Vasárnap, 1969. szept. 14. MAGYAR S Z Ő 15.

oldal

Programozott művészet Ács József

Névsor helyett - könyvek
Kántor Lajos *
V ajdaságban a n y ár folyam án m egala­ késve érkeztek V ajdaságba. T arto m án y u n k A m ikor én végeztem a líceum ot, még fa jta fo rrad alm at je le n te tt a lélek tan i-
k u lt egy csoport, hogy az egyéni stílus m űvészei és az itten i m űvészet képviselői igényiként sem jelen tk ezh etett a szocialis­ ságot egy időre h áttérb e szorító ep ik án k ­
h ely ett egyfajta program ozott m űvészetet fölvetették ugyan sa já t problém áikat, de ta R om ánia társadalm i-politiikai-kulturá- ban. BáLimt T ibor stíliusm űvészetet n em ­
kövessen. T agjai: B arát Ferenc, Benes J ó ­ nem tu d tá k őket eszmeileg, elm életileg lis keretei között fejlődő m ag y ar iro d a­ csak a Sütő A ndrás in d u lásak o r érzett
zsef, K apitány László, M aurits Ferenc, m egm agyarázni, s még kevésbé tu d tak lom tan ítása, középiskolás fokon. Az 1919 öröm et idézi, hanem égy p ály ájá t tu d a ­
M arkuli József, P etrik Pál és Acs József. küzdeni m egoldásukért. Az utóbbi időben u tá n érvényesülő erdélyi, illetve — a G aái tosan alakító, látó k ö rét szüntelenül tágító
A közös program változékony és objek­ világossá vált, m ennyire szükséges a poli­ G ábor-i helyesbítés szerint — rom ániai alkotót szerettet m indinkább meg az olva­
tív szükségletek szerint alakult. A csoport tikai ö ntu d at kialakítása, és a helyi sa já ­ különfejlődés k é t évtizede s tovább, az sóval. P ásk án d i Géza kapcsolata a nagy­
vélem énye az, hogy az egyedi vagy a m oz­ tosságoknak fölism erése, az autochton k u l­ 1945. évi k o rszak h atár kétségtelenül lezárt közönséggel m ár nem ilyen idilli (leg­
galm akon kívüli m űvészek nem nagy ered­ tú rán a k a m egterem tése. A m últban kép ­ egy irodalom történeti szakaszt, de az ú j­
m ényeket érhetnek el a mi viszonyaink népszerűbb könyve alighanem a Boszor­
zőm űvészeink többször igen közel já rta k nak a jellem zőit az ötvenes évek elején- kányok szivárványtánca, gyerm ekirodal­
között, csak „egyénieskedő” stílus-kom p­ a fenti fölism eréshez, ám a környezet közepén legfeljebb irodalompoMtikai té te ­ m u n k n ak ez a remeke), ám lírában, pró­
rom isszum okat. Á legtöbb esetben provin­ alélteága és közönye szárn y u k at szegte. lekkel, nem pedig m űvekkel le h ete tt k i­ zában és d rám áb an végzett úttö rése je ­
ciális változatait ad h a tjá k a nagyobb köz­ V ajdaság képzőm űvészetében a m odern m utatni. igazolni. N em is teh ettü n k egye­ lentősebb. m int azt bárm ilyen olvasói sta­
pontokból hozzánk elju to tt m ozgalm aknak. m űvészet szubjektivizm usa „félúton” ta ­ bet irodalom órákon, m in t hogy a k ét v i­
A képzőm űvészet m a világszerte egysé­ tisztikából ki leh etn e m utatni.
lálkozott a hagyom ányokkal, a polgári lágháború közötti írói pályáik ra jz á t k i­ Most látom csak. hogy én is beleestem
ges, és szükséges a hatáso k at is befogadni. örökséggel, és alkotóink hagyom ánytiszte- egészítettük eg y -k ét ú jabb cím m el —
Az eddigi képzőm űvészeti élet tu lajd o n ­ a felsorolás s az egym ondatos jellem zés
lően vagy a k á r a hivatalos fórum ok irán ti hivatalból a „m egújulás”, „iieiívaiés” m in ő ­ bűnébe. De — én nem várom el. hogy
képpen a m űvészet kisipari és kisüzem i hűséggel több-kevesebb kom prom isszum ­ sítést biggyesztve valam ennyi műhöz.
m ódszereire szorítkozott, még akkor is, szövegemet az érettségizők felm ondják.
