AJ1-tételek 2012

ELTE ÁJK Vizsgatémakörök 2012
Alkotmányjog 1.
1. Az alkotmány fogalma
1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt
jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai
számára az alapvető jogokat illetve megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes
kereteit és szervezetét.
• ilyen értelemben az alkotmány a polgári fejlődés eredménye (nem lehet
visszavetíteni pl. ókori államokra)
• a polgári társadalom elutasítja a feltétlenül szükségesnél nagyobb (a
társadalmi rend fenntartásához nélkülözhetetlen szabályozást meghaladó)
állami beavatkozást a társadalom életébe
2. Az alkotmány politikai megközelítésben: a társadalom és a közhatalom viszonyát

fejezi ki, megállapítja a közhatalom korlátait s ennek a viszonynak a másik oldalán az
állampolgárok szabadságjogait.
• nem csak a jogok deklarálása fontos, hanem a megfelelő garanciák
biztosítása is azok érvényesülésére
• alkotmányok stabilizálásának biztosítékai -> módosítás szabályozása
(merev-><- rugalmas alkotmányok)
• 3 alapelv: népszuverenitás, államhatalmi ágak szétválasztása, polgári
jogegyenlőség
3. Az alkotmányfogalom kettős értelmezése:

1. szűkebb értelemben: alkotmány mint alaptörvény
2. tágabb értelemben: alkotmányosság mint a jogilag szabályozott és
korlátozott állami főhatalom követelménye
• vizsgálható az a kérdés, hogy egy adott állam biztosítja-e az

alkotmányosságot, vagy az alkotmány fiktív
• az alkotmány célja, hogy jogi kereteket szabjon a hatalom gyakorlásának ->
az állam alárendeli magát a jognak, ugyanakkor fenntartja magának a
jogalkotást
• rendkívül fontos a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös kontrollja
4. Az alkotmány jogi megközelítésben: norma, mégpedig a legmagasabb szintű jogi

norma, mert magát a törvényalkotót is köti. -> Az alkotmánya törvények törvénye.
• Az alkotmány alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés
alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát,
megállapítja és biztosítja az alapjogokat, a jogegyenlőséget,
szabályozza az államszervezet felépítését és működését.
1.
Alkotmányjog 1.
2. Az alkotmányosság követelményei
Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus

alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik. Ezen elvi követelmények megvalósulása
illetve megvalósulásuk mértéke az egyes alkotmányokban, megmutatja, hogy az adott
államban mennyire valósul meg az alkotmányosság.
1. A népszuverenitás elve és a népképviselet

• A népszuverenitás elve szerint az állami főhatalom forrása a nép. -> a
közhatalomban részt vesznek az állampolgárok választópolgárként (lehetőleg
minél szélesebb körben) -> képviseleti és közvetlen úton
• a népképviseleti szerveket demokratikus választások útján kell létrehozni
• pluralizmus érvényesülése: a társadalmi érdekek minél szélesebb körű kifejezése
és képviselete.
• Alaptörvény
B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül
gyakorolja.
2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve

• az önkényuralom kizárására irányul
• a hatalmi ágak szétválasztása a kormányzás szervezetének és hatáskörének
alkotmányos meghatározása
• lényeges, hogy a hatalmi ágak között kölcsönös függőség, ellenőrzés legyen ->
fékek és ellensúlyok
• Alaptörvény
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére
vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel
szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer
alkalmazására az állam jogosult.
3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása

• alapvető követelmény alkotmányos intézmények létrehozása (AB, ombudsman,
stb.) a törvényesség biztosítása érdekében
• az alkotmány alaptörvényi jellege: alakilag is különleges törvény, nehezebb
módosítani mint egy egyszerű törvényt
• Alaptörvény
R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti
hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
2.
Alkotmányjog 1.
4. Az egyenjogúság elve
• törvény előtti egyenlőség
• fontos a jogegyenlőség mellett a szolidaritás elve is (állami szociálpolitika
szükségessége, a gazdasági források igazságos, a társadalmi rendeltetésnek
megfelelő elosztása) -> esélyegyenlőség
5. Az emberi jogok deklarálása

