PTay4a1 (214 a szerhasznal6 ndék vilagdba Le ep Attr cr.) iactoucietPOPs Rey ule Matte ata aed ec ur R Te Ue rune ree ee cae ame Pee e Meee ene Leno aera Gnesi ig ” | kuratériumanak elndke, a Magyar Addiktoldgial Tarsasag el- = ess se RC le) MeeRa ero utes a, cod Pere Lames ek tel ORC OR Acca or (elo Perea oen Lele tic cceaemcetae a Be aur eee Cae Com Ce Maer Cetera a Lea ee Pera cee ecole tt ea eer ee Ei ae Ro ec ae Aer eau ie Leaner Ua eat aan oe ee ae ac Cas ae ee Ca Se eos cuir raar ol ao CRO Lay Lela oe et ey Bel Rie So rou eat ler cele ea eC ee Re Cu ane ee Se Our cae aC EL Nea ee ile ae ae EEC Era reece elo ota ao neon a a Se ae oe CLS RU eC Ea heer ee Ro DON oe et ae te eRe UTE Cel cote Ae] nee Den SMe Cran cole oy mao a etic ole eRe er Peet SU aa Car eR) lS Reale Cen eee Oo aaa de eee a Mp eno aa eet SE Mo uc ar cease als ou eae aC Ie Uo ure mn tc Rs Te Rc le eed eee ed rea ort a Pe ooo. ae Ml eee e Cems oto Dee tert creer ea mura c eis ISBN 978-963-414-565-3 9 IN 653 Cette ne ttELTE Pedagégiai és Pszicholégiai Kar RendSzerTan - Addiktolégai Elméletek és Kutatasok Sorozatszerkeszt6: Demetrovics Zsolt, Felvinczi Katalin és Racz Jézsef BEVEZETES A SZERHASZNALO NOK VILAGABA KALO ZSUZSA Rakéezi Ferenc Mogyel és Vérosi '201001590344X ERDEKELTSEGNOVELO TAMOGATAS ELTE PPK ~ UHarmattan Kiad6é. Budapest, 2020 —a ,= A kotethez végzett kutatomunkat az AKUY Alapitvany Emberi Erétornisok Minisztéviuma KAB-KT-18-26173 szdmé palydzata, valamint az ELTE Fetséoktatasi Intézményi Kivalosag Program (1783- 3/2018/FEKUTSRAT) tamogatta, Szakmailektor: Komaromi Eva © LHarmattan Kiad6, 2020 E PPK, 2020 © Kalo Zsuzsa, 2020 Tartalornjegyzék u 15, 1. BEVEZETO, A NOI SZERHASZNALAT MINT TEMA ~ TORTENETI ES FOGALMI ATTEKINTES LL. A néi szerhasznélat mint téma torténeti attekintése . . 18 1.2. A néi szerhaszndlat mint téma fogalmi attekintése 25 2, AZ ADDIKCIO ELMELETEI £8 MODELIJEI A SZERHASZNALATTAL OSSZEFUGGESBEN . . . 31 2.1. Azaddikcié elméletei és modelljei . . . . . . 31 2.2, Azaddikcid etioldgidjinak modelljei . . . . 32 2.2.1, Klasszikus modellek . . . . 32 A mordlis modell . . 33 A medikélis modell ee 33 2.2.1.3. A pszichologiai modell... - 34 A szociolégiai modell... . . ok. 37 2.2.2. Modern szerhaszndlati paradigmak és diskurzusok .. . . 38 2.2.2.1. A szerhaszndlat patol6gids modellje . . . 38 . Az Artalomesdkkentés modellje . 40 2.2.2.3. A fogyasit6i (tarsadalmi) modell... . . « : E122) 2.3. Az addiktolégiai elméletek klasszikus és posztmodern megkézelitései . 43 3. ANOI SZERHASZNALAT ELHELYEZESE AZ ADDIKCIO ELMELETEIBEN: ........-.-... 2 3. a ne 45 3.1. A néi szerhasznalat kezelésének torténete ~ a szégyen torténete . 45 3.2. Klasszikus és posztmodern megkézelités a néi szerhaszndlat MeRErtESEDEN Se tg ea 50 3.2.1. A fogyaszt6i (térsadalmi) modell alkalmazésa a néi szerhaszndlat megértésében 52 3.3. A néi perspektiva paradoxona 546 ™ TARTALONUEGYZEK 4, A NOI SZERHASZNALAT VIZSGALATAINAK TAPASZTALATAL D7 4.1. Biolégiai-hormonidlis jellemz6k : 57 4.2. Pszichol6giai jellemzdk, jellemz6 mentilis betegségek 59 4.2.1. Diagnosztikai problémak .... . - 62 4.3, Tarsas-tarsadalmi jellemz6k . . . 62 4.3.1. A szethaszndil6 csaladja . 65 4A, Pszichoszocislis tényez6! : o7 4.5. A szerek hatasai, a fliggdseg alanis 68 4.6. Epidemiol6gia - lanyok/n6k szerhaszndlatanak alterjedtsége Eurépaban és Magyarorszagon 69 4.7. A szerhasznild linyok és nok. dletciklusbeli jellem: 73 47.1. Serdiilékor .. 2... 74 4.7.2. Fiatal felnéttkor . . . . 75 4.7.3. Felndttkor . . 76 ATA Wd68kor 0. eee 78 5, SPECIALIS SZERHASZNALO NOI CSOPORTOK «6. ee = 83 5.1. A szerhasznélé varandés nék isles i 83 5.1L. Ilegilisszer-haszndl6 nok . 85 5.1.2. Reproduktivitds és a néi test : 86 5.1.2.1 Az anyasdg svocidlis reprezentéci6ja 89 5.1.3. Szerhaszndlat és anyasdg/sztiléség . « 90 5.2. Szabadsagvesztett szethasznal6 n6k . . . . « goo 92 5,3. Serdiilékorban lévé szerhaszndl6 inyok 6.0262 ee ee 94 \. A SZERHASZNALO VARANDOS ES KISGYERMEKES NOK ANYASAG-FOGALMANAK FELTARASA . 