m al k ialak íto tták m űvészetüket. A képző- Hogy 1954-től 1969-ig m ekkora u ta t A zt m ár inkább, hogy e könyveket — nem
am ik o r nagy tehetségekről volt szó. Nem m űvészeti közönség befolyása je len ték te­ te ttü n k meg, azt -az utóbbi h etek talán kötelességből, hanem szórakozásul-okulá-
tehetségekben, hanem eszm ékben volt V aj­ len, a képzőm űvészetnek ju tta to tt pénz­ legélénkebben v ita to tt irodalm i közlem é­ sul olvassák. S a még fiatalab b ak ét, az
d aságnak hiánya. A korszerű m ozgalm ak nek jótékonysági jellege volt, a m ű v é­ nye, Morosi P éte r irodalom történeti váz­ iskolás korból alig k in ő tt F orrás-szerző­
szeknek adott szociális segélynek leh etett la ta jelezte (A romániai magyar irodalom két, akiknek a neve valóban nem k ív á n ­
tekinteni, s ráad ásu l a bü ro k ráciátó l fü g ­ huszonöt éve). Ezzel nem a tanulm ány kozik ugyan az irodalom történeti o k ta­
gött ez a politika. A b ü ro k ra ta ap p arátu s irodalom történeti vagy publicisztikai ran g ­ tásba, de beleillik egyik-m ásik könyvük a
gyenge képzettségű, a k u ltú ráb an rö v id lá­ já t alkarom hangsúlyozni, csupán a tényt: jellem nevelés m ai program jába.
A mai tó, m ert nem volt ideje m űvelődésre. így
a szocialista jelszavak m ellett g y ak ran
m egfértek a kispolgári eszm ények is. A
M arosi „v ázlata” iskolai h aszn álatra, se­
gédeszköznek készült — s első bírálói
m indenekelőtt a hosszú írói névsort kifo­
A zt is pozitív jelenségnek érzem, hogy
az én névsorom és könyvlistám alap ján
is sokan sértő d h etn ek meg — jogosan. Az
pénzelés teh át a bü ro k ráciátó l függött, s gásolták, kifogásolhatták. elm ú lt n éh án y évben a rom ániai m agyar
B árm ennyire v ita th a tó legyen ugyanis
marxizmus a m űvészeti fejlődésre m indez rányom ta
bélyegét. Közigazgatási, társad alm i és gaz­
dasági prizm án keresztül szem lélve te h á t
teljesebb képet k ap u n k az elm últ k é t év­
a kolozsvári U tu n k b an öt terjedelm es
fo ly tatásb an közölt „v ázlat” (és nem csak
sértődés-alapon: k irő l m it és m ennyit
írók táb o ra jelentősen m egnőtt, s ezzel
arányosan (!) n ő tt a jó m űvek szám a is.
Es a fiatalo k m ellett az idősebbek vagy
éppen öregek is részt k érn ek ebből a
V je k o s la v M ik e c in : M a r k s is ti i M a r k s . A
tized m űvészetéről. m ondott), az a M arosi P é te r tan u lm án y á­ m egújulásból: Lám Béla ö n életrajzi re­
R a iiio - T e le v iz ija k ia d v á n y a , Z á g r á b , 1968.
A m ódszer a rra kényszeríti a csoportot, ból is kitetszik, hogy a rom ániai m ag y ar gényével a r a tta első igazi irodalm i sike­
hogy lem ondjon az egyéni kifejezésm ód­ irodalom o k ta tásán ak régi n év- és cím ­ ré t (A körön kívül), s ennek a m ű faj­
H a k e z ü n k b e v e s s z ü k e z t a t a n u lm á n y k ö te te t ,
ról, a különállásról és a stílu s-tém a b e­ listái elavultak. M egújításra szorult a két nak a reneszánszát m u ta tta Balogh E dgár
e ls ő p i l l a n t á s r a a k ő v e tk e z ő k e t á l l a p í t j u k m e g
zárkózásról. Ez azonban nem azonos az világháború közötti szakaszt szám ba vevő Hét próbája. Nagy Istv án regényes m e­
r ó la : s z é p é s Íz lé s e s e n k i á l l í t o t t k ö n y v , fo n to s
egyéniségről való lem ondással. Ahhoz, tananyag, hiszen G aál Gábor, Bálámon m oárja, a Sáncalja. s a legújabb kiadói
a k t u á l i s m o n d a n iv a ló , s z o k a tla n k ö n y v k ia d ó ,
hogy új p ro blém ákkal jusson kapcsolatba Ernő, H agy Istv án , Szilágyi A ndrás m el­ term ésből ide sorolható Méiiusz József
s z o k a tla n u l s o k s a jt ó h ib a é s e lír á s é s v é g ü l
a művész, szükséges a kísérletezés és a le tt tudni kell egy m atu ren d u sn ak D sidá- regénye, a Város a ködben.
