumokat. Az anakinra
adagja naponta kétszer 100 mg szubkután (s.c.) 3 napon át, majd 7 napig napi 100 mg s.c. volt. A
két vizsgálati csoport hasonló klinikai tulajdonságokkal rendelkezett, kivéve, hogy az eset
csoportban alacsonyabb volt a testtömegindex (25,5 kg/m2 vs. 29,0 kg/m2), hosszabb ideig
tartottak a tünetek (átlagosan 8,4 nap vs. 6,2 nap), és többen kaptak hidroxiklorokint (90% vs.
61%) és azitromicint (49% vs. 34%). Az elsődleges végpont a gépi lélegeztetés szükségessége
miatti intenzív osztályos felvétel vagy a halál volt, mely az eset karon 13 betegnél (25%), míg a
kontrollkaron 32 betegnél következett be (73%) (veszélyhányados, HR: 0,22; 95%
konfidenciaintervallum (CI): 0,110,41). Ugyanakkor a kontrollcsoportban 6 beteg (14%) halt
meg és 19 betegnél (43%) következett be az elsődleges kimenetel az utánkövetés első 2
napjában, ami tovább korlátozta a csoportok összehasonlítását, különösen az eseményig eltelt idő

analízisét. A C-reaktív protein (CRP)-szintek a 4. napra csökkentek az anakinrakezelésben
részesültek között. Tromboembóliás események a vizsgálati csoportban 10 betegnél (19%), míg
a kontrollcsoportban 5 betegnél (11%) fordultak elő. Bizonytalan ezen megfigyelések klinikai
jelentősége a vizsgálati elrendezés korlátaiból fakadóan, mint a nem mért zavaró tényezők és a
nagyon magas korai eseménygyakoriság a retrospektív kontrollok között.4
 Egy egyközpontú, retrospektív kohorszvizsgálatban 29, nyílt elrendezésben anakinrakezelésben
részesülő beteg kimenetelét hasonlították össze 16 historikus kontrollal, akiket ugyanabban az
olaszországi kórházban kezeltek. Minden beteg középsúlyos vagy súlyos akut légzési distressz
szindrómával járó COVID19-ben szenvedett és noninvazív lélegeztetést igényelt, és
hiperinflammáció jeleit mutatta (CRP ≥100 mg/l és/vagy ferritin ≥900 ng/ml). Magas dózisú
anakinrát adagoltak intravénásan (i.v.) napi kétszer 5 mg/ttkg adagban, medián 9 napig, amit a
gyulladásos relapszus elkerülésére 3 napig s.c. anakinra alkalmazása követett (naponta kétszer
100 mg). Mind az anakinrával kezelt, mind a kontrollkaron részesültek a betegek hidroxiklorokin
és lopinavir/ritonavir kezelésben. Az anakinra csoportban a kezelés kezdete után több nappal
csökkenni kezdett a CRP-szint, és a 21 napos túlélési arány magasabb volt, mint a
kontrollcsoportban (90% vs. 56%, p = 0,009). Azonban az anakinra csoportba tartozó betegek
életkora alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban (medián életkor 62 év vs. 70 év), és
kevesebb beteg szenvedett krónikus vesebetegségben. A magas dózisú anakinra alkalmazását 7
betegnél nemkívánatos esemény miatt (bakterémia 4 betegnél, emelkedett májenzimek 3
betegnél) megszüntettük (24%); a retrospektív helyzetértékelés azonban azt mutatta, hogy ezek
az események a kontrollcsoportban hasonló gyakorisággal fordultak elő. Egy további, 7 betegből
álló csoportnál alacsony szubkután dózisban alkalmazták az anakinrát (100 mg naponta kétszer);
azonban ebben a csoportban 7 nap után leállították a kezelést a klinikai vagy gyulladáscsökkentő
hatások elmaradása miatt.5
 Egyéb kisebb esetsorelemzéseket közöltek az anakinra COVID19 kezelésére való használatáról
és az anekdotikus bizonyítékok a kimenetel javulását mutatták. 6
Látogasson el a ClinicalTrials.gov oldalra, ha érdeklik az anakinrakezelést felmérő klinikai vizsgálatok
COVID19-ben.
Az anakinrakezelés nem járt együtt jelentős biztonságossági problémákkal a szepszis kezelésére
irányuló klinikai vizsgálatok során.7-9 A fertőzések gyakoribb előfordulását figyelték meg az
anakinra hosszú távú használatakor tumor nekrózis faktor-alfa gátlókkal kombinálva, de nem rövid
távú kezelésnél.10
Kevés bizonyíték támasztja alá az alkalmazását várandósokban, de a véletlen expozíció az első
trimeszterben nem tűnik károsnak.11
Az anakinrát kiterjedten alkalmazzák súlyosan beteg gyermekekben reumatológiai betegségek
komplikációi (pl. MAS) esetén. Korlátozottan érhetőek el adatok az anakinra gyermekgyógyászati
használatáról ARDS-ben vagy szepszisben.
Az anakinra néhány USA-beli kórházban nehezen szerezhető be. Az FDA csak szubkután injekcióként
hagyta jóvá az anakinra alkalmazását.

Hivatkozások
1. Anakinra (kineret) [package insert]. Food and Drug Administration. 2012. Available at:
https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/label/2012/103950s5136lbl.pdf. Accessed April 8, 2020.
2. Shakoory B, Carcillo JA, Chatham WW, et al. Interleukin-1 receptor blockade is associated with reduced
mortality in sepsis patients with features of macrophage activation syndrome: reanalysis of a prior Phase III
trial. Crit Care Med. 2016;44(2):275-281. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26584195.
3. Monteagudo LA, Boothby A, Gertner E. Continuous intravenous anakinra infusion to calm the cytokine storm
in macrophage activation syndrome. ACR Open Rheumatol. 2020;2(5):276-282. Available at:
4. Huet T, Beaussier H, Voisin O, et al. Anakinra for severe forms of COVID-19: a cohort study. Lancet
Rheumatology. 2020;2(7):e393-e400. Available at:
https://www.theLancet.com/pdfs/journals/lanrhe/PIIS2665-9913(20)30164-8.pdf.
5. Cavalli G, De Luca G, Campochiaro C, et al. Interleukin-1 blockade with high-dose anakinra in patients with
COVID-19, acute respiratory distress syndrome, and hyperinflammation: a retrospective cohort study. Lancet
Rheumatology. 2020;2(6): e325-e331. Available at:
https://www.theLancet.com/journals/lanrhe/article/PIIS2665-9913(20)30127-2/fulltext.
6. Aouba A, Baldolli A, Geffray L, et al. Targeting the inflammatory cascade with anakinra in moderate to severe
COVID-19 pneumonia: case series. Ann Rheum Dis. 2020. Available at:
7. Fisher CJ, Jr., Dhainaut JF, Opal SM, et al. Recombinant human interleukin 1 receptor antagonist in the
treatment of patients with sepsis syndrome. Results from a randomized, double-blind, placebo-controlled trial.
Phase III rhIL-1ra Sepsis Syndrome Study Group. JAMA. 1994;271(23):1836-1843. Available at:
8. Fisher CJ, Jr., Slotman GJ, Opal SM, et al. Initial evaluation of human recombinant interleukin-1 receptor
antagonist in the treatment of sepsis syndrome: a randomized, open-label, placebo-controlled multicenter trial.
Crit Care Med. 1994;22(1):12-21. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8124953.
9. Opal SM, Fisher CJ, Jr., Dhainaut JF, et al. Confirmatory interleukin-1 receptor antagonist trial in severe
sepsis: a Phase III, randomized, double-blind, placebo-controlled, multicenter trial. The Interleukin-1 Receptor
Antagonist Sepsis Investigator Group. Crit Care Med. 1997;25(7):1115-1124. Available at:
10. Winthrop KL, Mariette X, Silva JT, et al. ESCMID Study Group for Infections in Compromised Hosts
(ESGICH) consensus document on the safety of targeted and biological therapies: an infectious diseases
perspective (soluble immune effector molecules [II]: agents targeting interleukins, immunoglobulins and
complement factors). Clin Microbiol Infect. 2018;24 Suppl 2:S21-S40. Available at:
11. Flint J, Panchal S, Hurrell A, et al. BSR and BHPR guideline on prescribing drugs in pregnancy and
breastfeeding-Part II: analgesics and other drugs used in rheumatology practice. Rheumatology (Oxford).

Az interleukin (IL)-6 egy pleiotróp, proinflammatorikus citokin, melyet számos különböző típusú sejt
termel, limfociták, monociták és fibroblasztok is. A SARS-CoV-2-fertőzés dózis-dependens módon IL-
6-termelést indukál a bronchiális epitélsejtekben. 1 A COVID19-hez kapcsolódó szisztémás gyulladás és
hipoxiás légzési elégtelenség emelkedett citokintermeléssel járhat együtt, melyet az emelkedett IL-6-, C-
reaktív protein (CRP)-, D-dimer- és ferritinszint jelez.2-4 A hipotézis szerint az IL-6 szintjének
befolyásolása megváltoztathatja a betegség lefolyását.
Az FDA által jóváhagyott IL-6-gátló szereknek két csoportja van: az IL-6 receptor elleni monoklonális
antitestek (pl. sarilumab, tocilizumab) és az anti-IL-6 monoklonális antitestek (siltuximab). Ezeket a
gyógyszercsoportokat vizsgálták olyan COVID19-betegeknél, akiknél szisztémás gyulladás alakult ki. A
COVID19 Kezelési Irányelv Bizottság javaslatai és az eddigi klinikai adatok alább olvashatóak.
Ajánlás
A Bizottság nem ajánlja az IL-6 receptor elleni monoklonális antitestek (pl. sarilumab,
tocilizumab) és az anti-IL-6 monoklonális antitest (siltuximab) COVID19 kezelésére való
használatát, kivéve klinikai vizsgálatok során (BI).
Indoklás
A randomizált kontrollált vizsgálatok előzetes, még nem publikált eredményei alapján a
sarilumab és a tocilizumab nem volt hatásos a COVID19-betegek kezelése során. A siltuximab
hatásosságáról a COVID19-betegek kezelésében csak kevés, még nem publikált adat áll
rendelkezésére.11
Interleukin-6-receptor-ellenes monoklonális antitestek
Sarilumab
A sarilumab egy rekombináns humanizált anti-IL-6 receptor monoklonális antitest, melyet az FDA a
reumatoid artritisz kezelésében hagyott jóvá. A szer szubkután formulában érhető el, és nincs
jóváhagyva a citokinfelszabadulási szindróma (CRS) kezelésére. Egy placebo-kontrollált klinikai
vizsgálat az egyszeri intravénás dózisban adott sarilumab alkalmazásának hatásosságát méri fel
COVID19-betegeknél.
Sajtóközlemény: 2020. július 2.: Az i.v. 400 mg és 200 mg dózisban adott sarilumab, valamint a placebo
hatásosságát és biztonságosságát hasonlították össze kórházban kezelt COVID19-betegeknél az adaptív
fázis 2 és 3, 2:2:1 arányban randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálat során
(ClinicalTrials.gov azonosító NCT04315298). A randomizálás során figyelembe vették a betegség
súlyosságát (pl. súlyos, kritikus, multiszisztémás szervműködési zavar), és COVID19-re alkalmazott
szisztémás kortikoszteroid használatot. A 2. fázisú vizsgálatban igazolták, hogy a sarilumab (mindkét
dózisban) csökkentette a CRP-szintet. A 3. fázisú vizsgálat elsődleges kimenetele egy 7 pontos skálán
mért változás volt, és ezt a fázist úgy módosították, hogy a 400 mg dózisú sarilumab vizsgálatára
összpontosítson a kritikus állapotú betegcsoportban. A vizsgálat kivitelezése során számos alkalommal
módosították a vizsgálati tervet, ami növelte a mintaméretet és módosította a vizsgált adagolási
stratégiát, és többször végeztek köztes analízist. A mostanáig kapott vizsgálati eredmények nem
támasztják alá a sarulimab klinikai előnyét egyik súlyossági alcsoportban vagy vizsgált adagolási
stratégia mellett sem. Ezen vizsgálati eredmények következményeinek teljes körű értékeléséhez további
részletekre van szükség (amennyiben egy közzétett kézirat tartalmazná ezeket a részleteket). 5

A sarilumab-kezelésnél előforduló elsődleges laboreltérés a májenzimek átmeneti és/vagy
reverzibilis emelkedése, mely dózisfüggőnek látszik, továbbá ritkán fellépő neutropénia és
trombocitopénia. A súlyos fertőzések (pl. tuberkulózis, bakteriális vagy gombás fertőzés) és a
bélperforáció kockázatának emelkedését csak hosszútávú sarilumab kezelésnél figyelték meg.
Kevés adat áll rendelkezésére arról, hogy ez a szer növeli-e a születési rendellenességek és a vetélés
kockázatát. A várandósság előrehaladtával nő a monoklonális antitestek aktív transzportja a placentán át
(legkifejezettebb a harmadik trimeszterben), mely in utero befolyásolhatja a magzati immunválaszt.
A sarilumab szubkután formulában nincs jóváhagyva a citokinfelszabadulási szindróma (CRS)
kezelésére. Az i.v. formulát az FDA nem hagyta jóvá, de klinikai vizsgálatok folynak az alkalmazásáról
COVID19 miatt hospitalizált betegekben. A klinikai vizsgálatok listája elérhető a következő helyen:
ClinicalTrials.gov.
Tocilizumab
A tocilizumab egy rekombináns humanizált anti-IL-6 receptor monoklonális antitest, melyet az FDA a
reumatológiai betegségek és kiméra antigénreceptorral felruházott T-sejt (CAR-T-sejt) okozta CRS
kezelésében hagyott jóvá. A tocilizumab intravénásan és szubkután is adható. CRS kezelésére az
intravénásan alkalmazzák.
Sajtóközlemény: 2020. július 29.: Az ipar által szponzorált 3. fázisú COVACTA vizsgálatban
(ClinicalTrials.gov azonosító: NCT04320615) 450 súlyos, COVID19-hez társult tüdőgyulladással kezelt
felnőttet randomizáltak tocilizumab vagy placebokezelési karra. A vizsgálatban nem érték el az
elsődleges végpontot, sem néhány kulcsfontosságú másodlagos végpontot. Az elsődleges kimenetel a
klinikai állapot javulása volt, amit egy 7 pontos ordinális skála segítségével mértek. A skála alapja az
intenzív ellátás és/vagy lélegeztetőgép használata és a kiegészítő oxigénkezelés igénye volt egy 4 hetes
periódus alatt. Kulcsfontosságú másodlagos kimenetel volt többek között a 4 hetes halálozás. Az
elsődleges kimenetelben nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns különbség a tocilizumab és a
placebokar között (OR: 1,19; 95% CI: 0,81–1,76; p = 0,36). A 4. héten a halálozási arányszám szintén
nem különbözött a tocilizumab és a placebocsoportban (19,7%, ill. 19,4%; 0,3%-os különbség; 95% CI:
-7,6% ‒ 8,2%; p = 0,94). A lélegeztetőgép nélküli napok medián száma közötti különbség a tocilizumab
és a placebocsoport között nem érte el a statisztikai szignifikancia szintjét (22 nap a tocilizumab
csoportban, ill.
16,5 nap a placebocsoportban; 5,5 nap különbség; 95% CI: -2,8 ‒ 13,0 nap; p = 0,32). A fertőzöttek
aránya a 4. héten 38,3% volt a tocilizumab csoportban és 40,6% a placebocsoportban; míg a súlyos
fertőzések aránya 21,0% ill. 25,9% volt a két karon. 7
Publikált vizsgálat
63 súlyos COVID19-betegséggel kórházban kezelt beteg vett részt a tocilizumab prospektív nyílt
vizsgálatában. A betegbevonás kritériuma volt a PCR-ral igazolt SARS-CoV-2-fertőzés és a tüdő
érintettsége (93% alatti oxigénszaturáció szobalevegőn vagy a PaO 2/FiO2 arány <300 Hgmm alatt),
valamint legalább 3 az alábbiak közül:
 a normál tartomány tízszeresét meghaladó CRP-szint,
 ferritin >1000 ng/ml,
 a normál tartomány tízszeresét meghaladó D-dimer-szint, vagy

 a normál tartomány kétszeresét meghaladó laktát-dehidrogenáz (LDH)-szint.
A betegek átlagos életkora 62,6 év volt és döntő többségben férfiak voltak (88%); 39,7%-uk volt lázas
és 95,7%-uknak volt kétoldali tüdőinfiltrátuma. Öt beteg igényelt gépi lélegeztetést a vizsgálat
kezdetekor. Minden beteg részesült off-label retrovírusellenes proteázgátló kezelésben. A betegek 8
mg/ttkg i.v. vagy 324 mg s.c. tocilizumabot kaptak; továbbá 24 órán belül a 63 beteg közül 52 kapott
második tocilizumab adagot is. A tocilizumab alkalmazása után egy kivételével valamennyi betegnél
elmúlt a láz, és csökkent a CRP-, ferritin- és D-dimer-szint. A 7. napon mért átlagos PaO2/FiO2 arány
(284 +/-116 Hgmm) emelkedett a felvételkori értékhez (152 +/-53 Hgmm) képest. Nem jelentettek a
tocilizumabnak tulajdonítható középsúlyos vagy súlyos nemkívánatos eseményeket. A teljes halálozási
arányszám 11% volt (63 beteg közül 7). A tocilizumab alkalmazása utáni felülfertőződések arányát
tekintve nem adtak meg részleteket. A szerzők összefüggést találtak a korábbi tocilizumab alkalmazás és
a halálozás csökkenése között, azonban nem közölnek részleteket az összehasonlító csoportról, illetve
nem adnak meg előzetes összehasonlítást, ami korlátozza ennek az eredménynek az értelmezését.8
Látogasson el a ClinicalTrials.gov oldalra a tocilizumab-kezelést COVID19-ben vizsgáló, folyamatban
lévő klinikai vizsgálatokért.
A tocilizumab-kezelésnél fellépő elsődleges laboreltérés a májenzimek emelkedése, mely dózisfüggőnek
tűnik. Neutropénia és a trombocitopénia ritkán fordul elő. További mellékhatásokat, mint a súlyos
fertőzések (pl. tuberkulózis, bakteriális vagy gombás fertőzés) és a bélperforáció kockázatának
emelkedését csak hosszútávú tocilizumab-kezelésnél figyeltek meg.
Gyermekekben a tocilizumabot gyakran használják CAR-T-sejt-kezelést követő citokinfelszabadulási
szindrómában9 és esetenként makrofágaktivációs szindrómában is. 10 Az ARDS-ben vagy szepszisben
történő gyermekkori alkalmazásáról kevés adat áll rendelkezésre.
Az intravénás tocilizumab készítmény néhány USA-beli kórházban nehezen szerezhető be.
Interleukin-6-ellenes monoklonális antitestek
Siltuximab
A siltuximab egy rekombináns humán-egér kiméra monoklonális antitest, mely az IL-6-hoz kötődik, és
az FDA a Castleman-betegség kezelésében hagyta jóvá a használatát. A siltuximab megakadályozza,
hogy az IL-6 akár a szolubilis, akár a membránhoz kötött IL-6 receptorokhoz kapcsolódjon, így gátolva
az IL-6 jelátvitelét. A siltuximabot intravénás infúzióként alkalmazzák.
Klinikai adatok COVID19-ben
Kevés, nem publikált adat számol be a siltuximab hatásosságáról COVID19-betegeknél.11 Nem áll
rendelkezésre klinikai tapasztalat siltuximab kezelésről egyéb újfajta koronavírus fertőzésekben sem (pl.
SARS, MERS).

Látogasson el a ClinicalTrials.gov oldalra, ha érdeklik a jelenlegi klinikai vizsgálatok a COVID19 és a
siltuximab kezelés kapcsán.
A siltuximab kezeléssel összefüggő leggyakoribb mellékhatás a bőrkiütés. Egyéb mellékhatásokat (pl.
súlyos bakteriális fertőzés) csak hosszú távú, 3 hetenként adagolt siltuximab kezelés során jelentettek.
A siltuximab nehezen szerezhető be néhány USA-beli kórházban.
Hivatkozások
1. Yoshikawa T, Hill T, Li K, Peters CJ, Tseng CT. Severe acute respiratory syndrome (SARS)
coronavirusinduced lung epithelial cytokines exacerbate SARS pathogenesis by modulating intrinsic functions
of monocyte-derived macrophages and dendritic cells. J Virol. 2009;83(7):3039-3048. Available at:
2. Zhou F, Yu T, Du R, et al. Clinical course and risk factors for mortality of adult inpatients with COVID-19 in
Wuhan, China: a retrospective cohort study. Lancet. 2020;395(10229):1054-1062. Available at:
3. Huang C, Wang Y, Li X, et al. Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan,
China. Lancet. 2020;395(10223):497-506. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31986264.
4. Wang Z, Yang B, Li Q, Wen L, Zhang R. Clinical features of 69 cases with coronavirus disease 2019 in
Wuhan, China. Clin Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32176772.
5. Sanofi. Sanofi and Regeneron provide update on Kevzara® (sarilumab) Phase 3 U.S. trial in COVID-19
patients. 2020. Available at: https://www.sanofi.com/en/media-room/press-releases/2020/2020-07-02-22-30-
00. Accessed August 10, 2020.
6. Le RQ, Li L, Yuan W, et al. FDA approval summary: tocilizumab for treatment of chimeric antigen receptor T
cell-induced severe or life-threatening cytokine release syndrome. Oncologist. 2018;23(8):943-947. Available
7. Roche. Roche provides an update on the Phase III COVACTA trial of Actemra/RoActemra in hospitalised
patients with severe COVID-19 associated pneumonia. 2020. Available at:
https://www.roche.com/investors/updates/inv-update-2020-07-29.htm. Accessed August 10, 2020.
8. Sciascia S, Apra F, Baffa A, et al. Pilot prospective open, single-arm multicentre study on off-label use of
tocilizumab in patients with severe COVID-19. Clin Exp Rheumatol. 2020;38(3):529-532. Available at:
9. Gardner RA, Ceppi F, Rivers J, et al. Preemptive mitigation of CD19 CAR T-cell cytokine release syndrome
without attenuation of antileukemic efficacy. Blood. 2019;134(24):2149-2158. Available at:
10. Yokota S, Itoh Y, Morio T, Sumitomo N, Daimaru K, Minota S. Macrophage activation syndrome in patients
with systemic juvenile idiopathic arthritis under treatment with tocilizumab. J Rheumatol. 2015;42(4):712722.
11. Gritti G, Raimondi F, Ripamonti D, et al. Use of siltuximab in patients with COVID-19 pneumonia requiring
ventilatory support. medRxiv. 2020. Available at:

Kinázinhibitorok: a baricitinib és más Janus-arcú-kináz-gátlók és a
Bruton-féle tirozin-kináz-gátlók
Janus-arcú-kináz-gátlók
A kinázgátlókat azért javasolják a COVID19 kezelésére, mivel képesek megakadályozni a szignál
transzdukcióban résztvevő kulcsfehérjék foszforilációját, amik az immunrendszer aktivációjáért és a
gyulladásért felelnek (pl. proinflammatorikus citokinekre, mint az IL-6-ra adott sejtválasz).1 A Janus-
arcú-kináz-gátlók (JAK-gátlók) kompetitív módon megakadályozzák a szignál transzdúcer és
transzkripciót aktiváló (STAT) fehérjék foszforilációját 2,3, amik befolyásolják a sejtek életfunkcióit,
beleértve a jelátvitelt, növekedést és túlélést.
Az ezzel kiváltott immunszuppresszió potenciálisan csökkentheti a gyulladást és a COVID19-betegeknél
megfigyelt egyéb immunpatológiai jelenségeket. Továbbá a JAK-gátlók, kiváltképp a baricitinib,
elméletileg direkt antivirális aktivitást is kifejtenek a virális endocitózis megzavarásával, így
megakadályozhatják, hogy a vírusok bejussanak az arra fogékony sejtekbe és megfertőzzék azokat.4
Ajánlások
 A COVID19-kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) számára nem áll
rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy javaslatot tegyen a baricitinib remdesivirrel történő
alkalmazása mellett vagy ellen a COVID19 kezelésére kórházban kezelt betegek körében,
kortikoszteroid alkalmazása mellett.
 Azon ritka esetekben, amikor a kortikoszteroidok használata nem megengedett, a Bizottság
ajánlja a baricitinib remdesivirrel kombinációban történő használatát olyan COVID19-fertőzött,
kórházban kezelt, nem intubált betegek körében, akik oxigénpótlásra szorulnak (BIIa).
 A Bizottság nem ajánlja a baricitinib remdesivir nélküli alkalmazását, kivéve klinikai vizsgálat
keretében (AIII).
 A Bizottság nem rendelkezik elég adattal ahhoz, hogy a baricitinib kortikoszteroidokkal
kombinált alkalmazása ellen vagy mellett foglaljon állást a COVID19 kezelésére. Mivel mind a
baricitinib, mind pedig a kortikoszteroidok erős immunszuppresszánsok, fennáll a megnövekedett
fertőzési kockázat veszélye.
 A Bizottság nem ajánlja a baricitinibtől eltérő JAK-gátlók COVID19 kezelésére való
használatát, kivéve klinikai vizsgálat keretében (AIII).
Indoklás
A Bizottság ajánlásai a baricitinib használatáról az Adaptív COVID19-Terápia Klinikai Vizsgálat 2
(Adaptive COVID-19 Treatment Trial-ACTT-2) eredményein alapulnak, amely egy több országra
kiterjedő, randomizált, placebokontrollos vizsgálat a baricitinib használatáról kórházban kezelt,
COVID19-tüdőgyulladásban szenvedő betegek körében (az ACTT-2 baricitinibről szóló adatainak teljes
leírását lásd lentebb). A résztvevők (n=1033) véletlenszerű kiválasztással 1:1 arányban kaptak szájon át 4
mg baricitinibet vagy placebót 14 napon keresztül, amit intravénás (IV) remdesivirrel kombináltak 10
napon keresztül. Azoknál a résztvevőknél, akik baricitinibet kaptak, rövidebb volt a klinikai felépülésig
eltelt idő, mint azoknál, akik placebót kaptak (medián felépülési idő 7 vs. 8 nap). Ez a kezeléshatás azok
körében volt a leglátványosabb, akik magas áramlású oxigénre vagy non-invazív lélegeztetésre szorultak,
de nem volt szükségük invazív gépi lélegeztetésre. A mortalitásbeli különbség a két kezelési csoport
között nem volt statisztikailag szignifikáns5.

A kortikoszteroidok hatásosnak bizonyultak a súlyos és kritikus COVID19-tüdőgyulladás kezelésében
(lásd a A COVID19-betegek kezelése és a Kortikoszteroidok c. fejezetet. A Bizottság ajánlásai a
baricitinib használatáról a kortikoszteroidok jótékony hatásairól szóló adatokra támaszkodnak, valamint
az ACTT-2 vizsgálatban a placebót és a baricitinibet kapó csoport felépüléshez szükséges idő csekély
különbségének bizonytalan klinikai hatására. A Bizottság az ACTT-2 vizsgálat során a kortikoszteroidok
ritka használatát is figyelembe vette, mivel a vizsgálat kezdetekor kizárták azokat, akik
kortikoszteroidokat kaptak a COVID19-re.
2020. november 19-én az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (Food and
Drug Administration; FDA) kiadott egy vészhelyzeti használati engedélyt (Emergency Use
Authorization; EUA) a baricitinib remdesivirrel kombinációban történő használatára kórházban kezelt
COVID19-fertőzött felnőttek és két évnél idősebb gyermekek esetében, amennyiben kiegészítő oxigénre,
invazív gépi lélegeztetésre vagy extrakorporális membránoxigenizációra (ECMO) szorulnak 6.
Az EUA kiadása nem jelent FDA engedélyt. Egy EUA arra utal, hogy egy készítmény hatásos lehet egy
súlyos vagy életveszélyes betegség vagy állapot kezelésében. AZ FDA akkor ad ki engedélyt, ha a
termékről megállapították, hogy a célpopulációra nézve nagyobb előnyökkel bír, mint az ismert és
potenciális veszélyek lennének.
Monitorozás, mellékhatások és gyógyszerkölcsönhatások
A JAK-gátlók nemkívánatos hatásaira vonatkozó adatok nagyrészt a hosszútávú kezelésre vonatkoznak.
A nemkívánatos hatások közé tartoznak a fertőzések (tipikusan légúti és húgyúti fertőzések) és a
herpeszvírus reaktivációja. Egyéb toxicitások közé tartozik a csontvelőszuppresszió és a
transzaminázszint-emelkedés. Továbbá egy kicsit nagyobb a trombóembóliás események és a
gasztrointesztinális perforáció kockázata JAK-gátlóval kezelt betegeknél.
Teljes vérképet, májfunkciót és vesefunkciót kell nézni a baricitinib-kezelés megkezdése előtt és a
kezelés során is, ahogy a klinikum indokolja. A vírusos hepatitisz és a tuberkulózis szűrését is fontolóra
kell venni. Immunszuppresszív hatása miatt minden baricitinibet kapó betegnél figyelni kell az új
fertőzésekre.
Az ACTT-2 vizsgálat napi 4 mg, szájon át szedett baricitinib hatását értékelte 5, azonban az FDA által
jóváhagyott indikációkra a baricitinib standard dózisa napi 2 mg. A baricitinib használata nem javasolt
károsodott máj- vagy vesefunkció esetén (eGFR <60 ml/per/1,73 m2)7. A baricitinib erős organikus anion
transzporter-3-gátlóval együtt történő alkalmazásáról limitált klinikai adatok állnak rendelkezésre, és
együtt adásuk általában nem javasolt 7,8.
Kevés adat áll rendelkezésre a JAK-gátlók alkalmazásáról várandósságban. Mivel a JAK-gátlók kis
molekulájú gyógyszerek, így átjuthatnak a placentán, ebből kifolyólag a magzati kockázat nem zárható
ki9. A JAK-gátlók alkalmazásával kapcsolatos döntésekbe be kell vonni a várandós beteget is, figyelembe
véve az anya számára nyújtott potenciális előnyöket és a magzatot fenyegető potenciális kockázatokat. A
döntéshozatali folyamatban olyan faktorok játszhatnak szerepet, mint az anya koronavírus-betegségének
súlyossága, az anya társbetegségei és a gesztációs kor. Ha az előnyök meghaladják a kockázatokat, a
JAK-gátlók használatát fontolóra lehet venni.
AZ FDA kiadott egy EUA-t a baricitinib remdesivirrel történő használatára kórházban kezelt COVID19-
fertőzött felnőttek és két évnél idősebb gyermekek esetében, amennyiben kiegészítő oxigénre, invazív
gépi lélegeztetésre vagy ECMO-ra szorulnak. A baricitinib vagy más JAK-gátlók biztonságossága és
hatásosságát még nem értékelték COVID19-fertőzött gyermekeknél, és más betegségben szenvedő
gyermekek körében a gyógyszerek használatával kapcsolatos adatok rendkívül limitáltak. Nem áll tehát

rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a Bizottság javaslatot tegyen a baricitinib remdesivirrel történő
alkalmazása mellett vagy ellen COVID19 kezelésére kórházban ápolt gyermekek körében, ha a
kortikoszteroidok használata nem lehetséges. A Bizottság nem ajánlja a baricitinibtől eltérő JAK-gátlók
COVID19 kezelésére való használatát gyermekek körében, kivéve klinikai vizsgálat keretében.
Baricitinib
A baricitinib egy szájon át alkalmazható JAK1-re és JAK2-re szelektív JAK-gátló, amelyet az FDA
jóváhagyott reumatoid artritisz kezelésére7. A baricitinib képes mérsékelni a gyulladásos
válaszreakciókat a JAK1/JAK2 gátlásával, valamint dózisfüggően gátolja az IL-6 által indukált STAT3
foszforilációt 10. A baricitinib feltételezhetően antivirális hatással is rendelkezik: gátolja a súlyos akut
légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdősejtekbe lépését és
megfertőződését11. A baricitinib csökkentette a gyulladást és tüdőelváltozást SARS-CoV-2-vírussal
fertőzött makákóknál, azonban antivirális hatását nem igazolták. 12
A multicentrikus, randomizált, kettős-vak ACTT-2 vizsgálat összehasonlította (1:1 eloszlásban) a szájon
át szedett napi 4 mg baricitinibot (14 napon keresztül vagy a kórházból történő hazabocsátásig) illetve a
placebót; mindkettőt i.v. remdesivirrel együtt adták (10 napig vagy a kórházból történő hazabocsátásig).
A klinikai vizsgálatba 1033 középsúlyos és súlyos COVID19-cel kórházban kezelt beteget vontak be. Az
elsődleges végpont a felépülésig eltelt idő volt, amit a kezelés megkezdésétől számított 28 napon belül az
első kategória (nem hospitalizált, nem akadályozott), a második kategória (nem hospitalizált,
akadályozott) vagy a harmadik kategória (hospitalizált, aktív egészségügyi probléma nélkül) elérésben
határoztak meg egy 8 kategóriás ordinális skálán. Azokat a betegeket, akik a COVID19 kezelésére off-
label gyógyszert kaptak, beleértve a kortikoszteroidokat is, a tanulmány megkezdésekor kizárták a
klinikai vizsgálatból. A teljes kohorszban a gyógyulásig eltelt medián idő rövidebb volt a baricitinib plus
remdesivir esetében (7 nap), mint a placebo plusz remdesivirkarban (8 nap; incidenciasűrűség-hányados
1,16; 95% CI, 1,01–1,32; p = 0,03). A betegség súlyossága szerinti alcsoportok elemzésekor a felépülésig
eltelt időben látható különbség azon betegek között volt a legnagyobb, akik magas áramlású oxigénre
vagy noninvazív lélegeztetésre szorultak (10 vs. 18 nap a baricitinib - illetve a placebokarban;
incidenciasűrűség-hányados 1,51; 95% CI, 1,10-2,08). Azonban az alcsoporton belüli kezeléshatást
óvatosan kell fogadni a viszonylag alacsony mintaelemszám miatt. Azon betegek alcsoportján belül, akik
a vizsgálat kezdetekor invazív gépi lélegeztetésre vagy ECMO-ra szorultak, nem lehetett megbecsülni a
felépüléshez szükséges medián időt a kezelés megkezdésétől számított 28 napon belül, és nem találtak
bizonyítékot arra, hogy a baricitinib használata bármiféle előnyt biztosítana (a felépülés
incidenciasűrűség-hányadosa 1,08; 95% CI, 0,59-1,97). A 15. napig elért ordinális kategóriák közötti
javulás fontos másodlagos végpont volt, és a baricitinib itt is csak a magas áramlású oxigénre vagy non-
invazív lélegeztetésre szoruló betegek alcsoportján belül mutatott szignifikáns előnyt (EH 2,3; 95% CI,
1,4-3,7). A 28. napig a mortalitás alacsonyabb volt a baricitinibkarban, mint a placebokarban, de a
különbség nem volt statisztikailag szignifikáns (EH 0,65; 95% CI, 0,39-1,09). Nem találtak bizonyítékot
arra, hogy a súlyos nemkívánatos események, vagy az új fertőzések kockázata magasabb lenne a
baricitinibkarban, mint a placebokarban (16% vs. 20% a nemkívánatos esemény esetében és 6% vs. 11%
az új fertőzések esetében a baricitinib-, illetve a placebokarban)5.
Habár a kortikoszteroidok COVID19-kezelésére irányuló használata nem volt megengedett a vizsgálat
kezdetekor, a protokoll engedélyezte a kortikoszteroidok adjuváns használatát standard orvosi indikációk
esetén (pl.: asztma fellángolás, akut légzési distressz szindróma, krónikus obstruktív tüdőbetegség). A
vizsgálat ideje alatt a baricitinibkarba tartozó betegek 10,9%-ának és a placebokarba tartozó betegek
12,9%-ának írtak fel kortikoszteroidokat. Összességében a súlyos vagy nem súlyos fertőzések
incidenciája alacsonyabb volt a baricitinibcsoportban (30 beteg [6%]), mint a placebocsoportban (57
beteg [11%] (RD -5; 95% CI, -9 to -2). Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a baricitinib- és

