A számítási felhő fogalma, kialakulása

A felhők: A felhők szolgáltatásaikat virtuális gépeken nyújtják a felhasználóknak. Ezek a virtuális

gépek több fizikai gép erőforrásaiból álló erőforráskészletre (resource pool) épülnek.
Egyszerűen: Valaki más számítógépe. Google Drive, gmail, amazon, iCloud
A felhők szolgáltatási modellek szerinti csoportosítása:
 Storage as a Service vagyis tárhely, mint szolgáltatás
 Software as a Service (SaaS) vagyis szoftver, mint szolgáltatás
 Platform as a Service (PaaS) vagyis platform, mint szolgáltatás
 Infrastructure as a Service (IaaS) vagyis infrastruktúra, mint szolgáltatás
Storage as a Service
Ez a legszélesebb körben használt felhőszolgáltatás, itt csak tárhelyet veszünk igénybe. Szinte mindenkit érint,
ilyenek pl. a Google drive-ok is.
SaaS
 A szoftver, mint szolgáltatás lényege, hogy a felhőben futó alkalmazásokhoz tudjanak csatlakozni a
felhasználók az interneten keresztül.
 Teljes körű megoldást és használatot biztosít, a vásárló az alapján fizet, hogy mennyit használja a
szolgáltatást.
 A szerverek karbantartása, felügyelete, az üzemeltetéshez szükséges szoftverek, ezeknek a licenszei
 mind a szolgáltató felelősségei, aki SaaS szolgáltatást bérel, ezekkel nem kell foglalkoznia.
 Ezenfelül ő intézi természetesen az új hardvereszközöket, és szerződés alapján ő gondoskodik az
alkalmazás és az adatok elérhetőségéről és biztonságáról is. A SaaS lehetővé teszi, hogy egy új vállalat
minimális induló költséggel gyorsan használatba vegye a kívánt alkalmazást.
PaaS
 A platform, mint szolgáltatás ahogy a neve is mondja egy platformot biztosít, egy olyan környezetet,
ami lefedi a fejlesztést és az üzembe helyezést.
 Ezeket a szükséges erőforrásokat használatalapú díjszabással megvásárolhatja az ügyfél a
felhőszolgáltatótól, és biztonságos internetkapcsolaton keresztül érheti el.
 A PaaS esetében, már infrastruktúrát is bérbe ad a szolgáltató, kiszolgálókat, hálózatot, valamint
fejlesztő és adatbáziskezelő szoftvereket.
 Az ügyfélnek legfőképp akkor érdemes ezt a modellt választania, ha a terhelés nem egyenlőan oszlik
meg, vannak kiszámítható csúcs időszakok. Ekkor a vállalat komoly összegeket bukna, ha egy
adatközpontba helyezné el a saját szerverét, hiszem az idő nagyrészében az kihasználatlanul állna. Ilyen
csúcs időszak például egy webáruháznak a Black Friday vagy a karácsonyi időszak.
IaaS
 Az infrastruktúra, mint szolgáltatás esetében a szolgáltató biztosítja a szervert és a hálózatot.
 Ez egy internetkapcsolattal üzembe helyezhető, számítási szolgáltatás, ami saját fizikai kiszolgálókat
biztosít. Igény szerinti gyors fel- és leskálázást és használatalapú számlázást tesz lehetővé.
 IaaS esetében a felhasználó már saját maga szerzi be az összes általa futtatni kívánt programot, a
szolgáltató a szervert, a hálózati biztonságot és a szerver fizikai biztonságát garantálja
 Általában a hardvert az ügyfél hypervisorok segítségével üzemelteti. A hypervisor olyan szoftver, ami a
virtuális gépek felügyeletét és futtatását végzi. Ebben az esetben a hypervisor gondoskodik a
skálázhatóságról, hogy midig megfelelő mennyiségű erőforrás álljon rendelkezésre, ezt pedig azért tudja
megtenni, mert minden erőforrás virtuális
 Az IaaS-t általában a fejlesztő informatikusok használják, ők gyakran már a felhő megjelenése előtt is
használtak virtualizációt. Infrastruktúraszoláltatás esetében nagyobb felelősség és több munka terheli
már az ügyfelet, az architektúra kialakítása és üzemeltetése szintén a vásárló dolga.
