Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Kaldeától

    Uploaded by

    pajodream777
    14 views91 pages

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    14 views91 pages

    Kaldeától

    Uploaded by

    pajodream777

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 91
    Ba y Jés Ferenc KALDEATOL ISTER-GAMIG Feleségemnek hiiséges munkatérsamnak HONNAN JOTTEK ES HOGY AN ELTEK A SUMIROK? TAK SUMERIABAN ASUBUR-SZABIRNEPNYOMABAN HOVA LETTEK A SUMIROK ES KIK AZ UTODAIK? A FINN-UGOR SZARMAZASI EF! BHETETLE) APARTOSOK AZ ARSAK VAGY ARSACIDAK SZARMAZASA A PARTOSOK N NIMRUD KIRALY EPILOGUS 1LAPULI ILAJUHNYAJ IL_A JUHASZ RUHAZATA ES FELSZERELESE Elisz6 Badiny J6s Ferene 1909. jiinius 3-An szilletett Gécson, Nogréd megyében. Mint a balassagyarmati gimnazium egykori didkja, a Ludovika- Akadémia tiizér-, majd repiil6 kiképzését elvégr6 tényleges tisztként kezdi pélyafutasét, azonban a m. kir. hadseregbdl 1940-ben kivilik és a Budapesti Milegyetemen folytatja tanulményait, Sumerolégidval Argentinéban kezd foglalkozni, ahové 1946-ban érkezik. Az els6 irdnyitast a rémai Institurum Pontificum Biblicum-t6l kapja, és mint P. Deimel iskoldjénak a kévetdje tanul. Ugyanezen intézett6l nyeri képesitését, mely jovahagyja tanterveit és kidolgozott tananyagat a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felallitands Sumerolégia tanszék Iétesitéséhez, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban megbizza. Azéta ugyanennek az egyetemnek ny. rendes tandra, Munkassagdnak 6ridsi eredménye az, hogy az 1971. tanévre hirdetett eldaddsaira 21 argentin rendes hallgats iratkozott be. Tantirgyai a kovetkezdk: 1.) a sumir nyelv és ékirés, 2.) a mezopotdmiai kultirdk trténete és 3.) a mezopotmiai vallasok ‘A sumir- magyar nyelvazonossig hirdetéje és bizonyitéja, A Nemzetkizi Orientalista Kongresszus tagja, ahol 1967-ben - Ann Arborban (Michigan, USA) az esztergomi kirdlyi képolna oroszlénos diszitésének sumir és babiloni eredetét igazolta, Bizonyitését "Altai People's Teoctacy” cimen fogadta el a Kongresszus. 1971-ben a Canberra-i (Ausztrilia) kongresszuson - Argentina képviseletében - vesz részt, ahol a Pértos Birodalom sumir tradiciéin at a partos nép magyar vonatkozdsait mutatja ki "The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” c. elGadasaban Egyeb munkdi: Sumerian Syntax and Agglutination on Asian Languages, (Canberra, 1971). EI Pueblo de Nimrud. Nuevas Orientaciones de las Lenguas Uralo-Altaicas (Valparaiso. Chile, 1966). Las Posibles Relaciones Intercontinentales (XXXII. Congress Internacional de Americanistas, 1966.) ‘A megtalélt magyar Sstérténelem. (Ausztralia 1967) A Buenos Aires-i Jezsuita egyetem kiadésdban: Emographical Map of Turanians (Uralo-Altaians, 1966) és Signos Cunciformes (1966). TANULMANYSOROZAT A MAGYAR SZARMAZAS KUTATAS DELI IRANYU EREDMENYEIROL BADINY JOS FERENC KALDEATOL ISTER - GAMIG A SUMIR OSTORTENE® Badiny 16s Ferenc: KALDEATOL ISTER GAMIG I ELOSZO A 2. KIADASHOZ Huszonét évvel ezelott jelent meg ez a kényvem, melynek most a mésodik, eztittal hazai kiadését veszi kézbe az