2.0 es 6.1. A vizsgalat célja és kutatasi kérdései . 6.2. Kvalitativ kutatdsi elrendezés 6.2.1. Kézépponti téma és kutatasi ke dlések 6.3. Médszertan : 6.3.1. Feminista- fenomenclégiai paradigma : 6.3.2. Médszer: esettanulma: 6.3.3. Adatgyijtési médszerek 6.3.4. Adatelemzési médszer: tematikus closest 6.3.5. Etikai megfontolisok... 2.2... 6.3.6. Adatgytijtés és az adatok bemutatasa.. 5... 2. +. = 102 6.3.6.1. RésztvevOi megligyelés ee 102 a TARTALOMJEGYZEK = 7 6.3.6.2. Pélig strukturdlt interjak . =. 103 6.3.6.3. Mélyinterjik . 2.0... eee ees. 106 ee... 2. e oe ne Eredmények: az adatok értelmezése . . 108 6.3.8.1. Varandéssdg és szerhasznalat _ 0) 6.3.8.2. Anyasig és szerhasznalat . . . 2. 12) GB OsMerkuscriO wae cys, aye cS .. U4 6.3.10. Konkliizié és médszertani kitekintés US 7. HATEKONY INTERVENCIOK A NOI SZERHASZNALAT KEZE ely, 71. A diagnézisalkotas nehézségei szethaszndlé ndkkel “12 7.2. A kezelés és a prognézis nehézségei szerhaszndlé lanyokkal és nokkel |. 122 ‘Traumainformalt, traumafokuszt ellatas... 2... ee... pled |. Alapelvek a szerhasznalé nok kezelésében 2.2. 0. 126 . Ajénlasok a legélis vagy illegslis szerhaszndlé varandés nok felismerésére és kezelésére . . 227 1. Ellétérendszeri modellek . = 12.17 75.1.1. Centralizalé, integralt programok ee: . 9127 75.1.2. Nem centralizl6, ,one-stop” klinika . . . A + elzs! vabbidilemmak . 2.00.2. 129 8. FELHASZNALT SZAKIRODALOM ............-20--- . 135) Néy- és térgymutat6 tet e eee 1611. tablazat. 2. téblazat. 3. tablazat. 4, tablazat. 5, tablazat. 6. tablazat. 7. tablazat. 8. tablazat. 9, tablazat. 10. tablazat. LL tablazat. 12, tablazat. 13, tablazat. Tablazatok A néi szerhasenilat jellemzéi, A nemzetkozi szakmai szervezetek néi szerhaszndlatra vonatkoz6 legfontosabb megallapitasainak Gisrefogleaye | ee 28 Azaddiktiv viselkedés pszicholégiai modelljének osztélyozasa... 36 Azaddiktolégiai értelmezési keretek, a klasszikus és a posztmodern megkézelitésének dsszchasonlitasa — dsszefoglalé tdblizat ..... 44 A tarsadalmi nemeket figyelembe vev6 addiktolégiai elméletek Klasszikus és posztklasszikus megkévelitése 0.2... 51 A szerhaszndld nék életciklusbeli jellemzéinek, rizikétény séinek és lehetséges kvetkezményeinek dsszefoglalé tablazata . _ 60 A serdiil6kori szerhasznélat kialakulasanak kockazati tenyerdi i 2 Azadatgytijtés médjai és idétartamai, illetve az adatelemzés . . . . 100 A varandés droghasznélé nék szociodemografiai adatai_ .. . . . « 105 ‘A minta szerhasznlatra és ismert betegségekre vonatkoz6 clofordulds-gyakorisigiadatal. .......2..0.-.000-- -. 106 Tematikus elemzés, a f6- és altémak zefoglalé tablazata . . . . . 108 A nemvzetk6zi irodalom alapjan leggyakrabban haszndlt intervencids technikak és jellemzéik . a «120 A szerhaszndlé n6k hatékony. kevelésének alapelvei a 127; Az Egészségiigyi Vilagszervezet (WHO) ajanlasai a legélis vagy illegglis szerhaszndl6 varandés nok felismerésére és kezelésére . . . 132 Abrak 1. dbra, Zinberg (1984) modelljének adaptaci6ja 2. Abra. A parkapesolati erészak és a szethasznalat dsszefi 3. dbra. Az éves nem-gydgyaszati cél nyugtatéhaszndlat a 15-64 éves korosztélyban Eurépaban 2016-ban . 4, dbra. Az éves kannabiszhasznélat a 15-64 éves korosztdlyban Eurépaban 2016-ban i: 5.abra. ‘Tématérkép a virandéssg émeényérél 6. Abra. Tématérkép az anyasig élményérél. . 7. Abra. A srethaszndlat kezelésének megkirelitéscinek feldése a nemi kalénbségek szempontjéb6l az 1900-as évek kozepétél napjainkig . . . .. 