placebokarban a pulmonális embólia (5 vs. 2 beteg) vagy a mélyvénás trombózis gyakoriságában (11 vs.
9 beteg).
Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a baricitinib csökkenti a felépüléshez szükséges időt azoknál
a betegeknél, akik kiegészítő oxigénre igen, de invazív gépi lélegeztetésre nem szorulnak. Azonban a
tanulmány lényeges korlátja, hogy nem lehet a baricitinib kezeléshatását a kortikoszteroidok mellett,
vagy azokkal összehasonlítva értékelni a súlyos vagy kritikus COVID19 okozta tüdőgyulladás standard
terápiájaként használva.
Kérjük, nézze meg a ClinicalTrials.gov honlapot a baricitinib COVID19-ben való alkalmazásával
kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó legfrissebb információkért.
Ruxolitinib
A ruxolitinib egy szájon át alkalmazható JAK1-re és JAK2-re szelektív JAK-gátló, amelyet jelenleg
mielofibrózis, policitémia vera és akut graft-versus-host betegség kezelésére hagytak jóvá13. Hasonlóan a
baricitinibhez, a ruxolitinib is képes mérsékelni a gyulladásos válaszreakciókat a JAK1/JAK2-kináz
gátlásával, valamint dózisfüggően gátolja az IL-6 által indukált STAT3 foszforilációt 10. A ruxolitinib is
rendelkezik antivirális hatásossággal, mivel gátolja a SARS-CoV-2 tüdősejtekbe lépését és
megfertőződését11.
Kínában egy COVID19-betegekkel folytatott kisméretű, prospektív, egyszer-vak, randomizált,
kontrollos, 2. fázisú vizsgálatban a ruxolitinib alkalmazását (5 mg p.o. naponta kétszer, n = 20)
placebóval (100 mg C-vitamin; n = 21) hasonlították össze. Mindkettő mellett standard kezelést is
alkalmaztak. A betegek medián életkora 63 év volt. A két kar között nem volt szignifikáns demográfiai
különbség. A klinikai állapotjavuláshoz (amely definíció szerint 2 pontos javulás egy 7 kategóriás
ordinális skálán, vagy kórházi elbocsátás) szükséges medián idő ruxolitinib kezelés hatására nem
csökkent szignifikáns mértékben (12 nap ruxolitinibbel vs. 15 nap placebóval; p = 0,15). Az elbocsátás
medián idejében nem volt különbség (ruxolitinib 17 nap, placebo 16 nap; p = 0,94). A 14. napon készített
mellkas CT felvételeken több betegnél volt radiográfiai javulás a ruxolitinib csoportban, mint a
placebocsoportban (ruxolitinib 90%, placebo 61,9%; p = 0,05), és ha volt kezdeti limfopénia, az rövidebb
idő alatt gyógyult (ruxolitinib 5 nap, placebo 8 nap; p = 0,03). A ruxolitinib alkalmazását nem kísérte a
nemkívánatos események, vagy a halálozás fokozott kockázata (a ruxolitinib csoportban nem volt
halálozás, a kontrollcsoportban 3 beteg halt meg [a betegek 14%-a]). Annak ellenére, hogy a JAK-
gátlóknak elméletileg antivirális hatásuk is van, a víruselimináció idejében nem volt szignifikáns
különbség a randomizáláskor mérhető vírusterhelést mutató betegeknél a ruxolitinib- (n = 8), illetve a
placebokar (n = 9) között. Ennek a vizsgálatnak a korlátai többek között a kis mintaméret, a gépi
lélegeztetésre szoruló betegek kizárása a vizsgálatból, valamint az, hogy a betegek 70%-át egyidejűleg
antivirális gyógyszerekkel és szteroidokkal is kezelték14.
Kérjük, nézze meg a ClinicalTrials.gov honlapot a ruxolitinib COVID19 kezelésére történő
alkalmazásával kapcsolatos legfrissebb információkért.
Tofacitinib
A tofacitinib a JAK-gátlók prototípusa, főként JAK1-re és JAK3-ra szelektív, mérsékelt JAK2-ellenes
aktivitással, és mint ilyen, képes blokkolni a gammaláncú citokinek (pl. IL-2, IL-4) és a gp130-fehérjék
(pl. IL-6, IL-11, interferonok) jelátvitelét. A tofacitinib egy FDA által először reumatoid artritisz
kezelésére engedélyezett, szájon át szedhető készítmény, melyről kimutatták, hogy csökkenti az IL-6

szintjét az ebben a betegségben szenvedőknél15. A tofacitinibet ezen kívül az FDA pszoriázisos ízületi
gyulladás, juvenilis idiopátiás artritisz és fekélyes vastagbélgyulladás kezelésére is engedélyezte 16.
Nem érhetőek el klinikai adatok a tofacitinib használatáról a COVID19 kezelésében.
A várandósok adatait tartalmazó regiszterek közöltek néhány kimenetelre vonatkozó adatot a tofacitinib
várandósság alatt történő, más betegségek miatti (pl. fekélyes vastagbélgyulladás, reumatoid artritisz,
pikkelysömör) alkalmazását illetően. A 33 jelentett esetben a várandósság kimenetele hasonló volt a
népességben előforduló várandósságok átlagos kimeneteléhez. 17-19
Kérjük, nézze meg a ClinicalTrials.gov honlapot a tofacitinib COVID19 kezelésére történő
Bruton-féle tirozinkináz-gátlók
A Bruton-féle-tirozinkináz (BTK) egy jelátviteli molekula a B-sejtek antigén- és citokin-receptorainak
jelátviteli útjain.
Ajánlás
 A Bizottság nem ajánlja BTK-gátlók COVID19 kezelésére történő alkalmazását, kivéve klinikai
vizsgálatok keretében (AIII).
Acalabrutinib
Az acalabrutinib egy második generációs, szájon át szedhető BTK-gáltó, amelyet az FDA B-sejtes
malignus kórképek kezelésére engedélyezett (pl. krónikus limfoid leukémia/kis limfocitás limfóma,
köpenysejtes limfóma). Mivel kevesebb a más kinázokra irányuló, eredeti célponttól eltérő aktivitása,
ezért jobb toxicitási profillal rendelkezik, mint az első generációs BTK-gátlók (pl. az ibrutinib)20. Az
acalabrutinib alkalmazása COVID19-betegek esetében azért ajánlott, mert képes modulálni a gyulladást
elősegítő jelátvitelt.
Az acalabrutinibre vonatkozó adatok 19 súlyos COVID19-beteg retrospektív esetsorelemzésére
korlátozódnak21. Az esetleges klinikai előnyre irányuló adatértelmezést azonban korlátozza a vizsgálati
minta kis elemszáma és a kontrollcsoport hiánya.
Kérjük, nézze meg a ClinicalTrials.gov honlapot az acalabrutinib COVID19 kezelésére történő
Ibrutinib
Az ibrutinib egy első generációs BTK-gátló, melyet az FDA különböző B-sejtes malignus kórképek22
kezelésére, valamint krónikus graft versus host betegség megelőzésére engedélyezett őssejt-
transzplantáción átesett betegek esetében23. Egy kis mintaszámú esetsorelemzés eredményei alapján azt
feltételezik, hogy az ibrutinib mérsékli a gyulladást és védelmet nyújt az ebből következő tüdősérülések
ellen COVID19-betegeknél24.

Az ibrutinibre vonatkozó adatok hat COVID19-beteg nem kontrollált retrospektív esetsorelemzésére
korlátozódnak, akik az ibrutinibet nem a COVID19 miatt kapták 24. Az esetleges klinikai előnnyel
összefüggő adatok értelmezését azonban korlátozza a vizsgálat kis mintaelemszáma és a kontrollcsoport
hiánya.
Kérjük, nézze meg a ClinicalTrials.gov honlapot az ibrutinib COVID19 kezelésére történő
Zanubrutinib
A zanubrutinib egy második generációs, szájon át alkalmazható BTK-gátló, amelyet az FDA a
köpenysejtes limfóma kezelésére25engedélyezett. Kimutatták, hogy toxicitása kisebb, mint az első
generációs BTK-gátlóké (pl. az ibrutinibé), mivel kevesebb a más kinázokra irányuló, eredeti célponttól
eltérő aktivitása26. A zanubrutinib alkalmazása COVID19 kezelésére azért vetődött fel, mert képes
modulálni a gyulladást elősegítő jelátvitelt.
Nem érhetőek el klinikai adatok a zanubrutinib használatáról a COVID19 kezelésében.
Kérjük, nézze meg a ClinicalTrials.gov honlapot a zanubrutinib COVID19 kezelésére történő
Nemkívánatos hatások és monitorozás
Vérzés és szívritmuszavar előfordult BTK-gátlóval kezelt betegeknél.
Kevés adat áll rendelkezésre a BTK-gátlók alkalmazásáról várandósságban. A humán terápiás dózist
meghaladó adagokat alkalmazó állatkísérletek azt sugallják, hogy az acalabrutinib és az ibrutinib
megzavarják az embrionális és magzati fejlődést 22,27. Mindezen adatok alapján a BTK-gátlók
összefüggésbe hozhatók a magzati rendellenességekkel, ha az organogenezis időszakában alkalmazzák
őket. A várandósság későbbi szakaszában történő alkalmazás hatása nem ismert. Az alkalmazás
kockázatainak egyensúlyban kell lenniük a várható előnyökkel.
A BTK-gátlók biztonságosságát és hatásosságát még nem értékelték COVID19-fertőzött gyermekeknél,
és más betegségben szenvedő gyermekek körében a gyógyszerek használatával kapcsolatos adatok
rendkívül limitáltak. A Bizottság nem ajánlja a BTK-gátlók COVID19 kezelésére való használatát
gyermekek körében, kivéve klinikai vizsgálatok keretében.
Hivatkozások
1. Zhang W, Zhao Y, Zhang F, et al. The use of anti-inflammatory drugs in the treatment of people with severe
coronavirus disease 2019 (COVID-19): the perspectives of clinical immunologists from China. Clin Immunol.
2. Babon JJ, Lucet IS, Murphy JM, Nicola NA, Varghese LN. The molecular regulation of Janus kinase (JAK)
activation. Biochem J. 2014;462(1):1-13. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25057888.
3. Bousoik E, Montazeri Aliabadi H. “Do we know jack” about JAK? A closer look at JAK/STAT signaling
pathway. Front Oncol. 2018;8:287. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30109213.

4. Stebbing J, Phelan A, Griffin I, et al. COVID-19: combining antiviral and anti-inflammatory treatments. Lancet
Infect Dis. 2020;20(4):400-402. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32113509.
5. Kalil AC, Patterson TF, Mehta AK, et al. Baricitinib plus remdesivir for hospitalized adults with COVID-19. N
Engl J Med. 2020;Published online ahead of print. Available at: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33306283/.
baricitinib. 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/143823/download. Accessed December 11, 2020.
7. Baricitinib (Olumiant) [package insert]. Food and Drug Administration. 2019. Available at:
8. Posada MM, Cannady EA, Payne CD, et al. Prediction of transporter-mediated drug-drug interactions for
baricitinib. Clin Transl Sci. 2017;10(6):509-519. Available at:
9. Sammaritano LR, Bermas BL, Chakravarty EE, et al. 2020 American College of Rheumatology guideline for
the management of reproductive health in rheumatic and musculoskeletal diseases. Arthritis Rheumatol.
10. McInnes IB, Byers NL, Higgs RE, et al. Comparison of baricitinib, upadacitinib, and tofacitinib mediated
regulation of cytokine signaling in human leukocyte subpopulations. Arthritis Res Ther. 2019;21(1):183.
11. Richardson P, Griffin I, Tucker C, et al. Baricitinib as potential treatment for 2019-nCoV acute respiratory
disease. Lancet. 2020;395(10223):e30-e31. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32032529.
12. Hoang TN, Pino M, Boddapati AK, et al. Baricitinib treatment resolves lower-airway macrophage
inflammation and neutrophil recruitment in SARS-CoV-2-infected rhesus macaques. Cell. 2020. Available at:
13. Ruxolitinib (JAKAFI) [package insert]. 2020. Available at:
https://www.jakafi.com/pdf/prescribing-information.pdf. Accessed: May 28, 2020.
14. Cao Y, Wei J, Zou L, et al. Ruxolitinib in treatment of severe coronavirus disease 2019 (COVID-19): A
multicenter, single-blind, randomized controlled trial. J Allergy Clin Immunol. 2020. Available at:
15. Migita K, Izumi Y, Jiuchi Y, et al. Effects of Janus kinase inhibitor tofacitinib on circulating serum amyloid A
and interleukin-6 during treatment for rheumatoid arthritis. Clin Exp Immunol. 2014;175(2):208-214. Available
16. Tofacitinib (Xeljanz) [package insert]. Food and Drug Administration. 2019. Available at:
https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/label/2019/203214s024,208246s010lbl.pdf.
17. Clowse ME, Feldman SR, Isaacs JD, et al. Pregnancy outcomes in the tofacitinib safety databases for
rheumatoid arthritis and psoriasis. Drug Saf. 2016;39(8):755-762. Available at:
18. Mahadevan U, Dubinsky MC, Su C, et al. Outcomes of pregnancies with maternal/paternal exposure in the
tofacitinib safety databases for ulcerative colitis. Inflamm Bowel Dis. 2018;24(12):2494-2500. Available at:
19. Wieringa JW, van der Woude CJ. Effect of biologicals and JAK inhibitors during pregnancy on healthrelated
outcomes in children of women with inflammatory bowel disease. Best Pract Res Clin Gastroenterol. 2020;44-
45:101665. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32359679.
20. Owen C, Berinstein NL, Christofides A, Sehn LH. Review of Bruton tyrosine kinase inhibitors for the
treatment of relapsed or refractory mantle cell lymphoma. Curr Oncol. 2019;26(2):e233-e240. Available at:

21. Roschewski M, Lionakis MS, Sharman JP, et al. Inhibition of Bruton tyrosine kinase in patients with severe
COVID-19. Sci Immunol. 2020;5(48). Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32503877.
22. Ibrutinib (Imbruvica) [package insert]. Food and Drug Administration. 2015. Available at:
23. Food and Drug Administration. FDA expands ibrutinib indications to chronic GVHD. 2017. Available at:
https://www.fda.gov/drugs/resources-information-approved-drugs/fda-expands-ibrutinib-indications-
chronicgvhd. Accessed February 1, 2021.
24. Treon SP, Castillo JJ, Skarbnik AP, et al. The BTK inhibitor ibrutinib may protect against pulmonary injury in
COVID-19-infected patients. Blood. 2020;135(21):1912-1915. Available at:
25. Zanubrutinib (Brukinsa) [package insert]. Food and Drug Administration. 2019. Available at:
26. Tam C, Grigg AP, Opat S, et al. The BTK inhibitor, Bgb-3111, is safe, tolerable, and highly active in patients
with relapsed/refractory B-cell malignancies: initial report of a Phase 1 first-in-human trial. Blood.
2015;126(23):832. Available at:
https://ashpublications.org/blood/article/126/23/832/136525/The-BTK-Inhibitor-Bgb-3111-Is-Safe-
Tolerableand.
27. Acalabrutinib (Calquence) [package insert]. Food and Drug Administration. 2017. Available at:

Nem SARS-CoV-2-re specifikus immunglobulinok
Ajánlás
 A COVID19 Kezelési Irányelv Bizottság nem ajánlja a nem SARS-CoV-2-re specifikus
immunglobulinok intravénás használatát (IVIG) a COVID19 kezelésére, kivéve a klinikai
vizsgálatokat (AIII). Ez az ajánlás nem zárja ki az IVIG alkalmazását, amennyiben az a
COVID19 lefolyása során fellépő egyéb komplikációk kezelésére indikált.
Nem ismert, hogy az olyan donoroktól származó plazma, akiknél nem igazolták a SARS-CoV-2-fertőzést,
tartalmaz-e nagy mennyiségben SARS-CoV-2 elleni neutralizáló antitesteket. Ezenkívül, jóllehet az
intravénás immunglobulin rendelkezhet általános immunmoduláló hatásokkal, tisztázatlan, hogy ezek a
vélt immunmoduláló hatások előnyösek-e a COVID19-betegeknél.
Az intravénás immunglobulin (IVIG) COVID19-betegségben történő alkalmazásáról egy retrospektív,
nem randomizált kohorszvizsgálatot végeztek 8 kínai kezelőközpontban 2019 decembere és 2020
márciusa között. A vizsgálat nem mutatott különbséget a 28- és 60-napos mortalitásban az IVIG-gel
kezelt 174 beteg és az IVIG-et nem kapott 151 beteg között.1 Az IVIG-csoportban több kritikus állapotú
beteg szerepelt a vizsgálatba való belépéskor, mint a másik karon (71 kritikus állapotú beteg [41%] az
IVIG-csoportban, illetve 32 beteg [21%] a nem-IVIG csoportban). A kórházi bennfekvés tovább tartott
az IVIG-csoportban, mint a nem-IVIG csoportban (medián 24 nap ill. 16 nap), és a betegségtartam is
hosszabb volt az IVIG-csoportban (medián 31 nap ill. 23 nap). A kritikus állapotú betegeket vizsgáló
alcsoport-analízisben a kezelés előnyösnek tűnt a 28 napos mortalitásnál, ez az előny azonban már nem
volt szignifikáns 60 nap után.
A vizsgálat felépítésének jelentős korlátai miatt az eredmények korlátozottan értelmezhetők. A
vizsgálatba kerülő betegeket ugyanis nem randomizálták, az IVIG-csoportba került betegek idősebbek
voltak és nagyobb valószínűséggel szenvedtek szívkoszorúér-betegségben, mint a nem-IVIG
csoportban. Továbbá az IVIG-csoportban magasabb volt a súlyos állapotú COVID19-betegek aránya a
beválasztáskor. A betegek mindkét csoportban számos egyéb kezelésben is részesültek COVID19 ellen.
Az IVIG kezelést rutinszerűen alkalmazzák várandós betegeknél is bizonyos indikációkban, például
immun trombocitopéniában, és a kezelés megfelelő biztonságossági profillal rendelkezik. 2,3
Az IVIG kezelést széleskörűen, biztonságosan alkalmazzák gyermekekben több indikációban is, például
Kawasaki-betegségben.4 Alkalmaztak IVIG kezelést többszervi gyulladásos szindrómában szenvedő
COVID19-beteg gyermekeknél (MIS-C) is, különösen azoknál, akiknél a klinikai kép a Kawasaki-
betegséghez hasonlított, de az IVIG hatásossága MIS-C-ben továbbra is vizsgálatok tárgyát képezi.
Hivatkozások
1. Shao Z, Feng Y, Zhong L, et al. Clinical efficacy of intravenous immunoglobulin therapy in critical patients
with COVID-19: A multicenter retrospective cohort study. medRxiv. 2020; Preprint. Available at:

2. Committee on Practice Bulletins—Obstetrics. ACOG practice bulletin No. 207: thrombocytopenia in
pregnancy. Obstet Gynecol. 2019;133(3):e181-e193. Available at:
3. Neunert C, Lim W, Crowther M, et al. The American Society of Hematology 2011 evidence-based practice
guideline for immune thrombocytopenia. Blood. 2011;117(16):4190-4207. Available at:
4. Agarwal S, Agrawal DK. Kawasaki disease: etiopathogenesis and novel treatment strategies. Expert Rev Clin
Immunol. 2017;13(3):247-258. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27590181.

4b táblázat: Értékelés alatt álló immunmodulátorok a COVID19 kezelésére

Az ebben a táblázatban szereplő adatok az adott gyógyszer FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeletiindikáció Hatósága)
által engedélyezett javallatából vagy klinikai vizsgálatokból származnak, és ahol elérhető volt, ott COVID19-betegek kezelésére vonatkozó
adatokkal egészítettük ki.
Korlátozottan állnak rendelkezésre vagy nincsenek adatok a szervi elégtelenséggel küzdő vagy extrakorporális eszközt igénylő betegek
dózismódosítására. Ezek az adatok, amikor elérhetők, a termékcímkéken találhatók.
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat arról, hogy a COVID19-kezelés együttes alkalmazása bizonyos gyógyszerekkel biztonságos-e.
Amennyiben hasonló toxicitási profillal rendelkező gyógyszereket alkalmazunk egyidejűleg, érdemes megfontolni további biztonsági
monitorozás alkalmazását.
Nem ismert, milyen additív, antagonista és szinergista hatások érvényesülnek, valamint mennyire biztonságosak a kombinációs terápiák a
COVID19-betegség kezelésében. Arra bátorítjuk a klinikusokat, hogy a nemkívánatos eseményeket jelentsék az FDA MedWatch programjában.

Adagolás
A COVID19 kezelésére nincs
jóváhagyott adagolás. Az itt A Bizottság ajánlásai,
A gyógyszer felsorolt adagolások Monitorozási Potenciális
Nemkívánatos hatások észrevételei és a klinikai
neve jóváhagyott javallatokra paraméterek gyógyszerkölcsönhatás
vizsgálatok linkjei
vonatkoznak, illetve közzé-tett
Kortikoszteroidok
Dexametazon Adagolása COVID19 esetén:  Hiperglikémia  Vércukor  Mérsékelt CYP3A4 A Bizottság ajánlásait a
 Dexametazon 6 mg iv. vagy  Felülfertőződések  Vérnyomás induktor kortikoszteroidok
p.o. naponta egyszer  Látens fertőzések  Új fertőzés jelei és  CYP3A4 szubsztrát alkalmazásáról lásd A
maximum 10 napig vagy a aktiválása (pl. HBV, HSV, tünetei  Jóllehet a remdesivir és COVID19-betegek kezelése .
kórházi elbocsátásig, amelyik strongiloidózis,  A dexametazon a dexametazon  Amennyiben nem áll
korábban bekövetkezik1 tuberkulózis) alkalmazásának együttes alkalmazását rendelkezésre dexametazon,
 Pszichiátriai zavarok kezdetén fontolóra kell hivatalosan nem alternatív kortikoszteroid
 Oszteonekrózis venni a megfelelő vizsgálták, nem alkalmazható, mint a
 Mellékvese-elégtelenség szűrést és a várható klinikailag prednizon, metilprednizolon
 Emelkedett vérnyomás strongiloidózis magas szignifikáns vagy hidrokortizon.
 Perifériás ödéma kockázatát hordozó farmakokinetikai  Ezeknek a glükokorti-
 Miopátia (különösen betegeknél jelentkező kölcsönhatás (Gilead, koidoknak hozzávetőleges
izomrelaxánsokkal együtt Strongyloides- írásos tájékoztatás, teljes napi adagja, amely
alkalmazva) hiperinfekció 2020. augusztus). 6 mg (p.o. vagy i.v.)
 Más újfajta koronavírus kockázatának csökken- dexametazonnal egyenértékű:
járványkitöréseknél (azaz a tésére irányuló kezelést prednizon 40 mg,
közel-keleti légzőszervi (azaz trópusi, szub- metilprednizolon 32 mg,
tünetegyüttesnél [MERS] trópusi vagy meleg hidrokortizon 160 mg.
és a SARS-nál) a éghajlatról származó,  A klinikai vizsgálatok listája
kortikoszteroid-terápia vagy mezőgazdasági elérhető a következő helyen:
késleltetett vírusmentes- tevékenységekkel dexametazon
séggel járt.2,3 foglalkozó betegek)
vagy hepatitis B vírus
(HBV) fulmináns
reaktivációit.4-6

Adagolás
A gyógyszer felsorolt adagolások Monitorozási Potenciális
neve jóváhagyott javallatokra paraméterek gyógyszerkölcsönhatás
vonatkoznak, illetve közzétett
Interferonok
Interferon alfa Peginterferon alfa-2a  Influenzaszerű tünetek (pl.  Teljes kvalitatív  Gyógyszerkölcsön-  A Bizottság nem ajánlja az
adagolása MERS esetén: láz, fáradékonyság, vérkép hatások esélye IFN-ek súlyos és kritikus
 Peginterferon alfa-2a izomfájdalom)10  Májenzimek; alacsony állapotú COVID19-betegek
180 μg s.c. heti egyszer  Az injekció helyén fellépő kerülendő, ha a Child-  CYP1A2 gátlása kezelésében történő
2 hétig7,8 reakciók Pugh pontszám >6 használatát, kivéve klinikai
Interferon alfa-2b adagja  Májfunkciós  Depresszió, vizsgálatok során (AIII).
rendellenességek pszichiátriai tünetek  COVID19 esetében az IFN
COVID19 esetében a klinikai
 A vér alakos elemeinek  Csökkenteni kell az alfát elsősorban porlasztva
vizsgálatokban:
csökkent száma adagot azoknál a használták, rendszerint
 Nebulizáló interferon alfa-2b  Súlyosbodó depresszió betegeknél, akiknél a kombinációs kezelés részeként.
5 millió nemzetközi egység  Az FDA nem engedélyezi sem
 Álmatlanság kreatinin clearance
napi kétszer (a vizsgálatban
 Ingerlékenység (CrCl) <30 ml/perc. porlasztott IFN alfa-2b, sem
nem adtak meg időtartamot) 9
IFN alfa-1b használatát az
 Hányinger
 Hányás Egyesült Államokban.
 Hipertónia  Egyéb májkárosító szerekkel
együtt körültekintéssel
 Autoimmunitás-indukció
alkalmazandó.
 A normálérték felső határának
ötszörösét meghaladó GPT
esetén csökkentse az adagot; ne
használja tovább, ha a
bilirubinszint is emelkedik.
 Ha neutropénia vagy
trombocitopénia jelentkezik,
csökkentse az adagot vagy
függessze fel a kezelést.
 A klinikai vizsgálatok listája
elérhető a következő helyen:
interferon

Adagolás
jóváhagyott adagolás. Az itt Potenciális
A gyógyszer felsorolt adagolások Nemkívánatos Monitorozási A Bizottság ajánlásai, észrevételei és a
gyógyszerkölcsön
neve jóváhagyott javallatokra hatások paraméterek klinikai vizsgálatok linkjei
hatás
Interferonok, folytatás
Interferon béta Interferon béta-1a adagolása  Influenzaszerű tünetek  Májenzimek  A gyógyszer  A Bizottság nem ajánlja az IFN-ek súlyos
MERS esetén (pl. láz, fáradékonyság,  Teljes kvalitatív vérkép kölcsönhatások és kritikus állapotú COVID19-betegek
 44 μg s.c. IFN béta-1a izomfájdalom)12  Súlyosbodó pangásos esélye alacsony kezelésében történő használatát, kivéve
hetente háromszor8  Leukopénia, szívelégtelenség (CHF) klinikai vizsgálatok során (AIII).
neutropénia,  Depresszió,  Nem áll rendelkezésre elegendő adat
Adagolása COVID19 esetén:
trombocitopénia, öngyilkossági ahhoz, hogy javaslatot tegyenek az
 Időtartam és adagolás nem limfopénia gondolatok IFN béta használata mellett vagy ellen a
ismert  Májfunkció korai (azaz kevesebb mint 7 nappal a
Interferon béta-1b adagolása rendellenességei (alanin- tünetek megjelenését követő) enyhétől
COVID19 esetén aminotranszferáz középsúlyosig terjedő COVID19
 IFN béta-1b 8 millió NE s.c. [GPT] > aszpartát- kezelésében.
minden második nap, aminotranszferáz  Egyéb májkárosító szerekkel együtt
összesen 7 napig 11 [GOT]) körültekintéssel alkalmazandó.
 Az injekció helyén  A normálérték felső határának ötszörösét
fellépő reakciók meghaladó GPT esetén csökkentse az
 Fejfájás adagot.
 Hipertónia  A klinikai vizsgálatok listája elérhető a
 Fájdalom következő helyen: interferon
 Kiütés Elérhetősége:
 Súlyosbodó depresszió  Számos termék elérhető az Egyesült
 Autoimmunitás-indukció Államokban; a termékek adagolása eltérő.
IFN béta-1a termékek:
 Avonex, Rebif
IFN béta-1b termékek:
 Betaseron, Extavia

Adagolás
A gyógyszer felsorolt adagolások jóváhagyott Nemkívánatos hatások Monitorozási Potenciális
észrevételei és a klinikai
neve javallatokra vonatkoznak, illetve paraméterek gyógyszerkölcsönhatás
közzétett tapasztalatokból vagy
származnak.
Interleukin-1-inhibitor
Anakinra Adagolás reumatoid artritisz  Neutropénia (különösen  Teljes kvalitatív  A fertőzés magas  A Bizottság számára nem áll
esetén: neutropéniát okozó vérkép kockázata miatt rendelkezésre elegendő adat
egyéb hatóanyagokkal  Vesefunkció TNF-gátlókkal való ahhoz, hogy javaslatot tegyen
 100 mg s.c. anakinra naponta
kombinálva) (csökkenteni kell az együttes használata az IL-1-inhibitorok (pl.
egyszer
 Anafilaxia adagot azoknál a ellenjavallt anakinra) COVID19
Adagolása COVID19 esetén:  Fejfájás betegeknél, akiknél kezelésére való használata
 Hányinger a kreatinin mellett vagy ellen.
 Időtartam és adagolás  A klinikai vizsgálatok listája
vizsgálatonként eltérő  Hasmenés clearance értéke
 Intravénásan is alkalmazzák  Orrmelléküreg-gyulladás  Májenzimek
< 30 ml/perc)
 Ízületi fájdalom anakinra
 Influenzaszerű tünetek
 Hasi fájdalom
 Az injekció helyén
fellépő reakciók
 Emelkedett
májenzimérték
Anti-interleukin-6-receptor monoklonális antitestek
Sarilumab13 Adagolása COVID19 esetén a  Neutropénia,  HSR monitorozása  Az emelkedett IL-6-  Az ITO-ra 24 órán belül felvett
klinikai vizsgálatokban (lásd trombocitopénia  Infúziós reakciók szint csökkentheti a és invazív vagy noninvazív
ClinicalTrials.gov  Gasztrointesztinális monitorozása citokróm P (CYP) gépi lélegeztetésre vagy magas
NCT04315298): perforáció  Neutrofilek enzimek áramlású oxigénterápiára
 Sarilumab 400 mg i.v.  HSR  Trombociták expresszióját; a (> 0,4 FiO2/ 30 l/perc
(egyszeri adag)14  Emelkedett  Májenzimek sarilumab használata oxigénáramlás) szoruló
májenzimértékek meggyorsíthatja a betegek esetében nincs
 A HBV reaktivációja CYP450- elegendő adat ahhoz, hogy a
 Infúziós reakció szubsztrátok sarilumab alkalmazása ellen
lehetséges lebomlását. vagy mellett foglaljunk állást a
COVID19 kezelése során.

Adagolás
A gyógyszer felsorolt adagolások jóváhagyott Nemkívánatos Monitorozási Potenciális
neve javallatokra vonatkoznak, illetve hatások paraméterek gyógyszerkölcsönhatás
származnak.
Interleukin-6-inhibitorok, folytatás
Anti-interleukin-6-receptor monoklonális antitestek, folytatás
Sarilumab13  A REMAP-CAP a sarilumab  CYP450-re gyakorolt  A Bizottság nem ajánlja a
intravénás alkalmazását hatásai a kezelés után sarilumab COVID19 kezelésére
értékelte, amely az Egyesült hetekig fennállhatnak. való használatát olyan betegek
Államokban nem engedélyezett. körében, akik nem szorulnak ITO
kezelésre vagy felvették őket az
ITO-ra, de nem felelnek meg a
fenti kritériumoknak, kivéve
klinikai vizsgálatok során (BIIa).
 A sarilumab-kezelés elfedheti az
akut gyulladás vagy fertőzés jeleit
(pl. a láz és a C-reaktív protein
[CRP] szintjének csökkentésével)
sarilumab
Tocilizumab15 Adagolása COVID19 esetén a  Infúzióval összefüggő  HSR monitorozása  Az IL-6 emelkedett  Az ITO-ra 24 órán belül felvett és
klinikai vizsgálatokban: reakciók  Infúziós reakciók szintje csökkentheti a invazív vagy noninvazív gépi
 Tocilizumab 8 mg/kg  HSR monitorozása CYP-enzimek lélegeztetésre vagy magas
intravénásan egyszer  Gasztrointesztinális  Neutrofilek expresszióját; a áramlású oxigénterápiára (> 0,4
 A tocilizumab adagja nem perforáció  Trombociták tocilizumab használata FiO2/ 30 l/perc oxigénáramlás)
haladhatja meg a 800 mg-ot.  Hepatotoxicitás  Májenzimek meggyorsíthatja a szoruló betegek számára nem áll
CYP450-szubsztrátok rendelkezésre elegendő adat
közé tartozó ahhoz, hogy a tocilizumab.

Adagolás
jóváhagyott adagolás. Az itt
A gyógyszer felsorolt adagolások jóváhagyott Nemkívánatos hatások Monitorozási Potenciális A Bizottság ajánlásai, észrevételei és
neve javallatokra vonatkoznak, illetve paraméterek gyógyszerkölcsönhatás a klinikai vizsgálatok linkjei
származnak.
Tocilizumab15,  A tocilizumab dexametazon  Neutrofil- ls gyógyszerek használatát vagy mellőzését
folytatás terápiás ciklussal együtt adandó trombocitaszám, lipidek lebomlását. javasolják
és májenzimek  CYP450-re gyakorolt  Néhány bizottsági tag a
kezeléssel összefüggő hatásai a kezelés után dexametazon mellé egyszeri
változásai hetekig fennállhatnak tocilizumabot alkalmazna olyan
betegek számára, akik megfelelnek
• A HBV reaktiválódása
a fenti kritériumoknak és a légzési
elégtelenség gyors romlását
mutatják, (8 mg/aktuális testtömeg
kg-ban, 800 mg-ig).
 A Bizottság nem ajánlja a
tocilizumab COVID19 kezelésére
való használatát olyan betegek
körében, akik nem szorulnak ITO
kezelésre vagy felvették őket az
ITO-ra, de nem felelnek meg a
fenti kritériumoknak, kivéve
klinikai vizsgálatok során (BIIa).
 Elfedheti az akut gyulladás vagy
fertőzés jeleit (pl. a láz és a CRP-
szint csökkentésével)
 A szubkután tocilizumab
készítmény nem használható
intravénásan.
tocilizumab

Adagolás
A COVID19 kezelésére
nincs jóváhagyott adagolás.
Az itt felsorolt adagolások A Bizottság ajánlásai,
A gyógyszer Nemkívánatos Monitorozási Potenciális
jóváhagyott javallatokra észrevételei és a klinikai
neve hatások paraméterek gyógyszerkölcsönhatás
vonatkoznak, illetve vizsgálatok linkjei
közzétett tapasztalatokból
vagy klinikai vizsgálatokból
származnak.
Siltuximab Adagolás multicentrikus  Infúzióval  HSR monitorozása  Az IL-6 emelkedett szintje  A Bizottság nem ajánlja a
Castleman-betegség esetén összefüggő reakció  Infúziós reakciók csökkentheti a CYP-enzimek siltuximab COVID19 kezelésére
 Siltuximab 11 mg/kg  HSR monitorozása expresszióját; a siltuximab való használatát, kivéve klinikai
beadása egy óra alatt  Gasztrointesztinális  Neutrofilek használata meggyorsíthatja vizsgálatok során (AIIa).
intravénás infúzióban perforáció CYP450-szubsztrátokhoz tartozó  Elfedheti az akut gyulladás vagy
háromhetente16  Neutropénia gyógyszerek lebomlását. fertőzés jeleit (pl. a láz és a CRP-
 Hipertónia  CYP450-re gyakorolt hatásai a szint csökkentésével)
Adagolása COVID19
esetén:  Szédülés kezelés után hetekig  A klinikai vizsgálatok listája elérhető
 Kiütés fennállhatnak. a következő helyen: siltuximab
 Időtartam és adagolás nem
ismert  Viszketés
 Hiperurikémia
Kinázgátlók
Bruton-féle tirozinkináz-gátlók
Akalabrutinib Adagolás az FDA által  Vérzés  Teljes kvalitatív  Kerülje az egyidejű alkalmazást  A Bizottság nem ajánlja BTK-
jóváhagyott javallatokra:  Citopéniák vérkép erős CYP3A-gátlókkal vagy - gátlók COVID19 kezelésére való
 100 mg akalabrutinib p.o. (neutropénia, anémia,  Vérzésre utaló jelek induktorokkal. használatát, kivéve klinikai
12 óránként trombocitopénia, és tünetek (különösen  Közepes erősségű CYP3A4- vizsgálatok során (AIII).
limfopénia) antikoaguláns vagy gátlók alkalmazása esetén  Kerülje a használatát súlyos
Adagolása COVID19
esetén:  Pitvarfibrilláció és trombocitagátló szükséges lehet az adag májkárosodásban szenvedő
flattern terápiával együtt) csökkentése. betegeknél.
 Időtartam és adagolás nem  Fertőzés  Szívritmuszavar  Kerülje a PPI egyidejű  A szívbetegségben, hipertóniában
ismert  Fejfájás monitorozása alkalmazását. vagy akut fertőzésekben szenvedő
 Hasmenés  Új fertőzések  A H2-receptor antagonistát 2 betegek pitvarfibrillációra
 Fáradékonyság monitorozása órával az akalabrutinibot hajlamosabbak lehetnek.
 Izomfájdalom követően kell beadni.  A klinikai vizsgálatok listája elérhető
a következő helyen: acalabrutinib

Adagolás
nincs jóváhagyott
adagolás. Az itt felsorolt A Bizottság ajánlásai,
A gyógyszer adagolások jóváhagyott Monitorozási Potenciális
neve javallatokra vonatkoznak, paraméterek gyógyszerkölcsönhatás
illetve közzétett
tapasztalatokból vagy
származnak.
Kinázgátlók, folytatás
Bruton-féle tirozinkináz-gátlók, folytatás
Ibrutinib Adagolás az FDA által  Vérzés  Teljes kvalitatív vérkép  Kerülje az egyidejű  A Bizottság nem ajánlja BTK-gátlók
jóváhagyott javallatokra:  Szívritmuszavar  Vérnyomás alkalmazást erős COVID19 kezelésére való használatát,
 420 mg vagy 560 mg  Súlyos fertőzések  Vérzésre utaló jelek és CYP3A-gátlókkal kivéve klinikai vizsgálatok során
ibrutinib p.o. naponta  Citopéniák tünetek (különösen vagy -induktorokkal. (AIII).
egyszer  (trombocitopénia, antikoaguláns vagy  Közepes erősségű  Kerülje a használatát súlyos kiindulási
neutropénia, anémia) trombocitagátló CYP3A4-gátlók májkárosodásban szenvedő betegeknél.
Adagolása COVID19 esetén:
 Hipertónia terápiával együtt) alkalmazása esetén Dózismódosításra van szükség, ha a
 Időtartam és adagolás nem  Szívritmuszavar szükséges lehet az betegnél enyhe-középsúlyos
 Hasmenés
ismert adag csökkentése. májelégtelenség áll fenn.
 Vázizomfájdalom monitorozása
 Kiütés  Új fertőzések  A szívbetegségben, hipertóniában vagy
monitorozása akut fertőzésekben szenvedő betegek
hajlamosabbak lehetnek
szívritmuszavarra.
 A klinikai vizsgálatok listája elérhető a
következő helyen: ibrutinib
Zanubrutinib Adagolás az FDA által  Vérzés  Teljes kvalitatív vérkép  Kerülje az egyidejű  A Bizottság nem ajánlja BTK-gátlók
jóváhagyott javallatokra:  Citopéniák (neutropénia,  Vérzésre utaló jelek és alkalmazást közepes COVID19 kezelésére való használatát,
 160 mg zanubrutinib p.o. trombocitopénia, anémia, tünetek erősségű vagy erős kivéve klinikai vizsgálatok során
naponta kétszer vagy leukopénia)  Szívritmuszavar CYP3A- (AIII).

