Az SI mértékegységrendszer alapmennyiségei és mértékegységei

Alapn1ennyiség Mértékegység Használható nem SI Megjegyzés

tnértékegység
Megnevezése Jele Megnevezése Jele Megnevezése Uele)
Hosszúság l n1éter m
Tömeg m kilogram kg
Idő 1 másodperc s nap ( d), óra (h), ld-24h,
(secundum) perc (min) 1 h=60min=3600s Hámori Zoltán
Hőmérséklet T kelvin K Celsius fok (°C) Hőmérséklet-különb-
ség esetén 1 K = 1 °C
Villa1nos ára1nerösség 1 a1nper A
Fényerősség fv candela cd
Anyag1nennyiség n mol mol
Kiegészitő mennyiségek
Az elektrotechnika alapjai
Síkszög a, fi stb. radián rad fok (0 ) 1°= ml80rad
Térszög Ú) szteradián sr 9. ldadás

Az elektrotechnikában használt fontosabb

SI prefixumok fizikai mennyiségek jelölése és mértékegysége
A prefixum A mennyiség A mértékegység
elnevezése jele elnevezése jele
Neve Jele Számértéke
1018
Villamos töltés Q Coulomb c
exa E Villamos ára1nerösség 1 Amper A
peta p 1015 Villamos feszültség,
tera T 1012 potenciálkülönbség u Volt v
giga G 109 Villamos térerősség E V/m
tnega M 10' Villamos eltolás D C/m 2
kilo k 10 3 Villarnos energia, munka w Joule J, V·A·s
p
hekto h 102 Villamos teljesítmény Watt W,V·A
deka da 10 1
Villamos ellenállás R Ohm Q

deci d 10-1 Villamos vezetés G Sie1nens s

centi c 10-2
Kapacitás e Farad F
Mágneses térerősség H A/m
milli m 10-3
Mágneses fluxus <P Weber Wb, V·s
1nikro ~1 10-6
Mágneses indukció B Tesla T, V·s/m2
na no 10-9
n
10-12
Mágneses gerjesztés e Amper A
piko p Mágneses ellenállás Rm A/Wb
femto f 10-15 Induktivitás L Henry H
atto a 10-18 Frekvencia f Hertz Hz, l/s
Tankönyvmester Kiadó,
Körfrekvencia OJ l/s, rad/s
Periódusidő T s Budapest
Impedancia z Q, V/A
A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács javaslatára a tankönyv használatát az Tartalomjegyzék
oktatási miniszter 53663/2001. számon a 2001/2002. tanévtől engedélyezte.

Sorozatszerkesztő: Futterer László ELŐSZÓ............................................................................................................ 7

Lektor: Horváth Ernő 1. ALAPFOGALMAK................................................................................... 9
1.1. Az anyag szerkezete............................................................................ 9
©Hámori Zoltán, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006, 2007, 2008, 2010 1.2. A villamos töltés fogalma.................................................................... 10
© Tankönyvmester Kiadó, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006, 2007, 2008, 2010 1.3. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok............................................... 11
1.4. Villamos feszültség és potenciál......................................................... 12
1.5. Példák, feladatok................................................................................. 13
Felelős szerkesztő: Putankó Anna
2. AZ EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI.................... 15
Borítóterv: Szlovencsák Ádám
2.1. Villamos {lfamerősség .... .................................. ... ... ... ....................... ... 16
2.2. Villamos ellenállás és vezetőképesség................................................ 16
A könyv ábráit az Újpesti Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium 2.3. Ohm törvénye...................................................................................... 18
tanulói készítették Horváthné Tőkei Zsuzsanna tanárnő vezetésével 2.4. Kirchhoff törvényei............................................................................. 18
2.4.1. Kirchhoff!. (csomóponti) törvénye.......................................... 19
2.4.2. Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény) .................................... 19
9. kiadás
2.5. Eredő ellenállás................................................................................... 20
2.5.1. Soros kapcsolású ellenállások eredője..................................... 20
Felelős kiadó: a Tankönyvmester Kiadó ügyvezetője 2.5.2. Párhuzamos kapcsolású ellenállások eredője.......................... 21
2.5.3. Vegyes kapcsolású ellenállások eredője.................................. 22
ISBN 978 963 27 5 049 1 2.6. Feszültségosztó.................................................................................... 23
2.7. Áramosztó ........................................................................................... 25
A tankönyv megrendelhető: 2.8. A feszültség, áramerősség és ellenállás mérése.................................. 26
Tankönyvmester Kiadó 2.8.1. A villamos feszültség mérése................................................... 26
1143 Budapest, 2.8.2. Az áramerősség mérése............................................................ 26
Szobránc u. 6-8. 2.8.3. Az ellenállás mérése................................................................. 27
Tel.:(!) 880-4986 2.9. Műszerek méréshatárának bővítése .................................................... 28
Fax: (1) 880-4987 2.9.1. A feszültségmérők méréshatárának bővítése........................... 28
www.tankönyvmester.hu 2.9.2. Az áramerősség-mérők méréshalárának bővítése.................... 29
e-mail: info@tankonyvmester.hu 2.10. Példák, feladatok............................................................................... 30
2.11. A villamos munka (energia) és teljesítmény számítása ... :................. 37
2.11.1. A villamos munka számítása................................................. 37
2.11.2. A villamos teljesítmény számítása........................................ 37
A könyv formátuma: B/5 2.12. A villamos energiaforrások üzemállapotai
Teijedelme: 19 (A/5) ív és teljesítményviszonyai.................................................................... 38
Azonossági szám: TM-11001 2.13. A villamos áram hőhatása................................................................. 41
Készült az MSZ 5601: 1983 és 5602: 1983 szerint 2.14. A villamos áram vegyi hatása........................................................... 42
Szedés, nyomdai előkészítés: EMU Bt. 2.15. Példák, feladatok............................................................................... 45
Nyomta és kötötte: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft., Budapest
 VILLAMOS TÉR ...................................................................................... . 48 6.5.2. Kondenzátor váltakozó áramú körben .................................... . 92
3.
3.1. Coulomb törvénye .............................................................................. . 48 6.5.3. Tekercs váltakozó áramú körben ............................................ . 94
3.2. A villamos tér ábrázolása ................................................................... . 50 6.6. Összetett váltakozó áramú körök ....................................................... . 96
3.3. Villamos térerősség ............................................................................ . 52 6.6.1. Ellenállás és tekercs soros kapcsolása (soros RL-kör) ........... . 96
3.4. A szigetelőanyagok viselkedése villamos térben ............................... . 53 6.6.2. Ellenállás és tekercs párhuzamos kapcsolása
3.5. Kondenzátorok ................................................................................... . 55 (párhuzamos RL-kör) ................................................................. 97
3.6. A kondenzátorok kapcsolásai ............................................................. . 57 6.6.3. Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolása
3.7. Példák, feladatok ................................................................................ . 59 (soros RC-kör) ......................................................................... . 99
62 6.6.4. Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolása
4. MÁGNESES TÉR ..................................................................................... .
63 (párhuzamos RC-kör) .............................................................. . 100
4.1. A mágneses tér mennyiségi jellemzői ................................................ .
63 6.6.5. Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolása
4.1.1. Mágneses indukció .................................................................. .
64 (soros RLC-kör) ....................................................................... 101
4.1.2. Mágneses fluxus ...................................................................... .
65 6.6.6. Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolása
4.1.3. Mágneses ge1jesztés ................................................................ .
4.1.4. Mágneses térerősség ............................................................... . 66 (párhuzamos RLC-kör) ............................................................ . 103
67 6.6.7. Ellenállás, tekercs és kondenzátor vegyes kapcsolása ............ . 106
4.1.5. Összefüggés a mágneses indukció és a térerősség között.. .... .
4.1.6. Dia- és paramágneses anyagok ............................................... . 68 6. 7. A váltakozó áramú körök teljesítménye és munkája .......................... . 107
68 6.8. A váltakozó áramú körök mennyiségeinek mérése ............................ . 108
4.1.7. Ferromágneses anyagok .......................................................... .
69 6.9. Példák, feladatok ................................................................................ . 109
4.2. Mágnesezési görbék ........................................................................... .
4.2.1. Az első mágnesezési görbe ..................................................... . 69 7. HÁROMFÁZISÚ FESZÜLTSÉGRENDSZER ........................................ . 114
4.2.2. Változó irányú átmágnesezés, a hiszterézis ............................ . 70 7 .1. A szimmetrikus háromfázisú feszültség előállítása ............................ . 114
4.3. Lágy- és keménymágneses anyagok .................................................. . 72 7.2. A háromfázisú rendszer kapcsolásai .................................................. . 115
4.4. Példák, feladatok ................................................................................ . 73 7.3. A háromfázisú rendszer teljesítménye ............................................... . 118
76 7.4. A háromfázisú teljesítmény mérése ................................................... . 119
5. ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ ...................................................... .
76 7.5. Forgó mágneses tér ............................................................................ . 120
5.1. Mozgási indukció ............................................................................... .
79 7 .5.1. Kétfázisú forgó mágneses tér. ................................................. . 121
5.2. Nyugalmi indukció ............................................................................. .
79 7 .5.2. Háromfázisú forgó mágneses tér ............................................ . 123
5.2.1. Önindukció .............................................................................. .
80 7.6. Példák, feladatok ................................................................................ . 124
5.2.2. Kölcsönös indukció ................................................................. .
5.2.3. Örvényáramok ......................................................................... . 82 8. VILLAMOS GÉPEK ................................................................................. 127
5.3. Példák, feladatok ................................................................................ . 83 8.1. Transzformátorok ......................................................... „ „.„ ......... „ .... . 127
86 8.1.1. Egyfázisú transzformátorok ..... „ . „ .. „ ......... „ ........................... . 127
6. VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK ............................................................ .
6.1. A szinuszos váltakozó feszültség előállítása ...................................... . 86 8.1.2. Az egyfázisú transzformátorok szerkezete „ . „ . „ „ „ „ ... „ .... „ . „ .. 128
87 8.1.3. Az egyfázisú transzformátor üzemállapptai.. .... „ „ .. „ „ .... „ ...... . 130
6.2. A váltakozó feszültség és áram jellemzői .......................................... .
6.3. A váltakozó feszültség és áram ábrázolási módjai ............................. . 89 8.1.4. Háromfázisú transzfom1átorok ........................ „ ..................... . 132
89 8.1.5. Takarékkapcsolású transzfo1mátor .......................................... . 136
6.3.1. Ábrázolás szinuszgörbékkel... ................................................. .
89 8.1.6. Ivhegesztő transzformátorok ................................................... . 138
6.3.2. Ábrázolás forgó vektorokkal.. ................................................. .
90 8.2. Szinkrongépek .................................................................................... . 139
6.4. A fázis, a fáziskülönbség, a fázisszög fogalma és ábrázolása ........... .
8.2.1. Szinkrongenerátorok ............................................................... . 139
6.5. Ellenállás, kondenzátor és tekercs viselkedése
91 8.2.2. Szinkronmotorok ..................................................................... . 142
váltakozó áramú körben ..................................................................... .
91 8.3. Aszinkrongépek .................................................................................. . 143
6.5.1. Ellenállás váltakozó áramú körben ......................................... .
 7

8.3.1. Háromfázisú aszinkronmotorok .............................................. . 143

Előszó
8.3.2. Egyfázisú aszinkronmotorok .................................................. . 150
8.4. Egyenáramú gépek ............................................................................. . 151
8.4.1. Az egyenáramú gépek működési elve .................................... . 152
8.4.2. Az egyenáramú gépek szerkezete ........................................... . 154 Ez az Elektrotechnika alapjai c. könyv, amit kezében tart a kedves Olvasó, a Tankönyv-
8.4.3. Az egyenáramú generátorok működési jellemzői ................... . 156 mester Kiadó villamos ipari és rokon szakmák számára kifejlesztett tankönyvcsaládjának
8.4.4. Egyenáramú motorok .............................................................. . 157 egyik alapozó tankönyve.
8.5. Példák, feladatok ................................................................................ . 168 A tankönyv az elektrotechnikai alapfogalmak meghatározásával kezdődik, majd a szerző
9. ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK ......................... . 173 az egyenáramú áramkörök alaptörvényeit ismerteti. A villamos és mágneses tér jellem-
9.1. A szerelvények és készülékek általános jellemzői ............................. . 173 zőinek, törvényszerűségeinek bemutatása után könyv az elektromágneses indukcióval
9 .2. A kapcsolókészülékek alkalmazási csoportjai ................................... . 174 foglalkozik. Az erősáramú képzésben résztvevők megimerkedhetnek a háromfázisú
9.3. Kézi működtetésű kapcsolók ............................................................. . 174 feszültségrendszerrel, a villamos gépek legfontosabb fajtáival, az erősáramú szerel-
9.4. Nyomógombok és jelzőlámpák .......................................................... . 176 vényekkel és készülékekkel. A tankönyv az elektrotechnika témakör fokozatos kibon-
9.5. Sorkapcsok ......................................................................................... . 177 tásával, egymásra építve, logikus sorrendben tárgyalja a teljes anyagot. A megértést a
9.6. Mágneskapcsolók, időrelék ................................................................ . 178 fejezetek végén található példák és feladatok segítik.
9.7. Mágneskapcsolók vezérlő alapkapcsolásai ........................................ . 179 A tankönyv elméleti anyagának jobb megértését és begyakorlását segíti az Elektro-
9.8. Kondenzátorok ................................................................................... . 181 technikai feladatgyűjtemény c. kötet.
9.9. Villamos automatikaelemek ............................................................... . 183
A könyv az OKJ-ben előírt követelményeknek megfelelő ta1ialommal készült. Az egyes
9.9.1. Végálláskapcsolók .................................................................. . 183
témákat az előírásoknak megfelelő mélységben dolgozza fel.
9.9.2. Nyomáskapcsolók ................................................................... . 184
185 Mindazoknak, akik további ismereteket szeretnének szerezni az egyes szorosan, ill.
9.9.3. Hőmérséklet-érékelők ........................................................... .
9.9.4. Mozgatómotorok ..................................................................... . 187 tágabban kapcsolódó témákban, ajánljuk a tankönyvcsalád
190 TM-11002 Kerékgyártó László: Elektrotechnika,
10. VILLAMOS VEZETÉKEK ...................................................................... .
190 TM-11003 Zombori Béla: Az elektronika alapjai,
10.1. Köpeny nélküli és köpenyes vezetékek ........................................... .
193 TM-11004 Zombori Béla: Elektronika,
10.2. Kábelek ............................................................................................. .
TM-11008 Gyetván Károly: A villamos mérések alapjai,
10.3. A vezetékek méretezése .................................................................... 197
TM-11009 Czilik István: A villamos gyakorlatok alapjai,
10.3.1. Méretezés feszültségesésre .................................................... 197
TM-11201 Kerékgyártó László: Elektrotechnikai feladatgyűjtemény,
10.3.2. Méretezés melegedésre .......................................................... 199
TM-11209 Gyetván Károly-Futterer László: Villamos mérési feladatok
10.4. Példák, feladatok ............................................................................... 202
TM-12009 Örhegyi Imre: Villamos gépek
11. VILLAMOS VEZETÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK e. tankönyveit.
, ,
TULARAMVEDELME , ............................................................................ . 204
A felsorolt könyvek az adott témákat más-más szempontok alapján dolgozzák fel, így
11.1. Olvadóbiztosítók .............................................................................. . 204
forgatásuk a tanulás során nemcsak azért célszer[í, mert szélesítik a tudást és kiegészítő
11.1.1. D-rendszerű biztosítók .......................................................... . 205
infom1ációhoz juttatják a tárgykörben az érdeklődőt, hanem azért is, mert rendszer-
11.1.2. Nagyteljesítményű (késes) olvadóbiztosítók ........................ . 208
;szemléletre tanítanak.
11.2. Kismegszakítók (kisautomaták) ....................................................... . 210
11.3. Ikerfémes hőrelék ............................................................................. . 212
~redményes tanulást és szakmai sikereket kíván minden kedves Olvasójának a
11.4. Termisztoros hővédelem ................................................................... . 213
11.5. Kompakt megszakítók ...................................................................... . 214
Tankönyvmester Kiadó
 9

1. ALAPFOGALMAK

1.1. Az anyag szerkezete

A villamos jelenségek az anyag atomos szerkezetéből következnek.
Az anyag atomjai elemi részecskékből épülnek fel. A villamos jelenségek szempontjából
az atomokat a következőképpen modellezzük. Az atomokat két fő részre osztjuk: az
atommagra és a körülötte keringő elektronokra. Ezt a modellt megalkotójáról Bohr-
/éle atommodellnek nevezzük.
Az atommagot további két fajta elemi részecskék alkotják: a protonok és a neutronok.
Az atommag körül az elektronok közelítőleg körpályán keringenek. Az atommag körül
keringő elektronok száma a semleges atomban egyenlő a protonok számával.

A különböző anyagok atomjaiban más-más számú elemi részecske található.

Az elektronok meghatározott rendben helyezkednek el a különböző sugarú pályáikon.
A legkülső pályán elhelyezkedő elektronokat vegyértékelektronoknak nevezzük. Mivel
ezek szakadnak el a legkönnyebben az atomtól, ezé1t meghatározó jelentőségűek a
villamos jelenségek szempontjából. Ezen kívül a vegyé1iékelektronok által kapcsolódnak
össze az atomok egymással vagy más anyagok atomjaival. A vegyértékelektronokon
belüli atomrészt atomtörzsnek is nevezzük.
Az atomokat alkotó elemi részecskék kölcsönhatása tartja egyben az atomokat. Az
elemi részecskék között:
• tömegvonzásból eredő,
•villamos,
• mágneses kölcsönhatást
_klilönböztethetünk meg.
:z elektrotechnika szempontjából e két utóbbi kölcsönhatásnak van jelentősége.
ét vagy több összekapcsolódó atom molekulát képez.
f110lekulák külső hatásra (pl. oldódás, hőhatás) ionokra bomlanak. Az ionok
~tronhiánnyal vagy elektrontöbblettel rendelkező molekularészek. Pl. a kénsav
vízben való oldódáskor elektronhiányos hidrogénionokra (szokásos jelöléssel
elektrontöbblettel rendelkező szulfátionokra (SO/) bomlik szét, disszociál.
 ALAPFOGALMAK
10
A villamos jelenségek szempontjából az anyagok halmazállapotának is nagy jelen-
tősége van·. A gyakorlatban a villamos jelenségeket a legtöbbször szilárd halmaz-
állapotú anyagnál tapasztaljuk. Az elektrokémia folyamatai általában folyékony
halmazállapotú anyagban jönnek létre. Egyes villamos jelenségek (pl. a villámlás,
villamos ív) légnemű anyagokban keletkeznek.
1.2. A villamos töltés fogalma
A villamos jelenségek alapja az atomokban lévő protonok és elektronok közötti
kölcsönhatás.
A protonok és az elektronok között vonzást tapasztalunk, protonok és protonok,
valamint elektronok és elektronok között taszító hatás észlelhető. A protonok és az
elektronok kölcsönható képességét villamos töltésnek nevezzük. Megállapodás-
szerűen a protonok töltését pozitívnak, az elektronok töltését negatívnak tekintjük.
Az atommagban lévő neutronoknak nincs villamos töltésük.
A villamos töltés jele Q, mértékegysége a coulomb, jele C, amelyet Coulomb tör-
vénye alapján is értelmezhetünk (1. a 3.1. alfejezetet). Eszerint:
KétÜc()\lfÓnlb~yiKlii~~~<faJfis,Xi~iTI~t~i;t~yoÍsa~Bóf,)égu,res té1·ben.·(gyac
korlatiJagI~~egőb~ll!is);~~XP?ÚJ~Ytfün.
<.-.·./<, ;_--;,:._,•,·>::-,,:.,.-„,/"<·;<<---·-"-'"'"''''',';';„•
e;rp:yel hat egyipás~a, >
----·-.-„;--;,/:- --.-:;,;,-· ------- „-
A gyakorlatban coulomb nagyságú nyugvó töltések nem fordulnak elő, hiszen
9 · l 09 N nagyságú villamos erőhatásokat nem tapasztalunk.
A proton és az elektron töltését elemi töltésnek nevezzük. Mivel proton-proton,
elektron-elektron és proton-elektron viszonylatban a kölcsönhatás azonos mértékű,
ezért a protonok és elektronok töltését egyenlőknek tekintjük. Ezeknek a részecs-
kéknek a töltése rendkívül kicsi. Egy elektron töltése:
e =-l,6·10- 19 e.
Ebből következően 1 C töltés 6,24·10 18 elektron vagy ugyanennyi proton töltésé-
vel egyenlő.
A villamos kölcsönhatás, a töltés, a protonok és elektronok alapvető tulajdonsága,
amelyet megváltoztatni, megszüntetni nem lehet.
A gyakorlatban előforduló tárgyakban általában az elektronok és protonok száma
egyenlő. Ebben az esetben a tárgyak villamos kölcsönhatást nem mutatnak.
Ha a protonok száma nagyobb az elektronokénál (pl. dörzsölés hatására), akkor a
tárgy pozitív töltésű, ha az elektronok száma nagyobb, a tárgy negatív töltésű.
VEZETŐ, SZIGETELŐ ÉS FÉLVEZETŐ ANYAGOK 11
A protonok és elektronok villamos kölcsönhatásából következően az azonos töltésű
tárgyak között taszítás, az ellentétes töltésű tárgyak között vonzás tapasztalható.
Az ionoknak is van töltésük. A példaként már említett hidrogénion az elektronhiá-
nya miatt pozitív töltésű (ezt fejezi ki a H+ jelölés), míg a szulfátion a két elektron-
többlete következtében negatív töltésű (S04-).
1.3. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok
Azokat az anyagokat, amelyekben sok szabadon elmozduló töltéssel rendelkező ré-
szecske van, vezetőknek nevezzük. Vezetők a fémek, a szén, az elektrolitok (sa-
vak, sók és lúgok vizes oldatai) és az ionizált gázok, gőzök.
A fémek (szilárd halmazállapotban) és a szén kristályos anyagok. Atomtörzseik a
kristályok rácspontjaiban helyezkednek el. A vegyérték-elektronok az atomtör-
zsekről leszakadva rendezetlen mozgást végeznek a kristályos szerkezetben. Ezek-
ben az anyagokban az elektronok a szabad töltéshordozók.
Az elektrolitok folyékony halmazállapotú oldatok, amelyekben a disszociáció kö-
vetkeztében savak, sók vagy lúgok ionjai mozognak szabadon. Az elektrolitokban
tehát az ionok a szabad töltéshordozók.
A légnemű anyagok atomjai, molekulái külső hatásra (pl. hő, fény stb.) ionizálód-
.--.;' -----
· · hatnak. Az így keletkező ionok képeznek szabadon elmozduló töltéseket.
A vezető anyagok jellemzője, hogy egységnyi térfogatú részükben viszonylag sok
szabad töltéshordozó található a többi anyaghoz képest.
Azokat az anyagokat, amelyekben a töltéssel rendelkező részecskék döntő többsé-
ge helyhez kötött, szigetelőanyagoknak nevezzük. Ilyenek általában a nemfémes
anyagok (pl. az ún. műanyagok), a nem ionizált gúzok (pl. a levegő) és az ionokat
nem tartalmazó folyadékok (pl. az olajok).
'Jökéletes, szabad töltéseket egyáltalán nem tartalmazó szigetelőanyag nincs, csak
~;yezetőkhöz képest sok nagyságrenddel kevesebbet tartalmaznak egységnyi térfo-
!;atban.
'"~~!vezetők jellemzője, hogy az egységnyi térfogatukban lévő szabad töltéshor-
. ~ók száma a vezető és szigetelőanyagokra jellemző értékek közé esik. A félve-
ők anyaga lehet szilícium (Si), gennánium (Ge), szelén (Se) vagy egyes vegyü-
~k, pl. gallium-arzenid (GaAs), indium-foszfid (InP).
aj<orlatban a legtöbbször a szilíciumot alkalmazzák. A szabad töltéshordozók
)t három vegyértékű (pl. bór, alumínium, indium) ill. öt vegyértékű (pl. fosz-
timon, arzén) anyagok ötvözésével állítják a szükséges értékűre.
12 ALAPFOGALMAK PÉLDÁK, FELADATOK 13

A gyakorlatban alkalmazott feszültségek értékei széles tartományt ölelnek fel. Néhány

1.4. Villamos feszültség és potenciál példa:

Az 1.1. ábra két pozitív töltésű gömböt mutat. A bal oldali gömb legyen rögzített, a •rádiók, televíziók antennáiról származó jelek: 1 µV -10 mV;
jobb oldali szabadon elmozdulhat. •számítógépek áramkörei: 5 V;
+Q1 +Q •fogyasztói hálózat: 230-400 V;

0
t
•energiaszállító távvezetékek: 10- 750 kV.
x x
A B p
WAa Wa
UAa
)1
Ua
1.5. Példák, feladatok
WA
UA
:1
1.1. ábra. A villamos feszültség és potenciál fogalma Példák

Amíg a töltések közötti taszítóhatás következtében a jobb oldali gömb elmozdul az A 1. Mekkora a feszültség azon két pont között, ahol 5 C töltés elmozdulásakor 1150 J
pontból a B pontba, WAB munkavégzés történik. munkavégzés történik?

Az A és B pontok közötti feszültség a két pont között elmozduló, egységnyi töltésre A feszültség: u w 1150 W·s
se
230 v.
jutó munkával, munkavégző képességgel egyenlő. Q

A feszültség jele U. UAB = WAB 2. Egy 3 C nagyságú töltés elmozdul az UA = 15 V potenciálú pontból az U8 =7 V
Q potenciálú pontba. Mekkora munkavégzés jellemzi a töltést?
A feszültség mértékegysége a V (volt).
A két pont közötti feszültség:
1v =.!!...
lC UAB = UA - Ua = 15 V - 7V = 8 V.
Két pont között 1 volt a feszültség, ha az ott elmozduló 1 coulomb töltést 1 joule A munkavégzés:
munkavégzés jellemez.

Ha a munkavégző képességet valamilyen kitüntetett ponthoz viszonyítjuk, akkor

potenciálról beszélünk.

Pl. az 1.1. ábra kitüntetett pontja legyen P, akkor az A pont potenciálja UA, a B pont
potenciálja Ua. A P pontot nullapotenciálú helynek tekintjük. :fEgy 12 V-os akkumulátor két kivezetése között elmozduló 5 C töltés mennyi munkát
Az elméleti vizsgálódások során legtöbbször a végtelenben lévő pontot tekintjük ez?
nullapotenciálúnak, míg a gyakorlati elektrotechnikában a potenciált a földhöz szokás
viszonyítani.
A tér két pontja közötti feszültséget értelmezhetjük a két pont közötti potenciál- ~kkora a tér azon pontjának a potenciálja, ahova a viszonyítási pontból elmozduló
különbségként is. Az 1.1. ábra jelöléseivel: töltés 1,5 J munkát végez?
UAB = UA - Ua.
14 ALAPFOGALMAK 15

Ellenőrző kérdések 2. AZ EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK

1. Milyen atommodell alapján tudjuk értelmezni a villamos jelenségeket? ALAPTÖRVÉNYEI
2. Milyen kölcsönhatások jellemzik az elemi részecskéket?
3. Mit értünk villamos töltés alatt és mi a töltés mértékegysége?
4. Mi jellemző a vezető anyagokra és milyen fajtáit különböztetjük meg?
5. Mi jellemzi a szigetelőanyagokat?
A töltések kölcsönhatásában rejlő energiát általában villamos áramkörben haszno-
sítjuk.
6. Milyen tulajdonságúak a félvezetők?
Az áramkör részei: a villamos energiaforrás, a fogyasztó és az előbbieket összekö-
7. Hogyan értelmezzük a villamos feszültséget?
tő vezetők (2.1. ábra).
8. Hogyan értelmezzük a potenciált?
3
·9, Mit jelent az, hogy a dugaszolóaljzat két pontja ~özött 230 V a feszültség? Q,I I>

1
+ 2

lu ~

2.1. ábra. A villamos áramkör részei

J villamos energiaforrás; 2 fogyasztó (izzólámpa); 3 összekötő vezeték

A villamos energiaforrás olyan energia-átalakító berendezés, amelyben a befekte-

tett energia töltésszétválasztást végez. A befektetett energia lehet mechanikai, ké-
miai, hő-, fényenergia stb. Így az energiaforrás pozitív pólusán elektronhiány, ne-
pólusán elektrontöbblet keletkezik. A szétválasztott töltések közötti vonzóha-
eredményezi az energiaforrás feszültségét, amelyet megállapodás szerint min-
a pozitív saroktól a negatív sarok felé mutatónak tekintünk.
„ - ;:->>:-'-'-,,- "i_ _- ->-<:,;:,:·_:-: _<:-- :_-:-,_--:_ -_-; - _>_'.------- "'.- ---_:--_<>_-_ -:-' ~-;"; -- ; _ :-·- ---: ':;
/áfl!J'Jl~ ~pergiafgrf"áspofaritása nem ·változik...•.
;,•,,,,,,.,,,"'"'''''\•,'' M'"''·'·;• 0

amlás irányát az energiaforrás pozitív pólusán kifele mutatónak tekintjük, ez

ellentétes az elektronok mozgásirányával. Ez a technikai áramirány.
áram csak zárt áramkörben jöhet létre. Az áramlást elindíthatjuk az áram-
iktato'1t kapcsoló zárásával, ill. megszüntethetjük a kapcsoló nyitásával.
 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI VILLAMOS ELLENÁLLÁS ÉS VEZETŐKÉPESSÉG 17
16

2.1. Villamos áramerősség Az ellenállás reciprokát vezetőképességnek nevezzük, jele G:

A töltésáramlást mennyiségileg a villamos áramerősséggel jellemezzük. Az áram- _!_=G.

R
erősségjele: I.
' " , ' A vezetőképesség mértékegysége a S (siemens).
Az áramerősség a vezető .ker.esztmetszetén egységnyi idő alatt áthaladó töltés-
mennyiség. _!_=S.
n
1 S a vezetőképessége az 1 0. ellenállásnak.
l=Q.
t A vezető ellenállása annak anyagától, hosszától, keresztmetszetétől és hőmérsék­
Az áramerősség mértékegysége az A (amper). letétől függ.
Állandó hőmérsékleten a vezető ellenállása egyenesen arányos az 1 hosszával, for-
lA= IC. dítottan arányos az A keresztmetszetével, az arányosságitényező p, - a vezető anya-
1s
i
Egy vezetőben 1 A az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1 s alatt 1 C töltés gának fajlagos ellenállása: R = P ·A .
halad át.
Afajlagos ellenállás az egységnyi hosszú és egységnyikeresztmetszetű
anyag ellenállása.

2.2. Villamos ellenállás és vezetőképesség Mértékegysége az előző összefüggés alapján határozható meg:

A töltések áramlását az áramkörben lévő anyagok akadályozzák, korlátozzák. Ezt a R·A

p =l - .
hatást fejezzük ki a villamos ellenállás fogalmával. Az ellenállás jele: R.
O.·m2
A~ áramkör két p:Ontja kÖiötti ellenállás alatt a két pont közötti feszültség és az --=0.m.
ott folyó áramerősség hányadosát értjük. m
gyakorlatban a vezetők keresztmetszetét sokszor mm 2 -ben mérik, ezért gyakran
Másképpen, az ellenállás a két pont közötti egységnyi áramerősséget létrehozó
feszültség: l a'lkozhatunk a f aJ'l agos e 11ena'11'as n mm-' , 'kegysegeve
merte , , 1 1s.
.
m
R=U.
I jó vezető anyagok fajlagos ellenállása kicsi, a szigetelőanyagoké nagy értékű. A
í)les vezetők ellenállása jó közelítéssel egyenesen anínyos a hőmérséklettel, a
Az ellenállás mértékegysége az 0. (ohm).
}fémes anyagoké pedig azzal fordítottan arányos. A" megváltozott ellenállást a
getkcző összefüggéssel számíthatjuk:
H2=~.
!A R2 = R1 + R, · a·(Tz -7;)= R1 ·(1 +a·LIT),
Az áramkör két pontja között 1 0. az ellenállás, ha ott 1 V feszültség hatására 1 A tf:1 a hőmérséklet megváltozása előtti ellenállás, a a hőmérsékleti együttható
erősségű áram folyik. &:iellemz6), a LIT = T2-T 1 a hőmérséklet megváltozása. Néhány anyag fajla-
Az ellenállás kifejezést áramkorlátozó alkatrészek megnevezésére is használják. !fc;nállása és hőmérsékleti együtthatója, 20 °C hőmérsékleten, a 2.1. táblázat-
hat6.
18 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI KIRCHHOFF TÖRVÉNYEI 19

Fajlagos ellem\lhísok és hőmérsékleti együtthatók. 2.1. táblázat 2.4.1. Kirchhoff 1. (csomóponti) törvénye
Anyag Fajlagos Hőmérsékleti
Egy áramkör csomópontja alatt kettőnél több vezető csatlakozási pontját értjük.
ellenállás, p, együttható
a, A csomóponti törvény kimondja, hogy:
Qmm 2 Qm 1
- - -oc A csomópontba befolyó áramok összege egyenlő a kifolyó áramok összegével.
m
1,60 . 10-2 1,60 . 10-' 4,0. 10-)
Ezüst
Vörösréz 1,75 . 10-2 1,75 . 10-' 3,9 . 10-) A 2.2. ábra szerint: / 1 = /2 + /3 •
Alumínium 2,80. 10-2 2,80. 10-' 3,6 . 10-) Ha az összefüggést nullára redukáljuk, akkor:
1,00. 10-' 1,00 . 10-' 5,0 . 10-)
Vas 11 -12 -13 =0.
Szén* 6,70. 10' 6,70. 10-1 -4,5 . 10-'
1,00. 10 5 Rövidebb jelöléssel: LI = 0.
Bakelit* 1,00·10"
(A 'I,- ejtsd: szumma - az összegzés jele.)
Üverr* 5,00 . 10" 5,00. 10"
ö
3,00 . 10" 3,00. 10" Ez utóbbi összefüggés alapján Kirchhoff L törvénye kimondja, hogy a csomópont
Porcelán*
5,00. 10" áramainak irány szerinti összege nulla.
Transzformátorolaj* 5,00 . 10"
*tájékoztató érték
2.4.2. Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény)
A 2.2. ábra A pontjából elindulva az áramkörben, és tetszőleges úton visszajutva
2.3. Ohm törvénye az A pontba, egy hurkot írunk le. A huroktörvény kimondja:

Ohm törvénye - amely tapasztalati törvény - a következő.

Egy áramkör két pontja között folyó áramerősség egyenesen arányos a két pont fa 2.2. ábra A pontjából, az óramutató járásával egyező irányban, az R 2 ellenál-
közötti feszültséggel, és fordítottan arányos a két pont közötti ellenállással. on keresztül körüljárt hurokra felírható (a körüljárási iránnyal ellentétes feszült-
et negatívnak tekintve): -U+U 1+U2=0.
l= u videbb alakban általánosítva: L U =0.
R'
Ohm törvényéből következik, hogy ha egy R értékű ellenálláson l erősségű áram l1
folyik, akkor az ellenállás sarkain V=l·R feszültség van. Az így kifejezett feszült- --1>
séget szokás fesziiltségesésnek is nevezni.
+
R,~ 12 ~ t'
2.4. Kirchhoff törvényei
iu c~u,t tu, R,
R,

Összetett áramkörökben, más néven villamos hálózatokban, amelyek több fogyasz- A

tót, esetleg több energiaforrást tartalmaznak, alkalmazhatjuk Kirchhoff törvényeit. 2.2. ábra. Villamos hálózat
 EREDŐ ELLEN ÁLLÁS 21
Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI
20

Az egyenletet osztva az áramerősséggel, megkapjuk az eredő ellenállást:

2.5. Eredő ellenállás R,=R 1+R 2+···+R„.
Minden, tetszőlegesen összetett ellenállás-kapcsolás helyettesíthető egyetlen ellen- Eszerint:
állással, amelyre ugyanakkora feszültséget kapcsolva ugyanakkora áramot vesz fel
A soros kapcsolású ellenállások eredője a részellenállások összege.
az energiaforrásból.
Ezt a helyettesítő ellenállást nevezzük R, eredő ellenállásnak (2.3. ábra). Egyenlő nagyságú, n számú R ellenállás esetén: R,=n·R.
Az összefüggésekből látható, hogy a soros ellenállások eredője bármelyik részel-
R,
--!>
l ~ lenállásnál nagyobb.
R,
+ R" R, +
2.5.2. Párhuzamos kapcsolású ellenállások eredője
iu R,
R,
tu
Párhuzamosan kapcsolt (azonos feszültségre kapcsolt) /1 számú ellenállás eredőjét
a csomóponti törvény felhasználásával határozhatjuk meg.
A
A 2.5.a) ábra alapján felírható a csomóponti egyenlet:
2.3. ábra. Az eredő ellenállás fogalma
1=1 1+12 +···+1„.
I 1

2.5.1. Soros kapcsolású ellenállások eredője

--!>
l,~ 1, ~ l,i --!>

A n számú, soros kapcsolású ellenállás eredője a huroktörvény alapján határozha- u~ R"

tó meg (2.4. ábra).
A soros kapcsolás miatt mindegyik ellenálláson azonos áramerősség folyik.
A 2.4.a) ábra A jelű pontjából az óramutató járásával egyező irányba haladva, ír-
a) b)
juk fel a hurokegyenletet: -U+U 1+U2 +„·+U,=0.
2.5. ábra. Ellenállások párhuzamos kapcsolása
Az egyenletet átrendezve írható: U=U 1+U2 +·„+U,.
R, R, R„ R, áramerősségeket Ohm törvénye alapján kifejezve, (az 1 értékét a 2.5.b) ábra

1j u, --';>
u,
-..:..;;. ~ 1j int): u u u
-=-+-+„·+-.
u

~
u A
u
~
R, R1 R2 R,
szültséggel elosztva az egyenletet az eredő ellenállás általános összefüggésére
.k: 1 1 1 1
-=-+-+„·+-
a) b) R, R, R2 R„'
2.4. ábra. Soros kapcsolású ellenállások eredője
i~f.~\tenállás reciproka egyenlő a· részellenállások reciprokainak
A feszültségeket az 1 áramerősséggel és az ellenállásokkal kifejezve (az U értékét.
a 2.4.b) ábra alapján): 1·R,=1 ·R 1+1 ·R 2 +·· ·+1 ·R„.
éz~~~.,~
 Az EGYENÁRAMÚ FESZÜLTSÉGOSZTÓ 23
22 ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI

Egyenlő értékű, n számú R ellenállás esetén írható: Az eredő ellenállás fogalmának bevezetésével jelentősen leegyszerűsödik az ösz-
szetett áramkörök számítása. Segítségével megkerülhető a Kirchhoff-törvények
1 1 1 n
H

-=n·-, ebbol - = - alapján felírt sokismeretlenű egyenletrendszer megoldása.

R, R R, R
Az utóbbi kifejezés reciprokát véve, az egyenlő ellenállások párhuzamos eredője:
R
R, =-. 2.6. Feszültségosztó
n
Gyakran szükséges két párhuzamos ellenállás eredőjét számítani:
Tekintsük a 2.6.a) ábra két, soros kapcsolású ellenállását! A soros kapcsolás miatt
1 1 1 a két ellenálláson azonos az 1 áramerősség. Ohm törvénye szerint az ellenállásokon
-=-+-.
R, R1 R2 eső feszültségek: U 1=/·R 1, U2=1·Rz.
Az összefüggés jobb oldalát közös nevezőre hozva:
1 R2 + R1
-=~-~

R, R, ·R2

' a ki'.
es . k'at k'epezve: R,
' rec1pro
1eJezes = R, ·R2
R1 +R2
A szokásos rövidítéssel: R, = R 1xR2 (ejtsd R 1 replusz R2). a) b)
2.6. ábra. Feszültségosztó
Kétellen~lliÍs p!Íl:hl!zam,qs.e~edőjél megkapjuk,· há a k~f ellén<Íllás sZ.Óiz~.lát
osztjukaz öss~egük](eL ·
két összefüggés hányadosát képezve és az 1 áramerősséggel egyszerűsítve:

1 1 1 1 U, R,
·· r···ugges
- mm
· den tagia· az e11ena'II'asok vezeto'képes- -=-
Az -=-+-+···+- ossze U2 R2
R, R1 R2 R"
ségétjelenti: G,=G 1+G2 +·„+G", tehát a párhuzamos ellenállások vezetőképessége ntos kifejezéshez jutunk, ami szerint:
összeadódik. Ebből következik, hogy párhuzamos kapcsolással az eredő vezetőké­
x«i'l<afesolású ellenállások feszültségeinek aránya egyenlő ~ megfelelő
pesség növekszik, az ellenállás pedig csökken. Ennek alapján belátható, hogy:
L}~ll~s~k.arányával.
•A. ~árh\l~a!Tlo~ kapcsü,láseredő ellenállás.a kisebb a Je1;ki:set1b .ré.sz:~llen­
áÍlásnáLisc .r a törvényszerűségen alapul a feszültségosztó működése, amelyet a 2.6.b) áb-
~mléltet. Az energiaforrás U feszültségét tekintjük a feszültségosztó Ub, beme-
eszültségének, az R2 ellenállás feszültségét az osztó Uk, kimeneti feszültségé-
2.5.3. Vegyes kapcsolású ellenállások eredője huroktörvény alapján belátható, hogy a kimeneti feszültség kisebb lesz,
"'. bemeneti. A kapcsolás „leosztja" a bemeneti feszültséget.
Vegyes kapcsolásról akkor beszélünk, ha az áramkörben sorosan és párhuzamosan
kapcsolt ellenállások is vannak. A megoldásra ilyenkor nem lehet egy általánosan ~netiés a kimeneti feszültség viszonyát az előző összefüggés alapján hatá-
használható összefüggést megadni. Ekkor a vizsgált áramkörben előforduló elemi 'uk meg.
soros és párhuzamos kapcsolásokat megoldva, lépésről lépésre haladva jutunk el' bemeneti feszültség az R 1 és R2 összegén, az Uk; kimeneti feszültség pedig
az eredő ellenállás értékéig. enáJláson esik. Az előző kifejezés által megfogalmazott törvényszerűséget
A módszer alkalmazását a 2.10. alfejezet 8. példájában tanulmányozhatjuk. a írható:
24 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI ÁRAM OSZTÓ 25

Vb, R1+R2 2. 7. Áram osztó

Uki Rz
Ebből a kimeneti feszültség kifejezhető (az egyenlet reciprokát szorozva az V1;e fe- Két, párhuzamosan kapcsolt ellenállás esetén az ellenállások közös pontjfüoz csat-
lakozó vezetőben folyó áram két részre oszlik. Az ilyen kapcsolást szokás áram-
, 1)
szültsegge :
V.
k•
= Ri R,
+ R, · V bo • osztónak is nevezni (2.8. ábra).

A kimeneti feszültség tehát a megfelelő ellenállások arányában kisebb a bemeneti

feszültségnél.
l ~
Ha a feszültségosztó kimenetére R, ellenállást kapcsolunk, akkor terhe/tfesziiltség-
osztóról beszélünk (ennek megfelelően a 2.6.b) ábra szerinti a terheletlen osztó). A
terhelt osztót a 2.7.a) ábra szemlélteti.

R, R, 2.8. ábra. Az áramosztó elve

Az ábra párhuzamos kapcsolású ellenállásainak közös V feszültsége kifejezhető

R, R,xR, l.u.
~ kl
Ohm törvényének felhasználásával: V=l 1·R 1, V=l2 ·R 2 .
A kifejezések bal oldalainak egyenlőségéből következik, hogy
a) b) 11·R 1=12 ·R 2 •
2.7. ábra. Terhelt feszültségosztó egyenlőséget elosztva / 2-vel és R 1-gyel, az áramosztás törvényszerűségét kife-
összefüggésre jutunk:
Ebben az esetben az Vki kimeneti feszültség az R 2 és az R, ellemíllások párhuzamos
kapcsolásán jelenik meg, amelyek eredője:
R,·R, =R,xR.
R2 +R, - '
Ezzel az összefüggéssel a terhelt feszültségosztó visszavezethető a terheletlen osz- ;~~huzamos kapcsolású ellenállások áramerősségei fordítottan arányosak
,,,gfelelő ellenállásokkal.
tó formai kapcsolására, amelyben az R 2 ellenállás szerepét az R 2xR, tölti be, ahogy
azt a 2.7.b) ábra szemlélteti. Az ábra alapján közvetlenül belátható, hogy a terhelt
es ágak áramerősségeit - a csomóponti törvény felhasználásával - kifejcz-
feszültségosztó kimeneti feszültsége kisebb, mint a terheletlené, mivel
az osztatlan ág áramerősségével.
R 2 xR.<R 2 •
6ponti törvény szerint: 1=1 1+12 •
ifejezve az / 2 áramerősséget és behelyettesítve az előző összefüggésbe:
A 2.7.b) ábrára alkalmazva az Vki R : \ ·Vb, összefüggés által megfogalma
1 2 _11 _ _ R2
zott törvényszerűséget, megkapjuk a terhelt feszültségosztó jellemző képletét: I-!1 R1
V.= R2 xR, ·V kaphatjuk az 11 áramerősség képletét:
k• R1 +(R, x R,) bo·
A feszültségosztó törvényszerűségeinek alkalmazása is jelentősen megkönnyíthe 11 = R, .[.
R1 +R2
a villamos hálózatok szán1ítását.
 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI A FESZÜLTSÉG, ÁRAMERŐSSÉG ÉS ELLENÁLLÁS MÉRÉSE 27
26

Ha az [ 1 áramerősséget fejezzük ki a csomóponti törvényből, és helyettesítjük be az Ezért az áramkört a kérdéses keresztmetszetnél megszakítjuk, és az így keletkezett
! 1 R2 két vezetékvéget a műszerre kötjük. Másként fogalmazva: az áramerősség-mérőt
-=-
az áramkörbe sorosan kapcsoljuk (2.10. ábra).
összefüggésbe, akkor az I 2 áramerősség határozható meg: Az áramerősség-mérők, a feszültségmérőkkel ellentétben kis belső ellenállásúák,
hogy beiktatásuk ne befolyásolja a mért áramerősség értékét.
_R:_cic.._ . I .
R1 +R2
Az [ 1 és az ! 2 áramerősség kifejezését általánosítva:

lj.i. fu.al11ost(ó ~alal11ely ·ágának ára~e:ősségét !llegkapjuk,h~. a másik á~ el.-

v R R
.lenállásáfelosztjukákét• ágellénállá.saina~ összegével és swrozzuk az osz-
tatlan, ág ár~merősségS:'.~l. .

Az áramosztás törvényszerűsége is előnyösen felhasználható az összetett áramkö-

2.9. ábra. Feszültségmérő kapcsolás 2.10. ábra. Áramerősség-mérő kapcsolás
rök számításánál.

2.8.3. Az ellenállás mérése

2.8. A feszültség, áramerősség Az ellenállás - Ohm törvényét felhasználva - mérhető feszültség- és áramerősség­
,l11érővel (2.11. ábra).
és ellenállás mérése
z .ellenállás értékét számítással kapjuk:
A villamos mennyiségek mérésére analóg vagy digitális elven működő villamos
Rx=-
u
mérőműszereket használunk. I
2.11.a) ábra kapcsolását akkor célszerű alkalmazni, ha a mérendő ellenállás jó-
.sebb a feszültségmérő ellenállásánál, mert ekkor a feszültségmérő áramfelvé-
2.8.1. A villamos feszültség mérése llem befolyásolja számottevően a mérés pontosságát. A 2.11.b) ábra szerinti
.~olás pedig akkor ad kellően pontos eredményt, ha a mérendő ellenállás érté-
A villamos feszültséget az energiafoil'ások, ill. az áramkörök két pontja között értelmez- gy, vagyis összemérhető a feszültségmérő ellenállásával. Ekkor az áramerős­
zük. Ezért a mérésére alkalmas műszert mindig arra a két pontra kapcsoljuk, amelye ·.é,~ő feszültségesése nem okoz jelentős hibát.
között a feszültség értékét ismerni akarjuk. Úgy is szoktuk mondani, hogy a feszültség
mérőt az energiafoil'ással, ill. a fogyasztóval párhuzamosan kapcsoljuk (2.9. ábra). ~
~--"-t A >--<>--
A feszültségmérők nagy belső ellenállásúák, hogy az áramkört csák kis mértékbe
terheljék. R, R,
v v
2.8.2. Az áramerősség mérése
Az áramkörbe az áramerősség mérésére használt műszert úgy kell beiktatni, hog a) b)
a vizsgált keresztmetszeten áthaladó töltésmennyiség a műszeren is áthaladjo • ábra. Ellenállás mérése feszültség- és áramerősség-mérővel
 MúSZEREK MÉRÉSHATÁRÁNAK BŐVÍTÉSE 29
28 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI

Ellen.állás mérhető a feszültségosztás elvén is, a 2.12. ábra szerint. Ekkor az Rx is-
meretlen ellenállással sorba kell kapcsolni egy pontos és ismert értékű RN ellenál-
lást. Mérni kell a két ellenállás feszültségesését, és a feszültségosztás elvén számít-
ható az ismeretlen ellenállás: R U R
2- = ____K_
RN UN

a) b)
2.13. ábra. A feszültségmérő méréshatárának bővítése
a) a méréshatár bővítésének elve; b) a többméréshatárú feszültségmérő
szokásos kapcsolása

Ahuroktörvény szerint: U=Um+U,.

2.12. ábra. Ellenállásmérés a feszültségosztó elvén
Ebből az előtét-ellenállás feszültsége:
Ebből kifejezhető az ismeretlen ellenállás: U,=U-Um.
Ux )Ennek alapján felírhatjuk a feszültségek és az ellenállások arányát, a feszültségosztó
Rx =-·RN.
UN R, U, U-Um
-=-
A mérés akkor ad pontos eredményt, ha a mérendő ellenállás több nagyságrenddel Rm Um Um
kisebb a feszültségmérő ellenállásánál.
.bből kifejezhető az előtét-ellenállás:

R, U-Um. Rm =(_!:!___-])· Rm.

um um
2.9. Műszerek méréshatárának bővítése
hányados a megnövelt és az eredeti méréshatár viszonyát jelenti.
A műszerek méréshatára alatt azt a legnagyobb mérendő fizikai mennyiséget (fe- ·
szültséget, áramerősséget stb.) értjük, amely a műszerrel az adott kapcsolásban: ,! az előtét-ellenállás szükséges értéke:
mérhető. R, =(n-l)·Rm.
A feszültség- és áramerősség-mérők méréshatárát a feszültség-, ill. áramosztás el-. ;~lőtét-ellenállás alkalmazásával több-méréshatárú műszereket is készítenek,
vén bővíthetjük. · ,..~) ábra szerinti kapcsolásban.