112 2 113) 70 7 1191 illusztracié. Részlet a Névtelen All sok ezer férfi és nd tarténete cimii fejezetebol.... . « 2. illusztraci6. Példa a néi szerhaszn: usztraciok koholistak Az alkoholizmusbél felépiilt nyve A feleségeknek” s26 jiadbrazolasdra. A velvet.hu i lat me nternetes oldal 2013.02.18-4n megjelent cikke képernyéképének szerkesztett részlete Elész6 »Van olyan, hogy n6i szerhasznalat?” ,Mi a kiilonbség?” ,Miért kell kilén foglalkozni a nékkel?” A gyakran felmeriilé kérdések a téma kapcsan kétel- kedést és bizonytalansagot tiikréznek, hiszen az egyéni kiilonbségek valdban nagyobb jelentéséggel birnak a szerhaszndlat kialakuldsdban és a felépii- lésben, mint a férfiak és ndk kézdtti biolégiai vagy evoliiciés kiilénbségek. Ugyanakkor a postmodern tarsadalomtudoményi elméletek és a konstruk- ciés megismerési médszerek ravilagitanak az objektiv tudés megszerzésének hianyossdgaira és arra is, hogy a megszerzett tudds nem jar automatikusan annak alkalmazsival. Példaul hiba tudjuk, hogy az egyéni kiilnbségek fontosabbak, mégis az emberi megismerésre jellemz6 a kategorizilis, s a ka- tegoridk mentén kiilénbiz6 értékitéletek sziiletnek, majd ezek alapjan szétva- logatjuk az ismereteinket. A hétkéznapi déntéseinket, automatikus szakmai értékitéleteinket tarsas-tarsadalmi tapasztalatok és kognitiv torzitasok jellem- zik, amelyek kézvetett vagy kézvetlen hatssal lehetnek akar arra is, ahogyan a nemi szerepekrOl, a férfi vagy andi testrél, valamint szakemberként a néi vagy a férfi szerhasznalérél gondolkodunk. {gy végeredményben jelentésen befolyasoljak a szerhaszndlat diagnosztikus kategéridinak és kezelésének (nemi) meghatarozottsagat. Tehat, mikézben a kézikényvnek nem célja az, hogy a n6i szethaszndlékat specidlis csoportnak, andi szethaszndlatot egy kii- lén szakteriiletnek tekintsiik, mégis fontos misszidja a ndk és a szerhaszndlat elméleti és gyakorlati aspektusairél értekezni. Mit tudunk a néi szerhaszndlatr6l? Milyen elméleti modellekben értel- mezhet6? Milyen kezelések hatékonyak? Mennyire integraltak a n6i szerhasz- nalatrol szerzett ismeretek a kezelésben? Milyen segité, illetve gatlé tényezdi vannak a lanyok és nék kezelésbe keriilésének? Mennyire érvényestilnek a srerhasznalatrol szerzett ismeretek a szakmapolitikai déntésekben? Milyen egyéb, a szethasznalattal nem dsszefiiggd tényezk befolyasoljak a szakem- berek és déntéshoz6k ismereteit, elképzeléseit, attittidjeit? Hogyan kezeli a szakmapolitika az interszekcionalitast és a diverzitast a néi szerhasznalattal Osszeliigeésben?12 © ELOSZO A ndi szerhasznalatot harom nagyobb témakérre bontva érdemes targyal- ni: elméletek, kutatésok és intervenciok. Ezt a harmas szerkezetet kéveti jelen kézikinyv is, amely elhelyezi a néi szethaszndlatot az addikcié elméleteiben, bemutatja a néi szerhasznalat jellemz6it, ismerteti a hazai és nemzetkézi ku- tatésok eredményeit, valamint a hatékony kezelés és nGi szerhaszndlatra érzé- keny szakmapolitika ismertetdjegyeit. Az elsé fejezet bevezetést ad a néi szerhasznalat mint tarsadalomtudomé- nyi téma fogalomrendszerébe, valamint bemutatja a téma térténeti hatterét az elsé elméletalkotdktol a kurrens globalis szakmai ajanlasok legfontosabb ered- ményeinek és iizeneteinek ismertetés¢ig. A mdsodik fejezet attekintést nyuijt az addiktiv viselkedések kurrens elméleteirél és modelljeir6l. A harmadik fejezet kritikai nézépontbél megvizsgalva az ismertetett elméleteket és modelleket, elhelyezi azokban a n6i szerhasznilat értelmezési lehetdségeit, tovabba leirja a n6i szerhasznalattal foglalkoz vizsgalatok megfelelé kutatasmédszertani k6- riilményeit. A negyedik fejezetben a n6i szerhasznalat vizsgalatainak tapaszta- latai keriilnek egzésre, a jellemz6 biolégiai és a pszichoszocidlis tem k, valamint az elérheté epidemioldgiai eredmények bemutatasaval. Az fejezet a varandés szerhasznalé ndk egy magyarorszdgi, kvalitativ v ismerteti. A hatodik fejezet a hatékonynak bizonyult intervencids lehetésé- geket mutatja be a nemzetké: kirodalom alapjan, a diagnézisalkotastél a kezelésen at az eredményes ellatorendszeri modellekig, Az addiktolégia tudomanya hosszt évtizedekig a férfiakra fokuszalt, az 1990-es évektél azonban felismerték, hogy a nemi kiilénbségek fontosak le- hetnek az alkohol- és droghasznalat, vagyis a szenvedélybetegség pontosabb megértésében és a szerhasznélok hatékonyabb ellétaséban. A knyvben a szer- haszndlat kifejezés alatt a legalis (alkohol, nikotin, gyégyszer) és