320 mg p.o. naponta egyszer Pitvarfibrilláció és flattern monitorozása induktorokkal.  Dóziscsökkentésre van szükség, ha a
 Közepes erősségű
Adagolása COVID19 esetén:  Fertőzés  Új fertőzések betegnél súlyos májkárosodás áll fenn.
 Kiütés monitorozása vagy erős CYP3A4-  A klinikai vizsgálatok listája elérhető a
 Időtartam és adagolás nem következő helyen: zanubrutinib
 Véraláfutás inhibitorokkal
ismert szükséges lehet az
 Hasmenés
 Köhögés adag csökkentése.
 Vázizomfájdalom

Adagolás
A gyógyszer felsorolt adagolások Nemkívánatos Monitorozási Potenciális
neve jóváhagyott javallatokra hatások paraméterek gyógyszerkölcsönhatás
Janus-kináz-gátlók
Baricitinib17 Adagolás reumatoid artritisz  Limfóma és egyéb  Teljes kvalitatív  Dózismódosítás  A Bizottság számára nem áll
esetén: rosszindulatú vérkép javasolt, ha rendelkezésre elegendő adat ahhoz,
 Felnőtteknél: 2 mg elváltozások  Vesefunkció egyidejűleg adagolják hogy javaslatot tegyen a baricitinib

baricitinib p.o. naponta egyszer Trombózis  Májenzimek erős OAT3- remdesivirrel történő alkalmazása
COVID19 esetén:18  Gasztrointesztinális  Új fertőzések inhibitorral. mellett vagy ellen a COVID19
perforáció monitorozása  Kerülje az élő kezelésére kórházban kezelt betegek
 Felnőtteknél: A baricitinib  Limfociták, neutrofilek, vakcinák körében, amikor a kortikoszteroidok
adagolása 4 mg p.o. naponta hemoglobin, májenzimek alkalmazását. használata megengedett.
egyszer, 14 napon keresztül kezeléssel összefüggő  Ritka esetekben, amikor a
vagy a kórházból történő változásai kortikoszteroidok használata nem
hazabocsátásig.  •HSV megengedett, a Bizottság ajánlja a
 Gyermekeknél: Korlátozott  Herpes zoster baricitinib remdesivirrel történő
mennyiségű adat áll használatát COVID19 kezelésére
rendelkezésre Adagolás az kórházban kezelt, nem intubált
FDA vészhelyzeti használati betegek körében, akik oxigénpótlásra
engedélye (EUA) alapján szorulnak (BIIa).
 9 év felett: A baricitinib  A Bizottság nem ajánlja a baricitinib
adagolása 4 mg p.o. naponta remdesivir nélküli alkalmazását,
egyszer, 14 napon keresztül kivéve klinikai vizsgálatokban (AIII).
vagy a kórházból történő  A Bizottság nem rendelkezik elég
hazabocsátásig. adattal ahhoz, hogy a baricitinib
 2 éves kortól 9 éves korig: A kortikoszteroidokkal kombinált
baricitinib adagolása 2 mg p.o. alkalmazása ellen vagy mellett
naponta egyszer, 14 napon foglaljon állást a COVID19
keresztül vagy a kórházból kezelésére. Mivel mindkét szer erős
történő hazabocsátásig. immunszuppresszáns, fenn áll a
 Vese- vagy májelégtelenséggel megnövekedett fertőzési kockázat
küzdő betegek adagolási veszélye.
javaslatához lásd a teljes  A Baricitinib alkalmazása nem
felírási tájékoztatót.17 ajánlott súlyos máj- vagy
veseelégtelenségben szenvedő
betegeknél.

Adagolás
Janus-kináz-gátlók, folytatás
Baricitinib17,  A baricitinib az FDA vészhelyzeti
folytatás használati engedélye (EUA) által
elérhető a COVID19 kezelésére.
Remdesivirrel kombinálva használható
kórházban kezelt felnőttek és két évnél
idősebb gyermekek esetében,
amennyiben oxigénpótlásra, invazív
gépi lélegeztetésre vagy
extrakorporális membrán-
oxigenizációra (ECMO) szorulnak.18
 A klinikai vizsgálatok listája elérhető a
következő helyen: baricitinib
Ruxolitinib Adagolás az FDA által  Trombocitopénia  Teljes kvalitatív  Erős CYP3A4-  A Bizottság nem ajánlja (a
jóváhagyott javallatokra:  Anémia vérkép inhibitorokkal együtt baricitinibtől eltérő) JAK-gátlók
 5 mg–20 mg ruxolitinib p.o.  Neutropénia  Májenzimek alkalmazva COVID19 kezelésére való használatát,
naponta kétszer  Emelkedett  Új fertőzések dózismódosítás kivéve klinikai vizsgálatok során
májenzimérték monitorozása szükséges. (AIII).
Adagolása COVID19 esetén
 Fertőzési kockázat  Kerülje egyidejű  Dózismódosításra lehet szükség, ha a
klinikai vizsgálatokban:
 Szédülés alkalmazását 200 mg- betegnél középsúlyos-súlyos
 5 mg–20 mg ruxolitinib P.o. nál nagyobb dózisú veseelégtelenség, májkárosodás vagy
 Fejfájás
naponta kétszer, 14 napig flukonazollal. trombocitopénia áll fenn.
 Hasmenés
 Emelkedett kreatin-  A klinikai vizsgálatok listája elérhető a
foszfokináz (CPK) következő helyen: ruxolitinib
 Herpes zoster

Adagolás
Janus-kináz-gátlók, folytatás
Tofacitinib Adagolás az FDA által  Trombotikus események  Teljes kvalitatív  Dózismódosítás  A Bizottság nem ajánlja (a
jóváhagyott javallatokra: (pulmonális embólia, vérkép szükséges erős baricitinibtől eltérő) JAK-gátlók
 5 mg tofacitinib p.o. naponta mélyvénás trombózis,  Májenzimek CYP3A4- COVID19 kezelésére való használatát,
kétszer rheumatoid és artériás trombózis)  Új fertőzések inhibitorokkal együtt kivéve klinikai vizsgálatok során
pszoriázisos artritisz esetén  Anémia monitorozása használva vagy (AIII).
 10 mg tofacitinib p.o.  Fertőzési kockázat közepes erősségű  Kerülje a használatát olyan
naponta kétszer fekélyes  Gasztrointesztinális CYP3A4-inhibitor és betegeknél, akiknél ALC
vastagbélgyulladás esetén perforáció erős CYP2C19- < 500 sejt/mm3, ANC < 1000 sejt/
inhibitorral történő mm3 vagy Hgb < 9 gramm/dl.
Adagolása COVID19 esetén:  Hasmenés
 Fejfájás együttes alkalmazása  Dózismódosításra lehet szükség, ha a
 Időtartam és adagolás nem során. betegnél középsúlyos vagy súlyos
 Herpes zoster
ismert; egy tervezett  Kerülje az élő veseelégtelenség vagy középsúlyos
COVID19 klinikai vizsgálat  Emelkedett lipidszintek vakcinák májelégtelenség áll fenn.
fogja értékelni napi kétszer  Emelkedett alkalmazását.  A klinikai vizsgálatok listája elérhető a
10 mg tofacitinib májenzimérték
következő helyen: tofacitinib
alkalmazását 14 napon  Limfóma és egyéb
keresztül. rosszindulatú
elváltozások
Nem SARS-CoV-2 specifikus immunglobulin
Nem SARS-CoV-  Az adagolás a javallattól és a  Allergiás reakciók,  Transzfúzióval  Az intravénás  A Bizottság nem ajánlja a nem
2 specifikus készítménytől függően beleértve az anafilaxiát. összefüggő reakciók immunglobulin SARS-CoV-2-specifikus IVIG
immunglobulin változhat  Veseelégtelenség monitorozása (IVIG) zavarhatja a COVID19 kezelésére való használatát,
 Trombotikus események  Kiindulási, bizonyos kivéve klinikai vizsgálatok során
 Aszeptikusmeningitisz- transzfúzió alatti és oltóanyagokra adott (AIII). Ez az ajánlás nem zárja ki az
szindróma utáni élettani immunválaszt. IVIG alkalmazását, amennyiben az a
 Hemolízis paraméterek COVID19 lefolyása során fellépő
 TRALI monitorozása egyéb komplikációk kezelésére
 Fertőző kórokozók  Meg kell szakítani, indikált.
átvitele. ha a kezelés során  A klinikai vizsgálatok listája elérhető a
romlik a vesefunkció. következő helyen: intravénás
Immunglobulin

Adagolás
Nem SARS-CoV-2 specifikus immunglobulin

Nem SARS-CoV-2  A nemkívánatos
specifikus események a
immunglobulin, készítménytől függően
folytatás változók lehetnek.
 A nemkívánatos
események
fokozódhatnak magas
dózis, gyors infúzió vagy
alapbetegségekkel
rendelkező betegek
esetén.
Rövidítések Jegyzéke:AE = nemkívánatos hatás vagy esemény; ALC = abszolút limfocitaszám; ANC = abszolút neutrofilszám; BTK = Bruton-féle tirozin-kinázok;
CBC = teljes vérkép; CHF = pangásos szívelégtelenség; CrCl = kreatinin clearance; CPK = kreatin-foszfokináz; CRP = C-reaktív protein; CYP = citokróm P;
DVT = mélyvénás trombózis; EIND = vészhelyzeti új vizsgálati készítmény; EUA = vészhelyzeti használati engedély; FDA = az Egyesült Államok Élelmiszer- és
Gyógyszerfelügyeleti Hatósága; FiO2 = belégzett oxigén frakciója; GOT = aszpartát-aminotranszferáz; GPT = alanin-aminotranszferáz; HBV = hepatitis B vírus;
Hgb = hemoglobin; HSR = túlérzékenységi reakció; HSV = herpes simplex vírus; IFN = interferon; IL-1 = interleukin-1; IL-6 = interleukin-6; IV = intravénás;
IVIG = intravénás immunglobulin; JAK = Janus-kináz; MERS = közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes; OAT = organikus anion transzporter; PEG-INF = pegilált interferon;
PK = farmakokinetikai; p.o. = szájon át; PPI = protonpumpa inhibitor; REMAP-CAP = randomizált, beágyazott, multifaktoriális, adaptív vizsgálati platform a közösségben
szerzett tüdőgyulladás vizsgálatára; SARS = súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes; SARS-CoV-2 = súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2;
s.c. = szubkután; TACO = transzfúzióval társított keringési túlterhelés; TBC = tuberkulózis; a Bizottság = a COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság;
TNF = tumor nekrózis faktor; TRALI = transzfúzióval összefüggő akut tüdősérülés; ULN = normál felső határa
Hivatkozások
1. Randomised Evaluation of COVID-19 Therapy (RECOVERY). Low-cost dexamethasone reduces death by up to one third in hospitalised patients with
severe respiratory complications of COVID-19. 2020; https://www.recoverytrial.net/news/low-cost-dexamethasone-reduces-death-by-up-to-one-thirdin-
hospitalised-patients-with-severe-respiratory-complications-of-covid-19. Accessed February 9, 2021.
2. Arabi YM, Mandourah Y, Al-Hameed F, et al. Corticosteroid therapy for critically ill patients with Middle East respiratory syndrome. Am J Respir Crit
Care Med. 2018;197(6):757-767. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29161116.
3. Stockman LJ, Bellamy R, Garner P. SARS: systematic review of treatment effects. PLoS Med. 2006;3(9):e343. Available at:

4. Stauffer WM, Alpern JD, Walker PF. COVID-19 and dexamethasone: a potential strategy to avoid steroid-related strongyloides hyperinfection. JAMA.
5. Liu J, Wang T, Cai Q, et al. Longitudinal changes of liver function and hepatitis B reactivation in COVID-19 patients with pre-existing chronic hepatitis
B virus infection. Hepatol Res. 2020;50(11):1211-1221. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32761993.
6. Centers for Disease Control and Prevention. Parasites—strongyloides: resources for health professionals. 2020;
https://www.cdc.gov/parasites/strongyloides/health_professionals/index.html. Accessed February 9, 2021.
7. Omrani AS, Saad MM, Baig K, et al. Ribavirin and interferon alfa-2a for severe Middle East respiratory syndrome coronavirus infection: a retrospective
cohort study. Lancet Infect Dis. 2014;14(11):1090-1095. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25278221.
8. Shalhoub S, Farahat F, Al-Jiffri A, et al. IFN-alpha2a or IFN-beta1a in combination with ribavirin to treat Middle East respiratory syndrome coronavirus
pneumonia: a retrospective study. J Antimicrob Chemother. 2015;70(7):2129-2132. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25900158.
9. Zhou Q, Chen V, Shannon CP, et al. Interferon-alpha2b treatment for COVID-19. Front Immunol. 2020;11:1061. Available at:
10. Peginterferon alpha-2a (Pegasys) [package insert]. Food and Drug Administration. 2017. Available at:
11. Hung IFN, Lung KC, Tso EYK, et al. Triple combination of interferon beta-1b, lopinavir-ritonavir, and ribavirin in the treatment of patients admitted to
hospital with COVID-19: an open-label, randomised, Phase 2 trial. Lancet. 2020;395(10238):1695-1704. Available at:
12. Interferon beta-1a (Rebif) [package insert]. Food and Drug Administration. 2019. Available at:
13. Sarilumab (Kevzara) [package insert]. Food and Drug Administration. 2018. Available at:
14. Regeneron and Sanofi provide update on U.S. Phase 2/3 adaptive-designed trial of KEVZARA® (sarilumab) in hospitalized COVID-19 patients [press
release]. 2020.
15. Tocilizumab (Actemra) [package insert]. Food and Drug Administration. 2019. Available at:
https://www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_docs/label/2019/125276s127,125472s040lbl.pdf.
16. Siltuximab (Sylvant) [package insert]. Food and Drug Administration. 2019. Available at:
17. Baricitinib (Olumiant) [package insert]. Food and Drug Administration. 2019. Available at:
18. Food and Drug Administration. Fact sheet for healthcare providers: Emergency Use Authorization (EUA) of baricitinib. 2020;
https://www.fda.gov/media/143823/download. Accessed February 9, 2021.

A COVID19-betegek antitrombotikus terápiája
Laboratóriumi vizsgálat
 Nem kórházban kezelt COVID19-betegek esetén jelenleg nincsenek adatok véralvadási markerek mérésének
támogatására (pl.: D-dimer, protrombin idő, trombocitaszám, fibrinogén) (AIII).
 A kórházban kezelt COVID19-betegeknél rendszerint mérik a hematológiai és a koagulációs paramétereket, bár
jelenleg nincs elegendő adat ahhoz, hogy ezen adatok alapján irányítsák a terápiás döntéseket.
Tartós antikoaguláns és trombocitagátló terápia
 Azoknak a betegeknek, akik antikoaguláns vagy trombocitagátló terápiát kapnak az alapbetegségük miatt, COVID19
diagnózisa esetén folytatniuk kell a korábbi gyógyszerek szedését is (AIII).
Vénás tromboembólia profilaxisa és szűrése
 A nem kórházban kezelt COVID19-betegeknél nem szabad elkezdeni az antikoaguláns és trombocitagátló terápiát a
vénás tromboembólia (VTE) vagy az artériás trombózis megelőzésére, hacsak nincs más javallata, vagy nem vesz részt
klinikai vizsgálatban (AIII).
 A kórházban kezelt nem várandós COVID19-betegeknek profilaktikus dózisú antikoagulációt kell kapniuk (AIII) (a
várandós betegek számára felállított javaslatokat lásd lentebb). Antikoaguláns vagy trombocitagátló terápia nem
alkalmazható az artériás trombózis megelőzésére a nem COVID19-betegek standard terápiájától eltérő módon (AIII).
 Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat a trombolitikumok vagy a profilaktikusnál nagyobb dózisú
antikoagulánsok klinikai vizsgálatok keretein kívüli alkalmazása melletti vagy elleni ajánláshoz a VTE megelőzésben
kórházban kezelt COVID19-betegeknél.
 A COVID19 miatt kórházban kezelt betegeket nem szabad rutinszerűen VTE-profilaxissal elbocsátani (AIII).
Fontolóra vehető a kiterjesztett VTE-profilaxis az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága
(FDA) által jóváhagyott kezelési adagolási sémák alkalmazásának folytatásával – a nem COVID19-betegek
protokolljainak megfelelően – azoknál a betegeknél, akiknél alacsony a vérzés és magas a VTE kockázata (a kockázat
meghatározásának részleteit lásd a szövegben) (BI).
 A VTE jele vagy tünete nélküli COVID19-betegeknél jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat a mélyvénás
trombózis rutinszerű szűrési ajánlása mellett vagy ellen, véralvadási markereik állapotától függetlenül.
 A kórházba került COVID19-betegeknél a tüdő-, szív- vagy idegrendszeri funkció gyors romlása, vagy a perifériás
perfúzió hirtelen, lokalizált kiesése esetén számításba kell venni a tromboembóliás betegség lehetőségét (AIII).
Kórházban kezelt COVID19-fertőzött gyerekek
 A kórházba került COVID19-fertőzőtt gyermekeknél a VTE-profilaxis indikációja ugyanaz, mint a nem COVID19-
fertőzött gyermekek esetében (BIII).
Kezelés
 Azon COVID19-betegeknél, akiknél tromboembóliás esemény lép fel, vagy akiknél nagy a gyanú arra, hogy
tromboembóliás betegségben szenvednek, és képalkotó vizsgálatok végzése nem lehetséges, terápiás dózisú
antikoaguláns kezelést kell kezdeni (AIII).
 Azokat a COVID19-betegeket, akik extrakorporális membránoxigenizációt vagy folyamatos vesepótló kezelést
igényelnek, illetve kanül vagy extrakorporális szűrő trombózist szenvedtek el, a nem COVID19-betegek esetén előírt
intézményi protokoll szerinti antitrombotikus terápiával kell kezelni (AIII).
Különleges szempontok terhesség és szoptatás alatt
 Ha egy másik indikáció miatt antitrombotikus terápiát írnak elő a várandósság alatt, a COVID19-betegség
diagnosztizálása előtt, akkor ezt a terápiát folytatni kell (AIII).

 Kórházban ápolt súlyos COVID19-beteg, várandós nőknek a profilaktikus dózisú antikoaguláció ajánlott, kivéve, ha
ellenjavallt (lásd alább) (A várandós betegeknek, a nem várandós betegekhez hasonlóan, kórházi elbocsátást követően
VTE-profilaxis nem ajánlott (AIII). Kórházi elbocsátást követően a várandós vagy szülés után lévő betegek esetében a
VTE-profilaxis folytatását egyénre szabva kell mérlegelni, figyelembe véve az egyidejű VTE kockázati tényezőket.
 A véralvadásgátló terápia alkalmazása vajúdás és szülés során speciális ellátást és tervezést igényel. Hasonlóan kell
kezelni a COVID19-ben szenvedő várandós nőket, mint a más betegségekben szenvedő, antikoagulációt igénylő
várandós betegeket (AIII).
 A nem frakcionált heparin, az alacsony molekulatömegű heparin és a warfarin nem halmozódik fel az anyatejben, és
nem vált ki antikoaguláns hatást az újszülöttben; ezért alkalmazhatók szoptató nőknél, akiknek VTE-profilaxisra vagy
kezelésre van szükségük (COVID19-cel vagy anélkül) (AIII). Ezzel szemben a direkt hatású orális antikoagulánsok
rutinszerű használata a várandósság alatt biztonságossági adatok hiánya miatt nem ajánlott (AIII).antikoagulánsok
BIII)
Bizonyítékok minősítése: I = egy vagy több randomizált klinikai vizsgálat jelentősebb korlátozások nélkül; IIa = egyéb
randomizált vizsgálat vagy randomizált vizsgálatok alcsoportjainak analízise; IIb = nem randomizált klinikai vizsgálat vagy
megfigyeléses kohorszvizsgálat; III = szakértői vélemény
Kapcsolat a COVID19 és a tromboembólia között

Az újfajta súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) fertőzés és az
ebből eredő tünetegyüttes, a COVID19, gyulladással és trombofíliás állapottal társul, amelyben a fibrin,
a fibrindegradációs termékek, a fibrinogén és a D-dimer szintje megemelkedik1,2. Egyes
tanulmányokban ezek az emelkedett markerszintek rosszabb klinikai kimenetelhez kapcsolódnak 3,4.
Több vizsgálatban is beszámolták különböző vénás tromboembóliás (VTE) esetekről COVID19-
betegeknél. A kórházban kezelt COVID19-betegek körében végzett vizsgálatok metaanalízise azt
mutatta, hogy a VTE teljes prevalenciája 14,1% (95% CI, 11,6–16,9)5. A VTE prevalenciája magasabb
volt azokban a vizsgálatokban, amelyekben ultrahangszűrést használtak (40,3%; 95% CI, 27,0–54,3),
mint azokban, amelyekben nem (9,5%; 95% CI, 7,5–11,7). A COVID19-világjárványt megelőzően
végzett randomizált, kontrollos vizsgálatok szerint a VTE-profilaxisban részesülő kórházban kezelt nem
COVID19-betegek körében a szimptómás VTE incidenciája 0,3%-tól 1%-ig, a VTE teljes incidenciája
pedig 2,8%-tól 5,6%-ig terjedt6-8. A profilaktikus dózisú antikoaguláns terápiában részesülő, kritikus
állapotú nem COVID19-betegek körében végzett randomizált vizsgálatban a VTE incidenciája 5%-tól
16%-ig terjedt, és a kritikus állapotú szeptikus betegekre kiterjedő prospektív kohorszvizsgálat során a
VTE incidenciája 37% volt 9-12. A nem COVID19-betegek esetén alkalmazott VTE-irányelvek szerint a
kritikus állapotú betegek rutin ultrahangszűrése ellenjavallt, mert egyetlen vizsgálat sem igazolta, hogy
ez a stratégia csökkentené a későbbi szimptómás tromboembóliás szövődmények arányát 13. Noha a
tromboembóliás események, különösen a tüdőembólia incidenciája meglehetősen magas lehet a
kórházban kezelt COVID19-betegek körében, egyelőre nincsenek olyan publikált adatok, amelyek a
mélyvénás trombózis szűrésének céljából rutinszerűen végzett alsó végtagi ultrahangvizsgálat klinikai
hasznosságát demonstrálnák ebben a populációban.
Az amerikai hematológiai társaság (American Society of Hematology, ASH) irányelv bizottsága által
elvégzett metaanalízis összehasonlította a profilaktikus dózisú antikoaguláns terápiával kezelt
COVID19-betegek vérzési és trombotikus kimeneteli kockázatait azon betegekével, akiket közepes vagy
terápiás dózisú antikoaguláns terápiával kezeltek14. Összességében, a profilaktikus dózisú antikoaguláns
terápiával kezelt betegek és a magasabb dózisú antikoagulánsokkal kezelt betegek VTE és elhalálozási
esélyei nem különböztek egymástól. Kritikus állapotú betegeknél a közepes vagy terápiás dózisú
antikoaguláns terápia kisebb valószínűséggel társult pulmonális embóliával (OR 0,09; 95% CI, 0,02–
0,57), de nagyobb valószínűséggel társult jelentős vérzéssel (OR 3,84; 95% CI, 1,44–10,21). A

COVID19-betegek körében végzett vizsgálatokban a szimptómás VTE incidenciája 0%-tól 0,6%-ig
terjedt 30–42 nappal a kórházi elbocsátást követően15-17. Olyan epidemiológiai vizsgálatokra van
szükség, amelyek figyelembe veszik a klinikai jellemzőket, a társbetegségeket, a profilaktikus
antikoagulációt és a COVID19-hez kapcsolódó terápiákat.
Továbbra is nagyon kevés a prospektív adat, amely alátámasztaná COVID19-betegeknél a terápiás
dózisú antikoagulánsok biztonságosságát és hatásosságát a VTE megelőzésében. 2773 kórházban kezelt
COVID19-beteg retrospektív egycentrumos elemzésében az Egyesült Államokban a kórházi mortalitás a
terápiás antikoagulációt kapott betegeknél 22,5% az antikoagulációban nem részesülő betegeknél 22,8%
volt. A tanulmány arról is beszámolt, hogy 395 gépi lélegeztetett beteg alcsoportjában az
antikoagulációban részesülő betegek 29,1%-a, az antikoagulánst nem kapók 62,7%-a halt meg. A
tanulmánynak fontos korlátai voltak: hiányoztak a részletes betegjellemzők, a véralvadásgátló
indításának indikációi és az egyéb alkalmazott terápiák leírása, amelyek mind befolyásolhatták a
mortalitást. Ezenkívül a szerzők nem tárgyalták a túlélési torzítás lehetséges hatásait a tanulmány
eredményeire. Ezen okok miatt az adatok nem elegendőek a standard terápia befolyásolásához, és ez a
tanulmány tovább hangsúlyozza a prospektív vizsgálatok szükségességét a COVID19-betegek terápiás
antikoagulációja kockázatainak és lehetséges előnyeinek meghatározása érdekében18. Három
nemzetközi klinikai vizsgálat (Antitrombotikus terápia COVID19 szövődményeinek enyhítésére
[ATTACC, Antithrombotic Therapy to Ameliorate Complications of COVID-19], terápiás
antikoaguláció; Terápiás beavatkozások és vakcinák alkalmazásának felgyorsítása COVID19 esetén
[ACTIV-4, Accelerating COVID-19 Therapeutic Interventions and Vaccines-4], valamint a
Randomizált, beágyazott elrendezésű, multifaktoriális, adaptív platformot alkalmazó klinikai vizsgálat a
közösségben szerzett tüdőgyulladás vizsgálatára [REMAP-CAP, Randomized, Embedded, Multi-
factorial Adaptive Platform Trial for Community-Acquired Pneumonia]) hasonlította össze a terápiás és
a profilaktikus dózisú antikoaguláció hatásosságát a kórházban kezelt középsúlyos és kritikus állapotú
COVID19-beteg felnőttek körében a 21 napon túli szervtámogatás szükségességének csökkentésében. A
szervtámogatás szükségességének meghatározása: nagy áramlású oxigén orrszondán keresztül, invazív
vagy noninvazív gépi lélegeztetés, vazopresszor-terápia, vagy extrakorporális membránoxigenizáció
(ECMO) iránti igény. A vizsgálatok leállították az intenzív osztályos (ITO) ellátást igénylő betegek
beválogatását, miután egy időközi poolozott elemzés a terápiás antikoaguláció hatástalanságát mutatta ki
a szervtámogatás javításában, illetve biztonságossággal kapcsolatos kérdéseket is felvetett. Az időközi
elemzés eredményei elérhetőek az ATTACC weboldalán. A nem vak vizsgálati adatokról és a további
vizsgálati kimenetelekről, ideértve a trombózis előfordulását, várhatóan hamarosan beszámolnak19.
Egy kicsi, egyközpontú randomizált klinikai vizsgálat (n = 20) összehasonlította a terápiás és
profilaktikus antikoagulációt a gépi lélegeztetésben részesülő betegeknél, D-dimer szint >1000 μg/l (a
VIDAS D-dimer Exclusion II eljárás alapján). Kizárólag a terápiás antikoagulációval kezelt betegek
mutattak javulást az artériás vér parciális oxigénnyomása és az belégzési oxigénkoncentráció arányában
[PaO2/FiO2]. A lélegeztetés nélküli napok száma magasabb volt a terápiás antikoaguláció karban, mint a
profilaktikus antikoaguláció karban (15 nap [IQR 6–16], illetve 0 nap [IQR 0–11]; p = 0,028). Nem volt
különbség az egyes karok között a kórházon belül vagy a 28. napon számított mortalitásban. Két,
terápiás antikoagulációval kezelt beteg tapasztalt csekély mértékű vérzést, és mindkét karban két beteg
kapott trombózist20. Nagy, multicentrikus klinikai vizsgálatok további bizonyítékaira van szükség, és a
vizsgálati eredmények hamarosan várhatóak.
Számos randomizált, kontrollos vizsgálatot terveztek az antikoaguláció kockázatainak és előnyeinek
értékelésére COVID19-betegeknél (a vizsgálatok aktuális listájáért látogasson el a ClinicalTrials.gov
oldalra). Számos szervezet irányelveket adott ki a koagulopátiával, valamint a VTE megelőzésével és
kezelésével kapcsolatban, köztük az Anticoagulation Forum21, az American College of Chest Physicians
(ACCP)22, az ASH23, az International Society of Thrombosis and Haemostasis (ISTH) 24, az Italian

Society on Thrombosis and Haemostasis25, és a Royal College of Physicians26. Az ISTH, a North
American Thrombosis Forum, a European Society of Vascular Medicine és az International Union of
Angiology támogat egy további publikációt, amely a trombotikus megbetegedésekkel kapcsolatos
problémákat járja körül, és foglalkozik a megelőzéssel és a terápiával is 27.
Az összes fentiekben említett irányelv megegyezik abban, hogy a kórházban kezelt COVID19-
betegeknek profilaktikus dózisú antikoagulációt kell kapniuk a VTE megelőzésére. Néhány irányelv
megállapítja, hogy a mérsékelt dózisú antikoaguláció kritikus állapotú betegek esetében
megfontolandó21,23,26,28. Tekintettel a VTE-incidencia eltéréseire és a kritikus állapotú COVID19-
betegeknél az ismeretlen kockázatú vérzésre, a COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság, az
ASH, illetve az ACCP irányelv bizottságai ajánlása szerint profilaktikus dózisú antikoagulációval kell
kezelni az összes kórházban kezelt COVID19-beteget, a kritikus állapotú betegeket is22,29. A különböző
dózisú antikoagulánsok biztonságosságát és hatásosságát vizsgáló klinikai vizsgálatok eredményei
további információt fognak nyújtani a COVID19-betegeknél alkalmazott legjobb profilaktikus
stratégiára vonatkozóan.
A véralvadási markerek monitorozása COVID19-betegeknél
A nem kórházban kezelt COVID19-betegeknél nem kell rutinszerűen vizsgálni a véralvadási zavar
markereit, például a D-dimer szintet, a protrombin időt, a fibrinogénszintet és a trombocitaszámot
(AIII). Bár ezen markereknek a rendellenességei összefüggésben vannak a rosszabb kimenetellel,
hiányoznak azok a prospektív adatok, amelyek azt bizonyítanák, hogy tünetmentes vagy enyhe SARS-
CoV-2-fertőzésben szenvedőknél ezek a koagulációs markerek használhatók a kockázati besoroláshoz.
Kórházban kezelt COVID19-betegeknél rendszerint mérik a hematológiai és a koagulációs
paramétereket, bár jelenleg nincs elegendő adat ahhoz, hogy ezen adatok alapján irányítsuk a terápiás
döntéseket.
COVID19-betegek antitrombotikus terápiája
Antikoaguláns vagy trombocitagátló gyógyszerek kiválasztása COVID19-ben szenvedő
betegek számára
Ha antikoaguláns vagy trombocitagátló terápiát alkalmaznak, mérlegelni kell a lehetséges
gyógyszerkölcsönhatásokat más egyidejűleg alkalmazott gyógyszerekkel (AIII). A Liverpooli Egyetem
összeállított egy listát a gyógyszerkölcsönhatásokról. A kórházban kezelt, kritikus állapotú betegeknél
előnyben részesíthető az alacsony molekulatömegű heparin vagy a nem frakcionált heparin az orális
antikoagulánsokkal szemben, mivel ennek a kétfajta heparinnak a felezési ideje rövidebb, intravénásan
vagy szubkután is beadhatók és kevesebb a gyógyszerkölcsönhatás (AIII).
Krónikus antikoaguláns vagy trombocitagátló terápia
A warfarint szedő COVID19-ben szenvedő járóbetegeknél, akik izolációban vannak és emiatt nem lehet
az INR-t monitorozni náluk, meg lehet fontolni az átállást direkt orális antikoaguláns terápiára. A
mechanikus szívbillentyűvel, keringéstámogató készülékkel, valvuláris pitvarfibrillációval vagy
antifoszfolipid antitest szindrómával élő vagy szoptató betegeknek folytatnia kell a warfarin kezelést
(AIII). Az alapbetegségük miatt antikoaguláns vagy trombocitagátló terápiában részesülő, kórházban
kezelt COVID19-betegeknél folytatni kell a kezelést, kivéve, ha szignifikáns vérzés alakul ki, vagy
egyéb ellenjavallat áll fenn (AIII).
Járóbeteg-ellátásban kezelt COVID19-betegek