jó v a l o lc s ó b b , m i n t a h a s o n ló t a r t a l m ú é s k i ­
vele já ró kockázat vállalása. A ki fél a ról, A prilyröl. 'Tamási Á ronról, K uncz K ülönös öröm, hogy a m űveket te k in t­
á llítá s ú k ö n y v e k .
kockázattól, az eleve az epigon szerepét A ladárról, sőt R em ényikről s ta lá n N yí- ve, felfelé ívelő szakaszról szólhatunk. So­
V je k o s la v M ik e c in n e v é t e ls ő s o r b a n a z á g ­
vállalja; áldozatok nélk ü l nincsenek új rőrői is (az utóbbi évek könyvkiadásá­ káig gyengélkedő regényirodalm unk ebben
r á b i N A S E T E M E c ím ű f o ly ó i r a t o lv a s ó i is ­
erédm ények a m űvészetben. Az eddigi „ön­ nak, irodalom történeti k u ta tásán ak szép az esztendőben olyan m u n k ák at ad és
m e r ik . M ik e c in e f o l y ó i r a t a la p ító i é s s z e r k e s z ­
eredm énye ez az esztétikai kiegészülés, ígér (több szép részlet alaipján leh etü n k
t ő i k ö z é t a r to z o tt, é s m a is e g y ik le g a k tív a b b védelmi m űvészét” h ely ett p ro g tam ra v an am elyben sokat köszönhetünk rom án kol­
m u n k a t á r s a . C ik k e i, k r i t i k á i é s k o m m e n t á r j a i szükség. A csoport azt vallja, hogy a ta ­ bizakodók), m in t a régóta hallgató Sütő
a m a r x iz m u s a k tu á lis k é r d é s e ir ő l é s e z e n b e lü l pasztalatok, m űvészeti irán y zato k szabad, légáink p éld am u tatásán ak s a já t szakte­ A ndrásé, az Anyám könnyű álmot ígér
f ő le g a z o la s z é s a f r a n c i a filo z ó f ia i é l e t e t is ­ de k ritik ai átv étele lehetővé teszi a sajátos rületükön!); de a ro m ániai m ag y ar iro d a­ és a három flekkes karcolattól a n ag y re­
m e r t e t ő Í r á s a i k iv á ló s z e lle m i r u g a lm a s s á g á r ó l, problém ákkal való összehasonlítást, s a k í­ lom egységesen szocialistának nevezett gényhez elju tó B álin t Tiboré, a Zokogó
t á j é k o z ó d ó k é p e s s é g é r ö l ta n ú s k o d n a k . sérleti átv étel k im u tatja a sajátos p ro b ­ szakaszat sem lehet m á r a régi módon, ta ­ majom. A rom ániai m agyar d rám a n agy-
lém ák súlyát, helyét, illetve értékét. A n ítan i. korúsodási folyam ata szintén m egindult:
M ik e c in a s z o c io ló g ia , filo z ó f ia , p o litik a t é ­
m a k ö r é b e n a le g o tth o n o s a b b . A z o la s z m a r ­ program ozott m un k a a tap asztalato k gyors Nem lehet, m e rt nem csak a „szem pon­ P ásk án d i Géza és Kocsis Istv án (m ár a
x i s t a f ilo z ó f ia b e h a t ó ta n u lm á n y o z á s a é s a r ó ­ koncentrációját eredm ényezi. A m ai festő tok” változtak — m aga az irodalom is L eány a hajón, különösen pedig A nagy
m a i G r a m s c i I n t é z e t b e n v é g z e tt t a n u l m á n y a i m űvészetével világos szolgálatokat tesz a m eg ú ju lt az utóbbi m ásfél évtized alatt. játékos) több m int ígéret — jó volna, ha
d ö n tő m ó d o n b e f o ly á s o l tá k filo z ó f ia i m e g a la ­ társadalom n ak ; s valóban funkcionális ré ­ Nagy Istv án ugyancsak bólogatott, am ikor színházaink vezetői is fel- és elism ernék
p o z o tts á g á t é s á lta lá n o s o r i e n tá c ió já t. A m a i szévé válik. egy írószövetsegi megbeszélésen szó k e­ ezt a tényt.