olvas6. ‘Az elmalt huszondt év alatt a tudoményok fejl6dése dridsi eredményeket mutatott fel és ez a fejlbdés, szellemi fellendutés hatéssal volt arra is, hogy a vilég népeiben felébredjen egy sajdtsdgos Ssszetartozisi érzés, mely tijra nemzetté akarja formélni a nemzetkéziesités jérma alél éppen esak felszabadult azonos nyelvi, azonos gondolkodési, s mondhatni- azonos lelkivilégd népeket, akik igyekemnek e7t az "egybetartozast" valamiféle hagyoményismerettel, srérmazisi Sntudattal megerdsiteni. Egyediil a magyar hivatalos dlléspont nem hajlandé a tébb, mint 200 éves megkévesedett llapotébél kimozdulni és a ma "sumernek" nevezett Osi, kéldeus ékiratok nyelvéhez, médszeresen, szakmai elhivatottséggal hozzényiilni. Ezzel szemben most mar a politika erejét is bevetve igyekeznek fenntartani a7. u. n. finnugor szirmazdsi elméletet annak ellenére, hogy @ legijabb kutatésok egyre egyértelmibb céfolatot adnak. Dr. Matsumoto japdn tudés genetikai eljérésa minden kétséget kizérdan kimutatta, hogy a finn, votjék, vogul stb. népmaradvényokhoz a magyarségot semmilyen vérségi kapesolat nem K6ti ‘A kivélé magyar szakemberek egy része nagyon is jél tudja, hogy a sumer -magyar nyelvazonossig valé dolog, de ezt a hivatalos miivelédési és kézoktatési ellenkezés miatt - csak megkézeliten tudjék kifejezni, Emlitenek protougor, ésmagyar, émagyar, magyar, protomagyar, irdni, alin, kézép-irini és hun nyelvet, de a mi magyar nyelviinkben esak, jovevényszavak" ‘Slesinszd-rétegek" Iéteznek ezekbsl. De milyen nyelvemlékekkel rendelkeziink ezen nyelvek Iétezésének bizonyitaséra? Tény, hogy a sumer ékiratokon mindazok a "jOvevényszavak" és "kolestns7é-rétegek", melyeket a fent emlitett nyelvek tartalmaznak, megtaldlhatéak. De léssuk, kiket rejtenek a7, emlitett elnevezések. ‘A protomagyamak nevezettck azok a SUBAR-TUsi szabirok" és az UNUG-URI-ak (UR ‘varosb6l eredOk), akik Iétrehortak Dentumagyariat és a kaukizusi Magyarors7got, Az irdninak nevezettek pedig azok a "partusok", akiknek birodalméhoz tartozott egész Irén az, Eufratestél az Indus folysig, tab mint 500 éven keresztOl A felsorolt népnevek (alin, hun, sarmata, jazig stb.) megtalélhat6k a sumer-kéld ékiratokon és hha ezek a népek a Kaukazus északi térségében, a Pontus-vidéken, a Fekete-tengert6l északra, a Don-Donyec vidékén éltek az dltalunk térténelmileg beazonosithaté iddben, akkor 6k nem, lehettek masok, mint a Mezopotimiab6l északra vindorls sumer (S)KITA, azaz. "vindorl6" népek. Szerkezetében valtoztathatatlan Ssi nyelviket is magukkal vitték éppiigy, mint pl. a Délamerikét meghédit6 spanyolok, portugélok. A torténelmizirzavar amiatt keletkezik, hogy az Osi, sumernek nevevett nyelviinkben a foglalkozast, hivatdst, feladatokat, tulajdonsdgokat jel6ld elneveréseket egyméstél fliggetlen népneveknek vélik: JAZIG (tejtermék-termel6), ALAN (égi fokos népe), SARMATA (kirdlyi nép), HUN (cldkel8), ABAR-AVAR (apa nép) stb. ‘A trténelmi folytonosség elakad amiatt, hogy az 500 éven at fenndlls Pértus- Birodalom torténetét, mavészetét, hitvilagét, monumentalis épitészetét egyszertien szamiizik a kutatdsbol. Pedig