2.9.1. A feszültségmérők méréshatárának bővítése

').z áramerősség-mérők méréshatárának bővítése
A feszültségmérők méréshatára a műszerrel sorosan kapcsolt, ún. előtét-ellenállás
· .;ősség-mérők méréshatára az áramosztó elvén, a műszerekkel párhuzamo-
sal bővíthető a 2.13.a) ábra szerint.
olt, ún. söntellenállással bővíthető a 2.14. ábra szerinti elvi kapcsolásban.
Um a műszer eredeti méréshatára, Rm pedig az ellenállása, amellyel sorba kapcsa
reredeti méréshatára, Rm az ellenállása. Az R, söntellenállással, amelyen
lódik az R, előtét-ellenállás. Az R, ellenállással - amelyen U, feszültségesés kele
áram folyik, I értékűre akarjuk bővíteni a méréshatárt.
kezik - U értékűre akaijuk növelni a műszer méréshatárát.
30 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI PÉLDÁK, FELADATOK 31

lm 2. Mekkora az ellenállása annak a fogyasztónak, amelyen 230 V feszültség 0,46 A

_'.__p, -'==:-!>
A R. A áramerősséget hoz létre?

R,
R,, R„ R~ R„ R=U = 23 0V 500Q=0,5kQ
I 0,46 A
Ju I;1> R.,
3. Egy 50 m hosszú és 4 mm' keresztmetszetű vörösréz vezetéken 12 A erősségű
áram folyik. Mekkora a vezetéken a feszültségesés?
a) b) 1 50m
A vezeték e llena'11'asa: R = p ·-A = 175·10_,nmm'
, m 2 , „.
0219r.
2.14. ábra. Az áramerősség-mérő méréshatárának bővítése 41nm
a) a méréshatár bővítésének elve; b) többméréshatárú áramerősség-mérő
A vezetéken eső feszültség: U = I · R= 12 A·0,219 Q =2,63 V.
szokásos kapcsolása
A csomóponti törvény szerint: l=lm+I„ 4. Egy villamos motor vörösréz tekercsének ellenállása 20 °C hőmérsékleten l 5 Q.
amiből a söntellenállás áramerőssége: l,=1-lm. Mekkorára nő a tekercs ellenállása, ha motor üzemi hőmérséklete 105 °C ?
Felírhatjuk az áramosztás szabálya szerint az ellenállások és az áramok arányát: A hőmérséklet-növekedés: LI T = T2 - 7; = 105 °C- 20 °C = 85 °C.
Rs lm lm A megnövekedett ellenállás:
-=-=--
Rm /5 f -1111 1
R, = R1 ·(l +a· LIT) = 15 D.·(l +3,9· 10-3
Ebből kifejezhető a szükséges söntellenállás értéke: - oc · 85 °C) = 19,970..
-

R, = _Im_. Rm =_l_l_. Rm . 5. Három, sorosan kapcsolt ellenállás értéke 50 Q, 1,5 kQ és 5 kQ. Mekkora az
l-lm --1
lm ·edő ellenállás?
I
Az - = n hányados a megnövelt és az eredeti méréshatár viszonyát jelenti.
zeredő ellenállás:
lm R, = R1 +R2 + R3 = 500.+ l 500 D.+5 OOO D.= 6 550 Q = 6,55 kQ.

Ezzel a söntellenállás kifejezése: R = Rm

' n- l · 'ány darab és milyen kapcsolású 25 D.-os ellenállás szükséges 300 Q előállítá-
Több söntellenállással készítenek többméréshatárú áramerősség-mérőket
2.14.b) ábra kapcsolása szerint. ,l az előállítandó (eredő) ellenállás nagyobb a rendelkezésre álló ellenállások
'énél, ezért soros kapcsolást kell alkalmazni. A szükséges ellenállások számát
;~ n·R összefüggésből fejezhetjük ki:

2.10. Példák, feladatok " = R, = 300 Q = 8 .

R 250.
Példák
ora egy 400 D.-os és egy 600 Q-os ellenállás párhuzamos eredője?
1. Mekkora az áramerősség abban az áramkörben, ahol a vezető keresztmetszeté
2,5 e töltés 15 min alatt halad keresztül? . 4000.·6000.
2400..
l=Q= 2,5C 1
2, 78·LO-· A= 2, 78 mA. 4000.+6000.
t 15·60 s
32 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI PÉLDÁK, FELADATOK 33

8. A 2.15. ábra szerinti kapcsolás adatai: b) Az ellenállások áramainak és feszültségeséseinek számítása.

U = 50 V, R 1 = 200 Q, R2 =100 Q, R3 = 50 Q, R 4 = 30 Q, R 5 =20 Q. A 2.15. ábrán látható, hogy az R 1 ellenállás árama megegyező az energiaforrás ára-
Számítsuk ki: mával, amelyet az eredő ellenállás ismeretében Ohm törvényével számíthatunk:
a) a kapcsolás eredő ellenállását,
b) az összes ellenállás áramát és a rajtuk eső feszültséget! = 50V =0 2A.
250Q ,

l1 [3 Az ! 1 és R 1 értéke, Ohm törvénye alapján meghat,írozza az R 1 feszültségét:

-{> B -{>
U 1 = 11 • R1 = 0, 2 A· 200 Q = 40 V .
U R1
~
U R,
~ R, J Íijuk fel a huroktörvényt az A-B-C-A hurokra, a bejelölt körüljárási irány szerint!

e)tu 0 l2~ u,
R,J
U.1

u,J
R, ebből kifejezve:
-u +u, +u, =O,
U2 = U-U, = 50 V-40 V = 10 V.

A e U, ismerete'b en I 2 szam1t
, , hato:
, I ') = --
U, = -I O-
V = 0, 1 A .
- - ~ JOOQ
2.15. ábra. Összetett áramkör a 8. példához
''frjuk fel a B pontra a csomóponti törvényt! I, =I, + l.i ·
imen az 13 , amely egyenlő a 4-es és 5-ös ellenállás áramával is, kiszámítható:
Megoldás:
a) Az eredő ellenállás meghatározása. /3 =14 =15 =11 -12 = 0,2A-0,1 A=0,1 A.

A számítást a soros kapcsolású R3-as, R 4 -es és R 5 -ös ellenállások eredőjének meg. áramok ismeretében a feszültségesések számíthatók:
határozásával kezdjük: U3 = 13 · R3 = 0, 1 A· 50 Q = 5 V ,
R345 = R3 +R4 +R5 = 50Q+30Q+20Q=l00Q.
U4 =14 ·R4 = 0,1A·30Q=3V,
Az R345 -tel párhuzamosan kapcsolódik az R2 ellenállás. Mivel ezek egyenlő értékű
ek, így az eredőjük: U5 =15 ·R5 = 0,lA·20Q=2V.
R, lOOQ
R2345 =-- = - -=50Q.
ll 2 pcsolásból következően: U3 = U4 + U5 ).

Most már a feladat az R 1 és R2345 soros kapcsolásává egyszerűsödött:

U = 24 V feszültségű energiaforrásra egy R 1 = 2 kQ-os és egy R2 = 4 kQ-os
R, = R, + R2345 = 200 Q+50 Q= 250 Q.
ásból álló feszüllségosztó csatlakozik a 2.6.b) ábra szerint.
a terheletlen osztó R2 ellenállásáról jövő kimeneti feszültsége? Mekkora a
A megoldás menetét szemlélteti a 2.16. ábra.
· feszültség, ha az osztót egy 6 kQ-os ellenállással terheljük a 2. 7. ábrának
R, R, R, R, en?
osztó kimeneti feszültsége:
R 4kQ
R, R, Uki - R, : R, · Ube = - -k-Q_+__k_Q_. 24 V =16 V.
2 4
R,

~-----~- 4kQx6kQ ·24V~13 JV.

2.16. ábra. Eredő ellenállás számítási lépései a 8. példában 2kQ+(4kQx6kQ) '
34 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI PÉLDÁK, FELADATOK 35

10. Egy áram osztó - amely egy R 1 = 900 Q és egy R 2 = 600 Q ellenállásból áll - 3. Egy villamos motor vörösréz tekercsének ellenállása 20 °C hőmérsékleten 0,55 Q.
osztatlan áramerőssége l = 500 mA. Mekkora az R 1 ellenállás áramerőssége? Mekkora a motor üzemi hőmérséklete, ha a gép tekercsének ellenállása 0,72 Q-ra
Az / 1 áramerősség: növekedett? (99,25 °C)
R,
11 = - ·l= _ _G_O_O_n_ _ , 500 mA = 200 mA. 4. A 2.17.a) ábra minden ellenállása 1 kQ.
R1 +R2 900Q+600Q
Mekkora az A-B pontok közötti eredő ellenállás? (1,625 kQ)
11. Egy műszer feszültség-méréshatára Um = 0,1 V, ellenállása Rm = 1 kQ. A mű­
S. A 2.17.b) ábra ellenállásainak értékei:
szer feszültség-méréshatárát U = 100 V-ra akmjuk bővíteni.
R 1=1 kQ; R2= 600 Q; R3 = 400 Q; R 4 = R 5 = 120 Q; R 6 = 700 Q.
Mekkora értékű előtét-ellenállásra van szükség?
Mekkora az A-B pontok közötti eredő ellenállás? (500 Q)
Az új és az eredeti méréshatár viszonya:
n=!!_= lOOV = 1000. R R R 1 1
!2_

::rn
um 0,1 v A
T r
R,
A szükséges előtét-ellenállás: R, R., R,
R, =(n-l)·Rm = (1000-1)·1 kf2=999 kQ. R,
B

a) b)
12. A 11. példa műszeréből egy l = 1 A méréshatárú áramerősség-mérőt készítenek.
Mekkora söntellenállásra van szükség?
A műszeren a méréshatámál folyó áram erőssége Ohm törvényéből számítható:
l = Um = 0,1 V 10-4 A.
m Rm IOOOQ
Az új és az eredeti áramméréshatár viszonya:
2.17. ábra. Példák az eredő ellenállás számítás{rra
I 1A •
n=-= - - = 1 0
lm 10-4 A
111rn>ur..ki a 2.17.c) ábra A-B pontjai közötti eredő ellenállást,
R R 2 = 1,8 kQ és R 3 = 100 Q! (90 Q).
A szükséges söntellenállás: R = -"-' =
s lZ -1

'7;.b) ábra A és B pontjai között a feszültség UAB= 100 V. Az ellenállások

, ,·=l kQ; R 2 = 600 Q; R3 = 400 Q; R4 = R5 = 120 Q; R 6 = 700 Q.
, ki valamennyi ellenállás áramát, feszültségét! (1 1=0, 1 A; ! 2=0,04 A;
Feladatok
';ú=l5=0,05A;16=0,l A; U 1=100 V; U2=U3=24 V; U4=U5=6 V; U6=70 V)
1. Egy akkumulátor 10 h-n keresztül 6 A erősségű áramot szolgáltat.
,bra A és B pontja között a feszültség UAB = 50 V, az ellenállások érté-
Mennyi töltés áramlik a körben? (216 OOO C)
Ü Q, R1 =100 Q, R3 = 300 Q, R4 = 600 Q.
2. Egy 42 V feszültségű energiaforrást a 20 m távolságban lévő, 10 A áramerőss j'az A és B pontok közötti eredő ellenállást! Számítsuk ki a feszültség-
gű fogyasztóval 2,5 mm2 keresztmetszetű vörösréz vezetékpár köti össze. ,szerűségének felhasználásával valamennyi ellenállás feszültségét is!

Mekkora a vezeték ellenállása és a fogyasztó sarkain a feszültség? (0,28 Q; 39,2 1= 41 V, U2 = 9 V, U3 = 3 V, U4 = 6 V)

36 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI A VILLAMOS MUNKA (ENERGIA) ÉS TELJESÍTMÉNY SZÁMÍTÁSA 37

A o---
2.11. A villamos munka (energia)
és teljesítmény számítása

R, 2.11.1. A villamos munka számítása

B o---<>----'
2.18. ábra. A 8. feladat kapcsolása
9. A 2.19. ábra szerinti kapcsolás osztatlan ágában folyó áram erőssége I = 1 A. Az
ellenállások értékei: R 1 = 200, R2 = 300 Q, R3 = 300 Q, R4 = 700 Q.
Az áramosztó összefüggéseivel határozzuk meg mind a négy ellenállás
ségét!
(1 1 = 0,6 A, 12 =0,4 A, / 3 = 0,7 A, / 4 = 0,3 A)
[3
-{>R,
2.19. ábra. A 9. feladat kapcsolása
Az 1.4. alfejezetben megismert UAB = ~n összefüggésből az áramló töltés mun-
káját kapjuk, mivel a feszültség az egységnyi töltés munkavégző-képessége, ener-
giája: W = U·Q.
Célszerű, ha az átáramló töltést a 2.1 alfejezetben megismert I = Q összefüggésből fejez-
i
ái·amerős­ zük ki az áramerősség és az idő segítségével, mert ezek könnyen mérhető mennyiségek:
Q = l·t.
töltést a munka kifejezésébe helyettesítve, a viJlamos munka számítására már al-
111as összefüggésre jutunk: W = U · I · t.
unka mértékegysége a J = W· s, amely az előző kifejezésből:
1 V·l Al s= 1Y.A·s=1J=1 W·s.
'Uamos munka mértékegységére a W ·s (wattsecundum) jelölést használjuk,
a teljesítmény és a munka W = P · t összefüggéséből száimazik.
tsecundum a gyakorlat számára nagyon kis egység, ezért inkább a wattóra
kilowattóra (kW·h), megawattóra (MW·h), vagy a gigawattóra (GW·h)
.atos. Az átszámítás alapja: 1 W·h = 3600 W·s.

Ellenőrző kérdések
villamos teljesítmény számítása
!. Milyen fő részekből áll a villamos áramkör?
ény az egységnyi idő alatt végzett munka:
2. Mit értünk villamos áramon és áramerősségen?
P= W.
3. Mi a villamos ellenállás? t
4. Mitől függ a vezető ellenállása, és hogyan számítható? a W = U · I · t kifejezést és az egyszerűsítést elvégezve:
5. Mit fogalmaz meg Ohm törvénye? U·l ·t
6. Mit fejeznek ki Kirchhoff törvényei? P=--, P= U·l
t
7. Mi az eredő ellenállás, és hogyan számítható sorosan, párhuzamosan és vegy jutunk.
sen kapcsolt ellenállások esetén? mértékegysége:
8. Mit fejez ki a feszültségosztás törvénye? J V·A·s
= V·A=W.
9. Hogyan fogalmazható meg az áramosztás törvénye? s s
38 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI A VILLAMOS ENERGIAFORRÁSOK ÜZEMÁLLAPOTA! ÉS TELJESÍTMÉNYVISZONYAI 39

A gyakorlatban találkozhatunk a µW, mW, kW, MW teljesítmény-nagyságrendek- Az áramkÖ!Te - az A pontból az óramutató járásával egyező irányban haladva - fel-
kel is. írt hurokegyenlet: -U+Ub+Uk=O.
Az ellenállások teljesítményét - Ohm törvénye alapján - m'ísképp is kifejezhetjük, a· Kifejezve a generátor U forrásfeszültségét és helyettesítve a feszültségeséseket:
U=f·R és az l=U U=U,+Ub,
R
összefüggéseknek a P = U · f képletbe helyettesítésével:
U =f. R, + f · Rb =1-(R, + Rb) .
P = U·f = f·R·f, P = I'·R, Ez utóbbi alakból látható: ha az R,>>Rb, akkor
U ~ f · R, = Uk ~ állandó ,
és P=U·f=U·-
u P=-
u2
R' R tehát ekkor az energiaforrás feszültséggenerátorként viselkedik.
Kifejezve az áramerősséget az U = f. (R, + Rb) összefüggésből:

I
u
2.12. A villamos energiaforrások üzemállapotai
és teljesítményviszonyai · a az R,<<Rb, akkor ezen kifejezés alapján az áramerősség a terhelő-ellenállástól
'ggetlenül közel állandó:
A villamos energiaforrásoknak, energia-átalakítóknak - áramköri tulajdonságai I ~ .!!_ ~ állandó
R ,
b
szerint - két fajtája van:
fáramgenerátorként viselkedik.
• feszültséggenerátorok, amelyek jellemzője, hogy a villamos energiát köz
állandó feszültség mellett szolgáltatják, yábbiakban a feszültséggenerátort vizsgáljuk.
Ílergiaforrások üzemállapotai a következők lehetnek:
• áramgenerátorok, amelyek a villamos energiát közel állandó áramerősség
adják le. J)resjárás: Jellemzője, hogy az energiaforrás nem képez zárt áramkört (más-
ppen R,==).
A valóságos generátoroknak van sajfü, ún. belső ellenállása.
.övidzárás: Jellemzője, hogy az energiaf01rás R, = 0 értékű ellenálláson ke-
Ha a belső ellenállást figyelembe kell venni, akkor a generátorokat egy ellenáll
.sztül képez zárt áramkört.
nélküli energiaforrással, és a vele sorosan kapcsol Rb belső ellenállással helyett
síthetjük. Az energiaforrás az R, terhelő-ellenállást táplálja (2.20. ábra). ;r:helés: Az energiafoITás R,>O, véges értékű ellenálhíson keresztül képez
'íramkört.
A körben folyó 1 erősségű áram az energiaforrás Rb belső ellenállásán Ub = J. Rb
szültségesést létesít, amely az árammal azonos irányú. A fogyasztó, ill. a genenít állapotokat a 2.21. ábra szemlélteti.
kapcsain az Uk = l·R, kapocsfeszültség jelenik meg. l l
---!> -----l>
l
-----l>
U„ i R, U„ i R„

luk lu,
ul ul
Rövidzárás Terhelés
A
2.20. ábra. A valóságos energiaforrás áramköre ábra. Az energiaforrás üzemállapotai
 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI A VILLAMOS ÁRAM HŐHATÁSA 41
40

Az üzemállapotok további jellemzői: Az egyenlet bal oldalán az energiaforrás által szolgáltatott P 6 összes teljesítmény áll:
Üresjárás esetén - mivel nincs zárt áramkör - nem folyik áram, ezért az 1 áram P0 = U·l.
erősség nulla. Ezáltal az Rb belső ellenálláson nem keletkezik feszültségesé Ajobb oldali első tag a fogyasztó, az R, terhelő-ellenállás P, teljesítménye:
(Ub= 0). Az u = UK + ub összefüggésből következően ezért: P,= Uk·l,
U= UK. a jobb oldali második tag az energiaforrás belső ellenállásán megvalósuló P b telje-
Üresjárásban tehát a kapocsfeszültség a forrásfeszültséggel egyenlő. sítmény: Pb = Ub· 1.
Mivel nem folyik áram, ezért a generátor nem termel energiát.
Mivel ez utóbbi teljesítmény nem hasznosul a fogyasztón, a P b teljesítmény az
Rövidzárás esetén, mivel az R, terhelő-ellenállás nulla értékű, az áramerősség a áramkör vesztesége. Az áramkör teljesítményegyenlete tehát:
l U összefüggés szerint: l = !!..._ . P0 =P, +Pb.
~+~ ~
Az áramkörök energiahasznosításának jellemzésére a hatásfok fogalmát használ-
Mivel feszültséggenerátorok esetén Rb <<R,, ezért a rövidzárásban keletkező {mim
erősség a megengedettnek sokszorosa, ami károsítja az energiaforrást. A nagy r"
"uk. A hatásfok jele: 1) (ejtsd: éta!).
vidzárási áram ellen védeni kell a feszültséggenerátorokat, olvadó biztosítók va hatásfok az áramkör hasznosított és az energiaforrás összes teljesítményének vi-
automata kapcsolók beiktatásával. onyát jelenti, a legtöbbször százalékosan kifejezve:
A rövidzárásban felszabaduló energia a generátort melegíti. P.1
1)=- ·100.
Terhelési üzemállapotban az 1 áramerősség nagyobb, mint nulla, de kisebb mi pö
a rövidzárási áramerősség. tásfokot kifejezhetjük a feszültségekkel, ill. az áramkör ellenállásaival is.
A kapocsfeszültség az U = UK + Ub összefüggésből fejezhető ki: tásfok összefüggésében szereplő teljesítményeket a feszültségekkel és az
Uk = U- Ub, 6sségekkel kifejezve írható:
Uk=U-l·Rb. 1J= uk ·I .100= uk ·IOO.
A 2.22. ábra a feszültséggenerátor kapocsfeszültségét ábrázolja az előző összefü U·l U
gésnek megfelelően. zültségeket az áramerősséggel és az ellenállásokkal fejezzük ki - az U-t az
1 + Rb) kifejezéssel helyettesítve - a hatásfok:

1) l·R, ·100= R, ·100

l·(R, +Rb) R, +Rb .
:·sszefüggésből kiderlil, hogy az áramkör hatásfoka annál jobb, minél ki-
rniaforrás Rb belső ellenállása az R, terhelőellenálláshoz képest.
1

2.22. ábra. A feszültséggenerátor kapocsfeszültségének változása

a terhelőáram függvényében
villamos áram hőhatása
Terheléskor az energiaforrás teljesítményviszonyait a következő összefüggés
kiindulva vizsgálhatjuk: u = uk + ub. cn villamos áram folyik, akkor tapasztalhatjuk, hogy a vezető fel-
Ha ezt az egyenletet megszorozzuk a kör 1 áramerősségével, akkor az áramkört
lemző teljesítményegyenletre jutunk: értelmezhetjük, hogy az áramló, töltéssel rendelkező részecskék
U·l = U.-I + Ub·l. ~!köznek a vezető anyag atomjaival, ill. molekuláival, és az ütkö-
42 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI
A VILLAMOS ÁRAM VEGYI HATÁSA 43

zés során mozgási energiájukat átadják az atomoknak, molekuláknak. Ezáltal a ve Az elektrolitban lévő pozitív ionok, az ún. kationok a katód felé, a negatív töltésű
zető anyag belső energiája megnövekszik, azaz hőenergia keletkezik. Ezért növek
ionok, az anionok pedig az anód felé vándorolnak.
szik az anyag hőmérséklete.
Ezt a jelenséget az anyagok mindhárom halmazállapotában tapasztalhatjuk. Az em ~
lített folyamatban energiaátalakulás megy végbe, villamos energiából hőenergi· e
keletkezik. Mint minden energiaátalakulási folyamatra, úgy erre is érvényes a Anód Gt
""-. + -
t _ Katód
energiamegmaradás törvénye. Eszerint a keletkező Q hőenergia (hőmennyiség
egyenlő az átalakuló W villamos energiával: Q = W.

A már ismert W = U· I · t, P = U· !, P = !'· R és P =-

u' összefüggések felhaszn
R
lásával további kifejezéseket kapunk a hőenergia számfüísára:

Q = U.J.t, Q = P·t, u'

Q=R·t, Q = I'·R·t.
Ez utóbbi összefüggést szokás Joule törvényének is nevezni. Joule állapította me
először kísérletei alapján, hogy a keletkező hőmennyiség egyenesen arányos
áramerősség négyzetével, a hőt fejlesztő ellenállással és az idővel.
A testek villamos energia hatására való melegedése is számítható a fizikából ism
retes Q = c·m·LlT
összefüggés alapján. Eszerint a testek felmelegítéséhez szükséges hőmennyis
egyenesen arányos a melegítendő tárgy anyagának e fajhőjével, m tömegével és
LlT hőmérséklet-változással (!. a 2.15. alfejezet 5. példáját).
A villamos áram hőhatását számtalan helyen hasznosítják. Néhány példa: izzólá
pák, olvadóbiztosítók, vízmelegítő készülékek, ívhegesztő berendezések, villam
fűtésű kemencék stb.
Egyes esetekben, pl. motorok, transzformátorok tekercseiben a melegedés kár
egyrészt tönkreteheti a berendezést, másrészt rontja az energiaátalakítás hatásfok
2.14. A villamos áram vegyi hatása
A villamos áram vegyi hatása az elektrolitokban jelentkezik.
Az elektrolitok pozitív és negatív töltésű ionokat tartalmazó folyadékok.
A tipikus elrendezés elvét szemlélteti a 2.23. ábra.
Az edényben lévő elektrolitba két vezető anyagú elektróda merül. Az elektró
hoz csatlakozik az energiaforrás. A pozitív elektróda neve anód, a negatívé ka.
Negatív ion Pozitív ion
Anion I<ation
2.23. ábra. Töltésáramlás elektrolitban
ejátszódó folyamatok egyik változatában, amikor az elektródák anyaga nem lép
''jajreakcióba az ionokkal, az anódhoz érő ionok leadják elektrontöbbletüket, a
· oz érkező ionok pedig az elektródából elektronokat vesznek fel. Így az ionok
gessé lesznek és kiválnak az elektródákon.
Fa folyamatból következik, hogy az elektrolitban az ionok mozgása, az áram-
··1~ő részében pedig az elektronok rendezett mozgása képezi a villamos ára-
. folyamatot elektrolízisnek nevezzük.
pnyhasó oldatából a Na+ ionok fém nátriumként válnak ki a higany katódon,
· pok klórgázként az anódon. Általános szabály, hogy a katódon válnak ki a
· a hidrogén, az anódon pedig az egyéb ionok. Az elektrolízis kísérő jelen-
y az elektrolitban lévő víz felbomlik hidrogénre és oxigénre. Az oxigén
n válik ki.
.olízis folyamata másként alakul akkor, ha az ionok kémiai reakcióba lép-
tródák anyagával. Példaként tekintsük a réz-szulfát (CuS04) oldatának
ét, ha az elektródák anyaga réz (2.24. ábra).
"érő réz ionok (Cu++) elektronokat vesznek fel, és fémrézként kiválnak
.. _szulfát ionok cso.--J
az anódhoz érve reakcióba lépnek a rézatomok-
el rézszulfátot alkotva oldódnak az elektrolitban és ismét disszociál-
z elektrolitban pótlódnak a kivált réz ionok. A folyamatban az anód
, a réz átkerül a katódra.
tot alkalmazzák a kohókból olvasztással nyert réz tisztítására, más
~sára. Az így előállított nagytisztaságú rézből - az ún. elektrolitréz-
·~_villamos vezetékeket.
44 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI PÉLDÁK, FELADATOK 45

Ebből következően a e mértékegysége: kg

e A·s
Cuanód Gt -), - Cu katód
~+ - Néhány anyag elektrokémiai egyenértékét a 2.2. táblázat tartalmazza.
~

2.15. Példák, feladatok

Példák

\l• Egy vasaló 230 V feszültségen 4,35 A áramerősséget vesz fel. Mekkora a telje-
2.24. ábra. A réz-szulfát elektrolízise réz elektródákkal ' ítménye és mennyi energiát fogyaszt 5 h alatt?
':vasaló teljesítménye:
Az elektrolízis további néhány gyakorlati alkalmazása: alumíniumgyártás, galva P = U·I = 230 V·4,35 Az 1000 W = 1 kW.
nizálás (fém bevonatok készítése), nátronlúg előállítása, akkumulátorok töltése.
W=P·t= lkW·5h=5kWh.
Faraday törvénye szerint az elektrolízis folyamatában kivált anyag tömege egy
nesen arányos az elektrolízis áramerősségével és az elektrolízis időtartamával. y 10 Q é1tékű ellenálláson 15 A erősségű áram folyik. Mekkora az ellenállás
m = c·l·t. ítménye?
Mivel az l ·t szorzat az áthaladó Q töltés, ezért a kiválasztott anyag mennyiség esítményt közvetlenül számíthatjuk a következő ismert összefüggés alapján:
töltéssel arányos. P = J'.R = 15' A'· 10 Q = 2250 W = 2,25 kW.
A e arányossági tényező az elektrokémiai egyenérték, amely megmutatja, ho
valamely anyagból az egységnyi töltés hat<\sára mekkora tömeg válik ki: ora legnagyobb feszültségre kapcsolható az a 2,2 kiJ. értékű ellenállás,
111 'ek
-;;-,
névleges teljesítménye 0,5 W?
c=-
L· t . ·. gedett legnagyobb feszültség:

P=-,
u' u =.fii"7i. = -Jo,5 w .2200 n z 33,2 v.
Néhány anyag elektrokémiai egyenértéke. 2.2. táblázat R

c, mulátor üresjárási feszültsége 12,5 V. Az akkumulátort 6 A erősségű

Anyag Vegyérték
kg/A·s ?elve a kapocsfeszültsége 12 V-ra csökken.
Alumínium 3 9,30. 10-•
belő-ellenállás, valamint az akkumulátor belső ellenállása?
Réz 1 6,59 . 10-1
umulátor hatásfoka?
Réz 2 3,29 . 10-1
Horgany 2 3,39. 10-1 .umulátor rövidzárási áramerőssége?
Ezüst 1 1,12. 10-0 )lás Ohm tfüvénye szerint:
Arany 3 6,81 . 10-1
Hidrogén 1 1,04. 10-'
Oxigén 2 8,30 . 10-•
 PÉLDÁK, FELADATOK 47
46 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI

A kiválasztott réz tömege:

A belső ellenállás:
-7 kg 3
12,5V-12V m=c·l·t= 3,29 ·10 -A ·20A·6·3,6·IO·sz0,14kg.
V,=U-l·Rb, Rb=u-u, 0,083.Q. ·S
1 6A
Az akkumulátor hatásfokát pl. a következő, ismert összefüggés szerint kaphatjuk meg: Feladatok
12
7]= u, ·100= V ·100=96%. 1. Mekkora az áramerőssége és az ellenállása a 230 V feszültségű, 1,5 kW teljesít-
u 12,5 v ményű hősugárzónak? Mennyibe kerül az 5 h időtartamú üzemeltetése, ha a villa-
mos energia egységára 21 Ft/kW·h? (6,52 A, 35,27 Q, 157,5 Ft)
A rövidzárási áramerősség az 1 U kifejezésből számítható, ha figye!emb
R,+Rb z,. Egy szárazelem üresjárási feszültsége 4,5 V. Az elemet 0,3 A erősségű árammal
vesszük, hogy rövidzárásban az R, terhelő-ellenállás értéke nulla: rhelve a kapocsfeszültsége 4,2 V-ra csökken. Mekkora az elem belső ellenállása,
terhelés ellenállása, az elem összes teljesítménye, a leadott hasznos teljesítménye
1, =-=
u 12 5
' V =150 6A. 'az áramkör hatásfoka? (1Q,14 Q, 1,35 W, 1,26 W, 93,3%)
R 8,3·10 2 .Q '
b

gy 1200 W teljesítményű vasaló alumínium talpának tömege 0,4 kg. Mennyi ide-
5. Egy 100 l-es villanybojler a hálózatból 1400 W teljesítményt vesz fel. A vízm . t a vasaló talpának 25 °C hőmérséklelről 160 °C-ra való felmelegítése, ha a ke-
legítés 5 h-n keresztül tart. A keletkező hőmennyiség 85%-a hasznosul (a meleg
tés hatásfoka 85%). A víz hőmérséklete a melegítés kezdetén 20 °C. ~6 hőmennyiség 80%-a hasznosul? Az alumínium fajhője 0, 9 ~. (z51 s)
kg·°C
A víz fajhője 4, 18 ~ . Mekkora lesz a víz hőmérséklete a melegítés végén' ·ara áramerősséggel lehet elektrolízis során 10 g ezüstöt 1 h alatt kiválasztani?
kg·°C
)
A fűtés során keletkező összes hőmennyiség:
Q0 =P·t=l,4·10 3 W·5·3,6·10 3 s=25,2·10 6 J=25,2MJ.
A hasznosuló hőmennyiség ennek 85%-a:
Q„ =0,85·Q0 = 0,85·25,2MJ=2l,42MJ. yan számíthatjuk ki a villamos munkát? Mi a mértékegysége?
akorlatban milyen mértékegységgel mérik a villamos munkát?
Ez a hőmennyiség a Q„= c·m·!iTösszefüggés szerint melegíti a 100 l, azaz 100
en súmítható ki a villamos teljesítmény és mi a mértékegysége?
tömegű vizet. Ebb61 a hőmérséklet emelkedése:
3 ~mzi a fesziiltséggenerátort üresj{irásban?
11 T=Jh._= 21,42·l0 kJ z 5 J 20 C
'ellemzői vannak a feszültséggenerátornak a terhelési üzemállapotban?
c·m 4 l8~·10 k 2 ' .
' kg·°C g nk a villamos energiafoITások hatásfokán és hogyan számíthatjuk ki?
ozza meg a feszültséggenerátor rövidzárási áramerősségét?
A hőmérséklet növekedése a T2 véghőmérséklet és a T 1 kezdő hőmérséklet kii!
xtelmezhető a villamos áram hőfejlesztő hatása?
sége, amelyből a véghőmérséklet számítható:
!iT = T2 - T,, T2 = !iT + T, = 51,2 °C + 20 °C = 71,2 °C . zefüggésekkel számítható a villamos energiából keletkező hőenergia?
_amatot értünk elektrolízisen?
6. Mekkora tömegű réz válik ki a rézszulfát elektrolízise során, ha az elektro. , elektrolízis során kiváló anyag tömege?
20 A erősségű árammal 6 órán keresztül tart? (A réz-szulfát oldatban a réz
Rkémiai egyenérték?
vegyértékű.)
48 COULOMB TÖRVÉNYE
49

3. VILLAMOS TÉR Coulomb törvényének összefüggése a 3.1. ábra jelöléseivel:

F=k· Q, ·Qz
r2 .

A k arányossági tényező értéke függ a teret kitöltő anyagtól. A k értéke légüres térben:

k= 9·10 9 V·m.
A·s
Villamos térről, villamos mezőről beszélünk, ha a tér valamely részében az ott 1
vő villamos töltésre erő hat. A k mértékegységét az előző összefüggésből kifejezve kaphatjuk meg:
Ha a villamos teret nyugalomban lévő töltések hozzák létre, nyugvó - idegen sz J 2
val sztatikus - villamos térről beszélünk. A nyugvó töltésekkel foglalkozó tud -·m
N·m 2 m J·m V·As·m Y·m
k=--~
mányt szokás elektrosztatikának is nevezni. (A· s) 2 (A· s)
2
(A· s)
2
(A· s) 2 A·s
A 3.1. ábra egy pozitív Q 1 töltésű gömböt ábrázol, amelynek környezetében egy
k értékét légüres tér esetére, elvi megfontolásból, a következő alakban szokás
töltésű gömb helyezkedik el. Mivel a Q2 töltésre F erő hat, a jelenséget úgy is
úni:
telmezhetjük, hogy a Q 1 töltés a térnek egy sajátságos állapotát hozta létre, miel
a Q 2 töltés oda került volna. Ezt nevezzük villamos térnek. k=-1-=9·10' V·m.
4n·e0 A· s

·~szefüggésben lévő fo tényező a légüres tér (vákuum) dielektromos állandója,

éven permittivitása. Értékét az előző összefüggésből fejezhetjük ki:
r _ 1 A·s _ -12 A·s
Eo- 9---8• 84 ' 10 - -
4n·9·10 V·m V·m
3.1. ábra. A villamos tér értelmezése
s tértől eltérő közeg esetén a k értékének szokásos kifejezése:
Ha a Q2 töltés az F erő hatására a villamos térben elmozdul, akkor munkavég
k=--1__
történik. Ennek alapján mondható, hogy a villamos térnek munkavégző képess
4n--e0 ·er'
- energiája - van.
; Néhány anyag relatív dielektromos állandója. 3.1. táblázat

3.1. Coulomb törvénye 1,006

1,8-2,5
A töltések közötti erőhatást először Coulomb francia fizikus vizsgálta. A vizsg 3-5
tot a távolságokhoz mérten kisméretű gömbökön lévő - ún. pontszerű - tölté 3-6
kel végezte. 5,40
3,1-3,5
C:ollfüfüli törVénye I<l~ó!lctja,. hogy. két 11>'ugv6/p6niszefü tti1ies·.k:ö'' 2,2-2,4
erőhatás ~g)'enesen arányos ·a tölté~ék értékével és fordítottanarány 4-6
töltése~ köz?tti ·távolság négyzetével; valamint függ a•gömbökközöt 6-9
ret kitörío any~gtól. · · ·
80
50 VILLAMOS TÉR A VILLAMOS TÉR ÁBRÁZOLÁSA 51

ahol e, a teret kitöltő anyag relatív dielektromos állandója, relatív permittivitása

amely mértékegység nélküli szám. Az e, megmutatja, hogy valamely anyag jelen
létében hányad részére csökken az erőhatás a légüres térben keletkezőhöz képest.
Néhány anyag relatív dielektromos állandóját a 3.1. táblázat tartalmazza.

--'3>-----1-Q, !------<~-

3.2. A villamos tér ábrázolása

A villamos teret erővonalakkal szokás ábrázolni.
A 3.2. ábra a Q 1 pozitív töltés körüli villamos tér erővonalképét mutatja.

3.3. ábra. A negatív töltés erővonalai

3.2. ábra. A pozitív töltés erővonalai

J
Két egyenlő, de ellentétes előjelű töltés villamos tere
Az erővonalak a Q 1 pozitív töltés környezetébe helyezett másik pozitív töltés
gási pályáit mutatják. Az erővonalakon lévő nyilak pedig az erőhatás, ill. az el
dulás irányát adják meg.
A 3.3. ábrán egy negatív töltés körüli villamos teret látunk, ami annyiban kül
zik a pozitív töltés ábníjától, hogy a nyilak a töltés felé mutatnak, mert a n ..
töltés vonzza a környezetében elhelyezkedő pozitív töltést.
A 3.4. ábra két egyenlő, de ellentétes előjelű töltés együttes terét ábrázolja. +Q -Q
töltés pillanatnyi mozgásirányát a +Q és -Q töltések taszító, ill. vonzó ha
keletkező F eredő erő iránya mutatja. A rajz szerinti pontban a +q töltésr
lomb törvényéből következően, a -Q töltés nagyobb erővel hat, mert közele
hozzá, mint a +Q.
A 3.5. ábra két párhuzamos - a papír síkjára merőleges - fémlemez közö
ábrázolja. A két lemezen egyenlő, de ellentétes töltés van. ~a; Párhuzamos fémlemezek villamos tere
 52 VILLAMOS TÉR VILLAMOS TÉRERŐSSÉG
53

Belátható, hogy a lemezek között, a lemez széleitől eltekintve, ún. homogén té

van, amelynek minden pontjában azonos irányú és azonos értékű erő hat az oda he
lyezett töltésre. Ezt fejezik ki a lemezekre merőleges, egyenlő sűrűségű és párhu
zamos erővonalak.

3.3. Villamos térerősség

Coulomb törvényéből következik, hogy egy Q1 állandó töltés környezetében !év
Q2 töltésre ható erő egyenesen arányos a Q2 töltéssel:
d,U
F=k·Q,·Q2 =k·~·Q 2.
„2 „2
3.6. ábra. A térerősség meghatfü·ozása homogén térben
A Q2 töltés előtt álló kifejezés a Q 1 töltés állandósága miatt szintén állandó.
A kifejezést általánosítva kimondható, hogy a villamos tér valamely pontjában qmogén térbe helyezett +Q töltésre állandó F erő hat. Amíg a +Q töltés a po-
ott lévő Q töltésre ható erő egyenesen arányos a töltés nagyságával: töltésű lemezről a d távolságban lévő negatív lemezig elmozdul

F=E·Q. W=F·d.
Az E arányossági tényezőt villamos térerősségnek nevezzük. Az előző összefü
w összefüggés fel-
át végez. Ez a munka kifejezhető a töltéssel is az U = -
gésből kifejezve: álásával: W = U· Q. Q
"fejezés bal oldalainak egyenlősége alapján a jobb oldalak is egyenlők:
E=F
Q" F·d= U·Q.

enletet osztva Q-val és d-vel: F =U .

Avill~!Uos.té:erÓ'sség a tér valam~ly pontj<Íban az;. egys~griyipqzitíVifölt~· Q d
re hato er?t jélenti; · ·· · · · ' · · ·. > "' tt összefüggés bal oldalán a lemezek között lévő egységnyi töltésre ható
F
A térerősség mértékegysége a V /m, amely a térerősség képletéből származtath az az E= Q összefüggéssel jellemzett, a lemezek közötti homogén vil-

J V·A·s
E = U.
N=m= m V d
C C A·s m sszefüggésből közvetlenül adódik a térerősség, V /m mértékegysége.

A Q1 pontszerű töltéstől r távolságban a térerősség az F =k · Q, P és az F =

2

kifejezések összevetése alapján: r

igetelőanyagok viselkedése villamos térben
E=k-~
„2 .
t, töltéssel rendelkező lemez közötti villamos térben lévő szigetelő­
A párhuzamos fémlemezek közötti térerősséget a 3.6. ábra alapján a köve .: ikum egy atomját mutatja leegyszerűsítve. A pozitív töltésű atom-
gondolatmenet szerint állapíthatjuk meg. . elektronokat egyetlen negatív töltés jelképezi.
 VILLAMOS TÉR KONDENZÁTOROK
54 55

szigetelőanyagok szigetelőképessége helyreállhat az átütést okozó térerősség meg-

szűnése után, ha a szabad töltéshordozók az átütés helyéről eltávoznak.
z anyagok szigetelőképességét az átütési szilárdsággal jellemzik, amely azt a leg-
agyobb E0 „„ térerősséget jelenti, amelyet a szigetelőanyag még átütés nélkül el-
Néhány anyag átütési szilárdságát a 3.2. táblázat tartalmazza.
+Q -Q

p. Kondenzátorok
jiamos térerősséggel kapcsolatban láttuk, hogy két töltéssel rendelkező fém le-
. özött villamos feszültség mérhető.
3. 7. ábra. Szigetelőanyag atomjai villamos térben
. , szigetelőanyaggal elválasztott, fémlemezre feszültséget kapcsolunk, akkor
zekcn - a töltések közötti erőhatás következtében - töltés halmozódik fel.
A villamos térben a szigetelőanyag atomjaiban, molekuláiban lévő pozitív és ne ''11 elrendezéseket kondenzátoroknak (sűrítőknek) nevezzük.
tív töltésű részecskékre ellentétes F erők hatnak, amelyek defo1m<Hják, polari
ják az atomokat, molekulákat. -Q +Q -Q +Q
A polarizáció során a szigetelőanyag energiát vesz fel. A polarizáció gyakori ism + +
lődése a szigetelőanyag jelentős felmelegedését okozza. Ezen alapul pi + +
műanyagfóliák hegesztése és a mikrohullámú sütők működése.
+ +
+ +
Ha a polarizáló térerősség olyan nagy, hogy az atomokat, molekulákat szétsz
ja, a szigetelőanyagban szabad töltéshordozók keletkeznek, amelyek villamos
+
+ lk~ +
+
+ +
mot hoznak létre. Ekkor a szigetelőanyag átütéséről beszélünk. + +
·A szilárd szigetelőanyagok az átütés hatására maradandóan károsoknak, átég
és elvesztik szigetelőképességüket. A légnemű, és kisebb mértékben a folyék +
u u
+

Néhány anyag átütési szi]{u·dsága. 3.2. táblázat

R
Anyag EffiUX' b)
kV/m
Levegő 2,1·10' 3.8. ábra. A kondenzátor működési elve
Száraz papír l,2·104
Olajjal átitatott papír 2-4·104 általános felépítése olyan, hogy két, vezető anyagú felület között
Transzformátorolaj 2-3·10' ;.~kedik el. A két vezető felületet szokás fegyverzetnek is nevezni.
PVC 1-3·104 ~asának folyamatát a 3.8.a) ábra szemlélteti.
Pali(etilén) 2-5·10' tronhiányos pozitív pólusa vonzó hatást fejt ki a hozzá csat-
Porcelán 3-3,5·104 njaira. Ezáltal ezen a lemezen elektronhiány, azaz pozitív töl-
Üveg 1-4· 104 ..~mezen pedig elektrontöbblet, azaz negatív töltés keletkezik
Alumínium-oxid 1-1,5·104 ;()k hatás{u·a. Ezt a folyamatot a kondenzátor töltésének ne-
 56 VILLAMOS TÉR A KONDENZÁTOROK KAPCSOLÁSAI
57

vezzük. Az I, töltőáram irányát a szokásos módon, az energiaforrás pozitív pólus, Ha a feltöltött kondenzátort leválasztjuk az energiaforrásról, a lemezeken megma-
· kifelé folyónak, értelmezzük. rad a töltés és a lemezek között az energiaforráséval egyező U feszültség, ahogy az
A kondenzátorban felhalmozódó töltésmennyiség egyenesen arányos a rákapcs a 3.8.b) ábrán látható.
feszültséggel: Q = e. u. Ha a feltöltött kondenzátor sarkaira egy R ellenállást kapcsolunk (3.8.c) ábra), a
kondenzátor fegyverzetein lévő ellentétes töltések közötti vonzás hatására - a ne-
A C arányosstígi tényezőt kapacitásnak nevezzük. A kapacitás az egységnyi'.; ;gatív lemezről a pozitív felé - elektronok áramolnak. Ezt a folyamatot kisütésnek
feszültség hatására felhalmozódó töltésmennyiség. evezzük. A kisütési folyamat a töltések teljes kiegyenlítődéséig tart. Az Ik kisüté-
··áramerősség iránya a töltőárammal ellentétes. A kisütési folyamatban a konden-
C=Q. tor energiaforrásként viselkedik. A feltöltött kondenzátor hosszabb idő múlva ak-
u r is kisül, ha a kivezetéseit nem kötjük össze, mert a fegyverzetek közötti szige-
A kapacitás mértékegysége a F (farad), amely Faraday angol fiúkus nevéből sz anyag nagy ellenállásán keresztül is kiegyenlítődnek a töltések.
mazik.
e A·s
-=-=F.
v v . A kondenzátorok kapcsolásai
A F mértékegység a gyakorlat számára túlságosan nagy, a gyakorlati kondenzt.
rok kapacitása µF (nükrofarad), nF (nanofarad), ill. pF (pikofarad) nagyságren kapcsolású kondenzátorokat látunk-a 3.10. ábrán, szabványos rajzi jelké-
1µF=10·6 F, ábrázolva.
1 nF = 10-3 µF = 10-9 F,
1 pF = 10-3 nF =10-12 F.
A kondenzátorok kapacitása a geometriai méreteiktől és a fegyverzetek közötti s
telőanyag dielektromos állandójától függ. Pl. az ún. síkkondenzátorok kapacita
amelyek fegyverzetei a 3.9. ábra szerint sík fémlemezek - egyenesen arányos a fi u, u,
~ ~
verzetek szembenálló A felületével és fordítottan arányos a lemezek d távolságá
A u
~
C=c0 ·e,.·-. + -
d

3.10. ábra. Soros kapcsolású kondenzátorok

esetén csak a két kondenzátor szélső fegyverzete van összekötve

.~sal. A közbülső fegyverzeteket szigetelőrétegek választják el az
· •„Ezért az energiaforrásból csak a két szélső fegyverzetre áramlik
_ondenzátomak megfelelő Q töltés. A közbülső fegyverzeteken az
o_sztás útján keletkezik töltés. A folyamat értelmezése a követke-
,enzátomak az energiaforrás pozitív pólusához csatlakozó fegy-
o,k távoznak. Ennek következtében a lemez pozitív töltésű lesz.
d ltése vonzza az elszigetelt fegyverzetek elektronjait. Így a C,
,l!lmezén elektrontöbblet keletkezik, tehát a fegyverzet negatív
3.9. ábra. Síkkondenzátor ~YC2jelű kondenzátor közbülső fegyverzetén elektronhiány jön
 VILLAMOS TÉR PÉLDÁK, FELADATOK
58 59

létre, azaz pozitív töltésűvé válik. Ebből a folyamatból következik, hogy mindk' Ezek:
kondenzátorban azonos Q töltés halmozódik fel. A kondenzátorok töltése köve • az eredő kapacitás kisebb a legkisebb részkapacitásnál is,
keztében sarkaikon U1, ill. U2 feszültség jelenik meg.
A két soros kapcsolású kondenzátor kisütése során csak a két szélső fegyverzet -
• egyen1o, c nagysagu
, - k apacitaso · c
· - k ered ŐJe: I!
c
=-
11
töltése hoz létre a külső körben áramot. Az elszigetelt fegyverzetek megosztott tö
tése is megszűnik, de a kiegyenlítődés a két belső fegyverzet között jön létre.
• két kondenzátor eredő kapacitása: ce
Ha a 3.11.a) ábra szerint kettőnél több - 11 számú - kondenzátort kapcsolunk so
ba, akkor a közbülső kondenzútorok az előzőek szerint azonos mértékben töltő
rhuzamos kapcsolású kondenzátorokat szemléltet a 3.12. ábra.
nek fel a villamos megosztás útján.

+
e, e,
+ - +
e,
e, : e, =-----J ul ~
• Q 11--+------------
u,
---?-
Q Q, Q, ______ ::T t -'t____1-
3.12. ábra. Párhuzamos kapcsolású kondenzátorok
+~ solásból következően a 3.12. ábra n számú kondenzátora azonos U feszült-
'ltődik. Az eredő kapacitás Q töltése egyenlő az n számú kondenzátor tölté-

a) b) ··sszegével, ez az eredő értelmezéséből következik:

3.11. ábra. Soros kapcsolású kondenzátorok eredője

e
=Q1 +Q, +···+Q,.
·· ~et a kapacitásokkal és a feszültséggel kifejezve:
A soros kondenzátorok helyettesíthetők egyetlen kondenzátorral, amelynek , c, .u = c1 • u + c2 • u + ... + c, .u .
ra a kapacitása, hogy az energiaforrásból ugyanannyi - Q mennyiségű - töl
·fgést elosztva a U feszültséggel: Ce = C1 + C2 + .. ·C, .
vesz fel, mint a teljes soros kapcsolás. Ez a Ce az eredő kapacitás, amely 3.1
ábrán látható. ~kapésblású koJ1d~nzátorok.eredőkapacitása a ré~zkapaciitá,
Az eredő kapacitást a huroktörvényből kiindulva, azt a 3.11.a) ábrára alkaln>< 'ég)'enlő. · · · ·
-:,:;/„ -'-->,''
határozhatjuk meg: U=U 1+U2+···+U„.
A feszültségeket a töltéssel és a kapacitással kifejezve a Q = C · U összefüggés
ján, az U feszültséget a C, eredő kapacitással adjuk meg (a 3.11.b) ábra szerin
ák, feladatok
2.=R+R+···+R.
c, c1 c, c,
l l l 1
Az egyenletet elosztv<l a Q töltéssel: - = -+-+···+-.
c, c1 c2 c, hat a 3 .10-' e és a 5· 10-ó e pontszerű, levegőben elhelyezkedő,
volságban lévő töltések között?
Sorba kapcsoll kondenzátorok esetén az eredő kapacitás. reciproka eg{ mb törvénye alapján számíthatjuk. A levegő relatív dielektromos
a részkapacitások reciprokainak összegével. ek tekinthetjük a kis eltérés következében (!. a 3.1. táblázatot).

