Forrás: http://www.doksi.

hu

A bőr egészsége
B tétel
Tétel:
A bőr felépítése és funkciói. A napozás egészségtani változásai. Anyajegy, szemölcs, mitesz-
szer, pattanás- mi ezekkel a teendő? A bőr gombás megbetegedései. Égési sérülések és ellátá-
suk. Melyek az evolúció során kialakult nagyrasszok, mi az értékük?
Az emberi bőrnek három rétege van: hámréteg, irha, bőralja. A bőr legkülső, legvé-
konyabb rétege a hámréteg, amelyet többrétegű elszarusodó laphám alkot. Ez a réteg nem tar-
talmaz ereket, idegeket. A felső sejtsorok pusztulnak, az alsó sejtsorok osztódnak. Funkciója:
véd a napsugárzástól, kórokozóktól, kiszáradástól. Napsugárzás hatására a fokozott
pigmenttermelés a hám alsó rétegében történik.
A hámréteg alatt található az irha, melyet rostos kötőszövet alkot. Sok eret és ideget
tartalmaz, melynek funkciója, hogy táplálja a hámszövetet is. Itt találhatók azok a
pigmentsejtek, melyek a bőr alapszínét okozzák. Itt találhatók a verejtékmirigyek, faggyú-
mirigyek és szőrtüszők (részei: szőrhagyma, szőrszál). A faggyúmirigyek váladéka a szőrtü-
szőbe kerül, így jut el a bőrfelszínre. A faggyú védi a bőrt a kiszáradástól, védi a víztől.
Az erek és idegek felelnek a hőszabályozásért. Hidegben az erek összehúzódnak, a ve-
rejtékezés megszűnik, melegben az erek kitágulnak, a fokozott verejtékezés következtében
hűl a test.
A bőralja zsíros kötőszövet, mennyisége testtájanként eltérő. Funkciója: tápanyagot
raktároz, hőszigetel, mechanikai védelmet nyújt.
Az emberi bőr feladata:

− Elhatárolja a testet a külvilágtól

− Biztosítja a kapcsolattartást
− Véd a kiszáradástól, napsugárzástól, kórokozóktól
− Hőszabályozásban fontos

Leggyakrabban a bőrünket éri baleset, ez lehet: égés, forrázás, lúg- vagy savmarás.
Ezek következtében seb keletkezik. A seb ellátásakor a legfontosabb szempont a fertőzés
megakadályozása. A seb környékét kifelé tartó mozdulatokkal, fertőtlenítő folyadékkal (pl.
jódos, sebbenzines géz) letöröljük. Sebbe nyúlni, azt tisztítani tilos!
Égés vagy forrázás esetén meg kell állapítani, hogy milyen fokú az égés. Az elsőfokú
égést bőrpír és erős fájdalom jelzi. A másodfokú égés hólyagképződéssel jár. Harmadfo-
kú égésnél az égés helye elfehéredik, elszenesedik, a szövetek elhalnak. (9% már halálos)

1
Forrás: http://www.doksi.hu

A bőr egészsége
B tétel
Égés esetén 15-20 percig hideg vízzel kell hűteni az égett felületet. Sav- vagy lúgmarásnál a
sebet tejjel vagy bő vízzel kell kiöblíteni. Zsírral, olajjal ne kenjük!
A mitesszer és a pattanás főként kamaszkorban jellemző. Legtöbbször túl zsíros bőrön
fordul elő fokozott faggyútermelés következtében. Az elpusztult hámsejtek faggyúval ke-
verednek és a bőr felszínén fekete pont formájában jelennek meg. Amikor a szőrtüszőbe
gennykeltő baktérium jut, pattanás alakul ki. Ez legtöbbször magától kiürül és heg nélkül
gyógyul. A mitesszeresség mértéke csökkenthető hámlasztó és gyulladáscsökkentő kenő-
csökkel, ill. oldatokkal, fertőtlenítő hatású szappanok használatával. Kerülni kell a zsíros, ola-
jos, fűszeres ételeket. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt és rostban gazdag ételeket.
Túlzott mértékű pattanás esetén bőrgyógyászhoz, ill. kozmetikushoz kell fordulni. Célszerű
kamillás gőzölést csinálni, mert gyulladáscsökkentő hatása van.
Gyakori bőrbetegség a gombásodás. Ezek az élősködők ott telepednek meg, ahol a test-
felületek egymáshoz érnek (ujjak köze, hónalj, lágyék hajlataiban). A gombásodást jelzi a
viszkető pír, szélein hámló, kör alakú folt vagy felszakadozó hólyagok. Gombásodás ese-
tén bőrgyógyászhoz kell fordulni. Megelőzése:

− Testhajlatokat szárazra kell törölni

− Személyes használatú tárgyakat nem szabad cserélgetni egymás között
− Rosszul szellőző lábbelit nyáron nem használni
− Cipőnket ápoljuk, szellőztessük
− Uszodában a közösségi higiéniát megtartani

A rühösséget rühatkák idézik elő, a bőr felszínén vagy közvetlenül alatta élnek és fo-
lyamatosan lelökődő bőrsejtekkel táplálkoznak. A nőstény rühatka járatot mélyeszt a bőrbe, s
ott lerakja petéit. Ekkor jelentkeznek a rühesség tünetei. A petékből kikelő lárvák kirágják
magukat a bőr felszínére, s ott kifejlett atkákká érnek. Tünetei: vékony vörös vonalak, majd
vörös kiütés jelenik meg a testen, főként könyöktájon, lábfejen, bokán, csuklón, ujjak
között. Ez viszket, de kenőccsel gyógyítható.
A szemölcsöt vírus okozza. Leggyakoribb a kézujjakon, a kézháton, ill. a tenyéren,
de máshol is előfordulhat. Néha elmúlik magától, de célszerű orvoshoz fordulni. Az orvos ka-
paró vagy elektromos tűvel égeti ki a szemölcsöt. Az öregedés jelei közé tartozik az ún. futó-
szemölcs. Az anyajegyek festékes esetleg szőrszálat is tartalmazó kiemelkedések. Óvni kell
őket a sérülésektől, ha növekedni kezdenek azonnal forduljunk orvoshoz mert bőrdaganat ki-
indulási alapjai lehetnek.