f r a n c i a f ilo z ó f ia é s a m a i m a r x iz m u s e g y r e
rü lt róla, hogy nem a legm éltóbban k ép ­ De a felsorolás lendületével, úgy érzem,
Az egyéniségébe bezárkózott művész, viseli őt (a rom án ta n ítá si nyelvű isko­
b e h a t ó b b ta n u lm á n y o z á s a a l a k í t o t t a k i s z e l­ akinek m űvészete tú l sajátos, nem tu d a l­ átsik lo ttam a rom ániai m agyar irodalom
le m i e g y é n is é g é t.
lák b an pedig az egész rom ániai m agyar m ai m egoldatlan problém ái felett. N yil­
kalm azkodni „a k u ltú ra iparához”, a k u l­ irodalm at) A legmagasabb notökon. Ma
Í r á s a i e n é g y s z á z o ld a la s k ö n y v b e n s z á m o s tu rális érték m ai „g y ártási” folyam atához, ván nem csak ió és kitűnő, haném közepes,
k v a l i t á s t t á r n a k fe l. A s z e rz ő te m a t i k a i é r z é k e
m á r — egy-két irodalom történészt leszá­ sőt gyenge m űvek is k ik erü ln ek íróink
hanem m egm arad ro m antikus különálló­ m ítva — m indenki szám ára világos, hogy tolla alól — és kiadót találnak. Sajnos
h ib á t l a n . M in d ig p o n to s tá jé k o z ó d á s s a l f o r d u l nak.
a f o n to s é s é r d e k e s té m á k fe lé , é s s z in te é s z ­ A sztalos Istv án t nem a regényei (a Fia­ viszont éppen a közvetlen valóáág-kapcso-
r e v é t l e n ü l g y ű r i le a z e lv i- e lm é le ti n e h é z s é ­
A rom antikus egyéni vonal a v ajdasági tal szívvel vagy a k á r a Szél fuvatian nem lású prózai alkotások születnek a legne­
g e k e t. M ik e c in a s z e lle m e s , v ilá g o s , é r t h e t ő
m űvészetben hozott ugyan eredm ényeket, indul) teszik ha-maiianianná — régi éis ú jabb hezebben — ezt a göröngyös u ta t a leg­
s tílu s m ű v e lő je . H o g y e z a s tilu s m e n n y ir e
de m a összpontosításra van szükség. A novelláival vonul be az iro d alo m tö rtén et­ következetesebben P usztai Ján o s já rja. A
n e m c s a k k ü ls ő m á z é s ille d e lm e s m a g a ta r tá s ,
képzőm űvészeti csoportok k ialak u lását m á r be. H orváth Istv án regényénél sokkal in ­ parabola, a groteszk, az abszurd jobban
a z t a le g jo b b a n b iz o n y ítja a z a té n y , h o g y a
a m űvésztelepek létrehozásakor elvártuk, kább m arad an d ó ak az öregedést őszintén á t- sim ul m a az Írói kézhez, m in t a v erista
ám nem alak u lt ki egy összetartó erő. Igaz, érző versei. társadalom ábrázolás. H a egykor főveszély­
n e h é z é s b o n y o lu lt t é m á k a t is p o n to s a n é s
h ű e n t u d j a k if e je z n i, ille tv e le f o r d í t a n i a v i­
abban a fázisban a különbözőség fonto­ Iro d alo m tö rtén eti m érleget készíteni nek a lapos rip o rteri leltározást te k in t­
lá g o s g o n d o lk o d á s m ó d n y e lv é r e .