• nem korlátozódhat az alapvető politikai-erkölcsi eszmék kinyilvánítására
• olyan alapvető jogelvek, amelyeket a jogalkotás során alkalmazni kell, és ezek
érvényesülése ellenőrizhető
3.
Alkotmányjog 1.
3. Az alkotmány stabilitása, alkotmánymódosítás
Az alkotmány védelme:
• normatív jelleg -> szükséges valamilyen bírói jellegű intézmény, mechanizmus, amely
biztosítja az alkotmány szabályait, ha azokat megsértik
• az alkotmány a jogrendszer csúcsán áll -> mindenkire kötelező, jogforrás nem lehet
vele ellentétes
• a magyar Alaptörvény az R) és S) cikkében biztosítja magát
Formai stabilitás:
• alapvető követelmény egy alkotmánnyal szemben, hogy nehezen (legalábbis egy
egyszerű törvénynél nehezebben) módosítható legyen
• az egyes államok alkotmányai különbözőképpen módosíthatók
• "nehezítések":
o kérdés ki kezdeményezheti
o lehet, hogy többszöri olvasatban vitatják meg (közte kötelező várakozási idő)
o moratórium (a módosítást bizonyos ideig nem lehet újra módosítani)
o minősített többséggel kell elfogadni
o népszavazás
o "örökkévalósági klauzulák": az alkotmány bizonyos rendelkezéseit egyáltalán
nem lehet módosítani (pl. német alkotmány)
o stb.
• minél nehezebb módosítani egy alkotmányt annál merevebb, stabilabb -> a magyar
Alaptörvény a rugalmas alkotmányok közé tartozik, mivel egy egyszerű törvénnyel
szemben pusztán annyi a különbség, hogy az összes országgyűlési képviselő 2/3-ának
szavazata kell az elfogadásához
Magyar alaptörvény:
R) cikk
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és
történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
S) cikk
(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a
köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő
terjeszthet elő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és
megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény
módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban
való kihirdetését.
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás
sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
4.
Alkotmányjog 1.
4. A Nemzeti Kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény

• A háromoldalú (Ellenzéki Kerekasztal, MSZMP, harmadik oldal) politikai tárgyalások
1989 júniusában kezdődtek meg.
• A megállapodás lényege az volt, hogy a törvényalkotás ne előzze meg a politikai
megállapodásokat, így a Németh-kormány, ezt tiszteletben tartva, visszavonta a
benyújtott rendszerváltó törvényjavaslatokat.
• Megállapodtak, hogy a NEKA nem lehet kváziparlament, ennek ellenére elvégezte az
Országgyűlés napirendjéről levett és más sarkalatos törvények megszövegezését.
• 1989 nyarán az EKA képviselői győztek a társadalmi nyomásra lemondott
országgyűlési képviselők választókerületeiben.
• Szeptember 18-án végül 6 törvényjavaslatról döntöttek, amelyeket megküldtek a
miniszterelnöknek, hogy terjessze azokat az Országgyűlés elé, amely végül el is
fogadta azokat:
1. törvényjavaslat az alkotmány módosításáról
2. az Alkotmánybíróságról
3. a pártok működéséről és gazdálkodásáról
4. az országgyűlési képviselők választásáról
5. a büntető törvénykönyv módosításáról
6. a büntetőeljárási törvény módosításáról
• Októberben megszűnt az MSZMP.
• 1989. évi XXXI. törvény:

o október 23-án hirdetik ki
o az 1949-es alkotmány módosítása (jogilag csak módosítás, valójában
gyakorlatilag új alkotmány) -> ideiglenesnek nyilvánítja magát
o elvek:
 parlamentáris köztársaság
 független, demokratikus jogállam
 hatalommegosztás
 népszuverenitás
 többpártrendszer
 emberi jogok
 törvények uralma
o új intézmények:
 Alkotmánybíróság
 állampolgári jogok országgyűlési biztosa
• 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróság szervezetéről és feladatairól

o az AB 1990. január 1-jén kezdte mg működését 5 taggal
• 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról

o vegyes választási rendszer:
 176 képviselő egyéni választókerületekből
 152 területi pártlistákról
 58 országos listáról
• 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről
5.
Alkotmányjog 1.
• a köztársasági elnök választása:

o főszabály: a köztársasági elnököt a parlament választja közvetetten
o ha a köztársasági elnöki tisztség betöltésére még az új parlament
megválasztása előtt kerül sor, akkor a választópolgárok általános és egyenlő
választójog alapján, közvetlenül választják
• "négyigenes" népszavazás:
o Fidesz, SZDSZ, FKgP és MSZDP kezdeményezésére
o kérdések:
1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a
köztársasági elnök megválasztására? (mindössze 6101 szavazat
döntött)
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő
vagyonról?
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
o érvényes és eredményes volt -> mindegyikre IGEN választ adtak a szavazók