2
Forrás: http://www.doksi.hu

A fogak
B tétel

Tétel:
Ismertesse a fog részeit, a gyermekkori és a felnőtt fogképletet. Hogyan alakul ki a
fogszuvasodás, hogyan előzhető meg, mi a kezelés módja? Mi a szájápolás higiéniája? Mi a
jelentősége a fogorvosi szűrővizsgálatnak? Milyen ásványianyagok és vitaminok szükségesek
az egészségek fogak kialakulásához? Milyen forrásból juthatunk hozzá?

Az emberi fogazat (latinul dens) felnőttkorban 32, gyermekkorban 20 db ( tejfogak)

fogból áll. A f ogsort fognegyedekre osztottuk: jobb alsó, jobb felső, bal alsó, bal felső.
Középen a két metszőfog, mellette a szemfog, majd a kisörlők és végül a nagyörlők, -melyek
csak felnőtt korban jönnek ki. Képletesen: 3212│2123

A fogak a fogmederben ülnek. Harapáskor a felső fogsor előrébb áll. A metsző és

szemfogak egygyökerűek, az örlők pedig háromgyökerűek. Rögzítésükről a gyökérhártya és
a fogíny gondoskodik. Több gyökér esetén a foggyökér.
A fogíny felett lévő részt koronának nevezzük. A f ogmederben t alálható r ész a
gyökér, az íny felső széle és a fogmeder közötti rész a fognyak. A kor onát zománc rét eg
borítja ( testünk l egkeményebb s zövete). A z ománc al att t alálható a dentin. B elsejében-a
fogüregben- sok i deg fut ö ssze, ez ek al kotják a fogbelet. A f og g yökerét cement borítja
(csontszövet), kevésbé ellenálló.
A p épes cu kros ét elektől lepedék képződik, valamint a nyálból kicsapódó sók is
elősegítik a lepedékképződét. Így baktériumok szaporodnak e l, m elyek savas an yagot
termelnek. Ez feloldja a zománcot, majd a dentint kezdi bontani: a fog szuvasodik. Ezért az
evés u táni fogmosás nagyon f ontos, va lamint hog y fél é vente rendszeresen j árjunk
fogorvoshoz, ha pedig lyukat talál, minél előbb tömessük be, mert ha lyuk megnagyobbodik
gyökérkezelésre l ehet s zükség, va gy l egrosszabb e setben ki ke ll húzni a f ogat. Ilyenkor
minél előbb pótolni kell a fogat. Ha pedig valaki hajlamos a fogkőképződésre, célszerű
fogorvos segítségét kérni. Fontos a rendszeres napi többszöri fogmosás.
Az eg észsége fogazat k ialakulásához h ozzá j árul a h elyes t áplálkozás, a s zükséges
ásványi anyagok, vitaminok megfelelő bevitele a szervezetbe. Valamint a cukros, pépes ételek
kerülése. F ontos a kalcium, me lyet le ginkább a te jtermékekben ta lálunk me g ille tve
különböző kalciumkészítményekben. A kalcium bevitel és a rendszeres fogorvos látogatás
különösen f ontos várandós k ismamák számára, mert a magzat fejlődése során az anyától
vonhatja el a csontképzéshez szükséges kalciumot stb. és az anya foga könnyen károsodhat.
Fontos még a fluor, a D- vitamin( állati eredetű zsiradékok) és a B2 vitamin ( tej, sajt, tojás,
hús) a fogképzés szempontjából.
Forrás: http://www.doksi.hu

A látás egészségtana
B tétel

Tétel:

Ismertesse a szem részeit, magyarázza működését! Mi a rövidlátás és a távollátás oka, hogyan

korrigálhatók? Mi a szürke- és a zöld hályog lényege?

A látás érzékszerve a s zem. Belsejében nagyszámú fényérzékeny receptor található,

de a s zem felépítésében nem csupán ezek vesznek részt. Az ínhártya egy erős kötőszövetes
burok, m elyhez hoz zákapcsolódnak a szemmozgató i zmok ( 3 p ár). Ennek f unkciója a
védelem. Előre a szaruhártyában (fénytörő közeg) folytatódik. A kötőhártya az üvegtestet
rögzíti. Az érhártya a szemet táplálja. A pigmentréteg hozzátartozik, ez az ideghártya felé
eső részen van. A szem elülső része felé eső része a szivárványhártya, amely a pupillát zárja
körül. A sugárizom gyűrű alakban körülveszi a szemlencsét, am elyhez lencsefüggesztő
rostokkal kapcsolódik. Ez vá lasztja ki a v íztiszta csarnokvizet (fénytörő). A z i deghártya
(retina) a legbelső réteg, mindenkinek m ás m intázatú. A sárgafolt az éleslátás h elye
(kicsinyített, f ordított á llású kép), a vakfoltban n em t alálhatók r eceptorok - a
kétnyúlványú id egek itt lé pnek k i, min t látóideg (II.). Az üvegtest fontos fénytörő közeg.
Járulékos s zervek: szemhéjak, kötőhártya, könnymirigyek (lizozin - fertőtlenítő, baktérium
sejtfalát bontja le), szemmozgató izmok.

A látás folyamatában a fénysugár különböző fénytörő közegeken keresztül éri el az

ideghártyát. A belépő fényt elsőként a szaruhártya töri meg. A szaruhártya és a csarnokvíz
törésmutatója megegyezik, ezért itt nem törik meg a fény. A lencse előtti pupilla kör alakú
nyílásának tágassága szabályozza a beengedett fény mennyiségét (fény - szűk, sötét - tág).
A mögötte elhelyezkedő rugalmas szemlencsébe érve törik meg másodszor a fény. A fény
harmadszor a l encse é s az ü vegtest h atárán t örik m eg, ú gy, h ogy a f énysugarak az
ideghártya s árgafoltján e gyesüljenek. A s zembe k özeli és t ávoli t árgyakról egyaránt
érkezhetnek f énysugarak. A nyugvó s zem végtelenre v an b eállítva - sugárizom el lazult,
lencse lapos. Közeli tárgy - sugárizom összehúzódott, lencse domború.

Fénytörési hi bák: rövidlátás - szaruhártya erősebben tör vagy a szemtengely

hosszabb, í gy a fénysugarak k orán e gyesülnek, j avítása s zórólencsével ( -); t ávollátás -
szaruhártya k evésbé t ör vagy a s zemtengely r övidebb, így a s ugarak a r etina m ögött
egyesülnének, javítása gyűjtőlencsével (+).