éppen ezek a bis, tirelmes és igazsigos partus kirdlyok épitik fel a gydlélet népei Altal lerombolt ési_ sumer vérosokat, templomokat, csillagvizsgal6 intézeteivel egyiit, felélesztve egytttal az dsi hagyoményokat is. Sokat irok eben a kéinyvben a partusokrél is Es milyen kilénds: az elmalt huszondt esztendé alatt deriilt ki az is, hogy Jézus Urunk halotti Leple olyan anyagbél van, amit kizérdlag a pértus kirdlyi haz. rés: viselése csakis a kirdlyi leszdrmazottakat illette meg, Ezért ajénlom Gjboli elolvasésra, tanuldsra e kényvet azoknak, akik az elmult évtizedek lelki és szellemi "kokorszakéban" hozzéjuthattak kutatdésaim gyljteménychez, valamint azoknak, akik tisziaiffonti Iélekkel esodalkoznak ré a vilighan véghemené torténésekre, dsszeflggéseit megérteni dhajtvan, 1995. augusztus 28. Budapesten Magyar szeretettel: a szer2 Badiny J6s Ferenc ASZERZO ELOSZAVA A sumir- magyar rokonitési kisérletek eddig azért_tkiztek Ossze az ailtaldnos kozvéleménnyel, mert e kisérletek lefolytat6i - kevés kivétellel - dilettansok voltak, akik nem tartoztak az tigynevezett "hivatdsos" és egyetemi katedrival rendelkezé kutatdk kézé. Gallus Sandor de. egyik irésab6l idézem az idevonatkoz6 indokolist: "Manapsig elfogadott és a svaktudomanyok miveléi diltal kévetelt térsadalom- strukturdlis szerep szerint csakis "szakember" hivatott tudomdnyos kérdések felvetésére és eld@ntésére... "Az intenziv specidlis kiképzés és tudés tudata és térsadalmi szerepe a szakembereknek Kszponti helyzetet, mas széval autoritést biztosit. Ez az autorités a megszerzett tudés kizarélagosségén alapszik. " Mint a "mezopotémiai t6rténelem és kultirék", valamint a "sumir nyelv és irodalor egyetemi nyilv. rendes tandra - hivatkozva a dr. Gallus éltal meghatérozott autoritésomra - Kotelességemnek tartom azt, hogy a sumir-magyar vonatkozésokat és kapesolatokat megvildgitsam, Miutin a Magyarség sumir kapesolatai nemesak a nyelv, hanem a lelki hitvildg teriletére is kiterjednck s ¢ két megicl6lés mégott 16 népesség tulajdonképpen azonos t6rténelemmel, mitologidval és azonos tulajdonsdggal rendelkezik, egy kétetben nem tudom mindezt bemutatni. KALDEATOL ISTER-GAMIG ei munkim tehdt hérom kétetb6 All: 1 ASUMIR OSTORTENET Il, A SUMIR-MAGYAR NYELVAZONOSSAGBIZONYITO ADATAL Il. SUMIR-MAGYAR LELKISEG ES MITOLOGIA E hérom kétet, sok adata és ténye mellett, itmutatast is ad a segiteni akarOknak. A SUMIR OSTORTENET fényt derit majd a magyar OSTORI Konyvem ezen részsben azt a sumirokra vonatkoz6 hérom szakaszt ismertetem, amely a legérdekesebbnek igérkezik. Nevezetesen: KIK IS AZOK A SUMIROK? HONNAN JOTTEK ES HOGYANELTEK? HOVALETTEK ES KIK AZ UTODAIK? Annak a célnak az elérésében, hogy a Honfoglalé Magyarsag egyik résrének a sumir Babilonbél-Esctergomig nyilé vindoritjét_bemutassam, sokkal célszeriibbnek létszott mellézni a torténelmi események kronolégikus rendjét és azokat © hérom irényd kutatés szerint csoportositani, Amikor a messze évezredekbe nézett kutaté tekintettink, mindig igyekeztiink a feledés kédét eloszlatni és sohasem mondjuk azt “igy Iehetett", hanem az eddigi kutatési