az illegélis szerek (drogok, klasszikus és uj pszichoaktiv szerek) haszndlatat értjtik. Az adatok alapjan a szerhaszndlat elterjedtségének kitlénbsége a férfi és a néi szerhasznaloknal egyre kisebb (INCB, 2016; EMCDDA, 2017). A gyakorisa- got vizsgal6 kutatasok vildgszerte (de jellemz6en a nyugati tarsadalmakban) egyre csdkken6 kiilénbségrél szamolnak be (uo.). A néi szerhasznalattal 6sz- szefiiggd zavarok epidemioldgiaja valtoz6 képet mutat nemzetk6zi szinten, amelyet a kulturdlis, trténeti és politikai kornyezet is befoly4sol (WHO, 2014; Benoit-Dambélé, 2015; INCB, 2016; EMCDDA, 2017). ‘A ni szethaszndlat témakérében magyar nyelven ez az els6 dsszefoglalé kézikényv. Ebben a kétetben a ni szerhasznalat sajatossagainak ismertetésére vallalkozunk a legfrissebb nemzetkézi és hazai tarsadalomtudomanyi és el- sésorban pszichologiai kutatésok tiikrében, tovabba a hatékony pszichologiai intervencidk, j6 gyakorlatok bemut, al. Célja elérhetévé tenni a szerhasz- ELOSZO = 13 nalo néket érinté elméleti keretrendszereket, kutatésmédszertani és gyakor- lati ismereteket, informaciét nyujtani a gyakorlati és elméleti szakemberek szamara, hozzdjarulva ezzel a magyar nyelvi addiktologiai diskurzushoz. A néi szerhaszndlat sajatossagainak megértése nemesak a szenvedélybeteg-el- latésban a szocidlis és egészségiigyi, klinikai teriileten dolgoz6 szakemberek szdmara fontos, de a biinmegelézésben és a biintetés-végrehajtasban, a n6- gydgyaszati és sziilészeti szakellatésban vagy az (clsésorban nem szethasz- nalékkal foglalkoz6) pszicholégusok, szocialis munkasok és neurolégusok/ neuropszicholégusok szdméra, s végiil, de nem utolsésorban a szakmapoli- tika szamara is.Kész6netnyilvanitas Szimos barétnak és kolléganak tartozom készOnettel azért, hogy ez a kényv elkésziilhetett. 2004-ben az MTA Pszicholégiai Kutatdintézetben kezdtem el dolgozni nyel- vészdoktoranduszként és pszicholégushallgat6ként Dr. Rdcz Jézsef professzor- ral droghasznalokkal készitett élettorténeti interjtik elemzésén. Az interjitk- ban a néi szerhaszndl6k jellemz6 beszédmédjaval talélkoztam: a nék szenvedd szerkezetekben beszéltek a droghasznalatukr6l, gyakran Aldozatként lattak és lattattak magukat. A téma ekkor keltette fel szakmai érdeklédésemet. Récz Jozsef professzor a doktori disszertaci6m témavezetdje és szakmai életutam azta is legfontosabb mentora és kiséréje lett, amit kész . Els6 pszicho- logiai terepmunkamat és kutatasomat 2009-ben a Jézan Babék Klub Egyesii lettel egyiittmikédve végeztem budapesti varandés szerhasznalé ndk kéré- ben. Az egyetlen speciélisan szethasznalé néknek nydjtott szolgdltatéhelyen hosszti egyiitt gondolkodas és egyiittmtikédés kezd6dott Méndi Bettindval, Dr. Hittig Beatrixszal, Bird Zséfival és Oberth Jézseffel, akik hozzajarultak a kétet temdjanak feldolgozasdhoz. Az 6 szakmai hozzdallasuk és tamogatasuk fontos mérféldk6 sz4momra a néi szerhaszndlat megismerésében. 2013-ban Norvégidban egy szerhasznalokkal foglalkozé civil szervezet (Kirkens Bymis- jon, Oslo) kutatdsi dlyan tdlt6tt révid tanulmanyutam alatt tébb szerhasz- nal ndket érinté j6 gyakorlattal ismerkedtem meg egy olyan orszdgban, ahol a nemek kézatti egyenléség evidencia. A skandinav modell azéta is fontos irany- mutatdja a kutatasaimnak, gondolkodasomnak. 2015 éta az ELTE Pszicholégi- ai Intézet Pszicholdgiai Tanacsadas Tanszékén oktatok és kutatok. Készénettel tartozom a tanszék valamennyi munkatarsdnak, valamint Dr. Felvinczi Kata- linnak és Prof. Demetrovics Zsoltnak a kapott tamogatasért. 