A rece ptorok működése: A -vitamin d ehirogénezése --> ci sz-retinál, e hhez ops zint
adva keletkezik a cisz-retinál-opszin (rodopszin), mely fény hatására transzretinállá alakul. Az
ideghártyára érkező fény ingerületbe hozza a látás receptorait a pálcikákat é s a
csapokat. A pálcikák hosszúak, he nger a lakúak, számuk 100 -120 m illió s zemenként.
Szerepük a fény- és árnylátás, kontraszt- és kontúrérzékelés. Számuk a sárgafolttól kifelé
nő, m ajd c sökken. F ényérzékeny anyaga a r odopszin. M ár e gy f otonra i s r eagálnak. Több
pálcika kapcsolódik egy bipoláris idegsejthez. A csapok rövidek, kúp alakúak. Számuk 5-
6 m illió s zemenként. S zerepük a színlátás, é leslátás. A s árgafoltban csak e zek v annak,
számuk előrefele csökken. Fényérzékelő anyaguk az iodopszin. C sak 7-8 f otonra r eagálnak.
Egy c saphoz e gy bipoláris i degsejt k apcsolódik. A cs apok és p álcikák a beérkező
fotonokat felvéve, e nergiájukat e lektromos i mpulzussá al akítják, melyet a r eceptor
sejttest részének membránja vezet a szinaptikus végződésekig. A r eceptorokról az érző
neuronokra k erül a z i ngerület, e zeknek rostjai al kotják a l átóideget. A talamusz előtti
Forrás: http://www.doksi.hu

A látás egészségtana
B tétel

területen a látóidegek részlegesen átkereszteződnek. A talamuszban előzetes feldolgozás

után már látópálya a neve. A látókéreg a nyakszirtlebenyben található.

Annak érdekében, hogy látásunk ne romoljon minden nap tehetünk valamit. A televízió, a
számítógépek monitora tartós, közelről nézése nagyon megerőltető a szem alkalmazkodó
rendszere s zámára. H a v alakinek ne m t ökéletes a l átása f ontos, hogy ez t m egfelelő
szemüveggel korrigálja.

Az árpa a s zem f aggyúmirigyének gyulladása. A kancsalság a s zemmozgató iz mok

rendellenessége: a s zemmozgató i zmok v agy n em el ég h osszúak v agy es etleg az eg yik
görcsösen összehúzódik. A szürke hályog sok idős ember betegsége: a szemlencse lassanként
átlátszatlanná válik. Amikor a folyamat már előrehaladottá válik a „szürke hályog beérik”. A
zöld hályog nincs összefüggésben a szürke hályoggal. A zöld hályog esetében: a csarnokvíz
kóros f elszaporodása a szem be lsejében növe li a n yomást. E nyhébb e setben a s zaruhártya
rétegeit e gymáson el csúsztatja, és em iatt a s zaruhártya a f ehér f ényt színeire b ontja: a
fényforrások körül a beteg színes gyűrűket lát. Erős szem- és f ejfájást o kozhat. A
farkasvakság a szürkületi vakságban szenvedők betegsége, A-vitamin hiány is okozhatja.
Forrás: http://www.doksi.hu

A mozgás egészségtana
B tétel

Tétel:

A g erincoszlop f elépítése, b etegségei, és ez ek o kai. A cs ont kémiai ö sszetétele és s zerkezete,

változása az életkorral és a m ozgással. M iért gyógyul sokkal lassabban a c sonttörés, mint a
vágott seb. Az izület részei és az izületi gyulladás. A ficam és a r ándulás összehasonlítása. A
csipőficam és szűrése. A rendszeres testmozgás jelentősége a betegségek megelőzésében.
Edzéstípusok.

A mozgásszervrendszer paszzív része a csontváz, aktív része a hozzá tapadó izomzat.

A csontokat kívülről a csonthártya borítja, külső rétegét csontszövet védi, beljebb található
az üreges szivacsos állomány ( nagy teherbírású, de könnyű). Üregeit a vörös csontvelő tölti
ki ( vörösvérsejtek képzése itt történik). A végtagok csontjainak középső részét a velőüreg
tölti ki, amelyben a sárga csontvelő található. A csontnak nagyon keménynek és szilárdnak
kell l enni, ug yanakkor rugalmasnak. A ke ménységet a kalcium- foszfát adja, a
rugalmasságot pe dig e gyéb szerves an yagok. A csont nem tömör szerkezetű, csak külső
részén va n vé kony tömör réteg. A csontváz a szervezet élő része, terhelés megváltozásával
változik.
A c sontváz a f ej, a t örzs é s a vé gtagok r észére t agolható. A t örzsvázat a g erincoszlop, a
bordák, és a m ellcsont alkotja. A gerincoszlop csigolyákból é pül f el, ez ek e gymás f ölött
sorakoznak és közöttük porckorongok találhatók. Az egymást követő csigolyalyukak hozzák
létre a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő húzódik. A gerincoszlop négy részre
tagolható: nyaki, mellkasi, ágyéki, keresztcsonti szakasz.

Két cs ont mozgatható k apcsolata az i zület. A cs ontvégeket az izületi s zalagok

tartják. A csontok izületi felszínét porc borítja, amely kemény szövet és sima felületet képez.
A ké t por cfelület köz ött f olyadék v an, a z izületi n edv. E z c sökkenti a por cfelületek
súrlódását. Az izületi t ok megakadályozza az i zületi n edv el folyását és t ermeli az t. Az
izületek típ usai: hengerízület (térd), tojásízület (csukló), nyeregízület (hüvelykujj),
gömbízület (csípő). Ha a z i zület ké t c sontja ki ssé e ltávolodik, a s zalagokat m eghúzza, de
visszaugrik a helyére, akkor beszélünk rándulásról. Ha viszont az izületi szalagok egy része
elszakad és az izületi tok is megsérül, akkor az izületi nedv elfolyhat, ez tokszalagszakadás.
Lassú anyagcseréjű szövetek, ezért lassan gyógyulnak.
A cs ont s érülése m ég a törés, ami s zintén la ssan g yógyul, mert a cs ont anyagcseréje n em
olyan gyors, ezért lassabban gyógyul mint egy vágott seb.
A cs igolyákon felfelé 2 -2 iz ületi n yúlvány van, ha s ok ki csi í zület a pró e lfordulása
összeadódik, az egész gerinc elfordulhat, elhajolhat.(főleg növekedés közben, sokat ülő, vagy
egy testhelyzetben tartó embereknél fordul elő). Ekkor beszélünk gerincferdülésről, va gy
rosszabb e setben, púposságról. Melyeknek ne m c sak esztétikai hi bája va n, h anem t artós
hátfájást, vagy akár később bénulást is okozhat. Tornával kell egyensúlyozni!
A c sigolyatestek köz ött ke mény és r ugalmas porckorongokat t alálunk. A por ckorongok
kemény kötőszövetes tokjának a sérülésekor a porckorong, lágyabb, belső anyaga
kitüremkedik, ez a porckorongsérv.
A medencecsonton lévő, homorú, félgömb alakú izületi vápába ízesül a combcsont kerek feje.
Ha az izületi vápa pereme nem elég magas, akkor a combcsont kifelé kiugorhat a helyéről, ez
a csípőficam. M ely l eggyakrabban lánycsecsemőknél fordul elő, és fontos a mielőbbi
észrevétel, hogy járás előtt rögzítsük.
A leggyakorib sérvfajta, az úgynevezett lágyéksérv.
Forrás: http://www.doksi.hu