(Az első kivételével elsöprő többséggel (több mint 90%).)
6.
Alkotmányjog 1.
5. Az 1990. évi XL. törvény
• 1989. március-április: választások:

o Göncz Árpád házelnök és ideiglenes köztársasági elnök Antall Józsefet
kérte fel a kormányalakításra -> MDF, FKgP és KDNP koalíciója
(59,58%)
• MDF-SZDSZ-paktum:
o az ország kormányozhatósága érdekében kötötték
o 3 fő kérdés:
 a Kormány alkotmányos pozíciója
 a köztársasági elnök státusa
 kétharmados törvények köre
• 1990. évi XXIX. törvény:

o a miniszterelnököt az Országgyűlés választja
o a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi
ki
o bevezetésre került a tárca nélküli miniszteri funkció
• 1990. évi XXX. törvény a minisztériumok felsorolásáról
• 1990. évi XXXIII. törvény az államtitkárok jogállásáról
• 1990. évi XL. törvény (második alkotmánymódosítás)

o bevezette a kancellárdemokráciát
o konstruktív bizalmatlansági indítvány
 amennyiben a képviselők 1/5-ének kezdeményezésére a
képviselők több mint fele megvonja a bizalmat a Kormánytól,
akkor a bizalmatlansági indítványban megnevezett új
miniszterelnököt (a megnevezés az indítvány érvényességi
feltétele) megválasztottnak kell tekinteni -> stabil kormány
o köztársasági elnök státusa:
 a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 évre (először
Göncz Árpád)
o kétharmados törvények:
 eltörölték az alkotmányerejű törvényeket, ugyanakkor gazdag
katalógusát adták a kétharmados törvényeknek (JELENLÉVŐ
képviselők kétharmada szükséges) -> ellenzék szerepe nő
o emberi jogok:
 nagyobb hangsúlyt kapnak
 létrejött a nemzeti és etnikai jogok országos biztosának
intézménye
• 1990. évi XLIV. törvény:

o a Magyar Köztársaság címere a koronás kiscímer
• 1990. évi LIV. törvény:
7.
Alkotmányjog 1.
o szabályozza a képviselők jogállását, mentelmi jogát,

összeférhetetlenségét, tiszteletdíját
• 1990. évi LXIII. törvény:

o az önkormányzás alapja a választópolgárok közössége (választott
képviselők, népszavazás)
o önkormányzati alapjogok:
 tulajdonhoz való jog
 önkormányzati rendeletalkotás joga
 szabad társulás joga
 önálló szervezet létrehozásának joga
 önálló hatáskör
 stb.
o 1990. szeptember-október: az első önkormányzati választások
8.
Alkotmányjog 1.
6. Az Alaptörvény megszületése
Alaptörvény
R) cikk
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és
történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
S) cikk
(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a
köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő
terjeszthet elő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és
megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény
módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban
való kihirdetését.
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás
sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
9.
Alkotmányjog 1.
7. Jogforrás fogalma, jogforrások az alaptörvényben, jogforrási

hierarchia
Jogforrás:
- jogalkotó
- a jogalkotás terméke:
o jogszabályok
 Alaptörvény T) cikk (2)
Jogszabály
a) a törvény,
b) a kormányrendelet,
c) a miniszterelnöki rendelet,
d) a miniszteri rendelet,
e) a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete,
f) az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
g) és az önkormányzati rendelet.
h) Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a
köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
o közjogi szervezetszabályozó eszközök
 normatív határozat
• 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
23. §17 (1) Normatív határozatban szabályozhatja
a) az Országgyűlés,
b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,
c) az Alkotmánybíróság,
d) a Költségvetési Tanács
szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-
testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési
programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
(3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat
képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és
működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
 normatív utasítás
(4) Normatív utasításban szabályozhatja
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv
kivételével a központi államigazgatási
szerv vezetője,
d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az alapvető jogok biztosa,
g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
h) az Állami Számvevőszék elnöke,
10.
Alkotmányjog 1.
i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint j) a

polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a
továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző
a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét
és működését, valamint
tevékenységét.
(5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki
b) a köztársasági elnök,
d) az alapvető jogok biztosa,
e) az önálló szabályozó szerv, valamint
f) a Miniszterelnökség és a minisztérium
hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó
személyekre kötelező.
24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A

közjogi
szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg.
(2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a
kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára
vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát.
(3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény
alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel
nem lehet ellentétes.
Jogforrási hierarchia:
Alaptörvény
törvény (törvényerejű rendelet)
kormányrendelet
MNB elnökének rendelete
miniszterelnöki/miniszteri rendelet
önálló szabályozó szervek rendeletei
(PSZÁF, NMHH)
helyi önkormányzati rendeletek
Az Országgyűlés alkotmányozó és törvényhozó hatalom is egyben

Valamennyi jogszabálynak az Alaptörvényből kell következnie, az egész jogalkotási
eljárásnak visszavezethetőnek kell lennie az Alaptörvényre
Ha a jogszabály nem illeszkedik a hierarchiábaalaptörvény-ellenes+érvénytelen
A törvények és a sarkalatos törvények egy helyen helyezkednek el a hierarchiában

A legfontosabb szabályokat kell törvényben szabályozni
Az hogy milyen szinten szabályozza az adott témát a törvény az Országgyűlésen múlik
A sarkalatos törvényben szabályozásra kerülő részt is az Országgyűlés jelöli ki (az
Alaptörvény csak azt mondja ki, hogy miről kell sarkalatos törvénynek születnie, elég ha van
róla 1 db)
11.
Alkotmányjog 1.
A jogalkotónak meg kell jelölnie, h a törvénynek mely részei sarkalatosak (sarkalatosi

záradék)
A megmaradó témákat rendeletben szabályozzák
12.
Alkotmányjog 1.
8. A törvény
(törvényhozási tárgykörök, minősített többségű törvényalkotás -
sarkalatos törvények)
A törvény általában (noha nem mindig) normatív tartalmú jogszabály.

A törvények és a sarkalatos törvények egy helyen helyezkednek el a hierarchiában
A legfontosabb szabályokat kell törvényben szabályozni
Az hogy milyen szinten szabályozza az adott témát a törvény az Országgyűlésen múlik
A sarkalatos törvényben szabályozásra kerülő részt is az Országgyűlés jelöli ki (az
Alaptörvény csak azt mondja ki, hogy miről kell sarkalatos törvénynek születnie, elég ha van
róla 1 db)
A jogalkotónak meg kell jelölnie, hogy a törvénynek mely részei sarkalatosak (sarkalatossági
záradék)
A megmaradó témákat rendeletben szabályozzák
Országgyűlés alkotja: (Alaptörvény 1. cikk (2) b) az Országgyűlés törvényeket alkot)

Alaptörvény
6. cikk8
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési
képviselő kezdeményezhet.
(2) Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke
zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való
összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az
indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az
Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának
vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
(3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a
köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és
elrendeli annak kihirdetését.
Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja
vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja
azt alá, és küldheti meg a
köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel
ellentétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor -, a törvényt az
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.
(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet,
és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek
közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az
Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági
elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat
során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
(6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de
legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet
állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében
újratárgyalja.
13.
Alkotmányjog 1.
(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat

során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt
haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten
kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül,
de legkésőbb tíz napon belül határoz.
(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés
módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint
kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a
törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem
teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az
Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására
vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel
kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.
Minősített többség - sarkalatos törvények:

A JELENLÉVŐ képviselők 2/3-a kell, hogy elfogadja (sima törvényt egyszerű többséggel
(50%+1 szavazat) fogadnak el). Az Alaptörvényt ("törvények törvénye") az ÖSSZES
képviselő 2/3-a módosíthatja.
Alaptörvény
T) cikk
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen
lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Azokat a tárgyköröket, amelyeket sarkalatos törvényben kell szabályozni, az Alaptörvény

határozza meg. A tárgykörökhöz tartozó részletszabályokat (pl.: eljárási szabályok) feles
törvényben is szabályozhatják.
14.
Alkotmányjog 1.
9. A kormányrendelet, a miniszterelnöki és miniszteri rendelet