2011-ben Récz Anndval és Légman Anndval létrehoztuk az AKUT Alapit- vany — a tdrsadalmi integracidért elnevezést civil szervezetet, amelynek els6- szimi misszidja a kutatas és a gyakorlat kzétti atjaras elésegitése a mentilis srolyaltatasok fejlesztése érdekében Ax utébbi években az AKUT Alapitvannyal lehetdségem nyilt andi szer- hasznalat témaban tobb hazai kutatast is elvégezni, KészOndm Széesi Judit, egészséget sep16 © KOSZONETNYILVANITAS Hegediis Judit és Racz Andrea segitségét, akikkel egyiitt tartuk fel a gyer- mekvédelemben a lanyok helyzetét és a szerhasznalattal val6 dsszefiiggéseket 2017-ben. A szerhasznal6é néknek kidolgozott magyar nyelvii intervencié fej- izsgalataban 2018 ota szellemi tarsaim megszdmlalhatat- lan (online és offline) konzultaciéban Szab6 Réka, Dr. Dudds Maria és Paszli Livia, és bizom benne, hogy sokaig tart majd egyiittmlkédésiink. ‘Tengernyi nemzetkézi publikacié és konferenciabeszélgetés formillta az el- képzeléseimet, amelyr6l igyekszem a kényvben szmot adni, de Aileen O'Gor- man, Camille Stengel, Giavana Margo és Julia Buxton szakmai baratsaga nél- kiil nem sziilethetett volna meg ez az eredmény. Megannyi inspirdciot adtak hallgatéim is, akikkel gyakran az 6szi vagy tavaszi esti 6rakban mélyiiltiink el a néi traumak megismerésében és a szer- hasznilat rejtelmeiben; kérdéseik, lelkesedésiik sokszor lenditettek tul alkotéi mélypontokon. Oridsi hdlaval tartozom Koméromi Eva alapos és részletes lektori utmuta- tdsnak, az elméleti és gyakorlati hozzdértése felbecsiilhetetlen segitség volt a formaléd6 kézirathoz. Készéném barétaimnak, Mérkus Julianndnak, Schopper Zsuzsanndnak, Toth Zsuzsdnak, Fiék Rebekénak, Arn Verbovennek, hogy a maganyos és vég- telennek tliné kényytari 6rdimban megnevettetek, batoritottak, visszavezet- tek a valésagba. Ordk hélaval tartozom a csal4domnak, akik mindannyiszor tamogatasuk- 161 biztositottak, kiilénésen Edesanydmnak, aki példaként All eléttem 6rdk optimizmuséval, féradhatatlansgaval, Snzetlen szeretetével és bizalmaval. Készéndm Eszter htigomnak a testvéri szeretetét és a folyamatos batoritast. Készénet Addmnak, aki nélkiil e knyv nem jelenhetne meg, s akivel cso- dalatos lanyunkat egyiitt terelgetjiik legjobb tudasunk szerint. Ko: linyomnak, Johanndinak, hogy van. Fs végiil dszinte halaval tartozom a szerhasznalé néknek, akik bizalom- mal fordultak felém kutatoként, kezd6 pszicholégusként, majd csoportveze- toként, s megosztottak élettorténetiiket, érzelmeiket, tudésukat, tapasztalatu- kat. Bizom benne, hogy igaznak, értékesnek és hasznosnak taliljak majd ezt a k6nyvet. 1. BEVEZETO A NOI SZERHASZNALAT MINT TEMA — TORTENETI ES FOGALMI ATTEKINTES A fejezet révid attekintést nytijt a néi szerhasznalat mint tarsadalomtudo- manyi és addiktolégiai tema torténeti fejl6désérdl és valtoz6 fogalmairdl. A fejezetben elsésorban az angolszdsz szakirodalomra hivatkozunk, amely egyrészt elérheté volt, mdsrészt a Magyarorszagon elterjedt elméletek, mo- dellek és médszerek alapjat nytijtottdk. Bemutatjuk, hogy alakult Magyaror- szdgon a n6i szerhasznalat temakérének feldolgozdsa a kutatasok és a kezelé- sek-beavatkozasok mentén. A fejezetben a nemzetkézi szakmai szervezetek di szerhasznélatra vonatkoz6 legfontosabb megillapitésainak: dsszefogla- amelyeket tobbféle szakmai megkézelitésbél - tarsadalomtudomanyi, egész- ségiigyi, pszichologiai, kriminologiai ~ igyeksziink kérbejarni, az elérhet6 szakirodalom mellett az Amerikai Pszicholdgiai Tarsas4g (APA), a Kabitoszer és Kabitoszer-filggdség Eurépai Megfigyelékézpont (EMCDDA), a Nemzeti Drog Fékuszpont (NDE), az ENSZ Nemzetkizi Kabitészer-ellenérz6 Szerve (INCB), valamint Az ENSZ Kabitészer-ellendrzési és Buinmegelézési Hivata- la (UNODC) és az Fgészségiigyi Vilagszervezet (WHO) és mas tovabbi nem- zetk6zi szakmai szervezetek fbb megillapitasait, javasolt fogalomrendszerét és ajdnlasait gytijtéttiik dssze. A ndi szerhasznélat mint téma az 1990-es évek- ben jelent meg a tarsadalomtudoményi diskurzusban. A téma feltarasat végz6 els6 szerz6k jellemzéen olyan kutat6k és terepen tapasztalatot szerzett szak- emberek, akik a feminista fordulat hatdsdra kritikai szemszdgbél vizsgaltak meg az elérheté addiktologiai modelleket, a kutatasi médszereket és eredmé- nyeket, valamint az ellatasi formakat és kezelési technikakat. A 2000-es évek elejétél a nemzetkézi szakmai szervezetek vilagszerte adatokat gyiijtottek és az0ta is ajanlasokat tesznek a n6i