A mozgás egészségtana
B tétel

A csont növekedése során nagyon fontos a megfelelő kalciumion táplálékkal való felvétele,
és a foszfátion is. Nagyon fontos a D- vitamin is, és a pajzsmirigy kalcitonin nevű hormonja
is.
Az öregedés során a csontfaló sejtek működése fokozódik, ezáltal a csontok vékonyabbak,
könnyebbek, törékenyebbek lesznek. Így különösen gyorsan fejlődik ki a csontritkulás idős
nőkben, klimax után.
A rendszeres t estmozgás nagyon f ontos, ne m c sak m ozgásszervrendszerünk e gészségének
megőrzése szempontjából, hanem más területek szempontjából is. Hiszen a mozgás összefügg
a keringési b etegségekkel, az immunrendszert erősíti stb. T ulajdonképpen 3 f éle
edzéstípusról beszélünk, de ezek a gyakorlatban nem különülnek el ol yan élesen: erőnövelő
(növeli az izomtömeget) állóképességet f okozó (fejleszti a tüdőt, a szívet, az izomban az új
erek képződését segíti, a csont, az ín, a szalagok szerkezetének átépülését váltja ki) ügyességi
edzés (leginkább m ozgáskoordinációt, a z i degrendszert e dzi). A hi rtelen é s t úl g yors
izomnövelés sérüléseket okozhat, mert nem arányos a csontok, erek stb. fejlődése az izom
növelésével. A m ozgás s zervrendszere a legplasztikusabb szervrendszerünk, m ozogjunk
minél rendszeresebben, hogy megőrizzük testünk, lelkünk egészségét.
Forrás: http://www.doksi.hu

A szív és a keringés
B tétel

Tétel:
A szív felépítése és működése. A koszorúerek feladata, elzáródásának következményei. Mi a
vérnyomás, mennyi a normális értéke? Milyen eltérések vannak, mi ezek oka és következmé-
nye? Mi az érelmeszesedés és a trombózis? Mi a kialakulásuk oka, hogyan előzhető meg?

Az anyagszállítási feladatokat a szervezetben elsősorban a vérkeringési rendszer látja el.

Az ember keringési rendszere a szívből, a szívből kifelé vezető artériákból, a szív felé vezető
vénákból, valamint a nagyereket összekötő kapillárisokból áll. A keringési rendszerben áram-
ló testfolyadék állandó mozgásban van, ezt az áramlást a szív hozza létre. Összehúzódásával a
vért mozgásba hozza, és az áramlást billentyűi segítségével egyirányúvá teszi.
A keringési rendszer központja a szív. Falát nagyrészt szívizomszövet építi fel. Kívülről
szívburok, belülről szívbelhártya burkolja. A szív táplálását a szívből kilépő érből, az aortából
eredő két koszorúér látja el. Hajszálereikkel behálózzák a szívizomszövetet, amelynek jó vér-
ellátásra van szüksége az állandó erőkifejtéshez. A vénás vért a szív visszerei szállítják. A
szív falában szívizomszövet található, mely harántcsíkolt iz omrostokból áll; ezek e gymással
összefüggő hálózatot hoznak létre. A szív működésének alapja a szívizomzat ritmusos ösz-
szehúzódása és elernyedése. Az összehúzódások és elernyedések nem egy időben terjednek ki
az egész szívre, hanem a két pitvar, majd a k ét kamra egymást váltva végzi ezt a m ozgást. A
szív összehúzódásait önálló ingerképző rendszere hozza létre, mely módosult szívizomrostok-
ból áll. Ennek elsődleges központja a jobb pitvar falában lévő szinuszcsomó. Ha a szívben az
inger elég erős ahhoz, hogy összehúzódást váltson ki, akkor az összehúzódás a pitvarok, illet-
ve a kamrák minden rostjára ráterjed. A szívizomzat ingerelt része tehát vagy ernyedt állapot-
ban van, vagy teljes tömegében összehúzódik.
A szívizom összehúzódása közben ingerelhetetlen. Így tartós összehúzódás nem alakul-
hat ki benne, csak egymást követő összehúzódások sorozata. A szívműködés közben elektro-
mos potenciálváltozás keletkezik. A potenciált műszerrel mérni lehet. A potenciálváltozást
bemutató diagram az elektrokardiogram (EKG). Az egészséges felnőtt ember szíve percen-
ként és nyugalomban 72-szer húzódik össze. A bal kamra egyetlen összehúzódással kb. 70 ml
vért juttat az aortába. A nyugalmi keringési perctérfogat tehát mintegy 5 liter vér. Ez fizikai
munka hatására többszörösére növekedhet. Munkavégzés közben nemcsak az összehúzódások
száma, hanem az egy összehúzódás alkalmával továbbított vér mennyisége is megnő.
A s zív ür egrendszerét a szívsövény hosszanti i rányban j obb és ba l s zívfélre os ztja.
Mindkét részben egy-egy pitvart, illetve kamrát különböztetünk meg. A jobb pitvarba a test
felől érkező gyűjtőerek hozzák vissza az elhasznált vért. A bal pitvarba a tüdő gyűjtőerei szál-
lítják az oxigénben felfrissült vért. A vér befogadása a pitvarokba, majd továbbítása a kamrák
felé nem kíván nagy erőkifejtést a pitvar izomzatától, mert kis nyomással szemben kell vért
továbbítania. Ezért a pitvarokban vékonyabb a szívfal. A kamrákból nagy erővel kell kilökni a
vért a jobb kamrákból a tüdő felé, de főleg a bal kamrából a test felé vezető verőérbe. Itt a ve-
rőerek jóval nagyobb ellenállásával szemben kell a vért továbbítani. Ezért jóval vastagabb az
izomréteg a kamrák falában, különösen a bal kamráé. Ez látja el a test legnagyobb részét friss
vérrel. A szív üregrendszerében a belső kötőszöveti hártyából kialakult szívbillentyűk vá-
lasztják el egymástól a pitvart és a kamrát, ill. a kamrát és a verőereket. Működésükkel a vér
egyirányú áramlását biztosítják a szívben. Megkülönböztetünk félhold alakú, ún. zsebes bil-
lentyűt és vitorlás, ún. pitvarkamrai billentyűt (melyet a billentyűhöz a kamra területén ínhúr-
ral kötődő szemölcsizom mozgat). A szív szakaszos működése ellenére az erekben a véráram-

