NORMAVILÁGOSSÁG: Mivel a jogszabálynak egyértelműen

értelmezhető szabályozási tartalommal kell bírnia, így sérül a

normavilágosság követelménye is. Az 1160/B/1992. Ab határozat is
kimondja, hogy ha egy jogszabály tényállása túl szűk, az megköti a
jogalkalmazó kezét, tehát alkotmányellenesség megállapítható.

POLITIKAI ÉS KULTURÁLIS NEMZET:

 Az Alaptörvény mindkét nemzetfogalomra épít. Hisz megjelenik a lakóhelytől független, az
ország határain kívül, a világon bárhol élő magyarok közösségére épülő nemzet. Az állam
politikai határa nem jelent választóvonalat. (At. D) cikk Magyarország az egységes magyar
nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok
sorsáért)
 Viszont a politikai részvételi jogok gyakorlása a politikai nemzetfogalom objektív elemein
alapszik. Így ezek gyakorlását a magyar állampolgársághoz köti, valamint többletfeltételként
a magyarországi lakóhelyet is megkövetelheti a jogalkotó. (At. XXIII. Cikk (4) Sarkalatos
törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a
választhatóságot további feltételekhez kötheti)

ÁLLAMPOLGÁRSÁG:
Az állampolgárság egy konkrét személy államhoz való tartozását fejezi ki, mely
összefonódik a népszuverenitás fogalmával, hisz az állami hatalom legitimációs alapját a
polgárok közössége jelenti.

 Demokratikus államban az állampolgári státuszhoz széles körű státuszjogok

kapcsolódnak. - Mint az állampolgárságtól való megfosztás tilalma („Senkit nem
lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától
megfosztani.” [At. G) cikk (3) bek.])
 Továbbá Magyarország területén való tartózkodás és elhagyás joga.
 Magyarországról való kiutasítás teljes tilalma. („Magyar állampolgár
Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. [At.
XIV. cikk (2) bek.]) Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes
határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.” [At. XIV. cikk (2)
bek.] „Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak,
ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen
bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.” [ún. non-refoulement elv, At. XIV. cikk (3)
bek.]

ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ALAPELVEK:
Ennek érvényre jutását az állampolgársági alapelvek és ezeket érvényesítő garanciális
szabályok szolgálják.

 Ennek körébe sorolható a hontalanság elleni küzdelem elve, melynek értelmezése

elkerülhetetlen a fent hivatkozott törvényi rendelkezések értelmezéséhez. Hontalan
személynek az tekinthető, akit az állam sem tart saját joga alapján állampolgárának,
tehát nem rendelkezik állampolgársággal. Nemzeti jogi elvárás, hogy az államok a
 belső jogukban elősegítsék a már hontalan személy számára az állampolgárság
könnyebb megszerzését. Az 1993. évi LV. tv. 3. § (3) bekezdése is erre az elvre
épül, hiszen a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező vagy itt születetteket
megilleti az állampolgárság az ellenkező bizonyításig. Itt már a vérségi elv mellett a
területi elv is érvényesül. A hontalanság megelőzése érdekében az államok számos
kedvezményt, mentességet is nyújtanak az állampolgárságot kérvényezők számára.
A honosítás természetesen feltételekhez kötött. (Áptv. 4. § (1) bek.)
Valamint az állampolgárságról való lemondás esetén is van lehetőség a
visszahonosításra. Így az állampolgárság újbóli megszerzésének lehetőségét
biztosítja a 1993. évi LV. tv. 8. § (4) bekezdése, mely 3 éves időhatárt ad a
kérelmezőnek, míg állampolgárságának visszaállítását kérheti. Az állampolgárság
visszaállításának intézménye ezzel kívánja megelőzni egy valószínűsített, de meg
nem szerzett külföldi állampolgárságért, az állampolgárságáról lemondott illető
hontalanná válását.Természetesen a visszahonosítás is feltételekhez kötött. Melyet
az Áptv. 5. § mondja ki, és hivatkozik a fentebb már említett honosítási feltételek
érvényesülésére. (Áptv. 4. § (1) bek.)
 Ennek körébe sorolható a család egységének elve, mely nemzetközi emberi jogi
egyezmények által biztosított alapelv. A közeli családtagok azonos
állampolgárságának megszerzése érdekében az állampolgársági törvény a
családjogi jogviszonyokhoz a honosítás kedvezőbb lehetőségeit kapcsolja, így 8 év
helyett 3 év folyamatos magyarországi tartózkodást ír elő követelményként a
házastársa vagy gyermeke utáni honosításhoz a nem magyar állampolgárnak.
[Áptv. 4. § (2) bek.]- 3 év helyben lakás / [Áptv. 4. § (3a) bek.]- családegyesítés)
 Ennek körébe sorolható a diszkrecionalitás elve. Az állampolgárság megadásakor,
elvételekor kiemelkedő a szuverenitást megtestesítő köztársasági elnök
diszkrecionalitás döntési jogköre, ő jogosult ezen kérelmekről dönteni. Főszabály
szerint szabadon mérlegelhet, előírt feltételek teljesülése esetén sem köteles
megadni az állampolgárságot. Döntésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
Nemzetközi jogi előírás, hogy az államnak biztosítania kell az állampolgárság
megszerzését, megtartását, visszaállítását célzó kérelmek ésszerű időn belüli
elbírálását indoklással tartalmazva. (At. 9. cikk (4) bek. i) )
 Ennek körébe sorolható a jogegyenlőség elve, amely a jogrendszer általános elve,
valamint az állampolgársági szabályozás alapköve is egyben. Az állampolgárság
keletkezési, szerzési, megszűnési jogcímei esetén a szabályok önkényesnek
minősülő megkülönböztetés alapján nem valósulhatnak meg. Így fajra, nemre,
vallásra, bőrszínre, nemzeti, etnikai származásra vonatkozó megkülönböztetés nem
lehetséges. Az 1993. évi LV. törvény 1.§ (1) kimondja, hogy születéssel és az utóbb
szerzéssel magyar állampolgárrá vált személyek között jogok és kötelezettségek
tekintetében ne lehessen különbséget tenni.
 Ennek körébe sorolható a visszamenőleg hatály tilalmának elve, mely szerint az
állampolgárságra ható tények alatt a keletkezés vagy szerzés körülményeit,
megszűnésére vonatkozó körülményeket kell érteni. Minden újonnan elfogadott
állampolgársági törvénynek el kell ismernie a már fennálló állampolgárságot, annak
csak jövőbeli létéről rendelkezhet. (1993. évi LV. Törvény 1.§ (4) bek.)