A nem kórházban kezelt COVID19-betegeknél nem szabad elkezdeni az antikoaguláns és
trombocitagátló terápiát a VTE vagy az artériás trombózis megelőzésére, hacsak nincs más javallata,
vagy nem vesz részt klinikai vizsgálatban (AIII).
Kórházban kezelt COVID19-betegek
A kórházban kezelt COVID19-betegeknél profilaktikus dózisú antikoagulációt kell alkalmazni, kivéve,
ha ellenjavallt (pl. a betegnek aktív vérzése vagy súlyos trombocitopéniája van) (AIII). Noha ezt az
ajánlást alátámasztó adatok korlátozottak, egy retrospektív vizsgálat csökkent mortalitást mutatott
azoknál a betegeknél, akiknél profilaktikus véralvadásgátlást alkalmaztak, különösen akkor, ha a beteg
szepszis által kiváltott koagulopátia-pontszáma ≥4 volt.4 A nem COVID19-betegek számára az artériás
trombózis megelőzésére nem ajánlott az antikoaguláns vagy trombocitagátló terápia a standard terápián
kívül (AIII). Szívritmuszavarral élő betegeknél az artériás tromboembólia megelőzésére rutinszerűen
alkalmaznak antikoagulációt. Habár COVID19-betegeknél már beszámoltak sztrókról és miokardiális
infarktusról, ezen események incidenciája nem ismert.
Azon COVID19-betegeket, akiknél tromboembóliás esemény lép fel, vagy akiknél nagy a gyanú, hogy
tromboembóliás betegségben szenvednek, és képalkotó vizsgálatok végzése nem lehetséges, terápiás
dózisú antikoaguláns-kezelést kell kezdeni, a nem COVID19-betegek standard terápiája szerint (AIII).
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat kórházban kezelt COVID19-betegeknél a trombolitikumok
vagy a profilaktikus dózishoz képest megemelt dózisú antikoaguláció VTE megelőzésben való
alkalmazásának ajánlása mellett vagy ellen, klinikai vizsgálatok keretein kívül. Három nemzetközi
klinikai vizsgálat (ACTIV-4, REMAP-CAP és ATTACC) hasonlította össze kórházban kezelt
középsúlyos és kritikus állapotú COVID19-beteg felnőtteknél a terápiás dózisú és a profilaktikus dózisú
antikoaguláció hatásosságát a 21 napon túli szervtámogatási igény csökkentésében. A szervtámogatási
igényt a következőben határozták meg: nagy áramlású oxigén orrszondán keresztül, invazív vagy
noninvazív gépi lélegeztetés, vazopresszor terápia vagy ECMO. A vizsgálatok leállították az intenzív
osztályos (ITO) ellátást igénylő betegek beválogatását, miután egy időközi poolozott elemzés a
szervtámogatás javításában a terápiás antikoaguláció hatástalanságát mutatta ki, illetve
biztonságossággal kapcsolatos kérdéseket is felvetett. Az időközi elemzés eredményei elérhetőek az
ATTACC weboldalán. A nem vak vizsgálati adatokról és a további vizsgálati kimenetelekről, ideértve a
trombózis előfordulását, várhatóan hamarosan beszámolnak 19.
Bár vannak arra bizonyítékok, hogy a szepszisben szenvedő betegeknél vérzékenység kialakulása esetén
a többszervi elégtelenségnek nagyobb a valószínűsége30, nincsenek meggyőző adatok arra vonatkozóan,
hogy bármely specifikus antitrombotikus kezelés befolyásolná a kimenetelt COVID19-cel vagy anélkül
bekerült betegeknél. Javasoljuk a randomizált klinikai vizsgálatokban való részvételt.
Azokat a COVID19-betegeket, akik ECMO-t vagy folyamatos vesepótló kezelést igényelnek, illetve
kanül vagy extrakorporális szűrő trombózist szenvedtek el, a nem COVID19-betegek esetén előírt
intézményi protokoll szerint kell kezelni (AIII).
Kórházban kezelt COVID19-fertőzött gyerekek
COVID19-fertőzött gyermekekről szóló publikációk nemrégiben elkészült metaanalízise nem tárgyalta a
kamrai tromboembóliát 31. Kórházba került COVID19-fertőzőtt gyerekek esetében a VTE-profilaxis
indikációja ugyanaz, mint a nem COVID19-fertőzött gyerekek esetében (BIII).
A kórházból elbocsátott COVID19-betegek
COVID19-betegeknél nem ajánlott a kórházi elbocsátás utáni VTE-profilaxis (AIII). Bizonyos, VTE
szempontjából magas kockázatú nem COVID19-betegek esetében a kórházi elbocsátás utáni profilaxis

előnyösnek bizonyult. Az FDA jóváhagyta a betegek számára a napi 10 mg rivaroxaban adását 31–39
napig32,33. A kórházi elbocsátást követő VTE-profilaxist tanulmányozó klinikai vizsgálatok beválasztási
kritériumai az alábbiak:
 Az IMPROVE (International Medical Prevention Registry on Venous Thromboembolism)
szerinti módosított VTE pontszám >4; vagy
 A módosított IMPROVE-VTE pontszám >2 és a D-dimer szint a normál érték felső határának
>2-szerese32.
A kórházi elbocsátás utáni VTE-profilaxis alkalmazásának eldöntésekor figyelembe kell venni az egyes
betegek kockázati tényezőit, beleértve a csökkent mobilitást, a vérzés kockázatát és a
megvalósíthatóságot. Javasoljuk a klinikai vizsgálatokban való részvételt.
Különleges szempontok terhesség és szoptatás alatt
Mivel a várandósság olyan állapot, amelyet hiperkoagulabilitás jellemez, várandós nőknél a
tromboembólia kockázata nagyobb, mint a nem várandós nőknél34. Még nem ismert, hogy a COVID19
növeli-e ezt a kockázatot. Várandós COVID19-beteg nők körében az Egyesült Államokban és
Európában elvégzett számos kohorszvizsgálat alapján a VTE még súlyos állapotú betegeknél sem jelent
meg szövődményként, jóllehet a vizsgálatok különbözött a kapott profilaktikus vagy terápiás
antikoaguláció35-37. Annak ellenére, hogy nincs adat a COVID19 fennállása esetén a várandósság alatti
tromboprofilaxis használata vagy mellőzése mellett, a The American College of Obstetricians and
Gynecologists (ACOG) javaslata szerint a VTE-profilaxis kellő mérlegelés mellett alkalmazható a
kórházban kezelt COVID19-beteg várandós nőknél, különösen azoknál, akiknél súlyos a betegség 38.
Amennyiben a használatuk nem ellenjavallt, a Society of Maternal Fetal Medicine (SMFM) a
profilaktikus heparin vagy alacsony molekulatömegű heparin alkalmazását ajánlja kritikus állapotú vagy
gépi lélegeztetett várandós nők esetében39. Számos szakmai társaságnak, köztük az ASH és az ACOG,
vannak olyan irányelvei, amelyek kifejezetten a terhességgel összefüggésben kialakuló VTE kezelésére
irányulnak40,41. Ha a szülés veszélyeztetett, vagy a vérzés bármilyen kockázata felmerül, a vérzés
kockázata meghaladhatja a várandósság alatti VTE-profilaxis potenciális előnyeit.
Jelenleg nem áll rendelkezésre adat a várandós nők VTE-kockázatának előrejelzését elősegítő
pontrendszerek használatára vonatkozóan. Ezenkívül a D-dimer szint nem megbízható előrejelzője a
terhesség alatt bekövetkező VTE-nek, mivel a terhesség alatt a D-dimer szint fiziológiásan növekszik 42-
44
.
A terhesség alatt előnyben részesített antikoagulánsok általánosságban véve a heparinvegyületek.
Megbízhatósága és könnyű beadása miatt várandóságban VTE megelőzésére és kezelésére az alacsony
molekulatömegű heparin ajánlott a nem frakcionált heparin helyett 41.
A terhesség alatt direkt hatású antikoagulánsok rutinszerűen nem alkalmazhatók, mivel nem állnak
rendelkezésre várandósokra vonatkozó biztonságossági adatok40. Várandósoknál kerülni kell a warfarin
alkalmazását VTE megelőzésére vagy kezelésére, tekintet nélkül a COVID19-státuszra; a teratogenitása
miatt ez különösen igaz az első trimeszterben.
A COVID19-ben szenvedő várandós vagy szoptató nőkre vonatkozó specifikus ajánlások a következők:
 Ha egy másik indikáció miatt antitrombotikus terápiát írnak elő a várandósság alatt, a COVID19-
betegség diagnosztizálása előtt, akkor ezt a terápiát folytatni kell (AIII).
 Kórházban kezelt várandós és súlyos COVID19-beteg nőknél a profilaktikus dózisú
antikoaguláció ajánlott, ha nem ellenjavallt (BIII).
 A várandós betegeknél, a nem várandós betegekhez hasonlóan, kórházi elbocsátást követően
VTE-profilaxis nem ajánlott (AIII). A várandós vagy szülés után lévő betegek esetében a VTE-

profilaxis folytatását egyénre szabva kell mérlegelni, figyelembe véve az egyidejű VTE
kockázati tényezőket.
 A véralvadásgátló terápia alkalmazása vajúdás és szülés során speciális ellátást és tervezést
igényel. Hasonlóan kell kezelni a COVID19-ben szenvedő várandós nőket, mint a más
betegségekben szenvedő, antikoagulációt igénylő várandós betegeket (AIII).
 A nem frakcionált heparin, az alacsony molekulatömegű heparin és a warfarin nem halmozódik
fel az anyatejben, és nem vált ki antikoaguláns hatást az újszülöttben; ezért alkalmazhatók
szoptató nőknél, akiknek VTE-profilaxisra vagy kezelésre van szükségük (COVID19-cel vagy
anélkül) (AIII). Ezzel szemben a direkt hatású orális antikoagulánsok rutinszerű használata a
várandósság alatt biztonságossági adatok hiánya miatt nem ajánlott (AIII)40.
Hivatkozások
1. Han H, Yang L, Liu R, et al. Prominent changes in blood coagulation of patients with SARS-CoV-2 infection.
Clin Chem Lab Med. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32172226.
2. Driggin E, Madhavan MV, Bikdeli B, et al. Cardiovascular considerations for patients, health care workers,
and health systems during the coronavirus disease 2019 (COVID-19) pandemic. J Am Coll Cardiol. 2020.
3. Guan WJ, Ni ZY, Hu Y, et al. Clinical characteristics of coronavirus disease 2019 in China. N Engl J Med.
4. Tang N, Bai H, Chen X, Gong J, Li D, Sun Z. Anticoagulant treatment is associated with decreased mortality
in severe coronavirus disease 2019 patients with coagulopathy. J Thromb Haemost. 2020;18(5):1094-1099.
5. Nopp S, Moik F, Jilma B, Pabinger I, Ay C. Risk of venous thromboembolism in patients with COVID-19: a
systematic review and meta-analysis. Res Pract Thromb Haemost. 2020. Available at:
6. Cohen AT, Davidson BL, Gallus AS, et al. Efficacy and safety of fondaparinux for the prevention of venous
thromboembolism in older acute medical patients: randomised placebo controlled trial. BMJ.
7. Leizorovicz A, Cohen AT, Turpie AG, et al. Randomized, placebo-controlled trial of dalteparin for the
prevention of venous thromboembolism in acutely ill medical patients. Circulation. 2004;110(7):874-879.
8. Samama MM, Cohen AT, Darmon JY, et al. A comparison of enoxaparin with placebo for the prevention of
venous thromboembolism in acutely ill medical patients. Prophylaxis in Medical Patients with Enoxaparin
Study Group. N Engl J Med. 1999;341(11):793-800. Available at:
9. Fraisse F, Holzapfel L, Couland JM, et al. Nadroparin in the prevention of deep vein thrombosis in acute
decompensated COPD. The Association of Non-University Affiliated Intensive Care Specialist Physicians of
France. Am J Respir Crit Care Med. 2000;161(4 Pt 1):1109-1114. Available at:
10. PROTECT Investigators for the Canadian Critical Care Trials Group and the Australian and New Zealand
Intensive Care Society Clinical Trials Group, et al. Dalteparin versus unfractionated heparin in critically ill
patients. N Engl J Med. 2011;364(14):1305-1314. Available at:

11. Shorr AF, Williams MD. Venous thromboembolism in critically ill patients. Observations from a randomized
trial in sepsis. Thromb Haemost. 2009;101(1):139-144. Available at:
12. Kaplan D, Casper TC, Elliott CG, et al. VTE incidence and risk factors in patients with severe sepsis and
septic shock. Chest. 2015;148(5):1224-1230. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26111103.
13. Kahn SR, Lim W, Dunn AS, et al. Prevention of VTE in nonsurgical patients: Antithrombotic therapy and
prevention of thrombosis, 9th ed: American College of Chest Physicians evidence-based clinical practice
guidelines. Chest. 2012;141(2 Suppl):e195S-e226S. Available at:
14. American Society of Hematology. Should DOACs, LMWH, UFH, Fondaparinux, Argatroban, or Bivalirudin
at intermediate-intensity or therapeutic-intensity vs. prophylactic intensity be used for patients with COVID-
19 related critical illness who do not have suspected or confirmed VTE? 2020. Available at:
https://guidelines.ash.gradepro.org/profile/3CQ7J0SWt58. Accessed December 7, 2020.
15. Roberts LN, Whyte MB, Georgiou L, et al. Postdischarge venous thromboembolism following hospital
admission with COVID-19. Blood. 2020;136(11):1347-1350. Available at:
16. Engelen MM, Vanassche T, Balthazar T, et al. Incidence of venous thromboembolism in patients discharged
after COVID-19 Hostpialization [abstract]. Res Pract Thromb Haemost. 2020;4 (Suppl 1). Available at:
https://abstracts.isth.org/abstract/incidence-of-venous-thromboembolism-in-patients-discharged-after-
covid19-hospitalisation/.
17. Patell R, Bogue T, Koshy A, et al. Postdischarge thrombosis and hemorrhage in patients with COVID-19.
Blood. 2020;136(11):1342-1346. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32766883.
18. Paranjpe I, Fuster V, Lala A, et al. Association of treatment dose anticoagulation with in-hospital survival
among hospitalized patients with COVID-19. Journal of the American College of Cardiology. 2020;In press.
Available at: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0735109720352189?via%3Dihub.
19. NIH ACTIV Trial of blood thinners pauses enrollment of critically ill COVID-19 patients [press release].
2020. Available at: https://www.nih.gov/news-events/news-releases/nih-activ-trial-blood-thinners-
pausesenrollment-critically-ill-covid-19-patients. Accessed February 8, 2021.
20. Lemos ACB, do Espirito Santo DA, Salvetti MC, et al. Therapeutic versus prophylactic anticoagulation for
severe COVID-19: a randomized Phase II clinical trial (HESACOVID). Thromb Res. 2020;196:359-366.
21. Barnes GD, Burnett A, Allen A, et al. Thromboembolism and anticoagulant therapy during the COVID-19
pandemic: interim clinical guidance from the anticoagulation forum. J Thromb Thrombolysis.
22. Moores LK, Tritschler T, Brosnahan S, et al. Prevention, diagnosis, and treatment of VTE in patients with
coronavirus disease 2019: CHEST guideline and expert panel report. Chest. 2020;158(3):1143-1163.
23. American Society of Hematology. ASH guidelines on use of anticoagulation in patients with COVID-19.
2020. Available at: https://www.hematology.org/education/clinicians/guidelines-and-quality-care/ clinical-
practice-guidelines/venous-thromboembolism-guidelines/ash-guidelines-on-use-of-anticoagulation-inpatients-
with-covid-19. Accessed November 13, 2020.
24. Thachil J, Tang N, Gando S, et al. ISTH interim guidance on recognition and management of coagulopathy in
COVID-19. J Thromb Haemost. 2020;18(5):1023-1026. Available at:

25. Marietta M, Ageno W, Artoni A, et al. COVID-19 and haemostasis: a position paper from Italian Society on
Thrombosis and Haemostasis (SISET). Blood Transfus. 2020;18(3):167-169. Available at:
26. Royal College of Physicians. Clinical guide for the prevention, detection and management of thromboembolic
disease in patients with COVID-19. 2020. Available at: https://icmanaesthesiacovid-19.org/clinical-
guideprevention-detection-and-management-of-vte-in-patients-with-covid-19. Accessed November 13, 2020.
27. Bikdeli B, Madhavan MV, Jimenez D, et al. COVID-19 and thrombotic or thromboembolic disease:
Implications for prevention, antithrombotic therapy, and follow-up. J Am Coll Cardiol. 2020. Available at:
28. Spyropoulos AC, Levy JH, Ageno W, et al. Scientific and Standardization Committee communication:
clinical guidance on the diagnosis, prevention, and treatment of venous thromboembolism in hospitalized
patients with COVID-19. J Thromb Haemost. 2020;18(8):1859-1865. Available at:
29. American Society of Hematology. COVID-19 and VTE/anticoagulation: frequently asked questions. 2020.
Available at: https://www.hematology.org/covid-19/covid-19-and-vte-anticoagulation. Accessed February 8,
2021.
30. Iba T, Nisio MD, Levy JH, Kitamura N, Thachil J. New criteria for sepsis-induced coagulopathy (SIC)
following the revised sepsis definition: a retrospective analysis of a nationwide survey. BMJ Open.
31. Ludvigsson JF. Systematic review of COVID-19 in children shows milder cases and a better prognosis than
adults. Acta Paediatr. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32202343.
32. Spyropoulos AC, Lipardi C, Xu J, et al. Modified IMPROVE VTE risk score and elevated D-dimer identify a
high venous thromboembolism risk in acutely ill medical population for extended thromboprophylaxis. TH
Open. 2020;4(1):e59-e65. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32190813.
33. Cohen AT, Harrington RA, Goldhaber SZ, et al. Extended thromboprophylaxis with betrixaban in acutely ill
medical patients. N Engl J Med. 2016;375(6):534-544. Available at:
34. Heit JA, Kobbervig CE, James AH, Petterson TM, Bailey KR, Melton LJ 3rd. Trends in the incidence of
venous thromboembolism during pregnancy or postpartum: a 30-year population-based study. Ann Intern
35. Breslin N, Baptiste C, Gyamfi-Bannerman C, et al. Coronavirus disease 2019 infection among asymptomatic
and symptomatic pregnant women: two weeks of confirmed presentations to an affiliated pair of New York
City hospitals. Am J Obstet Gynecol MFM. 2020;2(2):100118. Available at:
36. Knight M, Bunch K, Vousden N, et al. Characteristics and outcomes of pregnant women admitted to hospital
with confirmed SARS-CoV-2 infection in UK: national population based cohort study. BMJ.
2020;369:m2107. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32513659.
37. Delahoy MJ, Whitaker M, O’Halloran A, et al. Characteristics and maternal and birth outcomes of
hospitalized pregnant women with laboratory-confirmed COVID-19 - COVID-NET, 13 states, March 1–
August 22, 2020. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2020;69(38):1347-1354. Available at:
38. The American College of Obstetricians and Gynecologists. COVID-19 FAQs for obstetrician-gynecologists,
obstetrics. 2020. Available at: https://www.acog.org/clinical-information/physician-faqs/covid-19-faqs-for-
obgyns-obstetrics. Accessed February 8, 2021.

39. Society for Maternal Fetal Medicine. Management considerations for pregnant patients with COVID-19.
2020. Available at: https://s3.amazonaws.com/cdn.smfm.org/media/2336/SMFM_COVID_Management_of_
COVID_pos_preg_patients_4-30-20_final.pdf. Accessed February 8, 2021.
40. Bates SM, Rajasekhar A, Middeldorp S, et al. American Society of Hematology 2018 guidelines for
management of venous thromboembolism: venous thromboembolism in the context of pregnancy. Blood Adv.
41. ACOG practice bulletin no. 196 summary: thromboembolism in pregnancy. Obstet Gynecol.
42. Wang M, Lu S, Li S, Shen F. Reference intervals of D-dimer during the pregnancy and puerperium period on
the STA-R evolution coagulation analyzer. Clin Chim Acta. 2013;425:176-180. Available at:
43. Reger B, Peterfalvi A, Litter I, et al. Challenges in the evaluation of D-dimer and fibrinogen levels in pregnant
women. Thromb Res. 2013;131(4):e183-187. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23481480.
44. Hu W, Wang Y, Li J, et al. The predictive value of D-dimer test for venous thromboembolism during
puerperium: a prospective cohort study. Clin Appl Thromb Hemost. 2020;26:1076029620901786. Available

Étrendkiegészítők
C-vitamin
 A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) számára nem áll rendelkezésre elegendő adat
ahhoz, hogy javaslatot tegyen a C-vitamin COVID19 kezelésére való használata mellett vagy ellen:
D-vitamin
 A Bizottság nem rendelkezik elég adattal ahhoz, hogy a D-vitamin alkalmazása mellett vagy ellen foglaljon állást a
COVID19 kezelésére.
Cink
 A Bizottság nem rendelkezik elég adattal ahhoz, hogy a cink alkalmazása mellett vagy ellen vagy foglaljon állást a
COVID19 kezelésére.
 A Bizottság nem ajánlja az ajánlott étrendi bevitel feletti cinkpótlást a COVID19 megelőzésére, kivéve klinikai
vizsgálatban (BIII).

A 2019-es koronavírus-betegség (COVID19) kezelési irányelveiben máshol már tárgyalt antivirális

gyógyszerek és immunterápiák mellett a COVID19-betegség vagy szövődményei megelőzésére és/vagy
kezelésére gyakran alkalmaznak kiegészítő terápiákat. Ezen szerek közül néhányat klinikai
vizsgálatokban tanulmányoznak.
A légúti vírusfertőzések kezelésére néhány klinikus vitamin- és ásványianyag-tartalmú étrend-
kiegészítők használatát tanácsolja. Több folyamatban lévő vizsgálat értékeli a vitamin- és ásványianyag-
tartalmú étrend-kiegészítők használatát a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2
kezelésére és megelőzésére.
A következő részek leírják a kiegészítő terápiák mögöttes okát és összefoglalják a meglévő klinikai
vizsgálati adatokat. Új bizonyítékok felszínre kerülése esetén további adjuvánsterápiákkal is kibővítjük.

C-vitamin

A C-vitamin (aszkorbinsav) vízben oldódó vitamin, amelynek feltételezhetően jótékony hatása van
súlyos és kritikus betegségben szenvedő pácienseknél. Ez egy gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal
bíró antioxidáns és szabadgyökfogó anyag, befolyásolja a celluláris immunitást és a vaszkuláris
integritást, és kofaktorként szolgál az endogén katekolaminok előállításában. 1,2 Mivel az embereknek
több C-vitaminra lehet szükségük oxidatív stressz állapotában, a C-vitamin-kiegészítést számos
betegségben vizsgálták, beleértve a súlyos fertőzéseket és a szepszist is. Mivel a súlyos COVID19
szepszist és akut légzési distressz szindrómát (ARDS) okozhat, ezért vizsgálják a nagy dózisú C-vitamin
potenciális szerepét a COVID19-betegek gyulladásának és vaszkuláris károsodásának enyhítésében.
Nem kritikus állapotú COVID19-betegekre vonatkozó ajánlások
 A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) számára nem áll
rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy javaslatot tegyen a C-vitamin COVID19 kezelésére
való használata mellett vagy ellen nem kritikus állapotú betegeknél.
Indoklás
Mivel a nem kritikus állapotú COVID19-betegeknél kevésbé fordul elő oxidatív stressz vagy súlyos
gyulladás, ezért a C-vitamin szerepe ebben a helyzetben nem ismert.
Kritikus állapotú COVID19-betegekre vonatkozó ajánlások
 A Bizottság nem rendelkezik elég adattal ahhoz, hogy C-vitamin alkalmazása mellett vagy ellen
foglaljon állást a COVID19 kezelésére kritikus állapotú betegeknél.
Indoklás
Nincs C-vitaminnal végzett befejezett kontrollos vizsgálat COVID19-betegeknél, és alig állnak
rendelkezésre megfigyeléses adatok, amelyek nem meggyőzőek. A szepszisben és ARDS-ben szenvedő
betegek C-vitaminnal végzett vizsgálataiban változó hatásosságot és kevés biztonságossági aggályt
jelentettek.
A C-vitaminról rendelkezésre álló klinikai adatok kritikus állapotú, nem COVID19-
betegek esetén
Intravénás C-vitamin önmagában
Egy kisméretű, háromkaros előzetes vizsgálat összehasonlította az intravénás (iv.) C-vitamin két
adagolási rendjét placebóval szemben 24 szeptikus, kritikus állapotú betegben. A 4 napos vizsgálati
periódusban azoknál a betegeknél, akik napi 200 vagy 50 mg/kg C-vitamint kaptak, alacsonyabb volt a
szekvenciális szervelégtelenség-értékelés (SOFA) pontszáma és a proinflammatorikus markerek szintje,
mint azoknál a betegeknél, akik placebót kaptak. 3
A szepszis kiváltotta ARDS (n = 167) miatt kritikus állapotú betegeknél végzett, randomizált, kontrollos
vizsgálatban azoknál a betegeknél, akik 4 napon át napi 200 mg/kg iv. C-vitamint kaptak, hasonló volt a
SOFA-pontszám és a gyulladásos markerek szintje, mint azoknál a betegeknél, akik placebót kaptak. A
28 napos halálozás azonban alacsonyabb volt a kezelési csoportban (29,8% vs. 46,3%; p = 0,03), ami

megegyezett azzal, hogy több napot töltöttek élve a kórházon és az intenzív osztályon kívül. 4 A
vizsgálati adatok post hoc elemzése a medián SOFA-pontszámok különbségét mutatta a kezelési és a
placebocsoport között 96 óra elteltével; ez a különbség azonban nem volt jelen a kiinduláskor vagy
48 óra után.5
Intravénás C-vitamin és tiamin hidrokortizonnal vagy anélkül
Két kis, historikus kontrollokat használó tanulmány kedvező klinikai kimenetelről (azaz csökkent
mortalitásról, a szervi elégtelenségig való progresszió csökkent kockázatáról és javuló képalkotó
eredményekről) számolt be olyan, szepszisben vagy súlyos tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél, akik
a C-vitamin, a tiamin és a hidrokortizon kombinációját kapták. 6,7
Három, nemrégiben végzett randomizált klinikai vizsgálat, amelyben a betegek szepszisének és
szeptikus sokkjának kezelésére C-vitamint és tiamint (hidrokortizonnal vagy anélkül) kaptak, azt
mutatta, hogy ez a kombináció előnyös bizonyos klinikai paraméterek szempontjából. Túlélési előnyről
azonban nem számoltak be. Két klinikai vizsgálatban a szervi diszfunkció (a 3. napon a SOFA-
pontszámmal mérve) 8,9 vagy a sokk időtartamának 10 csökkenését figyelték meg anélkül, hogy ezek
befolyásolták volna a klinikai kimenetelt. Két másik vizsgálat nem talált különbséget a kezelt és a
placebocsoport között semmilyen fiziológiai vagy kimeneteli értékben. 11,12
Azoknak a klinikai vizsgálatoknak a listája, amelyek a C-vitamin alkalmazását értékelik COVID19-
betegeknél, a ClinicalTrials.gov oldalon található.
Egyéb szempontok
Fontos megjegyezni, hogy a magas keringő C-vitamin-koncentráció befolyásolhatja a betegágy melletti
vércukormérők pontosságát.13
Hivatkozások
1. Wei XB, Wang ZH, Liao XL, et al. Efficacy of vitamin C in patients with sepsis: an updated meta-analysis.
Eur J Pharmacol. 2020;868:172889. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31870831.
2. Fisher BJ, Seropian IM, Kraskauskas D, et al. Ascorbic acid attenuates lipopolysaccharide-induced acute lung
injury. Crit Care Med. 2011;39(6):1454-1460. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21358394.
3. Fowler AA, 3rd, Syed AA, Knowlson S, et al. Phase I safety trial of intravenous ascorbic acid in patients with
severe sepsis. J Transl Med. 2014;12:32. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24484547.
4. Fowler AA, 3rd, Truwit JD, Hite RD, et al. Effect of vitamin C infusion on organ failure and biomarkers of
inflammation and vascular injury in patients with sepsis and severe acute respiratory failure: the CITRIS-ALI
randomized clinical trial. JAMA. 2019;322(13):1261-1270. Available at:
5. Fowler AA, 3rd, Fisher BJ, Kashiouris MG. Vitamin C for sepsis and acute respiratory failure–reply. JAMA.
6. Marik PE, Khangoora V, Rivera R, Hooper MH, Catravas J. Hydrocortisone, vitamin C, and thiamine for the
treatment of severe sepsis and septic shock: a retrospective before-after study. Chest. 2017;151(6):1229-1238.
7. Kim WY, Jo EJ, Eom JS, et al. Combined vitamin C, hydrocortisone, and thiamine therapy for patients with
severe pneumonia who were admitted to the intensive care unit: propensity score-based analysis of a
beforeafter cohort study. J Crit Care. 2018;47:211-218. Available at:

8. Fujii T, Luethi N, Young PJ, et al. Effect of vitamin C, hydrocortisone, and thiamine vs hydrocortisone alone
on time alive and free of vasopressor support among patients with septic shock: the VITAMINS randomized
clinical trial. JAMA. 2020;323(5):423-431. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31950979.
9. Chang P, Liao Y, Guan J, et al. Combined treatment with hydrocortisone, vitamin c, and thiamine for sepsis
and septic shock: a randomized controlled trial. Chest. 2020;158(1):174-182. Available at:
10. Iglesias J, Vassallo AV, Patel VV, Sullivan JB, Cavanaugh J, Elbaga Y. Outcomes of metabolic resuscitation
using ascorbic acid, thiamine, and glucocorticoids in the early treatment of sepsis: the ORANGES trial. Chest.
11. Hwang SY, Ryoo SM, Park JE, et al. Combination therapy of vitamin C and thiamine for septic shock: a
multicentre, double-blinded randomized, controlled study. Intensive Care Med. 2020; Published online ahead
of print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32780166.
12. Moskowitz A, Huang DT, Hou PC, et al. Effect of ascorbic acid, corticosteroids, and thiamine on organ injury
in septic shock: the ACTS randomized clinical trial. JAMA. 2020;324(7):642-650. Available at:
13. Hager DN, Martin GS, Sevransky JE, Hooper MH. Glucometry when using vitamin C in sepsis: a note of
caution. Chest. 2018;154(1):228-229. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30044741.

D-vitamin

Ajánlás
 A Bizottság nem rendelkezik elég adattal ahhoz, hogy ajánlja vagy ellenezze a D-vitamin
alkalmazását COVID19 megelőzésére vagy kezelésére.
Általános információ
A D-vitamin kritikus fontosságú a csont és az ásványi anyagok metabolizmusában. Mivel a D-
vitamin receptor expresszálódik immunsejteken, például B-sejteken, T-sejteken és antigénprezentáló
sejteken, és mivel ezek a sejtek képesek szintetizálni a D-vitamin aktív metabolitját, a D-vitamin
képes lehet a veleszületett és adaptív immunválaszok modulálására is. 1
A D-vitamin hiány (azaz a 25-hidroxi-D-vitamin szérumkoncentrációja ≤20 ng/ml) gyakori az Egyesült
Államokban, különösen a hispán etnikumú és afrikai rasszú személyek körében. Ezek a csoportok
felülreprezentáltak az Egyesült Államokban észlelt COVID19 esetekben. 2 A D-vitamin hiány gyakoribb
az idősebb, illetve magas vérnyomásos és elhízott betegekben is; ezen tényezők alapján rosszabb
kimenetel jósolható COVID19-betegségben. Megfigyeléses tanulmányok szerint az alacsony D-vitamin
szint a közösségben szerzett tüdőgyulladás fokozott kockázatával társul idősebb felnőtteknél3 és
gyermekeknél.4
A D-vitamin pótlás növelheti a szabályozó T-sejtek szintjét egészséges egyénekben és autoimmun
betegségben szenvedőknél; a D-vitamin pótlás a szabályozó T-sejtek aktivitását is növelheti.5
Randomizált klinikai vizsgálatok metaanalízisében kimutatták, hogy a D-vitamin pótlás véd az akut
légúti fertőzések ellen.6 Két randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban azonban
nagy dózisú D-vitamin adása D-vitamin-hiányos (de nem COVID19-es) kritikus állapotú betegeknek
nem csökkentette a kórházi kezelés időtartamát vagy a halálozási arányszámot a placebóval
összehasonlítva.7,8 A magas D-vitamin szint hiperkalcémiát és nefrokalcinózist okozhat.9
D-vitamin és COVID19
A D-vitamin pótlás szerepe a COVID19 megelőzésében vagy kezelésében nem ismert. A D-vitamin
alkalmazásának indoklása nagyrészt immunmoduláló hatásán alapul, amely potenciálisan védhet a
SARS-CoV-2-fertőzéssel szemben, vagy csökkentheti a betegség súlyosságát. Megfigyeléses
vizsgálatok vannak folyamatban a D-vitamin COVID19 megelőzésében és kezelésében játszott
szerepének értékelésére.
A D-vitamin használatával kapcsolatban már terveznek vizsgálatokat COVID19-ben szenvedők
körében, illetve már most is toboroznak résztvevőket néhány klinikai vizsgálatba. Ezen vizsgálatokban
a D-vitamint önmagában vagy más szerekkel kombinálva adják D-vitamin hiányos vagy megfelelő D-
vitamin szintű résztvevőknek. Ezen klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos legfrissebb információk a
ClinicalTrials.gov oldalon találhatók.

Hivatkozások
1. Aranow C. Vitamin D and the immune system. J Investig Med. 2011;59(6):881-886. Available at:
2. Forrest KY, Stuhldreher WL. Prevalence and correlates of vitamin D deficiency in US adults. Nutr Res.
3. Lu D, Zhang J, Ma C, et al. Link between community-acquired pneumonia and vitamin D levels in older
patients. Z Gerontol Geriatr. 2018;51(4):435-439. Available at:
4. Science M, Maguire JL, Russell ML, Smieja M, Walter SD, Loeb M. Low serum 25-hydroxyvitamin D level
and risk of upper respiratory tract infection in children and adolescents. Clin Infect Dis. 2013;57(3):392-397.
5. Fisher SA, Rahimzadeh M, Brierley C, et al. The role of vitamin D in increasing circulating T regulatory cell
numbers and modulating T regulatory cell phenotypes in patients with inflammatory disease or in healthy
volunteers: a systematic review. PLoS One. 2019;14(9):e0222313. Available at:
6. Martineau AR, Jolliffe DA, Hooper RL, et al. Vitamin D supplementation to prevent acute respiratory tract
infections: systematic review and meta-analysis of individual participant data. BMJ. 2017;356:i6583.
7. Amrein K, Schnedl C, Holl A, et al. Effect of high-dose vitamin D3 on hospital length of stay in critically ill
patients with vitamin D deficiency: the VITdAL-ICU randomized clinical trial. JAMA.
8. National Heart Lung and Blood Institute PCTN, Ginde AA, et al. Early high-dose vitamin D3 for critically ill,
vitamin D-deficient patients. N Engl J Med. 2019;381(26):2529-2540. Available at:
9. Ross AC, Taylor CL, Yaktine AL, Del Valle HB, eds. Dietary Reference Intakes for Calcium and Vitamin D.
Washington (DC): National Academies Press (US); 2011. Available at:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK56070/.

Cinkpótlás és a COVID19

Ajánlások
 Nincs elegendő adat ahhoz, hogy a cink alkalmazása ellen vagy mellett foglaljanak állást a
COVID19 kezelése során.
 A COVID19 kezelési irányelveit összeállító bizottság (a Bizottság) nem ajánlja az ajánlott
étrendi bevitel feletti cinkpótlást a COVID19 megelőzésére, kivéve klinikai vizsgálatban (BIII).
Indoklás
A cink megnövekedett intracelluláris koncentrációja hatékonyan gátolja számos RNS-vírus
replikációját.1 A cinkről kimutatták, hogy fokozza a citotoxicitást és apoptózist indukál, ha in vitro
használják cink-ionofórral (pl. klorokin). A klorokinról is kimutatták, hogy fokozza az intracelluláris
cinkfelvételt in vitro.2 A cink és a COVID19 kapcsolata, beleértve azt is, hogy a cinkhiány hogyan
befolyásolja a COVID19 súlyosságát, és azt, hogy a cinkpótlás javíthatja a klinikai kimenetelt, jelenleg
vizsgálat alatt áll.3 A cink szintjét nehéz pontosan mérni, mivel a cink eloszlik, a különböző fehérjék és
nukleinsavak részeként.4
Számos klinikai vizsgálat folyik a cinkpótlás használatáról önmagában vagy hidroxiklorokinnal
kombinálva a COVID19 megelőzése és kezelése céljából (lásd: ClinicalTrials.gov további
információkért és folyamatban lévő tanulmányokért). Az elemi cink ajánlott étrendi bevitele férfiaknál
napi 11 mg, a nem terhes nőknél 8 mg.5 A COVID19-betegekkel kapcsolatos regisztrált klinikai
vizsgálatokban alkalmazott adagok a tanulmányok között is változóak, a maximális dózis 220 mg cink-
szulfát (50 mg elemi cink) naponta kétszer. Ugyanakkor jelenleg nincs elegendő adat ahhoz, hogy a cink
használata mellett vagy ellen foglaljanak állást a COVID19 kezelésekor.
A hosszú távú cinkpótlás rézhiányt okozhat következményes reverzibilis hematológiai elváltozásokkal
(azaz vérszegénység, leukopénia) és potenciálisan irreverzibilis neurológiai tünetekkel (azaz mielopátia,
paresztézia, ataxia, spaszticitás).6,7 Akár a mindössze 10 hónapig tartó cinkpótlást is rézhiánnyal hozták
összefüggésbe.4 Ezenkívül a szájon át adott cink csökkentheti a többértékű kationokhoz kötődő
gyógyszerek felszívódását.5 Mivel a cink klinikai előnye nem bizonyított és ártalmas is lehet, a Bizottság
nem ajánlja az ajánlott étrendi bevitel feletti cinkpótlást a COVID19 megelőzésére, kivéve klinikai
vizsgálatokban (BIII).
Klinikai adatok
Randomizált klinikai vizsgálat COVID19 miatt hospitalizált betegeknél, melyben a
cinket hidroxiklorokinnal együtt vagy a hidroxiklorokint önmagában vizsgálják
Három egyiptomi egyetemi orvosi központban végzett randomizált klinikai vizsgálat során 191,
laboratóriumi teszttel igazolt súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2)
fertőzésben szenvedő beteget randomizáltak, akik naponta kétszer kaptak 220 mg cinket
hidroxiklorokinnal vagy anélkül 5 napon át. Az elsődleges végpontok a 28 napon belüli gyógyulás, a
gépi lélegeztetés szükségessége és a halál voltak. A két csoportot kor és nem szerint illesztették. 8

Eredmények
 Nem volt szignifikáns különbség a két kar között azon betegek százalékos arányában, akik
28 napon belül felépültek (79,2% a hidroxiklorokin és cink-karban, szemben a kizárólag
hidroxiklorokint kapó kar 77,9%-ával; p = 0,969), a gépi lélegeztetés szükségessége (p = 0,537)
vagy a teljes mortalitás (p = 0,986) tekintetében.
 A halálozás egyetlen kockázati tényezője az életkor és a gépi lélegeztetés szükségessége volt.
 A vizsgálat relatíve kis mintaelemszámú.
Ez a közepes esetszámú, randomizált klinikai vizsgálat nem tudta bizonyítani a cink és a hidroxiklorokin
kombinációjának klinikai előnyét.
Megfigyeléses vizsgálat a cinkpótlásról hospitalizált betegeknél
Egy retrospektív vizsgálatba 242 olyan polimeráz-láncreakcióval megerősített SARS-CoV-2-beteget
vontak be, akiket a Hoboken University Medical Center kórház vett fel. Százkilencvenhat beteg (81,0%)
440 mg cink-szulfát (100 mg elemi cink) teljes napi dózist kapott; közülük 191 beteg (97%) kapott
hidroxiklorokint is. A cinket nem kapó 46 beteg közül 32 beteg (70%) kapott hidroxiklorokint. Az
elsődleges kimenetel a kórházi felvételtől a kórházi halálozásig tartó napok száma volt, és az elsődleges
elemzés feltárta a cinkterápia és a túlélés közötti okozati összefüggést. 9
Eredmények
 A csoportok kiindulási jellemzői között nem voltak szignifikáns különbségek. A cinkcsoportban
73 beteg (37,2%), a kontrollcsoportban 21 beteg (45,7%) hunyt el. Az inverz valószínűségi
súlyozást (IPW) alkalmazó elsődleges elemzésben a cinkterápia hatásbecslése további 0,84
napos túlélést jelentett (95% CI, -1,51–3,20 nap; p = 0,48).
 Az IPW-vel végzett többváltozós Cox-regressziós elemzés során a cink-szulfát alkalmazása nem
volt szignifikáns összefüggésben a kórházi mortalitás kockázatának változásával (aHR 0,66;
95% CI, 0,41–1,07; p = 0,09).
 Az idősebb kor, a férfi nem és a súlyos vagy kritikus COVID19 szignifikáns összefüggésben állt
a kórházi halálozás megnövekedett kockázatával.
 Ez egy retrospektív vizsgálat; a betegeket nem randomizálták cinkpótlásra vagy cink nélküli
kezelésre.
Az egyközpontú, retrospektív vizsgálat során nem találtak halálozási előnyt azoknál a betegeknél, akik
cinkpótlást kaptak.
Multicentrikus retrospektív kohorszvizsgálat, amely összehasonlította azokat a
hospitalizált betegeket, akik cinket kaptak hidroxiklorokinnal vagy anélkül
Ez egy multicentrikus, retrospektív kohorszvizsgálat SARS-CoV-2-fertőzésben szenvedő hospitalizált
felnőtteknél, akiket négy New York-i kórházba vettek fel 2020. március 10. és május 20. között, amely

összehasonlította azokat a betegeket, akik cinket kaptak hidroxiklorokinnal, illetve akiknél nem
alkalmazták ezt a kombinációt.10
Eredmények
 3473 beteg nyilvántartását tekintették át.
 A medián betegéletkor 64 év volt; 1947 beteg (56%) férfi volt, és 522 beteg (15%) gépi
lélegeztetett.
 Azokat a betegeket, akik interleukin-6-gátlót vagy remdesivirt kaptak, kizárták az elemzésből.
 Összesen 1006 beteg (29%) kapott cinket és hidroxiklorokint, 2467 beteg (71%) pedig
hidroxiklorokint cink nélkül.
 A vizsgálat során 545 beteg (16%) halt meg. Az egyváltozós elemzések során a halálozási ráták
szignifikánsan alacsonyabbak volt azoknál a betegeknél, akik cinket és hidroxiklorokint kaptak,
mint azoknál, akik csak hidroxiklorokint (12% vs. 17%; p < 0,001). Hasonlóképpen, a kórházból
hazabocsátások aránya szignifikánsan magasabb volt azoknál a betegeknél, akik cinket és
hidroxiklorokint kaptak, mint azoknál, akik csak hidroxiklorokint (72% vs. 67%; p < 0,001).
 A zavaró tényezőkkel korrigált Cox-regressziós elemzésben a cink-hidroxiklorokin
kombinációval végzett kezelés szignifikánsan csökkentette a kórházi halálozás kockázatát
(aHR 0,76; 95% CI, 0,60–0,96; p = 0,023). A csak cinkkel végzett kezelés (n = 1097) nem
befolyásolta a mortalitást (aHR 1,14; 95% CI, 0,89–1,44; p = 0,296), és a csak
hidroxiklorokinnal (n = 2299) történt kezelés károsnak bizonyult (aHR 1,60; 95% CI, 1,22–2,11;
p = 0,001).
 Nem voltak szignifikáns kölcsönhatások a cink, valamint a hidroxiklorokin és más COVID19-
specifikus gyógyszerek között.
 Ez egy retrospektív összefoglaló vizsgálat; a betegeket nem randomizálták cink- hidroxiklorokin
kombinációra vagy más kezelésre.
 A szerzők nem rendelkeznek adatokkal arról, hogy a betegek cinket és/vagy hidroxiklorokint
szedtek-e a vizsgálatba történt bevonás előtt.
 A csoportok nem voltak kiegyensúlyozottak; a cink-hidroxiklorokin kombinációt kapók nagyobb
valószínűséggel voltak férfiak, feketék vagy magasabb testtömegindexűek és cukorbetegek. A
cink-hidroxiklorokin kombinációját kapott betegeket kortikoszteroidokkal és azitromicinnel is
gyakrabban kezelték, ritkábban kezelték viszont lopinavirral/ritonavirral azokhoz képest, akik
nem kapták ezt a gyógyszerkombinációt.
Ebben a nyomtatás előtti publikációban a cink-hidroxiklorokin kombináció használatát csökkent kórházi
mortalitással hozták összefüggésbe, de sem a cink önmagában, sem a hidroxiklorokin önmagában nem
csökkentette a mortalitást. Önmagában a hidroxiklorokin-kezelés károsnak tűnt.
Hivatkozások
1. te Velthuis AJ, van den Worm SH, Sims AC, Baric RS, Snijder EJ, van Hemert MJ. Zn(2+) inhibits
coronavirus and arterivirus RNA polymerase activity in vitro and zinc ionophores block the replication of
these viruses in cell culture. PLoS Pathog. 2010;6(11):e1001176. Available at:
2. Xue J, Moyer A, Peng B, Wu J, Hannafon BN, Ding WQ. Chloroquine is a zinc ionophore. PLoS One.