1
Forrás: http://www.doksi.hu

A szív és a keringés
B tétel

lás folyamatos, mivel az aorta és az artériák rugalmasan működnek, így ritmusuk megfelel a
szívműködés ritmusának. Ez a folyamat az erek falának ütemes lüktetése, a pulzus.
Az érrendszerben több értípust különbözetünk meg. A szívből kilépő erek – az aortát is
beleértve – a verőerek, va gyis artériák, m elyek r ugalmas fallal r endelkeznek.
Összkeresztmetszetük a szívtől távolodva nő, mert az aortából a kapillárisok f elé ha ladva
nagymértékben megnő az erek száma és minden artéria egyre kisebb keresztmetszetű artériára
ágazik szét. A szív felé vezető erek a gyűjtőerek, vagyis vénák, m elyek a h arántcsíkolt i z-
mok köt egei köz ött f utnak. Ö sszkeresztmetszetük a s zív f elé c sökken, f aluk r ugalmatlan. A
nagy vénákban találhatók a billentyűk. A vénákat és gyűjtőereket összekötő hajszálerek a
kapillárisok. Összkeresztmetszetük óriási, míg egyedi keresztmetszetük rendkívül kicsi. Ezek
képezik az érrendszer legjelentősebb szakaszát, mivel itt történik az anyagcsere.
A vérnyomás az erekben folyó vér érfalra gyakorolt nyomása. Normál értéke változó:
függ az életkortól és az egyéni adottságoktól. Fiatal felnőttek esetén elfogadható a 120-130
Hgmm szisztolés és 70-80 Hgmm diasztolés érték (120/70 Hgmm). A felső (szisztolés) érték
a verőerek tágulékonyságát jelzi, az alsó (diasztolés) érték megváltozása a v ese által termelt
hormon hatásának a következménye, vagyis a vese állapotára is következtethet az orvos ebből
az értékből. Magas vérnyomásról 160/95 Hgmm fölött beszélünk, a 140/90 és 160/95 között
határeset. Alkalmanként magas vérnyomás szinte minden embernél előfordul: erős szívdobo-
gásérzés, enyhe, lüktető fejfájás kíséri a nagyobb izgalmakat. Magasvérnyomás-betegség
(hipertónia) esetén a vérnyomás legtöbbször lassan kúszik fel, a beteg panaszmentes. Gyógyí-
tása akkor történik gyógyszerrel, ha a d iétás módszerek és az életmódbeli változás után sem
csökken a vé rnyomás, v agy a be tegnek m ás ko moly b etegsége va n ( pl. a ve se va gy a s zív
megbetegedései).
Mindenekelőtt a túlsúlyt – ha v an – csökkenteni kell. L ényeges az energiaszegény é s
szénhidrátszegény diéta betartása, ugyanis a zsíros ételek az elhízáson kívül segítik az érfalak
belső felszínén a lerakódások megjelenését, siettetik az érelmeszesedést és annak minden kö-
vetkezményét ( így a hi pertóniát i s). A t úlsúlyon kívül a nagy n átriumbevitel is elősegíti a
betegség kialakulását. Ekkor sószegény, sómentes diétát kell tartani, figyelnünk kell a táplál-
kozásnál arra h a tartósítószerek nátriumtartalma nagy. Továbbá a kávé, a kóla, az erős fekete
tea és kismértékben a kakaó is emeli a vérnyomást, ezek fogyasztását korlátozni, mellőzni
kell. A dohányzás köztudottan szűkíti az ereket, emiatt az elszívott cigaretták mennyiségének
csökkentése segít a vérnyomás csökkentésében is. A hipertóniában szenvedő beteg nem szed-
het o lyan m ellékhatású g yógyszert, m elynek mellékhatása l ehet a v érnyomás-emelkedés.
Ilyenek a h ormonális f ogamzásgátló t abletták, az o rrcseppek egy része, a r eumaellenes
gyógyszerek és a kortizontartalmú szerek. Az életmódbeli változások közül a pihenés, a túl-
erőltetett munka csökkentése, a stresszes, idegesítő, állandó feszültséget okozó helyzetek
megoldása a lényeges. Erre alkalmas az autogén tréning, a beteg mozogjon, tornázzon, sétál-
jon minél többet. Ha mégis szükség van a gyógyszerre, akkor általában vizelethajtó tartalmú
gyógyszereket ( a v érpályában cs ökkentik a f olyadék m ennyiségét) és káliumtablettákat ( a
vizelettel kiürült káliumot pótolni kell) ír fel az orvos. További orvos által összeállított gyógy-
szer-kombinációk is lehetségesek. A gyógyszerszedés mellett persze továbbra is be kell tarta-
nia a b etegnek a t áplálkozással és életmóddal kapcsolatban javasolt változtatásokat, mert úgy
kevesebb és enyhébb gyógyszerrel is beállítható a vérnyomás.
Az ember keringési rendszerének működését alapvetően befolyásolja a szív és az erek
állapota. Ha a szívet valami túlterheli (magas vérnyomás, billentyűhiba), akkor szívelégtelen-
ség alakulhat ki. Jellegzetes tünete a légszomj, a kis terhelésre is bekövetkező nehézlégzés. A
szívelégtelen beteg alsó végtagja, főleg a bokája duzzadt, mert az elégtelen szívműködés a
2
Forrás: http://www.doksi.hu

