13.

Tétel

Örkény István: Tóték

Örkény (1912-1979) már a húszas éveiben a barátaival karöltve folyóiratot adott ki. A
pályakezdő író első jelentős írásán (Tengertánc) József Attilával vitázhatott. Túlélte a II.
világháborút, a hadifogságot, hazaértekor bontakozott ki írói pályája. A hatvanas évektől
kezdve újra kísérletezgetni kezdett a stílusokkal. Érdeklődése a groteszk felé irányítja, mikor
a Nászutasok a légypapíron írásait papírra vetette. Ebben a kötetben látott napvilágot a Tóték
című kisregénye Az egyperces novellái, és a Tóték című mű hozta meg Örkény számára a
széles körű ismertséget.
Groteszknek nevezzük azt a formát, amely szélsőségesen ellentétes elemek egybefonása által
kelt egyszerre komikus és riasztó hatást. Groteszk benyomást kelt tehát a borzalom és a
nevetséges, a fenséges és az alantas motívumok keveredése vagy az aprólékos, naturalisztikus
ábrázolás, valamint a fantasztikus, misztikus, látomásos elemek egysége is.
A Tótékban is ilyen groteszk szemlélet és ábrázolásmód található. Eredetileg regény volt,
amiből drámát írt. A szereplők mindegyike tipikus kisember. A második világháborúban
játszódik, de nem a fronton, hanem a hátországban. A front világa is megjelenik a műben, de
csak a hírekből ismerjük meg. Egy idilli napon Tótékhoz megérkezik a fiuk felettese, hogy
kipihenje a háború szörnyűségeit. A család próbál az őrnagy kedvében járni, de nem várt
érzelmeket kelt bennük. Az őrnagy egy degenerált, ideges alak, aki parancsoláshoz szokott.
Ez éles ellentétben áll a családfő nyugodt személyiségével. Tót Lajos, a családfő
mátraszentannai tűzoltóparancsnok a szolgalelkűség és a lázadás groteszk képe. Az őrnagyhoz
való alkalmazkodás közben a család, s főként a családfő elveszíti egyéniségét. A mű fontos
szereplője a bolond postás, aki csak a jó híreket adja át a címzetteknek. Tót Gyula, az egykori
tanító, a fronton harcoló fiuk halálhírét nem viszi el a családnak, s ezzel fokozza az olvasó
izgalmát, hiszen így a Tót család minden igyekezete a fiuk érdekében feleslegessé válik. Az
őrnagy eleinte még aludni sem tud, majd „felfedezi” a dobozolást, s ezzel megváltozik
mindegyikük élete. Éjjel-nappal csak dobozolnak, s ezzel Tóték egyre jobban feladják
énjüket. Az őrnagy különösképp Tótot alázza meg. Dobozolás közben megtiltja neki, hogy
gondolkozzon, de ugyanakkor ő maga készteti gondolkodásra. Tót nem bírja tovább idegileg,
elmenekül, megszökik, bolondnak tetteti magát, hogy kiélhesse természetes énjét. Először a
papnál rejtőzik el, majd a WC-ben. A feleség Mariska és a lány Ágika akaratlanul is az
őrnagy kezére játszik, hogy így védjék a fronton szolgáló fiút. A feleség állandóan letöri Tót
lázadási kísérleteit. Mikor az őrnagy elmegy, Tóték fellélegeznek, s remélik, hogy minden
úgy lesz, mint „régen”. Az őrnagy visszatérésével Tót már nem bír megbirkózni, s
feldarabolja négyfelé a dobozoláshoz használt margóvágóval. A mű groteszk módon mutatja
be a két egyéniség egymáshoz való viszonyát. Az őrnagy egy lelkileg beteg ember, Tót
csendes, visszafogott, mégis köztiszteletben álló személyiség. Kettejük találkozása a
hátországban, mégis a háborúnak köszönhetően sorsszerű és sejteti a bizarr végkifejletet. A
postás megfordíthatná az őrnagy és Tóték sorsát, de jóindulatú együgyűségből nem teszi. Az
abszurditás és a kiszolgáltatottság nem csak a főszereplők életében van jelen. Valóban
groteszk és abszurd, az elmebeteg nemzetközi hírű elmeorvos és a 7 éve síró rákkutató. Az
elmeorvos jelentősége, hogy ő mondja ki azt, hogy mindenki megbolondult ebben a szörnyű
korban és ez is a legmegfelelőbb magatartásforma az idő átvészelésére. A műből látható, hogy
a zsarnok és az áldozat egymástól függenek, hiszen az áldozat maga fogadja el a
zsarnokságot. Örkényre jellemzően nem mond ítéletet, nem értékeli a szereplőket, az
eseményeket, ezt a feladatot az olvasóra hagyja.
Örkény a művet két változatban írta meg. A mű lényegét tekintve a két változat azonos, de a
drámában a fiú halálhíre csak az első rész végén derül ki. A műből film is készült, színházban
is bemutatták, s így szélesebb körben lett ismert ez a bizarr-komikus történet.