3. Calder PC, Carr AC, Gombart AF, Eggersdorfer M. Optimal nutritional status for a well-functioning immune
system is an important factor to protect against viral infections. Nutrients. 2020;12(4). Available at:
4. Hambridge K. The management of lipohypertrophy in diabetes care. Br J Nurs. 2007;16(9):520-524.
5. National Institutes of Health. Office of Dietary Supplements. Zinc fact sheet for health professionals. 2020.
Available at: https://ods.od.nih.gov/factsheets/Zinc-HealthProfessional/. Accessed January 25, 2021.
6. Myint ZW, Oo TH, Thein KZ, Tun AM, Saeed H. Copper deficiency anemia: review article. Ann Hematol.
7. Kumar N. Copper deficiency myelopathy (human swayback). Mayo Clin Proc. 2006;81(10):1371-1384.
8. Abd-Elsalam S, Soliman S, Esmail ES, et al. Do zinc supplements Enhance the clinical efficacy of
hydroxychloroquine?: a randomized, multicenter trial. Biol Trace Elem Res. 2020;Published online ahead of
print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/33247380.
9. Yao JS, Paguio JA, Dee EC, et al. The minimal effect of zinc on the survival of hospitalized patients with
COVID-19: an observational study. Chest. 2020. Available at:
10. Frontera JA, Rahimian JO, Yaghi S, et al. Treatment with zinc is associated with reduced in-hospital mortality
among COVID-19 patients: a multi-center cohort study. Res Sq. 2020; Preprint. Available at:

Bizonyos egyidejűleg alkalmazott gyógyszerekre vonatkozó
megfontolások COVID19-betegek esetén

Angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) inhibitorok és angiotenzin-receptor-blokkolók (ARB)
 A szív- és érrendszeri betegségekre (vagy más javallatokra) felírt ACE-gátlót vagy ARB-t szedő COVID19-betegek
továbbra is folytassák ezeket a gyógyszeres kezeléseket (AIII).
 A COVID19 Kezelési irányelveit összeállító bizottság nem ajánlja ACE-gátló vagy ARB alkalmazását COVID19
kezelésére, kivéve klinikai vizsgálatok során (AIII).
Kortikoszteroidok
 A COVID19 kezelés randomizált értékeléséről szóló vizsgálat (RECOVERY) előzetes jelentése alapján a COVID19
Kezelési irányelveit összeállító bizottság napi 6 mg dexametazon alkalmazását ajánlja 10 napon keresztül a COVID19
kezelésére gépi lélegeztetésben részesülő betegeknél (AI) és gépi lélegeztetésre nem, de kiegészítő oxigénkezelésre
szorulóknál (BI).
 A Bizottság nem ajánlja a dexametazont COVID19 kezelésére olyan betegek esetében, akik nem szorulnak
kiegészítő oxigénkezelésre (AI).
 Amennyiben nem áll rendelkezésre dexametazon, a Bizottság olyan alternatív glükokortikoidok alkalmazását ajánlja,
mint a prednizon, metilprednizolon vagy hidrokortizon (AIII).
Ezekről az ajánlásokról részletesebben a Kortikoszteroidok c. fejezetben olvashatnak.
A krónikusan kortikoszteroidokkal kezelt betegek esetében
 A COVID19 diagnózisa előtt más alapbetegségre (mint például elsődleges vagy másodlagos mellékvese-
elégtelenségre, reumatológiai betegségre) alkalmazott orális kortikoszteroidkezelést nem szabad abbahagyni (AIII).
Adott esetben kiegészítő vagy sürgősségi szteroidkezelés alkalmazható (AIII).
 A krónikus obstruktív tüdőbetegségben és az asztmában szenvedő betegeknél a légúti gyulladás elleni, naponta
alkalmazott inhalációs kortikoszteroidkezelést nem szabad abbahagyni COVID19-betegek esetében (AIII).
 Figyelembe véve az anyai halálozás csökkenésének tekintetében várható előnyöket és a rövid ideig tartó kezelés
foetalis nemkívánatos hatásainak alacsony kockázatát, a Bizottság dexametazon alkalmazását ajánlja olyan
COVID19-fertőzött terhes nők esetében, akik gépi lélegeztetésben részesülnek (AIII) vagy gépi lélegeztetésre nem, de
kiegészítő oxigénkezelésre szorulnak (BIII).
HMG-CoA-reduktáz gátlók (Sztatinok)
 A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére vagy kezelésére felírt sztatinkezelésben részesülő COVID19-betegek
 A Bizottság nem ajánlja a sztatinok alkalmazását COVID19 kezelésére, kivéve klinikai vizsgálatok során (AIII).
Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID)
 Az egyidejűleg fennálló más betegségek miatt NSAID kezelésben részesülő COVID19-betegek kezelését folytatni kell
a kezelőorvosuk által előírt módon (AIII).
 A Bizottság javaslata szerint nincs különbség a COVID19-betegek vagy nem COVID19-betegek esetében alkalmazott
lázcsillapító stratégiák (mint például paracetamol vagy NSAID-ok alkalmazása) között (AIII).

kohorsz vizsgálat; III = Szakértői vélemény
Angiotenzin-konvertáló enzim gátlók és angiotenzinreceptor-blokkolók

Ajánlások
 A szív- és érrendszeri betegségekre (vagy más javallatokra) felírt angiotenzin-konvertáló
enzim (ACE) gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót (ARB) szedő COVID19-betegek
 A COVID19 Kezelési irányelveit összeállító bizottság nem ajánlja ACE-gátló vagy ARB
alkalmazását COVID19 kezelésére, kivéve klinikai vizsgálatok során (AIII).
Az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) egy a sejtfelszínen megtapadó enzim, amely a súlyos akut
légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) receptoraként viselkedik. Feltételezések
alapján1 az ACE2 ACE-gátlóhoz vagy ARB-hez kapcsolódó modulációja elnyomhatja vagy fokozhatja
a SARS-CoV-2 replikációját.2
Még vizsgálják, hogy milyen szerepe lehet az ARB-nek és a rekombináns humán ACE2-nek a SARS-
CoV-2-fertőzés megelőzésében és kezelésében. 3
Nem egyértelmű, hogy ezek a gyógyszerek hasznosak, ártalmasak vagy semlegesek a SARS-CoV-2-
fertőzés patogenezisében. Jelenleg nincs elég klinikai bizonyíték arra, hogy az ACE-gátló vagy az ARB
hatással van az egyének SARS-CoV-2-re való fogékonyságára vagy a fertőzés súlyosságára, illetve
kimenetelére. A Bizottság ellenvetése ezen gyógyszerek COVID19 kezelésére való alkalmazásával
kapcsolatban összhangban van az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association), az Amerikai
Szívelégtelenség Társaság (Heart Failure Society of America) és az Amerikai Kardiológiai Társaság
(American College of Cardiology) együttes nyilatkozatával. 3
Kortikoszteroidok
Felvetődött, hogy a kortikoszteroidok gyulladáscsökkentő hatásának potenciálisan terápiás szerepe
lehet a COVID19-betegek citokinviharral kapcsolatos tüdősérüléseinek megakadályozásában. 4 Más
légúti fertőzésekre vonatkozó adatok alapján a szisztémás kortikoszteroidok számos módon
befolyásolhatják ezen fertőzések patogenezisét. Más újfajta koronavírus-járványok kitörésekor5,6 (azaz
a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttesnél [MERS] és a SARS-nál) a kortikoszteroid-kezelés
késleltetett vírusürüléssel járt. Influenza okozta súlyos tüdőgyulladás esetén a kortikoszteroid-kezelés
rosszabb klinikai kimenetelhez vezethet, ideértve a másodlagos bakteriális fertőzést és a halálozást.7
Egy nagy, randomizált, nyílt elrendezésű vizsgálat előzetes klinikai vizsgálati adatai arra utalnak, hogy
a dexametazon csökkenti a gépi lélegeztetésre vagy kiegészítő oxigénkezelésre szoruló, kórházban
ápolt COVID19-betegek halálozását.8 A COVID19-betegek kezelésére alkalmazott kortikoszteroid
használatára vonatkozó ajánlások a betegség súlyosságától függenek. A dexametazonkezelés elkezdése
előtt a klinikusoknak felül kell vizsgálni a betegek orvosi anamnézisét, valamint felmérni a
kortikoszteroidok alkalmazásának lehetséges kockázatait és előnyeit a betegre nézve.

Ajánlások
 A COVID19-kezelés randomizált értékeléséről szóló vizsgálat (RECOVERY) előzetes jelentése
alapján a COVID19 Kezelési irányelveit összeállító bizottság napi 6 mg dexametazon
alkalmazását ajánlja 10 napon keresztül a COVID19 kezelésére gépi lélegeztetésben részesülő
(AI) és gépi lélegeztetésre nem, de kiegészítő oxigénkezelésre szoruló betegeknél (BI).
 A Bizottság nem ajánlja a dexametazont COVID19 kezelésére olyan betegek esetében, akik
nem szorulnak kiegészítő oxigénkezelésre (AI).
 Amennyiben nem áll rendelkezésre dexametazon, a Bizottság olyan alternatív glükokortikoidok
alkalmazását ajánlja mint a prednizon, metilprednizolon vagy hidrokortizon (AIII).
Ezekről az ajánlásokról részletesebben a Kortikoszteroidok c. fejezetben olvashatnak.
A krónikusan szisztémás kortikoszteroidokkal kezelt betegek esetében
Számos alapbetegség esetében előfordulhat, hogy COVID19-betegek szisztémás kortikoszteroid
kezelést kapnak.
Ajánlások
 A COVID19 diagnózisa előtt más alapbetegségre (mint például elsődleges vagy másodlagos
mellékvese-elégtelenségre, reumatológiai betegségre) alkalmazott orális kortikoszteroidkezelést
nem szabad abbahagyni (AIII).9 Adott esetben kiegészítő vagy sürgősségi szteroidkezelés
alkalmazható (AIII).
Inhalációs kortikoszteroiddal kezelt betegek esetében
Ajánlások
 A krónikus obstruktív tüdőbetegségben és asztmában szenvedő betegek légúti gyulladás ellen
naponta alkalmazott inhalációs kortikoszteroidkezelését nem szabad abbahagyni COVID19-
betegek esetében (AIII). Eddig egy vizsgálatban sem kutatták ilyen körülmények között az
inhalációs kortikoszteroidok és a megfertőződés, a betegség súlyossága vagy a virális átvitel
közötti kapcsolatot.
Rövid ideig tartó betametazon- és dexametazonkezelést (mindkettő a placentán átjutó kortikoszteroid)
rutinszerűen alkalmaznak a magzati tüdőérés gyorsításához és az újszülöttkori respirációs distressz
szindróma kockázatának csökkentéséhez veszélyeztetett koraszülötteknél. 10,11
 Figyelembe véve az anyai halálozás csökkenésének várható előnyeit és a rövid ideig tartó
kezelés fötális nemkívánatos hatásainak alacsony kockázatát, a Bizottság dexametazon
alkalmazását ajánlja olyan COVID19-fertőzött terhes nők esetében, akik gépi lélegeztetésben
részesülnek (AIII) vagy gépi lélegeztetésre nem, de kiegészítő oxigénkezelésre szorulnak
(BIII).
HMG-CoA-reduktáz-gátlók (sztatinok)
Ajánlások
 A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére vagy kezelésére felírt sztatinkezelésben
részesülő COVID19-betegek továbbra is folytassák ezeket a gyógyszeres kezeléseket (AIII).

 A Bizottság nem ajánlja a sztatinok alkalmazását COVID19 kezelésére, kivéve klinikai
vizsgálatok során (AIII).
A HMG-CoA-reduktáz gátlók (sztatinok) az endoteliális diszfunkció csökkentésében betöltött
funkciójuk részeként befolyásolják az ACE2-t. Felvetődött, hogy ezek a szerek potenciálisan szerepet
játszhatnak a súlyos COVID19-ben szenvedő betegek kezelésében.12 Megfigyeléses vizsgálatok szerint
a sztatinterápia csökkentheti a szív- és érrendszeri morbiditást más légúti fertőzésekben, például
influenzában és bakteriális tüdőgyulladásban.
Nem szteroid gyulladáscsökkentők
Ajánlások
 Az egyidejűleg fennálló más betegség miatt nem szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID)
szedő COVID19-betegek kezelését folytatni kell a kezelőorvosuk által előírt módon (AIII).
 A Bizottság javaslata szerint nincs különbség a COVID19-betegek vagy nem COVID19-
betegek esetében alkalmazott lázcsillapító stratégiák (mint például paracetamol vagy NSAID-ok
alkalmazása) között (AIII).
2020. március közepén a hírügynökségek által az jelent meg a sajtóban, hogy a gyulladáscsökkentők
ronthatják a COVID19 lefolyását. Azt feltételezték, hogy az NSAID-ok, például az ibuprofén,
fokozhatják az ACE21 expresszióját és gátolhatják az antitest termelést. 13 Röviddel ezen jelentések után
az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) kijelentette, hogy nincs
olyan bizonyíték, amely összekapcsolná az NSAID-ok használatát a COVID19 súlyosbodásával, és azt
tanácsolta a betegeknek, hogy az NSAID-okat az utasításoknak megfelelően alkalmazzák. 14
Hivatkozások
1. Fang L, Karakiulakis G, Roth M. Are patients with hypertension and diabetes mellitus at increased risk for
COVID-19 infection? Lancet Respir Med. 2020;8(4):e21. Available at:
2. Patel AB, Verma A. COVID-19 and angiotensin-converting enzyme inhibitors and angiotensin receptor
blockers: what is the evidence? JAMA. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32208485.
3. American College of Cardiology. HFSA/ACC/AHA statement addresses concerns re: using RAAS
antagonists in COVID-19. 2020. Available at: https://www.acc.org/latest-in-
cardiology/articles/2020/03/17/08/59/hfsaacc-aha-statement-addresses-concerns-re-using-raas-antagonists-in-
covid-19. Accessed July 16, 2020.
4. Siddiqi HK, Mehra MR. COVID-19 illness in native and immunosuppressed states: a clinical-therapeutic
staging proposal. J Heart Lung Transplant. 2020;39(5):405-407. Available at:
5. Arabi YM, Mandourah Y, Al-Hameed F, et al. Corticosteroid therapy for critically ill patients with Middle
East respiratory syndrome. Am J Respir Crit Care Med. 2018;197(6):757-767. Available at:
6. Stockman LJ, Bellamy R, Garner P. SARS: systematic review of treatment effects. PLoS Med.
8. Horby P, Lim WS, Emberson J, et al. Effect of dexamethasone in hospitalized patients with COVID-19:

preliminary report. medRxiv. 2020:[Preprint]. Available at:
9. Kaiser UB, Mirmira RG, Stewart PM. Our response to COVID-19 as endocrinologists and diabetologists. J
Clin Endocrinol Metab. 2020;105(5). Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32232480.
10. Liggins GC, Howie RN. A controlled trial of antepartum glucocorticoid treatment for prevention of the
respiratory distress syndrome in premature infants. Pediatrics. 1972;50(4):515-525. Available at:
11. Gyamfi-Bannerman C, Thom EA, Blackwell SC, et al. Antenatal betamethasone for women at risk for late
preterm delivery. N Engl J Med. 2016;374(14):1311-1320. Available at:
12. Fedson DS, Opal SM, Rordam OM. Hiding in plain sight: an approach to treating patients with severe
COVID-19 infection. mBio. 2020;11(2). Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32198163.
13. Bancos S, Bernard MP, Topham DJ, Phipps RP. Ibuprofen and other widely used non-steroidal
antiinflammatory drugs inhibit antibody production in human cells. Cell Immunol. 2009;258(1):18-28.
14. Food and Drug Administration. FDA advises patients on use of non-steroidal anti-inflammatory drugs
(NSAIDs) for COVID-19. 2020. https://www.fda.gov/drugs/drug-safety-and-availability/fda-advises-
patientsuse-non-steroidal-anti-inflammatory-drugs-nsaids-covid-19. Accessed July 16, 2020.

COVID19 és speciális betegcsoportok
A COVID19 epidemiológiájáról, klinikai lefolyásáról, megelőzéséről és kezeléséről eddig gyűjtött
adatok többsége nem várandós felnőttek tanulmányaiból származik. Sürgősen további információkra
van szükség a COVID19-ről más betegpopulációkban, például gyermekeknél, várandósoknál és más
csoportoknál az irányelv következő szakaszaiban leírtak szerint.
Jóllehet a COVID19-ben szenvedő gyermekeknél összességében kevésbé súlyos a betegség lefolyása,
mint felnőtteknél, a nemrégiben leírt gyermekkori multiszisztémás gyulladásos szindróma (multisystem
inflammatory syndrome in children; MIS-C) további vizsgálatokat igényel. A COVID19 várandósság
alatti klinikai lefolyásáról, a terhesség kimeneteléről COVID19 fennállása esetén, illetve a súlyos
heveny légúti tünetegyüttest okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2) vertikális átviteléről is
nyilvánosságra kerülnek adatok. Speciális szempontok érvényesek a transzplantált betegek, a daganatos
betegek, a HIV-fertőzöttek és más immunhiányos állapotú betegek esetében, mivel ezen a betegeknek
egy részénél nagyobb a COVID19 súlyos szövődményeinek kockázata.
A következő fejezetek áttekintik a COVID19-ről rendelkezésre álló adatokat e populációk egy részében,
és megvitatják azokat a konkrét szempontokat, amelyeket az orvosoknak figyelembe kell venniük a
SARS-CoV-2-fertőzés megelőzésében és kezelésében ezeknél a csoportoknál.

Különleges szempontok terhességben

Alapvető szempontok
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC), az American College of Obstetricians and Gynecologists
(ACOG), és a Society for Maternal-Fetal Medicine (SMFM) adott ki jelenleg is érvényes útmutatót a COVID19-ben
szenvedő várandós nők ellátásáról.1-4 A COVID19 kezelési irányelv eme fejezete kiegészíti azt az útmutatót. Az
alábbiakban a COVID19 várandósság során történő kezelésével kapcsolatos legfontosabb szempontokat ismertetjük.
• A várandós nőket tájékoztatni kell a SARS-CoV-2-fertőzés miatt kialakuló súlyos betegség lehetőségéről, valamint
a fertőzés elleni védelem érdekében önmaguk és családjuk esetében ajánlott intézkedésekről.
• Ha egy várandós nőnél kórházi kezelés szükséges COVID19 miatt, az ellátást olyan intézményben kell biztosítani,
ahol adott esetben lehetőség van az anya és a magzat monitorozására is.
• A COVID19-ben szenvedő várandós beteg ellátásának a következőket kell tartalmaznia:
• A magzat és a méhösszehúzódás szükség szerinti monitorozása a gesztációs kor alapján
• Egyéni szüléstervezés
• Multispecifikus, csapatalapú megközelítés, amely magában foglalhatja a szülész-nőgyógyász, anya-magzati
orvoslástani, infektológus, pulmonológus, intenzíves és gyermekgyógyász szakorvosok szükség szerinti
konzultációját.
• A COVID19 Kezelési irányelveit összeállító bizottság azt ajánlja, hogy a COVID19 potenciálisan hatékony
kezelését ne utasítsák el a várandós nőknél ezen szerek terhesség során történő alkalmazásának biztonságosságával
kapcsolatos elméleti aggályok miatt (AIII).
• A koronavírusos várandós betegek kezelésekor a más indikációban jóváhagyott vagy vizsgálati gyógyszerek
alkalmazásáról a beteggel és az orvoscsapattal közösen kell dönteni, figyelembe véve a gyógyszer biztonságosságát
a várandós nő és a magzat számára, és az anyai betegség súlyosságát. A COVID19 terápiás szereinek terhesség
esetén történő alkalmazását illetően utalunk ezen irányelv Jóváhagyott vagy vizsgálat alatt álló antivirális
gyógyszerek a COVID19 kezelésére és Vizsgálat alatt álló immunmodulánsok a COVID19 kezelésére c.
fejezeteinek Szempontok várandósság esetén című bekezdéseire.
A bizonyítékok minősítése: I = Egy vagy több randomizált klinikai vizsgálat klinikai eredményekkel és/vagy
validált laboratóriumi végpontokkal; II = Egy vagy több jól megtervezett, nem randomizált klinikai vizsgálat vagy
megfigyeléses kohorsz vizsgálat; III = Szakértői vélemény
A COVID19 epidemiológiája terhességben

A harmadik trimeszterben szerzett COVID19-betegségről szóló kezdeti jelentések megnyugtatóak
voltak, bár a legtöbb korai adat csak esettanulmányokra és esetsorozatokra korlátozódott. 5-7 Azóta az
Egyesült Királyságban egy nagy populációs kohorsztanulmányban értékelték az igazoltan súlyos
heveny légúti tünetegyüttest okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2) fertőzéssel kórházba került várandós
nők eredményeit. Az Egyesült Királyság 197 szülészeti osztályára felvett 427 várandós nő között az
intenzív osztályos kezelés és a súlyos SARS-CoV-2-fertőzéssel összefüggő anyai halálozás aránya
hasonló volt az Egyesült Királyságban COVID19 miatt kórházba került reproduktív korú nők átlagos
populációjához viszonyítva, bár a várandós nőket nem hasonlították össze az életkornak megfelelő, nem
várandós kontrollokkal.8

2020 júniusában a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and
Prevention, CDC) a reproduktív korú nők SARS-CoV-2-vel összefüggő eredményeit terhességi státusz
szerint értékelő felügyeleti adatokat tett közzé. A SARS-CoV-2 pozitív vizsgálati eredményekkel
rendelkező, 15–44 év közötti 326 335 nő közül a várandós nők nagyobb eséllyel kerültek kórházba, és
vált náluk szükségessé intenzív osztályos (ITO) kezelés és gépi lélegeztetés. Mindazonáltal az intenzív
osztályos kezelés és a gépi lélegeztetés arányának abszolút növekedése alacsony volt a várandós és a
nem várandós nők körében (1,5% vs. 0,9% az ITO-s kezelésnél, illetve 0,5% vs. 0,3% a gépi
lélegeztetésnél). A COVID19-cel összefüggő halálozás aránya hasonló volt a várandós és a nem
várandós populációkban. A várandósság kimenetelét, például a koraszülést vagy a terhesség elvesztését,
nem értékelték.
Ennek az elemzésnek számos jelentős korlátja van, többek között:
 A beteg terhességi státusza csak a reproduktív korú, SARS-CoV-2-fertőzésben szenvedő nők
28%-ánál volt elérhető.
 Nem lehetett meghatározni, hogy a kórházi kezelés, az intenzív osztályos felvétel vagy a gépi
lélegeztetés okai a COVID19-cel, a várandóssággal és/vagy a szüléssel függtek-e össze.
A hispán vagy afro-amerikai várandós nőket aránytalanul érintheti a SARS-CoV-2-fertőzés.9 A
várandós nőket tájékoztatni kell a SARS-CoV-2-fertőzés miatt kialakuló súlyos betegség
lehetőségéről, valamint a fertőzés elleni védelem érdekében önmaguk és családjuk esetében ajánlott
intézkedésekről, beleértve a fizikai távolságtartást, az arc eltakarását és a kézmosást. A CDC, az ACOG
és az SMFM kiemeli a terhesgondozáshoz való hozzáférés fontosságát. Az ACOG létrehozott egy
GY.I.K.-et a szülés előtti ellátás szükség esetén telemedicinán keresztül történő igénybevételéről.
Az ACOG kifejlesztett egy algoritmust a gyanítottan vagy igazoltan SARS-CoV-2-fertőzött várandós
nők felmérése és ellátása céljából. Ahogy a nem várandós betegeknél, a várandós betegeknél is a
SARS-CoV-2-fertőzés tünetmentes/preszimptomatikus betegségként vagy a klinikai tünetek széles
skálájával jelentkezhet, az otthoni szupportív kezeléssel ellátható enyhe tünetektől az intenzív ellátást
igénylő súlyos betegségig és légzési elégtelenségig. Mint más betegeknél, a COVID19-re jellemző
tünetekkel rendelkező várandós nőknél is fel kell mérni a betegség súlyosságát, a meglévő
társbetegségeket és a klinikai státuszt a kórházi kezelés szükségességének megítélése céljából.
Ha kórházi kezelés szükséges, az ellátást olyan intézményben kell biztosítani, ahol szükség esetén
lehetőség van az anya és a magzat monitorozására is. A COVID19-ben szenvedő várandós beteg
kezelése a következőket tartalmazhatja:
 A magzat és a méhösszehúzódás szükség szerinti monitorozása a gesztációs kor alapján
 Egyéni szüléstervezés
 Multispecifikus, csapatalapú megközelítés, amely magában foglalhatja a szülész-nőgyógyász,
anya-magzati orvoslástani, infektológus, pulmonológus, intenzíves és gyermekgyógyász
szakorvosok szükség szerinti konzultációját.
A COVID19 kezelésére vonatkozó egyéb ajánlások, amelyek a nem várandós betegekre vonatkoznak,
várandósság esetén is érvényesek.
A szülés időzítése
 Az ACOG útmutatója a szülés időzítésével és a SARS-CoV-2 vertikális átvitelének
kockázatával kapcsolatban részletes útmutatást nyújt. 10
 A legtöbb esetben szülészeti indikációk alapján kell időzíteni a szülést, nem pedig az anya
COVID19 diagnózisa szerint. Azoknál a nőknél, akiknél a terhesség elején feltételezhetően

vagy igazoltan COVID19-fertőzés zajlott és akik felépültek, a szülés időpontjának
megválasztásában nincs változás.
 A SARS-CoV-2 vertikális transzmissziója a placentán át ritka, de lehetséges. 11-13
A COVID19 kezelése várandósság esetén
 A COVID19 potenciálisan hatékony kezelését ne utasítsák el a várandós nőknél ezen szerek
terhesség során történő alkalmazásának biztonságosságával kapcsolatos elméleti aggályok miatt
(AIII).
 A koronavírusos várandós betegek kezelésekor a más indikációban jóváhagyott vagy vizsgálati
szerek alkalmazásáról a beteggel és az orvoscsapattal közösen kell dönteni, figyelembe véve a
gyógyszer biztonságosságát a várandós nő és a magzat számára, és az anyai betegség
súlyosságát. A COVID19 terápiás szereinek terhesség esetén történő alkalmazását illetően
utalunk ezen irányelv Antivirális terápia és Immunológiai terápia c. fejezeteinek Szempontok
terhesség esetén című bekezdéseire.
 Eddig a legtöbb SARS-CoV-2-vel kapcsolatos klinikai vizsgálat kizárta a várandós és szoptató
nőket, vagy csak nagyon keveset válogatott be közülük. Ez a korlátozás megnehezíti a
bizonyítékokon alapuló ajánlások megfogalmazását a SARS-CoV-2 terápiák ezen sérülékeny
betegeknél történő alkalmazásáról, és potenciálisan korlátozza a COVID19 kezelési
lehetőségeiket. Amennyiben lehetséges, a várandós és szoptató nőket nem szabad kizárni a
SARS-CoV-2-fertőzés terápiás lehetőségeinek vagy oltóanyagainak klinikai vizsgálatából.
Szülés után
 A CDC14,15 és az American Academy of Pediatrics16 adott ki útmutatót az ismerten vagy
feltételezetten SARS-CoV-2-fertőzésben szenvedő anyáktól született csecsemők szülés utáni
ellátására, beleértve a szoptatási javaslatokat is.
Hivatkozások
1. Centers for Disease Control and Prevention. Considerations for inpatient obstetric healthcare settings. 2020.
Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/inpatient-obstetric-healthcare-guidance.html.
Accessed August 26, 2020.
2. The American College of Obstetricians and Gynecologists. Novel coronavirus 2019 (COVID-19): practice
advisory. August 2020. Available at: https://www.acog.org/clinical/clinical-guidance/practice-advisory/
articles/2020/03/novel-coronavirus-2019. Accessed August 26, 2020.
3. Society for Maternal-Fetal Medicine. Coronavirus (COVID-19) and Pregnancy: What Maternal Fetal
Medicine Subspecialists Need to Know. July 2020. https://s3.amazonaws.com/cdn.smfm.org/media/2468/
COVID19-What_MFMs_need_to_know_revision_7-23-20_(final).PDF. Accessed August 26, 2020.
4. Rasmussen SA, Smulian JC, Lednicky JA, Wen TS, Jamieson DJ. Coronavirus disease 2019 (COVID-19) and
pregnancy: what obstetricians need to know. Am J Obstet Gynecol. 2020;222(5):415-426. Available at:
5. Chen H, Guo J, Wang C, et al. Clinical characteristics and intrauterine vertical transmission potential of
COVID-19 infection in nine pregnant women: a retrospective review of medical records. Lancet.
6. Liu Y, Chen H, Tang K, Guo Y. Clinical manifestations and outcome of SARS-CoV-2 infection during
pregnancy. J Infect. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32145216.

7. World Health Organization. Report of the WHO-China joint mission on coronavirus disease 2019 (COVID-
19). 2020. Available at: https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/who-china-jointmission-on-
covid-19-final-report.pdf. Accessed August 26, 2020.
8. Knight M, Bunch K, Vousden N, et al. Characteristics and outcomes of pregnant women admitted to hospital
with confirmed SARS-CoV-2 infection in UK: national population based cohort study. BMJ.
2020;369:m2107. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32513659.
9. Ellington S, Strid P, Tong VT, et al. Characteristics of women of reproductive age with laboratory-confirmed
SARS-CoV-2 infection by pregnancy status—United States, January 22-June 7, 2020. MMWR Morb Mortal
Wkly Rep. 2020;69(25):769-775. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32584795.
10. The American College of Obstetricians and Gynecologists. COVID-19 FAQs for Obstetricians-Gynecologists,
Obstetrics. 2020. Available at: https://www.acog.org/clinical-information/physician-faqs/covid-19-faqs-for-
obgyns-obstetrics. Accessed August 26, 2020.
11. Thomas P, Alexander PE, Ahmed U, et al. Vertical transmission risk of SARS-CoV-2 infection in the third
trimester: a systematic scoping review. J Matern Fetal Neonatal Med. 2020:1-8. Available at:
12. Matar R, Alrahmani L, Monzer N, et al. Clinical presentation and outcomes of pregnant women with COVID-
19: a systematic review and meta-analysis. Clin Infect Dis. 2020. Available at:
13. Vivanti AJ, Vauloup-Fellous C, Prevot S, et al. Transplacental transmission of SARS-CoV-2 infection. Nat
Commun. 2020;11(1):3572. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32665677.
14. Centers for Disease Control and Prevention. Evaluation and management considerations for neonates at risk
for COVID-19. 2020. https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/caring-for-newborns.html. Accessed
August 26, 2020.
15. Centers for Disease Control and Prevention. Care for breastfeeding women: interim guidance on breastfeeding
and breast milk feeds in the context of COVID-19. 2020. Available at:
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/care-for-breastfeeding-women.html. Accessed August 26,
2020.
16. American Academy of Pediatrics. FAQs: management of infants born to mothers with suspected or confirmed
COVID-19. 2020. Available at: https://services.aap.org/en/pages/2019-novel-coronavirus-covid-19-infections/
clinical-guidance/faqs-management-of-infants-born-to-covid-19-mothers/. Accessed August 26, 2020.