 Gyakori felhasználási területe még a nagy számítási kapacitást igénylő feladatok feldolgozása, például
időjárás vagy klímával kapcsolatos előrejelzések szimulációinak futtatása.
A felhők telepítési modellek szerinti csoportosítása:
 Nyilvános
 Privát
 Közösségi
 Hibrid
Nyilvános
 A nyilvános felhő szolgáltatásai bárki által hozzáférhetőek.
 A nagyvállalatok által üzemeltetett felhőket rengetegen használják ma már, az Amazon, a Google, a
Microsoft, mind elindított már egy-egy public cloudot, ahol egy bizonyos mennyiségig ingyen, utána
pedig havidíjért cserébe használhatjuk a szolgáltatásukat.
 Előnyük, hogy nem igényelnek semmiféle beruházást, hátránya, hogy adatvédelmi szempontból nem
annyira megbízható. A vásárló nem tudja, hol vannak tárolva az adatai, és esetleg ki férhet hozzájuk.
Privát
 A privát felhőhöz a hozzáférés egy fogyasztóra limitált, általában egy szervezetet vagy vállalatot kell ez
alatt érteni.
 Ebben az esetben a fizikai eszközök is a vállalat tulajdonában vannak. Ők üzemeltetik az
alkalmazásokat, a karbantartják a szervereket, és elesnek a végtelen skálázhatóságtól, hiszen a
rendelkezésre álló hardvernek megvannak a fizikai korlátozásai.
 Private cloud fenntartása általában csak nagyon nagy vállalatoknak, nagyon kényes információ
tárolására ajánlott.
Közösségi
 A közösségi felhő nagyon hasonlít a hibrid felhőhöz, de az elérhetőség nem nyilvános, hanem
különböző szervezetek között történik.
 A célja ezeknek a szervezeteknek általában azonos törvényi szabályozások, vagy valamilyen stratégiai
cél.
 Kormányzatok, kórházak számára kifejezetten előnyös lehet, ha közösen vállalkoznak egy ilyen felhőbe
„költözésre”, mivel a költségek jóval magasabbak lehetnek, ha ezt külön-külön tennék meg.
Hibrid
 A hibrid felhő a publikus és a privát felhő tulajdonságait ötvözi.
 Egy vállalat megteheti, hogy az intranetjét a belső tűzfalon belülre teszi, úgy, hogy csak a cég
telephelyéről érhető el, azonban más nem bizalmas adatokat elérhetővé tesz a publikus felhőjében.
 Az is előfordulhat, hogy a private felhő erőforrásait ideiglenesen átcsoportosítja a public felé.
 Előnye, hogy nagyon rugalmas tud lenni, lehetővé teszi az erőforrás átcsoportosítást, hátránya, hogy egy
rosszul strukturált hibrid felhővel nagyon nehéz dolgozni, valamint, hogy az integráció költsége
általában magas.
A felhők tulajdonságai
 Igény szerint önkiszolgáló (On-demand self service)
 Jó hálózati hozzáféréssel rendelkezik (Broad Network Access)
 Erőforrás készletekre épülnek (Resource Pooling)
 Teljes rugalmasságot biztosítanak (Rapid Elasticity)
 Mérhető szolgáltatásai vannak (Measured Service)
Igény szerinti önkiszolgálásnál a megrendelő saját maga határozza meg, hogy mire van szüksége, mely
komponenseit szeretné használni a szolgáltató által biztosított lehetőségeknek. Ezt az erőforrást a rendszer
automatikusan a rendelkezésére bocsátja, nincs szükség emberi beavatkozásra. Például naponta rengeteg ember
regisztrál új facebook felhasználói fiókot, ehhez elengedhetetlen a gyors, azonnali bővülés.