A szív és a keringés
B tétel

nyirokkeringést is rontja. A nyirok nem jut be kellő mennyiségben a nyirokerekbe, hanem a

szövetek között pang.
A szívinfarktus során a szív egyes területeit ellátó koszorúserek hirtelen elzáródnak és
az ellátatlanul maradt szívizomrész elhal, majd hegesedik. Kialakulását elősegíti a helytelen
táplálkozás, vagy a túlterhelt és állandóan feszült idegállapot. A rendszeres izommunka fel-
emészti az esetleg nagyobb mennyiségben a s zervezetbe került vérzsírokat is, tehát nehezeb-
ben al akul k i ér elmeszesedés, am ely egyébként a s zívinfarktus k ialakulásának e gyik al apja.
Összességében a mozgás, a rendszeres sport jó megelőző tevékenység nemcsak a szívinfark-
tus, de m ás betegségek s zempontjából i s. A s zívinfarktus ki alakulásához rendszerint e gy el-
meszesedett, beszűkült érszakasz teremti meg az alapot. Az egészséges ér rugalmas, nagyobb
megterhelés esetén ki tágul, hog y a t öbb v ér j obban el t udja l átni a s zívizom m egnövekedett
feladatait. A meszes ér viszont nem tágul, az általa ellátott terület sokkal kevesebb vért fog
kapni, é s i lyenkor a vi szonylagos ox igén- és t ápanyaghiányt o koznak. M agasvérnyomás-
betegség e setén a s zívnek t öbbletmunkát j elent a r endes v érellátást bi ztosítani, e hhez t öbb
oxigénre és tápanyagra van szüksége, ezért hamarabb jelentkeznek a szívpanaszok is. Az ér-
elmeszesedés (az érbelhártya jellegzetes elváltozásának összessége) kialakulásában a h elyte-
len táplálkozás nagy szerepet játszik, a zsíros, fűszeres, koleszterindús ételek elősegítik a vér-
ben a zsírlerakódást. A férfiak az infarktus szempontjából veszélyeztetettebbek a nőknél. Fe-
lelős ezért a „hajtós” életforma, a rendszertelen és helytelen táplálkozási szokások, a rendsze-
res mozgás hi ánya, va lamint a pi henés és e llazulás hi ánya. A s zívinfarktus r endszerint ne m
azonnal, nem tünetelőzmények nélkül jelentkezik. A veszélyt jelzik a korábban kezdődő bi-
zonytalan, éles s zívtáji fájdalmak, m elyeket ál talában n em v esznek k omolyan, emiatt h al
meg a betegek többsége.
A helyes életmódra vonatkozó tanácsokat rendszerint csak a túlélt infarktus után veszik
komolyan a be tegek. A kórházi u tókezelés az infarktus kiterjedtségétől függ. Az infarktust
követő rehabilitációs időszakban semmiféle fizikailag vagy idegileg megterhelő munkát, te-
vékenységet nem szabad végezni. A betegséget az életmód megváltoztatásával lehet a legbiz-
tonságosabban megelőzni. A vér koleszterinszintjének változásáért felelős anyagok mennyi-
sége öröklődő sajátosság, t ehát j obban o da k ell f igyelnie an nak, ak inek a cs aládjában m ár
előfordult infarktus.
Az ér rendszer m eszesedésével k apcsolatban al akulhat k i az al só v égtag ar tériáiban az
érszűkület. A visszértágulat is az alsó végtag vénáiban jön létre. Valószínűleg alkati, kötő-
szöveti gyengeség is segít kialakítani a betegséget.
Az ér elzáródását trombózisnak nevezzük, ha az eret elzáró vérrög helyben keletkezett,
ha pedig a vérrög keringéssel került az elzáródás helyére, akkor embóliáról beszélünk. Szö-
veti elhalást is okozhat, a vérrög kialakulását fokozzák az értágulat (visszeres láb), megsérült
érfal, az érelmeszesedés és a hormonális fogamzásgátlók.
A cukorbetegség gyakoribb formája inkább az idősebbek betegsége. A fiatalokat is
érintő kórforma az ún. I. típusú cukorbetegség, amely öröklött. Az ún. II. típusú cukorbeteg-
ség szerzett (pl. túl sok édességet evett a beteg), de a hajlamot örökölni lehet. A betegség lé-
nyege, hogy a szervezet a glükózt nem tudja a sejtekbe bevinni, mert hiányzik vagy kevés a
rendelkezésére álló inzulin nevű hormon, amely a glükózbeépülés folyamatát segíti. Az inzu-
lint a hasnyálmirigy sejtjei t ermelik, és köz vetlenül a vé rbe j ut. Hatására j ut be a glükóz a
sejtekbe, a hol f elhasználódik, e lég, és köz ben e nergiát t ermel. Inzulin hiányában a c ukor a
vérpályában kering, ott gyűlik össze, miközben a sejtek éheznek, minden mást lebontanak,
majd beszüntetik működésüket. A betegség kezelésekor a r endszerint fennálló túlsúlyt pró-
bálják meg lecsökkenteni. Azért, mert a jelentős sejttöbbletet a beteg hasnyálmirigy nem tud-
3
Forrás: http://www.doksi.hu

A szív és a keringés
B tétel

ja elegendő inzulinnal ellátni, míg kevesebb sejthez ugyanennyi inzulin már elég lenne. Így
gyógyszeres kezelés nélkül is megoldható a cukorbetegség. Ha ez a kúra nem jár sikerrel, ak-
kor ol yan gyógyszerekkel pr óbálkoznak, amelyek a h asnyálmirigyet in zulintermelésre s er-
kentik. Egy idő után már ez se biztos, hogy beválik, ilyenkor az inzulin mesterséges pótlása
marad. A betegek rendszerint önmaguk végzik a hormon bőr alá való befecskendezését in-
jekcióval. A beállított inzulinadag csak bizonyos mennyiségű cukrot tud a sejtekbe juttatni, és
csak éppen ennyi táplálékot fogyaszthat a beteg. Ha kevesebbet eszik, hirtelen rosszullét fog-
hatja el (cukorkóma), mert minden cukor eltűnik a véréből, és a szervezet felhasználható
energia nélkül marad. Ebből az eszméletvesztéssel, ájulással járó állapotból már csak orvosok,
mentősök, tapasztalt vagy kellően felvilágosított hozzátartozók tudják kisegíteni.
Ha a beteg eszméletét veszti és görcsrohama van, akkor meg kell próbálni egy szőlőcu-
kor t ablettát v agy v alamilyen c ukorkát a z í ny é s a z a jkak köz é t enni, m elyet ké zzel ot t ke ll
tartani, míg fel nem oldódik – nem szabad, hogy lecsússzon a torkán. Ha a szükségesnél töb-
bet eszik a beteg, akkor a vér cukorszintje ugyanúgy megemelkedik, mint a betegség kezde-
tén. Ez az állapot fokozatosan következik be. Az azonnal ható inzulin beadása gyors javulást
tud előidézni, és elkerüli a látható rosszullét kialakulását. A diéta szigorú b etartása es etén
csak igen ritkán kell kórházba feküdnie a betegnek, ugyanúgy otthonában élhet, mint teljesen
egészséges embertársai.