Különleges szempontok gyermekeknél

A gyermekeknél előforduló súlyos heveny légúti tünetegyüttest okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2)
fertőzés súlyosságáról és patogeneziséről szóló adatok korlátozottan állnak rendelkezésre.
Összességében számos nagy epidemiológiai tanulmány azt mutatja, hogy a betegség akut tünetei
sokkal kevésbé súlyosak a gyermekeknél, mint a felnőtteknél, bár beszámoltak már intenzív
osztályos (ITO) ellátást igénylő, COVID19-ben szenvedő gyermekekről is.1-11
A SARS-CoV-2 egy potenciálisan súlyos gyulladásos szindrómával társult gyermekeknél (gyermekkori
multiszisztémás gyulladásos szindróma [MIS-C], amelyet az alábbiakban tárgyalunk). A
Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) előzetes adatai is azt mutatják, hogy a
gyermekeknél a kórházi és intenzív osztályos kezelés aránya alacsonyabb, mint a felnőtteknél. A
COVID19 súlyos esetei gyermekkorban fiatalabb életkorhoz és alapbetegségekhez kapcsolódtak, bár az
előzetes jelentés időpontjában a gyermekgyógyászati esetek jelentős számában nem volt elérhető
minden adat. Széles körű tesztelés nélkül, ideértve az enyhe tünetes eseteket is, a gyermekeknél a
betegség súlyos lefolyásának valós incidenciája nem tisztázott. Az újszülötteknél a perinatális vertikális
átvitel adatai kis esetsorozatokra korlátozódnak, ellentmondó eredményekkel. Néhány tanulmány
kimutatta az átvitel elmaradását, míg mások nem tudták teljesen kizárni ezt a lehetőséget. 12-14 A CDC
specifikus irányelvet adott ki a COVID19 diagnosztizálására és kezelésére feltételezetten vagy ismerten
SARS-CoV-2-fertőzött anyáktól született újszülötteknél.
Nem áll rendelkezésre elegendő adat a gyermekek súlyos lefolyású COVID19-betegségének kockázati
tényezőinek egyértelmű megállapításához. Felnőttek adatai és más gyermekkori légzőszervi vírusok
extrapolációja alapján a súlyos immunhiányos és a kardiopulmonális alapbetegségben szenvedő
gyermekeknél lehet nagyobb a súlyos betegség kockázata. A felnőtteknél már ismert kockázati
tényezőkkel, köztük az elhízott, a cukorbeteg és a magasvérnyomás-betegségben szenvedő gyermekek
szintén veszélyeztetettek lehetnek, bár nem publikáltak ilyen összefüggést alátámasztó adatot, és nincs
elegendő adat a terápia irányításához. A közelmúltban megjelent a Pediatric Infectious Diseases
Society által jóváhagyott irányelv további speciális kockázati besorolást tartalmaz a terápia
mérlegeléséhez.15 Mivel egyre több az adat a súlyos betegség kockázati tényezőiről, még pontosabb
útmutatást lehet adni a COVID19 szempontjából magas kockázatú speciális csoportok számára, és
ennek megfelelően kialakítani a kezelési ajánlásokat.
Jelenleg a remdesivir az egyetlen, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága
(FDA) által engedélyezett gyógyszer a COVID19 kórházi kezelésére (részletes információkért lásd
Remdesivir c. részt. A 12 éves vagy annál idősebb és a 40 kg vagy annál nagyobb testtömegű,
COVID19-ben szenvedő gyermekek számára engedélyezett. A remdesivir az FDA sürgősségi
felhasználási engedélye révén fiatalabb (és 3,5–40 kg közötti) gyermekek számára is elérhető.
Az ezen irányelvekben felvázolt egyéb szerekről nincs elegendő adat ahhoz, hogy ezen vírusellenes
vagy immunmoduláló szerek alkalmazását a COVID19 gyermekgyógyászati eseteiben javasoljuk, vagy
ellenezzük. Az olyan általános szempontok, mint az alapbetegségek, a betegség súlyossága, valamint a
gyógyszertoxicitás vagy a gyógyszerkölcsönhatások lehetősége, eseti alapon segíthetik az ellátással
kapcsolatos döntéseket. A gyermekek klinikai vizsgálatokba történő felvételét prioritásként kell kezelni,
elérhető vizsgálatok esetén. COVID19-ben szenvedő felnőttek kezelésére számos további gyógyszert

vizsgálnak. A klinikusok ezen irányelv fejezeteiben áttekinthetik ezen gyógyszerek gyermekeknél
történő alkalmazásának speciális szempontjait.
Gyermekkori multiszisztémás gyulladásos szindróma

Az Európából és az Egyesült Államokból újonnan érkező jelentések azt sugallják, hogy a COVID19 a
MIS-C-vel (más néven időlegesen SARS-CoV-2-vel összefüggő gyermekkori multiszisztémás
gyulladásos szindróma, PMIS-TS) társulhat. A tünetegyüttest először az Egyesült Királyságban írták le,
ahol korábban egészséges gyermekeknél súlyos gyulladással és Kawasaki-betegséghez hasonló
jellemzőkkel járó állapot kapcsán jelenlegi vagy közelmúltbeli SARS-CoV-2-fertőzést állapítottak
meg.16,17 További MIS-C eseteket jelentettek más európai országokban, többek között Olaszországban
és Franciaországban is.18,19 A nyilvánosságra kerülő adatok azt sugallják, hogy a MIS-C olyan
gyermeknél jelentkezhet, akik valamivel idősebbek, mint a tipikusan Kawasaki-betegségben szenvedők,
illetve fiatal felnőtteknél is beszámoltak néhány esetről.
Az Egyesült Államokban a New York City Department of Health and Mental Hygiene-nek 2020.
április 16. és május 4. között 15 olyan kórházban kezelt gyermeket jelentettek, akiknek klinikai tünetei
a MIS-C-nek feleltek meg. Ezt követően a New York State Department of Health több száz hasonló
megjelenésű, gyermekeket érintő esetet és néhány halálesetet vizsgált, sokaknak reverz transzkriptáz-
polimeráz láncreakcióval (PCR) vagy szerológiai vizsgálattal igazolt SARS-CoV-2-fertőzése volt.20
Azóta már több más államból is jelentenek MIS-C-nek megfelelő eseteket.
A MIS-C jelenlegi esetdefiníciója megtalálható a CDC weboldalán. Ez az esetdefiníció, amely a
további adatok segítségével alakulhat, a következőket tartalmazza:
• Láz, laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt gyulladásos folyamat, valamint kórházi kezelést
igénylő, klinikailag súlyos betegség bizonyított fennállása, többszervi érintettséggel és
• Nincs alternatív diagnózis és
• Közelmúltbeli vagy jelenlegi SARS-CoV-2-fertőzés vagy -expozíció.
A rendelkezésre álló adatok alapján a MIS-C-ben szenvedő betegekre jellemző a tartósan fennálló láz,
szisztémás gyulladás jelei, valamint a több szervrendszer érintettségére utaló változatos panaszok és
tünetek, beleértve a kardiális, gasztrointesztinális, renális, hematológiai, dermatológiai és neurológiai
érintettséget.
Néhány, a MIS-C kritériumainak megfelelő beteg, a klasszikus vagy inkomplett Kawasaki-betegség
kritériumainak is megfelel. Egy megfigyeléses vizsgálat összehasonlította a SARS-CoV-2-járvány
kezdete előtt és után diagnosztizált Kawasaki-szerű betegségben szenvedő olasz gyermekek adatait. Az
adatok arra utalnak, hogy a COVID19-járvány előtt diagnosztizált Kawasaki-szerű betegségben
szenvedő gyermekeknél idősebbekben jelentkeztek a SARS-CoV-2-fertőzéshez kapcsolódó esetek.
Ezenkívül a kardiális érintettség, az ezzel összefüggő sokk, a makrofágaktivációs szindróma és a
kiegészítő szteroidkezelés igényének aránya magasabb volt a SARS-CoV-2-vel összefüggő esetekben.18
Sok MIS-C-ben szenvedő betegnél kórosak a szívizom-károsodás vagy -diszfunkció markerei,
beleértve a troponint és a B-típusú nátriuretikus peptidet. Az echokardiográfiai eredmények között
szerepel a csökkent balkamrafunkció, valamint a szívkoszorúér tágulatai és ritkán az ezeket érintő
aneurizma. A betegség jelentkezésekor kevés páciens SARS-CoV-2 PCR vizsgálata pozitív (orrgarati
vagy orrból vett vagy székletminta), de legtöbbjüknél SARS-CoV-2-ellenes antitestek mutathatók ki.
Az új megfigyelések arra utalnak, hogy a tünetek súlyossága szélesebb tartományban mozoghat, mint
azt eredetileg felismerték. Az epidemiológiai és klinikai adatok azt sugallják, hogy a MIS-C inkább
posztinfekciós gyulladásos jelenség lehet, mint közvetlen vírusos folyamat. A tünetmentes fertőzés

szerepe, illetve a SARS-CoV-2-fertőzés és az MIS-C között eltelt idő mintázata nem tisztázott, és ok-
okozati összefüggést még nem állapítottak meg.
Jelenleg korlátozott információ áll rendelkezésre a kockázati tényezőkről, a patogenezisről, a klinikai
lefolyásról és a MIS-C kezeléséről. Továbbra is a szupportív ellátás a terápia alappillére. COVID19
Kezelési irányelveit összeállító bizottság számára jelenleg nincs elegendő adat ahhoz, hogy a MIS-C
bármilyen terápiás stratégiája mellett vagy ellen foglaljon állást. Bár nem állnak rendelkezésre döntő
adatok, számos központ fontolóra veszi az intravénás immunglobulin, szteroidok és más
immunmodulátorok (köztük az interleukin-1- és az interleukin-6-gátlók) alkalmazását, valamint
trombocitaaggregáció-gátló és antikoaguláns terápiát. Jelenleg nem egyértelmű a kifejezetten a SARS-
CoV-2-t célzó vírusellenes gyógyszerek szerepe. A MIS-C kezelésére vonatkozó döntéseket
multidiszciplináris csoportnak kell meghoznia, bevonva intenzív terápiában, fertőző betegségekben,
kardiológiában, hematológiában és a reumatológiában jártas gyermekgyógyászati szakembereket.
Hivatkozások
1. Sun D, Li H, Lu XX, et al. Clinical features of severe pediatric patients with coronavirus disease 2019 in
Wuhan: a single center’s observational study. World J Pediatr. 2020. Available at:
2. Cui Y, Tian M, Huang D, et al. A 55-day-old female infant infected with COVID 19: presenting with
pneumonia, liver injury, and heart damage. J Infect Dis. 2020. Available at:
3. Cai J, Xu J, Lin D, et al. A Case Series of children with 2019 novel coronavirus infection: clinical and
epidemiological features. Clin Infect Dis. 2020. Available at:
4. Kam KQ, Yung CF, Cui L, et al. A well infant with coronavirus disease 2019 (COVID-19) with high viral
load. Clin Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32112082.
5. Dong Y, Mo X, Hu Y, et al. Epidemiological characteristics of 2,143 pediatric patients with 2019 coronavirus
disease in China. Pediatrics. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32179660.
6. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus Disease 2019 in Children—United States, February
12–April 2, 2020. 2020. Available at: https://www.cdc.gov/mmwr/volumes/69/wr/mm6914e4.htm. Accessed
June 5, 2020.
7. Cui X, Zhang T, Zheng J, et al. Children with coronavirus disease 2019 (covid-19): a review of demographic,
clinical, laboratory and imaging features in 2,597 pediatric patients. J Med Virol. 2020. Available at:
8. Livingston E, Bucher K. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) in Italy. JAMA. 2020. Available at:
9. Tagarro A, Epalza C, Santos M, et al. Screening and severity of coronavirus disease 2019 (COVID-19) in
children in Madrid, Spain. JAMA Pediatr. 2020. Available at:
10. DeBiasi RL, Song X, Delaney M, et al. Severe COVID-19 in children and young adults in the Washington,
DC metropolitan region. J Pediatr. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32405091.
11. Chao JY, Derespina KR, Herold BC, et al. Clinical characteristics and outcomes of hospitalized and critically
ill children and adolescents with coronavirus disease 2019 (COVID-19) at a Tertiary Care Medical Center in
New York City. J Pediatr. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32407719.

12. Chen H, Guo J, Wang C, et al. Clinical characteristics and intrauterine vertical transmission potential of
COVID-19 infection in nine pregnant women: a retrospective review of medical records. Lancet.
13. Fan C, Lei D, Fang C, et al. Perinatal transmission of COVID-19 associated SARS-CoV-2: should we worry?
Clin Infect Dis. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32182347.
14. Zeng L, Xia S, Yuan W, et al. Neonatal early-onset infection with SARS-CoV-2 in 33 neonates born to
mothers with COVID-19 in Wuhan, China. JAMA Pediatr. 2020. Available at:
15. Chiotos K, Hayes M, Kimberlin DW, et al. Multicenter initial guidance on use of antivirals for children with
COVID-19/SARS-CoV-2. J Pediatric Infect Dis Soc. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/
pubmed/32318706.
16. Royal College of Paediatrics and Child Health. Guidance: Paediatric multisystem inflammatory syndrome
temporally associated with COVID-19. 2020. Available at: https://www.rcpch.ac.uk/sites/default/files/2020-
05/ COVID-19-Paediatric-multisystem-%20inflammatory%20syndrome-20200501.pdf. Accessed May 28,
2020.
17. Riphagen S, Gomez X, Gonzalez-Martinez C, Wilkinson N, Theocharis P. Hyperinflammatory shock in
children during COVID-19 pandemic. Lancet. 2020;395(10237):1607-1608. Available at:
18. Verdoni L, Mazza A, Gervasoni A, et al. An outbreak of severe Kawasaki-like disease at the Italian epicentre
of the SARS-CoV-2 epidemic: an observational cohort study. Lancet. 2020. Available at:
19. Toubiana J, Poirault C, Corsia A, et al. Outbreak of Kawasaki disease in children during COVID-19
pandemic:
a prospective observational study in Paris, France. medRxiv. 2020:[Preprint]. Available at:
20. New York State. Childhood inflamatory disease related to COVID-19. 2020;
https://coronavirus.health.ny.gov/childhood-inflammatory-disease-related-covid-19. Accessed June 1, 2020.

Különleges szempontok daganatos beteg felnőtteknél és
gyermekeknél
 A COVID19 Kezelési irányelveit összeállító bizottság molekuláris diagnosztikai tesztet javasol súlyos heveny
légúti tünetegyüttest okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2) irányában azon daganatos betegek esetében, akiknél
COVID19-re utaló panaszok és tünetek jelentkeznek (AIII), és azon tünetmentes pácienseknél, akik altatást
igénylő beavatkozás előtt állnak, valamint citotoxikus kemoterápia és hosszú hatású biológiai terápia megkezdése
előtt (BIII).
 A COVID19 kezelésére daganatos betegek esetében is ugyanazok az ajánlások érvényesek, mint az átlagos
populációnál (AIII) (lásd Jóváhagyott vagy vizsgálat alatt álló antivirális gyógyszerek a COVID19 kezelésére és
Vizsgálat alatt álló immunmodulánsok a COVID19 kezelésére).
 A klinikusoknak gondosan kell figyelniük a COVID19 kezelésére használt gyógyszerek és az onkológiai terápia,
a profilaktikus antimikrobiális szerek, a kortikoszteroidok és más gyógyszerek lehetséges kölcsönhatásaira és az
átfedő toxicitásokra (AIII).
 A COVID19-ben szenvedő daganatos betegek kezelését végző orvosoknak egy hematológussal vagy
onkológussal kell konzultálniuk, mielőtt módosítanák az onkológiai kezelést (AIII).
 Az onkológiai kezelés alkalmazásáról SARS-CoV-2-fertőzés idején eseti megfontolás alapján kell dönteni. Az
orvosnak figyelembe kell vennie a kemoterápia indikációját, az ellátás célját, illetve az anamnesztikus adatokat a
páciens kezelési toleranciáját illetően (BIII).
A bizonyítékok minősítése: I = Egy vagy több randomizált klinikai vizsgálat klinikai eredményekkel és/vagy
validált laboratóriumi végpontokkal; II = Egy vagy több jól megtervezett, nem randomizált klinikai vizsgálat vagy
megfigyeléses kohorsz vizsgálat; III = Szakértői vélemény
Az onkológiai kezelés alatt állók esetében megnövekedhet a súlyos COVID19 kockázata, és a
kimenetel is rosszabb, mint a nem daganatos betegek esetében. 1-4 Egy 46 499 koronavírusos beteget
magába foglaló metaanalízis szerint a bármely okból bekövetkező halálozás (risk ratio 1,66; 95% CI:
1,33–2,07) magasabb volt a daganatos betegeknél, illetve nagyobb valószínűséggel igényeltek intenzív
osztályos kezelést (risk ratio 1,56; 95% CI: 1,31–1,87).5 Az immunszuppresszió és a SARS-CoV-2-
fertőzés iránti fogékonyság változó a daganat típusától, a kezeléstől, a terápia stádiumától függően (pl.
az aktív kezelés alatt állókat összehasonlítva a remisszióban lévőkkel). Egy, a COVID19 és a Cancer
Consortium Registry adatait használó tanulmány szerint kisebb a halálozás kockázata a remisszióban
lévő daganatos betegeknél és azoknál, akiknél nincs a betegségnek kimutatható jele, az aktív kezelés
alatt állókhoz képest.6 Az nem tisztázott, hogy a rákot túlélőknél magasabb-e a kockázata a súlyos
COVID19-nek és szövődményeiknek, mint azoknál, akiknek nincsen daganatos betegség a
kórtörténetében.
Több szervezet is kiadta a daganatos betegek COVID19-pandémia ideje alatti kezelésére vonatkozó
ajánlásait, mint pl.:
 National Comprehensive Cancer Network (NCCN)
 American Society of Hematology
 American Society of Clinical Oncology
 Society of Surgical Oncology
 American Society for Radiation Oncology
 International Lymphoma Radiation Oncology Group

A COVID19 Kezelési Irányelv e fejezete kiegészíti a fenti forrásokat, illetve a SARS-CoV-2
tesztelésével, a COVID19-ben szenvedő daganatos betegek ellátásával és a COVID19-pandémia
ideje alatti onkológiai kezelésekkel kapcsolatos szempontokra összpontosít. A COVID19 optimális
ellátását és kezelését ebben a populációban még nem határozták meg.
COVID19-ben szenvedő daganatos betegek tesztelése
A COVID19 Kezelési irányelveit összeállító bizottság a SARS-CoV-2 molekuláris diagnosztikai
tesztjét ajánlja azoknál a daganatos betegeknél, akiknél COVID19-re utaló panaszok és tünetek
jelentkeznek (AIII).
A kemoterápiában részesülő daganatos betegeknél fennáll a neutropénia kialakulásának kockázata. Az
NCCN Guidelines for Hematopoietic Growth Factors az onkológiai kezelési terveket a neutropénia
kialakulásának kockázata alapján osztályozza. Egy retrospektív tanulmány szerint a neutropéniás
daganatos betegek esetében COVID19 jelentkezése esetén magasabb a halálozási ráta. 7 A neutropénia
kialakulása és/vagy a perioperatív időszak okozta rosszabb klinikai kimenetel lehetséges kockázata miatt
a Bizottság javasolja a SARS-CoV-2 molekuláris diagnosztikai vizsgálatát altatást igénylő
beavatkozások elvégzése, illetve citotoxikus kemoterápia és hosszú hatású biológiai terápia megkezdése
előtt (BIII).8,9
A daganatos betegek orvosi kezelésének általános irányelve a COVID19-pandémia
idején
A daganatos betegek gyakran jelennek meg az egészségügyi ellátó rendszerben a daganattal és/vagy a
terápiával összefüggő szövődmények kezelése és szupportív ellátás céljából. A telemedicina
minimalizálhatja a személyes megjelenések szükségességét és csökkentheti a SARS-CoV-2-expozíció
kockázatát. A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) közzétett egy keretrendszert,
amely segít eldönteni a klinikusoknak, hogy a betegnek személyes vagy virtuális ellátásra van-e
szüksége a COVID19-pandémia idején. Ez a keretrendszer olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a
halasztott ellátás lehetséges káros hatása és a SARS-CoV-2 átvitelének mértéke egy adott beteg
közösségében.10 A telemedicina javíthatja a népesség orvosilag vagy szociálisan sérülékeny
rétegeinek a szolgáltatókhoz való hozzáférését, de súlyosbíthatja az egyenlőtlenségeket, ha ezeknek a
populációknak korlátozott hozzáférése van a technológiához. Beszámoltak a betegek és egészségügyi
dolgozók nozokomiális SARS-CoV-2-fertőzéséről.11-13 A fizikai távolságtartás és a megelőzési
stratégiák alapelvei, beleértve a betegek és az egészségügyi dolgozók maszkviselését és a kézhigiéné
gyakorlását, minden személyes találkozásra érvényesek. 14
A malignus alapbetegség kezelési tervét, a műtétet és a radioterápiát érintő döntéseket egyedileg kell
meghozni a daganat biológiai jellemzői, a hospitalizáció szükségessége, a klinikai megjelenések száma
és az immunszuppresszió várható mértéke alapján. Számos kulcsfontosságú tényezőt kell figyelembe
venni:
 Amennyiben lehetséges, el kell kerülni az olyan gyógyítható daganatok kezelésének halasztását,
amelyeknél kimutatták, hogy ez rosszabb kimenetelhez vezet (pl. gyermekkori akut
limfoblasztos leukémia).
 Az egyformán hatásos kezelési rezsimek közül azokat kell előnyben részesíteni, amelyek szájon
át alkalmazhatók vagy kevesebb infúzió adását igénylik. 15,16
 A gyógyszerrel összefüggő tüdőtoxicitás (pl. bleomicin vagy PD1-inhibitor használata miatt)
lehetséges kockázatát ellensúlyozni kell az alternatív rezsim klinikai hatásosságával vagy az
ellátás halasztásának kockázatával.17

 A neutropénia megelőzése csökkenti a neutropéniás láz kockázatát és a sürgősségi osztályos
megfigyelés vagy kórházi kezelés szükségességét a COVID19-pandémia alatt. Granulocita
kolóniastimuláló faktort (G-CSF) kell adni az olyan kemoterápiás kezelések mellé, melyeknél
közepes (10–20%) vagy magas (>20%) a lázas neutropénia kockázata.18
 A daganatos betegeknél a COVID19 kimenetelét nem befolyásoló onkológiai kezelési
rezsimeket nem kell módosítani. Egy prospektív, megfigyeléses vizsgálatban a SARS-CoV-2-
fertőzést megelőző hónapban kapott immunterápia, hormonterápia vagy sugárkezelés nem járt a
COVID19-ben szenvedő daganatos betegek halálozásának magasabb kockázatával. 19 Egy, a
prosztatarákos betegek SARS-CoV-2-fertőzésének incidenciáját vizsgáló olaszországi
retrospektív tanulmány során azt találták, hogy a 37 161 betegből, akik nem antiandrogén
terápiát kaptak, 114 (0,3%) fertőződött meg, míg az androgén deprivációs kezelésben részesülő
5273 betegből csak négyen (0,08%) (OR 4,05; 95% CI: 1,55–10,59). A SARS-CoV-2 sejtbe
jutásához szükséges tüskefehérjét a TMPRSS2, egy androgén-regulált gén segíti. További,
nagyobb kohorszvizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy az androgén deprivációs
kezelés véd-e a SARS-CoV-2-fertőzéssel szemben. 20
 A sugárterápiás irányelvek javasolják a frakciónkénti dózis növelését és a napi kezelések
számának csökkentését annak érdekében, hogy minimalizálják a kórházi látogatások számát a
COVID19-világjárvány idején.15,16
A vérellátási hiány valószínűleg a COVID19-pandémia idején továbbra is fennáll majd a társadalmi
elhatárolódás, a véradások törlése és a donorok fertőzése miatt. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és
Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) módosított donorkritériumokat javasolt a megfelelő donorok
számának növelése érdekében.21 Daganatos betegeknél mérlegelni kell a vérkészítmények (pl.
vörösvértestek, vérlemezkék) transzfúziós küszöbének csökkentését tünetmentes betegeknél. 22,23
Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a COVID19 vérkészítményeken keresztül terjedne. 24,25
Lázas neutropénia
A lázas neutropéniában szenvedő daganatos betegeknél molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat kell
végezni SARS-CoV-2 és más fertőző ágensek irányában, valamint az NCCN irányelvei alapján
empirikus alapon antibiotikumokat is kell adni. 26 Az alacsony kockázatú lázas neutropéniás betegeket
otthonukban kell kezelni, szájon át adott antibiotikumokkal vagy intravénás antibiotikum-infúzióval, a
nozokomiális SARS-CoV-2-expozíció korlátozása érdekében. A magas kockázatú, lázas
neutropéniában szenvedő betegeket a standard előírások szerint kórházban kell kezelni.26 Az empirikus
alapon alkalmazott antibiotikumok adását folytatni kell a SARS-CoV-2 pozitív betegeknél is. A
klinikusoknak folyamatosan értékelniük kell a neutropéniás betegek állapotát a kialakuló fertőzések
szempontjából is.
A COVID19-ben szenvedő daganatos betegek kezelése és kemoterápiája
Retrospektív vizsgálatok szerint a SARS-CoV-2-fertőzés miatt kórházba felvett daganatos betegek
esetében magas a halálozási arány. A malignus hematológiai daganatoknál magasabb ez az arány, mint
a szolid tumorok esetén.27,28
A COVID19 kezelésére daganatos betegek esetében is ugyanazok az ajánlások, mint az átlagos
populációnál (AIII) (lásd Jóváhagyott vagy vizsgálat alatt álló antivirális gyógyszerek a COVID19
kezelésére és Vizsgálat alatt álló immunmodulánsok a COVID19 kezelésére). A COVID19-ben
szenvedő, kiegészítő oxigénkezelést vagy gépi lélegeztetést igénylő betegeknél a dexametazon-kezelés
alacsonyabb halálozási rátával járt.29 Daganatos betegeknél a dexametazont általában a daganatellenes
terápia részeként a kemoterápia okozta hányinger megelőzésére, valamint az agyi metasztázissal
összefüggő gyulladások kezelésére használják. A SARS-CoV-2 kezelésére alkalmazott dexametazon

mellékhatásai előreláthatóan nem különböznek a daganatos és nem daganatos betegek között. Ha
lehetséges, a SARS-CoV-2-fertőzésre jelenleg még nem ajánlott kezeléseket klinikai vizsgálat
részeként kell alkalmazni, mivel ezeknek a szereknek a biztonságossága és hatékonysága nem jól
definiált daganatos betegeknél.
Az NCCN javasolja a G-CSF és a granulocita-makrofág kolóniastimuláló faktor adásának leállítását
azoknál az akut SARS-CoV-2-fertőzésben szenvedő daganatos betegeknél, akiknél nincs bakteriális
vagy gombás fertőzés, hogy elkerüljék a gyulladásos citokinek fokozott termelődésének és a
tüdőgyulladásnak a hipotetikus kockázatát.18,30 Másodlagos fertőzésekről (pl. invazív pulmonális
aszpergillózis) számoltak be kritikus állapotú koronavírusos betegeknél. 31,32
A COVID19 akut és felépülési szakaszában alkalmazott onkológiai kezelésről egyedi megfontolás
alapján kell dönteni. Az orvosnak figyelembe kell vennie a kemoterápia indikációját, az ellátás célját,
illetve az anamnesztikus adatokat a páciens kezelési toleranciáját illetően (BIII). A fertőzés
megszűnése és az onkológiai kezelés megkezdése vagy újrakezdése közötti optimális időtartam
ismeretlen. Amennyiben lehetséges, ajánlott a kezelés felfüggesztése a COVID19 tüneteinek
megszűnéséig. Az elhúzódó vírusürítés (a SARS-CoV-2 kimutatása molekuláris vizsgálatokkal)
daganatos betegeknél előfordulhat,2 bár nem ismert, hogy ez hogy függ össze a vírus
fertőzőképességével és hogyan befolyásolja a kimenetelt. Ezért nincs szerepe az ismételt tesztelésnek a
COVID19-ből felépült betegeknél, és az onkológiai kezelés újrakezdéséről ebben a helyzetben eseti
alapon kell dönteni. A Bizottság azt ajánlja, hogy a COVID19-ben szenvedő daganatos betegek
kezelését végző orvosok hematológussal vagy onkológussal egyeztessenek, mielőtt módosítanák az
onkológiai kezelést (AIII).
Gyógyszerinterakciók
A lehetséges antivirális vagy immunológiai terápiák alkalmazása a COVID19 kezelésében további
kihívásokat jelent a daganatos betegek körében. A klinikusoknak gondosan kell figyelniük a COVID19
kezelésére használt gyógyszerek és az onkológiai terápia, a profilaktikus antimikrobiális szerek, a
kortikoszteroidok és más gyógyszerek lehetséges kölcsönhatásaira és az átfedő toxicitásokra (AIII).
Számos daganatellenes gyógyszernek ismert az interakciója a COVID19 kapcsán vizsgált
kezelésekkel.22 A tocilizumab kölcsönhatásba léphet a vinkrisztinnel és a doxorubicinnel. Minden olyan
COVID19-kezelést, amely QT-megnyúlást okozhat, körültekintően kell alkalmazni venetoklax,
gilteritinib és tirozin-kináz inhibitor (pl. nilotinib) adásával kezelt betegeknél. A dexametazont
általában hányáscsillapítóként alkalmazzák daganatos betegeknél, és bizonyos COVID19-betegek
kezelésére is ajánlott (további információért lásd Kortikoszteriodok). A dexametazon gyenge vagy
mérsékelt citokróm P450 (CYP) 3A4 induktor, ezért figyelembe kell venni a kölcsönhatásokat bármely
CYP3A4 szubsztráttal. A lopinavir/ritonavir egy CYP3A4 inhibitor, és emelheti a metotrexát,
vinkrisztin vagy ruxolitinib koncentrációját. A lopinavir/ritonavir nem ajánlott COVID19 kezelésére,
azonban a betegek kaphatják klinikai vizsgálatban. Általában kerülni kell a lopinavir/ritonavir és a
CYP3A4 szubsztrátok egyidejű alkalmazását. Ha a lopinavir/ritonavir kombinációt egy citotoxikus
gyógyszerrel együtt alkalmazzák, amely egyben CYP34A szubsztrát is, a klinikusoknak monitorozniuk
kell az adott gyógyszer toxicitását, és szükség esetén módosítaniuk kell az adagot.
Különleges szempontok gyermekeknél
Az előzetesen közzétett jelentések azt sugallják, hogy a daganatos gyermekeknél a COVID19 enyhébb
lefolyású lehet, mint a daganatos felnőtteknél, bár nagyobb vizsgálatokra van szükség.33-35 Elérhető az
International Society of Paediatric Oncology, a Children Oncology Group, a St. Jude Global és a
Childhood Cancer International közreműködésével készült Útmutató a daganatos gyermekek
kezeléséhez a COVID19-pandémia idején.36 Két publikáció tartalmaz útmutatást specifikus

rosszindulatú daganatok kezeléséhez és a szupportív ellátáshoz, valamint összefoglalja azon szakértői
csoportok webes elérhetőségeit, amelyek relevánsak a gyermekonkológiai betegek ellátása
szempontjából a COVID19-pandémia során.36,37 Egy multicentrikus irányelvben találhatóak a speciális
szempontok az antivirális szerek használatához immunhiányos gyermekeknél, beleértve a rosszindulatú
daganatos betegeket is.38
Hivatkozások
1. Dai M, Liu D, Liu M, et al. Patients with cancer appear more vulnerable to SARS-CoV-2: a multicenter study
during the COVID-19 outbreak. Cancer Discov. 2020;10(6):783-791. Available at:
2. Shah V, Ko Ko T, Zuckerman M, et al. Poor outcome and prolonged persistence of SARS-CoV-2 RNA in
COVID-19 patients with haematological malignancies; King’s College Hospital experience. Br J Haematol.
3. Yang K, Sheng Y, Huang C, et al. Clinical characteristics, outcomes, and risk factors for mortality in patients
with cancer and COVID-19 in Hubei, China: a multicentre, retrospective, cohort study. Lancet Oncol.
4. Robilotti EV, Babady NE, Mead PA, et al. Determinants of COVID-19 disease severity in patients with
cancer. Nat Med. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32581323.
5. Giannakoulis VG, Papoutsi E, Siempos, II. Effect of cancer on clinical outcomes of patients with COVID-19:
a meta-analysis of patient data. JCO Glob Oncol. 2020;6:799-808. Available at:
6. Kuderer NM, Choueiri TK, Shah DP, et al. Clinical impact of COVID-19 on patients with cancer (CCC19): a
cohort study. Lancet. 2020;395(10241):1907-1918. Available at:
7. Yarza R, Bover M, Paredes D, et al. SARS-CoV-2 infection in cancer patients undergoing active treatment:
analysis of clinical features and predictive factors for severe respiratory failure and death. Eur J Cancer.
2020;135:242-250. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32586724.
8. American Society of Clinical Oncology. ASCO Special Report: A guide to cancer care delivery during the
COVID-19 pandemic. 2020. Available at:
https://www.asco.org/sites/new-www.asco.org/files/content-files/2020-ASCO-Guide-Cancer-COVID19.pdf.
Accessed August 17, 2020.
9. American Society of Anesthesiologists. The ASA and APSF joint statement on perioperative testing for the
COVID-19 virus. 2020. Available at: https://www.asahq.org/about-asa/newsroom/news-
releases/2020/06/asaand-apsf-joint-statement-on-perioperative-testing-for-the-covid-19-virus. Accessed
August 3, 2020.
10. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19): framework for
healthcare systems providing non-COVID-19 clinical care during the COVID-19 pandemic. 2020. Available
at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/framework-non-COVID-care.html. Accessed August 3,
2020.
11. Wang X, Zhou Q, He Y, et al. Nosocomial outbreak of COVID-19 pneumonia in Wuhan, China. Eur Respir J.
2020;55(6). Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32366488.
12. Luong-Nguyen M, Hermand H, Abdalla S, et al. Nosocomial infection with SARS-CoV-2 within Departments
of Digestive Surgery. J Visc Surg. 2020;157(3S1):S13-S18. Available at:

13. Rivett L, Sridhar S, Sparkes D, et al. Screening of healthcare workers for SARS-CoV-2 highlights the role of
asymptomatic carriage in COVID-19 transmission. eLife. 2020. Available at:
14. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19): how to protect yourself
& others. 2020. Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/prevent-getting-
sick/prevention.html. Accessed June 17, 2020.
15. American Society for Radiation Oncology. COVID-19 recommendations and information: COVID-19 clinical
guidance. 2020. Available at: https://www.astro.org/Daily-Practice/COVID-19-Recommendations-
andInformation/Clinical-Guidance. Accessed August 3, 2020.
16. Yahalom J, Dabaja BS, Ricardi U, et al. ILROG emergency guidelines for radiation therapy of hematological
malignancies during the COVID-19 pandemic. Blood. 2020;135(21):1829-1832. Available at:
17. American Society of Hematology. COVID-19 and hodgkin lymphoma: frequently asked questions. 2020.
Available at: https://www.hematology.org/covid-19/covid-19-and-hodgkin-lymphoma. Accessed August 3,
2020.
18. National Comprehensive Cancer Network. NCCN hematopoietic growth factors: short-term recommendations
specific to issues with COVID-19 (SARS-CoV-2). 2020. Available at: https://www.nccn.org/covid-
19/pdf/HGF_COVID-19.pdf. Accessed: August 3, 2020.
19. Lee LYW, Cazier JB, Starkey T, et al. COVID-19 mortality in patients with cancer on chemotherapy or other
anticancer treatments: a prospective cohort study. Lancet. 2020;395(10241):1919-1926. Available at:
20. Montopoli M, Zumerle S, Vettor R, et al. Androgen-deprivation therapies for prostate cancer and risk of
infection by SARS-CoV-2: a population-based study (N = 4532). Ann Oncol. 2020;31(8):1040-1045.
21. Food and Drug Administration. Coronavirus (COVID-19) update: FDA provides updated guidance to address
the urgent need for blood during the pandemic. 2020. Available at: https://www.fda.gov/news-events/ press-
announcements/coronavirus-covid-19-update-fda-provides-updated-guidance-address-urgent-needblood-
during-pandemic. Accessed August 3, 2020.
22. American Society of Hematology. COVID-19 resources. 2020. Available at:
https://www.hematology.org/covid-19. Accessed August 3, 2020.
23. American Society of Clinical Oncology. COVID-19 patient care information: cancer treatment & supportive
care. 2020. Available at: https://www.asco.org/asco-coronavirus-resources/care-individuals-cancer-
duringcovid-19/cancer-treatment-supportive-care. Accessed August 3, 2020.
24. Food and Drug Administration. COVID-19 frequently asked questions. 2020. Available at: https://www.fda.
gov/emergency-preparedness-and-response/coronavirus-disease-2019-covid-19/covid-19-frequently-
askedquestions. Accessed August 3, 2020.
25. Centers for Disease Control and Prevention. Clinical questions about COVID-19: questions and answers.
2020. Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/faq.html#Transmission. Accessed
August 3, 2020.
26. National Comprehensive Cancer Network. Infectious disease management and considerations in cancer
patients with documented or suspected COVID-19. 2020. Available at: https://www.nccn.org/covid-
19/pdf/COVID_Infections.pdf. Accessed: August 3, 2020.
27. Mehta V, Goel S, Kabarriti R, et al. Case fatality rate of cancer patients with COVID-19 in a New York
Hospital System. Cancer Discov. 2020;10(7):935-941. Available at:

28. Meng Y, Lu W, Guo E, et al. Cancer history is an independent risk factor for mortality in hospitalized
COVID-19 patients: a propensity score-matched analysis. J Hematol Oncol. 2020;13(1):75. Available at:
29. Recovery Collaborative Group, Horby P, Lim WS, et al. Dexamethasone in hospitalized patients with
COVID-19—preliminary report. N Engl J Med. 2020. Available at:
30. Nawar T, Morjaria S, Kaltsas A, et al. Granulocyte-colony stimulating factor in COVID-19: Is it stimulating
more than just the bone marrow? Am J Hematol. 2020;95(8):E210-E213. Available at:
31. van Arkel ALE, Rijpstra TA, Belderbos HNA, van Wijngaarden P, Verweij PE, Bentvelsen RG. COVID-
19associated pulmonary aspergillosis. Am J Respir Crit Care Med. 2020;202(1):132-135. Available at:
32. Alanio A, Delliere S, Fodil S, Bretagne S, Megarbane B. Prevalence of putative invasive pulmonary
aspergillosis in critically ill patients with COVID-19. Lancet Respir Med. 2020;8(6):e48-e49. Available at:
33. Hrusak O, Kalina T, Wolf J, et al. Flash survey on severe acute respiratory syndrome coronavirus-2 infections
in paediatric patients on anticancer treatment. Eur J Cancer. 2020;132:11-16. Available at:
34. Andre N, Rouger-Gaudichon J, Brethon B, et al. COVID-19 in pediatric oncology from French pediatric
oncology and hematology centers: High risk of severe forms? Pediatr Blood Cancer. 2020;67(7):e28392.
35. de Rojas T, Perez-Martinez A, Cela E, et al. COVID-19 infection in children and adolescents with cancer in
Madrid. Pediatr Blood Cancer. 2020;67(7):e28397. Available at:
36. Sullivan M, Bouffet E, Rodriguez-Galindo C, et al. The COVID-19 pandemic: a rapid global response for
children with cancer from SIOP, COG, SIOP-E, SIOP-PODC, IPSO, PROS, CCI, and St. Jude Global.
Pediatr Blood Cancer. 2020;67(7):e28409. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32400924.
37. Bouffet E, Challinor J, Sullivan M, Biondi A, Rodriguez-Galindo C, Pritchard-Jones K. Early advice on
managing children with cancer during the COVID-19 pandemic and a call for sharing experiences. Pediatr
Blood Cancer. 2020;67(7):e28327. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32239747.
38. Chiotos K, Hayes M, Kimberlin DW, et al. Multicenter initial guidance on use of antivirals for children with
COVID-19/SARS-CoV-2. J Pediatric Infect Dis Soc. 2020. Available at:

Különleges szempontok szerv vagy hemopoetikus őssejt-
transzplantáció, valamint sejtterápia jelöltjeinél, donorjainál és
recipienseinél

Potenciális, szervtranszplantációra és sejtterápiára jelöltek
 A COVID19 Kezelési irányelveit összeállító bizottság molekuláris diagnosztikai tesztet javasol a súlyos akut légzési
szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) fertőzés diagnózisára minden potenciális, szervátültetésre (SOT),
hemopoetikus sejttranszplantációra (HCT) és sejtterápiára jelölt személynél, akiknél és jelek és a tünetek akut
COVID19-fertőzésre utalnak (AIII).
 A Bizottság azt javasolja, kövessék azon orvosszakmai szervezetek útmutatásait, amelyek a SOT, HCT vagy
sejtterápiában részesülők ellátására szakosodtak, amikor ezeknél a betegeknél molekuláris diagnosztikai tesztet
végeznek a SARS-CoV-2-re (AIII).
 Ha a SARS-CoV-2 kimutatható vagy a fertőzés erősen gyanítható, a transzplantációt lehetőség szerint el kell halasztani
(BIII).
Potenciális szervdonorok
 A Bizottság azt javasolja, hogy összes potenciális SOT szervdonort az orvosszakmai szervezetek útmutatásai szerint
értékeljék a COVID19-cel kapcsolatos jelek és tünetek tekintetében (AIII).
 A Bizottság javasolja a SARS-CoV-2 molekuláris diagnosztikai tesztjének elvégzését, ha tünetek vannak jelen
(AIII).
 Ha a SARS-CoV-2 kimutatható vagy a fertőzés erősen gyanítható, a szervadományozást lehetőség szerint el kell
halasztani (BIII).
 A Bizottság azt javasolja, hogy összes potenciális HCT-donort a COVID19-cel kapcsolatos jelek és tünetek
tekintetében az orvosszakmai szervezetek útmutatásai szerint értékeljék (AIII).
 A Bizottság javasolja a SARS-CoV-2 molekuláris diagnosztikai tesztjének elvégzését tünetek jelentkezése esetén
(AIII).
 Ha a SARS-CoV-2 kimutatható vagy a fertőzés erősen gyanítható, a szervadományozást lehetőség szerint el kell
halasztani (BIII). Szervtranszplantáción átesők és sejtterápiát kapók COVID19-cel
Szervrecipiensek és sejtterápiában részesülők
 A klinikusoknak be kell tartaniuk a COVID19 értékelésének és kezelésének a nem transzplantált betegeknél
alkalmazott irányelveit a transzplantációs és sejtterápiás recipienseknél is (AIII). További információkért lásd a SARS-
CoV-2-fertőzés klinikai spektruma, Jóváhagyott vagy vizsgálata alatt álló antivirális gyógyszerek a COVID19
kezelésére és Vizsgálat alatt álló immunmodulánsok a COVID19 kezelésére c. szakaszokat.
 A Bizottság azt javasolja, hogy a szervtranszplantált és a sejtterápiás betegek COVID19-kezelését végző orvosok
konzultáljanak transzplantációs szakemberrel, mielőtt az immunszuppresszív gyógyszerek alkalmazását módosítják
(AIII).
 A COVID19-et gyógyító klinikusoknak gondosan oda kell figyelniük az immunszuppresszánsok, a profilaktikus
antimikróbás szerek, a kortikoszteroidok és más gyógyszerek lehetséges kölcsönhatásaira és az átfedő toxicitásokra
(AIII).