eredményeket idézziik, s ezekbél az olvasé egyszertien kiveheti a "térténelmi valiségot" Nem célunk a "dicséségkutatés" - hanem az, hogy a Magyar Nép t6rténelmi igazségéra rételepedé stiri fellegeket eloszlassuk s ledntsUk a "bis feledékenység koszorulatlan alakjét" Ennek a célnak az érdekében Ssszesititk a NIMRUD_ kirélyra vonatkoz6 eredeti, ‘mezopotimiai adatokat is, mely - "NIMRUD KIRALY NEPE" c. fejezet - az eldtte felsorolt kutatasi eredmények figyelembe vétele utén - érdekes ‘megillapitasokat tartalmaz a magyar nép mitologidjéra és trténelmi igazsigara vonatkoz6an. A PARTOS-okkal is foglalkozom. Ugyanis a PARTOS BIRODALOM volt a sumir tudomény és miiveltség utolsé megérzéje és beletartozik mindaz, amit eddig "szaszénida" eredetnek hitdetnek. Ugyanesak ennek az dtsziz évig all6 birodalomnak a hagyatéka a sumir-pértos- jazig-hin-avar-magyar torténelmi és nyelvi folytonosség is. A sumir-magyar vonatkozésokt6l tehat el nem vélaszihat6, Dr. Varga Zsigmond dat ki az eke mell61, amellyel a teljesen felt6retlen mezdt igyekezett felszdntani, Az 6 ekgjét viszem tovabb. Talin mér az is érdem, ha valaki folytatja a megkezdett szintést. Buenos Aires, 1970 kardesonyéra, Badiny Js Ferene a Buenos Airesi Jezsuita Egyetem Sumerolégiai Tanszékének ny. r.tandra UR- NAMMU sumir kirdly (Kr. e. 2060) oszlopdnak homlokdisze A "hat-igi" sumir esillag - az, Egy Isten kettds szentharomsagaval - a Hold fényében és a Nap sugérerejével - ax OROKKEVALOSAG és a MINDENHATO legrégibb szimbéluma, (Az oszlop a Pennsylvaniai Egyetem Muizeuméban van.) KEZDJUK AZ ISTENNEL A régi dicsdségiink érkezését dlmodozassal k beiktatni dstérténelminkbe: "Magyar vagyok - az s-ten szilittje... egyéni elgondolés szerint lesz valamelyik Sshazéba elhelyezve. Amilyen fontos az Ost i igtinknek vallésos kegyelettel valé 4polisa - éppen olyan kéros - a képzelet esapongasa szerinti barangolés, - a nem bizonyithat6 malt berkeiben. De miért is kell a képzelet szivarvanyos iitjait jémi? Miért kell nekiink seinket és nyelviink eredetét 8-10. 000 évvel eléttik keresni? Migrt nem megytink fitirdl para és nagyapira visszafelé? Hiszen megvannak a valsagos nyomok. Meg van jelilve az tt vissrafelé. Ezen az. ston pedig ott vannak mindazok a jelzésck, melyeket elddeink hagytak, sak éppen meg kell Keresni dket. Ezek kézott leggazdagabb hagyatékot mutatja az amit igy hivunk - "édes anyanyelvink". Ruhdnkat eldobhattuk. Feleserélhettiik idegenekével. Szokisainkban uténozhattuk elnyoméinkat és ellenségeinket. Osi hitlinket is eleserélhettOk egy mésikkal, amit talén jobbnak vélttink. Aranyunkat, eziistiinket, nemzeti dntudatunkat, biiszkeségiinket eltékozolhattuk, Egy maradt esak - amit nem tudtak t6liink elvenni - talén éppen azéit, mert elsajétitani nem tudték az idegenek - s ez a mi "édes anyanyelviink", Ez, tet6k ily nyilatkozattal szokték magukat "a 68 ez a “ten” azutan ‘motatja meg nekiink a miiltat is, Sseinket is és az Istent is ISTEN... Szent neved igy 6s-Babilonban hangzott el valamikor. igy itak agyagtablakra nevedet azok, akik hittek Benned. Isten vagy Te ma is - éppen gy, mint Babilonban