A kifejezés formailag egyező a párhuzamos ellenállások eredőjének szám ,.Q, . ,V·m.3·10-5 C·5·10-6 C_ ·
9 10 A·s
kapott eredménnyel. Ebből következik a további szabályok formai egyezés 0 2' m' -33,75N.
'
 VILLAMOS TÉR PÉLDÁK, FELADATOK 61
60

2. Egy 3 .10-' C töltés mekkora villamos térerősséget hoz létre a tőle 0,2 m távol eladatok
ságú pontban? Elviseli-e a levegő ezt a térerősséget átütés nélkül? (A levegő rela
tív permittivitását 1 értékkel vegyük figyelembe!) . Mekkora feszültség kapcsolható legfeljebb arra a síkkondenzátorra, amelynek
A térerősséget a 3.3. alfejezetben megismert összefüggésb61 számíthatjuk: gyverzetei 0,1 mm távolságban vannak és a megengedett térerősség a lemezek
özött 10' kV/m?
E= k. fl = 1 . fl = 1 3. 10-s C =
2
4 n·S,s 4 10
. -12~.J
2 2 2
r 4n·S0 ·S r 0,2 m
V·m
.·ekkora a kapacitása az 1. feladat kondenzátorának, ha a szembenálló lemezfe-
200 cm' és a szigetelőanyag relatív dielektromos állandója 4?
=6 , 75·10 6 V =6 , 75·10 3 kV .
m m F)
Mivel a keletkező térerősség jóval nagyobb a levegő átütési szilárdságánál: ekkora feszültségre kell kapcsolni a 220 nF kapacitású kondenzátort, hogy a
1ozott töltés 66 µC legyen?
E>>Em„= 2,1·10' kV
m
(!. a 3.2. táblázatot), ezért a levegő a keletkező térerősség hatására átüt.
darab 10 µF kapacitású kondenzátort kell párhuzamosan kapcsolni ahhoz,
feszültségről együttesen 2,5 mC töltést vegyenek fel?
3. Mennyi töltés halmozódik fel egy 100 µF kapacitású kondenzátorban 250 V h
tásá.ra?
A felhalmozódó töltésmennyiség egyenesen aránY.os a feszültséggel
Q = e· u = 10-4 F. 2, 5. 10 2 v = 2, 5 .10-2 e .

4. Mekkora az eredő kapacitása a sorosan kapcsolt 4 µF és 6 µF kapacitású k ·

denzátomak? Mennyi töltést vesznek fel a 100 V feszültségű energiaforrásh almaz meg Coulomb törvénye?
Mekkora feszültség jelenik meg az egyes kondenzátorok kapcsain? értelmezzük a villamos térerősséget?
4µF·6µF atással van a szigetelőanyagokra a villamos tér?
Az eredő kapacitás: 2,4µF.
4µF+6µF elenséget értünk a szigetelőanyagok átütésén?
A felvett töltésmennyiség az eredő kapacitás töltése: tési szilárdság?
Q=C,·U= 2,4µF·l00V=240µC. ~iJelépítésű a kondenzátor?
A soros kapcsolás következtében mindkét kondenzátorban Q mennyiségű t a kondenzátorok kapacitásán alatt, mi a mértékegysége és a gya-
van. Ezekkel a feszültségek: i/yen nagyságrendű kapacitások fordulnak elő?

U =fl= 240µC=60V
1
C1 4 µF '
· !~ató az eredő kapacitás soros és párhuzamos kapcsolású kon-
V, = .f?:_ = 240 µC = 40 V. .tén?
C2 6µF

Figyeljük meg, hogy a két feszültség összege az energiafoITás

egyenlő, eleget téve a huroktörvénynek!
 A MÁGNESES TÉR MENNYISÉGI JELLEMZŐI 63
62

.4. MÁGNESES TÉR
A mágneses tér a térnek olyan sajátságos állapota, amelyben mágneses kölcsönh
tás tapasztalható.
A mágneses teret mozgó, áramló villamos töltések hozzák létre. A gyakorlatb
mágneses teret állandó (pe1manens) mágnessel vagy elektromágnessel hozunk lét
A permanens mágnesekben, amelyek alkalmas összetételű ferromágneses anyag
az atomokban, ill. molekulákban mozgó elektronok elemi mágneseket alkot
Ezek rendezettsége esetén az anyag kifelé mágneses hatást mutat.
Az elektromágnesek esetében a vezetékben vagy többmenetű tekercsben fo
áram hozza létre a mágneses teret. A tekercseket rendszerint vasmagra hely~
vagy vasmagba ágyazzák.
A mágnesek, az alakjuktól függően, egyes esetekben, de nem mindig, póluso
rendelkeznek.
ránylű északi pólusa a Föld északi mágneses sarka felé mutat. A 4.I.b) ábra pólus
élküli mágneses teret ábrázol. A villamos gépek működésében nagy fontosságúak
mágneses pólusok.
mágneses tér jellemzésére gyakran alkalmazzuk az erővonalakat. Az erővonala­
at úgy értelmezzük, hogy a mágneses térbe elhelyezett iránytű mindig e vonalak-
oz érintőlegesen áll be. Az erővonalak mindig zárt görbék, amelyek irányát a kis
ánytű északi pólusa jelöli ki. Ebből következően az erővonalak a pólussal rendel-
ző mágneseken kívül az északi pólusból a déli pólus felé mutatnak.
4.1.cJ ábra a papír síkjára merőleges vezető keresztmetszetét ábrázolja, a papír
ába befelé folyó árammal. A körötte kialakuló erővonalak koncentrikus körök.
erővonalak irányfü itt is az iránytű északi pólusa jelöli ki. Az erővonalak irá-
···· .mechanikusan az ún. jobbmenetíí csavar szabályával határozhatjuk meg: ha a
enetű csavart úgy forgatjuk, hogy a csavarorsó az áram irányába halad, ak-
1forgatás iránya kijelöli az erővonalak irányát.
neses térben tapasztalható kölcsönhatások:
rhuzamos vezetők azonos áramirány esetén vonzzák, ellentétes ára111irány
tén taszítják egymást,
gneses térben lévő, áran1ot vivő vezetőre az erővonalakra és az árain
'yára merőleges erő hat (4.2. ábra).
'fás irányát a balkéz-szabállyal határozhatjuk meg: ha a bal kezünket úgy
gy az erővonalak nyilai döfik a tenyerünket és kinyújtott négy ujjunk az
)lba mutat, akkor a kifeszített hüvelykujjunk a vezetőre ható erő irányát

a)
ágneses tér mennyiségi jellemzői

É
,őjéreható erő egyenesen arányos a vezetőben folyó áramerősség­
.k a miígneses térben lévő hosszával:
F=B·l·l
b) e)
yet mágne5es indukciónak nevezünk - a mágneses tér jellem-
4.1. ábra. A mágneses pl5lusok értelmezése ·efüggésből kifejezve értelmezhető:
A 4.1.a) ábra egy rúd alakú mágnest szemléltet, amelynek pólusai vannak. B=_!_.
sok északi és déli elnevezése a mágnes iránytűként való alkalmazásából e f ·l
64 MÁGNÉSES TÉR A MÁGNESES TÉR MENNYISÉGI JELLEMZŐI
65

I' 1 1

4.3. ábra. Mágneses fluxus

4.2. ábra. Áramjárta vezetőre ható erő mágneses térben

Eszerint: . Mágneses gerjesztés

A mágneses ind\tl<ció a mágne~es térben az eg;ségnyi áram és v~ietől1g ktromágneseknél a tér egy pontjában a mágneses kölcsönhatás függ a teret
szorzatrá ható erő. · · · · · 'zó áram vagy áramok erősségétől. Ezt a tényr fejezi ki a ge1jesztés fogalma.
sztés jele a e.
Lényegileg azt mutatja meg, hogy milyen erős a mágneses tér.
s<ge1jesztésen a zárt erővonalon belül folyó áramok irány szerinti
A mágneses indukció mértékegysége a tesla, jele a T.
f:é[tjük.
Y.A·s
lN l-- V·s
lT -~m~=l-,-. t tekintve azt látjuk, hogy az 11 és / 3 áram a papír síkjába befelé folyik,
lA·l m 1 A· m m- kifelé.
A technikai gyakorlatban megvalósítható indukció legnagyobb értéke, ferrom előző definíciója alapján írható: e= 1, - 12 + 13 .
ses anyagokban, 2-3 T közé esik. általánosítva: e
= :E I .
'..fnértékegysége az amper (A).
s,zámára fontos eset a tekercs gerjesztése. A 4.5. ábra egy néhány me-
4.1.2. Mágneses fluxus t<ábrázol metszetben, jelölve a menetekben folyó áram irányát és két
.ialakuló mágneses teret.
A 4.3. ábrában az A felületre merőleges mágneses tér B indukciója a felüle
den pontjában legyen azonos értékű! Ekkor:
Az A felület mágneses fluxusán az indukció és a felület szorzatát értjük.
<P=B·A.
A fluxus mértékegysége a weber, jele a Wb.
V·s ,
1Wb=l- ·1 m- =1 V·s
m
2 4.5. ábra. Tekercs ge1jesztése
Ha a felület nem merőlegls a mágneses térre, akkor a felület merőleges v..• 'gs kapcsolásúak, így a menetek I árama egyenlő és a felső, ill.
vel számíthatjuk a fluxust. Nszetekben azonos irányúak. Ennek megfelelően egy N me-
 MÁGNESES TÉR A MÁGNESES TÉR MENNYISÉG! JELLEMZŐI
66 67

netszámú tekercs esetén a bejelölt erővonalak belsejében folyó áramok irány s Ezek felhasználásával a mágneses térerősség:
'rinti összege, azaz a tekercs mágneses ge1jesztése:
. I e
Ei=l·N. H=-=--
1 2·1C·r ·
Az összefüggésből látható a tekercs jelentősége a mágneses tér létrehozása sze
pontjából: adott ge1jesztés egy nagy menetszámú tekerccsel kis áramerősséggel 4.6.b) ábra szerinti elrendezésben:
megvalósítható. Ez a magyarázata annak, hogy a gyakorlati elektromágnese l·N
H=-=-
e
rendszerint nagy menetszámú tekercsekkel készítik. 1 /k ,
JA a közepes erővonalhossz.
4.1.4. Mágneses térerősség
Egy meghatározott gerjesztéssel létrehozott mágneses hatás attól is függ, h
mekkora távolságot kell bemágnesezni. A mágnesezett utat az erővonalak hoss . Összefüggés a mágneses indukció és a térerősség között
ságával tudjuk leírni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mágneses kölcsönh ·
egyenesen arányos a gerjesztéssel és fordítottan arányos a létrehozott erővon kció egyenesen arányos a térerősséggel:
hosszúságával. Ezt az összefüggést fejezi ki a mágneses térerősség. B=µ·H=µ 0 ·µ,H,
A mágneses térerősség az egységnyi erővonalhosszrajutógetjesztes,i T. µ,
0• az abszolút permeabilitás, a mágneses teret kitöltő anyag jellemző­
.összetevői:

légüres tér permeabilitása, amelynek értéke

Mérték_egysége az A/m. µo = 4n· I0-7 V ·s =1,256· 10-6 V ·s

Az erővonalak hosszúságát a mágneses elrendezés geometriájából, gyakran A·m A·m
lítő pontossággal, határozhatjuk meg. atív permeabilitás: azt mutatja meg, hogy valamely anyag, azonos
Példaképpen tekintsük a 4.6.a) ábrát. g esetén, a légüres térhez képest hányszorosára növeli az induk-
A papír síkjára merőleges vezetőtől r távolságban lévő P pont térerősségét a relatív permeabilitás mint viszonyszám, mértékegység nélküli
ző összefüggés alapján a következőképpen számíthatjuk: g.
• az r sugarú erővonalon belül folyó I áram adja a gerjesztést, e.~~ilitás értelmezése szerint, légüres térben a B = µ 0• µ „H összefüg-
• az r sugarú kör kerülete egyenlő a keresett erővonal hosszával. alakot ölti:
B =µ 0 ·H.

N
'°~sével határozható meg a µ0 mértékegysége: µ0 = !,
V·s
m' V·s
/\= A·m
m

a) b)
ki, hogy légüres térben 1 A térerősség 1,256 · 10-<> T
4.6. ábra. A mágneses erővonalak hosszának meghat{u:ozása m
 MÁGNESEZÉSI GÖRBÉK 69
68 MÁGNESES TÉR

A relatív permeabilitás értéke szerint az anyagokat három csoportba osztjl\ gneses anyagokban a molekuláris köráramok gerjesztésének eredője nem
istályokon belüli tartományok meghatározott mágneses irányt mutatnak.
• a d!amágneses anyagok jellemzője, hogy aµ.,< 1, azonban olyan kevé
mányok azonban te1mészetes állapotukban rendezetlenek. Így az anyag-
1-tol, hogy a gyakorlati számításoknál mindigµ.,= 1 értéket veszünk fig
nem mutat mágneses hatást, mert a rendezetlen tartományok egymás
•a paramágneses anyagok esetében aµ > 1, de ezeknél is olyan kicsi
ét lerontják. Ezt az állapotot szemlélteti vázlatosan a 4.7.a) ábra.
való eltérés, hogy mindig µ,= 1 értékkeÍ számolunk,
• a ferroi,nágneses anyagok csoportjára az jellemző, hogy aµ,>> 1,
iűen 10- és 10' értékek közé esik, az anyag összetételétől és a mágne
állapotától függően. ·
A 4.1. táblázatban néhány anyag relatív permeabilitását láthatjuk.
Az anyagok relatív permeabilitással leírt tulajdonságai a mikrostrnktúráj'
vetkeznek. ./
Különféle anyagok relatív peimeabilitása. 4.1. táblázat a)

Relatív permeabilitás b)

Diamágneses Paramágneses Ferromágneses , 7. ábra. Ferromágneses anyagok mágnesezése

µ, µ,
anyag anyag anyag
Réz Dinamólemez ~lágneses anyagot egy tekercsbe helyezzük, amelyben áram fo-
0,99998 Levegő 1,0000004
Víz 0,9999916 Króm Transzformátor- \leses hatása rendezi a tartományok mágneseit és azok mágne-
1,0004
. a tekercs teréhez (4.7.b) ábra). Emiatt az eredő mágneses tér
Mangán 1,0004 lemez
né! lényegesen nagyobb lesz. Ezt fejezi ki a ferromágneses
Öntött acél
agy értékű relatív permeabilitás.
Öntöttvas
tományok rendezettsége a tekercs ge1jesztésének növelése
Permalloy C
ul ki, ezért egy ferromágneses anyag relatív permeabilitása
·s = 1 T indukciónál , ""B = 0,5 T indukciónál em a mágneses térerősségtől is függ.
gra egyszerű matematikai egyenlettel nem lehet leírni a re-
ását a térerősség függvényében, az csak méréssel határoz-
4.1.6. Dia- és paramágneses anyagok általában nem is a µ, értékeit szokás megadni, hanem a
térerősség függvényében grafikusan ábrázolják. Ezeket
Jellemzőjük, hogy bennük a molekuláris köráramok eredő ge1jeszté. si görbéknek nevezzük.
lag nulla. Ezért ezek az anyagok mágneses szempontból majdnem::
nek, mint a vákuum. Ezt fejezi ki a relatív peimeabilitásuk értéke. A
mítások során a relatív permeabilitásukat mindig egynek tekintjük;"
mágnesezhető anyagoknak nevezzük ezeket. i görbék

4.1.7. Ferromágneses anyagok

-~;rromágneses anyagot tekercsbe helyezve és nullá-
Három ferromágneses elem van: a vas, a nikkel és a kobalt. Ezek~. ~~ég hatásának kitéve, kapjuk az ún. első mágnese-
ötvözetet alkalmaznak a gyakorlatban, amelyek a legtöbb esetbe
neses komponenst is tartalmaznak.

70 MÁGNESES TÉR
. Az első mágnesezési görbék - noha konkrét számértékekben lényegesen eltérn
egymástól - a különböző anyagokra hasonló jellegű jelleggörbék. (Jellegze
alakjukat a 4.8. ábra szemlélteti.)
B
3
H
4.8. ábra. Első mágnese~ési görbe
Az első mágnesezési görbéknek három jellegzetes szakaszát különböztetjük
(!. a 4.8. ábrán):
• kezdeti 1 szakasz a kis térerősség hatására még csak a legkis€bb belső ·
giájú mágneses tartományok képesek rendeződni, ezért az indukció cs
sékelt ütemben növekszik,
• lineáris 2 szakasz a mágneses tartományok rendeződése arányos a té
ség növekedésével, így az indukció is közel egyenes arányban nő,
• telítési 3 szakasz amikor már gyakorlatilag minden tartomány ren
vált, az indukció már csak olyan mértékben nő, ahogyan egyébként fen;
neses anyag jelenléte nélkül is növekedne.
A vasmagos elektromágnesek számításánál az első mágnesezési görbét ha
az indukció és a térerősség összetartozó értékeinek meghatározásához.
4.2.2. Változó irányú átmágnesezés, a hiszterézis
Változó irányú átmágnesezésről akkor beszélünk, ha a mágnesező teke
gerjesztő áram iránya megváltozik. Ennek következtében a mágneses tart
is ellentétes irányba rendeződnek. Ha a tekercsre változó értékű és változ
tású áramot kapcsolunk, akkor a mágnesező áram a kétirányú maximum .
lyamatosan és ismétlődően változik. Ezt követhetjük nyomon a 4.9. ábra.
A térerősséget a gerjesztőárammal fokozatosan növelve az első mágnes
be mentén telítésig mágnesezzük az anyagot. Ezután csökkentve az ára
dukció nem az első mágnesezési görbe mentén változik, hanem fölötte
MÁGNESEZÉSI GÖRBÉK 71
ek oka, hogy az elemi mágnesek jelentős része rendezett állapotban marad. Emi-
:t a térerősség nulla értékénél is tapasztalható indukció. Ezt nevezzük visszama-
.. 6, latin szóval remanens indukciónak. Ez a 4.9. ábrán látható B érték. A re-
nens indukción alapul az állandó (permanens) mágnesek készítése'.
B
-H H
· -B
4.9. ábra. Hiszterézisgörbe
~---un:ín
az áramot ellentétes irányban növelve a térerősség negatív irá-
0pnek hatás{rra a remanens indukció csökken és a koercitív erőnek
·e~ősség értéknél nullává válik. A térerősséget negatív irányba tovább
i mágnesek az előzővel ellentétes irányba rendeződnek. Ezáltal a
.felcserélődnek. A térerősség kellően nagy negatív értékénél ismét
s.
tjük a térerősséget, a telítődésből kike1ülve az indukció újból más
ozik. Az ismételt polaritásváltás után a térerősség növelésével
:~erül a ferromágneses anyag.
~n az indukció változása egy zárt görbét ír le, amelyet hiszte-
.~~nk. A leírt folyamat a hiszterézis jelensége.
?esezéskor - ahogy az a leírt folyamatból kitűnik - az elemi
>agrészeket meg kell fordítani. A részecskék forgatása ener-
ágnesezett anyagban hővé alakul. A hővé alakuló energia
,9k: területével és függ az átmágnesezések számától.
akozó árammal tápláljuk, az áram minden periódusa alan
gy ?iszterézishurkot. Így az anyag minden félperiódus-
a hiszterézis során keletkező hőmennyiség függ a vál-
l.
72 MÁGNESES TÉR PÉLDÁK, FELADATOK
73

4.3. Lágy- és keménymágneses anyagok 4.4. Példák, feladatok

A lágy- és keménymágneses anyagokat a hiszterézishurokból következő tulajdon
gok alapján különböztetjük meg. Az elnevezésük a mechanikai tulajdonságukra u
A lágymágneses anyagok jellemzői: Mekkora nyomaték hat a 4.11. ábra szerinti elrendezésben a papír síkjára merő­
• kis remanens indukció, es tengelyű, 1 menetű, I = 20 A áramerősségű tekercsre, ha a mágnes pólusai kö-
't,az indukció B = 0, 1 T, a tekercsnek a papír síkjára merőleges, a mágneses tér-
• kis koercitív erő,
;Jévő hossza 1 = 20 cm és az erővonalakkal párhuzamos mérete d = 15 cm?
• kis hiszterézishő (hiszterézisveszteség),
• keskeny, kis területű hiszterézishurok.
Ezeket az anyagokat általában elektromágnesek (transzformátorok, generáto
motorok stb.) vasmagjaként alkalmazzák. Ilyen anyagok: a transzformátorle p
,,, '
É
' '
,, .
,
dinamólemez, a ferritek stb. ·
A keménymágneses anyagok jellemzői:
• nagy, a telítési értékhez közeli remanens indukció, d
+
• nagy koercitív erő,
P_
• nagy hiszterézishő, , "'
• széles, nagy területű hiszterézishurok. D

Ezeket az anyagokat állandó (permanens) mágnesek készítésére hasznáJY

4.11. ábra. Erőhatás és nyomaték mágneses pólusok között
ilyen anyagok általában többkomponensű ötvözött acélok (pl.: alumínium, k
nikkel, platina, titán, wolfrám ötvözőkkel).
A 4.10.a) ábrán lágymágneses anyagra, a 4.10.b) ábrán keménymágneses an jelölt erő, amely merőleges az erővonalakra és a tekercsoldalakra:
jellemző hiszterézishurok hítható. F= B·l ·l = 0, 1T·20 A·0,2 m = 0,4 N.
B mely az erőpár nyomatéka:
M = F·d= 0,4N·0,15 m=0,06N· m.

l ágneses térerősség és indukció attól a levegőben elhelyezkedő

K10 cm-re, amelyben 50 A erősségű áram folyik?

a) b) I 50A A
H=--= -----79,6-
2·11:·r 2·11:·0,1 m m
4.10. ábra. Lágy- és keménymágneses anyag hiszterézisgörbéje
a) lágy-; b) keménymágneses anyag
V·s A
1,256·10-6 --·796-z10-4T=100 µT
A·m ' m ·
 MÁGNESES TÉR PÉLDÁK, FELADATOK
74 75

3. Mekkora gerjesztőáramra van szükség a 4.12. ábra dinamólemezből készült v

· magjának N = 1OOO menetű tekercsében, ha a vas magban B = 1 T indukciót k
megvalósítani? Mekkora a vasmag fluxusa? ét párhuzamos, levegőben lévő vezető mindegyikében 1000 A erősségű {mim
ik, távolságuk 20 cm. Mekkora erővel hatnak egymásra 1 m hosszú szakaszon?
, '
/~
~
I/
µJ, b=301nm
1-i , - gyűrű alakú vasmag külső átmérője 100 mm, belső átmérője 60 mm. A vas-
~ '
.4 'egy 500 menetű tekercs van. Mekkora gerjesztőáramra van szükség 0,8 T
1 '" ,
~
,
ó előállításához, ha a vas relatív permeabilitása 1500?
0--
....... -..„„ ... , 1.--c=40n1111 )
a=1501n1n
' - -
'
= 10 cm külső és d = 5 cm belső átmérőjű, A = 5 cm2 keresztmetszetű,
4.12. ábra. Példa elektromágnes számítására ágneses anyagú gyűrűn N = 200 menetű tekercs van, amely a gyűrű
~tén helyezkedik el, és amelyben I = 1,5 A erősségű áram folyik. Mek-
A térerősség az indukció és a 4.1. táblázatban a dinamólemezre megadott r
9s belsejében a térerősség, az indukció és a fluxus?
permeabilitás ismeretében a B = µ 0 • µ, H összefüggésből határozható meg:
/m, B = 1,598 mT, 4>= 7,99.10-'V·s)
H=-B-= lT 318,5 A
µO. µ, 1,256· I0-6 V ·S ·2,5· 103 m
A·m
A további számításhoz szükséges a közepes erővonalhossz meghatározása.
ábra alapján:
lk =4·(a-b)= 4·(150 mm-30 mm) =480 mm= 0,48 m. mágneses teret?
önhatások vannak a mágneses pólusok között?
A gerjesztőáram a vasmagos tekercs gerjesztésének összefüggéséből:
ezhető a mágneses indukció és mi a mértékegysége?
A
H·l 318,3-·0,48m 'ezhető a mágneses fluxus és mi a mértékegysége?
!=--' = m =0,l53A.
N 1000 :zuk meg tekercs esetén a gerjesztést? Mi a mértékegysége?
A vasmag fluxusa: peses térerősségen?
4> = B·A = B·b·c= l T·3· I0-2 m·4·10-2 m=1,2· I0-3 V ·S= 1,2 ;'.1-, para- és ferromágneses anyagokat?
· ~hatók az első mágnesezési görbe jellegzetes szakaszai?
4. Határozzuk meg a Permalloy C ötvözet relatív permeabilitását B = 0, ' pontjai vannak a hiszterézishuroknak?

ciónál, ha ehhez az anyag mágnesezési görbéjéből H = 150 A

m
a ferromágneses anyag változó irányú mágnesezés esetén?
ható ki! jönbség van a lágy- és a keménymágneses anyagok kö-
sználatosak?
AB= µ 0 • µ,-H összefüggésből:
0 6 V·s
' 2
m = 3185
1,256·10-6 V·s ·150 A .
A·m m
 MOZGÁSI INDUKCIÓ
76 77

. z 5.1. ábra a) és b) része egy mágneses térben forgatott tekercs két helyzetét nm-
5. ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ tja. Az a) helyzetben a tekercs síkja párhuzamos az erővonalakkal, ezért a teke _
n áthaladó fluxus értéke nulla. Ab) helyzetben a tekercs síkja merőleges az er~­
'alakra, ekkor a tekercs fluxusa a legnagyobb. Ebből látható, hogy a tekercs flu-
a forgatás során folyamatosan változik, tehát a tekercsben folyamatosan fe-
~ég indukálódik. Akkor is indukálódik feszültség, ha a tekercs áll és a mágne-
r forog.

'j
Az elektromágneses indukció alatt azt a jelenségcsoportot értjük, amikor mág

~·
ses tér közvetítésével villamos energia jön létre. Az így keletkező feszültséget
áramot indukált feszültségnek, ill. áramnak nevezzük.
lel'-+~ F,
A gyakorlatban az indukált feszültséget a legtöbbször tekercsben hozzák létre.
tekercsben feszültség indukálódik, ha a tekercs belsejében haladó mágneses flu "
__..,.. +

megváltozik, növekszik vagy csökken.

Faraday indukció-törvénye. szerint a .tekercsben ind1Jkált feszültség eg)'f

sen arányos a fluxusváltoZ<Ís sebességével, és a tekercs ínenetszámával. ;'
'';,,'>
s
b) e) d)
U = N· ÍJ<J>.
' ÍJ t 5.1. ábra. Mozgási indukció
Az indukált feszültség irányát Lenz törvénye alapján határozhatjuk meg: az ·
kált feszültség olyan irányú, hogy az általa létrehozott áram a fluxusvált .~ban két párhuzamos vezetősínen - amelyek között a papír síkj{u·a
igyekszik akadályozni. bba befelé mutató homogén mágneses tér van - egy, a sínekre me-
ozog állandó v sebességgel. A vezető az ellenállással zárt {u·am-
Az elektromágneses indukciót feloszthatjuk a fluxusváltozás módja szerint.
egy egymenetű zárt tekercsnek felel meg. A mozgatás miatt a me-
megfelelően értelmezünk:
. en, ezért a zárt körben feszültség indukálódik.
• mozgási indukciót, aminek lényege, hogy a fluxusváltozás! mechanika-'
'.paraday indukció-törvénye alapján az 5.1.d) ábra szerinti zárt
gás eredményezi,
.fesziiltséget!
• nyugalmi indukciót, amikor a fluxusváltozás! nem mechanikai moz
nem a mágneses teret gerjesztő áram változása hozza létre. A nyugalmi
tt s= v ·ÍJ t utai tesz meg. Ezalatt a vezető az 1 távolságú sínek
~tet
érint, amelynek fluxusa egyenlő a kör fluxusváltozásával:
ció megjelenési formái:
ÍJ<P = B·A = B·l-s = B·l·v ·ÍJt.
- önindukció,
~Hkciótörvénybe, figyelembe véve, hogy a tekercs egymenetű:
- kölcsönös indukció.
u, =N· ÍJ<J> = B·l·v·ÍJt
ÍJ/ ÍJt
U,=B·l·v,
5.1. Mozgási indukció ég egyenesen arányos az indukcióval, a vezetőnek a mácr-
, "
ya1es a mozgatás sebességével.
Ha egy tekercs mágneses térben úgy mozog, hogy a rajta áthaladó fluxus 5.1.d) ábra viszonyaiból következően akkor igaz, ha a
hatására megváltozik, akkor a tekercsben feszültség indukálódik. egy térbeli derékszögű koordináta-rendszer tengelye-
 NYUGALMI INDUKCIÓ
ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ 79
78

inek irányába esnek, az 5.2. ábra szerint. Ha valamelyik mennyiség iránya ett61 p.2. Nyugalmi indukció
tér, akkor a merőleges irányba eső komponensét kell figyelembe venni. Pl. az 5
ábrában a sebesség iránya nem merőleges az erővonalakra. A sebességet felbo .1. Önindukció
juk az erővonalakra merőleges vm, valamint azokkal párhuzamos "r komponen
re és a merőleges összetevővel számíthatjuk az indukált feszültséget. .4. ábrában „ a feszültség
„ „a tekercsben áramot hoz n
e re, ame ly a vasmagban
eses teret l etes1t.
, Ha, az aram megváltozik ' 'akkor a z fl uxusva'l tozast
, eredmé-
Ez a fluxusvaltozas
, , a tekercsben feszültséget induk'l 1 .
a. 1ve a tek e1csben
M' . a
·. aga altal letrehozott fluxusváltozás indukál feszült ' t . · 1 ,
k ··k k tk sege , a JC enseget onzn-
„ •

v na nevezzu , a e1e ezett feszültséget pedig önindukciós feszültségnek.

Ll<P
t1I

v v, --.;r1> /

D
I
5.2. ábra. Vázlat a mozgási indukció
irányszabályához
5.3. ábra. Merőleges
sebességkomponens
u
eD U; ,,..
a
Az indukált feszültség és áram irányát Lenz törvénye alapján határozzuk m
indukált áram akkor akadályozza az indukáló hatást, ha a mozgatás irányá
lentétes irányú F 1 erőt hoz létre a mágneses té!1'el. A 4. fejezetben ismertete 5.4. ábra. Az önindukció elve
kéz-szabály alapján az 5.1.a) ábrában a tekercs felső oldalában a papír síkj
felé, a tekercs alsó oldalában pedig befelé folyó áramot kapunk. Ezt mutatj 'ós feszültséget is a Faraday-féle indukciótörvényből határozhatjuk
pektivikusan az ábra 5.1.c) ábra. Az 5.1.d) ábrában az F mozgatóerővel elÍ
olyamatban fontos az áramváltozás, ezért az U = N. L1<P kifejezést
F 1 erőt és az áram irányát a nyilak mutatják. L1t
Az indukált áram irányát egysze1űen az ún. jobbkéz-szabállyal határozhatj U; =N. L1<P .~ =N. L1<P. L11
jobb kezünk tenyerét döfjék az erővonalak nyilai, kifeszített hüvelykujju . L1t L11 L11 L1t .
son a mozgás irányába, akkor négy ujjunk az áram irányába mutat.
6 törtje előtti szorzatot külön fogalomként kezel1'ük o"n1'nd k .-
Az áram iránya meghatározza az elrendezésekben a polaritást. A tekercsb „ 'd · , 11 Cl
.gy rov1 en mduktivitásnak nevezzük és L betűvel jelöljük:
neken elmozduló vezetőben, mint energiaforrásokban az áram a pozitív pó
felé folyik. A feszültség iránya mindig a pozitív pólustól a negatív felém; L1<P
L=N·-
gyan azaz 5.1.d) ábrán látható.
L11
A leírtak összhangban vannak az energia-megmaradás elvével. Ha a súrl ,\ékegysége a henry, jele H.
tekintünk, a mozgatáshoz szükséges erő egyenlő az áram által kifejte!.
IH=IV·s=I V·s
mozgatóerő mechanikai munkát végez, amely átalakul villamos energiái(
JA A
körben.
A mozgási indukció elvén működnek a generátorok, amelyekkel pl. a .Jhasználásával az önindukciós feszültség a következő alak-
ben ipari méretekben termelik a villamos energiát. L1 /
U. =L·-
' L1t
 NYUGALMI INDUKCIÓ
80
ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ 81

•. k eg az S.4. ábra vasmagos tekercsének önindukciós ténye~őj~t! A v. sen áthaladva abban feszültséget indukál. Ezt a jelenséget, tehát amikor egy te-
Hatarnzzu m h · N menetszamu teker i~rcs által létrehozott fluxusváltozás egy másik tekercsben feszültséget indukál,
mag térerőssége, ha az erővonalak közepes ossza /k es az
'~Icsönös indukciónak nevezzük.
l·N
ben J erősségű áram folyik: H =-,- · 'ö!csönös indukcióval mindig együtt jár az önindukció jelensége. Ez könnyen
k
Iható, ha az S.S. ábrát összehasonlítjuk az S.4. ábrával. Az S.S. ábra bal oldali
Az A keresztmetszetű vasmag fluxusa: sében önindukciós feszültség keletkezik.
l·N
<P= B·A= µ 0 ·µ, · H·A =µo ·µ, ·--·A · csönös indukció képezi a transzformátorok működési elvét.
1k
Imi indukció esetében is Lenz törvénye alapján határozhatjuk meg az indu-
Ennek alapján a 111 áramváltozás által létrehozott fluxusváltozás: . zültség és áram irányát. Az S.6.a) ábra egy vezető gyűrű által közrefogott
L1l·N·A ő fluxust ábrázol. A fluxuscsökkenés a gyűrűben olyan irányú indukált ára-
L1<P = µo. µ,.
't, amely Lenz törvénye szerint a fluxus csökkenését akadályozza. Ez úgy
g, hogy az indukált áram a csökkenő fluxussal egyező irányú mágneses
Ezt a kifejezést az induktivitás képletébe helyettesítve:
szt. Ezt szemlélteti az ábra felső részében, a gyűrű keresztmetszete körül
!11 · N ·A
µo ·µ,. alakú néhány erővonal. Ezen erővonalak iránya egyértelműen megha-
lk füűben folyó áram irányát. Ajobbmenetű csavar szabálya által megha-
L = N · - - -- --"--
11 1 lirányt a gyűrű keresztmetszete mutatja. Az indukált feszültség iránya
N 2 ·A összefüggésre jutunk. es, amint az a gyűrű felülnézetében látható.
egyszerűsítve és rendezve az L=µo·µ,·- - ában - az előzőek szerint - nyomon követhetjük az indukált áram és
1k
ha a fluxus iránya változatlan, de növekvő értékű.
... d kc1·o·s tényező az elrendezés geometriai méreteité'íi, a mágI1.'
Az omn u . . . .. · · · /. • 61 f" ::
ret kitöltő anyag permeabilitásától és atekercs menetszamat uggii <Pcsökken <P növekszik

Az önindukció jelensége minden áramkörben fellép, ahol áramváltozás v

5.2.2. Kölcsönös indukció

Az S.S. ábrában a vasmagon két tekercs látható.1: bal oldali tek~rcs ~l
sa a vasmagban változó mágneses fluxust eredmenyez, amely a JObb ·• [

MP
//

7
-
u, CD b)

-
indukált feszültség és áram iránya

S.S. ábra. A kölcsönös indukció elve

 PÉLDÁK, FELADATOK 83
ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ
82
ellenállását,
1 J" ami csak kisebb áram kialakulását teszi lehet'ove.' A ie
e 1sorolt modsze
,
5.2.3. Örvényáramok rekke. tejesen _megszüntetni nem lehet az örvényáramokat, csak tűrhető , t'k'-
re csokkenthetok. mer e u-
A változó mágneses tér nemcsak huzalból készült vezetőben és tekercsben induk
feszültséget, ill. áramot, hanem a mágneses térben lévő, kiterjedt vezetőanyagba
pl. egy tekercs vasmagjában is. Mivel az így keletkező áramok útja nem oly
meghatározott mint egy szigetelt vezető esetén, ezért nevezzük az így keletke .3. Példák, feladatok
áramokat örvényáramoknak (5.7. ábra).
Ll<P
/ lo
/ · dz 5.1.d)
k ·' Bábra0 szerinti
2T elrendezésben a sínek távolsácra
o
/ -- 25 cm, a sme
' k kozot-
„ „

pu cio = , , a vezető mozgási sebessége v = 1o mis Mekk . f

- ~
, ukálódik a vezetőben? ·
„ 1

ma eszu tseg
,

.ucD u, ndukált feszültség: V, = B· l · v = 0,2T.0,25m·10 m = 0,5 y.

• s
1

- '<5.1:!') ábrában az indukc~ó B ~ 0,5 T' a tekercsoldalnak a mágneses térbe eső

b) e) a. 1- ;15 cm, a tekercs szelessege d = 10 cm , menetszáma N - 100 ,aeercs-
t k
a) .atszama n = 25 !/s. Mekkora az indukált feszültség a tekercsben az ábrában
5.7. ábra. Örvényáramok etett helyzetben és a =30°-os elfordulás után? '
·.a. '. s kerületi sebessége: vk = d. ''~. n = o, 1 m·n· 25-=7
1 m
s ' 85-
s .
Az 5.7.b) ábra a vasmag A keresztmetszetét mutatja felnagyítva. Az ábra a sz,
tott vonalak által határolt gyűrű alakú, zárt menetnek tekinthető részekben fal z 5.1.a) ábra szerint a B, az l és vk páronként egymásra merőleges irányú-
örvényáramokat is feltünteti. Az ábra természetesen nagyon leegyszerűsítve t a tekercsoldal 1 hosszúságú vezetőjében

zolja a valóságos viszonyokat.

Mivel a nagy keresztmetszetű vezető ellenállása viszonylag kicsi, ezért jelent V,1 = B·l ·vk = 0,5 T·0,15 m·7,85 m = 0,588 V
s
tékű áramok keletkeznek. Az örvényáramok a vezetőanyagban hőt fejlesz
Ezt a hatást hasznosítják pl. az indukciós kemencékben, amelyekben a férne
örvényáramok hőhatásával olvasztják meg.
Váltakozó áramú elektromágnesek (pl. transzformátorok, motorok stb.) vas
iban a káros hőhatásuk miatt jelentősen csökkenteni kell az örvényáramoka
keresek szigetelőanyagai 100-200 °C-nál magasabb hőmérsékletet nem v·
el. Az örvényáramok okozta energiaveszteségek emellett jelentősen ront
említett berendezések hatásfokát.
A transzformátorok, generátorok, motorok vasmagját nem tömör anyagbó
tik, hanem egymástól elszigetelt lemezekbőJ építik fel. Ezáltal az örvény
útját feldarabolják, ahogy azt az 5.7.c) ábra szemlélteti. Ennek hatására az
áramok jelentősen lecsökkennek. További módszer az örvényáramok csö •
ra. A kerületi sebesség erővonalakra merőleges komponense
re, hogy a vasat 0,2--4% szilíciummal ötvözik, megnövelve ezáltal a vas·
 PÉLDÁK, FELADATOK
84
ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ 85

Az 5.1.c) ábra szerint a tekercs egy menetének két oldalában a feszültségek összeg 4. Mekkora önindukciós feszültség keletkezik egy 12 mH induktivitású tekercs-
ződnek és a tekercsek menetei sorba vannak kapcsolva, így a tekercsben indukál ben, ha bekapcsolásakor az áramerősség 10 ms idő alatt egyenletes sebességoel
teljes feszültség: U; =2·N·U; 1 = 2·100·0,588V=l17,6V. 100 mA-re nő? (0,12 V) "
Az a szögelfordulás utáni helyzetet az 5.8. ábra szemlélteti.
Ekkor az indukált feszültséget a v, kerületi sebességnek az erővonalakra merő! ·
ges vm komponensével számíthatjuk: vm = v, ·cos a.
Eszerint az a szögelfordulás utáni feszültség:
U =U·cosa= 117,6V·cos30°=101,8V. Mit fogalmaz meg Faraday indukció-törvénye?
'" ' Mikor beszélünk mozgási indukcióról?
3. Az 5.4. ábra vasmagjának adatai: közepes hossza 1, = 40 cm, keresztmetsze Mikor nem indukálódik feszültség egy mágneses térben mozgó tekercsben?
A= 12 cm2, relatív permeabilitásaµ,= 1500. A vasmagon N = 200 menetű teker, Mit mond ki Lenz törvénye?
van. A tekercsben folyó I = 1 A erősségű áram t = 0,2 s idő alatt nullára csökk Hogyan határozható meg az indukált áram iránya a jobbkéz-szabály seoítsé-
Mekkora a tekercs induktivitása és mekkora önindukciós feszültség keletkezik gével? "
Mikor beszélünk önindukcióról?
áram megváltozása alatt?
ogyan értelmezzük az önindukciós tényezőt?
Az induktivitás: itől függ egy tekercs induktivitása?
2
N 2 ·A V. (2·10 2 ) 2 ·12·10-4 m
1 256 · 10-6 _ _s · 1 5 · 10'- =::..;:___;___::_,._e_:__ i a kölcsönös indukció?
L=µo·µ,·--= ' Am ' 4.10- 1 m
1, ,ogyan határozható meg az indukál táram iránya nyugalmi indukció esetén?

=2,26· 10- 1 H=226 mH.

Az önindukciós feszültség:
L1l _ 1A
U =L·-= 2,26·10 1 H· =1,13V.
' L1t 2.10- 1 s

Feladatok

1. Mekkora feszültség indukálódik az 5.1.d) ábra esetén, ha a mozgatott

nem merőleges a sínekre, hanem azokkal 60° -os szöget zár be, a mozgatás ·
és sebessége pedig változatlan? (0,5 V)

2. Mekkora feszültség indukálódik a tekercsben az 5.1.b) ábra szerinti hely

ha a kiinduló adatok megegyeznek a 2. kidolgozott példában megadottakkal

3. Egy gyűrű alakú, A = 10 cm' keresztmetszetű, D, = 10 cm közepes átmérőJ.

ferromágneses anyagból készült testen N = 1000 menetű tekercs van. Me
tekercs induktivitása? (4 mH).
 A VÁLTAKOZÓ FESZÜLTSÉG ÉS ÁRAM JELLEMZŐI
87
86
A Vm sebességkomponenst kifejezhetjük az állandó kerületi seb , 1,
6. VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK kercsoldalra megrajzolt vektorok között is meglévő a= 011 szögg:~~egge es a te-
vm = Vk·sina= Vk·sinúJ!.
Ezzel az indukált feszültség: u = B·f·v.-sinOJt.

feszültség legnagyobb értékét mt =90° = 1C

2 szögnél k apJU
· k·.um„-B·f·v,.
_

az indukált feszültség pillanatértékének általános alakja:

VáJtakozó feszültségről és áramról akkor beszélünk, ha irányuk ismétlődően, pe
odikusan változik. A gyakorlatban legtöbbször a szinusz függvény szerint vált u = umax·sincot.
feszültséget és áramot használják. Az erőművekben, ipari méretekben előállított hez hasonlóan az áram: l· = lm:ix·SinúJt.
· ·
,a.'t a forgó tekercsben a feszültség, ill. az áram időben szinuszfü'ggv, ·
szültség is ilyen. ik A ~ "l , , , eny szennt
?Z . eszu tseget es az aramot a 6.2. ábra szemléltetni.
6.1. A szinuszos váltakozó feszültség előállítá U, f

Ha a 6.1. ábra szerint, a mágnes pólusai közötti homogén mágneses térben egy
gely körül tekercset forgatunk állandó szögsebességgel, a tekercsben szin
2:rr; 0) l
váltakozó feszültség indukálódik.

1
\, ,, . Él,,\, ".
1 periódus
v,
~':: T
~
v„ b
I~
ru=állandó 6.2. ábra. Szinuszos feszültség és áram
- - --- -- -- -- I"' 17-- -- -
I/ 1„

~ [/
áltakozó feszültség és áram jellemzői
D
,változás azon tartománya, amelyen belül a mennyiség minden lehet-
e~yszer fel;esz~, a változás irányát is figyelembe véve. Egy periódus
6.1. ábra. A szinuszos feszültség keletkezése ~zogtaitomanyt Jelent.

Mivel a tekercs állandó szögsebességgel forog, ezáltal a tekercsoldal v, ke · ~) periódus lefolyásának T ideje.
bessége is állandó. A tekercs elfordulását az a szöggel jellemezzük. 1 másodperc alatt lezajló periódusok száma, mértékegysége a hertz,
Az indukált feszültség pillanatnyi értékét a homogén mágneses tér B indu
tekercsoldal mágneses térben lévő 1 hossza és a kerületi sebességnek az (periódusidő reciproka:
lakra merőleges komponense által az 5.1. alfejezetben megismert, az in 1
szültségre vonatkozó összefüggéssel tudjuk meghatározni: !Hz=!-.
s
u=B·l·vm.
 VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK A VÁLTAKOZÓ FESZÜLTSÉG ÉS ÁRAM ÁBRÁZOLÁSI MÓDJAI
88 89

Körfrekvencia: a szinuszos változás szögsebessége, amelyet az 1 1 1

2n:
úJ=-=2n:·f
T
összefüggéssel definiálunk. Mértékegysége: l/s.
T T
A feszültség és az áram u = um„ ·sin úJI és i = im,> sin úJt általános kifejezésébe T
a körfrekvencia szerepel, amely ott megegyezik a mechanikai szögsebességgel.
Effektív érték: a váltakozó feszültséget és áramot a munka, ill. teljesítmény s a) b) e)
pontjából jellemző átlagérték. Jele U és/. 6.3. ábra. Elektrolitikus középérték
Bizonyítható, hogy szinuszos változás esetén az effektív é1ték a max. érték
következő összefüggésekkel számítható:

U-
_Umax,
-J2 es ,- A váltakozó feszültség és áram
A váltakozó áramú hálózatokat, berendezéseket, fogyasztókat általában az efD
ábrázolási módjai
értékekkel jellemzik, az adattáblákon ezeket tüntetik fel. A hálózati 230 V is ~-
tív érték. ,Ábrázolás szinuszgörbékkel
Elektrolitikus középérték: a váltakozó feszültségnek és áramnak a töltésát
lás szempontjából jellemző átlagértéke. ert a 6.2. ábra kapcsán már láttuk. Előnye hooy eoy vagy to··bb . 'd
Já , . . ' " " peno us
A szinuszos feszültség és áram elektrolitikus középértéke egy periódusra vo sa eseten va 1amennyi p1llanatérték megállapítl1ato' H 't-' 1
; lh , „ ' ' . aranya 1oay ne-
zóan nulla, mert a két félperiódusban ugyanakkora töltés áramlik, csak ell zo ato meg es több görbe esetén kevésbé áttekintheto' Az ·'1ra,m11""; 't'
'J"ák , , · ' ' any1 o
irányban. Ezért pl. váltakozó árammal nem lehet galvanizálni. an haszna J' altalanosan.
Az elektrolitikus középértéknek a váltakozó mennyiségek egyenirányított
esetén van jelentősége. (Egyenirányítás alatt azt értjük, ha valamilyen es
pl. félvezető diódákkal, az egyik vagy mindkét félperiódusban, az áramkör .brázolás forgó vektorokkal
irányú áramot hozunk létre.)
A 6.3. ábra sima egyenáramot, valamint egy- és kétüteműen egyenirányíto • landó mennyiség max. értékével arányos hosszúsáoú vektor az úJ ko·· ·-
1egye. ~ J'~ ~zogse
„ b esseggel
, " '
forog egy derékszögű koordináta-rendszer- 1
szos áramot szemléltet.
1tató Jarasaval, ellentétes irányba és szögelfordula's/1t a v'izsz1n
. testen-
Felsőbb matematikai módszerekkel bizonyíthatóan az elektrolitikus köz • ·' „. 'l „. ' '
,rn'.1y,ato . szanu:Ju~, ,akkor a függőleges tengelyre képzett vetülete az
együtemű egyenirányítás esetén: 9y1seg p1llanaterteket adja meg (6.4. ábra).
/k = lmax =0,318·imax' OJ~
n:
kétütemű egyenirányítás esetén:

I k-- 2 ·im„ - 0 636 'max•

---'
,· Uk -- 2 ·"m"'
--- - Ü• 636 ·Umax·
~·-
n: n:

6.4. ábra. A forgó vektoros ábrázolás elve

 VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK ELLENÁLLÁS, KONDENZÁTOR ÉS TEKERCS VISELKEDÉSE VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRBEN
90 91

Az ábra szerint a függőleges tengelyre vett vetület: u = um_,,-sinwt, megegyező 11 11 11 11

i
az indukált feszültség pillanatértékének általános alakjával. 11
Mivel az effektív érték egyenesen arányos a max. értékkel, ezért a vektorábr{
az effektív értékekkel is megrajzolhatjuk.
.1
A vektoros ábrázolás előnye a könnyű megrajzolhatóság. A mennyiségekkel vé
w·t

zett n1űveletek, elsősorban az összeadás és kivonás, a vektorokra érvényes sza

'f"'Oo <rl80°
lyok szerint végezhetők.
Mivel a vektorok hfaomszögeket, paralelogrammákat alkotnak, így az ezekre ér OJ k--. w k--. w k--. OJ k--.
nyes összefüggések is felhasználhatók a számítások során. u u u u
[ [
A vektoros ábrázolás hátránya, hogy mindig csak egy pillanatértéket mutat. [
rp rp

[
a) b) e) d)
6.4. A fázis, a fáziskülönbség, a fázisszög
6.5. ábra. A fázis, a fázisszög fogalma
fogalma és ábrázolása
?Iá~ so;·án v_alai:ielyik célszeiűen megválasztott mennyiséget ala hel ze-
szuk es a lobbit ehhez képest fázishelyesen rajzoljuk meg. p y
A fázis kifejezésen a váltakozó mennyiségek pillanatnyi változási állapotáté'
--->

Ha két mennyiség azonos fázisú, akkor pl. a pozitív irányú nullaátmenetc'

max. értékeik azonos időpillanatban vannak. 1.!enállás, kondenzátor és tekercs
Ha pl. a pozitív vagy negatív irányú nullaátmeneteik nem azonos időpill . selkedése váltakozó áramú körben
vannak, akkor a mennyiségek közötti fáziskülönbségről, fáziseltolódásróV'
lünk. A fáziskülönbséget a fázisszöggel jellemezzük és qi-vel jelöljük.
A 6.5. ábra a feszültség és áram közölt négy különböző fázishelyzetet ábrá enállás váltakozó áramú körben
nuszgörbékkel és alattuk vektorokkal is:
.láséra szinus~os váltakozó feszültséget kapcsolunk, az áram pillanat-
• a 6.5.a) ábrában V és I azonos fázisú, <p = 0°; a vektorok azonos irá
, v nye szermt határozhatjuk meg:
• a 6.5.b) ábrában az V-hoz képest I fázisban késik <p szöggel, mert az
i =.!:!:.... :;:::;: sinmt u
zitív irányú nullaátmenete a feszültségéhez képest későbbi időpontb
umax.
R R R ·sinlüt .
max

kezik; a vektorábrában az I vektora <p szöggel lemarad a forgásban ~

i'•. , ' a fe szu
''"um'tt ··1t seg
, maximuma
· hozza létre, azaz a feszu··1tse'g e's az
torához viszonyítva, lSU a f" ' ·· o „ (
, azisszog <p=.0 . Igya két mennyiség időfüggvénye formai-
•a 6.5.c) ábrában V-hoz képest az I fázisban siet, mert az áram neg~
nullaátmenete megelőzi a feszültségét; az áram vektora a forgás.;
u = llmax · Sln úJ!, i = imax ·sin Wt ·
megelőzi a feszültség vektorát; egyenlőség mindkét oldalát osztJ.uk 'Y"'2
L. -ve1, az áram effektív
• a 6.5.d) ábra esetén a feszültség maximumának pillanatában az tír.
maximumon van, tehát a <p = 180°, ezt ellenfázisú helyzetnek n l=-
v
vektorok ebben az esetben ellentétes irányúak. R
 ELLENÁLLÁS, KONDENZÁTOR ÉS TEKERCS VISELKEDÉSE VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRBEN
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK 93
92
w J,:---..
u u
Ohm törvénye tehát az effektív értékekre is igaz. u
Az ellenállás feszültségét és áramát fázishelyesen a 6.6. ábra szemlélteti. p
Az ellenállás teljesítményét és munkáját az effektív értékekkel határozhatjuk me
Érdemes ezt nyomon követni a 6.7. ábrán.
~
u
w fc---
u tt=llm:i.'<·SJJl(JJ[
töl- löl-'ki- ! töl- !ki-
'{l='O' u tés isutési tés ]sütés! tés isutés[ tés !sütési
I p
a) b) e) d)

6.8. ábra. Kondenzátor váltakozó áramú körben

W·l
ültség. Llu megváltozása Llq = e. Llu t""lt,
o esva/l tozast
, eredmenyez
, A t··1 •
saikv1A1lamos
,. áramot
·11 hoz létr ·
. •e, ame1y a kondenzátorhoz csatlakozó vezetők- o tes
" .~'s ·idejével:
z mam PI anatny1 erosségét meak · k ' ha a toltesvaltozást
"' apJU .. , , ·
elosztjuk
6.7. ábra. Ellenállás teljesítmén
6.6. ábra. Ellenállás feszültsége ._ Llq Llu
t--=C·-
és árama Llt Llt ,
A p = u · i pillanatnyi teljesítmény görbéje alatti terület a feszültség és áJ·am m am pillanatértéke egyenesen arányos a feszültségváltozás sebesséaével
jávai arányos. Fontos észrevenni, hogy a teljes periódus alatt pozitív a teljesí(
Az a feszültség első negyedperiódusában a ko ndenzator
tehát a villamos munkát az ellenállás elfogyasztja, azaz hővé alakítja.
rában . k. / u ertekre,"' , .
·
·· u"""f"igen- ,is Llt intervallumában a feszültse'g nem v a'ltoz ikm"'·,_,u-0A

A görbe alatti területet - a 6.7. ábrában a számozás alapján nyomon kö · ;:::: ~~: ~~telm~ben ekkor az i, töltő-áramerősség
is nulla .. Nyil~ái;
p;„ átlagos teljesítménynek megfelelő magasságú téglalappá alakítjuk1 ig a feszülts 'gsz ~l e~nagyo~b, am~kor feszültségváltozás sebessége
<' e nu a-atmenetenek pillanatában van.
nek területe a munkával arányos. A munkát egy periódusra kiszámíthatjuk, u;án az energiaforrás feszültsége csökkenni kezd ezt k.. . k
senek sökk , h, - , ovet1 a on-
enese, te at a kondenzátor kisül Az i kisu··t- , . ··1
entétes ir ~ ~ ·
0
···•• v
nálva az effektív értékeket: W = Pm„ · T • k o aram a to -
2 : e .~~yu, mmt a iogy azt a 6.8.a) és 6.8.b) ábra is szemlélteti.
1

w
U·l·T =U · I , gy dpeuodusban a kondenzátor ismét feltöltődik d 11 ,
p .e__:_:_ „l a negyedik d . , e e entetes po-
A teljesítmény: T .c .. negye penódusban újabb kisülés következik A k
T 1eszultséa egy peno°'dusa alatt ketszer
, · k. on-
0 feltöltődik és kétsze. ··1
az effektív értékek értelmezésének megfelelően. gy 1 ' f 1 ISU .
2 a ~1~. olyamatban az ár~merősség változása koszinuszfügg-
. l - lm" ·COSWt = lmox ·Stn(Wt+90~).