Bevezetés
A COVID19 kezelése szervátültetésben (SOT), hemopoetikus sejttranszplantációban (HCT) és a sejtes
immunterápiában részesülőknél kihívást jelenthet egyidejűleg fennálló egészségügyi állapotok,
transzplantációval kapcsolatos citopéniák, valamint a graftkilökődés megelőzése és a graft-versus-host
betegség miatti krónikus immunszuppresszív terápia szükségessége miatt. A transzplantált betegeknél
potenciálisan fokozódhat a súlyos akut légzési szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) expozíciója is,
tekintettel arra, hogy gyakran kerülnek kapcsolatba az egészségügyi rendszerrel. Mivel az
immunszuppresszív szerek a gazdaszervezet immunválaszának számos vonatkozását módosítják, a
COVID19 súlyosságát potenciálisan befolyásolhatja a szer típusa és a szer immunszuppresszív
hatásának intenzitása, valamint az immunszuppresszív szerek specifikus kombinációi. Néhány
transzplantált betegnek olyan társbetegségei vannak, amelyek összefüggnek a COVID19 súlyosabb
eseteivel és a halálozás nagyobb kockázatával, ez pedig megnehezíti a transzplantáció hatásának
felmérését a betegség súlyosbodására nézve.
Az American Association for the Study of Liver Diseases (AASLD), 1 az International Society for Heart
and Lung Transplantation, az American Society of Transplantation, az American Society for
Transplantation and Cellular Therapy (ASTCT), a European Society for Blood and Marrow
Transplantation (EBMT) és az Association of Organ Procurement Organizations útmutatást ad azoknak
a klinikusoknak, akik COVID19-cel fertőzött transzplantált betegeket látnak el, valamint útmutatást
nyújtanak a potenciális donorok és transzplantációs vagy sejtterápiás jelöltek szűrésére. Az Irányelvek
ezen szakasza kiegészíti ezeket a forrásokat, és a COVID19 kezelésének szempontjaira összpontosít
SOT, HCT és sejtterápiában részesülőknél. A COVID19 optimális ellátását és kezelését ebben a
populációban még nem határozták meg. Jelenleg a COVID19 transzplantált betegeknél történő
értékelésére és kezelésére ugyanazok az eljárások vonatkoznak, mint a nem transzplantált betegek
esetében (AIII). További információkért lásd A SARS-CoV-2-fertőzés klinikai spektruma, Jóváhagyott
vagy vizsgálat alatt álló antivirális gyógyszerek a COVID19 kezelésére és Vizsgálat alatt álló
immunmodulánsok a COVID19 kezelésére c. szakaszokat. A COVID19 kezelésére alkalmazott
gyógyszerek különböző kockázatokat és előnyöket jelenthetnek a transzplantált betegek és a nem
transzplantált betegek számára.
SARS-CoV-2-fertőzés értékelése transzplantációs és sejtterápiás jelölteknél és

donoroknál
A SARS-CoV-2 átvitelének kockázata a donortól a jelöltig még ismeretlen. A donor vagy a jelölt
SARS-CoV-2 fertőzésének valószínűségét megbecsülhetjük az epidemiológiai kockázat
figyelembevételével, a klinikai előzmények felkutatásával és a molekuláris technikákkal történő
teszteléssel. Egyetlen jelenlegi tesztelési stratégia sem elég érzékeny vagy elég specifikus ahhoz, hogy
teljesen kizárja az aktív fertőzéseket. Az élő szervadományozók figyelmét tanácsos felhívni a fertőzés
megelőzésének lehetőségeire, és figyelemmel kell kísérni náluk az expozíciót és a tüneteket az
ütemezett transzplantációt megelőző 14 napban.2 A HCT donoroknak figyelniük kell a higiéniára, és az
adományozást megelőző 28 napban kerülniük kell a zsúfolt helyeket és a nagy csoportos
összejöveteleket.3
Szervtranszplantációra és sejtterápiára jelöltek értékelése
SARS-CoV-2 molekuláris diagnosztikai teszt elvégzése javasolt minden potenciális SOT-jelölt
esetében, akinél a jelek és tünetek akut COVID19-fertőzésre utalnak (AIII). Minden potenciális SOT
jelöltet meg kell vizsgálni a COVID19 expozíciója és a hozzá köthető klinikai tünetek szempontjából,

mielőtt transzplantációra hívják őket, és nem sokkal a SOT előtt SARS-CoV-2 molekuláris
diagnosztikai teszten kell átesniük az orvosszakmai szervezetek ajánlása szerint (AIII).
A klinikusoknak mérlegelniük kell SARS-CoV-2 diagnosztikus tesztelés elvégzését minden tüneteket
mutató HCT- és sejtterápiás jelöltnél. Valamennyi jelöltnek nem sokkal a HCT vagy a sejtterápia előtt
is át kell esnie a SARS-CoV-2 molekuláris diagnosztikai tesztjén (AIII).
Donorok értékelése
A COVID19 kezelési Irányelveit összeállító bizottság azt javasolja, hogy az összes lehetséges HCT-
donort az orvosszakmai szervezetek útmutatásait követve mérjék fel a COVID19 expozíciójának és a
COVID19-nek megfelelő klinikai tünetek szempontjából adományozás előtt (AIII). Az elhunyt
donorokat szűrni kell az ismert tünetek és COVID19-expozíció szempontjából a transzplantáció előtt,
és az ilyen szervek felhasználásáról minden egyes esetben külön kell dönteni (BIII).
A szűrésre vonatkozó ajánlásokat az ASTCT és az EBMT iránymutatások vázolják fel.
Ha SARS-CoV-2-fertőzés igazolt vagy erősen gyanítható
Ha a SARS-CoV-2 kimutatható vagy a fertőzés erősen gyanítható egy potenciális SOT donornál vagy
jelöltnél, a transzplantációt lehetőség szerint el kell halasztani (BIII). A transzplantáció előtti optimális
betegségmentes időtartam nem ismert. A vírusátvitel kockázatát mérlegelni kell a jelöltet érintő egyéb
kockázatokkal szemben, például az alapbetegség progressziójával és a transzplantáció elmaradása
miatti halálozás kockázatával. Ezt a döntést folyamatosan újra kell értékelni a feltételek alakulásával
párhuzamosan. A HCT és a sejtterápia jelöltjei számára a jelenlegi irányelvek a transzplantációk vagy
az immunterápiás eljárások elhalasztását javasolják, ideértve a perifériás vér őssejt mobilizálását, a
csontvelőleszívást, a T-sejtek gyűjtését és a kondicionálást/limfodepletiót olyan recipienseknél,
akiknek pozitív a SARS-CoV-2-tesztje, vagy akiknek olyan klinikai tüneteik vannak, amelyek fertőzés
fennállásának felelnek meg. A végső döntéseket eseti alapon kell meghozni, mérlegelve az
alapbetegség terápiájának elhalasztásával vagy megváltoztatásával járó kockázatokat.
COVID19-betegek mint szerv recipiensek

Az immunszuppresszív terápiában részesülő SOT recipienseket fokozottan veszélyeztetettnek kell
tekinteni a súlyos COVID19 kialakulásában. 1,4 A 2020. március 24. és 31. között 88 amerikai
transzplantációs központban végzett országos felmérés szerint 148 SOT recipiensnél állították fel a
COVID19-fertőzés diagnózisát (69,6% vese recipiens, 15,5% máj recipiens, 8,8% szív recipiens és
6,1% volt tüdő recipiens).5 A COVID19 a recipiensek 54%-ában enyhe, a recipiensek 21%-ában
közepes, a recipiensek 25%-ánál pedig kritikusan súlyos volt. Az immunszuppresszív terápia
módosítása a COVID19 során és a kísérleti terápiák alkalmazása a COVID19 kezelésére a recipiensek
körében nagyon eltérő volt. A COVID19 miatt kórházba került transzplantáltakról szóló első jelentések
szerint a halálozási aránya akár 28% is lehet. 6-9
Graftkilökődés kockázata
Nem publikáltak graftkilökődésről szóló beszámolót azoknál a SOT-betegeknél, akiknél
megállapították a COVID19 diagnózisát, bár ennek oka a biopsziák elvégzésének korlátozottsága is
lehet. Biopsziás megerősítés nélkül nem lehet akut sejtes kilökődési reakciót feltételezni SOT-
recipiensekben
COVID19-cel vagy anélkül. Hasonlóképpen, az immunszuppresszív terápiát el kell kezdeni azoknál a
betegeknél, akiknél a kilökődést biopszia igazolja, COVID19-cel is vagy anélkül.1

Kevés adat van a SARS-CoV-2-fertőzés előfordulásáról és klinikai megjelenéséről HCT és
sejtterápia recipiensekben. Más légzőszervi vírusokkal szerzett tapasztalatok azt sugallják, hogy
ennél a populációnál magas a súlyos betegség kockázata, ideértve az alsó légúti fertőzések és a
mortalitás arányának növekedését.10 A klinikai súlyosságot meghatározó tényezők közé tartozhat a
citopénia mértéke, a transzplantáció óta eltelt idő, a kondicionáló kezelés intenzitása, a graft forrása,
az eltérés mértéke és a további immunszuppresszió szükségessége a graft-versus-host betegség
kezelésére. Más légzőszervi vírusok esetében a HCT-befogadók gyakran elhúzódó vírusürítést
mutatnak,11-14 ami kihatással lehet a fertőzések megelőzésére és a lehetséges beavatkozások
időzítésére.
COVID19 kezelése szerv recipienseknél

Jelenleg a remdesivir – egy antivirális szer – az egyetlen, az Egyesült Államok Élelmiszer- és
Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) által engedélyezett gyógyszer COVID19-re.
Egy nagy, randomizált, kontrollos vizsgálat előzetes adatai azt mutatták, hogy rövid
dexametazonkúra (napi 6 mg naponta egyszer legfeljebb 10 napig) javíthatja a túlélést a COVID19-
ben szenvedő, gépi lélegeztetett vagy kiegészítő oxigénkezelést igénylő betegeknél. 15 Jelenleg nem
ismertek a dexametazon alkalmazásának kockázatai és előnyei COVID19-ben szenvedő
transzplantált betegeknél, akik immunszuppresszív terápiában részesülnek, amely
kortikoszteroidokat is tartalmazhat.
A Bizottság ajánlása a COVID19-betegek remdesivirrel és dexametazonnal történő kezeléséről a A
COVID19-betegek kezelése c. fejezetben található.
Számos vizsgálati készítmény és – más indikációban az FDA által engedélyezett – gyógyszer értékelése
van folyamatban COVID19 kezelésére (pl. antivirális kezelések, COVID19 konvaleszcens plazma) és a
komplikációk kezelésére (pl. immunmodulánsok, antitrombotikus szerek). Általánosságban
elmondható, hogy a COVID19 kezelése során a szempontok ugyanazok a transzplantált betegek
esetében, mint az általános populációban. Ha lehetséges, a kezelést klinikai vizsgálat részeként kell
elvégezni. A vizsgálati készítmények és az FDA által egyéb indikációkra jóváhagyott gyógyszerek
biztonságossága és hatásossága a transzplantált betegeknél nem megfelelően meghatározottak.
Ezenkívül nem ismert, hogy az immunszuppresszív szerek együttes alkalmazása az allograft
kilökődésének megakadályozására a COVID19-cel együtt befolyásolja-e a kezelés eredményét.
Az antivirális vagy immunalapú terápiák alkalmazása a COVID19 kezelésében további kihívásokat
jelenthet a transzplantált betegek körében. A klinikusoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a
gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatásokra és az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek átfedő toxicitásaira,
például az allograft kilökődésének megakadályozására használt immunszuppresszánsoknál (pl.
kortikoszteroidok, mikofenolát és kalcineurin-gátlók, mint a takrolimusz és a ciklosporin), az
opportunista fertőzések megelőzésére használt antimikrobiális szereknél és más gyógyszereknél is.
Szükség lehet a COVID19 kezelésére szánt gyógyszeradag módosítására azon transzplantált
betegeknél, akiknek már fennálló szervi diszfunkciója van. Az immunszuppresszív kezelés beállítását
egyedileg kell meghatározni a betegség súlyossága, az alkalmazott konkrét immunszuppresszánsok, a
transzplantáció típusa, a transzplantáció óta eltelt idő, a gyógyszer koncentrációja és a graft
kilökődésének kockázata alapján.7 A COVID19-et gyógyító klinikusnak a transzplantált betegeknél az
immunszuppresszív gyógyszerelés módosítása előtt konzultálnia kell transzplantációs szakemberrel
(AIII).
Bizonyos kezelések (például remdesivir, tocilizumab) a transzaminázok szintjének emelkedésével
járnak. A májtranszplantált betegek esetében az AASLD nem tekinti a kóros májenzimszintet a

kísérleti vagy indikáción túli (off-label) terápiák kontraindikációjának, bár bizonyos emelkedési
küszöbök kizárhatják a betegeket egyes vizsgálati készítmények vizsgálataiból. 16 A májenzimek
szintjének szoros monitorozása indokolt a COVID19-ben szenvedő betegeknél, különösen akkor, ha
ismert hepatotoxicitási kockázattal járó szereket kapnak.
A kalcineurin-inhibitorok, amelyeket gyakran az allograft-kilökődés megakadályozására használnak,
keskeny terápiás indexűek. A citokróm P450 enzimeket vagy a P-glikoproteint gátló vagy indukáló
gyógyszerek a kalcineurin-inhibitorokat kapó betegeket veszélyeztethetik a klinikailag jelentős
gyógyszer-gyógyszer interakciók kockázatával, így növelik a gyógyszer monitorozásának
szükségességét, valamint fokozottan megkövetelik a toxicitás vagy a kilökődés jeleinek figyelését. 17
Hasonlóképpen, a transzplantált betegeknél nagyobb a mellékhatások kockázata, különösen akkor, ha
egyidejűleg alkalmazott gyógyszereik átfedő toxicitással rendelkeznek. Az alábbiakban jegyezzük meg
a COVID19 esetében potenciálisan alkalmazható antivirális gyógyszerekkel és immunalapú terápiákkal
kapcsolatos aggályokat transzplantált betegeknél. Lásd a 2d és a 4b táblázatokat további részletekért.

5. Táblázat: Transzplantált betegek COVID19 kezelésében
értékelés alatt álló gyógyszerek különleges vonatkozásai

A COVID19 kezelésében értékelés
Aggodalmak transzplantált betegeknél
alatt álló gyógyszerek
Azitromicin  Hepatotoxicitás (kolesztatikus hepatitis, ritka)
 Additív hatás más olyan gyógyszerekkel együtt adva, amelyek
megnyújtják a QT-intervallum.
Klorokin és hidroxiklorokin  CYP2D6 mérsékelt gátlása.
 P-gp gátlás révén megemelkedhet a kalcineurin-inhibitorok és az
mTOR-inhibitorok szintje.
 Additív hatás más olyan gyógyszerekkel együtt adva, amelyek
megnyújtják a QT-intervallum.
Dexametazon  Mérsékelt CYP3A4 induktor
 További immunszuppresszió lehetősége és opportunista fertőzések
fokozott kockázata.
HIV-proteáz-gátlók  Ritonavir és más proteáz-gátlók a CYP3A4 erős inhibitorai. Együtt adva
növeli a takrolimusz, ciklosporin, everolimusz, szirolimusz és prednizon
koncentrációját.
 Terápiás gyógyszerszint-monitorozás és az immunszuppresszánsok
dózisának módosítása szükséges. Figyelni kell a kalcineurin-
inhibitorokhoz kapcsolódó toxicitásokat.
Interleukin-6 inhibitorok  IL-6 inhibitorok használata meggyorsíthatja azon gyógyszerek
lebomlását, amelyek CYP szubsztrátok. A CYP-re gyakorolt hatások
hetekkel a terápia után is fennállhatnak.
 A nemkívánatos események közé tartozik a neutropénia és a
transzaminázok szintjének emelkedése is. Lásd a 4b táblázatot.
Remdesivir  A szérum transzaminázok szintjének emelkedése.
 A gyógyszer egyik hordozóanyaga, a ciklodextrin, felhalmozódhat
veseműködési zavarban szenvedő betegeknél.
Ribavirin  Szignifikáns toxicitások, beleértve a vérszegénységet, bradikardiát és
megnövekedett szérum transzamináz szinteket.
Rövidítések magyarázata: AE = nemkívánatos hatás; CYP = citokróm P450; IL = interleukin; mTOR = rapamicin
mechanisztikus célpontja; OI = opportunista fertőzés; P-gp = P-glikoprotein; PI = proteázgátló; RTV = ritonavir; TDM
= terápiás gyógyszerszint-monitorozás

Hivatkozások
1. Fix OK, Hameed B, Fontana RJ, et al. Clinical best practice advice for hepatology and liver transplant
providers during the COVID-19 pandemic: AASLD Expert Panel consensus statement. Hepatology. 2020.
2. American Society of Transplantation. COVID-19 resources for transplant community. 2020. Available at:
https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/contact-us/. Accessed June 26, 2020.
3. American Society for Transplantation and Cellular Therapy. ASTCT interim patient guidelines April 20,
2020. 2020. Available at: https://www.astct.org/viewdocument/astct-interim-patient-
guidelinesap?CommunityKey=d3949d84-3440-45f4-8142-90ea05adb0e5&tab=librarydocuments. Accessed
July 2, 2020.
4. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus disease 2019 (COVID-19): groups at higher risk for
severe illness. 2020. Available at: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/need-extra-
precautions/groupsat-higher-risk.html. Accessed June 1, 2020.
5. Boyarsky BJ, Po-Yu Chiang T, Werbel WA, et al. Early impact of COVID-19 on transplant center practices
and policies in the United States. Am J Transplant. 2020;20(7):1809-1818. Available at:
6. Akalin E, Azzi Y, Bartash R, et al. COVID-19 and kidney transplantation. N Engl J Med.
7. Pereira MR, Mohan S, Cohen DJ, et al. COVID-19 in solid organ transplant recipients: Initial report from the
US epicenter. Am J Transplant. 2020;20(7):1800-1808. Available at:
8. Alberici F, Delbarba E, Manenti C, et al. A single center observational study of the clinical characteristics and
short-term outcome of 20 kidney transplant patients admitted for SARS-CoV2 pneumonia. Kidney Int.
9. Montagud-Marrahi E, Cofan F, Torregrosa JV, et al. Preliminary data on outcomes of SARS-CoV-2 infection
in a Spanish single center cohort of kidney recipients. Am J Transplant. 2020. Available at:
10. Ison MG, Hirsch HH. Community-acquired respiratory viruses in transplant patients: diversity,impact, unmet
clinical needs. Clin Microbiol Rev. 2019;32(4). Available at:
11. Ogimi C, Xie H, Leisenring WM, et al. Initial high viral load is associated with prolonged shedding of human
rhinovirus in allogeneic hematopoietic cell transplant recipients. Biol Blood Marrow Transplant.
12. Ogimi C, Greninger AL, Waghmare AA, et al. Prolonged shedding of human coronavirus in hematopoietic
cell transplant recipients: risk factors and viral genome evolution. J Infect Dis. 2017;216(2):203-209.
13. Milano F, Campbell AP, Guthrie KA, et al. Human rhinovirus and coronavirus detection among allogeneic
hematopoietic stem cell transplantation recipients. Blood. 2010;115(10):2088-2094. Available at:
14. Choi SM, Boudreault AA, Xie H, Englund JA, Corey L, Boeckh M. Differences in clinical outcomes after
2009 influenza A/H1N1 and seasonal influenza among hematopoietic cell transplant recipients. Blood.
15. Horby P, Shen Lim W, Emberson J, et al. Effect of dexamethasone in hospitalized patients with COVID-19:

preliminary report. medRxiv. 2020; Preprint. Available at:
16. American Association for the Study of Liver Diseases. Clinical insights for hepatology and liver transplant
providers during the COVID-19 pandemic. 2020. Available at:
https://www.aasld.org/sites/default/files/2020-04/AASLD-COVID19-ClinicalInsights-4.07.2020-Final.pdf.
Accessed: June 26, 2020.
17. Elens L, Langman LJ, Hesselink DA, et al. Pharmacologic treatment of transplant recipients infected with
SARS-CoV-2: considerations regarding therapeutic drug monitoring and drug-drug interactions. Ther Drug
Monit. 2020;42(3):360-368. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32304488.

Különleges szempontok HIV-fertőzötteknél

COVID19 megelőzése és diagnózisa
 A COVID19 Kezelési irányelveit összeállító bizottság humán immundeficiencia-vírusban (HIV) szenvedőknél a súlyos
akut légúti szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) fertőzés megelőzésére és diagnosztizálására ugyanazt a
megközelítést javasolja, mint a nem HIV-fertőzötteknél (AIII).
COVID19 kezelése
 A HIV-fertőzöttek COVID19 triázsára, ellátására és kezelésére vonatkozó ajánlások megegyeznek az
átlagpopulációéval (AIII).
 Előrehaladott HIV-ben és gyanús vagy igazolt COVID19-ben szenvedő betegnél a lázas betegség
differenciáldiagnózisában a HIV-asszociált opportunista fertőzéseket is mérlegelni kell (AIII).
 A COVID19-et gyógyító klinikusoknak HIV-beteg esetében gondosan oda kell figyelniük a lehetséges gyógyszer-
gyógyszer kölcsönhatásokra és az átfedő toxicitásokra a COVID19 kezelésére használt szerek és az antiretrovirális,
antimikrobiális és egyéb gyógyszerek tekintetében (AIII).
 A HIV-fertőzötteknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek a vakcinák és a SARS-CoV-2-fertőzés
lehetséges kezeléseinek klinikai vizsgálataiban.
A HIV kezelése
 A HIV-fertőzötteknek, akiknél COVID19 alakul ki, beleértve a kórházi kezelést igényelőket, folytatniuk kell az
antiretrovirális terápiát (ART) és az OI profilaxist, amikor csak lehetséges (AIII).
 HIV-fertőzötteknél a COVID19-et kezelő klinikusoknak konzultálniuk kell egy HIV-szakemberrel az ARV
gyógyszerek módosítása vagy váltása előtt (AIII).
 Az ART-kezelést nem szabad leváltani vagy módosítani (pl. új antiretrovirális készítmények hozzáadásával) a SARS-
CoV-2-fertőzés megelőzése vagy kezelése céljából (AIII).
 Azoknál az embereknél, akiknél a COVID19 jelen van, és új diagnózisként HIV merül fel, a klinikusoknak
konzultálniuk kell egy HIV-szakemberrel, hogy meghatározzák az ART megkezdésének optimális idejét (a
részletesebb magyarázatot lásd a szövegben).

Bevezetés
Hozzávetőleg 1,2 millió humán immundeficiencia-vírussal (HIV) fertőzött személy él az Egyesült
Államokban. Ezen személyek többsége gondozott, sokan antiretrovirális terápiában (ART)
részesülnek, és betegségük jól kontrollált. 1 A COVID19-hez hasonlóan a HIV aránytalanul érinti a faji
és etnikai kisebbségeket, valamint az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű személyeket az
Egyesült Államokban;2 ezeknél a demográfiai csoportoknál a rosszabb kimenetelű COVID19
kockázata is nagyobb. A HIV és a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-
CoV-2) társfertőzéséről az információk gyorsan gyarapodnak. Az alábbi szakaszok felvázolják a
SARS-CoV-2-fertőzés megelőzésével és diagnosztizálásával kapcsolatos jelenlegi ismereteket HIV-
fertőzötteknél, a COVID19-ben szenvedő HIV-fertőzöttek kezelését és klinikai eredményeit, valamint
a HIV kezelését a COVID19-járvány idején. Ezen iránymutatások mellett, a US Department of Health

and Human Services (Egészségügyi és Szociális Minisztérium, HHS) Felnőttek és Serdülők
Antiretrovirális Irányelv Bizottsága kifejlesztette az Ideiglenes útmutatás COVID19- és HIV-
fertőzöttek számára c. irányelvet.
COVID19 megelőzése HIV-fertőzöttekben

A COVID19 Kezelési irányelveit összeállító bizottság ugyanazt a megközelítést javasolja a HIV-
fertőzöttek tanácsadásában a SARS-CoV-2-fertőzés megelőzésére irányuló stratégiákkal kapcsolatban,
mint a nem HIV-fertőzötteknél (AIII). Jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy bármely
antiretrovirális (ARV) gyógyszer megakadályozhatja a SARS-CoV-2-fertőzés kialakulását.
A COVID19 diagnosztikai és laboratóriumi vizsgálata HIV-fertőzötteknél

A COVID19 diagnózisa HIV-fertőzöttekben
A Bizottság HIV-fertőzötteknél SARS-CoV-2-fertőzés diagnosztizálására ugyanazt a megközelítést
javasolja, mint nem HIV-fertőzöttekben (lásd a SARS-CoV-2 tesztelése) (AIII). Jelenleg nincs
bizonyíték arra, hogy az akut SARS-CoV-2-fertőzés diagnosztizálására szolgáló nukleinsav-
amplifikációs teszt (NAAT) teljesítményjellemzői eltérőek lennének HIV-fertőzötteknél és nem HIV-
fertőzötteknél. A Bizottság ellenzi a szerológiai tesztek egyedüli használatát az akut SARS-CoV-2-
fertőzés diagnosztizálásában (AIII). Ha mégis diagnosztikai szerológiai vizsgálatot végeznek, az
eredményeket körültekintően kell értelmezni, különösen HIV-ben szenvedő betegeknél, mert a SARS-
CoV-2 és a HIV ellenanyagok közötti keresztreaktivitásról számoltak be. 3
Összefüggés a CD4 sejtszám és a COVID19- és HIV-fertőzés között
A CD4 T-limfocita (CD4) sejtek számának normális tartománya egészséges felnőtteknél körülbelül
500‒1600 sejt/mm3. Azon HIV-fertőzötteknél, akik CD4-száma ≥500 sejt/mm3 hasonló a sejtes
immunitás funkciója, mint a HIV nélküli személyeknél. Ha egy HIV-fertőzött CD4-száma <200
sejt/mm3, az megfelel az AIDS definíciójának. Az ART-vel kezelt betegeknél a kezelés sikerességének
jellemzője, ha a plazma HIV RNS a PCR-vizsgálattal kimutatható szint alatt van. A limfopénia a
COVID19-ben szenvedő betegeknél gyakori laboratóriumi eredmény; HIV-ben szenvedő betegeknél a
klinikusoknak figyelembe kell venniük, hogy az akut COVID19 során kapott CD4-szám nem feltétlenül
tükrözi pontosan a beteg HIV-betegségének stádiumát.
Néhány olyan előrehaladott HIV-ben szenvedő személyről számoltak be, akiknél COVID19 és egy
másik koinfekció lépett fel, köztük a Pneumocystis jirovecii tüdőgyulladás.4,5 Előrehaladott HIV-ben
szenvedő betegeknél gyanított vagy megerősített SARS-CoV-2-fertőzés esetén a klinikusoknak
átfogóbb differenciáldiagnózist kell fontolóra venniük a klinikai tünetek tükrében, és szükség van egy
HIV-szakemberrel folytatott konzultációra (AIII).
A COVID19 klinikai megjelenése HIV-fertőzöttekben

Jelenleg nem ismert, hogy a HIV-fertőzötteknél magasabb-e a SARS-CoV-2-fertőzés előfordulási
gyakorisága vagy a tünetes betegségig való progresszió aránya. Az Egyesült Államokban a HIV-
fertőzöttek körülbelül 50%-a 50 évnél idősebb, és sokuknak olyan társbetegségei vannak, amelyek a
COVID19 súlyosabb formájával társulnak, ideértve a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a szív-
és érrendszeri betegségeket, a dohányzás okozta elváltozásokat, a krónikus tüdőbetegségeket, a
krónikus májbetegségeket és a rákbetegséget.6

Számos esetismertetés és esetsorozat leírja a COVID19 klinikai megjelenését HIV-fertőzötteknél.7-17
Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy a COVID19 klinikai megjelenése hasonló a HIV-betegeknél,
mint a nem HIV-fertőzötteknél. A legtöbb publikált jelentés olyan betegcsoportokat ír le, amelyekben
a HIV-fertőzöttek többsége ART-vel kezelt és virológiai szuppressziót mutat. Következésképpen a
COVID19 hatásának jelenlegi megértése alacsony CD4-számmal rendelkező, előrehaladott HIV-
fertőzötteknél vagy tartós HIV-virémiában szenvedőknél korlátozott.
COVID19 kezelése HIV-fertőzöttekben

A HIV-fertőzöttek COVID19 triázsára és kezelésére vonatkozó ajánlások megegyeznek az
átlagpopulációéval (AIII).
A COVID19 kezelése HIV-fertőzötteknél megegyezik a HIV nélküli személyek kezelésével (AIII). A
COVID19-et gyógyító klinikusoknak, ha HIV-betegük van, gondosan oda kell figyelniük lehetséges
gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatásokra és az átfedő toxicitásokra a COVID19 kezelésére használt
szerek és az antiretrovirális, antimikrobiális és egyéb gyógyszerek között (AIII). Remdesivir
használandó, ahogy az az Irányelvek Remdesivir című fejezetében ajánlott. Nem figyeltek meg
szignifikáns gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatást a remdesivir és az ARV gyógyszerek között.
Dexametazon ugyancsak használandó, ahogy az Irányelvek Kortikoszteroidok című szakaszában
ajánlott. A dexametazon májenziminduktor hatással rendelkezik, és potenciálisan csökkentheti
bizonyos együttesen alkalmazott ARV-gyógyszerek szintjét. Ez a kölcsönhatás azonban várhatóan
nem lesz klinikailag szignifikáns a dexametazonterápia rövid időtartama esetén, (legfeljebb 10 nap) a
RECOVERY vizsgálat alapján. Bár néhány ARV-gyógyszert tanulmányoznak a COVID19
megelőzésére és kezelésére, eddig egyetlen szer sem bizonyult hatékonynak.
A HIV-fertőzötteknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek a vakcinák és a COVID19
lehetséges kezeléseinek klinikai vizsgálataiban. Számos immunmoduláns terápiát próbálnak ki
empirikusan, vagy klinikai vizsgálat részeként súlyos COVID19-betegség kezelésére. Nincsenek adatok
arról, hogy ezek a gyógyszerek biztonságosak-e HIV-fertőzött betegeknél. Ha bebizonyosodott, hogy
egy gyógyszer csökkenti a COVID19-ben szenvedő betegek halálozását az általános populációban,
akkor azt a HIV-ben szenvedő betegek COVID19-kezelésére is alkalmazni kell, kivéve, ha az adatok
azt mutatják, hogy a gyógyszer nem biztonságos vagy nem hatékony ebben a populációban.
HIV-betegek kezelése SARS-CoV-2/HIV-társfertőzés esetén

Az alábbiakban áttekintünk néhány általános szempontot a HIV kezelésével kapcsolatban SARS-CoV-
2/HIV-koinfekcióban szenvedőknél.
 HIV-fertőzötteknek, akiknél COVID19 alakul ki, beleértve a kórházi kezelést igényelőket,
folytatni kell az antiretrovirális terápiát (ART) és az opportunista infekciók profilaxisát, amikor
csak lehetséges (AIII). Az ARV-kezelés megszakítása virémia kiújulásához vezethet és egyes
esetekben gyógyszerrezisztencia kialakulásához. Ha ARV-gyógyszerek nincsenek a kórházi
gyógyszertárban, adjuk a gyógyszereket a beteg otthoni készletéből (ha van).
 HIV-fertőzötteknél a COVID19-et kezelő klinikusoknak konzultálniuk kell egy HIV-
szakemberrel az ARV-gyógyszerek módosítása vagy leváltása előtt. Az ART-kezelést nem
szabad leváltani vagy módosítani (pl. új antiretrovirális készítmények hozzáadásával) a SARS-
CoV-2-fertőzés megelőzése vagy kezelése céljából (AIII). Számos gyógyszert, köztük néhány
ARV-szert (pl. lopinavir/ritonavir, „boost” darunavir és tenofovir-dizoproxil-
fumarát/emtricitabin), értékeltek vagy értékelnek klinikai vizsgálatok során, vagy indikáción túli
(off-label) gyógyszeralkalmazás keretében használnak SARS-CoV-2 kezelésére vagy

megelőzésére. A lopinavir/ritonavir és a darunavir/ritonavir a mai napig nem bizonyult
hatékonynak (lásd: Antivirális terápia).18,19 Két retrospektív tanulmány szerint a tenofovir-
dizoproxil-fumarát/emtricitabin hatása megelőzheti a SARS-CoV-2-fertőzést, a kapcsolódó
kórházi kezelést vagy a COVID19-hez köthető halált;8,20 ezen megállapítások szignifikanciája
azonban kétséges, mivel egyik vizsgálatban sem vették figyelembe megfelelően az olyan
változókat, mint az életkor és a társbetegségek.
 Azoknál a betegeknél, akik HIV-kezelésük részeként vizsgálati ARV-készítményt szednek, ha
lehetséges, meg kell állapodni a vizsgáló csapattal a gyógyszeres kezelés folytatásáról.
 Azoknál a kritikus állapotú betegeknél, akik szondatáplálást igényelnek, néhány ARV-
gyógyszer elérhető folyékony kiszerelésben, és néhány, de nem mindegyik ARV-tabletta
porítható. A klinikusoknak konzultálniuk kell egy HIV-szakemberrel és/vagy gyógyszerésszel,
hogy felmérjék, hogy a tápszondával rendelkező betegek hogyan folytathatják a hatékony ARV-
kezelést. Az információk elérhetőek a gyógyszer alkalmazási előírásában vagy ebben a
dokumentumban.
 Azoknál az COVID19-fertőzötteknél, akiknél új a HIV diagnózisa vagy a HIV szerepel a
kórtörténetükben, de nem szednek ART-t, az ART megkezdésének vagy újraindításának
optimális ideje jelenleg nem ismert. Olyan HIV-fertőzöttek esetében, akik még nem kezdték
meg az ART-t, vagy akik a COVID19 megjelenése előtt több mint 2 hétig nem részesültek
terápiában, a Bizottság azt javasolja, hogy a lehető leghamarabb konzultáljanak egy HIV-
szakemberrel az ART megkezdéséről vagy újrakezdéséről. Ha ART-t kezdenek, a kezelés
fenntartása és a betegek HIV-gondozásba vétele a kórházi elbocsátást követően alapvető
fontosságú. Ha HIV-szakember nem elérhető, klinikai tanácsadás érhető el a National Clinical
Consultation Center forróvonalán, hétfőtől péntekig, reggel 8-tól este 9-ig keleti parti időzóna
szerint.
COVID19 klinikai kimenetelei HIV-fertőzöttekben

Számos, Európából és az Egyesült Államokból származó kis esetsorelemzésben nem figyeltek meg
szignifikáns különbségeket a klinikai kimenetelekben. 7,9-11,13-17 Az amerikai hadsereg veteránjainak
öregedési kohorszvizsgálatának adatait elemezve 253, többnyire férfi HIV-ben és COVID19-ben
szenvedő résztvevő eredményeit hasonlítottak össze 504, csak COVID19-ban szenvedő résztvevő
eredményeivel.12 Ebben az összehasonlításban nem volt különbség a COVID19-hez kapcsolódó kórházi
ápolásban, az intenzív osztályra történő felvételben, az intubációban vagy a halálozásban a HIV-vel
vagy anélkül élő betegeknél. Ezzel szemben az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és Dél-
Afrikából származó kohorszvizsgálatokban rosszabb eredményeket jelentettek, beleértve a
megnövekedett COVID19 mortalitási arányt a HIV-fertőzötteknél.20-23 Egy, egyesült államokbeli
multicentrikus kohorszvizsgálatban, amelyben 286 HIV-ben és COVID19-ben szenvedő beteget
vizsgáltak, az alacsonyabb CD4-szám (azaz <200 sejt/mm3) a virológiai szuppresszió ellenére a
rosszabb kimenetel magasabb kockázatával járt. 23
Különleges szempontok HIV-vel fertőzött terhes nőknél és gyermekeknél, akiknél

COVID19 alakul ki
Jelenleg limitált információ áll rendelkezésre a terhességről és a terhesség kimeneteléről a HIV-ben
szenvedő nőknél, akiknél COVID19 alakul ki, valamint a HIV és COVID19-ben szenvedő
gyermekekről. Ezen Útmutató COVID19 kezelésével foglalkozó szakaszaiban megtalálhatóak a
következő szakaszok: A COVID19 kezelése terhességben és gyermekeknél, valamint az HHS
(Egészségügyi és Szociális Minisztérium) Ideiglenes útmutatása COVID19 és HIV-fertőzöttek számára.