voltdl. Neved is ugyanaz és e név alatt egyformén azt a Szentséges Lényedet értiUk ma is, aki 6rOkt6! fogva vagy ISTEN... Csodét tettél vellink esupdn a szent neveddel, hiszen esak a sumir Babilonban neveztek Téged igy - ahogyan mi hivunk Téged édes anyanyelviink szerint: « ISTEN Nincsen a vildgon ma egy él6 nyelv és egy €l6 nép, mely ily esodét tudna felmutatni, Ne csodilkozz tehit kedves olvas6, ha nyelviink Gseit Babilonban. keresem majd az tkezendé lapok hasdbjain, hiszen egyedtl csak ott taldlhaté meg a Te Uradnak szent ahogyan Te is hiszed... ISTEN. Imédsdgodat pedig hozzd - mar csaknem 6000 évvel eldtted ~ éppigy imadkozta sumir elédéd, mint Te most. Hogy megmaradjon nektink - agyagtiblara irtak. Nippurban dstak ki egyet s artél {gy zeng az imadség: Napsugar ragyog a fold6n, s én napjaim sotétben tlkim. A remény s a hit napja bar jonne. de esak hull = hull aa szemem bis konnye. A szerenesétlenség tart a kezében és nines segitség... kialszil ‘Testem szmyii Kizban ég En ISTENEM! Ki teremtettél Emeld Magadhoz oreém még ‘Oh meddi hogy ne védjen, drizzen karod... és meddig-meddig engeded, hogy nélkulézzem segedelmedet...? (x) Kramer: Sumerian Version of Job Motifs. (Society of Biblical Literatur Ezt az imat azért k6zlém itt, hogy az olvasé meggydzédhessen az ISTEN fogalménak sumir elgondolésérdl és lithassa, hogy a Babilont6l Esztergomig vandorlé ISTEN sz6 azonos értelmet visz. Itt véletlenrdl, vagy kilesdnsz6r6l nem lehet beszéini, mert azt kizdrjak azok a széazonossigi és nyelvtani bizonyitékok, melyeket itt e konyvben felsorolok. Arrél van sz6, hogy egy sokat srenvedett és négyezer éves vandorlisra itélt nemzet minden szenvedés, dldozat, nélkil6zés, pusztités, erdszak és vérhullatés ellenére is megérizte nyelvét és Istenét Tehét ennek az ISTENNEK nevében kezdem kényvemet, Ez a kinyv nem vad. Ez a kinyv egysvertien azt_mutatja ki, hogy milyen és mennyi sumir-babiloni Srdkség van a mai magyarség birtokdban Ez a kényv azt reméli, hogy a nagyvilighan szétszérédott és a Dunamedencében 16 magyarokat egy akaratra birja ennek a babiloni drdkségnek a felmagasztalisiban és megérzésében és reméli, hogy lesznck sokan a fiatalok kéztil, akik megtanuljak sumir Sshazank nyelvét, folytatva az eddig megkezdett kutatésokat. VALOSAG ES TORTENELEM A rendszeres tudoményok legnehezebb feladatit © két fogalom dsszeegyeztetése képezi. Ugyanis a vizsgéldsukat szolgalé eszkézdk rendszerint nem azonosak és igy kilénbiz6 eredményeket mutatnak fel. Tulajdonképpen a valiségot is és az irt tirténelmet is egyezd médsrerekkel kellene szolgélni, Az eredmény: a valiségos trténelem, vagy megforditva mondva - a torténelmi val6sig lene. Eza térténelmi valésag foképpen a milt megismerésének tudomanyén -a régészeten alapszik. Kiseg(tdje az embertan, mint fajmegéllapité tényezé és hiiséges munkatérsa a nyelvészet - mint az egylttélésck Kutatdja. A tOrténelemirdsnak tehét a valosdgot szolgalé tudoményos kigriékelésekre kellene tamaszkodni s ezeknek a médszeres feldolgozasat és rigzitését nevezzik tulajdonképpen "oknyomozé térténelemirdsnak"" Az emberiség eddig megitt