6.5.2. Kondenzátor váltakozó áramú körben :•fö\laieszültségh~z képest fázisban 900-ot siet. .
Ha egy ideális kondenzátorra (amelynél a fegyverzetek közötti ellenáll
nagy) szinuszos váltakozó feszültséget kapcsolunk, a lejátszódó folya
ábra alapján vizsgálhatjuk.
teti a kondenzátor
görbe A ·· b . .. eny f"
teljesítm' .ug„a vényet
- is,
· amely kétszeres
"ltéshez gor. ~a attt .terulet a villamos munkával arányos. Ve-
1
A folyamatot a feszültség pozitív nulla-átmenetének pillanatában ke.
pozltlv, a kisütéshez negatív terület tmtozik e' k-
denzátor pillanatnyi q töltése egyenesen arányos a feszültséggel, az ar egyenlő . Ez azt
. · 1 . s a et
1e entt, hogy a kondenzátor a töltéskor fel-
nyező a kapacitás: q= e· ll.
 ELLENÁLLÁS, KONDENZÁTOR ÉS TEKERCS VISELKEDÉSE VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRBEN 95
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
94
következők alapján határozhatjuk meg. Az áram változását a periódus kezdetétől
, . , k .. b Ícry a kondenzátor által fel-
.· 't kisüléskor visszatáplalia ,az aram or e. o
vett energia követjük. Ha az áram max. értékének egy igen kicsi Llt környezetét vizsgáljuk, ak-
használt munka nulla. Ebből következoen: kor ott a Lli áramváltozás nullának tekinthető. Ebből következően ekkor az u, indu-
w
P=-=0,
kált feszültség is nulla. A feszültség akkor lesz max., amikor az áramváltozás sebes-
sége a legnagyobb, tehát az áram pozitív irányú nullaátmenetének pillanatában.
t
tehát a kondenzátor teljesítménye is nulla. A kondenzátor és az áramkör között ide- u Lll
, l' "'ta Q=U·l „1 i
---;;..
oda aram o energ~a , , ő te/"esítmémzyel jellemezzük. (A Q itt nem to -
összefüggéssel leirhato, _un; m~dd / , , ,
, . 1··11) A meddő teljes1tmenyt me1tekegysegeve1 is
test ie o .
· megkülönböztetjük, ame-
ak , 1)
if Ui

lyet 1 var-ként értelmezünk. (Ejtsd: volt amper re t1v. , l' ellenál-

, . , 1 „k az áramkorlátozó hatast, hason oan az
Kondenzátor eseten is erte, mezzu,' '. ff kt' értékének hányadosaként: --=-';>-
u
1a, shoz ' a feszültség és az aramerosseg e U e iv
Xc=[-. a) b) e) dJ
6.9. ábra. Tekercs váltakozó áramú körben
Ezt a hányadost kapacitív ellenállásnak, kapacitív reaktanciánal' nevezzük.
A kapacitív ellenállás mértékegysége is az 0.. . , 1 , s a kon- A második negyedperiódusban az áramváltozás iránya ellentétes lesz, ennek hatá-
A kapacitív ellenállás bizonyíthatóan fordítottan arányos a frekvenciava e sára az indukált feszültség is polaritást vált. A gondolatmenetet folytatva bizonyít-
ható, hogy a szinuszfüggvényt követő áramváltozás koszinuszgörbe szerint válto-
denzátor kapacitásával: 1 l zó feszültséget indukál, amely egyenlő a tekercsre kapcsolt feszültséggel:
Xc=c;;.c= 2n·f·C ·
u = ui = umax . cos Q) t = llmax . sin( (J) t+90°) .
.. , ' .. . ho a kondenzátor kis frekvencián ~agy
Ebből az összefuggesbol kove~ezi~l ,~;, t képvisel nacry frekvencián kis ér- . Ideális tekercs esetén az áramhoz képest a feszültség rp = 90° -os fázisszöggel si~t
- esetleg végtelennek tekmtheto - e ena ,as, . ' "'
' vagy megfordítva, a feszültséghez képest az áram rp = 90°-os fázisszöggel késik .
tékű - esetleg nullának tekinthető - ellenallast Jelent.
Ez látható a 6.9.b) ábrán. A vektoros ábrázolás esetén az áram vektora a forgással
6.5.3. Tekercs váltakozó áramú körben ellentétesen lemarad 90°-kal, a 6.9.cJ ábrán látható módon.
Az ideális tekercs teljesítményviszonyait a 6.9.dJ ábra szemlélteti. Az ábra elemzé-
'11' Ila) váltakozó áram folyik, akko
Ha egy ideális tekercsben (a tekercs eikllena ~sa ;~ekercsben önindukciós feszültsé se a kondenzátornál megállapítottakkal egyező eredményre vezet: az ideális te-
váltakozó mágneses fluxus keletkez , ame y kercs körében a felvett és az önindukció következtében az áramkörbe visszakerü-
.lő energia egyenlő, így a tekercs munkáját jellemző p pillanatnyi teljesítmények
get kelt. ...
. 'get a 6 9 ábra segítségével értelmezhetiuk. ,középértéke nulla. A körben ide-oda áramló energiát a
A ie1ense · · - ,. hogy azt
. - . . sin cot függvénynek megfele1o aiam, a Q = U·l
b
Folyjék a tekercs en z -: '"'" , , • eddőteljesítménnyel jellemezzük, a kondenzátorral egyezően.
6.9 .b) ábra mutatja. Az aram valtozasa. LI i
ekercs esetén a pozitív munkaterület a mágneses teret felépítő munkát jelenti, a
u.=L·- keres ekkor mágneses energiát tárol. A negatív munkaterület az önindukció fo-
' Llt
, . 'l l Kirchhoff huroktörvényéből következóe amán a mágneses energiából villamos energiává alakuló és az áramkörbe vissza-
pillanatértékű feszültseget mduka_.' ar;ie Y_ll , t'kével A feszültség változását rülő munkát jelenti.
egyenlő a tekercsre kapcsolt feszultseg p1 anate1 e · 0
 ÖSSZETEIT VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK 97
96
Az energiaforrás U feszültsége a huroktö , .
A tekercsnek is van áramkorlátozó hatása, amely az önindukció következménye. A vektorábra derékszögű háromszöcrére ~~e~y szenm UR és UL vektoros összege.
Az áramkorlátozó hatást a feszültség és az áramerősség effektív értékeinek hánya- " a a mazva Pllagorasz tételét írhato'.
2 ? ' •
dosaként értelmezzük és induktív ellenállásnak, induktív reaktanciának U =U-R +UL•
2

nevezzük:
XL=-
u ebből U=)u' +u'.
[
Ak" , R L
or aramkorlátozó
.~ hatását, amelyet látszólagos ellenállásnak ' 1'd egen szoval
, .
1n1-

Az induktív ellenállás mértékegysége is az Q. pe d anc1anak nevezünk a Z= U

Bizonyítható, hogy az induktív ellenállás egyenesen arányos a frekvenciával és a l
összefüggéssel határozzuk me E 1, . ,
tekercs induktivitásával: XL = úJ · L = 2 n: · f · L . Az impedancia kapcsolat, t g. zllen~e~J!eg az aramkör eredő ellenállása.
A tekercs kis frekvencián kis ellenállást - esetleg nullának tekinthetőt - képvisel, U' _ , ,„ a az e enallassal és · d k , . .
- U" + Ui: osszefüggésnek az {iran 'cr a~ m u t1v ieaktanc1ával a
nagy frekvencián nagy ellenállást - esetleg végtelennek tekinthető értéket - jelent.
,
' 1 neoyzetevel vegzett osztásával kaphatjuk:
u- u' u'
7= /f + /2,
6.6. Összetett váltakozó áramú körök átalakítva:
Az összetett váltakozó áramú köröket is Kirchhoff törvényeinek felhasználásával
vizsgálhatjuk, figyelembe véve, hogy a váltakozó áramú körök feszültségei és ára- ebből következően : z' = R' +x'L'
mai vektorok. Ezért a csomóponti és a huroktörvény is vektorosan érvényes:
gyök~onás után: z = ) R' + X' .
L.I=O és L.Ü=O. Eszennt
ie
„ - a haromszöghöz
. 'k szogu kifejezés
, szerint az ellena'll'aso k 1s
haso 1, 1 ,
. a feszültség
„
L
ek áJ ta1 meghatározott de-
'b , lh , ' n o 1aromszocrgel az 11
a razo atok ahogy az a 6 10 ) 'b , , o , un. e ena'J]'as-háromszögo-el
,
~
0
' ' • .e a ran latható.
6.6.1. Ellenállás és tekercs soros kapcsolása (soros RL-kör) Az aramkör fázisviszonyait a 6 10 áb -'b . . „ . .
'hetjük, amely általánossácrb~n ~z 1:·a Ika„ an iks feltuntetett rp fázisszöggel jellemez-
A 6.10. ábrán látható a kapcsolás. A bejelölt mennyiségek effektív értékek. A soro ára k" „ · f' · 0 ' m 011 e apcsolt feszülts, , h , ,
'm ozott1 az1sszöget jelenti A f' . „ , eges a atasara folyó
kapcsolás miatt az elemeken azonos áram folyik, ezért a vektorábrában az áram ti értékű. Az ilyen áramköröke; ind:z~s~zo.g a t~:gyalt áramkörben 0 és 900 közöt-
tekintjük alapvektornak. Az ellenállás feszültségesése az árammal mindig azono szinuszát fázistényezőnek vagy m, kt~v Jellegueknek mondjuk. A fázisszöcr ko-
, ' as eppen teljesítmény-tényezőnek neve~zük.
fázisú, a tekercs feszültségesése az áramhoz képest mindig 90° -ot siet.
6.10. abra alapján: _ UR R
cosrp--=-
0) !e-- U Z
u 1
. UR
[
rp .6.2. (El~enhállás és tekercs párhuzamos kapcsolása
par uzamos RL-kör)
UL

, .ellenállás on es
, a tekercsen azonos a feszültsé
igy a feszültség a 6 11 b) a'bi·a al k g, ahogy az a 6.11.a) ábrán Játha-
b) . · ' ' apve tora k 11 '11' ,
nos fázisú, az ideális tekerc , . e '.'. ~ e ena as tirama a feszültséggel
s ai ama a ieszultseghez képest 900 -ot késik.
6.10. ábra. Ellenállás és tekercs soros kapcsolása
 ÖSSZETETT VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK 99
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
98
A vezetőképességek összefüggésének Pitagorasz tétele alapján megfeleltethető
0) le--
egy derékszögű háromszög, amely az áramok által alkotott háromszöghöz hasonló
u
(6.11.cJ ábra).
[
JR A fázistényezőt a 6.11.bJ és e) ábra alapján írhatjuk fel:
rp
I G Z
[ UL JL cos<p=-f =-y= R.

7 ) b)
e)

6.6.3. Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolása (soros RC-kör)

6.11. á:ra. Ellenállás és tekercs párhuzamos kapcsolása
Az áramkört a 6.12.aJ ábra szemlélteti.
. f , s árama a csomóponti törvény szerint az ellenállás és a tekercs ára-
Az energia orra 'b la ·án: 0) ~
ának vektoros összege. A 6.ll.b) a ra a 'PJ l
m I 2 2 u
J' = n+n és ebből: f='\)[R +fL. UR

Az áramkör impedanciája: Z =[ '

u
, 2
, , a! , az induktív reaktanciával, ha az I'=IR +le
rf R
rp

Uc
Rv,
Xc

amelyet kifejezhetünk az ell~na~lass

összefüggés áramait Ohm torvenye a ta a
.t\
feszültséggel és az ellenállásokkal he-

(~J =(~J +(~J2

a) b) e)
lyettesítjük:
6.12. ábra. Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolása

egyszerűsítés után: 2 Az áramkör vektorábrájában (6.12.b) ábra) az U, feszültség 90° -ot késik az áram-

(~Y =(~Y +(;J

erősséghez képest. Ennek megfelelően az áramkör kapacitív jellegű.

Az ellenállás és a kondenzátor feszültségének vektoros összege egyenlő az ener-

giaforrás feszültségével. A vektorok összegére itt is felírható Pitagorasz tétele.
A zárójelben lévő törtek vezetőképességek: Az összefüggések levezetése a soros RL-kapcsoláshoz hasonló.

_!_ =G az ellenállás vezetőképessége, U=~U~+U~,

R
Z=U
_l_ = BL az induktív vezetőképesség, másképpen induktív szuszceptancia, I ,
XL Z=~R 2 +X~
1 az eredő vezetőképesség, másképpen admittancia. U R
-=Y cos <p =___.!l_ =-
u z,
: vezetőképességek felhasználásával az előző kifejezés:
Y' = G'+Bt. z áramkör ellenállás-háromszögét a 6.12.c) ábra szemlélteti.
 ÖSSZETETT VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK 101
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
100
6.6.5. Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolása
6.6.4. Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolása
(soros RLC-kör)
(párhuzamos RC-kör)
A 6.14. ábrán látható a soros RLC-kör (soros rezgőkör) kapcsolása.
A kapcsolást a 6.13.a) ábra szemlélteti.
OJ /,=-. OJ /,=-.

l l
OJ /,=-.
u............ UR
u
u I
l ..... /R
·······> ····················>uc
Uc
T
a) b) e)

6.14. ábra. Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolása

b) e)
a)
A 6.14.b) ábrában az alapvektor az I áramerősség, amellyel az ellenállás UR feszült-
6.13. ábra. Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolása sége azonos fázisú. A tekercs UL feszültsége 90° -ot siet, a kondenzátor Ue feszültsé-
ge pedig 90°-ot késik az áramhoz képest. Így az UL és az Uc feszültség ellenfázisú.
A három feszültségesés vektoros összege egyenlő az energiaforrás U feszültségével.
E - , . mkör a párhuzamos RL-kapcsolással mutat hasonlóságot.
z az ma ,., 'b·) J kapacitív áram 90°-ot A vektoros összeadást az UL és az Uc feszültségekkel kezdjük. A vektorábra alap-
,
A parmzamos RC -ko··1· vektorábraJaban (6.13.b)
.. . a ia . az
, · ' ll ' • ján a feszültségek összefüggése: U' = U~ + (UL - Uc)'.
1
. t U feszültséghez képest, ezért ez a kor is kapac1l!v ie egu. .
s1e az .. oyenl6 az energiafor- A 6.14.b) ábra induktív jellegű áramkört jellemez, mert az U feszültség siet az I
Az ellenállás és a kondenzátor áramának vektoros osszege e„ , áramerősséghez képest. Az ábra alapján látható, hogy ez akkor jön létre, ha az UL na-
, , , l A vektorok összegére itt is felírható Pitagorasz tetele. gyobb az Ue feszültségnél. Mivel a tekercs és a kondenzátor áramerőssége egyenlő,
ras aramava . · , h l'
Az összefüggések levezetése a párhuzamos RL-kapcsolás esetehez ason o. az UL = I ·XL akkor lesz nagyobb, mint az Ue = I · Xc, ha XL nagyobb, mint Xc.
I =~I~ +I~ , Ha az Uc nagyobb, mint UL, akkor az áramkör kapacitív jellegű. Ez akkor valósul
meg, ha az Xc kapacitív ellenállás nagyobb, mint az XL induktív ellenállás. A
kapacitív jellegű vektorábrát a 6.14.c) ábra szemlélteti.
Az áramkör impedanciáját kifejezhetjük, ha az előző, a feszültségek összefüggésé-
re vonatkozó képletet elosztjuk az áramerősség négyzetével:
„ , , , képpen kapacitív szusz-
kifejezés a kapacitív vezetokepesseg, mas 2
u u (UL
-=_Ji.+
2
-uC )2
12 12 12
Y' = G'+B~. A kifejezést átalakítva:
ceptancia. , , , ,
A vezetőképességek háromszöge a 6.13.c) abran lathato.
1R _ G _
cos<p=----
z
1 Y R
A zárójeleken belül az impedanciát, az ellenállást és a reaktanciákat kaptuk:
Z' = R'+ (XL - Xc)'.
 VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK ÖSSZETETT VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
102 103

A rezonancia létrejöttének részletesebb összefü 0ogéseit az X - X • , .

Négyzetgyökvonás után az impedancia kifejezése: • , , L - e egyenloseg ki-
Z=~R 2 +(XL -Xc) .
2 feJteseből kaphatjuk: 2 ;r. f. L = 1
27r·f·C·
Az áramkör fázistényezője a vektorábrák alapján: Egy
. . ,adott.fc
, o frekvenc', , adott kapacitás esetén a rezonanciához tartozó induk-
ian, es
UR l·R R
cos<p=-=--=-. t1v1tas ertéke: L= 1
U l·Z Z
47'2·//·C,
0
Speciális eset, amikor az XL induktív és az Xc kapacitív reaktancia egyenlő. ha a kapacitást kell meghatar'ozn'1, akkor a
Ekkor az áramkör impedanciája:
------
Z =~R2+(XL-Xcl2 =-fR2=R,
kifejezésre jutunk.
a fázistényező pedig: Egy adott induktivitás és kapacitás esete'n a rezonancia
. az
R R
cos<p=-=-=l -><p=0°.
Z R fo=--1 __
Ez azt jelenti, hogy az áramkörre kapcsolt U feszültség és a hatására folyó I erős­
2;r·-JL·C
ségű áram azonos fázisú. Az áramkör tehát úgy viselkedik, mintha csak az R ellen- frekvencián jön létre. Az fo frekvenciát szak,
rá vonatkozó összefüggést pedig _ •
.
as rezona~c-iafrekvenciának nevezni, a
e1so megfogalmazoJaról - Thomson-képletnek.
állást tartalmazná.
Mivel a reaktanciák egyenlőségéből következően az UL = I ·XL és Uc = I ·Xc fe-
szültségek is egyenlők, belátható, hogy az energiaforrás U feszültsége az ellenál-
lás UR feszültségével azonos: 6.6.6. E!lenállás, tekercs és kondenzátor
U' = u~ + (UL - Uc)' = U~, tehát u = UR. parhuzamos ka pcso I'asa (parhuzamos
, RLC-kör)
A leírt jelenséget feszültségrezonanciának nevezzük.
A rezonanciára vonatkozó vektorábrát a 6.15. ábra szemlélteti. A párhuzamos RLC-k"or (par
- huzamos rezgőkör) kapcsolását a 6· 16.a ) a'bra mutatja.
.
l
OJ ~
I R ~
w /&--..
u UR u. u.
lR . I I .„
UL Uc
q,
.. .
„„i]~ le lL
'1·
le

6.15. ábra. A soros RLC-áramkör vektorábrája feszültségrezonancia esetén -u-'7

a)
A rezonancia esetén a legkisebb az áramkör Z impedanciája, ebből következően eg , 0 ~
adott U feszültségen a legnagyobb az I áramerősség. Ha az áramkörben az R ellenál 6.16. abra. Ellenállás, tekercs és kondenzátor vegyes kapcsolása
lás jóval kisebb az XL és Xc reaktanciáknál, akkor a rezonanciához közeli állapotb
valamint rezonancián az UL = l ·XL és Uc = l ·Xc feszültségek sokszorosai lehetne. ama, a tekercs /L árama 900-ot k' -t
z áramköri elemek közös feszültsé év 1 . , . ,
\azonos _fazisu az ellenállás /R erősségű
az áramkörre kapcsolt U feszültségnek. A soros RLC-áramkörben az U feszültsé apján megrajzolható az áramk" esik, a 'bo~denzator le árama 900-ot siet. Ennek
kis értékei esetén is veszélyes értékű UL és Ue feszültségek jöhetnek létre. , or ve tora raJa.
 ÖSSZETETT VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK 105
104
, . " ) a 6 .16.c) ábra kapacitív jellegű Uc>IL) Ha az áramkör reaktanciái egyenlők, akkor a BL induktív és a Be kapacitív vezető­
A 6.16 .b) ábra indukt1v iell~gu Uc< 1L • képességek is egyenlők. Ebből következően az admittancia értéke ekkor a legki-
, k" vektorábráját szemleltett. „ sebb és az ellenállás vezetőképességével egyenlő:
aram or . , . ll ű áramkor
U , I = .!:!___ kifejezések összevetéséből mdukt1v Je eg ' 2 2
Az l = - es az L X Y =G + (BL-Bc) 2 =G2.Y=G,
e Xc L
az impedancia értéke pedig ekkor a legnagyobb:
.!:!___ < .!:!___, _1_ < _1_, Xc >XL
esetén az X XL Xc XL l
e - , kör ha a kapa- Z=-=R.
. k Tehát akkor lesz induktív jellegu az aran1 ,
y
egyenlőtlenségre JUtun . . duktív ellenállásnál. Ezt az esetet áramrezonanciának nevezzük.
citív ellenállás nagyobb az m .- . mkör ha az egyenlőtlen-
'("
. , . ll , akkor lesz az ma
u" belátni hogy kapac1t1v ie egu
, Áramrezonancia esetén a reaktanciák egyenlőségéből következően az I e és az I L
, onny ' Xc <XL. áramerősségekis egyenlők, de ellenfázisúak, ahogy az a 6.17. ábrán látható.
sécr fordított, azaz ,. ·őssé ek
" , , l . , - a Pitagorasz-tétel fellrnsználásával - az aiamer g w b-.
A vektorabrák. a ~pian I'=l' + (JL-/c)'. u
közötti összefügges: R
, , k'
Ohm törvenyevel t1eiezv e · e az áramokat az 2 l /R
2 le 1,
u)2 -( u) + (.!:!___- .!:!___)
(z - R XL Xc le
k pjuk az impedan-
. 1 t az U feszültséggel elosztva meg a
összefüggésre Jutunk, ame ye
6.17. ábra. A párhuzamos RLC-áramkör vektorábrája áramrezonancia esetén
ciaképletét: (~)' =(~)2 +(;L -;cJ
Az energiaforrást terhelő I áramerősség rezonancián a legkisebb és egyenlő az el-
lenállás I R erősségű áramával.
1
z Az áramkör fázistényezője rezonancián:
I /
cos <p = .Ji. = .Ji. =1
l IR
, , · lb n lévő vezetésekkel:
Egyszerűbb kifejezésre jutunk a zarOJ~ e ' Mivel a rezonancia feltétele megegyezik a soros RLC-áramkörével (XL= Xc), ezért
y2 =G-+(BL -Bct, a soros kör rezonancia-összefüggései itt is érvényesek:

1 L
Z=y· 4 'TC2. Ío2. e ,
, • , u•6 16 ábra vektorai alapján: C= 1
Az áramkör faz1stenyez0Je a . .
4rc2.fo2·L,
u
/R
-R - -z
cos<p=1=-u- R ·
z
 A vÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖ K TELJESITMENYE
• • ÉS MUNKÁJA
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
106 107
Behelyettesítés után:
6.6.7. Ellenállás, tekercs és kondenzátor vegyes kapcsolása
1e=/RL·sin<pRL-/·sin<p=/RLSinipRL
· -/ . cosrn
rRL ·
A lehetséges sokféle kapcsolás közül vizsgáljuk meg a 6.18. ábra szerinti áramkört! Ak' , RL ·sm<p
,
iemelest és átalakítást e1vegezve: cos <p ·

le=IRL'(sin<pRL-cos<p ·t )
1:1a a <p=O állapotot akarjuk létrehozni , RL g<p .
osszefüggést kapunk· ' az I aram ekkor a legkisebb ,egyszerubb
le=IRvsinrn _
/RL ondenzátor , , rRL·
Ak .. , aramanak ismeretében a 6 5 2
e szukseges kapacitás kiszámítható: . . . pontban megismert kifejezésekkel a
/r ~ Xe =.!!_ 1 1
\'-----< \----' le 2·n·f·C _, C
v 2·n·f·Xe

a) b)
6.18. ábra. Ellenállás, tekercs és kondenzátor vegyes kapcsolása 6.7. A váltakozó áramú k.. .. .
és munkája orok teljesítménye
Rajzoljuk meg a vektorábrát! Alapvektomak a feszültséget tekintjük, mert az ener-
giaforrás feszültsége közös a párhuzamos ágakon. Az áramkör felső ága induktív
jellegű, ezért az /RL áramerősség 'PRL szöggel késik a feszültséghez képest, a kon- A 6.5;1. pontban láttuk, hogy az ellenállások !' , , ,
a korabban megismert P-U I k·~. , teJes1tmenyet az effektív értékekk 1
denzátor I e árama pedig 90° -ot siet. Az energiaforrás I árama a csomóponti tör- láttuk, a fázisszög rn = 00 - . I e3ezessel számíthatjuk. EilenáIIás esetén ,mmt
.e
vényből következően az IRL és az le vektoros összege, amely <p< 'PRL szöggel késik r ·

a feszültséghez képest. Ideális tekercs és kondenzátor eseté .

sítmény nulla (!. a , n, amikor a fázisszög <p =90o a p _ U 1 1.
A vektorábrában található derékszögű és általános háromszögekre érvényes mate:. _ _ 6 ·5 ·2 · es 6 .5 .3 . pontot). ' - · tqe-
matikai összefüggések alapján, kellő számú adat ismeretében, az áramkör jellem- Az. elozo megállapítások alapján me h , .
re is, amelyben a fázisszög 0 és 900 gk ..at:rro~hat3uk a teljesítményt olyan áramkör-
zőimeghatározhatók. A . a , , , oze esik.
A vektorábrából kitűnik, hogy ha egy induktív jellegű fogyasztóval párhuzamosa . 6, 19. ) abra I aramat felbonthatjuk két ko
kapcsolunk egy alkalmas kapacitású kondenzátort, akkor az energiaforrás áramter. z1su /"hatásos összetevőre és a fesz"It , mpo~ensre: a feszültséggel azonos fá-
le-... u segre meroleges l m medd-o osszetevore.
„ -
helése csökken (/ kisebb, mint I RL és <p kisebb, mint 'PRL). Ezt az eljárást fázisjaví 00
tásnak nevezzük és a gyakorlatban fontos módszere az energiagazdálkodásnak. ···
u. u
Példaképpen határozzuk meg azokat az összefüggéseket, amelyekkel kiszámíthaí Q
1, ...... ...! u„
a fázisjavításhoz szükséges kondenzátor kapacitása!
Ha a 'PRL fázisszöget, <p-re akarjuk csökkenteni, akkor a 6.18.b) ábrából megáll 'P.
·p~
píthatóan a kondenzátor áramának az A-B távolsággal kell egyenlőnek lennie: !„
le=AB =AD-BD.
a) b)
A vektorábra alapján írható:
BD = I ·sin<p I ·cos<p = /RL ·cos<pRL, 6.19. ábra. A váltakozó ár , . , e)
AD= /RL ·sin<pRL ' teljesítményt az 1 k amu tel3es1tmény meghatározása
' h omponenssel szánúh · k
z1su, tehát nulla fázisszögű:
• ,
- . cos<pRL p = U'. I at3u ' mert az a feszültséggel azonos
ez utóbbi összefüggésből: ! - 1RL • h·
cos<p
 VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK PÉLDÁK, FELADATOK
108 ~~~~~~~~-'-'=CC
109
A , „ „
A lh összetevő az ábra szerint: lh =l ·cos<p. meromuszereknek alkalmasnak kell lenniük váltak . ,
A hatásos teljesítményt ún t r , , , _ ozó menny1segek mérésére.
Ezt felhasználva, a teljesítmény: P = U ·l ·cos<p. . , · e 3esitmenymerovel mérhetjük
Könnyű belátni a 6.19.b) ábra alapján, hogy ugyanerre az eredményre jutunk, ha a A tel3esitménymérő olyan műszer am 1 , , . .
feszültséget bontjuk az árammal azonos fázisú és arra merőleges komponensre.
áramerősségét és az U·f·cos<ps ' ake Y erzekeh a fogyasztó feszültségét és
. , , zorzatn megfelelő értéket mutat'a '
Az előző képlet által kifejezett teljesítményt hatásos teljesítménynek nevezzük és A tel3es1tmenymérő négy kapoccsal rendelkezik .. „ . J .
mértékegysége a watt. Az összefüggés alapján nevezzük a cosrp-t teljesítményté- re való és sorosan kell az ára k" ·b ik . '.ezek kozul kettő az áram mérésé-
k' k m 01 e tatm mmt az á - , ,
et apocs a feszültséget érzékel" , , h ' ramerossegmerőt. A másik
nyezőnek.
ségmérőt. Ezt szemlélteti a 6.20. 'á~~:.ar uzamosan kell kapcsolni, mint a feszült-
A tekercs és kondenzátor kapcsán értelmezett meddő teljesítményt is meghatároz-
hatjuk a &.19.a) ábrából: Q=U·lm, l,,,=l·sin<p, !
---!> l
ez utóbbi behelyettesítésével: Q = U ·l · sin<p. 1,
A meddő teljesítmény mértékegysége a var (volt amper reaktív).
A váltakozó áramú körökben értelmezzük a látszólagos teljesítmény fogalmát is: z v z
S=U·l.
A látszólagos teljesítmény mértékegysége a VA.
Ui, U2 -feszilltség csatlakozók
A P= U ·f ·cos<p, a Q = U ·f ·sin<p és az S= U ·f kifejezések összevetése alapján be- 11, 12 - áran1csatlakozók
látható, hogy: P =S· cos<p, Q =S· sin<p.
6·2 0. ábra. A teljesítménymérő 6·2 1. ábra. Feszültség, áramerősséa
A két összefüggést négyzetre emelve és összeadva: kapcsolása
2 és teljesítmény mérése "'
2 2 2
p 2 +Q 2 =s' ·cos' <p+S2 ·sin <p = S ·(cos <p+sin cp),
Ha a 6.21. ábra szerinti kapcsolást alka! k , .
mivel sin'<p + cos'<p = 1, végeredményként írható: lett a látszólagos és meddő ter , , mazzu .' akkor a hatasos tel3esítmény mel-
tározható: 3es1tmeny, valanunt a teljesítménytényező is megha-
s'= P' +Q'. S = U ·l,
Ez formailag Pitagorasz tétele, így a teljesítmények közötti összefüggés egy derék- s' = P' + Q' , Q = .Js' - P' ,
szögű háromszöggel ábrázolható. Ez látható a 6.19.c) ábrán. A P=S · cos<p egyen~
lőséget tekintve beláthatjuk, hogy ebben a háromszögben a P és S oldal közötti P = U · l · cos<p, cos<p = _!__
U·l.
szög rp-vel egyenlő, így ez a háromszög hasonló a 6.19.a) és b) ábra áramai, ill. fe'.
szültségei által alkotott háromszögekkel.
A váltakozó áramú körök munkáját a hatásos teljesítmény és az idő szorzatábó
kapjuk: W=P·t.
6.9. Példák, feladatok

·Mekkora az 50 Hz-es ha'l'ozat penodusideje

.,
6.8. A váltakozó áramú körök és körfrekvenciája?
mennyiségeinek mérése periódusidő: T = ..!.. = _1_ _
f SOHz -0,02s=20ms
A feszültség és az áramerősség mérése az egyenáramú köröknél alkalmazott;
2.9., 2.10. és 2.11. ábra szerinti - kapcsolások alapján mérhető.
körfrekvencia: W=27C·f= 27C·50Hz=314~
s
 PÉLDÁK, FELADATOK 111
VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÓRÓK
110

, . 2. Mekkora a 230 V effektív értékű hálózati feszültség max. értéke, az egy- és két-
U 230V
A motor impedanciája: Z=-= --=920.
1 ütemű egyenirányított középértéke? l 2,5A
A helyettesítő soros kapcsolás ellenállása:
Um„ = '12, ·U = '12, ·230 V = 325 V .
A max. érték: R= Z·cos<p = 92 D·O, 7 = 64 ' 4 D .
u 325v=104 v.
Az együtemű középérték: Uk 1 = ___!lli!lL A s~ros kapcsolású tekercs induktív ellenállását a 2
összefüggésből
ir = ir I 2
kifejezve számíthatjuk: z = -Y R +XL
A kétütemű középérték:
, , XL=-Jz2-R2= ~92'-64,42D=65,7D.
A felvett latszolagos teljesítmény:
S= U · l = 230 V ·2,5 A= 575 V ·A
3. Egy 0,5 H induktivitású tekercset a 230 V-os, 50 Hz-es hálózatra kapcsolunk. Mek-
kora a tekercs induktív ellenállása és mekkora erősségű áram folyik a tekercsben?
A felvett hatásos teljesítmény:
P=U·l·cos<p= S-cos<p= 575V·A·0,7=402 5W
Az induktív ellenállás:
XL =2ir· f. L= 2ir· 50Hz·0,5H=157 n.
A meddő teljesítmény felvétel: '
Q = U. I ·sin<p = S·sin<p = 575 V ·A·O, 714 = 410 var.
Az áramerősség:
!=.!:!__= ~=l 46A. A motor leadott teljesítménye a hatásfok általános
p
é1telmezéséből·
.
XL 1570. '
T/ = -2.100 p = P, ·T/ = 402,5 W · 75 %
P, 2 100 100 -302W.
4. Mekkora kapacitású az a kondenzátor, amelyik 230 V-os, 50 Hz-es hálózatról
ha 6.18.b)
A <p = 00 ábrából k' h ogy ~z energiaforrást
A „k látható
, . terhelő áram akkor a legkisebb
50 mA erősségű áramot vesz fel? . szu seges ondenzator árama ekkor: '
A kondenzátor kapacitív ellenállása: lc=IRL·sin<pRL= 2,5A·0,714=1,785A
X = U = 23 0V 46000.=4,6 kD. Ezzel a kapacitív ellenállás:
e I 0,05A
u 230V
Xc=-= 1, 785 A = 128, 9 D .
l le
Xc = összefüggésből:
A kapacitás az 2ir·J·C A szükséges kapacitás:
l 1 7
6,92·10- F = 0, 7 µF. C=---'l:____ 24,6·10-6 F =25 µF.
C=--- 2ir-50 Hz-4600 D 2ir·f·Xc 2ir-50 Hz-128,9 n
2ir·f·Xc

S. Egy egyfázisú motor a 230 V-os, 50 Hz-es hálózatról 2,5 A erősségű áramot vesz 6· Egy 230 V-os, 50 Hz frekvenciá'ú
kör ellenállása 100 n a tek
h 'J' ,
. dJ k _a o:atra csatlakozo soros kapcsolású RLC-
.á ' eres m u t1v1tasa O 5 H Mekk k · , ,
fel, a motor fázistényezője 0,7, hatásfoka 75%. z tor van az áramkörben h , . ' · ora apac1tasu konden-
Mekkora reaktanciájú tekercs és ellenállás soros kapcsolásával helyettesíthető a motor? ora az aramerősseg es a
D „ , ' a eppen rezonancia van? Mekk , , ,
eszultseg az áramkör elem . ? .
em.
Mekkora a gép által felvett látszólagos, hatásos és meddő teljesítmény, valamint
rezonanciához tartozó kapacitás:
leadott teljesítmény?
Mekkora kapacitású kondenzátort kell a motorral párhuzamosan kapcsolni, hogy a fo= 2 ir l vc ' -e- 2 1 2 = -;--,----::-~'-::--.;--1 20µF .
. -v Ld, 4 ir . Ío . L 4ir 2 . 50 2 Hz2 . 0,5 H
hálózatot terhelő áramerősség a legkisebb legyen?
 VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK PÉLDÁK, FELADATOK
112 113

Az áramerősség rezonancia esetén: 5. Egy 100 0-os ellenállással sorba kötünk egy 20 µF-os kondenzátort, amelye-
_u =u =230V = 2, 3 A. ket a 230 V-os, 50 Hz frekvenciájú hálózatra kapcsolunk.
1
-z R IOOQ Mekkora lesz a kapcsolás impedancüíja és fázistényezője?
. • megegyezik a hálózat feszültségével:
Az ellenállás feszültsége rezonancian Mekkora a látszólagos, a hatásos és a meddő teljesítmény felvétele az áramkörnek?
UR =U= 230V. . (Z ~188 .Q; cosrp = 0,532; S= 281,4 V·A; P = 149,7 W; Q = 238,3 var.)
• • vana reaktanciák értékere:
szu"kseg
"k 'eszültségének meghatározásahoz
Areaktancia '' -1570. 6. Egy 230 V-os, 50 Hz frekvenciájú, 2,5 A áramerősségű, 0,7 fázistényezőjű és
- L -_ 2 n.,
Xc -X JO
·L= 2n·50Hz·0,5H- 75% hatásfokú motor mekkora induktív reaktancia és ellenállás párhuzamos kap-
csolásával helyettesíthető?
A reaktanciák feszültségesése:
Mekkora kapacitású kondenzátor párhuzamos kapcsolásával javítható 0,9-re az
Uc=UL=l·XL= 2,3A·l570~361V, áramkör fázistényezője és ekkor milyen erősségű áram terheli a hálózatot?
tehát nagyobb, mint a hálózati feszültség! (R = 131.4 n; xL = 128,8 n; e= 12,97 µF,1=1,94 AJ

E . • RLC-körben lévő tekercs induktivitása

• h zamos kapcso lasu .•. 50 mH, a
7. gy par u . . 5 F M kkora a kör rezonanciafrekvenciaJa.7
kondenzátor kapac1tasa n . e
Ellenőrző kérdések
A rezonanciafrekvencia:
1
---;:o== ---r==~-~~ ~ 10 kHz.
2n·~5·10-2 H·5·10- F
9 1. Hogyan értelmezzük a váltakozó feszültség frekvenciáját, körfrekvenciáját?
Ío 2n·.,_/L·C
2. Mi az effektív érték, az elektrolitikus középérték, és hogyan számíthatók szi-
nuszos feszültség, áram esetén?
3. Mit jelent a feszültség és áram közötti fáziseltolódás, mi a fázisszög értelme-
Feladatok zése?

„ 'de3e
· 10 m s• max · értéke 150 4. Mi jellemzi az ellenállást váltakozó feszültségű táplálás esetén?
• f ··1tség penodus1
1. Egy szinuszos váltakozo . ~s:u • a feszültség pillanatértéke 100 V? 5. Hogyan viselkedik egy kondenzátor váltakozó feszültség hatására?
A periódus kezdetétől menny11do mu1va 1esz
6. Mit értünk kapacitív ellenálláson és hogyan számítható?
(1,16 ms)
Milyen fázisviszonyok jellemzik az ideális tekercset?
• az 1'5 A max . értékű, kétüte'
. 1··1tés halad át a vezető keresztmetszeten Hogyan értelmezzük az induktív ellenállást, hogyan számítható?
2. Mennyi o • • • h alatt?
, egyemra
muen . 'nyított szinuszos aram hatasara egy . Mit értünk impedancián és hogyan számítható soros, ill. párhuzamos áramkö-
(3437,7 C) rök esetén?
Mit értünk feszültség- és áramrezonancián?
. k· ·• mely a 230 V-os, 50 Hz;
• . tekercsnek az mdu t1vitasa, a
3. Mekkora annak az 1.deális ?
; Hogyan értelmezzük a hatásos, meddő és látszólagos teljesítményt?
es hálózatról 2 A erősségu aramot vesz fel.7

(0,366 H)
k 'nduktivitása, amelynek az egyenárammal mé
4. Mekkora annak a tekercsne az 1 . f . ból 0 5 A-es áramot vesz fe\
ellenállása 50 Q és 100 V-os, 100 Hz-es energia orras ' ;
(0,308 H)
 A HÁROMFÁZISÚ RENDSZER KAPCSOLÁSA!
. . 115
114
V faz1s feszültsége 120 o_ 0 t k'es1.k az U faz1s
, . 1'e ··1t , .
késikzaonvosf~on~o-
a
1l menet szerint látható b h , . ' szu segehez képest. A
7. HÁROMFÁZISÚ szültségéhez viszonyítva eA, koeglytka W,, :az1s feszültsége 1200-ot
. · e ezo ,es ··1t •
ra, az a) abra helyzetét tekintve a t =0 időpillanatnak
, az1s ,e-
. zu segeket szemlelteti a 7.1. b) es
• e ) ab-
•
FESZÜLTSÉGRENDSZER ru ~ .
" 120° 120° 120°

u,
Háromfázisú feszültségrendszert három különböző fázishelyzetű feszültség alkot.
A gyakorlatban az ún. szimmetrikus rendszert használják. Szimmetrikus rendszer-
ben a három feszültség effektív értéke egyenlő és a köztük lévő fáziseltolás is egy-

A háromfázisú feszültségrendszer gyakorlati jelentősége nagyon nagy. Az ipari

forma, tehát 120°.
•
méretű villamosenergia-termelés az erőművekben és az energiaelosztása kizárólag u,
háromfázisú rendszerben megy végbe. A fogyasztói berendezések jelentős része is 180° 270° 3600
háromfázisú feszültségről működik. Ennek okai:
előállítani a villamos
a)
• háromfázisú rendszerben lehet a leggazdaságosabban 71 . b)
· · abra. Szimmetrikus haromfaz1su
• • . • feszültség előállítása e's a'b razo
•e) 1asa
•
energiát,
• háromfázisú távvezetékekkel összességében kisebb vezető-keresztmetszetre
A
· feszültségek közötti 1200-os e1tolas , nem té d- ..
van szükség, mint egyfázisú esetben, tehát az energia szállítása így gazdasá- erte mezett, a feszültség e's a , - • k .. veszten
·1 . z aramerosseg ·· · •o .ossze az áramkö1· ko ra'bb an
sz1mmetnkus háromfázisú d , . ozott1 <p faz1sszögével. A 7 2 áb ·á
ren szer <p faz1seltolású feszültségei és aramru
, . '. l athatók
'1 n egy
• a háromfázisú motorok a legegyszerűbb szerkezetűek, így a legüzembiztosab-
gosabb,
OJ ~ •

bak és a legolcsóbbak.

7 .1. A szimmetrikus háromfázisú

feszültség előállítása
megfelelően rög~
ly
Ha a 7 .1.a) ábrának mágneses térben három, egymáshoz képest
zített és szimmetrikusan elforgatott síkú, egyforma geometriai méretű
és menetszá. 7.2. ábra. Szimmetrikus háromfázis u, feszultsegek
.. , és áramok
., kö zo.. tt"1 f'az1selteres
. . .
mú tekercset forgatunk állandó szögsebességgel, akkor azokban szimmetrikus h:.
romfázisú feszültség indukálódik.
A tekercsek kezdőpontjai (U 1, V 1, W 1) a kerület mentén 120°-ra vannak. (A teke
esek végpontjait U • V és W 2 jelöli.) Ez biztosítja, hogy a feszültségek köz„ .2. A háromfázisú rendszer kapcsolásai
2 2
következő
120°-os fáziseltolás keletkezik. Ezt a
1 2
módon láthatjuk be. Az U -U j.
lű tekercsben - röviden az U fázisban - a 7 .1.aJ ábrán rajzolt pillanatban pozití a .a három f'az1su
· • rendszer feS?ült , . •
max. feszültség indukálódik. A V fázistekercs 120°-os elfordulás után kerül az f'.s~ fogyasztókra kapcsolni ~túl :~r1t. egymastól függetlenül akarnánk a három-
fázis ábrázolt helyzetébe, tehát benne a feszültség 120°-os elfordulás után lesz p az1sokat összekapcsolják e~zel .. ;;sszes~n hat vezetőre lenne szükség. Ezért
, cso entem lehet a vezetékek számát.
zitív maximum. Ez egyben a két feszültség közötti 120°-os fáziseltolást jelenti.'
 A HÁROMFÁZISÚ RENDSZER KAPCSOLÁSAI
HÁROMFÁZISÚ FESZÚLTSÉGRENDSZER 117
116
A 7.3.b) ábrából az is látszik, hogy a vonali feszültségek is 120°-os fáziseltolásban
vannak egymástól, és nem azonos fázisúak a fázisfeszültségekkel. Így csillagkap-
Csillagkapcsolás • . . (U V W ) kell összekötni. Ezt a kö-
•1 . f' ·sok veapontp1t 2> 2• 2 csolásban hat különböző fázisú feszültséget találunk .
A kapcsolás szaba ya. a az1 k" nullapontnak nevezni.
zös pontot szokás csillagpontna ~agy • • l' . ód után kapta (7.3. ábra). Ha pl. egy villamos hálózat kapcsolószekrényén a 3 ·400/230 V feliratot látjuk, ak-
A kapcsolás az elnevezését a szokasos abrazo asi m w h--- kor ezt úgy kell értelmezni, hogy a vonali feszültség 400 V, a fázisfeszültség 230 V,
és mindkettő három viszonylatban mérhető.