sabb volt, m in t az egy stílus uralm a. persze m a még elég kockázatos válallko- h e ttü k a lírában, m a éppen a m odern k i­
K if e je z é s é b e n e g y e s iti a f r a n c i a s tilu s a k la s z - A program ozott m űvészet a tém ának, zás. m a rad ju n k h á t a szu b jek tív olvasói fejezőeszközökkel történő sok vissza­
s z ik u s l a t i n —o la s z tö m ö r s é g g e l. E z e n b e lü l is stílusnak, kifejezésm ódnak, prob lém ák n ak élm ényeknél. Részben az új ráolvasás él­ élést, a felszínességet, m ásodlagosságot
f e lis m e r h e tő p é ld á u l G r a m s c i k la s s z ik u s is k o ­ az összehangolását tervezi, hogy hozzájá­ m ényénél. A m ásodik huszonöt éves sza­ nehezm ényezhetjük — nem egy közép­
l á j á n a k h a t á s a : a z a s z á n d é k , h o g y m e g ta lá l ja ruljon a képzőm űvészeti problém ák m eg­ kasz elejéről a lírá b an én H o rv áth Im re korú és fiatal versírónál. És persze az
a le g e g y s z e r ű b b u t a t a v ilá g o s g o n d o la ttó l a oldásához. T eh át az o b jek tiv szükséglete­ teljesítm én y ét ta rto m kiem elkedőnek (A örök panasz: k ritik á n k nem áll felad ata
V ilág o s é s tö m ö r s tílu s ig . k et szem előtt ta rtv a tá rsu lta k a festők. sárga ház, Vérrel és korommal), a p ró ­ m a g a g y á n . kevés a gyakorló k ritik u ­
K ö n y v é n e k e lső r é s z é b e n a m a r x i s t a filo z ó ­ zában pedig a N agy Istv án ét: a Réz Mi- sunk. am i pedig a korszerű k ritik a i szem­
f i a m a i h e l y z e t é n e k e lv i é s te m a t i k a i h e ly z e té t hályék kóstolója Ja p án ig v itte hírü n k et. léletet. új m ódszereket illeti — ennek még
té r k é p e z i fe l. A m a r x i f ilo z ó f ia á lta lá n o s k é r ­ Ahogy — rapszodikusan — jegyezgetem az után zás szin tjén is kevés p éld áját ta ­
képzeletben az em lékezetes olvasm ány- láljuk. N éhány jó könyv, m agvasabb ta ­
d é s e i, a d ia le k tik a , a d o g m a tiz m u s , a p o li­
t i k a i g a z d a s á g t a n é s a s z o c ia liz m u s , a m a r x i s t a
e s z té tik a , G r a m s c i é s a m ű v é s z e ti k é r d é s e k
Foszlányok élm ényeket. azon kapom m agam , hogy
inkább az utolsó tíz-tizen ö t év term ése
nulm án y azonban e téren is született, a
„hétköznapi” színvonal viszont erősen h u l­
f o g la lk o z ta t j á k . ju t eszembe. Lehet, k o rtársi elfogultság, lámzó.
A k ö n y v m á s o d ik r é s z é b e n a m a i m a r x i f i ­
lo z ó fia e g y - e g y k iv á ló e g y é n is é g é r ő l a d p la s z ­
Bogdánfi Sándor hogy N agy Istv án ifjú ság i regényétől Sütő
A ndrás Félrejáró Salam onjáig, illetve a
íg y lépünk h á t be a rom ániai m agyar
irodalom h arm ad ik huszonöt évébe. (Leg­
t i k u s é s h ite le s a r c k é p e t. A z a r c k é p s o r A n ­ Gondos atyafiság Szabó G yulát népsze­ alábbis így lá tja ennek az irodalom nak
to n io L a b r i o lá v a l k e z d ő d ik , m a j d K a r i K o rs c h ,
Aki teljesen elégedett ezzel a rű v é av ató első kötetéig egy évtizedet ug­ egyik — M arosi jelzőjével — „krónikaíró-
L u k á c s G y ö r g y l e g ú ja b b k o r s z a k á t, S a r t r e é s
világgal, az eleve gyanús. rik á t az em lékezetem , s Székely János jö ”, alki ny ilv án nem tudja, de nem is
a m a r x i s t á k m a i v is z o n y á t e le m z i, k é t t a n u l ­ B olyai-szonettjei m ellett a m indm áig ta ­ m indenáron ak a rja kivonni m agát szub­
m á n y a m a n a g y o n n é p sz e rű és v ita to tt fr a n c ia lá n legjobb S zem lér-kötet, a Téli alma jektivitása. elfogultságai alól.) Egy bizo­
m a r x i s t a filo z ó f u s , L o u is A lth u s s e r m u n k á iv a l A nő mindig arra esküszik, hogy verserei csengenek először fülem be — nyos: v an n ak m ár olvasásra érdem es
először csalja a férjét, a rra viszont ám vállalom ezt az elfogultságot. B a r- könyveink, olykor folyóiratszám aink is
é s v é g ü l e g y ö s s z e fo g la ló j e lle g ű ta n u lm á n y
talis János újram egszólelásának id ejét is — ta-lán több is. m in t ahogy azt az ez­
R o g e r G a r a u d i m u n k á s s á g á v a l é s a m a r x is ta soha, hogy utoljára. megőriztem közvetlen-korabeli élm ényeim rekben és tízezrekben m é rt olvasók érzé­
f ilo z ó f ia m a i f r a n c i a h e ly z e té v e l fo g la lk o z ik .