torténelmi szemléletének megallapftasai azonban - nagyrészben - hidnyoljék a valbsigos adatokat. Ezt a térténelemirist nem a régészet, az embertan és a nyelvészet eredményei irényitottak - hanem egy tudomdnyosnak egyéltaldban nem nevezhet6 faktor: a hatalom, mely a tudoményos kiértékeléseket mindig a sajét érdeke szerint ismerteti. Elmondhatjuk tehét azt, hogy az eddig régzitett histéria adataiban az Ggynevezett "térténelmi valésig” tulajdonképpen egy igen relativ és egydltaldban nem szilard anyag a torténészek kezében. Iyen gondolatok keletkeznck az igazsagos érzési kutatban, amikor az 6korré1 mar megirt torténelem lapjait forgatja és a vandorlé népek utjat igyekszik kovetni. A sokféle elnevezés litvesztdjében € népek egy kézis tulajdonsdgat kénnyen meg tudjuk llapitani. Nevezetesen art, hogy szemliket az égre vetették és az égi rend szerint akartak egyszerii fBldi élettket, berendezni, Ezen széndékuk hirdetoje az a fennmaradt sok remekmii - az. irdatlan nagy kéépitkezések ~ melyekrOl az ég titkaiba akartak betekinteni s mondhatjuk azt, hogy be is tekintettek. Tuddsukat hirdetik a visszahagyott és fennmaradt alkotdsaik, melyek a mai logikusan gondolkods embemek elmondjék, hogy pl. az egyiptomi Sphinx dsszes mérete a ‘mai asztronémia adataival azonos. Hogy a sumirok ismerték mindazokat a szimokat, amiket, ma "Pitagorasnak" tulajdonitunk, s6t a logaritmust is. - De mindezt a nagy tudomédnyt esupdn arra igyekeztek felhaszndlni, hogy a "fent" igazségos és hibitlan rendszerét itt "lent" is érvényesitsék. Ezen pozitiv eredmények alapjén nevezi felismerd médszeriket_ a mai tudomény "kozmolégikus vildgszemléletnek. Ok tulajdonképpen csak aban kuilinbdznek a mai logika emberét6l, hogy 6k azt hitték - azért sviilettek a fBldre, hogy az égieket szolgéljak. ‘A mai "logikus vildgszemiélet" embergnek hite ezt a f¥ldre killdetést, egyre erdsebb formaban, az "Snérdek", az "onzés", é az "én" érvényeslésének jutalmaul kOnyveli el. Tehat a ma emberének épitkezése is ugyanezt a célt szolgélja - ellentétben a kozmikus vildgszemlélett elddeinkkel Az istendieséret oly hatalmas alkotisai uténunk nem fognak fennmaradni, mint a t6rténelem elitti, vagy ékori elédeink maguk utén hagytak. ey olvassuk, hogy a "mayék, iberek, pelazgok, etruszkok, ligurok, berberek, painok, bretonok, gallok, frek, skétok, baszkok, hettitak, krétaiak, a libiai mazintik, az egyiptomiak, a sumirok mind kénnyiikezii mesterei voltak ennck a kétmb-miivészetnek. $ ha jobban végigtekintiink soraikon egy meghdkkent6 felfedezés allitja meg gondolatainkat, ezek a népek mind ismeretlen eredettiek. A szaktudésok tétova erdfeszitései - mintegy szdz éve egyetlen biztos jelet, timasztékot vagy kovetkeztetést nem tudnak kiszimi abbél a sétét homélyb6l, mely miiltjukat fedi. Mint kész, Ss éretten sziiletett esodaelényck tinnek el6 a semmibél az Atianti- és Foldkizietengerck partjain mértéktelen sziklékat cipelve hétukon - aranyt6l, drigakOvektd! ragyog6 miivészetekbe Sltézve s még gazdagabb, még irigylenddbb szellemi kinesek bittokéban. De azt senki sem tudja honnan jénnek s ova mennek" . A torténészek