Jó hálózati hozzáférés: Egy interneten keresztül végbemenő szolgáltatásnál rendkívül fontos, hogy a
felhasználok bárhol és bármikor elérjék az általuk kívánt funkciót, hiszen az egésznek ez a lényege, hogy
mindig elérhető. A gyakorlatban természetesen egy pénzintézet vagy egy biztosító meghatározhatja, hogy csak
bizonyos helyekről lehessen a bizalmas adatokat tartalmazó rendszereihez hozzáférni.
Erőforrás készletekre épülnek: Általában egy felhőszolgáltató nem meghatározott mennyiségű tárhelyet,
számítási kapacitást vagy sávszélességet biztosít a megrendelőnek, hanem egy dinamikusan változó
mennyiségű, a pillanatnyi igényekhez igazodó kapacitást. Ezzel akár kétszer is eladhatja ugyanazt a kapacitást,
mert például egy amerikai keleti parti és egy európai webshop forgalma máskor tetőzik. Amikor az egyik nincs
kihasználva, akkor a másik kapja meg és viszont.
A teljes rugalmasság valójában egy összefoglalása az eddigi tulajdonságoknak. Ha az önmagát skálázó
alkalmazásnak több erőforrásra van szüksége, egész addig használja azt amíg az igény le nem csökken, ekkor
pedig elengedi a felvett és már feleslegessé vált erőforrásokat. Ez a szolgáltató oldaláról nagyfokú fel- és
leskálázhatóságot igényel, amit általában magasfokú automatizációval oldanak meg. Technikai szempontból
természetesen ennek is megvannak a különböző változatai.
A mérhető szolgáltatások a legcsábítóbb a menedzsment számára a felhőben, ugyanis ekkor egy szerződésben
foglalják bele, hogy a vállalat csak azok után az erőforrások után fizet, amiket használ. Ha alacsony a szerver
kihasználtsága, a fenntartási költségek is olcsók leszenek. Viszont amint felfut az üzlet, a teljes rugalmasságnak
köszönhetően extra befektetések nélkül (pl új szerver vásárlás) nőhet a vállalat informatikai háttere.
Köd (fog) és IoT (Internet of Things – a „dolgok” internetje)
Meteorológiai értelemben a köd olyan, mint egy földfelszíni felhő.
A fog computing a kis eszközök, pl. szenzorok („dolgok”) összekapcsolásán alapul, pl. egy üzemen belül.
Nem minden műszer minden adata kerül fel a „nagy” felhőbe, ahol pl. a vezérigazgató vizsgálja a lehetséges
döntéseket, hanem a köd és a felhő szintje között aggregálják az adatokat (összesítik, előfeldolgozzák).
Dr. Kopják József: loT (a dolgok internete) és Ipar 4.0 – terepi szinttől a felhőig
Mi az a loT? (Internet of Things)
Az eszközök internete (loT) nem más, mint a beágyazott rendszerek (ET), hálózati technológiák (NT) és
informatika (IT) együttese.
Mi az a „Things”?
Internetre kapcsolódó beágyazott rendszerek: hardver és szoftver együttese, célfeladatot ellátó eszköz.
Például: Hőmérséklet szenzor, mosógép, autó, okos óra.

Terepi oldal
Vezetékes: Nagy megbízhatóságú kommunikáció, nagy telepítési költség
Vezeték nélküli: Alacsony telepítési költség, nagy kommunikációs távolságok, gyengébb adatkapcsolat
Tápellátás
Elemes: egyszerű telepítés, rendszeres kötelező karbantartás szükséges
Akkumulátoros: újratölthető elemek használata, gyakori akkumulátor csere
Megújuló energiaforrás felhasználása: tipikusan kültéri alkalmazások, napelemes megoldások
Fix energia ellátású megoldás: legstabilabb ellenben nem alkalmazható minden esetben
Mire jó a Felhő az liT rendszerekben?
Nagy mennyiségű adat feldolgozása és tárolása.
Alkalmazási területek: Közlekedés és forgalomszervezés (Smart City), egészségügy.