W&rmWwwwwxwx

Az aranyalma
1. Mátyás király egyszer éppenhaditanácsot tartott vezéreive|,amikor az ajtőná||ó jelentette,
hogy hírnök jött a lengyel hatánól.
Bebocsátották a pihegő fxtárt. Azt az újságothozta, hogy a lengyel király táborba szólította
hadinépét.Harapni akar egy darabot Magyarországbő|.
2. _ No, macska is jó lesz a lengyel határra|- mondottaMátyás. Macskának az aprődjaithívta.
Hét kis apródját behívattamagához. Lobot vetett a képük, mikor meghallották, mekkora tisz-
tességvárakozik rájuk.
_ Hét vezérÍ. persze nem küldhetek egy ellenségellen! - nézettvégig rajtuk kedvtelve Mátyás.
_ Hadd látom, melyik közületek a legarravalóbb!
3. Azza| bevezette őket a címeres terembe.Annak a közepén le volt terítveegy nagy szőnyeg,
annak aközepén feküdt egy aranyalma.
- No, úrfiak, azlesz a vezér,aki fölveszi az almát a szőnyegrí|* intett Mátyás az apródoknak.
Heten nyolcfelől szaladtakvolna érte,de a király rájuk kiáltott:
- ohó, lassan a testtel!Az almát úgykell fölvenni, hogy nem szabad a szőnyegre lépni!
Visszahőköltek a fiúk,ésmegzavaÍodvanéztekegymásra.A legbátrabbaztán megszólalt kö-
zülük:
_ Bottal is szabad hozzáérn|?
- Ahogy csak jólesik, fiúk _ biztattaőket Mátyás.
Szaladnak aztánbotért,há|ó&t, horogért,de mind nem értaz semmit, egy Sem érte7az almáig.
_ Lehetetlen,amit kívánsz,urunk, királyunk _ csüggesztettékle szomorúanaz aprődok a fe-
jüket.
4. - Az énapródjaimnak nem szabad ilyet mondani -hlizta össze szemöldökét Mátyás.
Az egyik fiúnak_ hosszú,lenszó,kefürtű,jegenyenövésíi,szelídszemíilegénykevolt - hirte-
len megvillant a szeme.
- Én már tudom! _ mondta. Azza| lehajolt, fölemelte a szőnyeget az egytk sarkánál fogva,
s addig gtingyölgette befelé akozepéig, míg az aranyalmához nem ért.
_ Parancsolj,uram királyom!
_ Tedd el fiam, tied a vezérség|- ütott a váI|ára Mátyás. - Hajnalra indulhatsz a sereggel.
Ha a karod is úgy a helyénvan, mint az eszed,szerencsóveIjársz'
5. Két hét múlva megint hírnök kereste Mátyást a lengyel hatánó|, A magyarok körtilfogták
a lengyel hadat, azok megadták magukat: ezt ahírthozta'
- Köszöntöm a vezért_ üzente vissza Mátyás -, remélemnem esettbaja.
_ Lándzsaszűrás érteaváLLán.
_ Küldünk a sebérepuha takarót'
6' Drága bársonytakarót, palástot kapott a kis apród ésnemesi címert:páncéloskar tart aranyal-
mát égszínkékmezffien.Ő |eft az őse azAlmássy nemzetségnek'
%-Www&w7x
6w&m&w&w w&www&wfuw&
ww"&w%ffi
W&wwWwwwwwwAz aranyalma
osztá|y:4.l -
1. Írdle, ki volt a király Magyarországon a történetidején!
l-T,l
2. Mit jelent a lengyelkirály szándéka?Ird le a saját szavaiddal!
,,H arapni akar egy darabot M agyarorszá gbó l,,,

l-Ttl
3. Válaszolj az olvasottakalapján!
a)Hogyanfejezte ki Mátyás, hogy apródjait akarja a lengyelkirály ellen külden''r-r'l
tt-l

b) Hogyan kellett felvenni az apródoknak az aranya|mát?

t-Tl
.l t-v* up
ll4l

d)l|l{it tett, hogy elérjeaz aranya|mát?