tehét megnyugodnak aban a tudatban, hogy vannak ismeretlen eredetti népek. Ez még esak elfogadhat6 lenne. « De hogy a t6rténelemirok azt sem tudjak felderiteni, hogy hova tintek el ezek a nagykultirdjé ismeretlenek azutan, hogy par ezer évig léteztek és a neolitikumon it hozzénk érkezémiiveltségik képezi_alapjét_mindennek, amivel dicsekedhettink - ez mér olyan tény, mely a valésdg és torténelemirds fentebb ismertetett meggondolisait s az ezen alapulé kétkedéstinket indokoltté teszi. Miutin a régészet, az embertan és a nyelvészet ezekre az “eltint" népekre vonatkozélag a hiteles leletek ezreit srolgaltatja_s mégsem kerilltek ezek a leletek a trlénelmi szemléletben rigzitésre, ~ s “hatalom” faktorunk megjelenése szintén bizonyitast nyer. Ez a hatalmi beavatkozs meg is nyilatkozik magéban a left térténelemben, mely féleg a politikai érdekeket szolgalé birodalmak lefréséval és ismertetésével foglalkozik s azokkal is "bizonyos" politikai érdekek szolgélataban, Hogy valésdgos példaval vildgitsuk meg dllitasunkat, esupdn azt emlitjik, hogy az Ssszesen "tizenhérom" esztendeig létezS Ggynevezett "Nagy Séndor_birodalomrs| kotetekben emlékezik meg a "térténelem tudomdnya” - de ebbe a bitodalomba belekényszeritett népek miltjérél, s tovattinésérél aztén semmit nem tudunk tovabb. Hasonléképpen nem keri kifejtéste a esaknem 800 évig létezé hatalmas Hin birodalom sem, mely Plinius, Solinus és Procopius térténetiréséban megtalalhaté és 60 évvel Nagy Séndor halila (Kr. e, 323) utén a veltk rokon parthusoknak kirdlyt adnak. - Miképpen Chorenei Mézes dtmény térténész és Sebeos irjék: "Antiochus orszéglasénak tizennegyedik évében a Pérthusok a Macedénok igajat lerézték és az Euthaliték (hinok) kirdlydnak fia lett kirdlyuk, kinck nemsokdra Kelet és Eszak-Azsia minden népei meghédoltak", Bar a himok a parthus birodalom megsziinése (Kr. u. 226) utén érték el tulajdonképpeni aranykorukat Attitival (Kr. u, 450) oly figyelemben nem részestilnek a tirténelemtudoménya részérdl, hogy a rténetirdsban netalin egy térkép is beilleszive legyen birodalmuk kiterjesztésérél, - miképpen a macedén Nagy Sandor erdszakos uralménak 13 esztendejérSl van - hanem egyszeriien a "népvindorlis" fejezetben taldlunk némi megemlékezést réluk. Ugyanez a helyzet az "avar" birodalommal is - mely héromszaz éven at létezett a Dontél az Ennsig. Az egyetlen kétségtelen adat, melyet réluk mondanak a trténészek az, amit Nagy Karoly trténetirdja, Einhardt feljegyzett, nevezetesen, hogy "Nagy Karoly gy szétverte az avarokat, hogy belditik egyet sem Iehet taldlni mar, Pannénia tires maradt", Biborban sziletett Konstantin torténelemirdsdnak azon része, melyben azt dllitja, hogy: horvatok igen nagy része avar", egyszerien feledve van. De a meglévé t8rténelem irdsa szerint nemesak az ismeretlen eredett hiinok és avarok tintek cl, hanem az ugyanesak ismeretlen eredetii dahak, sakik, masagétak, chusok, tizok, pérthusok, sabirok, pacinacitak, madscharok, siculok, agthyrsok, kéldok, hurriték, ugaritiak, hyksosok, lydok, sarmatak, messinaiak, médek, alénok, jazigok, onogurok és azok is, akik