Uru
Csillagkapcsolásban értelmezzük az /v vonali áramot, amely a fázisvezetőben fo-
lyik és az 11 fázisáramot, amely a fázis kezdő és végpontja között folyik. A 7.3.a)
ábrát tekintve belátható, hogy a két áram egyenlő: lv=I,.
Szimmetrikus feszültségrendszerben a fázisfeszültségek és szimmetrikus terhelés
esetén a fázisáramok összege minden időpillanatban nulla, ezért a nullavezetőben
{'._'1!:.__t..-'}--t~ L, nem folyik áram.
L~E:-~~___,.__,,L,
b) Delta- (háromszög-) kapcsolás
a) l' A kapcsolás az elnevezését a szokásos ábrázolási alakjáról kapta.
7 .3. ábra. Háromfázisú csillagkapcso as
A kapcsolás szabálya: az egyik fázis végét a másik kezdetével kötjük össze és így
• . etések száma hatról négyre csökkent. A_z tovább. Ezáltal egy zárt soros kapcsoláshoz jutunk (7.4. ábra).
Az ábrából láthatóan a lehetseg.es. k1;e: „k R S T) fázisvezetőknek, az N jelze-
L L és L jelzésű vezetőket (reg1.ie zesu ' ' ~
OJ
3
•• 2 t" k nevezzuk
sű vezetőt nullaveze one . • . tt zokás négyvezetős rendszer-
A fázisvezetők és a nullavezető együttes szarna mm s
ről is beszélni. ..
• ,.1 f ültséget értelmezunk: •
A kapcsolásban ket1e e esz . . „ f' . f szültséget amely tulajdonkep'
• . . tők közötll UrJe1u az1s e ' "'
• a nulla- es !azisvez.'.' • . ·a közötti feszültség,
pen a fázisok kezdo- es vegpo,ntJ . f „ lt éget amely egyben a fázisok: Urw
. ők k„ „tti U ielu vonah eszu s '
• a fáz1svezet ozo .. v • . . 1 f a) b) e)
. · k„ „tti feszultseget 1s ie en 1. T b
végpontjai ozo • . án beláthatóan, két fázisfeszültség ~il o~ 7.4. ábra. Háromfázisú delta-kapcsolás
A vonali feszültség, a 7.3.a) abra alap~ . . t azt a 7.3.b) ábra szemleltet1.
.. .. • ktorosan kell kepezm, amm • .'
sége. A kulonbseget ve . f szültség nagyobb a faz1s1' árlat mégsem keletkezik, mert a 1.4.b) ábra alapján belátható, hogy a fázisok fe-
1 „11 'tható hogy a vona 1 e 1 tk ik
A vektorábrából közvet enu ~ '0 d ·'k ögű háromszögből köve ez szültségeinek összege minden időpillanatban nulla.
··1 • 'l A 7 3 b) ábrában levő 60 -os e1e sz
szu tsegne · · · lehetséges csatlakozási pontok száma három, így legfeljebb három csatlakozó-
összefüggés: Uv ~ ezeték szükséges.
. 600 2 - _!!__y_ =__]._ . elta-kapcsolás esetén is értelmezzük a vonali és fázisfeszültséget, ill. áramot.
sm = Urw - 2·Urw 2
1.4.a) ábrában bejelölt vonali feszültségekről egyszerűen belátható, hogy azok a

A kifejezés utolsó egyenlősége alapján: t: =~ ' isfeszültségekkel egyelők, hiszen a fázisvezetők a fázisok kezdő-és végpontjai-
csatlakoznak. Ennek alapján általában igaz, hogy delta-kapcsolás esetén a vona-
és fázisfeszültség egyenlő: Uv= U,.
f„ és· Uv =~·Ur·
ebből az általánosan érvényes össze ugg .
 HÁROMFÁZISÚ FESZÜLTSÉGRENDSZER A HÁROMFÁZISÚ TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE
118 119

Ha Kirchhoff!. törvényét alkalmazzuk a 7.3.a) ábra felső csomópontjára, természete- A meddő teljesítmény: Q ='\13
ro ·U, · I, ·sin<p.
sen vektorosan, akkor felírható: l rw + l vu = l ru . A látszólagos teljesítmény: S= -.f3. U .
Kifejezve a vonali áramot: lvu=lru-Irw. Há · f' · · v /, •
mm az1su esetben is érvényesek a követke zo• ossze
.. r··uggesek:
.
A vektorok kivonásának szabálya szerint a vonali l,u áram a 7.4.c) ábrán feltünte-
tettel egyenlő. Az ábrában bejelölt 60°-os derékszögű háromszög alapján a csillag- p = s. cos <p , Q = s. sin <p , s2 = p2 + Q2 .
kapcsolás feszültségeinél alkalmazott gondolatmenetet követve, általánosságban
felírható a delta-kapcsolás áramai közötti összefüggés:
I,=-.f3·I,. 7.4. A háromfázisú teljesítmény mérése
Szimmetrikus feszültségű és terhelésű háro • . • • .. .
lehet egy teljesítménymérővel . •n;fazi~u ~ramkor teljesítményét mérni
mérő által mutatott érték háro' a~e1.y egy faz1s t~l1es1tményét adja. A teljesítmény-
7 .3. A háromfázisú rendszer teljesítménye mszo10sa lesz a haromfázisú teljesítmény:
A1 • P=3·P".
A háromfázisú fogyasztó egy fázisának hatásos teljesítménye: ehetseges kapcsolások vázlatai a 7.5. ábrán láthatók.
P,, =u,. I, ·COS<p.
u
Szimmetrikus rendszer esetében a fázisok teljesítményei egyenlők, így a háromfázi-
L! u
v •o L! •o
L2 "N v E
sú hatásos teljesítmény: P" =3· P,, = 3·Ur · I, ·cos<p. w ~ L2
Célszerű a teljesítményt a vonali mennyiségekkel kifejezni, mert a fogyasztók, be-
13
"" 13
w oo~
N N & &
rendezések adatait legtöbbször vonali mennyiségekkel tüntetik fel.
Csillagkapcsolás esetén az ismert összefüggésekből:
U, I
Ur= -.f3 I a)
• r= v·
7·5· ábra. Háromfázisú teljesítmé · . b).
a) négyvezetékes· b) h. ny mer~se egy tel3es1tménymérővel
Ezeket behelyettesítve és egyszerűsítve: , aromvezetekes rendszer esetén
A teljesítménymérő áramtekercsét a . . .
P1f=3· 1!A·fv·COS<fl =-.f3·U,·f,·COS<p tekercs jelölt végét az áramtekercs ~ ~~[i'k '.a:;1ssal sorba kell kötni. A feszültség-
négyvezetékes rendszer esetén az N e.:iű ~egevel ke!l .osszekötni, a másik végét
omvezetékes rendszer esete'n h. J ullavezetohoz kell csatlakoztatni Há-
. · arom egyelő · t 'kű · ·
Delta-kapcsolás esetén: s11lagpontjához kell csatlakoztatni a ~ ··1 . er e , cs1llagkapcsolású ellenállás
eszu tsegtekercs másik végét.
Ismét visszahelyettesítve és egyszerűsítve: •
L! u
P" =3·Uv· !A·cos<p=-.f3·U,·l,·cos<p. v ·o
L2 E
w
Megállapítható, hogy a háromfázisú hatásos teljesítmény a vonali mennyiségekke
13
N
"oo0"'
u.
N
a kapcsolástól függetlenül: P =-.f3 · U, · l, ·cos <p .
A háromfázisú áramkörök meddő és látszólagos teljesítményét az előzővel azon 7 .6. ~bra. Telj.esítmény mérése aszimmetrikus
gondolatmenet szerint határozzuk meg. negyvezetekes háromfázisú rendszerben '
 FORGÓ MÁGNESES TÉR
HÁROMFÁZISÚ FESZÜLTSÉGRENDSZER 121
120
Forgó mágneses teret előállíthatunk:
. . etén minden fázis teljesítményét k~lön
Négyvezetékes aszimmetrikus _rendswr tesA Mrom teljesítménymérő műszer altal • permanens vagy elektromágnes tengely köiüli mechanikus forgatásával,
, . 7 6 'b1·a kapcsolasa szenn . ' . , , .
kell merni a , · a .. d' a háromfázisú telJes1tmenyt. • egynél több fázisú, térben álló tekercselésre kapcsolt többfázisú árammal.
mutatott teljesítmények osszege a ~ p p + p . , • ,
A gyakorlat számára a két- és háromfázisú tekercseléssel, ill. árammal előállított
p - ~ab~an ~z ún. két teljesítm.ényme:os mod- forgó mágneses térnek van jelentősége.
Háromvezetékes rendszerben a le~gy l , ik a teljesítményt, ami egyarant alkal-
szerrel - más néven Aron-kapcsolassa - me~ ben A módszer kapcsolási vázla-
ható szimmetrikus és aszimmetnkus ren szer .
maz .
tát a 7.7. ábra szemléltet!. 7.5.1. Kétfázisú forgó mágneses tér
u •O
Ll 'N Kétfázisú tekercsek mágneses tengelyei merőlegesek egymásra, ill. a két fázis ára-
v ,...~
w
L2 ma között 90°-os fáziseltolás van (7.8. ábra).
w '"
0
L3 u.
A 7.8.a) ábrán kétfázisú áram időfüggvénye látható. A 7.8.b) föra kétfázisú teker-
* . , , ' k mérése cseket mutat. A pozitív áramok a tekercsek kezdőpontján (U 1 és V 1) a papír síkjá-
7 7 ábra Háromvezetékes rendszer ~el1es1ltmenyene ba befelé folynak, a negatív áramok a kezdőpontokon kifelé folynak. Ezek alapján
· · · két teljesítménymerove vizsgáljuk meg néhány időpillanatban a kialakuló mágneses teret!
, !' 't 'nymérő által muta-
. , ó h a háromfázisú teljesítmény a ket te 1es1 me A 11 pillanatban az iu áram pozitív max„ iv = 0. Ennek megfelelő a mágneses tér
B1zony1that , ogy P=P +P .
2 iránya (vastag nyíl), amely kijelöli a mágneses tér északi és déli pólusának helyét
l''elű ill nullaértékű is, az áram-
1
tott érték összege: ,
a 7.8.b) ábrában.
A kisebbik teljesítmény lehet,po:itív ~s negat1v e OJ ' .
kör fázistényezőjének függvenyeben. A 12 időpontban a két áram egyenlő és pozitív. A 7.8.c) ábra szemlélteti a létreho-
zott mágneses teret. Az eredő mágneses tér iránya, tehát az északi és a déli pólus,
hacosrp>0,5,akkor P2>0;
a 7.8.b) ábrában látható irányhoz képest 45°-ot elfordult az óramutató járásával
hacosrp=0,5, akkor P,=0; • egyező irányba.
hacosrp<0,5, akkor P,<O. 'l , két azonos típusú teljesítmény-"
'll 't' a érdekében ce szeru A 13, 14 és a 15 pillanatok áramai által létrehozott mágneses terek és irányaik a 7.8.d),
Az előjel biztos mega ap1 as ód beiktatni a kapcsolásba. ••·· e) ésf) ábr{ikon láthatók. A 15 pillanatig egy fél periódus zajlott le, ezalatt a mág-
mérőt alkalmazni és azokat azonos m on , 1 l"'k hogy a műszer mutatója a neses tér 180°-ot, azaz egy fél fordulatot tett meg. Ebből következik, hogy minden
, , l''elét úgy esz e JU • , kk
A kisebbik teljesítmeny negatw e OJ , n van polaritásváltó-kapcsolo, a o •· . periódus alatt egy fordulatot tesznek meg a mágneses pólusok.
„ 'lb 1. t' ki Haamuszere k 'k h gy
. , b 'll1'tható 1t Ebből kovet ez1 , o •.· •
„
Skála nulla pontJato ara .
e.r .
, ' helyes irany a a ' ' · '11' ' A mágneses tér forgásiránya megváltozik, ha valamelyik fázistekercs kezdő- és
átkapcsolásával a k1teres , .· , '!tó-kapcsoló azonos a asu,
ann ak . , , esetén· ha a ket po1antasva végpontját felcseréljük. A 7.8.g) ábra a 12 időpontban, a V 1 és V2 végek felcserélé-
a két műszer helyes k!terese , -1i,
súak akkor p 2 negatív. se után ábrázolja a mágneses teret. Látható, hogy a 7.8.c) ábrához viszonyítva el-
akkor a p 2 pozitív, ha ellenke~~ a ,a , ' , ló akkor - feszültségmentes áll~po. lentétes irányba fordultak el a mágneses pólusok. '
Ha a műszereken nincs polar;tasva;to-karso ;nek csatlakozását fel kell csereln
A 7.8.h) és i) ábra két póluspárú mágneses teret ábrázol a 11 és 13 időpontban. A fá-
ban - a helytelen kitérésű muszer aramte e1cse
.zistekercsek ebben az esetben két részből állnak, amelyek sorbakapcsoltak. A te-
kercsoldalak a kerület mentén egyenletes osztásban helyezkednek el és a fázisok
tekercsoldalai felváltva következnek. A fázisok kezdőpontjai ilyenkor a kerület
7 .5. Forgó mágneses tér , mentén 45° -ra vannak egymástól.
7.8.h) és i) ábra összevetéséből megállapítható, hogy a pólusok most 45°-ot for-
Forgó mágneses térről akkor beszélünk, ha a mágneses tér pólusai körpaly ultak el, tehát fele akkorát, mint az egy póluspárú elrendezés esetén, amely a
mozognak.
 HÁROMFÁZISÚ FESZÚLTSÉGRENDSZER FORGÓ MÁGNESES TÉR
122 123
, . . a ólusok szögelfordulása
, d) 'b ákból látható. Altalánosan is igaz, ho~y, pl A. mágneses .·tér fordulatszáma tehát· egyenesen. arányo~ a gfüj~szt() áÍaÍi! fr~kc)t
7 .8.b) es a r , ányos a póluspárok szamava ·
azonos idő alatt, forditottan ar . venciájával és.fordítottan arányos a p póluspárok számával; · · · ... ·. .·· ··
u, u, Az előző összefüggésekkel számított fordulatszámot szokás szinkronfordulat-
számnak is nevezni.
v, v,
(J)'I
D ~
É
7.5.2. Háromfázisú forgó mágneses tér
1, ®u, u, A 7.9. ábrán nyomon követhetjük a háromfázisú forgó mágneses teret, a kétfázisú
b) e) esetben alkalmazott módszerrel.
a)

u, u, u,

v,
r ~D É "
'
90°; 180° :270° 360° i
1, É®
u,
1, 1,
'
~
'
1,

a)
f) g)
d) e)
u, D

v,
u,
É
w, v,
1, u,
v, e)
~
i)
~ , u,
7 .8. ábra. Kétfázisú forgó mágneses ter

., , s tér fordulatszámát is felírhatjuk.

Az előző gondolatmenet alapian a magnese f
A másodpercenkénti fordulatok száma: n = p '
u,
e)
, pe d'ig..
a percenkénti fordulatszam ll =60 .fp . f)
7.9. ábra. Háromfázisú forgó mágneses tér
 PÉLDÁK, FELADATOK
HÁROMFÁZISÚ FESZÜLTSÉGRENDSZER 125
124
A1 , t időpillanatokban látható áramirányok esetére megrajzolt 7.9.b), e),
, 1 és t
Rr = V, = 400 V 48 ,..,.
lr 8,33A= •<-
1e) 2ábra 4
3 szemlélteti
d), a mágneses tér változó irányát. A 7.9.a) ábra említett pilla-
natai 120°-onként következnek egymás után és láthatóan ezalatt 120°-ot fordulnak Csillagkapcsolásban a f'az1s1eszultseg:
· , .. ,
el a mágneses pólusok. Háromfázisú esetben is egy periódus alatt egy fordulatot
U=U,_400V
tesz meg a mágneses tér, ha a tekercsek egy póluspáiú teret létesítenek. Több f ..f3 - ..f3 ~ 230 v .
póluspárnál szintén a kétfázisú esetben megismert szabály érvényes. A fordulatszá-
Ezzel a csillagkapcsolás f'az1sarama,
. ,. amely egyenlő a vonali áJ·ammal:
mot itt is az n = f , ill. az
n = 60 · !__ összefüggésekkel számíthatjuk.
p p I = J - U, 230V
' ' - - = -- = 4 79 A
A háromfázisú mágneses tér forgásirányát tetszőleges két fázis felcserélésével vál- . R, 48 Q. '
toztathatjuk meg. A 7.9.fJ ábrában a Vés W fázis felcserélését láthatjuk, a t idő­
2 A cs!llagkapcsolás teljesítménye:
pont áramirányaival. Megfigyelhető, hogy a 7.9.c) ábrához képest- amely ugyan- P=..f3·U' .['. cos<p = -v3.
ro 400 V. 4 ' 79 A . 1-33
- 18W~3,3kW.
csak a t pillanatra vonatkozik - ellentétes irányba fordultak el a pólusok.
2
A gyakorlatban a legtöbbször a háromfázisú forgó mágneses térrel találkozunk, mi- 2. Eg~ h~omfázisú motor 400 V feszültsé ről " , • ,
. teljes1tmenyt vesz fel A t , g 15 A erossegu aram mellett 8800 W
vel a villamosenergia-rendszer is háromfázisú. · mo or 1iatasfoka 85%.
Mekkora a motor teljesítménytényezője?
Mekkora a motor által felvett látszóla , • .
mechanikai teljesítménye? gos es meddo teljesítmény, valamint a motor
7 .6. Példák, feladatok A teljesítménytényező a:
8800W
cos<p Pi
Példák ..f3.u .J ..f3·400V·l5A ~0, 85 ·
1. Egy háromfázisú ellenállás-fűtésű, delta-kapcsolású kemence vonali feszültsége ' '
A felvett látszólagos teljesítmény:
400 V, teljesítménye 10 kW. S=..f3·U' .J„- "'3 400V ·15A=l0392V·A~I0,4kV·A
- -v~·
Mekkora a kemence vonali és fázisárama?
A felvett meddő teljesítmény:
Mekkora a kemence fázisonkénti ellenállása?
Mekkora lesz a kemence teljesítménye csillagkapcsolásban? Q=S·sin<p= 10,4 kV ·A·0,526 =5,47 kvar.
A vonali áramot a háromfázisú teljesítményből számíthatjuk, figyelembe vévé,
hogy ellenállás esetén a fázisszög nulla: Jf ·
teljesítmény a hatásfok 1J = P, 100 összefüggése alapján:
l = p = lOOOOW =14,43A.
'..f3·U,·cos<p ..f3·400V·l Pi = Pi ·1) = 8800 w. 85 %
100 lOO 7480W~7,5kW.
A delta-kapcsolás fázisárama:
-· }:,_ _ 14, 43 A _ 8 33 A
l ,- ..[3- ..f3 - ' .

A fázisellenállást a fázisfeszültség és fázisáram ismeretében Ohm törvénye alapj ' Egy háromfázisú motor adatai. U - 40
számíthatjuk, figyelembe véve, hogy delta-kapcsolás esetén a fázisfeszültség m .e.adott teljesítmény). Mekkora a. -t hO ~· I =0,9 A, cos<p = 0,7, P2 = 0 37 kW
mo or atasfoka? (84,8%) '
egyezik a vonali feszültséggel:
 HÁROMFÁZISÚ FESZÜLTSÉGRENDSZER
126 127
2. Egy 400 V vonali feszültségről működő kemence fázisonkénti ellenállása 19,2 Q.
Mekkora áramerősséggel terheli a kemence a hálózatot csillag- és delta-kapcsolás-
8. VILLAMOS GÉPEK
ban? Mekkora a kemence teljesítménye a kétféle kapcsolásban?
(ly z 12 A, ! 6 z 36 A, Py z 8,33 kW, P6 = 25 kW)

A villamos gépek energiaátalakítók.

Ellenőrző kérdések
Legfontosabb fajtái:
!. Mi jellemzi a szimmetrikus háromfázisú feszültségrendszert? • a transzformátorok, amelyek a váltak , .. ,
tásá.ra alkalmasak, ozo feszultseg értékének megváltozta-
2. Mi a csillagkapcsolás szabálya, hány vezeték csatlakozását teszi lehetővé?
3. Mi a vonali, a fázisfeszültség és áram értelmezése, milyen összefüggés van kö- • a generátorok, amelyek mechanikai ener . , ,
villamos energiát állítanak elő giabol egyen- vagy váltakozó áramú
zöttük csillagkapcsolás esetén? ,
4. Hogyan kell a delta-kapcsolást kialakítani? Milyen összefüggés van ekkor a vo- • a m~torok, amelyek egyen- vagy váltakoz, , , . .
chamkru energiát hoznak létre. o aramu villamos energiából me-
nali és fázismennyiségek között?
5. Hogyan számítható a háromfázisú fogyasztó hatásos, meddő és látszólagos tel-
jesítménye?
6. Hogyan mérhető a háromfázisú teljesítmény? 8.1. Transzformátorok
7. Mit értünk forgó mágneses téren és hogyan állítható elő?
8. Hogyan számítható a mágneses tér fordulatszáma? A transzformátorok lehetnek egy- és háromfázisúak.
9. Milyen módszerrel változtatható meg a háromfázisú mágneses tér forgásiránya?

8.1.1. Egyfázisú transzformátorok

A transzformátor működési elve a köles „ „ . „
alapján követhetjük amely a trans ~ , onos mdukc10. A működést a 8.1. ábra
' z ormator elvi felépítését mutatja.
<P
//

Uu N, N,

Priiner Szekunder
tekercs tekercs
8.1. ábra. A transzformátor működési elve
 VILLAMOS GÉPEK TRANSZFORMÁTOROK
128 129

A vasmag
Az N menetszámú primer és N2 menetszámú szekunder tekercsek zárt vasmagon
1
helyezkednek el. A primer tekercsre kapcsolt U1 váltakozó feszültség hatására I 1 A ,transzformátorok
'J · vasmarr;a kis s zentartalmu
, , 3--491 .1..
m,ast~ e1szigetelt lágyvaslemezekből - , o ~z1 icmmmal ötvözött, egy-
b.J
,
erősségű áram folyik, amely a vasmagban váltakozó fluxust gerjeszt. Ez a fluxus venyaramok csökkentése érdekéb A !un. transzformatorlemezekből - áll, az ör-
keresztülhalad a szekunder tekercsen és benne U12 feszültséget indukál. A fluxus en. emezek vastarrs," o35
A vasmarr szokásos alak··. 8 • • "' a,,,a , -0,5 mm.
ugyanakkor a primer tekercsen is átmegy, és az önindukció elvén abban is feszült- "' J<llt a .2. abran láthatjuk.
séget hoz létre. Az ábrán ezt a feszültséget U11 jelöli.
A feszültségek viszonyát a Faradayjéle indukciótörvény szerint határozhatjuk
meg. A primer tekercsre kapcsolt U1 feszültség - ideálisnak tételezve fel a teker-
cset - egyenlő a benne keletkező U11 önindukciós feszültséggel:
Ll<P
U1=N1·-
L1t
Nyitott szekunder kapcsoknál U12 = U,-vel, ezért írható: a) b)
Ll<P 8 ·2· ábra. Egyfázisú transzform' · e)
U2=N2·-. a) láncszem típusú· b) k" • • atorok Jellegzetes vasmagjai
Llt , openy tipusu; e) köpeny típusú, lemezből tekercselt
Az első egyenletet osztva a másodikkal és egyszerűsítve, a transzformátor egyik
A vasmag
• . lemeze't
. . ·
1 szigetelt •• csavarokkal fo .„ „
szaru
legjellemzőbb összefüggését kapjuk:
.
mag resze1t b1lincsekkel rörrz1"tik •h giák ossze, ill. a tekercselt vas-
"' egymas oz. '
U N
_1 = - 1 ==a.
U2 N2 Azt egyfázisú
A k • transzformátorok tek ercse1ese •
e ercseles anyaga elektrolit-réz A -
műanyagbázisú lakk Az ·1 . tekercselohuzal szigetelése leggyakrabb
A transzformátor primer és szekunder feszültségének aránya egyenlő a menet.é 2 . ' · I yen vezetőt sz k, , . ' ' an
vezm. A nagyteljesítményű ún ol 't .of as zomancsz1getelésű huzalnak is ne-
, . aJ ransz orm'Íto.10k h 1 .
számok arányával. A kisteljesítményű transzformáto k . k . . ' _ uza szigetelése papír.
sorokb a, geppel
. ro
tekercselik A tek . te e1
• cselt elore rryárt
"' ott csevetestre
. rendezett
Ezt az a hányadost a transzformátor áttételének nevezzük. "b · • · e1 cs vazlatos ~ !" „ . ' ·
a ran latható, lánc- és köpenyt" • . ' e ep1tese es elhelyezkedése a 8 3
Ha az előző összefüggésből kifejezzük az U2 feszültséget: ipusu tianszformátor esetén. . .
N, Csévetest
u, =N·U1, Tekercselés
1

akkor közvetlenül látható, hogy a primerre kapcsolt feszültséget elvileg tetszőlege

értékűre megváltoztathatjuk a menetszámok arányának alkalmas megválasztásával
\ /

8.1.2. Az egyfázisú transzformátorok szerkezete

l IJ 1
Mint a működési elvből látható, a transzformátoroknak két fő szerkezeti része va
a)
b)
•a vasmag,
• a tekercselés (primer és szekunder tekercs). 8.3. ábra. Láncszem és k"openy l!pusu
. • transzformátor tekercselése
 TRANSZFORMÁTOROK
VILLAMOS GÉPEK 131
130
, ·· állapotai fluxusváltozást, ami az U1 ~ U; 1 fennmaradásához szükséges. Így a transzformátor
, . , transzformator uzem 11 áramfelvétele az 12 terhelőárammal arányosan változik.
S.l.3. Az egy f az1su . ,
, . . forrás Ezért az energ1aforra- 11 fi
, k nder oldalról nezve energia . . ---t> _::._p
!:
A transzformator .sze u, tok "ellemzik a transzformátorokat is.
sokkal megegyezo uzemallapo J . . t. nszformátor primer tekercse
A transzformátorok üresjárása azt Jeaklent~k,hog~~::de; tekercs áramköre nyitott,
, ' hálózatra csati ozi ' a s
a váltakozó feszültsegu , .
· · lké ' el
formátor szabványos rajzi Je pev .
@1[Bz,
ábra szemleltetl, a transz
ahogy azt a S·4 · S.S. ábra. A transzformátor terhelési kapcsolási vázlata

A jelenség az energiamegmaradás elvéből is következik. A szekunder oldal mint

energiaforrás teljesítményt szolgáltat a fogyasztónak. Ez csak úgy lehetséges, ha a
primer oldal teljesítmény-felvétele is megnövekszik. Mivel az U1 állandó, a telje-
sítmény csak az áramerősség növekedése miatt nőhet.
, . .. ·, rási kapcsolási vázlata A veszteségek viszonylagosan kis értéke miatt az energiamegmaradás elvéből kö-
S.4. ábra. A transzformatm uresp , , .. . - vetkezően: S 1 ~ S2 ,
, . a szekunder oldalon nincs zart ar_amkor - a s:e -
Üresjárási üzemallapotban - mivel .. . , , . l (ejtsd: l egy null) aram az l' ne~ a látszólagos teljesítmény értelmezése szerint: U1·11 ~ U2 · 12 •
kunder áram nulla. A primer oldali, mes~ara~_{s%-a. Az üresjárási fázistényező.1s Átrendezve, a transzformátor fontos összefüggésére jutunk:
leges értékénél jóval kisebb,. annak.mmtf gy 'tor mint vasmagos tekercs, erősen m-
. . - 0 1 értékű nuvel a transz orma u,
-~-
12
kicsi, COS<J'10 - ' '
Uz 11
duktív jellegű. . p _ Ebből következően a transz-
, ·· esjárásban mncs, azaz 2 - 0 · , t a primer
Egy meghatározott teljesítmény .átvitelekor: a transzfonnáfor.áramai főrdítotfan
Leadott teljesítmeny ur. , , . d veszteség. Ez a veszteség egyresz
formátor által felvett teljes1tmeny mm , k nevezzük, másrészt a vasmag· arányosak a feszültségekke!. ·
tekercsben alakul hővé, ezt teker~s~~s;:~:~r:zeket együttesen vasveszteségnek .
, . , örvényáram-vesztesege , , Ez a törvényszerűség indokolja a transzformátor jelentőségét a nagy távolságú ener-
hiszterez1s- es . . .. . , ában felvett teljesítmeny:
nevezzu.. k . Ezek szennt az uresjar p giaátvitelben. A távvezetékek 100 kV nagyságrendű feszültségen viszonylag kis
p 10 :::: p ltek + vas .„ , . k - áramerősséggel működnek, elfogadható vezeték keresztmetszet alkalmazása mellett.
, .. . , a névle esnek, ezért az ürespras1 .t~ ,eres ' . A terhelt transzformátor fázistényezője - teljesítménytényezője - a terhelés jelle-
Mivel az üresjárási aram csak tmedeke, ell~tt Ennek alapján az üresJarasban
Iható a vasveszteseg m . gétől függ. Általában igaz, hogy terheléskor nagyobb, mint üresjárásban. Ha pl. iz-
veszteség elhanyago k 1 t"lag a vasveszteséggel egyenlő: zólámpákat vagy ellenállás-fűtésű hőfejlesztő készülékeket táplál a transzfmmátor,
felvett teljesítmény gya or a 1 ' '
akkor a cos<p 1 ~ 1 jellemző.
P 10 ~Pv„· , 11
nincs feszültségesés, mivel az aran; nu a, A transzformátor U2 szekunder kapocsfeszültsége a terhelés hatására- állandó pri-
Üresjárásban a szekunder teker~sen l' a tekercsben indukált feszültseggel. mer feszültség mellett is - megváltozik. A változást a transzformátor belső impe-
szekunder kapcsokon a feszultseg egyen o
.danciája okozza. A feszültségváltozás, az üresjárási és névleges áramú terhelés kö-
zött (névleges áram: amire a transzformátort méretezték), ellenállás és induktív jel-
A transzformátorok terhelése
, · ··
, .
állapotaban a pnmer
tekercs a hálózatra csatlakoz·
· legű terhelés esetén néhány százalékos csökkenést jelent. Kapacitív terhelés esetén
A transzformátor terheles1 uzem ··1 'rt áramkört képez, a S.S. ábra szen hasonló mértékű feszültségemelkedés jöhet létre.
d" fogyasztón keresztu za . é
a szekunder olda1pe ig , h . l 't e az U kapocsfeszil 1ts . . erhelés hatására a transzformátorban keletkező veszteség megnövekszik. A pri-
Cl 1 > o aramot oz e r E
z
A terhelőimpedancián k eresz u 2
1 •• ,
. .
·int csökkentem 1gye
2
kszik a fluxusváltozást. rre· ..
.d er és szekunder tekercsek vesztesége nő az áramok növekedése miatt. A vasvesz-
Az 12 áram Lenz torvenye s:er, .. k d' , el válaszol, fenntartva az ere ség gyakorlatilag állandó marad, mivel a fluxus állandó.
l az l, áramerosseg nove e esev
primer Olda
 TRANSZFORMÁTOROK
VILLAMOS GÉPEK 133
132
A háromfázisú transzformátor szerkezete
A tekercsveszteségeket az áramerősségek és a tekercsek ellenállása ismeretében A 8.7. ábrán a leggyakrabban előf ·d ,
számíthatjuk: Pitek = lf ·R11,, és P210, = Ii ·R2tok. oszlopos, kétablakos vasmagnak s;~k ~lo vasm~galakot láthatjuk, amelyet háro
a járom. as nevezm. Az oszlopokat összek„t- m-
o o vasrész
Az összes veszteségre írható: Pv=P ""+ P '"'+ P210,.
A transzformátor hatásfoka: _______-1áron1

P2 ~ -$· - -$· Oszlop

77=-·IOO
Pi
A hatásfok értéke a névleges teljesítménytől függően 70-99%. Az alsó határ az
1/
1-10 VA nagyságrendekre, a felső határ az 1-10 MVA nagyságrendek felett jellemző. ...

A transzformátorok rövidzárási üzemállapota -$· ~ ~

Rövidzárási üzemállapotban a transzformátor primer tekercse a hálózatra csatlako-
zik, a szekunder pedig fogyasztó nélkül képez zárt áramkört, azaz a terhelőimpe- a) b)

dancia Z,=0.
8.7. ábra. A háromfázisú transzformátor vasma~~
A rövidzárás vázlata a 8.6. ábrán látható.
Az oszlop?kon helyezkednek el a tekercsek , ,
~oz tartozo primer és szekunder tekercs ' al:aJab~n _egy oszlopon az egy fázis-
un. zegzug kapcsolás esetén. ' de eltol eltero elrendezés is előfordul az

A vasmagot téglalap alakú, egymástól elszi

ra, hogy az egymásra ke1ülő réte ek á get~lt le~ezekből építik fel, ügyelve m--
resztmetszete kisebb telJ·es1't , gk tlapol3ák az illesztéseket. Az oszlopok k
8.6. ábra. A transzformátor terhelési kapcsolási vázlata f , menye esetén , (8 e-
. ormatoroknál néhány lemezszélessé e neg.yzet .7.b) ábra), nagyobb transz-
JObban kitöltse a tekercsek belsejét (8~~c; ~:!~~~keresztmetszetet közelítik, hogy
Mivel a terhelőimpedancia nulla, a szekunder kör áramerősségét csak a tekercsek
0
impedanciája és a rövidrezáró vezeték ellenállása korlátozza. Ezért a transzformá •
tor rövidzárási áramerőssége - mint minden energiaforrás zárlatakor - a névlegesc
né! sokkal nagyobb. Ez együtt jár a primer áram megnövekedésével is.
Energiaátviteli transzformátoroknál a rövidzárási áram 10-30-szorosa a névlegesne
Mivel a tekercsveszteség az áram négyzetével arányos, a rövidzárás 100-900-szor(\.
tekercsveszteséget okoz, ami nagyon rövid idő
alatt tönkretenné a transzformáto ·
Ezért a transzformátorokat olvadóbiztosítóval vagy relés védelemmel kell ellátni.
2
A8.6. ábra szerint is belátható, hogy rövidzárásban a szekunder kapocsfeszültség 1/ "'

8.1.4. Háromfázisú transzformátorok

a) : .
88 .' , , . b) :
.. abra. Haromfaz1sú transzformátor e f' . , e)
a) hengeres· b) t, , . gy azisanak tekercselrendezései
A háromfázisú hálózatok feszültségének változtatására háromfázisú transzfonná ' arcsas, e) vegyes tekercselés
rokat alkalmaznak.
 VILLAMOS GÉPEK TRANSZFORMÁTOROK
134 135
Az olajtranszformátorok szabadt'. .
e1en is -k„d
Tekercselés megvédi a transzfonnátort az idői, , . . mu o tethetők, mert a vázolt sze k
,aras1 viszontagságoktól. r ezet
Anyaga egyező az egyfázisú transzfonnátornál leírtakkal.
A S.S. ábrán három jellegzetes tekercskialakítás egy-egy fázisának vázlatát láthatjuk. A háromf'az1su
· , transzformátorok műk"d' 0
A háromfázisú
. transzf ormator
, minden f' .ese,
Hűtési rendszerek meg~s?1~rt jelenségek zajlanak, egymásh~~I~~ban az egyfázisú transzformátornál
kodes1 viszonyok vizsgálatakor így 1 d- epest 1200-os fáziseltolásban A -
Száraztranszformátorok e egen o egyetlen fázist tekinteni · mu-
A száraztranszfonnátort levegő veszi körül, amely a transzformátort tennészetes 1U2 !V2 !W ·
2U2 2V2 2w2
vagy mesterséges áramlással hűti. 1U2 IV2 !W2
Ilyen kivitelben kb. 50 kVA teljesítményig és 10 kV feszültségig beltéri üzemelte- :
tésre készítenek transzformátorokat. lU! !V! !W! 2U! 2Vl 2Wl
0/ajtranszformátorok lU! !Vl l\Vl
A száraztranszformátoroknál megjelölt teljesítmény- és feszültséghatár felett hűté-. ' '
Ll L2 L3 N Ll L2 L3
si és szigetelési nehézségek jelentkeznek. Ilyenkor a transzfonnátort olajba merít- Ll L2 L3
ve üzemeltetik. a) b) e)
Az olajtranszformátor vázlatos felépítését a S.9. ábra szemlélteti.
Porcelán
Olajóvó kivezetés
zigetel6

O!ajedény Olaj 2W2

2U! 2Vl 2Wl

N Ll L2 L3
d)

u u
\Transzformátor
S.10. ábra. Háromfázisú transzform,
a) csillagkapcsolás; b) csill ak
e) delt k
~tor kapcsolásai
, a„ apcsolas nullavezetővel·
S.9. ábra. Olajtranszfonnátor vázlata a- apcsolas; d) zegzug kapcsolás ,

Az olajtranszformátor fő részei: ~~rom~á~is,ú transzformátorok kapcsolásai

• transzformátorolaj: nagytisztaságú ásványolaj. Az olaj feladata a szigetelés ai;omfaz1su transzformátor primer és sze
g- es delta- kapcsoláson kívül , , kunder tekercseinél a már ismert csil
a hűtés, pcsolások vázlatait a S 10 a'bra meg al:Iun: zegzug kapcsolást is alkalmazzák A-
• olajedény: acéllemezből hegesztett tartály, hűtő radiátorokkal, . · ' szem e teti. .
• olajóvó vagy konzervátor: csövön keresztül az edény legmagasabb pontjá ycsoV
tianszformátoron belül külö n b"ozo- 1ehet a prim . 1·n
b • asa: kapcsolást betűkkel jelezzük
A
er,_ · a szekunder tekercsek
.etu a kisebb feszültségű oldal kapcsol, ',a .na!gybetu a nagyobb feszültségű a
összekötött, olajjal félig telt tartály. Rendeltetése: tágulóedényként funkc
nál, olajtartalékot képez. asat Je öli. '
 VILLAMOS GÉPEK TRANSZFORMÁTOROK
136 137
részét
· kapj uk · Í gy egy olyan transzf , .
működő kul~n
Csillagkapcsolás pnmer és szekunder tekercse Az il ormatorhoz Jutunk, amelyiknek nincs „ „
Jelzése: Y vagy y, kivezetett csillagpont esetén Y0 vagy y0 (ejtsd: y null). A csillag- takarékkapcsolásúnak (8 ·11. . a'b.rny)en
. elven transzformátorokat nevezzuk
pontot általában csak a szekunder oldalon szokás kivezetni, amikor a transzformá-
tor négyvezetékes hálózatot táplál. <P

l, /
Delta-kapcsolás --!>
Jelzése: Dvagy d .
~ N, líl:t-----+J.+l---~
y-~---o-U-;i~~~N~,~~~§~j-~U,
Zegzug kapcsolás
Jelzése: Z vagy z.
A zegzug kapcsolás lényegében egy speciális csillagkapcsolás, amelyet szinte ki-
U,
zárólag a fogyasztói hálózatot tápláló transzfo1mátorok szekunder oldalán alkal-
maznak. Az alkalmazás célja az aszimmetrikus terhelés hátrányos következménye- 8.11. ábra. Takarékkapcso1asu
, , transzformátor mu-k"d, . 1
o es1 e ve
inek mérséklése. A takarékkapcsolású transzform" . ,
A szekunder tekercseket minden oszlopon két egyforma féltekercsre osztva készí- zó összefüggés, miszerint·· atorra
U is érvenyes
N a feszültségek arányára vona tk 0-
tik. A tekercsrészek közötti pontjaikkal hármat csillagba kapcsolnak, majd mind- _1 = - 1 -a
egyik féltekerccsel sorba kötnek egy másik oszlopon lévőt, fordított kezdettel. U2 N1 - .
Nem k'
H csak feszültség cso„ kkentesere
, , hanem „ !' , .
csillagpontot is kivezetik.
a a isebb menetszámú tekercsré;zt tá , nove esere is alkalmas ez a megoldás
A háromfázisú transzformátor veszteségei és hatásfoka
tekercsben indukál fesz u"lt seget.
, plaljuk, a létrejövőváltozó fi uxus a teljes
'. ·
A háromfázisú transzformátor veszteségei és hatásfoka az egyfázisú esetében kö- ~ 8.12. ábrán a takarékkapcsolású transz , ,
abra a feszültségcsökkentő a b) d. forrnator aramköri vázlatát látjuk A 8 12 )
vetett gondolatmenet alapján határozhatók meg.
A vasveszteség igen jó közelítéssel az üresjárási teljesítményfelvétellel azonos. telöltfe~zültség- árami;ányot:ól1~á~l;:t~ü;tségnövel.ő~'.11egoldást mut~tja. Ab:-
és
tekercsveszteségeket az áramfelvételből és a tekercsek ellenállásából számíthatjuk. ~-cs?lasban a primer és szekunder áram k"J" i~g'. a kozos tekercsrészen mindkét
:zít~~e~:_am különbségére lehet méretezni, az:~~i::;~ ~oly1k. Ezért ez; a tekercsrészt
A tekercsveszteségek: P11,k =3 · l~r · R1r
és P2 "k =3 · Iir · R2f. o. eresztmetszetu vezetőből ké-
A háromfázisú transzformátor hatásfoka: A tekercselési an yag megtakarítása mellett a
-J3·V2·l2 ·100 h .
P2 P2 · 100 -J3. U2 · l2. COS<P2 et (ennek körülményeit itt nem tá. . ' vas.mag is kevesebb anyagból készül-
JJ=-·100
Pi P + Pv r;;
"13 · U2 · f,-cos<p2 + Pv
r;;
"l~·U2·l2+-
Pv transzfor.mátor, azonos teljesítmény1~a:J,uk)A '.1'mt a két különálló tekerccsel bíró
2 cos<p2 yebb, kisebb helyigényű transzf , e en. z anyagmegtakarítás olcsóbb kö
orrnatort eredményez. ' ny-
A hatásfok tehát függ a terhelés fázistényezőjétől is. Ha kis cos<p, mellett terhelj"
a transzformátort, akkor viszonylag kisebb lesz a hatásfoka. Ezért is indokolt r--o---.Ji N,
6.6.7. pontban említett fázisjavítás a szekunder oldalon.
_Ju 1 1~1 ,l, Ju, z,

8.1.5. Takarékkapcsolású transzformátor

a)
A transzformátorok primer tekercsében önindukciós feszültség keletkezik. H
8.12. ábra · A tak rue
·'kkapcsolású transz~ , b)
primer tekercsen készítünk egy megcsapolást, akkor a tekercs egyik vége és a m a) feszültségcsökkentő· b) f „ °r;nator kapcsolási vázlatai
csapolás között az önindukciós feszültségnek a közrefogott menetszámmal arán , eszu1tsegnövelő kapcsolás
 SZINKRONGÉPEK
VILLAMOS GÉPEK 139
138
A takarékkapcsolású transzformátornak hátrányos tulajdonságai is vannak. Ilyen
hogy a primer és szekunder oldal között fémes kapcsolat van. Ezért ahol a u·ansz-
A hegeszt6áram
formátomak érintésvédelmi funkciót is el kell látni ott nem alkalmazható (pl. u, változtatása
csengő-transzformátorként, törpefeszültséget előállító ún. biztonsági transzformá-
torként stb.).
További hátrány, hogy szekunder oldali zárlat esetén a közös tekercsrész kiiktató-
dik az áramkörből. Így a zárlati áram nagyobb, mint a külön tekercsekkel készült
transzformátoré.
A takarékkapcsolású transzformátor ott alkalmazható, ahol a felsorolt hátrányok- 8.14. ábra . A hegesztotranszformátor
- elvi felépítése
nak nincs jelentősége. Alkalmazzák, pl. motorok indításánál, méréseknél ún. toroid
~ .mo:gat~ató oszlop távolításával csökke ,
transzformátorként. szults~ges_es, növekszik a hegesztőáram A: a <P, szart fl~x~s, ezért csökken a fe-
tott iranyu. A mozgatószerkezet mellet; ált ~-szlop kozehtesével a változás fordí-
lunk, amellyel a hegesztőáram beállítható. a aban amperben kalibrált skálát talá-
8.1.6. Ívhegesztő transzformátorok
A villamos ív ionizált gázokban, elsősorban levegőben folyó áram, amely több
ezer °C hőmérsékletet eredményez. Így alkalmas fémek helyi megolvasztására és
8.2. Szinkrongépek
összehegesztésére.
Norn1ál
transzformátor A szinkrongépek
, ,
- generatorok és motorok 1
fordufat-~zámmal org?r~zeben azono:~
U,V gógepek, amelyeknek az álló- és t , , -: o yan váltakozó áramú villamos f
/ Hegesztő~ együtt mozognak létrejött mágneses terek
_______. transzfonnátor ·
egy1de1uséget jelent) , szm onban vannak. (A szinkron g··01og .·· szó
60
_______. Ív ívhossz:
A gyakorlat számára igen nagy Je _
. 1entoségűek
méretű
40 41n1n v·ll· . a ,
I amosenergia-termelés kizárólagos . kr generatorok, mert az ipari
"\"~~~~/~=/
/
20
_31n1n an szm ongenerátorokkal történik.
-21nn1

/.A
100 200 300 8.2.1. Szinkrongenerátorok
8.13. ábra. A villamos ív és hegesztőtranszformátor jelleggörbéi
akszinkrongenerátorok műka··de's1· elve a mozg' · · d ·,
A villamos ív gyújtásához kb. 60-70 V feszültség szükséges, míg fenntartásáh ld, m:!, hogy térben álló tekercsek belsejébe asi i_n ukc10, amelyet úgy valósíta-
. :sn. az az előnye, hogy a keletke
generátozbő érin~-
20-25 V elég. Az ív feszültség-áram jelleggörbéjét a 8.13. ábrán láthatjuk, ame. . n magne,st. forgatnak. Ennek a me -
hiperbolajellegű. A hegesztésre alkalmas transzformátor feszültsége ennek megt ewkon keresztül elvezetni a _vl1llamos energiát nem kell mozgó
lelően üresjárásban 60-70 Vés a terhelés hatására 20-25 V-ra csökken. zmkr ro.
aror on~enerátorokat néhány kVA-től 1000 MVA , .
A transzformátor feszültségesése a terhelőáram
hatására a nagy szórási reaktanci ·
szagon 2000-ben a legnagyobb ..
uzemelő , nagysagrend1g
440
készítenek Ma
· -
jön létre. A nagy szórási reaktanciát a megnövelt szórt mágneses fluxus okozza; szinkrongép fő szerkezeti egys, . , , , gep MVA teljesítményű.
szórt fluxus növelése érdekében a primer és szekunder tekercseket külön oszlo 'z állórész legfontosabb alk , lege1 .az alloresz és a forgórész.
helyezik el, és egy harmadik oszlopot is kialakítanak. A hegesztőáram változtat k.. otoe eme1 a ház ,
ozepes teljesítményű gépek esetén .. '..a vasmag es a tekercselés. A ház kis
érdekében a transzformátor szórási reaktanciáját a haimadik oszlop helyzet szerkezet· ontottvas, nagyobb gépekn e, 1 h egesztett
1
tudjuk befolyásolni (8.14. ábra).
 VILLAMOS GÉPEK
140 SZINKRONGÉPEK
141
A vasmag cső alakú, egymástól elszigetelt, ún. dinamólemezből készül. (A dina- 2 É
mólemez 2-3% szilíciummal ötvözött, 0,35-0,5 mm vastag lágyvas lemez.) A vas- 3
mag belső palástja mentén egyenletes osztással hornyolt. A hornyok száma na-
gyobb gépeknél százas nagyságrendű is lehet. A hornyokba kerül a tekercselés.
~,~D 4
5

A tekercselés szigetelt rézvezetőből készül, általában háromfázisú, ritkán egyfázisú.

A forgórész egyenárammal gerjesztett elektromágnes. Alakja szerint lehet henge-
1
É4m111[- -111~-
~~
res és kiálló pólusú.
A hengeres forgórész vasmagja henger alakú, közepes teljesítményig lemezelt,
nagy teljesítmények esetén tömör acélhengerből kimunkált. A hengerpalást egy ré-
szén kialakított hornyokban helyezik el a gerjesztőtekercselést, amely szigetelt É
8.1~. ábra. Szinkrongép kiálló • • . • • •
rézvezetőb61 készül. I forgóreszkoszorú; 2 pólussaru· 3 .PO1usu fo1goreszenek vázlata
, pólustorzs; 4 gerjeszt6tekercs; 5 csúszógyúrú·
A hengeres forgórészű gép vázlatos szerkezete látható a 8.15. ábrán.
A háromfáz'
. isu• szmkrongenerátor
· működése
'
3 2 A szmkrongenerátor működés.enek v1zsgálatahoz
. • • teki "k
./ A generátor forgórészét ger1'esztve I't „.
gépp 1 1 •
ntsu meg a 8.17. ábrát.
e reJon a <P pólusf!u • h
e - P · gaz- vagy vízturbinával _ a f • ~ xus, es a valamilyen erő-
a mozgási indukció elvén az állórész t k orgoreszt ,'. fordulatszámmal meghajtjuk
zó feszültség keletkezik am 1 e ercse1~en haromfázisú, szinuszos váltak ~
• ' e Y egyenesen an . o
gep " fordulatszámával: U_ 'nyos a po1usok <PP fluxusával és a
i-C·c/>. ·11.

(Az összefüggés a mozgási indukció U = ; · l · v ki~ . . • •

adott gépre jellemző állandó.) ' eJezesebol származik, a e egy

~~zindukáltfeszültség é .eT!e .......... , ... .·. • .. . . .·.··· ·.. ···. .

8.15. ábra. Szinkrongép vázlatos szerkezete ?:du]atszál'nmaJ; · gy sen aranyos a pólusfluxus értékével é& a forc
1 állórészvasmag; 2 állórész-tekercselés; 3 forgórészvasn1ag; 4 gerjesztótekercs;
5 csúszógyúrú; 6 szénkefék; 7 állórészház; 8 pajzs; 9 bakcsapágy; 10 szellőző lapátkerék;
JJ gépalap; J2 hút61eveg6 be- és kilépése

A gerjesztőtekercs két vége a tengelyre szerelt ún. csúszógyűrűkhöz csatlako

U! I, Z
zik. A csúszógyűrűk egymástól és a tengelytől elszigetelt, bronzból készült moz ---i>
gó érintkezők. Összeszerelt gépnél a csúszógyűrűk palástjára csatlakoznak a V!
rendszerint réztartalmú - szénkefék, amelyeken keresztül vezetik be a gerjes
tő egyenáramot.
WI

A kiálló pólusú forgórész elvi vázlata a 8.16. ábrán látható.

A tengelyen elhelyezkedő acélkoszorúra szerelik fel a pólusokat, amelyek törzs
helyezkednek a gerjesztőtekercsek. A pólusok tekercseit általában sorba kapcs
ják úgy, hogy a pólusok polaritása váltakozva északi-déli legyen. A póluspárok s
ma legalább három. A gerjesztőtekercsek kivezetései itt is csúszógyűrűkhöz cs
lakoznak.
 VILLAMOS GÉPEK ASZINKRONGÉPEK
142
143
kifejezéséből számít- A működési elvből következően a motor fordulatszáma megegyezik az állórész
ronfordulatszámnak nevezzu''kés a fordulatszám
f ismert
1
mágneses terének fordulatszámával, amelyet a már ismert
hatjuk ki: n =f ! és n =60 · - min ·
p s p n=f - ill. az n=6o.f
• 'ben háromfázisú áram .folyik, p s
• 'll' ész-tekercse1ese • b amely zal p min
Terheléskor a generat~r a. or A <P fluxus a forgórésszel azonos rrany. a, az összefüggésekből számíthatunk.
forgó mágneses te'.et letes1t ( <P,). ~ származik a gép szinkron elnevezese.
egyező fordulatszammal mozog. Inne
A. szinkronmotor fontos jellemzője, hogy fordulatszáma - aterhelőnyomaték
értékétől függetlenül ~ állandó.