[T|
4.Mié é.!
a) Mert horoggal nyúltakaz alma felé,
b) Mert nemfolytattók tovóbb a próbólkozóst, -T-l
c) Mert rálépteka szőnyegre
5. Milyen hírtkapott Mátyás a magyar ésa lengyel had összecsapásáról?
rTtl
I r-l

6. Írdle más szóval!

az ajtónólló j elentette:
visszahőköltek a fiúk:
csüggesztettékle a fejüket az apródok..
7 . E'sészítsdki az olvasmánv v áz|atát|.
l. A lengyel kiróly meg akarta tómadni Magyarországot,
2' Mótyós kiróly az apródjait küldenéa lengyel hatórra.
3.

5. A lengyel had megadta magót.

6. [T6 I
8. Miért hívták az apród|eszármazottait későbbAlmássyaknak?
t-Ttl
9.Fejezd ki a történettanulságátegy közmondással!
t-T'l
tsszesen:l-l 30|

2
A szlirke ló
Egyszer volt egy szegény ember, akinek a világon semmi egyebe nem volt, csak egy szürke lova.
Azzal kereste a mindennapi kenyerét, hogy eljárt a szürke lovával őrölni, éjjel-nappal mindig
őrölt vele. A szürke ló nagyon megunta ezt a dolgot,Iátta, hogy a más ember lova mindi 8 pár-
jával.őröl, neki meg magának kellett hitznia a malmot. Azt mondja hát a gazdájának:
_ Édesgazdám,mi dolog az,hogy más ember mindig két lóval őröl, te r.r"g csak maga-
mat fárasztasz itt a malomban? "ng"*
- Biz annak az az oka, kedves lovam, hogy egy árva bogaram sincs, akit melléd foghatnék.
- Ha csak ez abq, efessz el engem, majd kerítek én magamnak egy társat.
A szegény ember mindjrárt kifogta a malomból' eleresztette. Elindult hát a szürke 1ó, hogy tár-
sat kerítsen magának, mén, mendegél hetedhét ország ellen' egyszer meglát egy rókalyukat. Kapja
magát, ráfekszik a lyukra' mintha meg volna dögölve, mintha már afarkát se tudná mozdítani.
odabent a rókalyukban egy öreg róka lakott három fiával.Egyszer a legkisebb fia ki akar menni,
meglátja a szürke lovat, azt gondolta a fehérségéről,hogy hó van. Visszamegy az anyjőltoz.
- Iaj, anyám' nem lehet most kimenni, nagy hó van odakint.
- Már hogy volna _ feleli az öreg róka _, hiszen éppen nyfu közepe van most. Eredj ki te, fiam
_ mondja aközépső f,rának _, te öregebb vagy, tcibbet tudsz, nézd meg, mi az|.
Kimegy aközépső fia is, az is meglátja a szürke lovat a lyuk száján , az is visszamegy.
_ Jaj, anyám, csakugyan nem lehet most kimenni, hó van.
_ Már hogy volna most hó, hiszen nyiár közepe van. Eredj ki te, legöregebb fiam, te legtöbbet
láttálmár a világon, nézdmeg, mi van ott.
Kimegy a legöregebb fia is, de az is csak azzal megy vissza:
- De bizony csakugyan hó van, akrárhogy van a dolog, semmit se láttam, csak a nagy fehérséget.
- Nem lehet most hó, hiszen éppen nyárkozepe van - mondja az öregrőka, azza| maga ment
hj.Látja, hogy nem hó, hanem szürke ló.
Gondolkozóba esik, hogy kellene azt elhúzni onnan' ha ott marad' még csak ki se tudnak járni
tőle. Próbáltrák elhúzni a három flával, de meg se tudták mozdítani. Elmegy hát a farkas komájához.
_ Kedves komám, ugyancsak jó pecsenyére tettem szert, mar oda is vittem a lyukam szájálloz'
De sehogy se fér bele, pedig ha kívül marad, mind kikezdik a varjak. Azérthát aztgondoltam, húz-
zuk el a te barlangodhoz, abbatalán belefér, majd rájárhatunk ketten is'
A farkas megörült a jó pecsenyének, gondolta magában: csak egyszer az ő barlangjában
legyen, nem eszik abból a róka egy fél falatot se. Mindjárt visszamentek a róka lyukáh oz, még
akkor is ott feküdt a szürke ló, tette magát, mintha meg volna dögölve' Mikor odaértek, elkezd
a farkas tanakodni:
- Hogy kellene ezt az én barlangomhoz elvinni, koma?
_Hát csak úgy _ felel aróka_, ahogy énidáighoztam: a farkam afarkáúlozkötöttem' ű,gy hoz-
tam árkon-bokron keresztül, még csak nehéz sem volt. Most hát kössük a te farkadhoz afarkát,űgy
a legszebben elviheted.
A farkas mindjrárt ráállott, azbízony jó lesz! Már előre fente a fogát ajó pecsenyére _ arőka
meg jó erősen összekötötte a farkas farkát a szürke 1ó farkával.
_ Húzhatod már, koma!
Hűzza a farkas, majd megszakad, de meg se bírja mozdítani. Amint legjobban erőlködik, hirte-
len felugrik a szürke ló, e|kezd szaladni, hitzza ám a farkast farkánál fogva maga után árkon-bok-
ron keresztül, mint a dögöt _ vitte egyenesen a gazdájához.
- No, gazdám, hoztam magamnak tiársat.
A szegény ember mindjárt agyonütötte a farkast, abőrét eladta jó pénzérta vásáron, azonvett
egy másik lovat, attól fogva sohasem őrölt magában a szürke ló. Ha magában őrölt volna, az én
mesém is tovább tartott volna.
Magyar népmese (Arany hiszló feldolgozósa nyomón)
 %W, W.,fu%,&*au %w%mr&w&w ,&w%ffi wTwww&wwwffi
A szürke ló
Osztály: 4./