magukat sabartho-asphaloi néven illették. Itt az oknyomozé t6rténelemkutatds elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor a lefrt t6rténelem asszelitkizik a valésig adataival. Ugyanis a tanulményunk trgyét képezé sumir kultérdiaszpéra ttja azon a tertileten vezet at, ahol ezek az "ismeretlen eredetii” és "eltint” népek laktak, éltek és uralkodtak. Az orszéglisukat és életiket a réluk beszél6 archeolégiai leletek alapjén ma, a Van t6 melletti Kald uralomtél kezdédéen, az annaui, maikopi, novosvobodnai, kama-urali, volga-okai, kejakenti, kordsi, tordosi és tiszai neolitikus kultirénak nevezi a régészet és a kidsott Ieletekrél azt éllapitja meg, hogy azok "Sumer és Elam kultarkineseivel azonosak"" Mindezek a régészeti adatok mellézve vannak a tirténelemben és a legkisebb szdndék sem talilhat6 arra vonatkoz6lag, hogy az. eltiint ismeretlencknek élete és a sumir kultdrdiaszpora k60tt valamilyen kapesolati lehetdség kimutathatd legyen. Ezeknek a kapesolatoknak a kikutatdsa azonban éppen az, mely minket érdekel. Tehat, amikor az eltint népeket keressilk és Oket a régészet, az embertan és a nyelvészet dltal kimutatott eredmények alapjén megtaliljuk, az {gy kimutatott valéség: a térténelmi valéség. Ennek érdekében teszink az elkivetkezend® oldalakon egy kisérletet. Kutatési_ médszeriinket azonban nemesak a régészet, embertan és nyelvészet adataival érvényesitjik, hanem néhény logikus szemponté témasrt is alkalmazunk. Ezeket a témaszokat a tudoményos tervsreriiség, ‘mellett a huszadik szézad emberének észjarésa is sugalmazza. 1965 népi helyzetéb6l indulunk ki, Ha ma angolokat, vagy francidkat kerestink a vilégban, megtaliljuk Oket nemzeti felségjelik, népi szimb6lumaik és pl. Amerika fSldjén még azutén is, hogy lakGhelyeiket rendszerint az “anyafoldi" dstelepiilési helyeikrél nevezik el. igy élnck az angolok Argentindban City Bell-ben és Hurlingham-ban, ahol a szél az angol lobogst lengeti az angol, nemzeti Gnnepeken. A francidk sem tértek el ett6l a rendszertél. Kanada terliletén Riviér de Loup és Quebec a lakéhelyik, és a gall kakas az ipari cikkek védjegye. Hasonléképpen fogjuk keresni majd a sumirokat is, felségjeleik, szimbélumaik és telepilési helyeik elnevezéscit kovetve. Van azonban egy mésik timasztékunk is. Ugyanis ma a mohamedénokat a félhold utén, a keresztényeket a keresct szerint és az izraelitékat David csillagénak arnyékaban taléljuk meg, minden fSldrészen, Ezek a kiilénb8z6 vallast népek ma is kilénféle ritus szerint temetkeznek. Bar _ma mar modemizélva van az drdk nyugalomba helyezés médja is - a vallési kiilinbiizségeket azonban mindig megtalaljuk a temet6kben. ‘A mult emberének is megvolt a valldsa és vallési szimbéluma, és a "“mésvilég"-ra_val6 Koltézés a f5ldi élet sokkal Iényegesebb és fontosabb része volt, mint ma nélunk. Ennek Kovetkertében a temetkezési szertartésok is tb elokésziiletet tartalmaztak a vilvilagra val6 altézés nagy eseményébdl. Ha abbsl a megallapitést61 indulunk ki, hogy a vallasos gyakorlat és a vallasos gondolkodds mindenkor esak kovetkezménye a tulajdonképpeni "

    You might also like