A k ü lö n b ö z ő a l k a l m a k k o r í r t ta n u lm á n y o k között, a tö b b i név és cím azonban m e­ kelik.
Íg y e k ö te tb e n m i n t e g y e g y s é g e s e g é s z J e ­ lyek to liam ra tolulnak, az úgynevezett
Némely em ber olyan nagyra nő, harmadik és negyedik nem zedéket idézik,
le n te k m eg. mígnem egészen kicsire zsugorodik. nekik is inkább a h atv an a s év ek re eső
V je k o s la v M ik e c in k ö n y v e n a g y s z e r ű t á j é ­
m unkáit. V áltozatlanul hiszen), bogy a B E N C Z M IH Á L Y :
k o z ta tó é s ú tv e z e tő e z e n a s o k a k s z á m á r a b o ­ Répa, retek, mogyoró nem csak n ek ü n k je ­
n y o lu lt, s z ö v e v é n y e s é s á t t e k i n t h e t e t l e n ú to n .
Előbb volt igazi városi költésze­ lentős. hanem B ajor A ndor ren d k ív ü li te ­
£ s h o g y m in d e z t v ilá g o s a n é s é r t h e t ő e n t u d t a
tünk, m int igazi városunk. hetségét a jövő szám ára is megőrzi. K á­ Lehajtom a fejem előtted
m e g o ld a n i, z a v a ro s s á g , k ö d ö s íté s é s a s z o k á s o s nyád! Sándor utóbbi k ét-h á ro m v ersk ö te­
t ö m é r d e k l á b je g y z e t n é l k ü l — e z c s a k M ik e c in te éppúgy korhű s így korszerű m ű, m in t M o n o sz ló y D e z s ő n e k a já n lo m
v ilá g o s g o n d o lk o d á s á t é s r i t k a tá jé k o z ó k é p e s ­
Ki van a háttérben? — kérdezik Székely Já n o s filozofikus, tö rtén elm i poé­
s é g é t b iz o n y ltja . K ö n y v e a m i s z á m u n k r a m á r m ája. a Dózsa. Azt mondták tegnap, hogy messze kell
c s a k a z é r t Is é r d e k e s , m e r t j ó p é l d á j a a n n a k , azok, akik a háttérben vannak. [utaznod,
Amiben, azt hiszem, nem leh et a Ma­
h o g y a n l e h e t e g y s z e r ű e n , m é g is e r e d e t i m ó d o n
o n d o lk o d n i. E s Ím e a n a g y s z e r ű p é ld a a r r a ,
• rosi-féle vázlatot m egtám adni, az a Lász-
lóffy Aladárról kezdődő neo av an tg ard e k öl­
néhány napra csak, de tőlem messzire.
Mondd, most a közelség, biztonság, mi
g o g y a t u d á s n a k , te h e ts é g n e k , e r e d e t is é g n e k a A jó csónakmotor olyan, mint a tészet és a formai jegyek (szabadvers) [voltál,
f o k m é r ő j e n e m a z Id é z e te k é s l á b je g y z e te k t ö ­ jó feleség: ha más gyújtja be, ak­ mögött meghúzódó m ag ata rtás térh ó d ítá­ a parttalanságba vész, a semmibe?
m e g e , n e m a b o n y o lu lt, n e h é z k é s s tílu s , h a ­ kor is csak a férj pöfögteti. sának irodalomtörténeti elism erése. A
n e m a t a r t a l m i s ú lly a l, lo g ik a i é r v é n n y e l b ír ó Színhelyek és a Képeskönyv a vonalakról Milyen nagy a Semmi, hogy az én
g o n d o la t. költőjéhez mindjárt felzárkózott Szilágyi [világom —
V je k o s la v M ik e c in k ö n y v é t e z é r t s z e r e t e t t e l A tanulságot egyesek az ember Domokos, s A láz enciklopédiája m eg a mely a Mindenségnél nagyobb —
Búcsú a trópusoktól bizonyára e huszonöt [elnyeli?...
a já n lo m a t a n u l n i é s o lv a s n i s z e r e tő f ia ta lo k ­ fizetéséből vonják le. S mily hatalmas vagy Te, kiben új világok
nak. év legjelentősebb v erskötetei közé ta rto ­
DESI Abel zik. Veress Zoltán Szeptembere is egy­ születését lelkem mindig felfedi.