ÁLLAMPOLGÁRSÁG LÉTREJÖTTE:
Az állampolgárság létrejöttének, mind megszűnésének mindig törvény által elismert,
meghatározott konkrét jogcímeken kell alapulnia. Az állampolgárság keletkezése két elvre
épülhet.
  Az Alaptörvény rendelkezése alapján Mo.-n az állampolgárság keletkezésénél a
leszármazás elve meghatározó. Ennek értelmében a gyermek születésekor, későbbi
tartózkodási helyétől függetlenül megkapja alanyi jogon szülője állampolgárságát.
(At. G) cikk (1) bek.)
 Az 1993. évi LV. törvény 3.§ (3) bekezdése értelmében a vérségi elv mellett
kiegészítő jelleggel a területi elvet is alkalmazzák. (főként a hontalanság elkerülése
érdekében) Célja a gyerekek hontalanságának megelőzése. Nemzetközi jogi
kötelezettség az állam területén született, más állampolgárságot nem szerző gyerek
állampolgárságának megszerzése. Az Alaptörvény szerint Mo. területén talált,
hontalan hontalan gyerekeket magyar állampolgárnak kell tekinteni ellenbizonyításig.
 Egyéni kérelem esetén, a honosítás feltételeinek érvényesülésével jöhet létre
állampolgárság. Ilyen feltételek az állami önvédelem, büntetett előélet, érdeksérelem
felmérése, köz- és nemzetbiztonság, állam szociális teherbíró képessége.
 A honosítás alapesetében a szabályozás feltételül szabja a hosszú időtartalmú
Magyarországon való tartózkodást. (1993. évi LV. Törvény 4.§ (1) bek.) Viszont
nem írható elő a kérelem benyújtását megelőző tíz évet meghaladó tartózkodási idő.
 A hontalanság megelőzése, család egységének megőrzése érdekében az államok
számos kedvezményt, mentességet is nyújtanak az állampolgárságot kérvényezők
számára. A honosítás természetesen feltételekhez kötött. (Áptv. 4. § (1) bek.)
- Magyarországi tartózkodás elvárt időtartalmát csökkentik. ( csak 3 év)
- az állampolgárságról való lemondás esetén is van lehetőség a
visszahonosításra. Így az állampolgárság újbóli megszerzésének
lehetőségét biztosítja a 1993. évi LV. tv. 8. § (4) bekezdése, mely 3 éves
időhatárt ad a kérelmezőnek, míg állampolgárságának visszaállítását
kérheti. Az állampolgárság visszaállításának intézménye ezzel kívánja
megelőzni egy valószínűsített, de meg nem szerzett külföldi
állampolgárságért, az állampolgárságáról lemondott illető hontalanná
válását. Természetesen a visszahonosítás is feltételekhez kötött. Melyet
az Áptv. 5. § mondja ki, és hivatkozik a fentebb már említett honosítási
feltételek érvényesülésére. (Áptv. 4. § (1) bek.)

ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZÜNÉSE:
 - Nemzetközi jogi előírások értelmében az Alaptörvény is deklarálja a fennálló
állampolgárság védelmét, amit az Alaptörvény G) cikk (3) bekezdésében a
megfosztás tilalmánál jelenik meg. Az állampolgárság megszerzéséhez képest
szigorúbb keretek között valósul meg a szabályozási szuverenitás, így automatikus
vesztési jogcímek nem fogadhatók el.
 Alkotmányos elvárás, hogy a demokratikus jogállam állampolgársági jogában alanyi
jogként tegyék lehetővé az állampolgárságról való lemondást. A lemondás
ugyanakkor normatív feltételekhez köthető, így előírható, hogy állampolgárságáról
csak az mondhasson le, aki szokásosan külföldön tartózkodik, és megkövetelhető
legyen tőle, hogy legalább valószínűsítse más állampolgárság megszerzését.. De
fontos hangsúlyozni, hogy az Áptv. 8. § (1) a) pontja csak az állampolgárságról való
önként lemondást minősíti elfogadhatónak, valamint a feltételek hiányos
érvényesülése esetén a kérelmet elutasíthatják (Áptv. 8. § (3)).
-> visszahonosítás (1993. évi LV. tv. 8. § (4) bek.)
 Fontos kiemelni, hogy az állampolgárság visszavonása nem ütközik az
állampolgárságtól való megfosztás tilalmába, hiszen a jogszerűtlenül szerzett
állampolgárság esetén és kizárólag a megszerzés során elkövetett jogsértés miatt
teszi lehetővé meghatározott időn belül (10 éven) belül az állampolgárság
megszűnését. (Áptv. LV. törvény 9.§ (1) bek.)