4
Forrás: http://www.doksi.hu

A vér
B tétel

Tétel: A homeosztázis fogalma és a vér összetétele. A vér sejtes elemeinek keletkezési helye.
Az egészségestől való eltérés okai, következményei. A véralvadás és a vérzéscsillapítás
módjai.

A gerinces állatokhoz hasonlóan az emberi vér is a folyékony vérplazmából

(sejtközötti állomány) és a benne levő sejtes elemekből tevődik össze. Egy felnőtt ember vére
kb. 5 liter (felénél kicsit több a vérplazma). Ez mintegy 90-92% vizet és 8-10% oldatban
levő ionokat és szerves molekulákat tartalmaz. A vér feladatai: kapcsolatot teremt a
különböző szervek között, biztosítja a belső környezet állandóságát (homeosztázis),
szállítja a tápanyagokat, légzési gázokat, bomlástermékeket és hormonokat, részt vesz a
szervezet hőszabályozásában illetve biztosítja a kórokozók elleni védelmet (idegen
anyagok ellen).

A vérplazma az ionok körül leggyakrabban a Na+, K+, Ca2+ kationok illetve a Cl- és a
HCO3- anionok fordulnak elő. A kisebb szerves molekulák közül a szénhidrátok és lipidek
anyagcseréjéből származó glükóz, valamint a fehérjék és nukleinsavak anyagcseréjéből
származó aminosavak, karbamid és húgysavak találhatók jelentősebb mennyiségben. A
plazmafehérjék egyik típusa az albuminok (egyszerű fehérjék), amelyeknek a vér ozmózisos
jelenségeiben illetve a zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe. A másik típus a
globulinok (összetett fehérjék - szénhidrát kapcs.): szállító folyamatokban van szerepük és
védelmi funkciójuk is van. A harmadik típus a fibrinogének: véralvadásban fontos fehérje,
mert fibrinné kicsapódva oldhatatlan térháló képzésére képes.

A sejtes elemek közül az vörös vérsejtek (eritrociták) fordulnak elő a legnagyobb

mennyiségben - felnőttnél 1mm3-ben átlag 5 millió található. A sejtjeik korong alakúak, a
vörös csontvelőben keletkeznek. Fejlődésük 4-5 napig tart, melynek során lebomlik a
sejtmagjuk. A sejtmag lebomlásával párhuzamosan hemoglobin-molekulák épülnek be a
sejtplazmájukba. A hemoglobin összetett fehérje, amely négy alegységből épül fel. Egy
alegységben a hem rész vastartalmú porfirinváz, amelyhez a globin polipeptidlánca
kapcsolódik. A hemoglobin kiemelkedő élettani jelentősége a légzési gázok szállításban van.
A vvs-ek 3-4 hónapig élnek, azután a lépben esnek szét. A bennük levő globint
újrahasznosítja a szervezet, a hem rész pedig a bilirubin nevű epefesték kialakításában vesz
részt. Vérszegénység okai lehetnek: összetevőhiány (aminosav, vas), B12 hiány, csontvelő
károsodása, vérveszteség, hemolízis.

A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös

jellemzőjük, hogy van sejtmagjuk, de hemoglobint nem tartalmaznak - színtelenek. Számuk
összesen felnőttkorban 5-8000 1mm3-ben. Három csoportjuk van. A granulociták (karéjos
sejtmag) élettartama csak néhány nap, a vörös csontvelőben keletkeznek. A szervezet önálló
mozgásra képes védekező elemei, amelyek a fertőzés vagy sérülés helyéhez közel eső
hajszálerekből amőboid mozgásukkal kilépve, körülveszik a behatoló baktériumokat vagy
kisebb méretű idegen anyagokat. Ezeket endocitózissal bekebelezik, majd enzimjeik
segítségével lebontják. Közben a granulociták nagy része is elpusztul - genny. A monociták
(nagyobbak), amelyek szintén a vörös csontvelőben keletkeznek, átmenetileg a vérbe jutnak,
majd rövidesen amőboid mozgással a különböző szövetekbe távoznak, ahol endocitózissal
kiszűrik az idegen anyagokat, kórokozókat, bekebelezik a különböző sejttörmelékeket és
enzimjeik segítségével lebontják őket. A limfociták (nyiroksejtek) a nyirokszervekben
Forrás: http://www.doksi.hu

A vér
B tétel
kialakuló fehérvérsejtek, egy-egy idegen anyag felismerésére és hatástalanítására
specializálódtak - alapvető szerep az immunrendszerben, bekebelezésre nem alkalmasak.

A vérlemezkék (trombociták) a vörös csontvelőben képződő, sejthártyával borított

sejtplazmatöredékek. Számuk 150-300000 1mm3-ben. Sérüléskor az érfal összehúzódik, a
trombociták összetapadnak, vérrögöt képezve. Ha ez nem elég akkor véralvadás
szükséges. A vérlemezke és a sérült érfal együtt alkotja az aktiváló komplexet, mely a K-
vitamin segítségével keletkezett protrombin átalakulását segíti trombinná (Ca2+ is kell). A
trombin újabb Ca2+-nal együtt elősegíti a fibrinogén-fibrin átalakulást. Az alvadási idő kb.
10 perc. Vérlepény (alvadék), vérsavó (vérszérum - sárgás folyadék) - fibrinmentes
vérplazma. Véralvadásgátlás: Ca2+ megkötése (oxaláttal), a májból a heparin gátolja a
protrombin-trombin átalakulást, a hirudin hatástalanítja a trombint.