8.2.2. Szinkronmotorok
Szinkronmotor! ott alkalmaznak, ahol állandó fordulatszámú hajtásra van szükség.
A szinkronmotorok szerkezete megegyezik a generátorokéval. Szinkronmotorral fázisjavítás is
tó berendezésre.
végezhető, ezáltal nincs szükség külön fázisjaví-

A szinkronmotor működése . .) 'gneses pólusuk kölcsönhatá-

.
A szmkronmotoro k működési elve (8.18. abia
. a ma

sán alapszik. A k't mágnes csapágyazása egymás-

•
A 8.18.a) ábra ket permanens • ólusaik közötti vonzóhatas mrn~ az. a .;
mágnest mutat. e • · 'bra 8.3. Aszinkrongépek
tói független. A mágn~sek az ellent~te; !á nest elforgatjuk, akkor a belso ma~nes"
szerinti helyzetet veszik _fel. ~a a.k~l~·vetf a külső mágnest. Ez az elrendezes a0 Az aszinkrongépek - másik nevükön indukciósgépek - lehetnek generátorok és
a ólusok közötti vonzohatas m.rn o <' motorok.

A gyakorlat számára a motorok a jelentősebbek. A működő motorok legnagyobb

P -k"d' i modellje. . l há
szinkronmotor mu o es • l 'l t' Az állórész tekercserre kapcsa t j
A 8.18.b) ábra a valóságos g~p vázlatat sze~ :e::~· teret, amelynek pólusai vonzóhatást, · részét az aszinkrongépek teszik ki. Ennek oka az egyszerű szerkezet, az ebből
kö-
. fázisú árammal hozzuk letre a forgó .mag ól . és így j. ön létre a motor forgása .vetkező üzembiztonság, kis karbantartási igény és a viszonylagos olcsóság.
wm . f • é ellentetes p usarra,
fejtenek ki a gerjesztett orgor sz • . t - az állórészhez csatlakoz Aszinkronmotorokat 1 W-tól 1 MW teljesítmény-nagyságrendig készítenek.
• • . • át - a 7.4.2. pontban lerrtak szenn .
A gep forgasrran_Y. l ·1 •sével lehet megváltoztatni.
tetszőleges két faz1s fe csere e
k:c:--... <Pp 8.3.1. Háromfázisú aszinkronmotorok
D
Ul I,
\--o-~'1:=:=-o Ll háromfázisú aszinkronmotorok szerkezete
Vl
\---0-----0 L2 z állórész szerkezete elvében megegyezik a szinkrongép állórészével.
Wl
/---0-----0 1.3 ház kis teljesítmények (1-2 kW) esetén legtöbbször alumíniumöntvény, nagyobb
epeknéJ öntöttvas, ill. hegesztett acélszerkezet.
háromfázisú tekercse]ésnek általában mind a hat végét kivezetik a kapocsházba .
b) .. motor tekercseit a kivezetéseknéJ kell - az adattábJáróJ leolvasható módon -
illagba vagy deltába kapcsolni, a gyárilag mellékelt összekötősínekkel. Aka-
a)

18 ábra. A szinkronmotor működési .elv~

a) m~ködési modell; b) valóságos elrendezes vazlata cstábJa jellegzetes elrendezését és a kivezetések összekötését a 8.19. ábra
.emlélteti.
 VILLAMOS GÉPEK ASZINKRONGÉPEK
144
145
Kalickás forgórész esetén
nacr k a vasmag hornyaiba eg ·
.. "'.Y eresztmetszetű vezető (rúd) ke .. y-egy szigeteletlen, viszon la
~~v1drezáró ~yűrűkhöz csatlakoznak. Az .
1
~ ki~l~·~~ak a vasmag két végén y ún~
W2 U2 V2 W2 U2 V2 nak. A kalicka - vasmag nélküli - _, Y. o:t szerkezetet nevezzük kalic-
W2 U2 V2 0 vazlatat a 8.21. abra szemlélteti.
Rövidrezáró
Ul Vl Wl Ul l Vl Wl Ul Vl Wl gyűrű

l 6 //
Ll L2 l3 Ll L2 l3

b) e)
a)
8.19. ábra. Háromfázisú motor kapocstáblája
a) a háromfázisú tekercs kapocselrendezése; b) a kivezetések csillagkapcsolása;
e) a kivezetések delta-kapcsolása

A forgórész két változatát különböztetjük meg: a csúszógyűrűs (más néven teker-

cselt) és a kalickás (más néven rövidrezárt) forgórészt.
A két típus szerkezetében közös a tengelyen lévő, dinamólemezből készült henge- 8.21. ábra. Kalicka
res vasmag, teljes kerületén, egyenletes osztású hornyokkal.
Csúszógyűrűs forgórész esetén a vasmag hornyaiban szigetelt rézvezetőből ké- Egy kalickás gép metszete látható a 8·22 . a'bran.
•
szült, háromfázisú tekercselés van. A háromfázisú tekercs csillag- vagy delta-
kapcsolását a tekercselésen belül készítik el. A tekercselés három kivezetése a.
tengelyre szerelt, a tengelytől és egymástól is elszigetelt, három bronz csúszó-.
gyűrűhöz csatlakozik. A csúszógyűrűs motor vázlatos felépítése a 8.20. ábrán
3
látható.
1
2

5
2

8.22. ábra. Kalickás forgórészű, zárt D .. - - . - .-1

I állórész; 2 csapágypajzsok- 3 cs~h;l,etu ~utesu aszinkronmotor
5 szellőzők 'k· 6 . , P• gyfedel; 4 forgórész;
ere ' szcll6z6sapka; 7 csapágy

8.20. ábra. Csúszógyűrűs forgórészű, zárt felületi hűtésű aszinkronmotor alickás forg oceszu
· • - gepeket
.
J állórész; 2 kezelőnyílás; 3 kefeszerkezet; 4 csap,\gypajzsok; 5 csapágyfedél;
100 kW teljesítmén . .
kalickás gépek olcsóbb k • .. . y-nagysagrend1g készítenek.
6 forgórész-kapocsház; 7 forgórész; 8 szellőzőkerék; 9 szellőzősapka; 10 csapágy a es uzemb1ztosabb
• • • -
ak a csuszogyurűs motorokn-'I d.
 VILLAMOS GÉPEK ASZINKRONGÉPEK
146 147
A szinkronfordulatszámtól való eltér, .
A háromfázisú aszinkronmotorok működése zés, csúszást jelent): est
11 -
a szhppel jellemezzük (slip: an go 1 ki''1e3e-
.
Az aszinkronmotor működési elvét a 8.23. ábra alapján értelmezhetjük. 1 11
s =- -·lOO.
111

": szlip megmutatja, hogy a. motor té 1 .. . •· .·· .· ··.

terel a.szinkronfordulatszámtól. ny eges fordulatszáma há!lyszá~riiéJ&i;]'Y~

Az általánosan használt motorok s r . , . <. • {.'

gyobb teljesítményű gépek s r . ~'.pJe ?evleges terhelésen 1-10% értékű A
rendűeké pedig a 1091 -h ; 'PJ~ .ozeht az alsó értékhez, az 1-100 W . ~a­
A hár f' . , . o oz. szhp Jellemző átlagértéke 4% körT nagysag-
om az1su aszmkronmotorok for , . , , u '·
es k e't f'az1svezető
· felcserélésével 1 gasiranyat
h , az állóré sz hez csatlakozó tetszőle-
g
e et megvaltoztatni. '

8.23. ábra. Az aszinkronmotor működési elve A.nyomaték-fordulatszám jelleggörbe

Kozepes motor tipik us nyomatek-fordulatszám
, jelleggörbéje látható a 8 24 'b ,
Az állórészre kapcsolt U1 feszültség hatására folyó / 1 háromfázisú áram forgó mág- Af • ·a ran.
neses teret létesít, amely a fázissorrend által meghatározott irányba, n 1 szinkronfor-
M,
dulatszámmal forog:
fi l fi l
111-- fl1 =60·- -.-.
p s p mm M,
A forgó mágneses tér - a mozgási indukció alapján - a forgórész vezetői be U2 fe- M" Üresjárás
szültséget indukál. Ha a forgórész zárt áramkörű (kalickás gépeknél ez szerkezeti 11~
adottság, csúszógyűrűs motoroknál az üzembe helyezéskor kell a forgórész kive- llb 11„ 11 J
11
zetéseit ellenállásokon keresztül összekötni), az indukált feszültség / 2 áramot léte- 8.24. ábra. Aszinkron motor nyomatek-fordulatszám
,
. jelleggörbéje
sít. Ebből adódik az indukciós motor elnevezés.
Az indukált áram az állórész <P 1 fluxusával erőhatást, nyomatékot hoz létre, amely· A3~1Ieggörbe jellegzetes pontjai és a mot . , .
a kovetkezők:
az állórész mágneses terével egyező irányba hat. A nyomaték következtében a gép
orok tula3donsaga1 a jelleggörbe tükrében
forgórésze forgásba jön. (A nyomaték keletkezése és a forgórész mozgásiránya • Indítónyomaték (M-) A motor akk ,
Lenz törvénye alapján értelmezhető: az indukált áram úgy csökkenti az indukálq. ték nagyobb az M, te~helőnyomaté:~ud :orgasba jö?ni; ha az indítónyoma-
hatást, hogy a forgórészt a mágneses tér irányába mozgatva csökkenti a forgórésze • Billenőnyomaték (M ) A ' a ogy az az abran látható.
hez viszonyított fluxusváltozás sebességét.) l
billenőnyomatékig nő. billen;:!~~ g~orsulása közben a nyomatéka a
A nyomaték hatására a motor fordulatszáma szükségszerűen kisebb a szinkronfor e~or az nb fordulatszám a szinkr~nér:~~~~zk~~;~ szlip kb. 15-20%, tehát
dulatszámnál: n<n 1• • Nevleges nyomaték (M,). A billenőn , . , 85%-a.
Ha a fordulatszám elérné a szinkronfordulatszám értékét, megszűnne az indukál. nyomaték meredeken csökken A , 1yomatek utam gyorsulás folyamán a
k . nev eges nyo t'k '
hatás és így a nyomaték is, tehát a forgórész lassulna. asznak kb. a közepén található. Tehát ma e ennek a meredek sza-

Az aszinkronmotor egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy csak szinkro~·> M ~Mb

kisebb fordulatszámmal képes üzemelni. · • " 2 .
motor addig gyorsu1• am1g, a nyomatéka •
a! (a két jelleggörbe metszéspontja). egyenlo nem lesz a terhelés nyomatéká-
Ebből adódik a gép aszinkron elnevezése.

VILLAMOS GÉPEK
148
1 az n szinkronfordulatszám közvetlen
Ha a gép üresjárásban van, akkm ;;,1g~~::;ulatszlmon metszi a vízszintes tengelyt.
közelébe. A nyomatéki görbe a szm . o . b"llenőnyomaték között lehel meg-
. üresjárás1 pont es a 1 kk motor hirtelen
ASZINKRONGÉPEK
Az indítás folyamatában a gép nyomatéka a 8.26. ábrában látható, fűrészfogszerű
görbe mentén változik.
A csúszógyűrűs aszinkronmotort akkor célszerű alkalmazni, ha viszonylag nagy
indítónyomatékra van szükség, és ezt viszonylag kis értékű hálózati áramterhelés

~~~~\~~~:~:;e~~:~~~~~~:~~:~a~:~~:!~~~;:~~~~~:~~~~~::~~~~~:~~~~~~
mega '. • felvétel kíséretében. Ez a nagy ar '
mellett kell megvalósítani. Az indítás folyamatában az áram és nyomatéki viszo-
nyok jól befolyásolhatók.
hálózati aram
lyezteti a motor épségét. Kalickás forgórészű motorok indítása
Közvetlen (direkt) indítás esetén a gép állórészét egyszerűen rákapcsolják a hálózatra.
· k motorok indítása · d" · llen
A háromfázisú aszm ron • , ' 'k közé kapcsolt R; m ito-e - A közvetlenül indítható motor nagyságát, az áramlökés szempontjából, a hálózat
, • • 10 torok indítása a csuszogyuru .. nti a hálózati áramfel- terhelhetőségehatározza meg.
A csúszogy~r~s. nk Az indító-ellenállások beiktatása ~sokk8e 25 ábra szemlélteti.
állásokkal torteni · 'k t Az elvi kapcsolast a · · . ·• A csillag-delta indítás a motor tekercseire jutó feszültséget csökkenti. Lényege,
vételt és növeli az indítónyomate o . , . tekercselését a csúszógyúrűk kiveze:é-, hogy az üzemszerűen delta-kapcsolású motor állórészét az indítás idejére csillag-
Ha a motort úgy indítanán~, ~ogy ~ f~rirreszép hálózati áramfelvétele a névleges e;; ba kötik. Miután a motor felgyorsult az üzemi fordulatszámra, az állórész tekercse-
. k közvetlen összekötesevel zarna~ , a g k ellenére kisebb volna a szukségesné it deltába kapcsolják. Ezzel helyreáll az üzemi állapot.
seme . d'tó yomatek enne I' 1
ték többszöröse lenne, az m t n • .'k t kisebb fordulatszámok fe e to •.'·.· Csillagkapcsolásban az áramerősség a delta-kapcsolás áramerősségének haimadrésze:
. • M billenonyomate o
Az ellenállás be1ktatasa az b, 'ltozik.
. miközben a billenőnyoniatek nem va I - 1.
y - 3
Ja, k •
Az indítás folyamata a követ ezo: bb 'rtékre kell állítani, a motor állórészét
. dító-ellenállást a legnagyo e z áramcsökkenés arányában a motor nyomatéka is kisebb lesz:
•az Ri1n . .
hálózatra kell kapcsolni, . .. 'ben fokozatosan ki kell iktatni a fo. _Mo
• az indító-ellenállá,st'..a gyorsulas uteme , My -
3
górész rövidrezárasa1g.
transzformátoros indítás lényege, hogy az indítás időtartamára egy transzformá-
L1 L2 L3
ral lecsökkentik a motor állórészére jutó feszültséget, majd miután a gép fel-
orsult, a teljes hálózati feszültségre kapcsolják.
1 1 y M indítás céljára jól használható takarékkapcsolású transzformátor.
ítás vezérelhető félvezetőeszközzel, amikor a motorra jutó feszültséget tiriszto-
Ul Vl Wl .. al csökkentik, majd az indítási folyamatban, egy ill. több fokozatban vagy fo-
atosan, a teljes értékre növelik.
/-impedanciás indításkor a motor állórészének minden fázisával sorosan kap-
ak egyforma impedanciákat. Ezáltal a gép áramkörének növekszik az impe-
"ája, ami korlátozza a motor áramerősségét. A felgyorsulás végén az előtét-im­
ciát kiiktatják. Impedanciaként ellenállást vagy induktív reaktanciát (ún. foj-
"ercset) szokás alkalmazni.

8.26. ábra. Csúszógyűrűs aszinkronm

8.25. ábra. Csúszóg~ű;űs indítási folyamata
aszi·nkronmotor ind1tasa
 VILLAMOS GÉPEK EGYENÁRAMÚ GÉPEK
150
Ha a főfázisával a hálózatra k . ··;
8.3.2. Egyfázisú aszinkronmotorok ;elg;yorsítjuk, a motor nyomat:~~:~~~f:P :engelyét, külső erővel·'('
ordulatszám közelébe felgyorsul Ezt kI.'. es ~ml egy háromfázis~;;
Olyan helyeken, ahol nem áll rendelkezésre a háromfázisú hálózat, de az aszink-
A segédfázissal kétfázisú f . .• ovetoen motorként képes
ronmotor kedvező tulajdonságai (egyszerű, üzembiztos szerkezet, kis karbantartá-
is keletkezik nyomaték. orgo magneses tér jön létre, és így mÚ ~;
si igény) jól hasznosíthatók, egyfázisú gépet alkalmaznak. Jellegzetes felhasználá-
si területük a háztartásokban található, villamos hajtású berendezések köre (mosó- A segédfázissal kondenzátort k l >i:
v1szo 't f' · apcso nak sorba h • · ..;
gépek, centrifugák, kompresszoros hűtőgépek, szivattyúk, fűnyírók stb.). _nyi _va az1sban eltolják. A fő- és • ; . ogy aramát a főfái(
egyfaz1su hálózatra. A gép l . k • segedfaz1st párhuzamosan k•
Az egyfázisú aszinkrongépek teljesítménye általában nem nagyobb 1,5-2 kW-nál. A8 e v1 apcsolas1 vázlata 8 28 a
.28.bj ábra az ún. áramrelé . d', a . .a) ábrán láthat
Az egyfázisú aszinkronmotorok szerkezete kor a főfázis nagy áramerőssé:;::e~t~s ~a~csolását. mutatja. A hálózatraf
kor a motor forogni kezd A . a asara a rele bekapcsolja a se .
A kis teljesítményre való tekintettel az egyfázisú gépek egykalickás forgórésszel
lentősen lecsökken a relé k;evleg~s
fordulatszám közelében a főfl~d~;·;
készülnek. Az állórész-tekercselés kivételével szerkezetileg megegyeznek a há-
főfázissal üzemel. ' apcso Ja a segédfázist, a gép a további:sba~~
romfázisú motorokkal.
Az állórész tekercselése kétfázisú. A két tekercs egyikét főfázisnak, a másikat se-: Az egyfázisú motor forgásirán • • • . •;•>
megváltoztatni · yat a segedfaz1s kapcsainak felcsere'l'esevel
• .;;1
gédfázisnak nevezik. A tekercsek elvi elrendezést a 8.27. ábra szemlélteti.
A gépeket általában egy vagy két póluspárú kivitelben készítik.
LI--rr-----
N -+-r'u'>-.r---
LI--r1-----
N -t--,-u,--.r---

Segédfázis
Fő fázis
Áramrelé

8 ~e
Segédfázis

8.27. ábra. Egyfázisú motor állórésze, kétpólusú tekercseléssel a) b)

8.28. ábra . Egyf'az1su

· • aszinkronmotor
. elvi· k apcso l'asa
Az egyfázisú aszinkronmotorok működése
Ha a motort csak a föfázisával kapcsoljuk az egyfázisú hálózatra, az állórészé.
nem forgó, hanem lüktető-pulzáló - mágneses tér keletkezik, mint egy transzf
mátorban.
Ez a lüktető mágneses tér a forgórész kalickájában indukál ugyan áramot, de é
áram indítónyomatékot nem eredményez. Így a motor nem jön forgásba, bár ri ·4· Egyenáramú gépek
áramot vesz fel, mint egy rövidrezárt transzformátor.
A jelenséget Lenz törvénye alapján értelmezhetjük: mivel nem forgó mágnese egyenáramú
nik . . gépek - generatorok
• és motorok 1
indukálta a kalickában folyó áramot, így az indukáló hatás sem csökken a fo ó a1 energiából egyenáramú villamos en .--: o.yan forgó gépek, amelyek me-
1 mechanikai munkát állítanak el" , ergiat, Ill. egyenáramú villamos ener-
hatására, tehát ilyen hatás nem is keletkezik. ·. o, magneses tér közvetítésével.
 VlLLAMOS GÉPEK EGYENÁRAMÚ GÉPEK
152 153

, mú gépek működési elve A tekercsben indukálódott és a kommutátorral egyenirányított feszültség, valamint

8 4 1 Az egyenara áram időfüggvényét - feltételezve, hogy a tekercsben szinuszos feszültség jön lét-
• • • · á · · dukción alapul: ha re - a 8.29.b) ábra szemlélteti.
"k"d' . elve a mozg s1 m 1 tk
. ramú generátorok mu o es1 a tekercsben feszültség ke e e- A valóságos gépekben a forgórész kerülete mentén, egymáshoz képest elforgat-
Az egyen~ . k„ ''tt tekercset forgatunk, akk~r 1 t a gép mechanikusan
mágnes polusa1 OZ\l „ . ·1 akozó feszültseg, ame ye . . va, sok tekercselemet helyeznek el, amelyek sokszegmensű kommutátorhoz csat-
ik Az indukált feszultseg :'a t . . . , .a) ábra szemleltet1. lakoznak. A kefékről a tekercselemekben indukálódott, fázisban eltolt feszültsé-
z . 'tor elvi felep1teset a 8 .29
egyenirányít. A genera gek összege vehető le. Ezért a gyakorlatban működő gépek teljesen sima egyen-
feszültséget szolgáltatnak.
1 Kon1mutátor
Kollektor
É
,, É
,,,,
É
J, J IÉ
í ti, j 1. .

-
'
11 Setnleges F l F F.
vonal l '
+ + l1 ~ ~
0
:;~
"
D
F F
D
r/ ,
D
-
F

1 1 11
1 --i>R

a)
"
b)
Fogyasztó b)
a) ú enerátor működési elve
•
8.30. ábra. Az egyenáramú motor működési elve
8 29. ábra. Az egyenaramk g. yenirányított feszültség
• . . b) a kelet ezo eg
a) az elvi szerkezet,
•
• t • elszigetelt, réz felgy z egyenáramú motorok működési elve a mágnes pólusai között elhelyezkedő,
„ „ f
• . k't eaymas 0 1
· tekercs vege1 e ' " • ké en kolle sapágyazott tengelyre szerelt, árammal átjárt tekercsre ható erőn alapszik. Az el-
A mágnes pólusai ~o~:~ a~!~atrésztkommutátornak v~g~ ;:~m~~átor felül: endezés vázlata a 8.30. ábrán látható. Ha a 8.30.a) ábrában jelölt irányú I áram fo-
iűhöz csatlakozna · • yütt forog a tekerccse · , se ik a tekercsben, a bejelölt irányú F erőkből álló erőpár keletkezik, aminek hatá-
tornak nevezzük. A kon;_m.utator el neses erővonalakra merőlegesen'. az u: vi ára a tekercs elfordul. Ha változatlanul marad az áramirány, akkor a 8.30.b) ábra
. · t forgó érintkezohoz, a m g
tere, mm • kefék csatlakoznak, ame1Y
eken keresztül vezetik el erinti helyzetben az erőhatás ellentétes irányúvá válna. Így folyamatos forgás
leges vonalban, szen ), jöhet létre. Ahhoz, hogy a forgatónyomaték iránya változatlan legyen, a te-
"t.
mos energia . , • • . A tekercs forgasa , k„zben
o ' a 8.29.a a csben folyó áramnak félfordulatonként ellentétes irányúra kell változnia.
A kommutátor végzi az egyemrant~~~:~~skeresztül - mindig a felső teker:sol~~ látható a 8.30.c) ábra alapján, hogy ha a tekercsbe kommutátoron keresztül ve-
ld r kefe- a kommu a 'k Ía annak ellenere,
szerinti bal o a '. . 1 • t kercsoldalhoz csatlakoz1 . ".y. • . ár egyirál jiik az áramot, amelyhez a semleges vonalban csatlakoznak a kefék, akkor az
a jobb oldali pedig az a so fel 'k a keféken kívüli áramkon re~zen ~ k 'k m iránya félfordulatonként megváltozik.
tekercsben váltakozó áram. o y~ ' tó sarkain egyenfeszültseg ke et ez'. .
yel a kommutátor együtt forog a tekerccsel, ezért a felül lévő tekercsoldal min-
azaz egyenáram jön létre, ill. a ogyasz etkező áram iránya és a feszültseg. po
az energiaforrás pozitív pólusához, az alsó tekercsoldal pedig mindig a negatív
A mozgási indukció szabályai s~ermt.k~ a polaritás ellentétesre változik:,; shoz csatlakozik. Így a tekercsben váltakozó irányú áram folyik. A kommutá-
élik (Ha mindkettő egyszene
.ehát motor esetén egyenáramból váltakozó áramot állít elő, azaz váltó.irányító-
• 8 29 b) ábra szerinti. Belathato, ofgyl
tasa a . . • eses pólusokat e cser .
forgásirányt vagy a magn. változik!) t. működik.
. a feszu„ ltséa" polar1tasa nem
témk,
 VILLAMOS GÉPEK EGYENÁRAMÚ GÉPEK
154
155
A valóságos motorok forgórészében - a generátorokkal egyezően - a kerület men- A forgórész (másk.
kb- • eppen armatúra) t .
ze ol felepített vastest he1 . engelyen hengeres szi e .
tén sok tekercselemet helyeznek el, így a forgórésznek nem lesz holtpontja, és a ke- tással, hornyokat sajtolnak ~zkedikel. A vastest palástja ~e ~
telt dmamó1eme-
fék nem zárják rövidre az energiaforrást. (A 8.30.c) ábra szerint akkor alakul ki kercse1és A tengely „ • hornyokban van a szigetelt • n en, egyenletes asz-
holtpont, amikor a tekercs síkja merőleges az erővonalakra. Ekkor a kefék össze- - · re rogzítik k • rezvezetőb-1 k •
tol elszigetelt szegmensből . ~ ommutatort, amely sok, egym. •1 ~ eszült te-
kötik a két félgyűrűt, tehát zárlatot okoznak.) rendű, nagy gépek eseté a,. 11 szegmensek száma kis gé ekn .a~to •es a tenge1y-
A motor forgásiránya ellentétesre változik, ha a mágnes pólusai felcserélődnek, szem1é1teti. n szazas nagyságrendű is lehet Ap~ . el '.s tlzes nagyság-
. 01góreszt a 8.32 . ábra
vagy az Uk kapocsfeszültség polaritása ellentétes lesz. Ekkor ugyanis a tekercsol-
dalak áramiránya, és így az erőhatás is megfordul. Ha a pólusok és a feszültség po-
5 1
laritása egyszerre változik, a forgásirány változatlan marad. 2 3
/
8.4.2. Az egyenáramú gépek szerkezete
A működési elvekből látható, hogy a generátorok és a motorok elvi szerkezete aZO"
4
nos. A valóságos szerkezetük is egyforma. 8.32. ábra. Egy • • ,
Az állórész felépítése - vázlatosan - a 8.31. ábrán látható. 1 vasmag; 2 tekercselés· 3 ko en~amu gep forgórésze
' mmutator; 4 a tekercselemek végei·• 5 tenge 1y

Egy összeszerelt gép vázlatát látható a 8 33 'b ,

· • a ran.

1
2
7

8.31. ábra. Egyenáramú gép állórésze, gerjesztett pólusokkal

gerjesztőtekerccsel;
J állórészház; 2 fópólus gerjeszt6tekerccsel; 3 segédpólus
4 pólussaru; 5 kapocshúz
5
Az öntöttvasból vagy öntött acélból, esetleg hengerített acéllemezből
készüld
belső palástjára csavarozzák a főpólusokat és a segédpólusokat (Segédpólu . 6
általában néhány 100 W teljesítményig nem készítenek. A segédpólus felad. 1
1
8.33. ábra. Az eg , , _ 6
kefeszikrázás megszüntetése.) 1 forgórész; 2 állórész· 3 áyhenaramu gep felépítése
5 • z· r ató kezelő ílá
A póluspárok száma 1, 2, 3 vagy 4. A póluspárok száma a teljesítménnyel n. csapágypajzs; 6 szel16z6nyílá á ny1 s; 4 kefeszerkezet·
szik. A segédpólusok a föpólusok közötti szögfelezőben helyezkednek el. A.
J s r ccsal; 7 ventilátorkerék '

segédpólusokon szigetelt rézvezetőből készült gerjesztőtekercs van.

Néhány kW teljesítményig- motorok esetén - készítenek gépeket perrnanen ·
nesű föpólusokkal is.
 VILLAMOS GÉPEK EGYENÁRAMÚ GÉPEK

156 ,,. 157

'torok működési jellemzo1 A párhuzamos gerjesztésű generátor gerjesztőtekercse, egy változtatható ellen-
8.4.3. Az egyenáramú genera álláson, az ún. gerjesztő-ellenálláson keresztül párhuzamosan kapcsolódik a gép
forgórészével.
. ,. .
A generátorok faJtai. , ,
. fópólusok allan dó mágnesből készülnek, A párhuzamos gerjesztésű generátor áramköri vázlatát a 8.35. ábra mutatja .
, eratorok. a
„
• permanens magnesu gen . , .. ener ia- R,
• gerjesztett főpólusú generátorokk. fópólusait a generátortol fuggetlen
I, I
g +
. t' „ generátora <l- --!>
-külső gerJeSz es~ ., f 'részéről táplálják:
k főpólusait a gép sajat 0 ~~okercse a forgórész- <P
forrásból gerjesztik, ,
- öngerjesztésű generatoro, "· ['pólusok gef]eszto e
, erjesztesu. a o , El
--!>
E2
J
uk R,

- parhuzamos g a csolt, , ésszel soros kapcsolásu,

szel párh~zam?s:~ kf[pólusok tekercse a forgor párhuzamosan és egy
- soros gerJesztesu. a . f"póluson van egy
. , "• nunden o
_ vegyes gerJesztesu. , .
8.35. Párhuzamos gerjesztésű generátor áramköri vázlata
sorosan kapcsolt tekercs. . . 'zlatat, a ·34· ábra szemlelteti.
8
, „ , áramkört va , , , neses tér ha-
Egy külső gerjes~t~su ,gene;ato:ltség indukálód~ a forgat:~e~s::::ggéssel jelle- A párhuzamos gerjesztésű generátor az öngerjesztés elvén, az ún. dinamóelv szerint
A generátor forgoreszeben esz·nkrongenerátornal meg1srn
, erte
' 'k'taSZl
működik, amelynek alapja a főpólusok vasmagjában kialakított remanens fluxus.
tására. A feszültseg e U; =e. <P." . A dinamóelv lényege: a forgatás hatására a remanens fluxus a forgórészben feszült-
séget indukál (remanens feszültség), amely a gerjesztő-körben lg erősségű áramot
rnezhetjük:
~ + hoz létre. Ez a gerjesztőáram növeli a remanens fluxust, amely nagyobb feszültsé-
<P get indukál, ami miatt nő a gerjesztőáram. Így egy önmagát erősítő folyamatban a
gép felgerjed.

1,\~~
R,
Az indukált feszültség végső értékét a ge1jesztőkör összes ellenállása (az R" ger-
R u, jesztő-ellenállás és a gerjesztőtekercs ellenállásának összege) határozza meg. A
R,,
' ---,,-7 A2 L---~-~ gép feszültségét az R, gerjesztő-ellenállással lehet változtatni.
A soros gerjesztésű generátort csak kivételes esetben használják, mert a kapocs-
,
+ -
K""l , ú genera'tor áramköri vázlata feszültsége jelentős mértékben változik a terhelésváltozás hatására.
8.34. abra. u s6 gerjesztes
vegyes gerjesztésű generátor működése lényegileg a párhuzamos gerjeszté-
.
6 'lusokflllxusávalés
arányos a f P? •. .· a ~~!l
, < vel egyező. A soros gerjesztőtekercs a terhelés feszültségcsökkentő hatását
Az induk~ltfeszültségegyenesen ·.· . . •.\ .· .· .. + yenlíti ki, ha a két tekercs azonos irányban mágnesezi a pólusokat. Ellenté-
tor fordulatszámával.... .. , , R be s irányú gerjesztés esetén a soros tekercs nagyméftékű feszültségcsökkenés!
edményez.
· · 1 ik amely a forgoresz h :.
. órészben áram fo Y ' , r kapocsfeszülts.
Ha terheljük a generátort, a forg, E nek hatására a generato }
.. . • , t létes1t. n
ellenállásán feszults:geses .. tsé nél:
4.4. Egyenáramú motorok
ki bb lesz az indukalt feszul g I. R . ..•. •.
se U - U· - b d" , y a
k - '. • 001-1 n nagyságren u, 1g, ··. egyenáramú motorok nyomatéka
l'b n kiest, 0, 'h, y szaz~
A forgórész belső ellenállása -~lt:s aé; névleges terhelés között - ne an
górész feszültségesése - ures]ar egyenáramú motor nyomatékát a 8.36. ábra alapján értelmezhetjük.
az indukált feszültségnek.
 VILLAMOS GÉPEK
158 EGYENÁRAMÚ GÉPEK
159

É A forgás hatására - mint generátor esetén - a motor forgórészében feszültség indu-

kálódik: Ui = C· <P·n.
Az U; indukált feszültség, Lenz törvénye szerint, a nyomatékot létrehozó áramot
igyekszik csökkenteni, ezért az Uk kapocsfeszültséggel egyező polaritású.
A forgórész Rb belső ellenállásán, az átfolyó áram I ·R b feszültségesést létesít,
amely az árammal egyező irányú. A kapocsfeszültség az indukált feszültség és a fe-
szültségesés összege: Uk = U; + I · R b = e· <P · n + I · R b·
A motor áramfelvételét az előző összefüggésből fejezhetjük ki:

I Uk-c·<P·n
Rb
Ha feltételezzük, hogy a kapocsfeszültség és a fluxus állandó, a motor áramfelvéte-
. • m otor nyomatéka lét, forgás közben - a fordulatszámon keresztül - a terhelőnyomaték határozza meg.
8,36. ábra. Az egyenaramu
A fordulatszám kifejezését az előző összefüggésből kaphatjuk meg:
,
. d k · "ú mágneses terben, 1h atásos vezetőhossz
• •
A forgórész I erősségű árama a B ~~ u ~·IOJgés szerint, a d átmérőjű forgóreszen n Uk-l·Rb
.
• az F-B·l·l
eseten - és a <P=B·A ossze ug cp • C· tJJ

Mm= F·d = B· l ·l ·d =A· l ·l ·d Fontos észrevenni, hogy a motor fordulatszáma fordítottan arányos a fluxussal. A
fluxus csökkenése a fordulatszám növekedését eredményezi. Szélsőséges esetben
a fordulatszám olyan mértékben nőhet, hogy a gép forgórészét a centrifugális erő
nyomatékot eredmény;z. • n isé ek egy adott gép esetén álla~dók, íg.?' eg szétröpítheti.
A kifejezésben szereplo A, lesd mel~hYt. ~az egyenáramú motorokat iellemzo sz
, 1 lh tók Ezzel fe ir a JU
k konstansba 1og a a .." , . M = k . cp. f . .Az egyenáramú motorok fajtái
kásos nyomatéki összefuggest. m. . ....... . • • ·: .:::·. • . :···;k? / ·:
.Az egyenáramú motorok fajtái a következők:
· ·. ·.· · . . .„. ·. ·· ·:.·: . ·:·:;,· .·
· ··· , ... t &nyoma iJ ···:...t·é·";>a·.··e··g·y··e·.n··..e·. s.·e.·.·ri···arányos···a··.
· ··: ·.· fő....·P···
.··6.....l·u·.··s· o.·.·.··.m.·.a···.··.·~••
··.····
••. .....;<.*
.•.·."
Acegyenáramup10.or9
·1 ·'es a··.·.fo·r·g·o·
..•.... ;... , . f ·: .• :e• • állandó mágnesű motor: föpólusai állandó mágnesből készülnek,
fl xusava . . ·.ré·s·.·. z. .··ár.· amerosségev.e.
· : · ··· ·· · •• : .. · ..... · 7 r.b
.. u . •. • „ ... . . k feszültség, áram és fordulatszám viszonyai a 8.3 . a.· • külső gerjesztésű motor: a föpólusok ge1jesztése és a forgórész táplálása kü-
Az egyenaramu motoro . . , lönálló energiaforrásról történik,
• párhuzamos gerjesztésű motor: a föpólusok gerjesztőtekercse a forgórész-
áramköri vázlata alapján v1zsgalhatok.
l + szel párhuzamosan kapcsolódik,
{'., ~
• soros gerjesztésű motor: a föpólusok tekercsét a forgórésszel sorosan kap-
luk csolják, ·•
~
Mm·" '
lu, Rb
t
• vegyes gerjesztésű motor: a föpólusokon párhuzamos és soros kapcsolású
r,j~ tekercs is található.

, • motor ar
• amköri vázlata állandó mágnesű, a külső- és a párhuzamos ge1jesztésű motorok legfontosabb
8.37. ábra. Az egyenaramu • • emzői állandó Uk kapocsfeszültségű táplálás esetén egyezőek. Az összefüggé-
, iaforrás Uk kapocsfeszültsége I erosségu et a 8.38. ábra alapján vizsgáljuk.
A gép forgórészére csatlakozo energ . 1nyomatékot hoz létre. A nyomaté
• a föpólusok <P fluxusava . . ép nyomatéki egyenlete: Mm = k · <P · f = k • I,
mot létes1t, ame1Y • kezd forogni. 1
tására a motor n fordulatszamma 1 . k1 = k · <P konstans, a fluxus állandóságából következően.
 VILLAMOS GÉPEK
160 EGYENÁRAMÚ GÉPEK
161
A soros kapcsolás következtében a főpólusok I, gerjesztőárarna egyenlő a forgó-
l

rész I áramával. Mivel a forgórész áramerőssége a terheléssel változik, ezért a fő­

<l-- +
<P=áll. pólusok mágneses fluxusa is terhelésfüggő.
--l>
A mágnesezési görbe ún. lineáris szakaszán a főpólusok fluxusa igen jó közelítés-
sel egyenesen arányos a mágnesező árammal, amely egyenlő a forgórész áramával:
El E2

tP ~k,·I.
(Az összefüggésekben szereplő k állandók indexei a konstansok megkülönbözteté-
. , • motor-áramköri vázlata
8 38. ábra. Párhuzamos geriesztesu , Ebből következik,
. , , l egyenesen aranyos. , l sére valók, egyéb jelentőségük nincs.)
A gép nyomatéka a forg~rész, "'."a~a;~nyosan változik a motor áramfelvete e.
• aték valtozasava A soros motor nyomatéka az előző kifejezés felhasználásával:
hogy a terhelonyom U - l · Rb f"" ge's alapJ"án állapíthat- Mm= k· t!J.J ~ k· k2 ·1·! = k·k2·I'.
K össze ug
A , fordulatszám-jellemzőit az n e. tP A konstansok összevonása után: Mm = kr !'.
gep
juk meg. ~ .. ltség néhány százaleka,
, , évleo-es terhe-
meg n "
A soros motor viszo~ylag kis áramerősség mellett nagy nyomatékot ad le, iU.
~ ·· 1tségesés a kapocs eszu
~
Az I. R eszu
lés eseten is. ,
, , 1 es terhelés között,
üresjárás es nev eg . a terhelőnyomaték n_övekedése mérsékelt áramnövekedést jelent a tápláló
energiaforrás felé.
Ebből következően a motor_ fo:~u~t~~~:~nés jellemző mértéke 5-10%.
'h, százalékkal csokk ·
A kedvező nyomatéki tulajdonságai miatt alkalmazzák a soros gerjesztésű motort
csak ne any .. b „ ábrán láthatók.
A motorok jelleggor el a 8.39.
11 járművek hajtására (mozdonyok, villamosok, elektromos targoncák stb.).
A1m
11 A soros gerjesztésű motor fordulatszám-tulajdonságai az n
<[J = k2 • I kifejezések összevetése alapján ítélhető meg.

!hanyagolva a kapocsfeszültség néhány százalékát kitevő belső feszültségesést és

ehelyettesítve a fluxus összefüggését:

fl:::::-
uk
/l'Ím
1 C·k, · f
. , ű motor jelleggör
, ,
8.39. ábra. Az állando magnesu,
• külső és párhuzamos geriesztes
ték-fordulatszám jel "fejezés adódik. Figyelembe véve, hogy a konstansok szorzata, sőt azok reciproka
.. , Jé tékben a nyoma • , " u,
A. ' am-fordulatszám jelleggorb~ mas p en arányos az áramerosseggel. n:::::- ks · -
z ar . . 1 n omatek egyenes . . /
.. bét is jelenti, m1ve a Y . , , ábra szemleltet1. özelítő pontosságú végeredmény.
gor . ,
A soros gerjesztesu m • otor áramkön vazlatat a 8 .40 .
+ otor fordulatszáma közelítőleg fordítottan arányos a felvett áramerősséggel. Ez
jelenti, hogy a terhelés változása a motor fordulatszámának jelentős megválto-
l
<l--
át eredményezi.
/ =I
~
Dl D2
sjárásban a gép áramfelvétele jelentősen lecsökken, vele együtt a fluxus is.
iatt üresjárásban olyan nagy fordulatszám keletkezne, ami a forgórész szétrepü-
A2 eredményezné ezért:

. , • motor áramköri vázlata

8.40. ábra. Soros geriesztesu ~:gerjesztésű motort üresjárásban működtetni tilos!
 VILLAMOS GÉPEK
162 EGYENÁRAMÚ GÉPEK
163
A soros motor jelleggörbéi a 8.41. ábrán láthatók. Az egyenáramú motorok indítása

~
11
A motorok áramfelvétele, ha a gépet álló helyzetében - (n 0) - közvetlenül a há-
lózatra kapcsolnánk, a névleges áramerősség sokszorosa lenne:

uk >>I,.
..,_____ 11
I=
Rb
Az Rb a teljes forgórészköri ellenállást jelenti, beleértve a segédpólusok és az eset-
leges soros gerjesztőtekercsek ellenállását is.
, • motor áramköri vázlata
8.40. ábra. Soros gerjesztesu A 10-30-szoros áramlökés károsítaná a motort,
tátort, túlterhelné a tápláló energiaforrást.
elsősorban a keféket és a kommu-
, os és soros gép előnyeit igyekeznek ~gye-
Vegyes gerjesztésű mot~r~al a p~u~a~ramköri vázlata a 8.42. ábrán láthato.
A nagy áram, igen nagy nyomatékJökést eredményezne, amely károsíthatja a haj-
, . es
s1tem , ha'trányaikat mersekelm. g P tott berendezést, ill. magát a motort is. Közvetlen indítást ezért csak kis teljesítmé-
1 nyű gépeknél lehet alkalmazni (pl. autók indító- és egyéb motorjai).
<l-'-- +
Az áramkorlátozás módszerei az l =Uk >> 1, összefüggésből határozhatók meg.
Rb
El E2 D2 Ennek megfelelően a lehetséges indítási eljárások a következők.
A2 Indítás csökkentett kapocsfeszültségről
, " motor áramköri vázlata
8.42. ábra. Vegyes gerjesztesu " ,
A motor forgórészét olymértékben csökkentett Uk kapocsfeszültségre csatlakoztat-
. ,
. tőtekercs azonos tranyban m ágnesezi a fopolusokaL
. ják, hogy az áramfelvétel a megengedett értékre korlátozódjon. A kapocsfeszültsé-
A soros és párhuzamos gerJesz . , . 8 43. ábra jelleggörbéi alapján get ezt követően - a gyorsulás ütemében - a névleges értékre növelik.
A vegyes gerjesztésű motor tulaJdonsaga1 a .
tők meg.
s v
-=;ry, r r r
11 2 ""===ér
p
µ.,/f-_ _ _ _ _ _ _ _ p

v
s

. , " otor .elleggörbéi, összehasonlítva '-----oFl

8.43. ábra. A vegyes gerJesz,tesu m , J ·e11e örbéivel DI
a párhuzamos es soros ge? ! gg V vegyes gerjesztésű motor
„ . S soros gerjesztesu motor'
p párhuzamos gerjeszlésu molor, d 'bb mint a párhuzamos motoré. D2
'k 1 ·donsága ke vezo ' k ' - - - - - - - - < F2 "---
Az áram-nyomate tu aJ . .. lt thető mert a párhuzamos te . a) b)
A vegyes gerjesztésű motor uresJara
.. „ -'sban 1s uzeme e ' , .. t
1 d 's 't Ugyanakkor a soros halas kove 8.44. ábra. Indítás a kapocsfeszültség változtatásával
, gép megsza a a a . . , - gé
gerjesztése megakadályozza a
tében jobban csökken a fordulatszama,
, mint a tisztán párhuzamos gerJesztesu a) külső gerjesztésű motor; b) soros motor;
l válioztathaló feszUitségú egyenirányító; 2 állandó feszUitségú gerjeszt6 egyenirányító
 VILLAMOS GÉPEK
164 EGYENÁRAMÚ GÉPEK
165
t okat általában félvezető egyenirányítókról táplál-
A korszerű megoldásban a mo. or, f ültséget változtatni lehet. Az egyenáramú motorok fordulatszám-változtatása

j ' . tésű gépeknel al a mazz .

"ák amelyekkel a forgórészre jUto esz , k 1 ák A módszer elvi kap-
,
Az egyenáramú motorok fordulatszám-változtatásának módszereit a következő ki-
A módszert külső és soros ~erj~sz.. - er" esztésű és soros motor esetere. fejezésből állapíthatjuk meg: n - Uk -f·Rb .
csolását a 8.44. ábra szemleltet1 küls~ g J . dY előnye, hogy nem keletkezik a C·tP
A kapocs f es Zu.. ltség változtatásával
, vegzett m I as
folyamatban többletveszteseg. A fordulatszám változtatása a kapocsfeszültséggel
Ha a forgórészkör néhány százaléknyi feszültségesését elhanyagoljuk, az egyen-
Indítás soros kapcsolású ellenállással , ik 'd"a a forgórészkör ellenállásá- áramú motorok fordulatszáma - állandó fluxus mellett - igen jó közelítéssel egye-
.. kk t 'sének mas mo J , '11' l nesen arányos a kapocsfeszültséggel:
Az indítási áramerősség cso en e 1 'ltoztatható, ún. indíto-ellena assa .
.. , f 0 r órésszel sorba kapcso t va .
nak novelese, a g,
Ekkor az áramerőssegre vonat ozo
k . , kifejezés így alakul. n~ Uk =k6 ·Uk.
c·tP
uk
I
Rb+R; A kapocsfeszültség növelésével a névleges fölé is emelhető a fordulatszám.
. , meg, hogy a motor be- A módszer előnye, hogy a gép fordulatszámát tág határok között lehet, - elvileg fo-
. 'k 't , gy választják
A R indító-ellenállás legnagyobb er~e ~ u.. ····n létre. Az ellenállást a gyorsulás kozatmentesen - változtatni, többletveszteség nélkül.
z ' , akor a megengedett
kapcsolas .. . áramerosseg
, jOjjO
ütemében fokozatosan kiiktatják. • k t, e a 8.45. ábra mutatja. A fordulatszám változtatása soros ellenállással
Az eljárás elvi. kapcso l'asa"t ' különbözo motoro ese er ' Az n U -f·R
összefüggésből
=
k c · tP b következik, hogyha a motor forgórészével el-

~=r1::,~=-+-rl~-r:-11~~=f:l~:r1 -+ lenállást kapcsolunk sorba, a gép fordulatszáma csökken:

!l
Uk -l·(Rb +R;)
= .
C·tP
Az összefüggésből látszik, hogy növekvő R, ellenállás mellett a fordulatszám egy-
re kisebb lesz. Erre a célra az indító-ellenállást szokás használni, a 8.45. ábra kap-
csolásaiban.
A módszer hátrányai:

• a névlegeshez képest a fordulatszámot csak csökkenteni lehet,

L+UJL--
Al J\2
F2 E2 E2 • a beiktatott ellenálláson jelentős többletveszteség keletkezik,
• erősen terhelésfüggővé válik a motor fordulatszáma, mert a feszültségesés
Fl L----" El '-----<> El függ az áramerősségtől is.
b) e) d)
a)
fordulatszám változtatása a fluxussal
névleges állapothoz képest a pólusok telítődése miatt a fluxus, ésszerű és meg-
. , , 11ena'lla's alkalmazása
8 45 ábra Az md1to-e . , •.
• • · , • b) , h zamos gerjesztesu,
a) külső gerjesztesu; par _u , • t ál gedhető gerjesztőáramok mellett, csak kismértékben növelhető. Ezért ez a mód-
e) soros és dJ vegyes gerjesztesu mo om er fordulatszámcsökkentésre kevésbé alkalmas.
fluxus csökkentése (más néven mezőgyengítés) nem ütközik akadályokba, a
, k eletkezik ' ami hátrányt jelent.
Az indító-ellenálláson energiaveszteseg jesztőáram csökkentésével a fordulatszám jelentősen növelhető.
 VILLAMOS GÉPEK
166 EGYENÁRAMÚ GÉPEK
167
t, ű gépeknél a gerjesztő tekercsekkel soro-
Párhuzamos, soros és vegyes ge1jesztésű gépeknél gondoskodni kell arról, hogy a
.
Külső párhuzamos és vegyes gerJesz esk '! gerjesztőtekerccsel párhuzamosan
san k~pcsolt ellenállással, soros. mot~~o na t a áltoztatni, a 8.46. ábra szerinti kap-
kapcsolt ellenállással lehet a gerJesztoaramo v
gerjesztőtekercsek áramának iránya változatlan legyen. Ez a tekercsek végeinek
kapcsolóval végzett felcserélésével érhető el.
egyidejűleg a forgórésszel
csolások~;·~n=Ij~1=+\~!==+1:-i-1-=r1::i[
A polaritásváltással ellenállást kell sorba kapcsolni az
áramerősség korlátozására.

Az ellenáramú fékezéssel teljes megállítás érhető el. A megállás pillanatában a gé-

pet le kell kapcsolni a hálózatról, mert ellentétes irányú forgásba kezdene. (A féke-
zésre való áttérés megegyező a forgásirányváltással.)
A fékezéskor felszabaduló mozgási energia a motor forgórészkörében lévő ellenál-
D2 lásokon hővé alakul.

Ellenállásos (dinamikus) fékezés

Lényege, hogy változatlan irányú fluxus mellett a gép forgórészét leválasztják a
hálózatról, és egy R, fékező-ellenállásra kapcsolják A fékezés elvi vázlatát, egy
külső gerjesztésű gép esetén, a 8.47. ábra mutatja.
R,

<[>
L---oEl
--i>
e) d)
1,f FI F2
a) b) , , R gerjesztő-ellenállással
8.46. ábra. Fluxusvalto~tatas ' erjesztésű· e) soros és u,
a) külső gerjesztésű; b) parhuzan_io; g tornái ' . ~
d) vegyes gerjesztesu mo

. , gy akorlatilag elhanyagolható.
_ 11 állásokon a többletveszteseg ,
A gerjeszto-e en . 1 b k 11 venni a megszaladási veszelyt. 8.47. ábra. Külső gerjesztésű motor dinamikus fékezése
A mezőgyengítésnél f!gye em e e
Fékezéskor az ábra szerinti kapcsolót átváltva, a motor forgórésze az R, ellenállás-
, , otorok fékezése 't ra csatlakozik. Mivel az átkapcsoláskor a gép forgásiránya, valamint fluxusa vál-
Az egyenaramu m 'k a forgásiránnyal ellente es.
'k h
Fékhatás akkor keletkez1 ' a a motor nyomate a e, tozatlan irányú, az U, indukált feszültség iránya is változatlan. Az indukált feszült-
ég - mint egy generátorban - az R, ellenálláson keresztül I, áramot hoz létre,
változik. . , akkor fordul meg, ha a főpólusok ~· mely ellentétes az energiaforrás által keltett lm motoros' árammal:
'!
f d 1 (Ha mindkettő egyszerre va to
t 'kának 1ranya
Egyenáramú motorok nyoma e , -c«P·n
laritása vagy a forgórész áramrranya meg odr lu ~z 5.2. alfejezetet!) A gyakorlat 1,
'k · , v1ltozatlan mara • · :· Rb +R,
akkor a nyomate rranya .' , , ak megfordításával fékeznek. ·:·
általában a forgórész áram1ranyan f , , áramiránya a kapocsfeszül z energiaforrás U, feszültsége az egyenletben már nem szerepel, miután lekapcsol-
Az ellenáramú fékezés lényege, hogy a orgoresz a motoffól. Az egyenletben szereplő negatív előjel utal az áram irányváltására.)
fékezés hatására a csökkenő fordulatszám miatt csökken az indukált feszültség,
. , , , k" tkeztében fordul meg. . á
polar1tasvaltasa ove . , _ kn , elegendő az energiaforr s c.
Állandó mágnesű és külső gerJesztesu mo~oro a 1 emiatt csökkenne a fékezéshez szükséges áram. Annak érdekében, hogy az áram
lakozó vezetékeit egy kapcsolóval felcserelm. tozatlan maradjon, csökkentik az Rr ellenállást.
 VILLAMOS GÉPEK
168 PÉLDÁK, FELADATOK

, nem elecrendő • mert kis fordulatszámo- 5. Egy 50 Hz frekvenciájú hálózatról működő háromfázisú asi~inlcio\
A dinamikus fékezés a te
, nem JOn
kon mar
Je:
1.
':"e~ állashoz
• ,
· .. létre kello erteku aram. P
"' ,•
A ontos megállításhoz kiegész1to me-
fordulatszáma 1440 l/min. Mekkora a motor szlipje?
chanikus fékezés szükséges. . .. , , zben a fékező ellenálláson hő- A gép szinkronfordulatszáma 1500 !/min, mert az 50 Hz frekvencián
A fékezéskor felszabaduló mozgási energia donto res tékek közül ennél az értéknél kisebb néhány százalékkal az üzemi
vé alakul. 1 •v„,~•<

1500---1440-1-
Aszlip: s=~·100= min min ·100=4%
n, 1500-1- .
min
a.s. Példák, feladatok
6. Az 5. példában szereplő kalickás motor névleges feszültsége 400 V, üzemi kap-
csolása delta, az indítónyomatéka 150 N·m. Alkalmazható-e csillag-delta indítás,
PSd~ ··1 , ha a terhelőnyomaték értéke 60 N·m, és a fordulatszámtól függetlenül állandó?
f ··1 ,
't r primer feszu tsege 230 V' a szekunder
, feszu tsege
kun
1. Egy egyfázisú transz _orma o Mekkora a transzformátor áttétele es a sze - A gép indítónyomatéka csil!agkapcsolásban: M," = M" = 150 N · m = 50 N. m
24 V, a primer menetszama 1200.
3 3 .
der menetszáma? u, _ 230 V = , . A motor tehát nem indítható csillag-delta átkapcsolással, mert így az indítónyo-
Az áttétel: a=
U- - 24 V
9 58 matéka kisebb lenne a terhelés 60 N·m értékű nyomatékánál.
2

24 V · 1200z125 . 7. Egy egyenáramú generátor fluxusa 1,6· lO·' V·s, fordulatszáma 1440 1/min, a
A szekunder menetszám: N 2 = V:.
U
N, -
2 _
230 V gépállandó e= 640. Mekkora a gép indukált feszültsége?
Az indukált feszültség:
. , , 1 kV. A · Mekkorák a transzfor-
2. Az 1. példa t~anszf-~rma-1orának teljes1tmenye
u, =c·<P·n= 6 4·10 ·1 6-I0-2 V·s·1· 44 ·IO' ~=245 7V.
2
mátor névleges aramai. k'f · ésből: ' ' 60 s '
, az Sn -_
A primer áramerősseg uln . f 1" 1 eJez

Sn _ IOOOV·A=4,34A. .. A 7. példa generátorának belső ellenállása 0,21 Q, a terhelőárama 124 A. Mek-

I,„ =-uln - 230V
. ora a gép kapocsfeszültsége és a leadott teljesítménye?

u, l _ 230V·434A=41,59A. kapocsfeszültség: Uk = U1 -1 · R• = 245, 7 V -124 A· 0, 21 Q z 220 V.

A szekunder áramerősség: l2 = U2 . ' - 24 V , generátor leadott teljesítménye:

, ,
veszteségei névleges teljesítményen: v P, =Uk ·f= 220V·l24A=27280W=27,28kW.
3. Az 1. és 2. példa transzform~toranak kk a a transzformátor hatásfoka, 1
k · veszteseg 45 W. Me or p •.
, , leges áramerősséggel terhe l. A 7. és 8. példában szereplő generátort 220 V feszültségről motorként működ-
<)
veszteség 25 W, te e1cs
cos<JJi = 1 fázistényezőjű fogyaszto nev
.ük. A forgórész ~ramerőssége 100 A. Mekkora fordulatszámmal forog a gép?
A hatásfok: 7J = p :p, ·
P lOOOW
lOO= 1000 W +25 W +45 W
·100=93,46%.
, , Uk -/. R• = 220 V-100 A·0,21 Q
e· <P 6, 4 · l 0
2
·
2
l, 6 · I0- V · s
1943
' s
~z
1166 _1_
min
2 v .,., "szu··11séget allít.e.
, . , zmkrongenerator , ?
4 Egy három f az1su s . , 50
. , Hz al működik a ie
frekvenctaJU gep. ·••··
· , k , ma 1 Mekkora fordulatszamm
pólusparo sza · f 50 Hz _ _I_ = 50 -1 . .Egy 220 V névleges feszültségű, külső gerjesztésűmotor névleges áramerőssé-
P
A szinkronfordulatszám: n = 60. = 60. - 1 - - 3000 min s 5 A, belső ellenállása 0,3 Q. A névlegesnek hányszorosa lenne a direkt indítá-
merősség? Mekkora feszültségről kell indítani a gépet, ha az indítási áram a
 VILLAMOS GÉPEK
170 PÉLDÁK, FELADATOK

„ 1 . ·'! ·ndítva mekkora ellenállást

névleges áram másfélszerese? Névleges fes~~ ~::i1~z~nos indítási áram esetén? 4. Egy 50 Hz frekvenciájú szinkronmotor 250 l/min fordulatszámmal forog.
kell a forgórésszel sorosa? k~pcsolm i:z. : ozz indító-ellenálláson a bekapcsolás Hány póJuspárú a gép?
Mekkora veszteségi teljes1tmeny kele ez a (p = 12)
pillanatában? u, _ 220 V = 73 3 A.
A direkt indítási áram: fid= J?;- 0,3 Q S. Egy aszinkronmotor névleges fordulatszáma 720 l/min.
Határozzuk meg a motor póluspárjainak számát, szinkronfordulatszámát és a név-
• l;d - 733A =13,3. leges szlipjét!
Ezt a névlegeshez viszonyitva: [ - 55 A
(p=4, n 1=750 !/min, s=4 %)
- ,~. -15·1 n =l,5·55A=82,5A.
dett indítási áramerosseg. !;ITT - '
A megenge e ··it "g·
"kkentett kapocs1eszu se . 6. Egy aszinkronmotor névleges nyomatéka 198,8 N-m.
Az indításhoz szükséges cso Q - 24 75 V.
U - f. . Rb = 82,5 A· 0 ,3 - ' • Becsüljük meg a motor billenőnyomatékának értékét!
k" -
·n ·<ITT . téke az ismert
• ••
ossze függésből számíthato: (= 400 N·m)
A szükséges indító-ellena as er .R 220 V - 82, 5 A. 0, 3 Q - 2 37 Q .
U
-~'~·- R = k
u -f. b '
7. Egy külső gerjesztésű generátor feszültsége üresjárásban 235 V, belső ellenállá-
<ITT - 82 5 A
(m Rb + R' ; i fim '
sa 0,25 Q, fordulatszáma 1490 !/min. Ha a forgórészt 20 A erősségű áram terheli,
Az indító-ellenállás veszteségi telje~ítmény~ -16130W=16,13 kW . a hajtómotor fordulatszáma 1440 l/min értékre csökken.
P.Ri -f.2
- 1m
·R1 = 82,5 2 A ·2,37 -
Mekkora lesz a generátor indukált feszültsége terhelt állapotban, ha a fluxusa ál-
landó? Mekkora lesz a gép kapocsfeszültsége terheléskor?
(U;= 227,1 V; Uk= 222 V)

Feladatok . .. • . = 230
• 8. Egy soros gerjesztésű, egyenáramú motor nyomatéka 50 N·m, áramerőssége 42 A.
. . • formator adata1... ne"vleges pnmer feszultseg.30U1n
W
1. Egy egyfaz1su ;ra~s~ _ A- üresjárási teljesítmény: P 10 = · Mekkora lesz a motor áramfelvétele, ha a terhelőnyomaték 75 N-m-re növekszik?
üresjárási áramerosseg. 110 - 0 ' 85 '. _
(= 51,4 A)
M e kkora az üresjárási teljesítménytenyezo?
• ?
Mennyi a transzformátor vasvesztesege.
. p = 30 W) Ellenőrző kérdések
( COS<fJ10 = 0 ' 153 ' v:is ,

átor rimer tekercsének menetszama Milyen elven működik a transzformátor?

2. Az 1. feladatban sz~r~plő ~a;i~:~.r:ramer~sség 8,7 A.
Milyen összefüggés van a transzformátor feszültségei és a tekercsek menet-
a szekunderé 238, a nev ege p e "Jt "ge a névleges teljesítménye és m számai között? '
Mekkora a transz formátor_ szekunder
• ? ieszu se '
kora a szekunder áramerossege. Milyen szerkezetű a transzformátor vasmagja és tekercse?
Mi jellemzi a transzformátor üresjárási, terhelési és rövidzárási üzemállapo-
(U2 = 42 V, S"= 2 kVA, 12 = 47,6 A). tát?
J' 'J agos te·•.·z
• · • 400 V •vona. lI. f esz,.u··1tségű szinkrongenerátor Milyen kapcsolásúak lehetnek a háromfázisú transzformátor tekercsei?
3. Egy három f az1su, • atszo
0 8 az összes vesztesege 3 ' 5 kW. .... Milyen az olajtranszformátor szerkezete?
VA r sítmenytenyezoJe , , • k ?
sítménye 50 k ' te Je . . ·' . f Ivett teljesítménye és hatasfo ·a. Milyen előnyei és hátrányai vannak a takarékkapcsolású transzformátornak?
Milyen fő részei vannak a szinkrongépek állórészének, melyek a legfontosabb
Mekkora a generátor vonalt arame10ssege, e
(72,17 A, 43,5 kW, 92 %) jellemzőik?
 VILLAMOS GÉPEK
172 173

9. Milyen szerkezetű forgórészei vannak a szinkrongépeknek ?

10. Miért kell állandó fordulatszámon működni a szinkrongenerátomak, és mivel
9· ~RŐ~ÁR~M9 SZERELVÉNY~K
változtatható a generátor indukált feszültsége? ES KESZULEKEK
11. Mi a szinkronmotor működési elve?
12. Milyen szerkezetű az aszinkronmotor állórésze és a gépek milyen forgóré-
szekkel készülnek?
13. Milyen elven keletkezik az aszinkronmotorban a forgatónyomaték? Mit61
E_rősáramú szerelvényeken olyan eszk·· .. . , .. ,
függ a nyomaték értéke?
14. Mié1t szükségszerű, hogy az aszinkronmotor a szinkronnál kisebb fordulat-
villam~sene;gia elosztóhálózatba beé o~okelt, ke:zulekeket értünk, amelyeket a
számmal forogjon? Mi a szlip, mekkora a jellemző értéke?
~yaszto~ ~genyek szerinti üzemelteté~~tve lehetové__ teszik a hálózat, ill. a fo-
apcsolasat. ' va ammt uzemzavar eset,en azok Je-
15. Milyen jellegzetességei vannak az aszinkronmotor nyomaték-fordulatszám
jelleggörbéjének? Szer~lvényekkel találkozhatunk a na fe .. , - ,
16. Milyen indítási módokat alkalmazhatnak az aszinkronmotoroknál? bl~n is. Ez a fejezet csak a kisfeszült;/g. ~zultsegu, es a kisfeszültségű hálózat-
17. Hogyan lehet az aszinkronmotor forgásirányát megváltoztatni? ~oz~~:z~;~~z~elvényekkel foglalkozi; (i;~;:::~~t~éágl~za~an leggyakrabban
18. Mi a feladata a segédfázisnak és a kondenzátornak az egyfázisú motorok mű, , .. , egyenfeszültségnél nem une az 1000 V válta-
keszulekeket nevezik.) nagyobb feszültségű szerelvényeket és
ködésében?
19. Mi a feladata a kommutátornak az egyenáramú generátorok és motorok műé'
ködésében?
20. Milyen a szerkezeti felépítése az egyenáramú gépeknek?
21. Mitől függ az egyenáramú generátorok indukált feszültsége, hogyan válto
tatható állandó fordulatszám esetén? 9.1. ~ sz~relvények és készülékek
22. Mi a dinamóelv és hogyan érvényesül a párhuzamos gerjesztésű generátora
altalanos jellemzői
esetén?
23. Mitől függ az egyenáramú motorok nyomatéka? ~gyártó cégek a katalógusokban me ., ,
24. Mikor lép fel a motoroknál a megszaladási veszély? :elslze sz,:ibvány-előírásokon alapszik ~:~~-a ~ylartmányok adatait, amelyek nagy
25. Milyen közös tulajdonságai vannak a permanens mágnesű, a külső és a p Je , emzovel! · ozu JSmerkedjünk meg ne'h,any f ontos
huzamos gerjesztésű motoroknak? Nevleges feszültség (Un)·• az MSZ 1 szabvany , sz . r , , -
26. Milyen fontos tulajdonságokkal rendelkezik a soros gerjesztésű motor, hol' ,
evleges szigetelési fe .. t , erm 1 erteku lehet.
N
kalmazzák?
27. Milyen problémákat kell megoldani az egyenáramú motorok indításakor,
, 1
a ~ev eges feszültségnél nagyobb é~tékű. (P/
szu1 seg (U )· (amel h .
;z ~1szonyítják a próbafeszültséget)
_Nevleges áram (l ): amelyet , . " - 230 V, u.„ = 250 V.)
lyen módszereket alkalmazhatnak erre? tartósan elvisel. " , üzemi felte'tel ek me 11ett
a szerelveny, készülék adott
28. Hogyan lehet az egyenáramú motorok fordulatszámát változtatni?
29. Hogyan lehet az egyenáramú motorok forgásirányát megváltoztatni? Termikus határáram (/ )· az 1
30. Milyen módszerekkel lehet fékezni egyenáramú motorokkal? ~.·.:~~:~~!~~)egy
.
másodp~~~ig k:ro:g;:7~;::é::~7:~f~~~f;e~m(ael~et a ber~nde-
nev 1 eges aram-
echanikai
sai , élettartam·. k apcsolók karbantartás 'JkT
arammentes állapotban (10'-IO' , ne u i, garantált működési cik-
illa , nagysagrendű)
mos elettartam: kapcsolók , ·
lt működési ciklusai ( 10'-1 O' aran;iterhelés alatti, érintkezőcsere nélkül ga.
nagysagrendű). d an-
 ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK
~~~~====.:::::..::::.::....::=:.:=::.:.=-'-'=:..::::..;=::=::==:::..-~~~~~ KÉZI MŰKÖDTETÉSŰ KAPCSOLÓK
174 175
tős , 'l t··uggetlen áramk"· „ , .
, megszakítású , egy masto
9.2. A kapcsolókészülékek alkalmazási csoportjai n~gyzet keresztmetszetű tengelyre f" .. oi;i ~r:ntkező van. Az érintkezőket a
ll"anyba ·, uzott vezerlotarcsák
n mozgatják. Egy kamra vázlatos felép't, , 9 1 ~ tengelyre merőleges
A kapcsolókészülékek működési jellemzőit jelentősen befolyásolja az alkalmazott 1 eset a ' ' abra szemlélteti.
áramnem, valamint a fogyasztó ellenállás vagy reaktáns jellege és üzemmódja. Ez 5
fejeződik ki az alkalmazási csoport fogalmában. A 9.1. táblázatban láthatóak a jel- ;