szerhaszndlat pontosabb megértése és a ndk hatékonyabb ellatasa érdekében. Ebben a fejezetben a néi szerhasznalat torté- neti és konceptualis attekintését nytjtjuk, réviden bemutatjuk a néi szerhasz- nalat mint tarsadalomtudomanyi téma vizsgélatanak kutatasat, és definidljuk az alapvetd fogalmakat, amik a tema megértéschez sziikségesek. IABARC18 © 1. BEVEZETO 1.1. A NOI SZERHASZNALAT MINT TEMA TORTENETI ATTEKINTESE Habér a szerhasznélat arénya a férfiak korében még mindig nagyobb, az 1990- es évek 6ta megfigyelheté trend, hogy a szerhaszndlat gyakorisganak elter- jedtségi kiilonbségei egyre csbkkennek a fiik/férfiak és lanyok/ndk kézitt, vagyis az adatok konvergalnak (tn. konvergencia-hipotézis, lasd err6l Ham- mer-Vaglum, 1989; Neve és mtsai, 1996; Ahlstrém, Bloomfield-Knibbe 2001; Kuntsche és mtsai, 2011). Ennek ellenére a lanyok/n6k szdma az ellétohelyeken nem névekszik (EMCDDA, 2017). A kabitészer-hasznalathoz kétheté tulada- golasos halal a n6k krében vilagszerte (még a j6 gazdasagi hatter orszégok- banis) gyorsabb iitemben nétt, mint a férfiak kérében, ugyanakkor vilagszerte kevésbé jutnak megfelelé szmban megfelelé kezelésbe (INCB, 2017). Az Eurd- pai Bizottsag, 2016. marcius, 59/5. hatérozata szerint ,genderérzékeny irényel- vekre és programokra van sziikség”. ‘A ni szethaszndlat megértése, a megfelelé elméleti és gyakorlati kezelés- méd a probléma megjelenésénck korai idészakétél kezdve élénk vita targya a tudésok, politikusok és gyakorlati szakemberek kézitt. Az addiktolégia és a szerhaszndlat komplex egészségiigyi, tarsadalmi, neurol6giai, pszicholdgiai témak@r, kiilndsen, ha hozzavessziik a térsadalmi nemi (gender) aspektus megértésének motivacidjat is. A téma az 1990-es években valt ismertté a tar- sadalomtudomanyban bekévetkezett feminista fordulat hatasdra, elsésorban Eszak-Amerikaban. A nemi kiilénbségek tarsadalomtudoményi és pszicho- logiai vonatkozdsainak vizsgélata az 1960-as évektél egyre névekv6 tenden- cit mutatott, kivaltképp az 1980-as évek kézepén és a 2000-es évek elején (Eagly-Rose-Riger-McHugh, 2012). A pszicholégia targykorében végzett kutatasokban az Uj aspektus integralasaval el6térbe keriiltek a nemi sztereo- tipidk, a mentalis betegségek és a tarsas-tarsadalmi kontextus Gsszefiiggései, példaul a depresszid, a csaldd és munka egyensiilya, az abortusz, a szexudlis zaklatas, az erészak és a bantalmazas témakérei (uo.). A nemi erdszak elsé vizsgélatanak eredményei a kutatékat is meglepte. Diana Russell 1980-ban 900 né meginterjtivolésa alapjan jutott arra a kévetkeztetésre, hogy az Ame- rikai Egyesiilt Allamokban minden negyedik né elszenvedett mar nemi (pl. Aldozathibaztats, szexudlis targyiasités) és minden harmadik szexudlis er6- szakot (szexudlis cselekményre kényszerités) (Russell, 1986). Ez a felismerés tbb tovabbi kutatast inspirdlt, és az elldtérendszer dtgondolasat eredményez- te. Azerészak-téma megjclenésével az 1970-es és 80-as években a nék heroin-, marihudna- és mas pszichoaktivszer-hasznalata is a kutatasok targya lett, elsésorban az Egyesiilt Allamokban és Kanadaban (v6. Marsha Rosenbaum: Women and heroin, 1981; Edith Gomberg: Women, alcohol and other drugs, 1.1. ANOI SZERHASZNALAT MINT TEMA TORTENETI ATTEKINTESE = 19 1982). Ezzel egyiitt tovabbi olyan teémakorék valtak lathatéva, mint a néi szer- hasznalat hatasai a sziiléségre, az egészségre és a jéllétre. Ezek az tittérének szdmité munkak a korabbi publikacidktol teljesen eltéré médon mutattak be a szerhasznalé nék mindennapi életét és tapasztalatait. Az 1990-es években az illegdlisszer-haszndlat kutatasai és a néi vonatkozasok a crackkel és a ko- kainnal dsszefiiggd kérdéseknek késznhetéen kaptak friss lendiiletet. Ezzel egyiitt tovabbi Uj, a néi szerhasznalattal dsszefiiggé teémak meriiltek fel: a va- randésség, az AIDS/HIV terjedése, az erészak megjelenése a parkapcsolatban és a szerhasznal6i szubkultirdkban, valamint az dldozatta valas, a mentalis betegségek és a prostiticid. Az 1990-es