A vérzéscsillapítás: A szervezet vérmennyiségének 1/3-át elveszítve (1,5-2 liter)

életveszélyes, gyakran halálos vérzés. A látható vérzést könnyen csillapíthatjuk: a
vérzőtestrészt a szív síkjától felemelve már mérsékelődhet a vérzés,
• Hajszáleres vérzés esetén: Bőr alati vagy mélyebben elhelyezkedő, megsérült
vívóérből származó vérzés. A folyik és színe vörös. Nyomókötés alkalmazandó.
• Ütőeres vérzés: a szív ritmusának megfelelően ütemben, lüktetve távozik a
nagynyomású élémkvörös színű vér. Ütőeres nyomókötés szükséges.
Forrás: http://www.doksi.hu

Az ember egyedfejlődése
B tétel

Tétel:

Az emberi magzat fejlődésének szakaszai. A terhesség jelei és a terhesség alatti életmód. A

méhlepény é s a m agzatvíz sze repe. A szü lés sz akaszai. A c sászármetszés o ka. A szo ptatás
biológiai háttere. Az anyatej jelentősége. Az ember posztembrionális fejlődése.

Az egyedfejlődés embrionális s zakasza az érett p etesejt megtermékenyülésével

kezdődik, ez t eg yetlen hímivarsejt v égzi el. A z í gy k eletkezett z igóta barázdálódása m ár a
petevezetékben megindul. Szedercsíra állapot - 3. nap. A méhbe érkezés - 5. nap, de ekkor
már hólyagcsíra van. A beágyazódás az első hét végén kezdődik és a második végéig tart.
A beágyazódás közben megindul az embrió kialakulása. Hólyagcsírában két az embriócsomó
sejtjei k ét ü reget: amnionüreg, s zikhólyag. Az amnionüregben f ejlődik az embrió és a
szikhólyagból t áplálkozik e leinte. A két üreg egymás felé eső részén alakul ki a belső-
(hám, idegr.) és a külső (bélcs., máj, légzőszerv) csíralemez - együtt az embriópajzs, majd
ebben a középső csíralemez (izom, ke ringési r ., e rek, s zív, ve se, c sont, por c). K özben
hólyagcsíra belső felszínéről leváló s ejtek körülveszik az amnionüreget és a s zikhólyagot,
mintegy burokba z árják. E z a belső magzatburok, míg a h ólyagcsíra f alából a m éh
nyálkahártyájával közvetlen kapcsolatban lévő, bolyhos külső magzatburok alakul ki. 3.
hét - velőcső, szervek. 4. hét végére az embrió egyre jobban benyomul az a magzatvízzel telt
amnion ür egébe, m ajd a ki alakuló köldökzsinóron keresztül k apcsolatba k erülve az an yai
vérkeringéssel ( ezt a méhlepény t eszi l ehetővé - külső magzatburok, méhnyálkahártya),
lefűződik a szikhólyagról - az elsorvad. Köldökzsinórban a z e rek a bol yhoz n yúlványaiban
hurkot képeznek - nincs közvetlen kapcsolat - a hámon átáramlanak az anyagok. A második
hónaptól erőteljes fejlődés. A 12. héttől magzatnak hívjuk. 3. h ónap - végtagok, e mber
formájú. 4. h ónap - megállapítható a nem. 5. h ónap - az anya először érzi a mozgását, kb.
ekkora tö lti k i a ma gzat a mé h ü regét. A s zülés 9 hó napos terhesség u tán ( az u tolsó
menstruációs vérzés első napjától számított 40. hét).

A gyermek születése utáni egyedfejlődés több szakaszon keresztül érkezik el a

felnőttkorig. 10 napos k orig tart az újszülöttkor. Egy é ves k oráig tart a csecsemőkor,
melyet a korai gyermekkor követ, mely 3 éves korig tart. A kisgyermekkor 6-7 éves korig
tart. A kölyökkor 12 éves korára fejeződik be. A serdülőkor 12-16 éves kor között van. Az
ifjúkor kb. a 20. é letkorig tart. A felnőttek korosztályát is különböző korokba lehet osztani.
Kb. 35 é ves k orig t art az é rett k or 1. s zakasza (legtermékenyebb s zakasz). A második
szakasz kb. 60 éves korig tart (nők klimaxa). 60-74 éves kor között van az időskor, melyet
a 90 éves korig tartó aggkor követ. 90 év felett van a hosszú élet kora, matuzsálemi kor.

Az em ber t erhessége k b. 280 n apig, az az 10 hol dhónapig t art. A ki smama e záltal

átlagosan 8-12 k g-ot h ízik. A h as a t erhesség második harmadában kezd nőni és a
terhesség felétől az anya már a magzat mozgását is érzi. A terhes méh egyre jobban eltolja a
beleket és az u tolsó időszakban a rekeszizmokig nő (nehezedik a l égzés, s zív
helyzetváltozása, nőhet a várnyomás). A terhesség első jelei a menstruáció el maradása,
rosszullét, érzékszervek erősödése (szaglás, í zlelés). Fontos, hogy a t ehesség a latt a
kismama felelősség teljes életmódot éljen, hi szen m agzatáért i s f elel. Tilos ilyenkor
cigarettázni, al koholt vagy e gyéb k ábítószereket f ogyasztani. M ert a m agzatra s okkal

1
Forrás: http://www.doksi.hu

Az ember egyedfejlődése
B tétel

súlyosabban h at. F ontos a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok és egyéb vizsgálatokon

való rendszeres megjelenés( a betegségek kiszűrése végett is) a helyes táplálkozás.

A terhesség befejeződése a szülés. Hormonális h atásra indul meg. Első jele a burok
megrepesése és a magzatvíz elfolyása.
1. tágulási s zakasz: 1 -2órától a kár 10 -12 ó ráig is e ltarthat. A mé h s imaizomzatának
összehúzódásai (fájások) el einte rövid i deig m ajd e gyre hos szabb i deig é s gyakrabban
jelentkeznek. E kkor t águl ki a m éhnyak. A gá tizomzat ne hezítheti a m agzat ki tolását.
(gátmetszés)
2. l epényi s zakasz: kb. ½ ór ával a z új szülött megszületése ut án, m éhösszehúzódással
távozik a magzatburok és a méhlepény.

Császármetszésre akkor kerülhet s or, ha a s zülés folyamán valamilyen kom plikáció l ép

fel. Ilyenkor a kismamát elaltatják, és az orvos a hasfalat és a méh falát felvágva emeli ki a
magzatot. A s zülés ut án va gy egy-két nappal később megindul a t ejelválasztás.
(gyermekágy időszak). Elsőként ürülő tej az előtej (speciális összetételű). Az emlőbimbó
ingerlése ref lexesen kiváltja a t ej ü rülését. A szoptatás egy agyban termelő hormon, az
oxitocin felszabadulását is segíti: a tejmirigy és a méh simaizmát húzza össze.