legzetes alkalmazási csoportok.

1 2
Kapcsolókészülékek alkalmazási csoportjai. 9.1. táblázat

Alkalmazási Jellemző alkalmazás

Áramnem
csoport jele
ACl Ellenállások, kismértékben induktív jellegű kemencék
./ 10
AC2 Csúszógyűtűs aszinkronmotorok 7 9 /
'----J-_ __j
AC3 Kalickás aszinkronmotorok indítása és kikapcsolása
Váltakozó a)
teljes fordulatszámról b)
áram 9·1· ábra. Kamrás kapcsoló
AC4 Kalickás aszinkronmotorok léptetéses üzeme
a) kamra· b) elől , ~
irányváltós ellenáramú fékezése I tengely; 2 vezérlőtárcsa· 3 áll,6 é . k 'l_P es orgatógomb
. • nntezo·4mo 6 1

6 énntkezótartó és görgő· 7 rugó· 8 k'

•

AC15 Váltakozó áramú elektromágnesek vezérlése zg cnntkez6; 5 csatlakozócsavar·

' ' amratest, 9 előlap; 10 forgatógomb '
DC! MintACl
A kapcsolók általában különbo··zo„ nev
, 1 ,
DC2 Párhuzamos gerjesztésű motor indítása PI G eges aram k, ··1
· a anz Kapcsoló és Készu""]e'kg , , Kf ra eszu ve, sorozatot képeznek
és kikapcsolása teljes fordulatszámról · d" yarto t· KK t'ipusje
· 1• ·
tefJe o névleges árammal kés zn. ..
1
u sorozata 10-315 A-irr
o
DC3 Párhuzamos gerjesztésű motor léptetése, irányváltása,
Egyen- A KK sorozat - megfelelő szám , k ..
áram ellenáramú fékezése cióval készül: u amra osszeépítésével- sokféle kapcsolási funk-
DC4 Soros gerjesztésű motor indítása és kikapcsolása
teljes fordulatszámról • be-ki kapcsoló 2, 3, 4 pólussal 1 1
DCS Soros gerjesztésű motor léptetése, irányváltása, • átkapcsolók 2, 3, 4, váltóérint~ezővel
ellenáramú fékezése • fokozatkapcsolók, 6 fokozattal, ,
DC13 Egyenáramú elektromágnesek vezérlése • feszültség- és áramerősség-me'r'o a'tkapcsolók
• motorkapcsolók: '
Egy adott kapcsoló áramterhelése az AC 1 alkalmazási csoportban lehet a !egg
- irányváltók,
gyobb. A különböző alkalmazási csoportokban megengedhető áramterhelés a g
- csillag-delta indítókapcsolók
- Dahlander tekercselésű mot~rok átkapcsol'.
ri katalógusokból állapítható meg.
b
kapcsol 'k k, .. OJa st .
. o eszulnek kapcsolószekrén , .. ,
mt műanyag és fém tokozású kivitelb/ ~e-sz~·ltk előlapjá.ra beépíthetően, vala-
egoldással is. n, eszu nek kulccsal, ill. lakattal zárható
9.3. Kézi működtetésű kapcsolók
kapcsolók
, , kialakítá
. sa 0 l yan, hogy az érintkezők , , , , . ,
Az ipari kézi működtetésű kapcsolók legtöbb esetben ún. kamrás, ill. görgős n :ugo vegz1, függetlenül a kapcsológo b l~ d~ai;a.sat es ny1tasát pillanatsze-
telűek. A kapcsolók alapegysége az érintkezőkamra, amelyben 1 vagy 2 darab. zetJ megoldást a 9.1. ábra nem tünteti fe~) e or 1tas1 sebességétől. (Ezt a szer-
 'KEK SORKAPCSOK
ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KESZULE
• „

176
lót gomba alakú piros gombbal szerelik, 0 jelzéssel. A modulrendszerűek világffÓ
rnógornbok és jelzőlámpák nyomógombbal is készülnek.
9.4. Nyo .- l 'k amelyek nyomás hatására
0 A nyomógombok érintkezői váltakozó feszültségen általában 6 A {u·amerőséggel
• · mu'ko.. dtetesu kapcso
. ombok olyan kez1 • • • · k "k
. - nése után az ennt ezo
A nyomog . / nyitnak A nyomas megszu terhelhetők, egyenáramú terhelhetőségük ennél jóval kisebb.
•. "k t árnak es vagy ·
enntkezo e z . . . zárt_ állapotukba. A nyomógombok is lehetnek kapcsolószekrények, készülékek lemezfelületébe sze-
• ak edeti - nyitott, l 11 · . . 'k
visszaa11n er • l 'k vezérlésére haszna1Ja . relhetők, de gyártják műanyag, ill. fém tokozással is azokat.
A ny omógombokat általában magneskapcso o • • • ·ntkezővel készítik. Gyártanak
·tó ·s egy zaroen •· k A jelzőlámpákat a hálózatok, fogyasztók be,- ill. kikapcsolt állapotának jelzésére
A nyomógombokat által~ban ~gy ny1 - e nél több modul összeépítésével az. ermt e- használják.
ulrendszerueket is, amelyek . • t't a i ábra szemleltet1.
azon b an mod • omb elvi vaz1a a 9· · Fényforrásként alkalmaznak:
"k számát növelni lehet. Egy nyomog 8
zo / • izzólámpát (max. 15 W teljesítményig),
.-··
• parázsfény- (glimm-) lámpát,
• fénykibocsátó diódát (LED).
A fényfoITások foglalata olyan kialakítású, hogy a kapcsolószekrények, ill. készü-
lékek előlapjába beépíthető.
A glimmlámpák és LED-ek áramkörébe előtét-ellenállást, és egyes típusokban
egyenirányító diódát is beépítenek.
Előfordul, hogy a jelzőlámpákat kisteljesítményű, törpefeszültséget előállító
transzformátorral táplálják.

1 . 2 A jelzőlámpák foglalatának búráját különböző színekben gyártják, a leggyakrab-

ban a piros, a zöld és a fehér színűt alkalmazzák. A LED-ek önmagukban is külön-
• N 'gomb vázlata
9.2. abra. yomo 6 é ·n1kez6· 5 csatlakozócsavar; böző színű fényt bocsáthatnak ki.
1 érintkezőház; 2 ~Y?~órugó~~ á~~:i~~~t;k;z:~o4mn~;~~b; r~ csap;, 10 záró érint~ezők „ ••

6 nyitó érintkezopar, 7 nyo - • g f !használás szermt - kulo.n

• · tkezohazhoz- a e • h•
A konst1ukciók olyanok, hog~ az e~n satlakoztatható. A 9.3. ábrán láthato a aro
böző jelzésű, ill. alakú nyomogom c
9.5. Sorkapcsok
leggyakoribb nyomógomb.
sorkapcsokat kapcsolószekrényekben villamos vezetékek csatlakoztatására hasz-
álják .

• a)

9;3·
b)

ábra. Nyomógombok fajtat

) bekapcsolo nyomog • , ) b
•
. „
.
. omb· b) kikapcsoló nyomogomb,
e)
sorkapcsok műanyag- vagy kerámiatestben elhelyezkedő, galvanizált vörösréz
nyagú, csavaros szorítású csatlakozóelemekkel készülnek. Egy sorkapocselem
~zlatos rajza a 9.4. ábrán látható.
szükséges számú csatlakozó elemet sínre felhúzva szerelik.
csatlakozók olyan kialakításúak, hogy a szomszédos elemek vezetővel közvetle-
a e) vészkikapcsoló (tenyerelo- gom . l összeköthetők, így egy vezetőről több leágazás is készíthető.
• omógomb zöld színű I jelzés ..4. ábra szerinti kivitel esetén a csatlakozóvezeték szigetelőanyagtól megtisztí-
A bekapcsoló - záró faintk:ző;;~alm~~ ;r:~ színű 0 jelzéssel. A vészkika végét a szorító testbe dugva, csavarral rögzíthető. Az ilyen típusú sorkapcsokat
kikapcsoló - nyitó énntkezot a a mazo .
 ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK
178 MÁGNESKAPCSOLÓK VEZÉRLŐ ALAPKAPCSOLÁSAI
• nagyo bb áramerőssécrek
: 0 esetén a ka
ve-
működés
- . kr k ·szítik Enne! •
kb 6-200 A áramerossege e __ e • . • l' se! vagy forrasztassal, es a sor - A kapcsolók konstrukciója olyan, hogy a során elhasználódó, meghibá-
. • . • kábelsarut rogzitenek prese es
zeték vegere un .. _ •
pocshoz hatlapfeJu anyas csav
arra! csatlakoztatják. sodó alkatrészeket - elsősorban a fő- és segédérintkezőket valamint az elektromág-
nes gerjesztőtekercsét - viszonylag könnyű kicserélni.
6 7 A kapcsolókat lehet egy- és háromfázisú váltakozó áramú és egyenáramú körben
2 is alkalmazni.

A gerjesztőtekercset egyen- és váltakozó áramú alkalmazás esetén különböző szab-

I
ványos feszültségre
szültségre is. készítik. Háromfázisú alkalmazásban készül vonali és fözisfe-

A kapcsolók főérintkezőinek névleges áramerőssége - a gyártóktól függően - kb.

1000 A-ig terjed. Egy adott kapcsoló esetén a megengedett áramerősséget befolyá-
solja az alkalmazási csoport is. Egyfázisú és egyenáramú alkalmazás esetén a gyár-
-··--·····-·-·--·-······-···--·-··-······-] tók ajánlják a főérintkezők soros kapcsolását.
A mágneskapcsolók alkalmazásának néhány előnye:
9.4. ábra. Sorkapocs v~zlat:.. t. sín helye; 5 sorkapocstest;
1 .3·zorílócsavar; 4 ossze o o
1 réz szorítótest; 2 a jelöl6elen1 he ye,. ~ 'á ak helye; 7 nyomólemez; 8 felfuzos1n
# ,.. ,
• kis erőkifejtés szükséges a működtetéshez,
lehetőség van nagyobb távolságból való működtetésre,
6 az összeköt6sín szorító csavarj n
•
• lehetőség van több helyről történő be- és kikapcsolásra,
A sorkapocselemet valamint a hozza• csatlakozó vezetéket azonosító jelöléssel szo-
• feszültségkimaradáskor kikapcsolja a fogyasztót, a feszültség visszatértekor
kás ellátni. nem indul magától a fogyasztó üzeme.
Az időrelék olyan készülékek, amelyek a bemenő villamos jel hatására a kimene-
ti jel kapcsolását időkéséssel valósítják meg. A késleltetés mértéke az adott relére
jellemző időintervallumon belül tetszőleges értékre beállítható.
9.6. Mágneskapcsolók, időrelék - A korszerű időrelék elektronikus rendszerűek.

A mágneskapcso1o'k olyan• kapcsolószerkezetek,

. ame1yekb en az érintkezők mu-; A késleltetés !ehet be- és kikapcso!ás-kés!e!tetés. A késleltetési idők 0, l s nagyság-
• s vegzi ·
ködtetését elektromagne • kikap·
. t egyes fogyasztók be- es
rendtől 10 h nagyságrendig terjedhetnek. Egy adott relé áJlítható késleltetési tarto-
mánya általában egy nagyságrendet fog át.
h ·1 0· ( szakaszok va1amm · n ene
A mágneskapcsolókat a _~a. i . . k .' 't ek összetett kapcsolókat is. Y
Ták S ecrnhs celolaa eszi en
csolására haszna J. · _ ~ a far ásirányváltó kapcsolók. . .
P
I a csillag-delta mditok, g _ . lenti a fogyaszto kikapcs_ o_ . •. •
A ·működtető elektromagnes
• gerJ·esztetlen allapota Je •
9.7. Mágneskapcsolók vezérlő alapkapcsolásai
helyzetét. _ ak't'sú záró főérintkezővel,
valam· ·
A mágneskapcsol?~at. hár.om, k:tt~s :~;i~ke~~vel készítik. (A záróéri~tkező_ A kapcsolási vázlatokban alkalmazott rajzjelek értelmezése a 9.5. ábrán látható.
legtöbbször két zaro es ket nyito s 'gb nyi"tott a nyitóérintkező pedig zart.) •. Háromfázisú áramkör be- és kikapcsolásának vázlata a 9.6. ábrán !átható, ún.
· ti n állapota an • 1
elektromágnes gerJeszte e . • k"" 't a segédérintkezők a kapcsa ramutas ábrázolási módban (9.6. ábra).

z áramutas ábrázolás lényege, hogy a kapcsolásban szereplő rajzjeleket nem szer-

A főérintkezők kapcso1Ja. 'k a fogyasztok
.• aram
ak ore et ' Az érintkezők nyitas
.. át • a
• 1• 'b _ Jalszan szerep · . · tt
működtetésében - vezer ese en k 1 tk ző villamos ív kioltasa mrn ; ezeti összetartozás szerinti elrendezésben, hanem áramkörökbe rendezve ábrázoJ-
• •1• • d kében _amelyre a e e e
lanatszerű szetva as er e .
• . ik
• • k megszűnése után rugok vegz . uk. A szerkezeti összetartozástbetűk és számok kombinációjából álló azonosítók-
szükség - az elektromágnes gefJesztesene
al jelöljük. Az ábra mindig kétrészből vezérlőáramkör
áll: a vezérelt és a rajzából.
 ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK
180 KONDENZÁTOROK

Három áran1körú Mágneskapcsolók, NK nyomógombot elengedjük, az érintkezők kikapcsolt állapotban maradnak, mert
ekkor már mind az NB nyomógomb, mind pedig a K-4 érintkező nyitott állapotú.
(háromfázisú) relék működtet6
\ Záró tekercse
~\ érintkező '1 1 záró érintkezők
Két mágneskapcsoló reteszelt vezérlése a 9.7. ábrán látható.

~
y_ önvisszaálló
nyomógomb Késleltetve meghúzó
L1 L2 L3
L1
N
J Nyitó
érintkez6
záró érintkezővel
„BE" nyomógomb
relé jelfogó tekercse

IB 2B 3B
4B NK
önvisszaálló
Késleltetve nyomógo1nb Olvadóbiztosító
záró nyitó érintkezővel
érintkező „KI" nyomógomb IK-1 IK-2 !K-3 2K-l 2K-2 2K-3

Késleltetve
nyitó U! V! WI
érintkező

9.5. a'bra. Kapcsolók rajzjelei

L1 L2 L3 N
L1
9.7. ábra. Két mágneskapcsoló reteszelt vezérlése
!B 2B 3B 4B NB NK Az ábra egy kalickás aszinkronmotor forgásirányváltásának vezérlését mutatja,
amelyben az lK és 2K jelű mágneskapcsoló különböző fázissorrendben csatlakoz-
tatja a hálózatot a motorra. Ha véletlenül mindkét kapcsoló egyszerre kerülne be-
K-4
kapcsolt állapotba, a hálózat L2 és L3 fázisa zárlatba kerülne. Ennek megakadályo-
zására, a két kapcsoló egyidejű bekapcsolt állapotát az lK-5, ill. 2K-5 nyitóérint-
Vezérlő áramkör kezők beiktatásával kizárják, reteszelik.
Ha pl. az lNB nyomógombbal elindítjuk a motort az lK által meghatározott for-
Vezérelt {rran1kör l„ „ gásirányba, az lK-5 érintkező nyitott állapotba kerül, és így a 2NB nyomógomb-
9.6. ábra. Mágneskapcsoló vezer ese bal nem működtethető a 2K jelű kapcsoló. Hasonló a helyzet, ha először a 2K kap-
, , a K .elű működtető tekercs akkor ka csolót működtetjük, mert akkor a 2K-5 érintkező reteszeli az IK bekapcsolhatósá-
A vezérlőáramkörből megállap1tha_w, ~ogY.lt ég~ről ha az NB bekapcsoló nyom/ gát. Ez a megoldás a keresztreteszelés. A reteszelés feloldásához az NK nyomó-
gerjesztést a háromfázisú hálóza: f~z1s :s:~i: valam~nnyi K jelű érintkező. ~ K: gombbal ki kell kapcsolni az éppen működő kapcsolót.
bo t működtetjük. Ennek hatasara zaro_. k 1·ák a háromfázisú hálozat.
gom 1, C' · tkezm _ apcso J , ;
K-2 K-3- a mágneskapcso o ,o:r~n 6'e pedig áthidalja az NB nyomogo,,
a K'.4 - a mágneskapcsoló segeder~.~k:z ~e~t
a bekapcsoló nyomógomb az el~.
bot. A K-4 érintkezőre azért van szuksegl, 'Ital a K tekercs gerjesztése megs·, 9.8. Kondenzátorok
gedése utan , . é 't0 tt állapotba eru , eza ,
1sm t nyi . ik „ tarto' áramkörnek.
, 1. , mkört nevez on
kadna. Ezt a vezer o ara b 'ködtetésével jön létre. Ekkor Az erősáramú technikában alkalmazott kondenzátorok rendszerint alumíniumfólia
A kikapcsolás az NK kikapcsoló nyomógoi:1 , mutkezo' nyitott állapotba kerül. H. .fegyverzettel, papír- vagy műanyagfólia szigeteléssel készülnek. A papírszigetelést
szakad a K tekercs áramk ore „ es
' valamennyi enn ;
olajjal vagy triklórral itatják át. Ezek az anyagok növelik a papír átütési szilárdságát.
 ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK VILLAMOS AUTO .[,
MAT!KAELEME!Cs
182

Két alumíniumfóliát két szigetelőréteggel felcsévélve alakítják ki a kondenzátort,

A• háromf' · • f ázisjavító kondenzátora
• . az1su >·>•.
kesz1tik. Az egyes fázisokh • kat delta-kapcsolásB
a 9.8. ábra szerint. kapcsolásával alakítJ'ák k' Moz dtartozo kapacitást több kon.'ct•.··.<
m en kond •
be1u1•elhelyezkedő - nem cserelhető
„ !.
• enzatoITal sorba k \o
- olv d 'b' apcs
ges zarlatkor a meghibásodott kond . a o 1ztosítót, amely.··,.
E . enzatort ,·.

. . 4.7.i gy Ilyen háromfázisú kondenzátor elv' k .

A kondenzátorok jellemzői:

• a névleges kapacitás, amit általában

• .
I apcsolasat szemlélteti i;1/

•'i<.

r1;~l"~~11.;1~-.-;~1
ron feltüntetik, µF-ban mémek, ezt minden
•a névleges feszültség, amit V va . ''•·\
1 • feltüntetik, gy kV-ban mernek, ezt minden kond~'
e) • a névleges medd'0 te1. •
vesumény amit k • • > >>
••••
csak nagyobb fázisjavító kond~nzát . knvai:ln:ert~kegységben adnak fri~Í'
a) b)
9.8. ábra. Papír- és műanyagszigetelésű kondenzátor felépítése 010 a Jelzik).
a) rétegek elrendezése síkban; b) elrendezés a felcsévélés hatására;
e) alumínium tokozású kondenzátor;
J alumíniun1fólia; 2 papír- vagy műanyag szigetelés; 3 kondenzátor; 4 kivezetés;
5 tömítő- szigetelőanyag; 6 alumíniunllok; 7 érintésvédelmi vezeték csatlakozási helye 9.9. Villamos automatikaelemek
A felcsévélés következtében a fémfólia mindkét oldala kondenzátort alkot, így a
dupla szembenálló felület kétszeres kapacitást eredményez. 9.9.1. Végálláskapcsolók
Készítenek úgy is kondenzátort, hogy a papír vagy a műanyag egyik felületére
A. végáll~skapcsolók mozgó szerkezetek • • .
alumíniumréteget a fém rágőzölögtetésével viszik fel. gas onmuködő megállításar'a e ti szelso helyzetemek érzékelésére a
'l , se eg a mozg' 11 • . , moz-
A feltekercselt kondenzátort légmentesen zárt, fém vagy műanyag dobozba helyezi na atosak. as e entetes rrányú elind't' • hasz-
1 asara
Az erősáramú technikában a kondenzátorokat fázis javításra, vagy egyfázisú mot
rak működtetésére használják. A 9.8.c) ábra szerint kialakított kondenzátort alka 1
[
maznak pl. fénycsövek fázisjavítására és egyfázisú motorok üzemeltetésére.
L2 L3
Ll 5

•. „ ...• „ „ „ .. „ „ „„„„„. „„. „„„„„„„„. „ „ „„. „ „ „„. „„. „„. „ „ . „r--·__.-f----+~ i

3

4
. „ 9.10. Végálláskapcsoló
1 görgos működtető kar- 2 csap· 3 k· .
9.9. ábra. Háromfázisú, delta-kapcsolású fázisjavító kondenzátor elvi kapcs , 5 kapcsolóház: 6 . ' apcsoló; 4 visszaállító rugó;
' a mozgó szerkezet ütközője
 ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK VILLAMOS AUTOMATIKAELEMEK
184 185
A végálláskapcsolók szerkezetileg a nyomógombokhoz hasonlóak, általában egy ár~mkörét, a motor működteti a k
záró- és egy nyitóérintkezőt tartalmaznak. Az érintkezők mozgatásának megköny- :~t. ~a- a nyomás eléri a megeng~;:i:e;:i~~r~a~'.11ely növeli a tartályban a légnyo-
nyítésére a működtetés görgős karon keresztül történik. A végálláskapcsoló felépí- ato legnyomás nyitja az érintkezőt a m _ a kt,
r a nyomáskapcsoló membránJ· á
, agnes apcsoló kikapcso!J. a a motort. ' -
tését és működtetését a 9.10. ábra szemlélteti.)
A mozgó szerkezethez rögzített ütköző a görgőhöz érve azt elmozdítja, ezáltal a L! t.213
kapcsoló egyik érintkezője zár, a másik pedig nyitott állapotba kerül. Ha az ütkö-
ző eltávolodik a görgőtől, a kapcsolóban lévő rugó az érintkezőket visszaállítja
alaphelyzetbe. Az érintkezők általában 1 A nagyságrendű áramerősség kapcsolásá-
ra alkalmasak.
T

9.9.2. Nyomáskapcsolók
A nyomáskapcsolók folyékony, ill. gáz halmazállapotú anyagok nyomásának érzé- K
kelésére alkalmas szerkezetek. Egy ún. síkmembrános nyomáskapcsoló vázlatos
/ / /// /'/ / / / / / /
felépítése látható a 9.11. ábrán.
9.12. ábra. Nyomáskapcsoló alkaJm ,
T
_;.;/?;·
azasa tartaly Jégnyo
,.;/!z;/7';/~::;:/=-R,
- -
tart.Uy; NYK nyomáskapcsoló· K k masanak szabályozására
4 AM kalickás aszinkro ' ompresszor;
nmotor; MK n1ágneskapcsoló
1

-E-- p
9·93 · Hőmérséklet-érzékelők

Az ikerfém (bimetall) két k"l" b"

amel 1 , u on oző hőtágulású ~- b'
, y me eg1tés hatására a kisebb hőt, l' , em ol összehegesztett lemez
teke a hőmérséklet emelkedésével „ ag; a.su anyag felé elhajlik. Az elhajlás mé ,
9.11. ábra. Nyomáskapcsoló érmtkezőt működtet (9.13. ábra). nove szik. Az elhajló lemez pillanatkapcsolás~
1 csatlakozó csőcsonk; 2 síkmembrán; 3 nyomórugó;
4 pillanatmúködésú villamos kapcsoló; 5 csap; 6 burkolat

A csőcsonkon keresztül hat az érzékelt közeg nyomása a síkmembránra, amelyn

a másik oldalára a rugó fejt ki erőt. Ha a nyomásból származó erő nagyobbá vtí
1

a rugóerőnél, a membrán elmozdul és a hozzá rögzített csap működteti a villam

kapcsolót. A nyomáskapcsoló olyan konstrukciójú, hogy az érintkezők zárása
nyitása pillanatszerű, független a nyomásváltozás sebességétől.
Az érintkezők általában max. 1 A nagyságrendű áramokat képesek kapcsolni.
A nyomáskapcsoló alkalmazására mutat példát a 9.12. ábra.
Ha a tartályban a nyomás a szükségesnél kisebb, a nyomáskapcsoló érintkezője 9 .13. ábra. Az ikerfé
. mes h'omersek!et-kapcsoló
- - műk"d, .
góerő hatására zárt állapotú. Ennek következtében a mágneskapcsoló zárja a 1 ikerfém; 2 pillanatmúködé su_ kapcsoló o es1 elve
 ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK
186 VILLAMOS AUTOMATIKAELEMEK

Alk 1 187
Az érintkező és az ikerfém közötti távolság változtatásával beállítható a kapcsolá- a m~znak még félvezető rua a , .
si hőmérséklet (ilyet alkalmaznak, pl. a hőfokszabályozós vasalókban). nek pozitív (PTC) és , P nyagu term1sztorokat is A t .
A plati 11 , , negal!v (NTC) hőmérsékleti együtthatÓ. 'akerm1sztorok lehet-
Az ikerfém kb. 500 °C hőmérsékletig használható. . na e enallas-hőmérő , . 1u .
A tágulórudas hőmérséklet-érzékelő egy nagy hőtágulású fémrúdból és egy Jelleggörbéi a 9.15. ábrán láth:~ó~.ternusztorok jellegzetes ellenállás-hőmérséklet
kis hőtágulású csőből áll, amely az érzékelendő hőmérséklet terébe nyúlik be
(9.14. ábra).
/
9.9.4. Mozgatómotorok

2 ~ ~ 1 ~-i••--o-~ A villamos automatik, l • ..

"b ava mukodő b d ,
to bször villamos motorokkal hozzák ~~~;e ezeseknél a mechanikai mozgást leg-
- --------- Erre
, a, célra gya kran alkalmaznak külső ·· , •
aramu motor k t (E gerJesztesu vagy pe ,
Ezeknek éo ak. zek szerkezetét és működését a 8 4 2 _rmanens magnesű egyen-
a g pe nek az előnyei: · · · es a 8.4.4. pont tárgyalja.)
• fordulatszámuk for , . ,
• nagy nyomaték 'k.fi g~s~any~k könnyen változtatható,
9.14. ábra. A tágulórudas hőmérsékletérzékelő ' ejtesere kepesek , . ,
Kb. 1 kW teljesítmé . lk ' igy JOI gyorsulnak.
J tágulórúd; 2 kis h6tágulású cső; 3 pillanatn1úködésú kapcsoló;
4 beállítócsavar; 5 burkolat szű - kétfázisú aszin~~~~ot:~~::~ak speciális kialakítású - ún. serleges for óré
motoréhoz hasonló A . ' amelyeknek állórésze az egyfá · , . g -
rán látható . se1 1eges forgórészű motor vázlatos fele' 't, z1su aszmkron-
A tágulórúd hossza a hőmérséklettel kb. egyenes arányban változik, míg a kis . p1 ese a 9.16.a) áb-
hőtágulású cső hossza közel állandó marad. A tágulórúd vége a beállított hőmér­
sékleten - a hossznövekedés következtében - működteti a kapcsolót. Ha a hőmér­ 2 4

séklet lecsökken, a kapcsoló visszaáll alaphelyzetébe. A kapcsoló pillanatszerűen

1

működik.
7
8 ?
A beállítás során az ütközési pontot közelítik, ill. távolítják a tágulórúd végéhez képest'..'
A szerkezet - az alkalmazott anyagoktól függően - kb. 1OOO °C-ig rukrumazható:
e :!:: '
Hőmérséklet-érzékelőként gyakran alkalmaznak ún. ellenállás-hőmérőt, amely pia,
tinából vagy nikkelből készül és a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggésén alapul 6
Gerjeszt6
- !> Jub
fázis
R,Q
~·
,_,PTC 8
+
Vezerl6
,
1200 a)
- -..... J b} [I"> fázis
1000 / 9.16. ábra. Serlerres for ór' • .
- "-..... v
800 -. I alumíniumserleg (kalickaJ· 2 álló gé eszu aszmkronmotor
5 á ' r sz; 3 állórészház' 4 b 1 ő
600 ' r--. ..._ NTe csap· gypajzs; 6 csapágyfedé!· 7 ' e s vasmag;
' tengely; 8 csapágy
-
400
- Csak az alumínium serleg és a ten
200
- Pt etetlenségű. gely forog, így a motor forgórésze nagyon kis te-
'-40 1 o 1
40 ' so '120 160 200 '
1 1
t, •e működtetés eg f' · , ,
et k y az1su halózatról történik A .
9.15. ábra. Platina ellenállás-hőmérő, PTC és NTC termisztor jellemző jelleggör ap. A vezérlőfázist egy erősítő k ·„ gerJesztőfázis állandó U feszültsé-
n eresztul táplálják, amelynek Ube b~meneti fe-
 ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK
188 VILLAMOS AUTOMATJKAELEMEK
189
szültségével változtatható a vezérlőfázis feszültsége. A motor fordulatszáma kb. 4 · Milyen szerkezetűek a nyomó b .
egyenesen arányos az U, vezérlőfeszültséggel. Ha forgás közben a vezérlőfeszült­ a nyomógombok funkcióit? gom ok, milyen jelzésekb6I állapíthatJ.uk
séget megszüntetik, a motor fékhatást fejt ki.
5M'·
· 1a Jelzőlámpák felad
.
.
~
rabban? ata, milyen színű jelzőlámpákat használnak 1
Ha viszonylag nem túl hosszú egyenes vonalú mozgásra van szükség viszonylag . a eggyak-
nagy erőkifejtéssel párosulva, akkor gyakran alkalmaznak elektrohidraulikus moz- 6. MI!yen előnyei van ak ,
. n a magneskapcsolóknak?
gatást, amelynek vázlatát a 9.17. ábra mutatja. 7. Milyen vezérlőkapcsolást 'elent „ , •

valósíthatók meg?. J az ontartas és a reteszelés ' és mi'! ~e~

1
8. Mi a végálláskapcsolók feladata az aut .
3 9. Milyen felépítésű a n om, k omatikus berendezésekben?
10 Mil hH , , y as apcsoló és hogyan működik?
2 11 · . yen omerseklet-érzékeloHk e t 1smerúnk?
. . ·
12
· MI!yen szerkezetű a kétf'az1su
· , aszmkron
. ·
szerv
. Hogyan működik az elektroh. d l'k omotor, hogyan vezérelhető?
I rau I us motor? Mikor célszeru' alk 1 .
1
a mazm?

9.17. ábra. Elektrohidraulikus mozgatómotor

J aszinkronmotor; 2 dugattyú; 3 visszaállító rugó; 4 mozgatórúd; 5 olajbetölt6nyílás;
6 olajvezető csatorna-keresztmetszet beállítója; 7 szivattyú; 8 az olaj útja a szivattyú múködésekoí;
9 olajleeresztő nyílás; 10 csuklós n1egfog6

A háromfázisú aszinkronmotor által hajtott szivattyú az ábrában bejelölt úton a

olajat a dugattyú alá nyomja. A dugattyú a hozzá kapcsolódó rudat a rugó ellen
ben elmozdítja. Ha a motor forgása megáll, a rugó a dugattyút visszaállítja az ar
helyzetbe. Ekkor az olaj a jelölt úton ellentétes irányban áramlik. A mozgás seb.
ségét az olaj áramlási keresztmetszetének változtatásával lehet beállítani.