évek elejéig az addiktol6giai targyti klinikai kutatésok a szen- vedélybetegeket egy csoportként kezelték: nem differencialtak a férfiakat és a néket, a minta nagy része férfiakbél allt, {gy a betegség és a kezelés jellemz6i is ennek megfeleléen alakultak. A nyugati tarsadalmakban az 1980-90-es évek- ben lezajlott feminista fordulat, a nék és férfiak k6z6tti egyre nagyobb fokti esélyegyenliség az addiktolégidval foglalkoz6 tarsadalomtudésok kérében a konvergencia-hipotézis megfogalmazAsahoz vezetett (asd Hammer-Vaglam, 1989; Neve és mtsai, 1996; Ahlstrém-Bloomfield—Knibbe, 2001; Kuntsche és mtsai, 2011), amely felvetette azt a kutatdsi és kutatasmédszertani kérdést, hogy vajon a tarsadalmi valtoz4sok hatasdra a n6k és férfiak szerhaszndlata mennyire fog kézeliteni egymashoz vagy mennyire megfeleléen mérik a ren- delkezésre 4ll6 eszkdzk a nék/lanyok szerhasznélaténak elterjedtséget. Ezzel egy idbben elkezdédatt a néi szerhaszndlat ms tarsas/térsadalmi aspektusainak megértése, feltardsa is. Anderson (2008) ,,a hatalomnélkiiliség patologidjanak” hivja azt a jelenségkért, amely a kutatésokban kizArélag egy dichot6m paradigméban, ,btindsként vagy dldozatként” jeleniti meg a szer- hasznélé ndket. Ez a perspektiva (patolégia és hatalomnélkiiliség) viszonylag hossati ideig uralta a n6i szerhaszndlokkal végzett kutatésokat. Ebben a para- digmaban a diszfunkcié, a mordlis deprivacid, a figgdség, a hatalomnélkii- liség, a kihasandltsdg és az dldozatisdg jellemzi a n6i szerhaszndlatot. A néi szerhasznalatot egy specidlis problémakérként lattatja, amelyben a néknek nincs 4gencidjuk a vilagban. Ennek alternativajaként jelentek meg a femi- nista paradigmaban irott munkak (Elizabeth Ettore: Women and subtsance abuse, 1992; Maryon McDonald: Gender, drinks and drugs, 1994; Wilsnack— Wilsnack: Gender and Alcohol: Individual and Social Perspectives, 1997; Lisa Maher: Sexed work: Gender, race, and resistance in a Brooklyn drug market, 1997). Ezek a miivek alapjaiban kérdéjelezték meg a néi szerhaszndlat korab- bi patologias és viktimizal6, dichotom megkézelitését. A felsorolt szerz6k a szerhasznalé néket mir nem a_,.btinds Idozat’, a hatalommal bird és a20 © 1.BEVEZETO hatalomvesztett”, ,,a j6 és a ross” k6z6tti sziirke z6ndban helyezték el, hanem megragadtak a n6i szerhasznéiat komplexitasdt. Az. alkoholfogyasztas szoci- dlis reprezentécidit vizsgalva (Wilsnack-Wilsnack, 1997; Holmila-Raitsalo, 2005) a kultura szerepe is hangstilyossé valt a néi szerhaszndlat megértésé- ben és értelmezésében. Az alapkérdés itt igy vetédott fel, hogy a térsadalom hogyan és miért tamogatja vagy itéli meg eltéré médon a néi és férfi szer- haszndlatot. Az értelmezési keret feltar4sa pedig azért fontos, mert a keze- lésbe keriilés kdriilményeit, az ellatas Iehetdségeit kézvetleniil befolyasolhatja (Holmila-Raitsalo, 2005). Nem kétséges, hogy van kiilénbség a ndi és a férfi szerhaszndlat kézétt, de a kilencvenes évek szakirodalma felhivja a figyelmet arra is, hogy a kiilénbségek kezelése szociokulturdlisan is meghatarozott (pl. szexualités, munkahelyi szerepek, sziiléség, kortars kapcsolatok, parkapcso- lat; Room, 1996). A 2000-es években mar tébb elméletileg is megalapozott, kutatasokkal alétamasztott eredményeket bemutat6 kézikényv jelent meg a n6i szerhaszndlat témakérében (vo. Shulamith Lala - Ashenberg Straussner — Stephanie Brown: The Handbook Of Addiction Treatment For Women, 2002; Tammy Anderson: Neither Villain nor Victim: Empowerment and Agency among Women Substance Abusers, 2008; Kathleen T. Brady ~ Sudie E. Back ~ Shelly EF. Greenfield: Women and Addiction: A Comprehensive Handbook, 2009). A 2000-es évek dta a nemzetkozi egészségiigyi és szakmai szervezetek is felhivjak a figyelmet a n6i szerhaszndlat sajétossdgaira, s imméron jéval tobb adat All rendelkezésiinkre a néi szerhasznilat elterjedtségrél, az okokrél ¢ és kévetkezményekrél, valamint a ndk megfelelé kezelésbe ker ményeirél. Az Egészségiigyi Vildgszervezet (WHO) 