Hivatkozások
1. Harris NS, Johnson AS, Huang YA, et al. Vital signs: status of human immunodeficiency virus testing, viral
suppression, and HIV preexposure prophylaxis—United States, 2013–2018. MMWR Morb Mortal Wkly Rep.
2. Meyerowitz EA, Kim AY, Ard KL, et al. Disproportionate burden of coronavirus disease 2019 among racial
minorities and those in congregate settings among a large cohort of people with HIV. AIDS.
3. Food and Drug Administration. New York SARS-CoV-2 real-time reverse transcriptase (RT)-PCR diagnostic
panel. 2020. Available at: https://www.fda.gov/media/135847/download. Accessed September 8, 2020.
4. Coleman H, Snell LB, Simons R, Douthwaite ST, Lee MJ. Coronavirus disease 2019 and Pneumocystis
jirovecii pneumonia: a diagnostic dilemma in HIV. AIDS. 2020;34(8):1258-1260. Available at:
5. Blanco JL, Ambrosioni J, Garcia F, et al. COVID-19 in patients with HIV: clinical case series. Lancet HIV.
2020;7(5):e314-e316. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32304642.
6. Centers for Disease Control and Prevention. HIV surveillance report: estimated HIV incidence and prevalence
in the United States 2014-2018. 2020. Available at: https://www.cdc.gov/hiv/pdf/library/reports/surveillance/
cdc-hiv-surveillance-supplemental-report-vol-25-1.pdf. Accessed: September 8, 2020.
7. Byrd KM, Beckwith CG, Garland JM, et al. SARS-CoV-2 and HIV coinfection: clinical experience from
Rhode Island, United States. J Int AIDS Soc. 2020;23(7):e25573. Available at:
8. Del Amo J, Polo R, Moreno S, et al. Incidence and Severity of COVID-19 in HIV-Positive Persons Receiving
Antiretroviral Therapy: a cohort study. Ann Intern Med. 2020. Available at:
9. Gervasoni C, Meraviglia P, Riva A, et al. Clinical features and outcomes of HIV patients with coronavirus
disease 2019. Clin Infect Dis. 2020; Published online ahead of print. Available at:
10. Harter G, Spinner CD, Roider J, et al. COVID-19 in people living with human immunodeficiency virus: a case
series of 33 patients. Infection. 2020; Published online ahead of print. Available at:
11. Karmen-Tuohy S, Carlucci PM, Zervou FN, et al. Outcomes Among HIV-Positive Patients Hospitalized With
COVID-19. J Acquir Immune Defic Syndr. 2020;85(1):6-10. Available at:
12. Park LS, Rentsch CT, Sigel K, et al. COVID-19 in the largest U.S. cohort. Presented at: 23rd International
AIDS Conference. 2020. Virtual.
13. Patel VV, Felsen UR, Fisher M, et al. Clinical outcomes by HIV serostatus, CD4 count, and viral suppression
among people hospitalized with COVID-19 in the Bronx, New York. Presented at: 23rd International AIDS
Conference. 2020. Virtual.
14. Shalev N, Scherer M, LaSota ED, et al. Clinical characteristics and outcomes in people living with HIV
hospitalized for COVID-19. Clin Infect Dis. 2020; Published online ahead of print. Available at:
15. Sigel K, Swartz T, Golden E, et al. COVID-19 and people with HIV infection: outcomes for hospitalized
patients in New York City. Clin Infect Dis. 2020; Publsihed online ahead of print. Available at:

16. Stoeckle K, Johnston CD, Jannat-Khah DP, et al. COVID-19 in hospitalized adults with HIV. Open Forum
Infect Dis. 2020;7(8). Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32864388.
17. Vizcarra P, Perez-Elias MJ, Quereda C, et al. Description of COVID-19 in HIV-infected individuals: a
singlecentre, prospective cohort. Lancet HIV. 2020;7(8):e554-e564. Available at:
18. Cao B, Wang Y, Wen D, et al. A trial of lopinavir-ritonavir in adults hospitalized with severe COVID-19. N
19. Chen J, Xia L, Liu L, et al. Antiviral activity and safety of darunavir/cobicistat for the treatment of COVID-
19. Open Forum Infect Dis. 2020;7(7):ofaa241. Available at:
20. Davies MA. HIV and risk of COVID-19 death: a population cohort study from the Western Cape Province,
South Africa. medRxiv. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32637972.
21. Bhaskaran K, Rentsch CT, MacKenna B, et al. HIV infection and COVID-19 death: population-based cohort
analysis of UK primary care data and linked national death registrations within the OpenSAFELY platform.
medRxiv. 2020. Available at: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.08.07.20169490v1.
22. Geretti A, Stockdale A, Kelly S, et al. Outcomes of COVID-19 related hospitalisation among people with HIV
in the ISARIC WHO Clinical Characterisation Protocol UK Protocol: prospective observational study.
medRxiv. 2020. Available at: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.08.07.20170449v1.
23. Dandachi D, Geiger G, Montgomery MW, et al. Characteristics, comorbidities, and outcomes in a multicenter
registry of patients with HIV and coronavirus disease-19. Clin Infect Dis. 2020. Available at:

Az influenza és a COVID19

Influenza elleni védőoltás
 Bár a COVID19-ben szenvedők influenza elleni oltásáról nincsenek adatok, a többi akut légzőszervi fertőzés
gyakorlata alapján a Bizottság azt javasolja, hogy a COVID19-ben szenvedők inaktivált vírust tartalmazó influenza
elleni oltást kapjanak (BIII). A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) útmutatót adott ki az influenza
elleni védőoltás időzítéséhez COVID19-ben szenvedő fekvőbetegek és járóbetegek számára (lásd Ideiglenes útmutató a
rutinszerű és az influenza elleni immunizáláshoz a COVID19-világjárvány alatt).
Az influenza és a COVID19 diagnózisa, amikor influenzavírusok és a SARS-CoV-2 is terjednek
 Csak teszteléssel lehet megkülönböztetni a súlyos akut légzési szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) és az
influenzavírus által okozott fertőzéseket, és azonosítani a SARS-CoV-2 és az influenzavírus koinfekcióját.
 Amikor a SARS-CoV-2 és az influenzavírusok együtt keringenek, a Bizottság mindkét vírusra tesztelést javasol
minden akut légúti betegséggel kórházban fekvő személynél (AIII).
 Amikor a SARS-CoV-2 és az influenzavírusok együtt keringenek, a Bizottság javasolja az akut légúti betegségben
szenvedő járóbetegek tesztelését influenzára is, ha az eredmény megváltoztatná a beteg klinikai kezelését (BIII).
 A klinikai körülményektől függően mérlegelni kell az egyéb kórokozók vizsgálatát, különösen olyan influenzás
betegeknél, akiknél a bakteriális szuperinfekció jól ismert szövődmény.
 Lásd a CDC Információ klinikusoknak az influenzavírus teszteléséről és az Amerikai Fertőző Betegségek Társasága
(IDSA) Klinikai gyakorlat irányelvei c. összefoglalókat további információkért.
Az influenza antivirális kezelése, amikor influenzavírusok és a SARS-CoV-2 is terjednek
 Az influenza kezelése minden betegnél azonos, függetlenül a SARS-CoV-2-koinfekciótól (AIII).
 A Bizottság javasolja, hogy a kórházba került betegeknél a lehető leghamarabb kezdjék meg az oszeltamivirrel az
influenza empirikus kezelését, anélkül, hogy megvárnák az influenzateszt eredményeit (AIIb).
 Az influenza antivirális kezelése akkor állítható le, ha az influenza nukleinsav kimutatási vizsgálattal már nem
mutatható ki a felső légúti mintákban nem intubált betegeknél, valamint mind a felső, mind az alsó légúti mintákban az
intubált betegek esetében.
 Influenza miatt kórházban és nem kórházban kezelt betegek esetében lásd a CDC és az IDSA ajánlásait az influenza
antivirális terápiájával kapcsolatban.
Bevezetés
Az influenza aktivitását az Egyesült Államokban a 2020–2021-es influenzaszezonban nehéz
megjósolni, és földrajzilag, valamint a súlyos akut légúti szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2)
közösségi kockázatcsökkentő intézkedései szerint változhat. 2020 elején az influenza aktivitásának
hirtelen csökkenése egybeesett a SARS-CoV-2 elleni védekezési intézkedések bevezetésével az
Egyesült Államokban és számos ázsiai országban. 1-4 Nagyon alacsony szintű víruscirkulációt figyeltek
meg Ausztráliában, Chilében és Dél-Afrikában illetve a déli félteke tipikus influenzaszezonjában
2020-ban.5 A klinikusoknak figyelniük kell a helyi influenza- és a SARS-CoV-2-aktivitást (például a
helyi és állami közegészségügyi adatok és az egészségügyi intézményekben végzett vizsgálatok

nyomon követésével), hogy tájékozódhassanak az akut légzőszervi betegségben szenvedő betegek
értékeléséről és kezeléséről.
Influenza elleni védőoltás

Nincsenek adatok az influenza elleni vakcinák biztonságosságáról, immunogenitásáról vagy
hatékonyságáról enyhe COVID19-ben szenvedő, vagy COVID19-ből gyógyuló betegeknél. Ezért
ezeknél a betegeknél az influenza elleni oltás optimális időzítése nem ismert. A más etiológiájú enyhe
betegségben szenvedők oltásának biztonságosságát és hatásosságát dokumentálták. 6 Az egyéb akut
légúti fertőzések nyomán kialakult gyakorlat alapján a Bizottság azt javasolja, hogy a COVID19-ben
szenvedők inaktivált influenzavakcinát kapjanak (BIII). A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi
Központ (CDC) útmutatót adott ki az influenza elleni védőoltás időzítéséhez COVID19-ben szenvedő
fekvőbetegek és járóbetegek számára (lásd Ideiglenes útmutató a rutinszerű és az influenza elleni
immunizáláshoz a COVID19-világjárvány alatt). Nem ismert, hogy a dexametazon vagy más, a
COVID19 kezelésére használt immunmoduláló terápia befolyásolja-e az influenza elleni vakcinára
adott immunválaszt. A bizonytalanság ellenére azonban mindaddig, amíg az influenzavírusok
keringenek, a be nem oltott, COVID19-ben szenvedő személynek meg kell kapnia az influenza elleni
oltást, miután jelentősen javult vagy felépült a COVID19-ből. Lásd az influenzaoltási ajánlásokat a
CDC-től és Az immunizálási gyakorlatokkal foglalkozó tanácsadó bizottságtól.
Az influenza klinikai jellemzői COVID19-cel összehasonlítva

A szövődmény nélküli, klinikailag enyhe influenza jelei és tünetei átfedést mutatnak az enyhe
COVID19 tüneteivel. Ízlelés- és szagláskiesés mindkét betegségnél előfordulhat, bár ezen tünetek
gyakoribbak COVID19-ben, mint influenzában. A láz nem minden esetben jelentkezik ezen
betegségekben, különösen immunszupprimált vagy idős betegeknél. Az influenza és a COVID19
szövődményei hasonlóak lehetnek, de az influenza szövődményei és a súlyos betegség tipikusan a
betegség megjelenésétől számított egy héten belül jelentkeznek, míg a súlyos COVID19 a betegség
második hetében jelentkezik. A jelek és tünetek átfedése miatt, amikor a SARS-CoV-2 és az
influenzavírusok együtt keringenek, mindkét vírus diagnosztikai vizsgálatára szükség van akut
légzőszervi betegeknél a SARS-CoV-2 és az influenzavírus megkülönböztetéséhez, valamint a SARS-
CoV-2 és influenza koinfekció azonosításához. Influenza A vagy B vírus és SARS-CoV-2 koinfekciót
leírtak esettanulmányokban és esetsorelemzésekben, 7-11 de az ezen vírusokkal való koinfekció
gyakorisága, súlyossága és kockázati tényezői az egyes vírusokkal önmagukban való megfertőződéssel
összehasonlítva nem ismertek.
Melyik beteget teszteljük SARS-CoV-2-re és influenzára?

Ha az influenzavírus és a SARS-CoV-2 együtt kering a közösségben, akkor a SARS-CoV-2-tesztet és
az influenzatesztet minden feltételezett COVID19-cel vagy influenzával kórházba kerülő betegnél el
kell végezni (lásd SARS-CoV-2-fertőzés tesztelése) (AIII). Amikor az influenzavírus és a SARS-
CoV-2 együtt kering a közösségben, akkor SARS-CoV-2-tesztet kell végezni a COVID19-gyanús
járóbetegeknél, valamint az influenzateszt elvégzését fontolóra lehet venni a feltételezetten
influenzával fertőzött járóbetegeknél, ha az eredmény megváltoztatná a betegség kezelését (BIII).
Számos multiplex eljárás, amely a SARS-CoV-2 és az influenza A és B vírusokat észleli, megkapta az
Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóságának (FDA) sürgősségi felhasználási
engedélyét, és 15 perc és 8 óra közötti idő alatt eredményt adhat egyetlen légúti mintán. 12,13
A rendelkezésre álló influenzatesztekről, beleértve a betegek vizsgálatának klinikai algoritmusait

SARS-CoV-2 és influenzavírus együttes keringése esetén, további információkat lásd a CDC
Információ klinikusoknak az influenzavírus teszteléséhez és az Amerikai Fertőző Betegségek Társaság
(IDSA) ajánlását az influenza tesztek használatáról és az eredmények értelmezéséről. 14
Melyik beteg kapjon antivirális kezelést influenzára?

Amikor a SARS-CoV-2 és az influenzavírusok együtt keringenek a közösségben, az egyik vagy
mindkét vírusfertőzés gyanújával kórházi kezelést igénylő betegeknek a lehető leghamarabb meg kell
kapniuk az oszeltamivirt mint influenzaellenes kezelést, anélkül, hogy megvárnák az influenzateszt
eredményeit (AII).14 Az influenza kezelése minden beteg esetében azonos, a SARS-CoV-2
koinfekciótól függetlenül (AIII). Lásd CDC Influenzavírus elleni antivirális gyógyszerek:
Összefoglalás klinikusoknak, beleértve klinikai algoritmusok feltételezett vagy igazolt influenzás beteg
antivirális kezelésére, ha a SARS-CoV-2 és az influenzavírus együtt keringenek, és az IDSA Klinikai
gyakorlat irányelvei című összefoglaló ajánlásait az influenza antivirális kezelésére.
Ha a COVID19 diagnózisa vagy más etiológia megerősítést nyer, és ha egy felső légúti mintán végzett
influenza nukleinsav kimutatási vizsgálat eredménye negatív:
 Nem intubált betegnél: Az influenza antivirális kezelése leállítható.
 Intubált betegnél: Az influenza elleni antivirális kezelést folytatni kell, és ha alsó légúti minta
(pl. endotracheális aspirátum) biztonságosan levehető, akkor azt influenza nukleinsav
kimutatással tesztelni kell. Ha az alsó légúti minta is negatív, az influenza antivirális kezelése
leállítható.
A kórházi beteg kezelésének szempontjai feltételezett vagy igazolt SARS-CoV-2 és

influenzavírus koinfekció esetén
 A COVID19 kezelésében alkalmazható kortikoszteroidok elnyújthatják az influenza
vírusreplikációját és a vírus RNS kimutatását, és rossz kimenetellel járhatnak együtt. 14,15
 Az oszeltamivir nem hat SARS-CoV-2 ellen.16 Oszeltamivir remdesivirrel való interakciója nem
ismert.
 A standard adag oszeltamivir jól felszívódik még a kritikus állapotú betegekben is. Azoknak a
betegeknek, akik nem tolerálják az orális vagy bélbe beadott oszeltamivirt (pl. gyomorpanaszok,
felszívódási zavar vagy gyomor-bélrendszeri vérzés miatt), az intravénás peramivir adható.14
Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a peramivir hatna SARS-CoV-2 ellen.
 A CDC nem ajánlja az inhalációs zanamivirt és az orális baloxavirt influenza kezelésére kórházi
betegeknél, a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok hiánya miatt (lásd CDC
Influenza elleni antivirális gyógyszerek: Összefoglalás klinikusoknak). Nincsenek adatok arról,
hogy a zamamivir hat SARS-CoV-2 ellen. A baloxavir nem hat SARS-CoV-2 ellen.16
 Korlátozott adatok alapján a közösségben szerzett másodlagos bakteriális tüdőgyulladás és a
COVID19 együttes előfordulása ritkának tűnik, és gyakrabban fordulhat elő influenza
esetén.17,18 A közösségben szerzett tüdőgyulladás tipikus bakteriális okai súlyos influenzában
szenvedőknél a Staphylococcus aureus (meticillinrezisztens S. aureus [MRSA] és meticillinre
érzékeny S. aureus [MSSA]), Streptococcus pneumoniae és az A csoportú Streptococcusok.14
 Azoknál a COVID19-ben szenvedő betegeknél, akiknél új légzési tünetek jelentkeznek lázzal
vagy légzési nehézséggel, illetve ezek nélkül, egyértelmű diagnózis nélkül, meg kell vizsgálni a
nozokomiális influenza lehetőségét.

Hivatkozások
1. Kuo SC, Shih SM, Chien LH, Hsiung CA. Collateral benefit of COVID-19 control measures on influenza
activity, Taiwan. Emerg Infect Dis. 2020;26(8):1928-1930. Available at:
2. Soo RJJ, Chiew CJ, Ma S, Pung R, Lee V. Decreased influenza incidence under COVID-19 control measures,
Singapore. Emerg Infect Dis. 2020;26(8):1933-1935. Available at:
3. Suntronwong N, Thongpan I, Chuchaona W, et al. Impact of COVID-19 public health interventions on
influenza incidence in Thailand. Pathog Glob Health. 2020;114(5):225-227. Available at:
4. Lei H, Xu M, Wang X, et al. Non-pharmaceutical interventions used to control COVID-19 reduced seasonal
influenza transmission in China. J Infect Dis. 2020; Published online ahead of print. Available at:
5. Olsen SJ, Azziz-Baumgartner E, Budd AP, et al. Decreased influenza activity during the COVID-19
pandemic—United States, Australia, Chile, and South Africa, 2020. MMWR Morb Mortal Wkly Rep.
6. Centers for Disease Control and Prevention. Contraindications and precautions. General best practice
guidelines for immunization: best practices guidance of the advisory committee on immunization practices
(ACIP). 2020. Available at: https://www.cdc.gov/vaccines/hcp/acip-recs/general-recs/contraindications.html.
Accessed October 16, 2020.
7. Hashemi SA, Safamanesh S, Ghasemzadeh-Moghaddam H, Ghafouri M, Azimian A. High prevalence of
SARS-CoV-2 and influenza A virus (H1N1) coinfection in dead patients in Northeastern Iran. J Med Virol.
2020; Published online ahead of print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32720703.
8. Huang BR, Lin YL, Wan CK, et al. Co-infection of influenza B virus and SARS-CoV-2: A case report from
Taiwan. J Microbiol Immunol Infect. 2020; Published online ahead of print. Available at:
9. Yue H, Zhang M, Xing L, et al. The epidemiology and clinical characteristics of co-infection of SARS-CoV-2
and influenza viruses in patients during COVID-19 outbreak. J Med Virol. 2020; Published online ahead of
print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32530499.
10. Cuadrado-Payan E, Montagud-Marrahi E, Torres-Elorza M, et al. SARS-CoV-2 and influenza virus
coinfection. Lancet. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32423586.
11. Wu X, Cai Y, Huang X, et al. Co-infection with SARS-CoV-2 and influenza A virus in patient with
pneumonia, China. Emerg Infect Dis. 2020;26(6):1324-1326. Available at:
12. Food and Drug Administration. Coronavirus disease 2019 (COVID-19) emergency use authorizations for
medical devices. Individual EUAs for molecular diagnostic tests for SARS-CoV-2. 2020. Available at: https://
www.fda.gov/medical-devices/coronavirus-disease-2019-covid-19-emergency-use-authorizations-
medicaldevices/vitro-diagnostics-euas#individual-molecular. Accessed October 16, 2020.
13. Centers for Disease Control and Prevention. Table 4. Multiplex assays authorized for simultaneous detection
of influenza viruses and SARS-CoV-2 by FDA. 2020. Available at: https://www.cdc.gov/flu/professionals/
diagnosis/table-flu-covid19-detection.html. Accessed October 16, 2020.
14. Uyeki TM, Bernstein HH, Bradley JS, et al. Clinical practice guidelines by the Infectious Diseases Society of
America: 2018 update on diagnosis, treatment, chemoprophylaxis, and institutional outbreak management of

seasonal influenza. Clin Infect Dis. 2019;68(6):e1-e47. Available at:
15. Zhou Y, Fu X, Liu X, et al. Use of corticosteroids in influenza-associated acute respiratory distress syndrome
and severe pneumonia: a systemic review and meta-analysis. Sci Rep. 2020;10(1):3044. Available at:
16. Choy KT, Wong AY, Kaewpreedee P, et al. Remdesivir, lopinavir, emetine, and homoharringtonine inhibit
SARS-CoV-2 replication in vitro. Antiviral Res. 2020. Available at:
17. Vaughn VM, Gandhi T, Petty LA, et al. Empiric antibacterial therapy and community-onset bacterial
coinfection in patients hospitalized with COVID-19: a multi-hospital cohort study. Clin Infect Dis. 2020;
published online ahead of print. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32820807.
18. Adler H, Ball R, Fisher M, Mortimer K, Vardhan MS. Low rate of bacterial co-infection in patients with
COVID-19. Lancet Microbe. 2020. Available at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32835331.

A függelék, 1. táblázat: COVID19 kezelési irányelveit összeállító
bizottság tagjai
Név Munkahely
Társelnökök
Roy M. Gulick, MD, MPH Weill Cornell Medicine, New York, NY
H. Clifford Lane, MD National Institutes of Health, Bethesda, MD
Henry Masur, MD National Institutes of Health, Bethesda, MD
Ügyvezető titkár
Alice K. Pau, PharmD National Institutes of Health, Bethesda, MD
Tagok
Judith Aberg, MD Icahn School of Medicine at Mount Sinai, New York, NY
Adaora Adimora, MD, MPH University of North Carolina School of Medicine, Chapel Hill, NC
Jason Baker, MD, MS Hennepin Healthcare/University of Minnesota, Minneapolis, MN
Lisa Baumann Kreuziger, MD, MS Versiti/Medical College of Wisconsin, Milwaukee, WI
Roger Bedimo, MD, MS University of Texas Southwestern/Veterans Affairs North Texas Health
Care System, Dallas, TX
Pamela S. Belperio, PharmD Department of Veterans Affairs, Los Angeles, CA
Stephen V. Cantrill, MD Denver Health, Denver, CO
Craig Coopersmith, MD Emory University School of Medicine, Atlanta, GA
Eric Daar, MD Harbor-UCLA Medical Center, Torrance, CA
Susan L. Davis, PharmD Wayne State University School of Pharmacy, Detroit, MI
Amy L. Dzierba, PharmD New York-Presbyterian Hospital, New York, NY
Laura Evans, MD, MSc University of Washington, Seattle, WA
John J. Gallagher, DNP, RN Univsersity of Pittsburgh Medical Center, Pittsburgh, PA
Rajesh Gandhi, MD Massachusetts General Hospital/Harvard Medical School, Boston, MA
David V. Glidden, PhD University of California San Francisco, San Francisco, CA
Birgit Grund, PhD University of Minnesota, Minneapolis, MN
Erica J. Hardy, MD, MMSc Warren Alpert Medical School of Brown University, Providence, RI
Carl Hinkson, MSRC Providence Health & Services, Everett, WA

Brenna L. Hughes, MD, MSc Duke University School of Medicine, Durham, NC
Steven Johnson, MD University of Colorado School of Medicine, Aurora, CO
Marla J. Keller, MD Albert Einstein College of Medicine/Montefiore Medical Center, Bronx,
NY
Arthur Kim, MD Massachusetts General Hospital/Harvard Medical School, Boston, MA
Jeffrey L. Lennox, MD Emory University School of Medicine, Atlanta, GA
Mitchell M. Levy, MD Warren Alpert Medical School of Brown University, Providence, RI
Gregory Martin, MD, MSc Emory University School of Medicine, Atlanta, GA
Susanna Naggie, MD, MHS Duke University School of Medicine, Durham, NC
Andrew T. Pavia, MD University of Utah School of Medicine, Salt Lake City, UT
Nitin Seam, MD National Institutes of Health, Bethesda, MD
Steven Q. Simpson, MD University of Kansas Medical Center, Kansas City, KS
Susan Swindells, MBBS University of Nebraska Medical Center, Omaha, NE
Pablo Tebas, MD University of Pennsylvania, Philadelphia, PA
Phyllis Tien, MD, MSc University of California, San Francisco/San Francisco VA Healthcare
System, San Francisco, CA
Alpana A. Waghmare, MD Seattle Children’s Hospital, Seattle, WA
Kevin C. Wilson, MD Boston University School of Medicine, Boston, MA
Jinoos Yazdany, MD, MPH University of California, San Francisco, San Francisco, CA
Philip Zachariah, MD, MSc Columbia University Irving Medical Center, New York, NY
Közösségi tagok
Danielle M. Campbell, MPH University of California, Los Angeles, Los Angeles, CA
Carly Harrison LupusChat, New York, NY

Hivatali tagok, az Egyesült Államok kormányának képviselői
Timothy Burgess, MD Department of Defense, Bethesda, MD
Joseph Francis, MD, MPH Department of Veterans Affairs, Washington, DC
Virginia Sheikh, MD, MHS Food and Drug Administration, Silver Spring, MD
Timothy M. Uyeki, MD, MPH Centers for Disease Control and Prevention, Atlanta, GA
Robert Walker, MD Biomedical Advanced Research and Development Authority, Washington,

DC
Amerikai Egyesült Államok Kormányának Támogató csoportja
Laura Bosque Ortiz, BS National Institutes of Health, Bethesda, MD
John T. Brooks, MD Centers for Disease Control and Prevention, Atlanta, GA
Richard T. Davey, Jr., MD National Institutes of Health, Bethesda, MD
Laurie K. Doepel, BA National Institutes of Health, Bethesda, MD
Robert W. Eisinger, PhD National Institutes of Health, Bethesda, MD
Alison Han, MD (Co-Team National Institutes of Health, Bethesda, MD

Coordinator)
Elizabeth S. Higgs, MD, DTM&H, National Institutes of Health, Bethesda, MD

MIA
Martha C. Nason, PhD (Biostatistic National Institutes of Health, Bethesda, MD

Support)
Kanal Singh, MD, MPH (Co-Team National Institutes of Health, Bethesda, MD

Coordinator)
Ügyvezető titkár asszisztensei
Page Crew, PharmD, MPH National Institutes of Health, Bethesda, MD
Safia Kuriakose, PharmD Leidos Biomedical Research, Inc., in support of NIAID, Frederick, MD
Andrea M. Lerner, MD, MS National Institutes of Health, Bethesda, MD

A függelék, 2. táblázat: COVID19 kezelési irányelveit összeállító
bizottság Pénzügyi nyilatkozat COVID19-kezeléssel vagy -
diagnosztikával foglalkozó vállalatok részére

Beszámolási időszak: 2019. október 1. - 2020. szeptember 30.
Pénzügyi nyilatkozat
Bizottsági tagok
Vállalat Kapcsolat
Judith Aberg, MD Atea Pharmaceuticals Kutatási támogatás

Emergent BioSolutions Kutatási támogatás
Gilead Sciences Kutatási támogatás
Pfizer Kutatási támogatás
Regeneron Kutatási támogatás
Adaora Adimora, MD, MPH Gilead Sciences Kutatási támogatás
Merck & Co. Tanácsadó testület, szaktanácsadó
Jason Baker, MD, MS Gilead Sciences Kutatási támogatás
Humanigen Kutatási támogatás
Lisa Baumann Kreuziger, MD, MS 3M Részvénytulajdonos, egy alkalmazott
házastársa
Quercegen Pharmaceuticals Nem jóváhagyott gyógyszerek tanácsadó
testülete
Versiti Alkalmazott
Roger Bedimo, MD, MS Gilead Sciences Tanácsadó testület
Merck & Co. Tanácsadó testület
ViiV Healthcare Tanácsadó testület, kutatási támogatás
Pamela S. Belperio, PharmD None Nem ismert
Laura Bosque Ortiz, BS None Nem ismert
John T. Brooks, MD None Nem ismert
Timothy Burgess, MD None Nem ismert
Danielle M. Campbell, MPH ViiV Healthcare Csúcstalálkozó résztvevője

Stephen V. Cantrill, MD None Nem ismert
Craig Coopersmith, MD None Nem ismert
Page Crew, PharmD, MPH None Nem ismert
Eric Daar, MD Genentech Szaktanácsadó
Gilead Sciences Szaktanácsadó, kutatási támogatás
Merck & Co. Szaktanácsadó, kutatási támogatás
ViiV Healthcare Kutatási támogatás
Richard T. Davey, Jr., MD Semmi Nem ismert
Susan L. Davis, PharmD Merck & Co. Honoraria
Laurie K. Doepel, BA Semmi Nem ismert
Amy L. Dzierba, PharmD Semmi Nem ismert
Robert W. Eisinger, PhD Semmi Nem ismert
Laura Evans, MD, MSc Semmi Nem ismert
Joseph Francis, MD, MPH Semmi Nem ismert
John J. Gallagher, DNP, RN Medtronic Szaktanácsadó
Rajesh Gandhi, MD Semmi Nem ismert
David V. Glidden, PhD Gilead Sciences Szaktanácsadó
Merck & Co. Tanácsadó testület
Birgit Grund, PhD Semmi Nem ismert
Roy M. Gulick, MD, MPH Semmi Nem ismert
Alison Han, MD Semmi Nem ismert
Erica J. Hardy, MD, MMSc Semmi Nem ismert
Carly Harrison AstraZeneca Tanácsadó testület
Aurinia Pharmaceuticals Tanácsadó Testület, részvényes
Elizabeth S. Higgs, MD, DTM&H, Semmi
MIA Nem ismert
Carl Hinkson, MSRC Semmi Nem ismert
Brenna L. Hughes, MD, MSc Merck & Co. Tanácsadó testület
Steven Johnson, MD ViiV Healthcare Tanácsadó testület
Marla J. Keller, MD Semmi Nem ismert

Bizottsági tag
Vállalat Kapcsolat
Arthur Kim, MD Semmi Nem ismert

Safia Kuriakose, PharmD Semmi Nem ismert
H. Clifford Lane, MD Semmi Nem ismert
Jeffrey L. Lennox, MD Semmi Nem ismert
Andrea M. Lerner, MD, MS Semmi Nem ismert
Mitchell M. Levy, MD Inotrem Kutatási támogatás
Gregory Martin, MD, MSc Beckman Coulter Szaktanácsadó
Genentech Adat- és biztonságfigyelő bizottság
elnöke/tagja
Regeneron Szaktanácsadó
Henry Masur, MD Semmi Nem ismert
Susanna Naggie, MD, MHS AbbVie Kutatási támogatás
Gilead Sciences Kutatási támogatás
Vir Biotechnology Tanácsadó Testület, részvényes
Martha C. Nason, PhD Bristol-Myers Squibb Részvényes
Company
Medtronic Részvényes
Alice K. Pau, PharmD Semmi Nem ismert
Andrew T. Pavia, MD GlaxoSmithKline Szaktanácsadó (influenzához
kapcsolódóan)
Nitin Seam, MD Semmi Nem ismert
Virginia Sheikh, MD, MHS Semmi Nem ismert
Steven Q. Simpson, MD Semmi Nem ismert
Kanal Singh, MD, MPH Semmi Nem ismert

Bizottsági tag
Vállalat Kapcsolat
Susan Swindells, MBBS ViiV Healthcare Kutatási támogatás
Pablo Tebas, MD Inovio Pharmaceuticals Kutatási támogatás
Phyllis Tien, MD, MSc Merck & Co. Kutatási támogatás
Timothy M. Uyeki, MD, MPH Semmi Nem ismert
Alpana A. Waghmare, MD AlloVir Kutatási támogatás
Ansun BioPharma Kutatási támogatás
Kyorin Pharmaceutical Co. Tanácsadó testület
Robert Walker, MD Semmi Nem ismert
Kevin C. Wilson, MD Semmi Nem ismert
Jinoos Yazdany, MD, MPH AstraZeneca Szaktanácsadó, kutatási támogatás
Eli Lilly and Company Szaktanácsadó
Pfizer Szaktanácsadó
Philip Zachariah, MD, MSc Merck & Co. Kutatási támogatás

A COVID19 Kezelesi Iranyelvei

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A COVID19 Kezelesi Iranyelvei

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

COVID-19 Treatment Guidelines

Coronavirus Disease 2019 (COVID-19)

Látogasson el a https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/ weboldalra az Irányelvek legfrissebb

Hogyan hivatkozzon a COVID19 kezelési irányelvekre:

COVID-19 Treatment Guidelines 1

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 2

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 3

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

SARS-CoV-2-fertőzés megelőzése és kivédése

COVID-19 Treatment Guidelines 4

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

SARS-CoV-2-ellenes monoklonális antitestek

Kinázinhibitorok: A baricitinib és más Janus-kináz-gátlók, valamint a Bruton-féle

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 6

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Utoljára frissítve: 2021. február 3.

COVID-19 Treatment Guidelines 7

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Ajánlás minősítési séma

COVID-19 Treatment Guidelines 10

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 13

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Utoljára frissítve: 2020. december 17.

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 15

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 16

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 17

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Utoljára frissítve: 2021. február 11.

A SARS-CoV-2-fertőzés diagnosztikai tesztelése

COVID-19 Treatment Guidelines 18

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 21

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 22

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 23

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Utoljára frissítve: 2021. február 11.

Az ajánlások minősítése: A = Erős; B = Közepes; C = Opcionális

Általános megelőző intézkedések

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 25

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 26

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 28

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

COVID-19 Treatment Guidelines 29

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/

Letöltve 2021.02.14-én https://www.covid19treatmentguidelines.nih.gov/