Ellenőrző kérdések

1. Ismertessük az erősáramú készülékek legfontosabb jellemzőit!

2. Mit értünk a készülékek alkalmazási csoportján, milyen szempontok al
különböztethetők meg az egyes csoportok? ·
3. Mi jellemzi a kézi működtetésű kapcsolók szerkezetét?
190 KöPENY NÉLKÜLI ÉS KÖPENYES VEZETÉKEK
191
10. VILLAMOS VEZETÉKEK • H: a ham10nizált rendszer jelzése
• A: elismert nemzeti típus, ,
• 03: a névleges feszültség UrJU =300/300 V
• 05: a névleges feszültség UrJU = 300/500v'
• 07: a névleges feszültség UrJU =4501750 v'
• V: PVC szigetelőanyag, '
A villamos áramkörök, hálózatok kialakításához többféle vezetéket alkalmaznak.
• V2·· hő'll'
a 0 PVC szigetelőanyag,
Az erősáramú vezetékek fajtái:
•köpeny nélküli szigetelt vezetékek 1 kV-nál nem nagyobb feszültségre, • VS: olajálló PVC szigetelőanyag,
• köpenyes szigetelt vezetékek 1 kV-nál nem nagyobb feszültségre: kábelszerű • C4: koncentrikus, szövött árnyék J'
H o as,
vezetékek (kiskábelek), tömlővezetékek, közvetlenül falba (vakolatba) szerel- • : lapos, szétválasztható vezeték
hető vezetékek, • H2: lapos , nem szetvalasztható
, , '
vezeték:
•kábelek 1 kV-ig, valamint közép- és nagyfeszültségre 150 kV-ig, - -U: tömör vezető;
• szigeteletlen sodronyvezetékek, - -R: sodrott vezető;
• szigeteletlen vezetősínek, - -K: hajlékony vezető,
• szigetelt légvezetékek. - -F: különlegesen hajlékony vezető·
A vezetékek névleges feszültségét az UrJU értékekkel jellemzik, ahol U0 a vezető­ - x: zöld-sárga ér nélkül· '
nek a földhöz, az esetleges ámyékoláshoz ill. a köpenyhez képest megengedett fe- - G: zöld-sárga érrel. '
szültsége, U pedig a két vezető között megengedett feszültség.
. a jelölésre·· Ho7v-R lG l,Smm2.
Példa
A Jelölés értelmezése: harmonizált jelöl, H
(O~),-PVC szigetelésű (V), sodrott erű(.;; ( ), _450/750 V névleges feszültségű
telesu, 1,5 mm2 keresztmetszetű ( 1G1 5 , 2e)gy erre! rendelkező zöld-sárga szige-
N h . , • mm vezeték.
10.1. Köpeny nélküli és köpenyes vezetékek em armomzalt jelölés a magyar MSZ s b ,
• MM „
.
za vany szermt:
• . -f~l: kozv~tlenül falba, vakolatba helyezhető vezeték
A vezető tömör vagy elemi szálakból sodrott rézből készül. (Régebben gyártotta MB. kabelszeru vezeték (kiskábel), '
alumíniumból is vezetőket.) • MV: vasúti járrnűvezeték,
A vezetékek szigetelőanyaga általában műanyag poli(vinil-klorid), röviden PV.
, • névleges feszültségek: 300/300 V, 300/500 V 4
Speciális célra készítenek gumiszigetelésű vezetékeket is, pl. hőálló vezeté
Pe!da a Jelölésre: MB 300/500 , 50/750 V
szilikongumi szigeteléssel. . V2x4mm2
A3elölés értelmezése· k" , ·
A továbbiakban csak a leggyakrabban alkalmazott típusú, PVC szigetelésű vew. szültsé • k, . openyes kabelszerű vezeték (MB) 30
gu, et, 4 mm2 keresztmetszet- , ' 0/500 V névleges fe-
kekkel foglalkozunk. „ u erre1 rendelkező 'k
·A k openy nélkülié k" vezete (2x4mm').
. s openyes vezetékek vázlatos szer ,
A vezetékek jelölése . z egyerű, köpeny nélküli vezet 'k (10 , kezete a 10.1. abrán látható.
a hely - , e .l.a) abra) védő -b -
A harmonizált jelölési rendszer nemzetközileg elfogadott jelzéseket alkalma , ezve, erosaramú berendezésekben „ , cso e, muanyag csatorná-
ato. Névleges feszültsége: ' rogzitett helyzetű szereléssel alkalmaz-
A jelzések értelmezése:
UrJU = 450/750 V
 VILLAMOS VEZETÉKEK
192 KÁBELEK
193
A kéterű vezetékek fekete-kék vagy fekete-barna színű érszigeteléssel készülnek,
három és több vezetőér esetén az egyik ér zöld/sárga szigetelésű.
Tömlővezetéket alkalmaznak hordozható készülékek csatlakozóvezetékeként ipa-
ri, irodai, háztartási berendezésekben.
a) b) Jelölési példa: HOSVV-F 3Gl,5 mm'.
Falba, vakolatba fektethető köpenyes vezeték (10.1.c) ábra) tömör rézvezető­
3 4 2
3
vel készül, PVC érszigetelése és kitöllőköpenye, valamint PVC felsőköpeny szi-
"""
@
i
getelése van.

A vezetőerek száma 1, 2 vagy 3, amelyek egy síkban helyezkednek el. A vezetq-

erek 1,5; 2,5; 4; 6 és 10 mm' keresztmetszetűek. Egyerű kivitelben készül 10 és
/
4
16 mm'-rel is.
e) d)
Névleges feszültsége: UofU =450n5o V.
, .. en nélküli és köpenyes vezet~kek
10.1. abra. Kop Y. , k b) tömlővezetek; Jelölési példa: MM-fal 450/750V 3xl,5 mm'
a) köpeny nélk~h veze~~~~ 'kábelszerű vezeték (kiskábel); kábelszerű vezetékek (kiskábelek) (10.l.d) ábra) az érszigetelésen és az ún. ér-
e) falba, vakolatba fektetheto _vezete. ~
1 rézvezető; 2 a vezető PVC szigetelése,
ivc
köpeny; 4 PVC kitölt6köpeny
A
kitöltő köpenyen kívül még egy hengeres, szürke PVC köpenyt tartalmaznak.
Tömör rézvezetővel készülnek, 2-5 érrel, 1,5, 2,5, 4, 6 és 10 mm' keresztmetszet-
, ··1 ' so drott vezető-
6 , 10 mm2 keresztmetszettel keszu ' tel. A 10 mm' keresztmetszetű sodrott vezetővel is készül.
Tömör vezetővel 1,5; 2,5;,4; es . 35· 50· 70· 95· 120; 150; 185; 240 és 300 mm -
vel az előbbieken kívül meg 16; 25, ' ' ' ' Névleges feszültségük: UofU = 300/500 V.

re! is gyártják. _ , oc • hőálló PVC szigeteléssel 90 °C. A kiskábeleket erősáramú berendezésekhez és hálózatokhoz rögzített elhelyezéssel
A vezeto• megenge dett üzemi homérseklete 70 alkalmazzák.
A szigetelések színválasztéka: .
• fekete: fázisvezetőként kell alkalmazm,
• barna: fázisvezetőként kell alkalmaz~!,
• kék: nullavezetőként kell alkalmazm, . 10.2. Kábelek
, , t'ként kell alkalmazni. , k
• zöld/sárga: vedoveze o - , l készülő hajlékony vezeteke .
A tömlővezete'k ek (10 ·1·b) ábra) sodrott vezetoerre A kábelek általában energiaátviteli célra készülnek, egyen- és 45-65 Hz frekven-
A k .. eny színe fehér vagy fekete. , , ik ciájú, váltakozó feszültségű hálózatokban. A kábeleket földbe vagy csatornába fek-
op . . , a ola' álló köpennyel is keszit · tetve, ill. tartószerkezethez rögzítve szerelik.
A tömlővezetékeket ipan ce!r .. J , .. 'U· 300/300 Vés 300/500 V. .
, k , 1 es feszultsegei. Ur; ·
A tömlővezeteke nev eg
tt
5 2 5 , s 4 mm' keresztmetsze .· A Magyar Kábel Művek Rt (MKM Rt) által gyártott kábelek névleges feszültségei:
A tömlővezetékek 2-5 vezetőé!Tel, 0,5, 0,75 1 1, ' e UrJU: 0,6/l kV kisfeszültségű, 6/10, 10/20, 18/30, 20/35, 26/45, 40/69,
készülnek. t 'n két érrel lapos kivitelben is
64/110, 76/132 és 87/150 kV közép- és nagyfeszültségű kábelek.
Kis keresztmetszetek - 0, 5 é ~ 0 ',75 mm2 - ese e ' A 0,6/1 kV feszültségű kábelek 1, 2, 3, 4 vagy 5 vezetóérrel készülnek. A vezetők
'
szülnek, könnyű zsinórvezetekkenL„ l 0 5-2 5 mm' keresztmetszetű tömlő •. keresztmetszete - az erek számától függően - 10-1000 mm'. A vezetők tömörek
Ipari célokra készítenek 2-60 vezetoerre ' ' ' Vagy sodrottak, kör vagy ún. szektor alakúak. A 0,6/1 kV-os kábelek szerkezeti
zetékeket is. viízlata a 10.2. ábrán látható.
 VILLAMOS VEZETÉKEK
194 KÁBELEK
195
4 2 6 4 3 2 A DIN VDE jelölési rendszer:
N: a szabványosság jele.
A vezetőanyag jelzése
A: alumínium (a rezvezetot
, - nem jelöl 'k)
A vezető szerkezete I .

RE: tömör körszelvény,

RM: sodrott körszelvény,
RM/V· tö „ ,
· montett, sodrott körszelvény
10.2. ábra. 0,6-1 kV-os kábel szerkezete SE: tömör szektorszelvény, '
J szektor alakú vezető; 2 PVC érszigetelés; 3 PVC övréteg;
4 réz vagy alumíniun1 árnyékolás, ill. acél páncélozás; 5 réz vagy acél lekötószalag; 6 PVC köpeny SM: sodrott szektorszelvény.
A szigetelés anyaga
Y: poli(vinil-klorid) (PVC),
A közép- és nagyfeszültségű kábelek mindig egyerűek, a vezetők tömör vagy sod-
rott kör keresztmetszetűek. A keresztmetszet 50-1200 mm 2-ig terjedhet. A közép- , 2X: térhálós poli-etilén (THPE)
és nagyfeszültségű kábelek vázlatos felépítését a 10.3. ábra szemlélteti. Arnye'kol'
as vagy koncemrikus vezető·
C: koncentrikus vezető rézből
CW: koncentrikus h 11' f '
S· , , , u am ormájú vezető rézből
· amyekolas rézhuzalból va „ _ , •

Páncélozás gy tobberu kabel esetén közös árnyékol'as.

B: acélszalag,
R: kerek acélhuzal
F: lapos acélhuzal '
'
Gk :/acélhuzal lekötés ellenspirál acélszalaggal
10.3. ábra. Közép- és nagyfeszültségű kábel szerkezete Bluom ·
J tön1ör vagy sodrott réz-, ill. alun1íniun1vezetó; 2 térhálósított kopolin1er anyagú fél vezetőréteg
3 THPE érszigetelés; 4 az érszigetelést árnyékoló térhálósított kopolimer félvezető réteg; Y: kábelköpeny PVC-ből
5 párnázóréteg, karbonpapír vagy duzzadóképes félvezető szalagból; 2Y·
6 rézhuzal-árnyékolás, rézszalag lekötéssel, 7 duzzadószalag-lekötés; 8 PVC köpeny , ·.kábelk"openy poli-etilénből
' (PB).
Egyeb Jelölés

Készítenek háromerű kábelt is úgy, hogy három darab egyerűt összesodomak, -J: zöld/sárga érrel,
sodratot közös köpennyel látják el. -0: zöld/sárga ér nélkül.

Nida a megnevezésre:
A kábelek jelölése
A Magyar Kábel Művek Rt. a DIN VDE (német elektrotechnikai szabvány)
:~~~~·yszlaXb2~0 RM/2518/30kV DIN VDE 0276-620
· vanyos (N) 1 , .
uzal , , , ' a ummmmvezetővel (A) .
MSZ magyar szabvány jelölési rendszerét használja. amyekolassal (S) PVC k" • THPE szigeteléssel (2X) ·é
' opennyel (Y) e , 1 z-
' gy 240 mm2 keresztmetszetű
 VILLAMOS VEZETÉKEK A VEZETÉKEK MÉRETEZÉSE
196 197
• 1 25 mm2 keresztmetszetű árnyéka- Példa a megnevezésre:
..
(lx240), sodrott korsze • - (RM)„ vezetove
1venyu . a ,szabvány jele és szarna
• (DIN VDE
1
lással (/25), 18/30 kV névleges feszu tsegre, SZRMKVlM 3x25 tk 0,6/1 kV MSZ IEC 502,
0276-620). jelentése: szabványos (SZ) rézvezetőjű (R), PVC szigetelésű (M) kábel (K), lapos
huzalú acél páncéllal (Vl), PVC köpennyel (M), három 25 mm2 keresztmetszetű
Az MSZ jelölési rendszer: (3x25), sodrott körszelvényű (tk) vezetővel, 0,6/1 kV névleges feszültségre, az
SZ: szabványosított kábel. MSZ IEC 502 szabvány szerint. Ez utóbbi jelzés azt is jelenti, hogy a kábel meg-
A vezető anyaga felel az IEC nemzetközi szabványajánlás előírásainak.
A: alumínium,
R: réz.
A vezető szerkezete 10.3. A vezetékek méretezése
ek: tömör körszelvény,
tk: sodrott körszelvény, • A vezetékeket feszültségesésre, melegedésre és néha, mechanikai szilárdságra is
kell méretezni.
tkt: tömörített, sodrott körszelveny,
Szilárdságra az oszlopokra szerelt, ún. szabadvezetékeket, valamint nagy zárlati
áramoknak kitett, egymáshoz képest viszonylag közel haladó, szigetelőkre szerelt
ec: tömör szektorszelvény,
te: sodrott szektorszelvény. sínszerű vezetékeket, az ún. gyűjtősíneket méretezik.
A szigetelés anyaga Ez a fejezet csak az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú, szigetelt ve-
M: poli(vinil-klorid) (PVC), zetékek feszültségesésre és melegedésre történő méretezésével foglalkozik.
Q: hőre lágyuló pali-etilén (PE),
X . térhálósított pali-etilén (THPE). 10.3.1. Méretezés feszültségesésre
•
A kábel/élek • •1asz tása
és a köpenyszerkezet szet~a
E: extrudált (csigapréssel sajtolt) reteg. A fogyasztó árama az áramkörben lévő vezetők ellenállásán feszültségesést léte-
A gyártmány rendeltetése sít, ezért a fogyasztó sarkain a névlegesnél kisebb feszültség jelenik meg. A vi-
szonyokat a 10.4. ábra szemlélteti, egyenáramú és egyfázisú váltakozó áramú fo-
K: a kábelre utaló jelzés. •. gyasztó esetén.
•
Közös árnyéka/as vagy ok ncentrikus vezeto
l
A: alumínium, --!>

"'~' i"' f"· ~~-'

R: réz.
Páncélozás

V: acél • l 'ttiik álló nagybetűvel jelzett anyag kivitelére

A következő kisbetűk jelentese az e o
k: körszelvényű huzal,
k )/
1: lapos szelvényű huzal, 10.4. ábra. Vezeték méretezése feszültségesésre
h: hosszirányú szalag, .
nnak érdekében, hogy ez a feszültségesés ne okozza a fogyasztó teljesítményé-
ek jelentős csökkenését, a vezetőn fellépő feszültségesést - a vezeték keresztmet-
a tekercselt szalagnak külön jelölése nmcs.
 VILLAMOS VEZETÉKEK
198 A VEZETÉKEK MÉRETEZÉSE

szetének alkalmas megválasztásával - korlátozni kell. A feszültségcsökkenés

Műanyag szigetelésű rézvezetékek alapterhelhet" •
(U,--Ur = t.U) nem lehet nagyobb világítótestek esetén a névleges érték 1,5%-ánál, osege. 10.1.
egyéb fogyasztók esetén 3%-ánál: A vezető
Megengedett áramerősség A •
kereszt- , , rezvezeték eset
t.u Uy-UF ·100= t.U ·100:>1,5-3%.
Uy Uy metszete, A csoport B csoport ·
mm'
A tápponttal l hosszúságú vezetőkkel összekötött fogyasztó I áramerőssége az
összesen 2/ hosszúságú, A, keresztmetszetű, p fajlagos ellenállású vezető R, el- 1,5 16 20
2,5 20 22
lenállásán 2· i 27
4 27 27
t.U=l·R =l·p·- 35
' Av 6 35
35 47
feszültségesést létesít, ami az előző összefüggésből 10 45
48 65
16 63
t.U t.u·Uy 63 87
25 82
100 83 115
35 107
110 143
A két kifejezést egyenlővé téve a 50 132
140 178
t.u·Uy =l·p· 2·1 70 165
100 A, 174 220
95 205
215 265
egyenlőségre jutunk, amelyből kifejezhető a szükséges min. vezető-keresztmetszet 120 245
255 310
150 285
200·p·l·l 295 355
A, 185 340
330
405 375
240 400
Az így számított érték alapján kiválaszthatjuk a szabványos vezető-keresztmetsze- • 480 440
300 470
tet (a számított értékhez legközelebbi nagyobb keresztmetszetet). A szabványos ve'.· 555 645
400 570
zeték-keresztmetszetek a 10.1. táblázatban láthatók. 690 770
500 660
Háromfázisú hálózat esetén az l hosszúságú fázisvezetőn létrejövő feszültségesés 820 880
bői számíthatjuk annak vonali értékét:
1 10.3.2. Méretezés melegedésre
!lU =-.J3 ·l · p·- · cos<p.
A, A méretezés alap•ia az MSZ 14 550 •
' szamú szab • ·1
a1apterhelhetőség amely a vezet 'k k vany a tal meghatározott ún .-u·am
Az előző gondolatmenet alapján .. ' e eresztmet „ '"1 „ ' · '
go megengedett áramerősséget jelenti. . szeteto es a szerelés módjától füg-
!lu·Uy
-"'-'---'- =-.i3/0 · l · p· -l · cos<p Műanyag szigetelésű vezetékek alapterhelhetős. • • •
100 A, ' A vezetékek A B e t h . . ege a 10.1. tablazatban látható
' ' ' er e1es1 csoportba l' . .
amelyből a fázisvezető szükséges minimális keresztmetszete: talmazza · soro asanak feltételeit a 10·2 · ta'bl azat
• tar-
-!3· 100· p· l ·l ·cos<p alapterhelhetőséget módosítani kell az említett sz .-
A, Az -· . •
• a környezetihőmérséklettől, abvanyban eloirt tenyezőkkel
A kifejezésben az Uy a háromfázisú hálózat vonali feszültsége. •a közös eso"ben vagy vezetékcsatornában elhel -
A tárgyalt összefüggések váltakozó áramú vezetékekre közelítő pontosságú • a távolságtartás nélkül .- yezkedo terhelt vezetők számától
• .. egymas mellett elhelyez tt · d- .. '
ményt adnak. nak, kozös köpenyű vezetékek 'kk·· e ve ocsovek, vezetékcsator-
. ' vezete otegek számától függően.
 VILLAMOS VEZETÉKEK A VEZETÉKEK MÉRETEZÉSE
200
201

A műanyag es gumi.szigetelésű vezetékek terhelési csoportokba sorolása. 10.2. táblázat Módosítótényező hőálló szilikongumi-szigetelésű vezetékekre
a környezeti hőmérséklet függvényében. 10.4. táblázat
A lakások fogyasztásmérő
utáni vezetékei Minden Környezeti k 1 módosító-
Szerelési mód Környezeti k1 módosító-
a villamos alap- egyéb egyéb hőmérséklet tényező hőmérséklet
fűtés vezetékei vezetékek vezeték oc oc tényező

55 1,00 120
Tömör (perforálatlan) 0,69
A A A 60 0,98
szerelőlapon 130 0,63
70 0,94 140
elhelyezve 0,56
80 0,90 150
Több rétegben egymáson 0,49
90 0,85
szerelt védőcsövekben B e A 160 0,40
100 0,80 170
(vezetékcsatornákban) 0,28
110 0,75 175
elhelyezve 0,20
A közös csőben, vezetékcsatornában elhelyezkedő terhelt vezetők számától függő
Minden egyéb szerelési mód
(függetlenül attól, hogy B e B módosító tényezőt a 10.5. táblázat tartalmazza.
falon kívül, vakolatban
vagy süllyesztve szerelt) Módosítótényező a közös csőben, vezetékcsatornában
vagy kötegben elhelyezett több terhelt vezető esetén. 10.5. táblázat
A környezeti hőmérséklettől függő módos1to "t a 10.3 . és a 10.4. táblázat
• • tenyezo
• Avezetékek vagy
vezetékerek száma 1-3 4 5 6 9 12 15 20 25 30 35 40 45
tartalmazza.
k2 módosító-
tényező
1,00 0,92 0,84 0,75 0,61 0,58 0,55 0,51 0,46
0,42 0,40 0,38 0,36
Módosítótényező a környezeti hőmérséklet függvényében. 10.3. táblázat

k módósítótényező A távolságtartás nélkül egymás mellett elhelyezett védőcsövek, vezetékcsatornák,

Környezeti
hőmérséklet, °C
műanyagsziget~lésű gumis:igetel~sű közös köpenyű vezetékek és vezetékkötegek számától függő módosító tényezőt a
10.6. táblázatban látjuk.
vezeték esetén vezetek eseten
1,18 1,15
10 Módosítótényező a távolság nélkül együtt szerelt védőcsövek, vezetékcsatornák,
15 1,12 1,10 közös tömlőjű vezetékek, vezetékkötegek számának függvényében. 10.6. táblázat
20 1,06 1,05 Védőcsövek, vezetékcsatornák,
25 1,00 1,00 közös köpenyű vezetékek, 2 3 5· 10 15 20 25 30
0,93 vezetékkötegek száma
30 0,94
k3 módosítótényező
35 0,88 0,85
falon kívüli szerelés esetén 1,00 0,85 0,73 0,63 0,58 0,55 0,52 0,49
0,82 0,75
40 k3 módosítótényező falba
45 0,75 0,65 süllyesztett szerelés esetén 1,00 0,75 0,65 0,54 0,48 0,45 0,43 0,42
0,67 0,53
Ha megállapítottuk a k 1, k2 és k 3 módosító tényezőket, akkor ezekkel megszorozva
50
55 0,58 az alapterhelhetőség (, áramerősségét, megkapjuk a vezető-keresztmetszet ténylc-
 VILLAMOS VEZETÉKEK
202 PÉLDÁK, FELADATOK
203
gesen megengedett lm terhelőáramát, amelynek a fogyasztó l áramával kell egyen- A módosító tényezők a 10.3. ' 10·5 · és 10·6· ta'bl.azat szennt:
.
lőnek (vagy valamennyivel nagyobbnak) lenni:
k, = 0,94, k, = 1,00, k, =0,85.
l'" = l =k1 • k 2 • k 3 · 1, .
Az alapterhelhetőség áramerőssége:
Ebből az összefüggésből meghatározhatjuk a szükséges vezető-keresztmetszet l"
J = l 43,5 A
alapterhelhetőségét:
1 0 54 4
l = k,·k,·k,
0,94·1,00·0,85 • A.
" k, ·k, ·k,
A. szerelési mód a 10·2· t'bl • szennt
a azat · B csoportba tartozik. A 10 1 t 'bl.
Az 1, alapterhelhetőség értéke szerint - a szerelési csoport ismeretében - a 10.1.
nnt a. 16 mm' keresztmetszetű vezeték alapterhelhetősége 87 A. En~e~ ~zat. ~ze­
táblázatból kiolvasható a szükséges vezető-keresztmetszet. vezetek keresztmetszete melegedés szempontJ'ából me f 1 l' a.apJan a
A kábelek hasonló elvek alapján méretezhetők, az egyes típusokra megállapított alapterhelh t' • (54 4 . g e e o, mert a szükséges
e oseg • A) kisebb a megengedettnél (87 A).
alapterhelhetőség és az alkalmazási körülmények figyelembevételével a kábelekre
meghatározott módosító tényezők alapján.
Feladatok

1. _M~~ora. szabv.á~y?s keresztmetszetű rézvezetékre van szükség egy 18 A áram-

10.4. Példák, feladatok erossegu, haromf~z1s~ ma.tor táplálásához, ha a hálózat vonali feszültsége 400 V a

Példák
mike~en~e~e(2tt 5feszultsegeses 3% és a motort a tápponttal 35 m hosszú vezetékek kö-
t ossze. , mm')

1. Egy 230 V névleges feszültségű, 10 kW teljesítményű ellenállás-fűtésű kemencét 2. Elle~őrizzük m~legedésre az !. feladat vezetékét, ha a környezeti hőmérsék­
50 m hosszú vezeték köti össze a hálózati tápponttal. A megengedett feszültségesés 3%. let 25 C, a vezetekeket falba süllyesztett védőcsőbe szerelik és a csőb k
Milyen keresztmetszetű rézvezetékre van szükség? ~e:ohtorlt dt~p(!Aáló
hár?mfázisú vezetékek vannak, a cső
közelében más ~:z~~:k
aa . vezetek megfelelő.)
(A vezeték faJ·1 agos ellena·11·asa 1, 75 · 10- Q·mm' .)
2
m
A fogyasztó áramerőssége a teljesítmény összefüggéséből (a kemence melegítése Ellenőrző kérdések
fűtőellenállással történik, amelyre cos<p= 1):

P=U·l, l=!._= IOOOOW 43,5A. 1. ;a~~~a~~ fel a leggyakrabban alkalmazott köpeny nélküli és köpenyes vezeték-
U 230V
2. i;1iben tér el a tömlővezetékek és a kiskábelek szerkezete?
A szükséges vezető-keresztmetszet:
3. Ertelmezzük a következő vezetékjelölést: H07V-U lxlümm"
4. Milyen szerkezetűek a 0,6/1 kV-os kábelek?
200·1 ' 75.10-2 Q·mm' ·43 , 5A·50m
.
A = _20_0_,·p'-·-1_·l m ~llmm 2
' Liu·UT 3%·230V 5. i;1ilyen szerkezetűek a közép- és nagyfeszültségű kábelek?
A választható szabványos keresztmetszet a 10.1. táblázat szerint: A„ = 16 mm •
2
6. Ertelmezzük a következő kábeljelölést: NYY-0 lx95 RM 0,6/lkV!
7. Hogyan méretezzük a vezetékeket feszültségesésre?
2. Ellenőrizzük melegedés szempontjából az 1. példa vezetékét, ha a környez 8. Milyen körülmények befolyásolják a vezetékek alapterhelhetőségét?
hőmérséklet 30 'C, a vezetéket csőbe szerelték, a csőben lévő áramot vivő veze
9. Hogyan határozzuk meg a melegedés szempontjából szükséges vezeték-kereszt
száma 2, az egymás mellett távolság nélkül, falon kívül szerelt csövek száma} metszetet? -
 ÜLVADÓBIZTOSÍTÓK
204 205

11. VILLAMOS VEZETÉKEK 11.1.1. D-rendszerű biztosítók

ÉS BERENDEZÉSEK Az elnevezésükben található D jelzés a hengeres biztosítóbetétek átmé -·'

A ·· k - , ,
1
fOJere uta .
1
nove vo nev eges aramerősségű betétek átmérője egyre nagyobb.
TÚLÁRAMVÉDELME A D-rendszerű biztosítók felépítését a 11.1. ábra szemlélteti.
AD-rendszerű biztosítók fő részei a következők.

Túláramon a vezetékek, berendezések névlegest meghaladó áramát értjük.
A túláram többletveszteséget, és így a megengedettnél nagyobb melegedést okoz.
A túláramok fajtái a következők:
• Zárlati áramok. Jellemzőjük, hogy a névleges áramot sokszorosan meghalad-
ják, a berendezést, a vezetéket nagyon rövid idő alatt megengedhetetlenül fel-
melegítik. A zá1lati áramok a vezetők között nagy erőket is okozhatnak, ame-
lyek hatására mechanikailag is károsodhatnak a vezetők, a berendezések.
• A névlegest viszonylag kismértékben meghaladó túláram, amely hosszabb
idő alatt képes a megengedettnél nagyobb melegedést okozni. Ilyen kelet-
kezhet, pl. egy motorban annak mechanikai túlterhelése következtében.
A vezetékeket és berendezéseket olyan védelemmel látják el, amely túláram esetén
lekapcsolja a veszélyeztetett vezetékszakaszt, berendezést.
Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű hálózatok és berendezések túláramvédel-
mének eszközei:
• az olvadóbiztosítók,
• a kismegszakítók (kisautomaták),
• az ikerfémes hőrelék,
• a termisztoros hővédelem,
• Bizt,os!t?aljzat, :mely háromféle kivitelben készül: beépítendő, hátsó csatla-
kozas~ e:
n;ells_o csat~akozású. A beépítendő kivitele olyan, hogy feszültség
alatt ~evo :esze1 megennthetők, ezért kell burkolat mögé elhelyezni. A há-
romfele aljzatot a 11.1. ábra szemlélteti.
Az aljzatokat úgy kell bekötni, hogy a hálózat felől jövő vezeték csatlakoz-
zon a kö:éppontba~ lévő érintkezőhöz, az aljzat menetes hüvelyére pedig a
fogyaszto berendezes csatlakozzon. Ezáltal csökkenthető a véletlen érintés-
ből származó áramütéses baleset lehetősége.
3 5
\"' 1 2
a) b) e)
11.1. ábra. D-rendszerű olvadóbiztosító
a) bi~tosítósz_erk:zet; b) hátsó csatlakozású aljzat; e) mellső csatlakozású aljzat
1 olvadobetét; 2 b1ztos1tófe1; 3 beépítendő biztosítóaljzat; 4 illesztőbetét; 5 vezetékcsatlakoztató-csavar;

• a kompakt megszakítók.
• Biztosítófej: a fémlemezből mélyhúzással készült, zsinórmenetű hüvelyt
porcelán fogórész veszi körül. A fejbe behelyezhető az olvadóbetét amellyel
együtt az aljzatba csavarható. '

11.1. Olvadóbiztosítók • Olvadóbetét: szerkezetét a 11.2. ábra szemlélteti.

Működésük a villamos áram hőhatásán alapul. Az ún. biztosítóbetétben lévő fém.
szál az átfolyó túláram hatására elolvad, és ezáltal megszakad az áramkör.
Az olvadóbiztosítók fajtái:
• D-rendszerű,
• nagyteljesítményű, másképpen késes biztosító.
A_he.nger alakú porcelántest két végén fém érintkezősapkák vannak, amelyek
kozott - a porcelántest belsejében - helyezkednek el a fém olvadószálak. Az
ol;adószálak körüli teret kvarchomok tölti ki. A vékonyabbik olvadószál -
n;ask~ppe~ segédszál - egyik vége, a névleges áramot jellemző színű, jelző­
t~csa~ tar~~· an;ely alatt egy kis rugó található. Ha a segédszál elolvad, a ru-
go a Jelzotarcsat lelöki. Ebből állapítható meg, hogy a betét kiolvadt. A
kvarchomok a szálak kiolvadásakor keletkező villamos ívet oltja el.
 VILLAMOS VEZETÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK TÚLÁRAMVÉDELME ÜLVADÓBIZTOSÍTÓK
206 207

amelyek bekapcsolásakor rövid ideig a névleges áramerősség többszöröse lép fel.

2 Ilyen berendezések pl. a kalickás forgórészű aszinkronmotorok, a transzformátorok.
Az olvadóbetéteken a névleges feszültségen és áramerősségen kívül feltüntetik a
késleltetett kivitelre utaló jelzést (!. a 11.2. ábrát). Az újabb gyártású betéteken az
3 1 ún. üzemi osztály és a védendő berendezés jelzését tüntetik fel.
Az üzemi osztály jelzései
4 7
a: részleges alkalmazhatóság,
g: teljeskfüű alkalmazhatóság.
A védendő berendezés jelzései
2 L: vezetékek,
M: kapcsoló készülékek,
R: félvezetők,
Tr: transzformátorok,
11.2. ábra. D-rendszerű olvadóbetét . _.
1 orcelántest· 2 fém érintkezósapka; 3 olvadószál; 4 segédszál; 5 Jelzotarcsa; B: bányászati berendezések.
p 6 ru~ó; 7 kvarchomok; 8 a kés letett kiolvadású betét jelzése Jelölési példa: gL - teljeskörűen alkalmazhaió vezetékvédő olvadóbetét.
A névleges áramerősségű tartós terhelést, elvileg végtelen ideig, kiolvadás nélkül
0 Illesztőbetét: rendeltetése a túlbiztosítás megakadályozása. A ~o:c~lántestbe
kell a betétnek elviselnie.
süllyesztett fém érintkező csavarban végződik, amelynek seg1t.se~evel_a be-
tét az aljzat legmélyebb pontján lévő menetes. furatb~n ro_gz1thet~. A_z A 10 A-né! nem nagyobb névleges áramú betétek a névleges áram 1,5-szeresét, a
illesztőbetét süllyesztékébe csak meghatározott nevleges aramu olvadobet~t nagyobb névleges áramúak a névleges áram 1,2-szeresét 2 órán keresztül kiolva-
érintkező csapja fér be, a nagyobb névleges áramú betété n_em-_Az .ol.':'ado- dás nélkül elviselik. A betétek kiolvadási ideje növekvő áramerősség mellett
betét érintkezési pontjai a fej menetes hüvelye és az illesztobetet kozott te- csökken. Erre vonatkozóan a gyártók a betétek kiolvadási jelleggörbéjét szokták
remtenek vezetői kapcsolatot. A biztosító méretei olyan?k, hc:_gy :ne~ztő­ megadni, logaritmikus léptékű koordináta-rendszerben, amely a betéten átfolyó
b t 't élkül ez a vezetői kapcsolat nem tud létrejönni. Az 1llesztobete_t latha- áramerősség függvényében a kiolvadási időt ábrázolja. A gyártási szórás követ-
t; ;el~lete a behelyezhető legnagyobb áramerősségű olvadóbetét szmJelzéc
2 keztében a jelleggörbe nem vonalszerű, hanem a kiolvadási sávot adja meg. Pél-
sével egyező színű. daképpen a 11.3. ábra a 10 A névleges áramerősségű gyors kiolvadású betét jel-
leggörbéjét szemlélteti.
Az olvadóbetétek névleges feszültsége 500 V. A betétek névleges áramerősségét é
színjelzését a 11.1. táblázat tartalmazza.) A 10 A-es, késleltetett kiolvadású betét jelleggörbesávja ettől jobbra eltolódva esik.
Hogyan használhatjuk a jelleggörbét? Állapítsuk meg, hogy mekkora áramerős­
AD-rendszerű olvadóbetétek névleges áramai és színjelzései. 11.1. táblázat, ség hatására olvad ki 1 másodperc alatt a 10 A-es betét! A 106 másodperchez tar-
2 4 6 10 16 20. tozó koordináta jelzővonal 19 A-né! metszi a bal oldali jelleggörbe határvonalat.
Névleges áramerősség, A
szürke Ez azt jelenti, hogy a betét kiolvadásához min. 19 A szükséges. A jobb oldali
Színjelzés rózsaszín barna zöld vörös
jelleggörbén 27 A olvasható le, tehát ekkora áramerősségnél biztosan kiolvad 1
Névleges áramerősség, A 25 35 50 63 80 másodperc alatt a betét.
Színjelzés sárga fekete fehér réz ezüst
Mennyi idő alatt olvad ki a betét 30 A hatására? A 30 A-es jelzővonal 0, 105 és 1,25
másodpercnél metszi a két jelleggörbe-határvonalat, tehát a kiolvadás legkisebb
Az olvadóbetéteket gyors- és késleltetett (más néven lomha) k.10Jvad'asu• kivite
01
ideje 0,105 másodperc, de biztosan kiolvad a betét 1,25 másodperc alatt.
készítik. A késleltetett kiolvadású betéteket olyan fogyasztók esetén alkalm~
 VILLAMOS VEZETÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK TÚLÁRAMVÉDELME
208 ÜLVADÓBIZTOSÍTÓK
209
!1;, s
3
10'
'- -- ·-- -- 4

lo'
- --

Typ 1.SE2
-
2
:/;s
250A
6
10'

101
t-
1

®A1atrla
SOOV2L 1
120kA
1
/
/7
IEC 259
~- 5
10'
·~

1-
1
10"

- _,_ ·-
2
- 1 -\-\- -
· - - '-- - - ~l.4. ábra. Nagyteljesítményű olvadóbetét
10· /,A I olvadószalak; 2 k.varchornok; 3 érintkczőkések; 4 jelz6tárcsa rugóval·
10° 10' 10' lo' 5 nlegfogókörmök; 6 segédszál; 7 porcelánház '

11.3. ábra. D-rendszerű, 10 A névleges áramú gyorskiolvadású betét A.nag~teljesítményű betétek 500 V névleges feszültsé űek - , -
áramkiolvadási idő jelleggörbéje m1g keszülnek. Zárlati megszakító-képességük 100 kAg , 6, 630dA nevleges <u-a-

A betéteknek 10 A névleges áramig 2,1-szeres, a nagyobbaknak 1,6-szeres névle-

. nagysagren 1g terjed
A na~ytelj~sílményű olvadó betétek kioldási karakterisztikáit a D-. d
teknel megismert mo'don a ct·Ja'k meg a gyártók. 1en szern bete-
.„ ,
ges áramerősségen, 1-2 óra időtartamú terhelés hatására ki kell olvadniuk.
A nagyteljesítményű biztosítók aljzata teljesen nyitott ezért csak , t kr,
Az olvadóbetétek érintkező sapkáit tilos huzallal átkötni, „patkolni", mert ezáltal · szerelhető. A szerkezetet a 11.5. ábra szemlélteti. , zar sze enybe
nem védik megfelelően a vezetékeket, ill. a fogyasztókat túláram ellen, sőt hatás'<
talaníthatjuk a berendezések érintésvédelmét is.
3
A biztosítókat mindig a hálózati fázisvezetékbe kell beiktatni. Kevés kivételtől el:
tekintve a nullavezetőbe tilos biztosítót bekötni.
AD-rendszerű olvadóbetétek zárlati megszakító-képessége viszonylag kicsi, 4-1. 4
5
kA. Nagyobb zárlati áramok esetén nagyteljesítményű (késes) biztosítót kell alka.
mazni. (Zárlati megszakító-képesség alatt azt a legnagyobb zárlati áramot értJ:
amelyet a biztosító üzemszerűen, meghibásodás nélkül képes megszakítani.)
2 -

11.1.2. Nagyteljesítményű (késes) olvadóbiztosítók

A nagyteljesítményű olvadóbiztosítók működési elvében megegyeznek a D-r,

szerűvel, szerkezetükben azonban jelentősen eltérnek azoktól. A legjelentőse?.
térés a lényegesen nagyobb ívoltó térfogatból és a benne lévő nagyobb men ·
gű kvarchomokból adódik. 11 ·5 · ábra. Nagyteljesítményű biztosító
A nagyteljesítrnényű olvadóbetétek vázlatos felépítését a 11.4. ábra szemlél I ~lva~~betét;_2 biztosítóaljzat; 3 vezeték csatlakoztató csavar;
4 rugós enntkczo; 5 az olvadóbetét behelyező és kiemelő fogantyú;
 VILLAMOS VEZETÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK TÚLÁRAMVÉDELME KISMEGSZAKÍTÓK (KISAUTOMATÁK)
210 211

A betétet feszültség alatt, de árammentes állapotban lehet a szigetelt kezelőfogan­
tyúval a foglalatba helyezni, ill. onnan eltávolítani.
Terhelés alatt a betét kiemelésekor keletkező villamos ív üzemzavart és bal-
esetet okozhat!
A fogantyút a kezelési művelet megkezdésekor kell az olvadóbetét kiálló körmei-
re csatlakoztatni, a művelet végén pedig onnan el kell távolítani. A jelzett okok nu-
att a nagyteljesítményű biztosítót csak szakképzett személy kezelheti.
11.2. Kismegszakítók (kisautomaták)
A kapcsoló működése az ábra szerint a következő. A szerkezetben a 2, 3 megsza-
kító érintkezővel soros kapcsolású a 4 gyorskioldó elektromágnes tekercse, és a
túlterhelés-védelmet biztosító 7 ikerfém. Zárlat esetén a 4 elektromágnes elmozdu-
ló vasmagja megbillenti a 6 kikapcsoló emelőkart, amely feloldja a 3 mozgó érint-
kezőt működtető rugót (a rugó a rajzban nincs ábrázolva), és ennek hatására az
érintkezők pillanatszerűen szétválnak.
A túlterhelés hatására a megnőtt áram melegíti a 7 ikerfémet, amely ennek követ-
keztében elhajlik a 6 kikapcsoló emelőkar felé. A bimetall végén lévő csap megbil-
lenti az emelőkart, és ekkor az érintkezők megint pillanatszerűen kikapcsolnak. Ki-
kapcsolt állapotban az 5 kapcsolókar alsó helyzetbe billen át. Ebből állapítható
meg, hogy a kapcsoló működött.
Különböző kioldási karakterisztikával készítenek kismegszakítókat, a védelmi fel-
adatnak megfelelően:

• a B jelleggörbéjű (régebben L) megszakítót vezetékek és kábelek védelmé-

A kismegszakítók olyan önműködő túláramvédő kapcsolók, amelyekben a re készítik,
túlterhelés elleni védelmet ikerfém (bimetall) biztosítja, a zárlati jellegű ára-
• a C jelleggörbéjű (régebbi jelölése G) nagy bekapcsolási áramlökéssel
mok ellen pedig elektromágneses gyorskioldóval védenek.
(5-10 !„) működő fogyasztók (pl. motorok, transzformátorok, higanygőz­
lámpák) védelmére alkalmasak,
Előnyük az olvadóbiztosítóval szemben, hogy a túláram okának megszüntetése
utfo, alkatrészcsere nélkül kézzel visszakapcsolhatók, és laikusok által is baleset- • a D jelleggörhével igen nagy ( 10-20 !„) bekapcsolási áramlökéssel működő
veszély nélkül kezelhetők. berendezések (pl. transzformátorok, kondenzátorok, fényszórók) védelmére
szolgál.
A kismegszakító vázlatos szerkezetét a 11.6. ábra szemlélteti.
A kioldási jelleggörbék a 11.7. ábrán láthatók.
2 1 A kismegszakítókat 400 V névleges váltakozó feszültségre készítik, egyenfeszült-
10
ségre azonban csak max. 60 V-ig alkalmazhatók. Névleges áramerősségük 6-125 A.
Zárlati megszakítóképességük max. l 0 kA. Villamos és mechanikai élettartamuk
névleges terhelésen, 2· 10' kapcsolás.
B 16 A
-400V A kismegszakítókat 1, 2 és 3 pólusú kivitelben készítik.
l 60001 A kismegszakítókon feltüntetett adatok a 11.6. ábra példája alapján:
U,-400V
• a jelleggörbe: B
• névleges áramerősség: 16 A
• névleges feszültség: -400 V
• névleges szigetelési feszültség: u,-440 v
~--
• a zárlati megszakítóképesség amperben: 1 6000 1
1

11.6. ábra. Kismegszakító .·

J csavaros vezetékszorító; 2 álló érintkező; 3 mozgó érintkező; 4 gyorskioldó clektron1ág~-
5 kapcsolókar; 6 kikapcsoló en1el6kar; 7 ikerfém; 8 flexibilis vezeték; 9 ívoltó kan1ra; 10 ad;'
 VILLAMOS VEZETÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK TÚLÁRAMVÉDELME TERMISZTOROS HŐVÉDELEM
212 213

LI N

--1--1-1-l-++IH+--+-IH-l-1-+-H
48 HR

f---'\·+\-'f-1-+t-ljl+!--- ~ -1-Hi-H+I
\
l--~"1-+-+-l-+l+l--~-0-F -

11.8. ábra. Mágneskapcsoló ikerfémes hőrelével

HR jelű a főáramkörben lévő ikerfém és a vezérlókörbcn a hórelé nyitó érintkezője

A hőreléket néhányszor 0, 1 A-tól néhányszor 100 A áramerősségre készítik. Egy-

egy relé ezen
, belül egy viszonylacre szűk áramtartományt fog át , pi . O, 3-0 , 45 A -1g,
·
I
10·' +---1-- 1 !,
:-5-36 _A~rg, 290-432 A-ig. Néhányszor 10 A áramerősség felett az ikerfémeket
1 2 3 s 10 20 30 100
aramvaltokon keresztül fűtik.
11.7. ábra. Kismegszakítók kioldási jelleggörbéi

11.4. Termisztoros hővédelem

11.3. lkerfémes hőrelék
Ikerfémes hőreléket villamos berendezések - elsősorban villamos motorok - túl-
terhelés-védelmére készítenek, háromfázisú mágneskapcsolókhoz modul rendszer-,
ben illeszthető kivitelben.
Az ikerfémekre, hőálló szigetelés közbeiktatásával, néhány menetű fűtővezeté.,
ket tekernek. Ezt a fűtőszálat sorosan kapcsolják a védendő berendezéssel. A .
ikerfémet így a védendő berendezés árama melegíti. Túláram esetén a bimctál
elhajlik, és ezáltal egy érintkezőt nyit, amely megszakítja a mágneskapcsoló t
kercsének gerjesztőáramát.
Az ikerfémes hőrelével kombinált mágneskapcsoló kapcsolási vázlata a 11.8.
rán látható.
Az ikerfémes hőreléket többféle áramintervallumra készítik. A védendlí.,
rendezéshez olyan áramtartományú hőrelét kell választani, amely magá
foglalja a berendezés névleges áramát. A hőrelén ezt a névleges áramot.
beállítani.
Elsősorban villamos motorok túlterhelés elleni védelmére használják.
A motorok te~ercsel~sébe - a gyártás során - PTC termisztorokat építenek be. A
motor tekercsenek tulmelegedése következtében jelentősen megnövekszik a ter-
misztor: ellenáll~s~ (1. a 9.15, ábrát). Ezt az ellenállás-változást használják fel a mo-
torok kikapcsolasara.
A védelem kapcsolási vázlatát, Mromfázisú motor esetére, a 11.9. ábra szemlélteti.
~ l'.áro?1fázisú motor minden fázistekercsébe beépített termisztorok soros kapcso-
lasan, es az Rv változtatható ellenálláson keresztül a HV hővédelmi relé tekercse a
TR transzfom1át01rn kapcsolt egyenirányítóra csatlakozik. 'A hővédelmi relé HV
záróérintkezője a K mágneskapcsoló tekercsével van soros kapcsolásban.
A kapcsolás működése:
Az NB bekapcsoló nyomógomb működtetésének hatására a TR transzformátoron
ke;esztül gerjesztést kap a HV relé tekercse. Ekkor záródik a HV érintkező is, a K
magneskapcsoló bekapcsolja a motort. Ha a motor bármelyik fázistekercse túlme-
legszik,_ a beépített termisztor ellenállása nagyságrendileg megnövekszik, ezáltal a
HV rele tekercsén folyó áram olyan mértékben lecsökken, hogy a relé kikapcsol.
 VILLAMOS VEZETÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK TÚLÁRAMVÉDELME KOMPAKT MEGSZAKÍTÓK
214 215

Ekkor megszakad a K tekercs ge1jesztése, a mágneskapcsoló leválasztja a motort A megszakítókhoz modulszerűen segédérintkezők is csatlakoztathatók.
a hálózatról. Az újbóli bekapcsolás csak a motor lehűlése után lehetséges. A kompakt megszakítók elvi felépítése és működése lényegileg megegyező a
LlL2L3 L1 N kis-megszakítókéval, a nagyobb megszakító-képesség miatt azonban robosztu-
sabb kivitelűek.

rn~IB~'~ .e NB NI< HV
A kompakt megszakítókat 1000 V-nál nem nagyobb váltakozó feszültségre és
500 V-ig egyenfeszültségre készítik, 3 vagy 4 pólusú kivitelben. Névleges á.ra-
muk 16-1250 A-ig terjed. Zárlati megszakító-képességük 20-100 kA-ig te 1jeclő
K-I -2 -3 tartományba esik, növekvő névleges áramhoz egyre nagyobb értékek tartoznak.
I<--l
Mechanikai élettartamuk 3·10'-10', villamos élettartamuk 10'-5·10' kapcsolás, a
nagyobb névleges áramhoz tartoznak a kisebb értékek.
U! V! W!
Egy 125 A névleges áramerősségű, General Electric gyártmányú kompakt megsza-
kító kikapcsolási jelleggörbéje látható a 11.10. ábrán.

101
1-1-- r--= -
---f--- - - ------t--+-·H-1--1
----------
! o' - -e\:= -- -~ - ci=l===l:=t±~ffi~·ft~
11.9. ábra. Termisztoros hővédelem =-\-=~-=== - „==~===~
JO' -~--=~-=,===:-:=='=::.=-
Az R változtatható ellenállás a HV relé körében folyó áram optimális beállítását !------\ -- - - -~=1- ---~ ~ ~~ '=:.

teszi 'Iehtővé. - - - --~ -----·--f.-

101 -======-::=--..::.=~t-s
--r-- ----
- =::::::r---=... -
---"'--r-J+i-~-1·- -- --
- - - -"'\- -1-----
10'' ~==l=l=l~HI:--+--- - - - - - -
________ s --- ---~-·-

11.5. Kompakt megszakítók ------ -·-·------ !-- -

--------- ·--- --
W'
A kompakt megszakítók nagy zárlati áramú (nagyobb mint 10 kA) fogyasztói há-
lózatok gyors lekapcsolására valók.
A kompakt elnevezés arra utal, hogy a megszakító többféle védelmi lehetőséggel
rendelkezik. Ezek:
-----i-- ---·J·H·--t-t-H-+-1
.- . l
• zárlati gyorslekapcsolás elektromágneses működtetéssel, 10·3 l,
• ikerfémes túlterhelés-védelem, 2 4 6 8 10 20 40 60 100
• feszültségcsökkenési kikapcsolás. 11.10. ábra. 125 A névleges áramú kompakt megszakító kioldási jelleggörbéje
A megszakító kézzel vagy motoros működtetéssel is be-, ill. kikapcsolható. "'
Az ikerfémes és a feszültségcsökkenési kioldó, valamint a motoros be- és kik~:
csoló szerkezet modulrendszerben illeszthető a megszakítószerkezethez. Eze ·
modulok külön is rendelhetők.
216 VILLAMOS VEZETÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK TÚLÁRAMVÉDELME
Ellenőrző kérdések Új szakkifejezések
1. Mit értünk túláramon és milyen fajtáit különböztetjük meg? Milyen kedvezőt-
len hatásaik vannak a villamos hálózatokra és a fogyasztói berendezésekre?
2. Milyen fő részei vannak a D-rendszerű olvadóbiztosítónak?
3. Mi a feladata az illesztőbetétnek a D-rendszerű olvadó biztosítóknál?
4. Milyen módon működnek az olvadóbetétek?
5. Milyen fő szerkezeti egységekből épülnek fel, és hogyan működnek a kis-
megszakítók? Milyen jellemző műszaki adataik vannak? admittancia, 98
6. Hogyan működik a mágneskapcsolókkal összeépített túlterhelés-védelem? áramgenerátor, 38
áramosztó, 25
7. Hogyan működik a villamos motoroknál alkalmazott termisztoros
hővédelem? áramrezonancia, 105
8. Milyen védelmi funkciókat képesek ellátni a kompakt megszakítók? aszinkronmotor, 143
9. Miben hasonlítanak, miben különböznek a kompakt megszakítók és a kis- billenőnyomaték, 147
megszakítók? Coulomb törvénye, 48
10. Milyen jellemző műszaki adataik vannak a kompakt megszakítóknak? csillagpont, 116
delta-kapcsolás, 117
effektív érték, 88
elektrolitikus középérték, 88
elektrolízis, 43
fajlagos ellenállás, 17
fázis, 90
fázisfeszültség, 116
fázisjavítás, 106
fázistényező, 97
fázisvezető, 116
félvezető, 11
feszültséggenerátor, 38
feszültségrezonancia, 102
főfázis, 150
frekvencia, 87
hatásfok, 41
hatásos teljesítmény, 108
hiszterézishurok, 71
217
ikerfém, 185
impedancia, 97
indítónyomaték, 147
induktív vezetőképesség, 98
induktivitás, 79
Joule törvénye, 42
kapacitív vezetőképesség, 100
koercitív erő, 71
kollektor, 152
kölcsönös indukció, 76
körfrekvencia, 88
látszólagos teljesítmény, 108
mágneses fluxus, 64
mágneses gerjesztés, 65
mágneses indukció, 63
mágneses térerősség, 66
meddő teljesítmény, 108
mozgási indukció, 76
nyugalmi indukció, 76
önindukció, 76
örvényáram , 83
párhuzamos kapcsolású kondenzátor, 59
periódus, 87
periódusidő, 87
permanens mágnes, 62
remanens indukció, 71