1. olvasd el figyelmesen a népmesét!oldd meg pontosan a feladatokat! -

rl) Adj tlj, taIáIó címet a mesének! Írd a vonalra!
t-Ttt
[Til
b) Melyik mesefajtához tartozík A szürke ló címíimese?

2. Sorold fel a mese szereplőit megszólalásuk sorrendjében!

3.H(lzd alá a szövegben kékkel a cselekmény helyszíneit jelölő kifejezéseket!

4. Melyik évszakban játszódik a történet? Írd a vonalra!
l-T4 I

TTII
5. Válaszolj röviden a kérdésekre az olvasottak alapján!
a) Miért indult víIággá a szürke 1ó? t-Trl
b) lMllyen cselt eszelt ki a ló a rókalyuk előtt? l-T,
[-f1l
I

c) Kit szemelt ki a szürke 1ó elvonszolására a róka?

d) }lÍ.iértsegített a farkas? t-Trt
6. Jó barátságban volt-e a róka a farkassal? Indokold meg a válaszodat!

7. Egészítsdki a mese hiányos váz|atát|.

I. Bevezetés: A magónyos szürke ló.
II. Tárgyalás: I. Indulós tórskeresóbe.
2.

J.
4. A pórul jórt farkas.

III. Befejezés:
8. Húzd aIá azokat az á|lításokat, amelyek igazak az olvasott mesére!
- Nincs benne csodós szereplő.
- Nem szerepel benne ember.
- Emberi nyelven szólalnak mey az óllatok.
- Az óllatok emberi tulajdonsógokkal rendelkeznek. t-Ttt
l. Ír1 ti három állandó szókapcsolatot' mely je||emző a mesékre!

TT'I
10. Írj két olyan közmondást, amely érvényesa mesére!

t-Trl
Osszesen: t-l 40 I