2014-ben jelentette meg a legalis és illegalis szereket hasznalé varandos nok felismerésérése és kezelésére vonatkoz6 javaslatait (lsd 5. fejezet). Az ENSZ Nemzetk6zi Kabitészer-elle- nérz6 Szerve (INCB, International Narcotics Control Board) évente jelentést készit a vildgban megjelené droghaszndlati trendekr6l, elemzéseket k6zl, és felhivja a figyelmet a kiemelten fontos témakra; 2016-ban ez a téma a n6k és droghasznalat volt. Az ENSZ Kabitészer-ellendrzési és Beinmegelézési Hiva- tala (UNODG, United Nations Office on Drugs and Crime) a 2018-as jelenté- sén beliil n kiadvanyt készitett a ndket érinté rendelkezésre All6 adatokrol és ismeretekrél (asd 1. tablazat). Azeurépai helyzet az orsz4gok és régidk eltéré kulturalis és torténelmi hattere miatt ésszetettebb képet mutat a szerhasznalat elterjedtségi adatainak ismere- te, az addiktologiai ellitis, a nok helyzete és a trauma feltirdsa terén is. Habér az utobbi évtizedekben a szisztematikus adatyytijtés és a nemzetkozi egyiitt 1.1. ANOI SZERHASZNALAT MINT TEMA TORTENETI ATTEKINTESE "= 21 mUikédések az eurépai orsz4gokban is megerésédtek (részben az eurépai uni- 6s intézményrendszer kialakulésanak kdszénhetéen). A drogok és droghasz- nalat teriiletén az eurépai adatgydjtést az 1993-ban létrehozott Kabitoszer és Kabitészer-fiiggés¢g Eurépai Megfigyelékézpontja (EMCDDA, European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, http://www.emcdda.europa. eu) végzi, amely intézmény tébb kiadvanyéban (EMCDDA, 2005, 2006, 2009, 2010, 2017) felhivta a figyelmet a néi szerhaszndlat sajatoss4gaira. AZ ESPAD (The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, www.es- pad.org) egy sztenderdizalt eurépai felmérést végez az iskoléskortiak (15-16 éves) alkohol- és droghaszndlatara vonatkoz6an az 1990-es évek ta (a lanyok szerhasznalatara vonatkoz6 eredményeket lsd a Prevalencia fejezetben). A 2000-es évek elejéig nem volt elérhetd olyan eurépai orszdgkézi vizs- galat, amely a mentialis betegségek elterjedtségét mutatta volna meg. Az els6 ilyen jellegti vizsgalat (ESEMeD/MHEDEA: European Study of Epidemiology of Mental Disorders, Alonso és mtsai, 2002) kimutatta, hogy az eurépai po- pulacié kétharmada megtapasztalt valamilyen traumatikus élményt az élete soran, és azok kéziil, akik az utébbi egy évben tapasztaltak, 1-3%-nal alakul- nak ki PTSD-tiinetek (ez kériilbeliil 7,7 millié f6t jelent). A vizsgalatok ké- zel azonos eléfordulasi arnyt talltak a néknél és férfiaknal, de kiemelték azt, hogy a n6k esetében a trauma inkabb kétheté a partnerhez, valamint azt, hogy a habort suijtotta évezetekben, mint a balkani Allamok a PTSD eléfor- dulasa 10-35%-ot ért el (Trautman—Wittchen, 2018). A diverzitast j6l keze- 16 addiktoldgiai ellatas elméleti és alkalmazott megfontolasairél elsésorban észak-eurépai példak akadnak (Room, 1996; Holmila-Raitasalo, 2005). 2014 ota az Eurépai Bizotts4g (Pompidou Group) megbiz4sabol tébb feltard jellegd kutatas késziilt, amelyben a n6k elleni erészak és a szerhasznalat dsszefiig- géseir6l megallapitottak, hogy a két legsériilékenyebb csoport a szerhasznal6é virandés nék és a szexmunkds nok (Benoit-Dambélé, 2015). Magyarorszagon az addiktolégiai kezelés és a feminista tarsadalomtudo- nvinyi megkézelités hatésa a kutatasmédszertanra a tébbi posztszocialista orszégokhoz hasonléan masképp alakult, mint Europdban vagy Eszak-Ame- rikaban, A nékkel foglalkozé tanulmanyok nagy része a nyolcvanas években a szocialista tipust emancipacié és a nyugati feminizmus dsszehasonlitasin alapult, a kilencvenes évek utan parhuzamosan kialakult egyfajta neokonzer- vativizmus, valamint egy feminista és civil diskurzus (Kende, 2008). A men- Lalhigiénés Allapotot vizsgal6 kutatasok (Kovacs~Jakab-Kopp, 2001; Csoboth, 2006; Kopp-Kovies, 2006) megallapitottak a fiatal és kézépkorti nok veszé- lyeztetettségct a depresszid és mas lelki egyenstilyzavarok tekintetében, és ext dsszetiiggéesbe hoztak a pszichoszociilis értelemben megélt vesztességgel