Átváltások

Hosszúságmérés:

A távolság mérés alapegysége a méter.

Definíció.: A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban a másodperc 299 792 458-
ad része alatt megtesz.

Kisebb távolságok mérésére a méter törtrészeit használjuk.

Előtagok:

tizedrész – deci 1 dm = 0,1 m = 10–1 m

századrész – centi 1 cm = 0,01 m = 10–2 m
ezredrész – milli 1 mm = 0,001 m = 10–3 m
milliomodrész – mikro 1 μm = 0,000 001 = 10–6
m
milliárdodrész – nano 1 nm = 10–9 m
billiárdodrész – piko 1 pm = 10–12 m

Hát ezt már régen megtanultuk, de egy kis ismétlés sosem árt. Ugye!?

Tölts ki a hiányzó részeket!

mm cm dm m
0,25
1/5 = 0,2
12
2
2/5

mm cm dm m
2,5 0,25 0,025 0,0025
2 1/5 = 0,2 0,02 0,002
1200 120 12 1,2
2000 200 20 2
40 4 2/5 = 0,4 0,04
Területmérés:

Alapmértékegysége a négyzetméter. 1 négyzetméter annak a négyzetnek a területe, amelyiknek az

oldala 1 m hosszú.

Az 1 m oldalú négyzet 100x100

1 centiméteres oldalú négyzetre
osztható fel. (Egy sorba 100 db
kisnégyzet fér, és 100 sor van.)

1 m2 = 100∙100∙1 cm2 = 10 000 cm2

Az átváltás nagyon egyszerű! A régi mértékegység helyére annyit írsz az új mértékegységből,

amennyivel a régi megegyezik.

1 m2  1m 1m 100 c m 100 cm 10 000 cm2

Rövidebben :

1 m2   1 m    100 c m   10 000 cm2  10 4 cm2

2 2

1 m2  1  10 d m  1 dm2  1 0,1 m 

2 2
10 0 dm2 102 dm2 0,01 m2 102 m2

1 m2  1  100 c m 1 cm2  1 0,01 m 

2 2
10 000 cm2 104 cm2 0,0001 m2 104 m2

   
2 2
1 m2  1  1000 mm 
2
 103 mm2 106 mm2 1 mm2  1 10 3 m 10 6 m2

Térfogatmérés:

Alapmértékegysége a köbméter. 1 köbméter (m3) annak a négyzetnek a

területe, amelyiknek az oldala 1 m hosszú.

Az 1 köbméteres kockába 10x10x10 olyan

kiskocka fér, aminek az oldala 1 dm hosszú.
(Egy sorba 10 db fér. Egy rétegben 10 sor van,
és 10 réteg fér a nagy kockába.)

Tehát 1 m3 = 1000 l.

1 m3  1  10 d m  1 dm3  1 0,1 m 

3 3
10 00 dm3 103 dm3 103 m3

1 m3  1  100 c m 1 cm3  1 0,01 m 

3 3
10 000 cm3 106 cm3 0,000 001 m3 106 m3

   
3 3
1 m3  1  1000 mm 
3
 103 mm3 109 mm3 1 mm3  1 10 3 m 10 3 m3
Időmérés:

Alapmértékegysége a másodperc. 1 másodperc a 133-as tömegszámú cézium izotóp két hiperfinom

energiaszintje közötti átmenet során keletkezett sugárzás periódus-idejének 9 192 613 770-szerese.

Korábban az idő mérése mindig valamilyen állandó, stabil csillagászati jelenség alapján történt:

- a Föld saját tengely körüli forgása

- a Föld Nap körüli keringése,
- a Hold Föld körüli keringése

A babiloniak már Kr. e. 2400-ban 12 egyenlő részre és a napot 24 órára osztották fel az évet. Ők és
tőlük függetlenül az egyiptomiak is 365 nap és 6 óra hosszúnak mérték az év hosszát, ami nagyon jól
megközelíti a pontos értéket.
1 év = 365 nap
1 nap = 24 óra
1 óra = 60 perc
1 perc = 60 s

1 év = 365∙24 óra = 8760 óra = 8760∙60 perc = 525 600 perc = 31 536 000 s
1 nap = 24 óra = 24∙60 perc = 1 440 perc = 86 400 s
1 óra = 60 perc = 60∙60 s = 3 600 s
1 perc = 60 s

1
1 év = 365 nap  1 nap = év
365
1
1 nap = 24 óra  1 nap = óra
24
1 1 ms = 0,001 s = 10–3s
1 óra = 3 600 s  1 óra = s
3 600
1 s = = 10–6s
1
1 óra = 60 perc  1 perc = óra 1 ns = = 10–9s
60
1 ps = = 10–12s
1
1 perc = 60 s  1 s = perc
60

Tölts ki a hiányzó részeket!

nap óra perc s

2,5
1/4
ms s ns
12 ps
1
1
1
1
15
6
120
220