Alaptörvény
15. cikk
(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve
törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
16. cikk
(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest
jelöl ki.
18. cikk
(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján,
feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely
törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet
ellentétes.
2010. évi XCCC törvény a jogalkotásról:

5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás
jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott
jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg
kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját
feladatkör szerint kell megjelölni.
(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
(3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek
alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan
tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet
felhatalmazást adni.
(4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a
felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.
Kormányrendelet:
- eredeti és származékos hatáskör (noha a valóságban szinte alig beszélhetünk a
kormánnyal kapcsoltban eredeti hatáskörről, hiszen csak olyan tárgykörökre terjed ki,
amelyeket törvényben nem szabályoztak, és ez ritka)
Miniszterelnöki/miniszteri rendelet:
- származékos hatáskör
- 1 kivétel: miniszterelnök rendelete a helyettesítéséről
Felhatalmazást a kormánytól vagy az Országgyűléstől kaphatnak
Szubdelegáció tilalma: a felhatalmazást nem lehet továbbadni
A felhatalmazást feladatkör alapján kell megadni!!! (köznevesítésígy ha megváltozik a
miniszter hatásköre, akkor is tudni lehet, hogy kit illet a felhatalmazás)
Együttes miniszteri rendeletek: két vagy több miniszter együttesen bocsátotta ki, 2012. jan. 1-
jétől megszűnt
Ettől függetlenül lehet valakivel egyetértésben rendeletet alkotni, de az annak a rendelete lesz,
aki megalkotja
15.
Alkotmányjog 1.
A minisztereknél nincs helyettesítési rendelet!!!  senki nem helyettesíti a rendelet

kiadásában
16.
Alkotmányjog 1.
10. Az MNB elnökének rendelete. Az önálló szabályozó szerv

vezetőjének rendelete. Az önkormányzati rendelet.
Alaptörvény
23. cikk
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára
- a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló
szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos
törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel,
kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti
Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét
rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
32. cikk
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi
társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján
önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
41. cikk
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos
törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet
ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt
alelnök helyettesítheti.
MNB elnökének rendelete:

- származékos hatáskör
- 1 eredeti (helyettesítési)
Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással (a jogforrási

hierarchiában egy szinten vannak), ha mégis, azt kell megvizsgálni, ki lépte túl a hatáskörét.
Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei:

- PSZÁF
- NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság)
Végrehajtási normákat alkotnak, törvény adja meg a felhatalmazást.
Kivétel: helyettesítéseredeti rendelet
Önkormányzati rendelet:
o eredeti hatáskör: a törvény által nem szabályozott hely viszonyok rendezésére
o származékos hatáskör: törvényi felhatalmazás
17.
Alkotmányjog 1.
11. A közjogi szervezetszabályozó eszközök. Egyéb normatív

aktusok. A pszeudonorma
Közjogi szervezetszabályozó eszközök:
 normatív határozat
23. §17 (1) Normatív határozatban szabályozhatja
b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,
d) a Költségvetési Tanács
szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete
a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját,
valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
(3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-
testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését,
tevékenységét, valamint cselekvési programját.
 normatív utasítás
(4) Normatív utasításban szabályozhatja
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv
kivételével a központi államigazgatási
szerv vezetője,
d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az alapvető jogok biztosa,
g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
h) az Állami Számvevőszék elnöke,
i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint j) a polgármester,
a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt:
polgármester) és a jegyző
a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és
működését, valamint
tevékenységét.
(5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki
b) a köztársasági elnök,
d) az alapvető jogok biztosa,
e) az önálló szabályozó szerv, valamint
f) a Miniszterelnökség és a minisztérium
hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre
kötelező.
24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi
szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg.
18.
Alkotmányjog 1.
(2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a

kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy
egyedi utasítás adására vonatkozó jogát.
(3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján
kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet
ellentétes.
- Főszabályként a természetes személyekre nem hatnak ki

- Csak az adott irányítási szervezeten belül hatnak
- Tilos bennük jogszabályi szöveget megismételnia jog élesen el akarja választani a kettőt
egymástól
- Kibocsátói:
o Határozatmindig testületi szerv hozza (pl.: Országgyűlés, kormány, helyi
önkormányzat)
o Utasításmindig egyszemélyi vezető adja ki (pl.: miniszterelnök, miniszterek,
közti elnök, MNB elnöke, alapvető jogok biztosa, legfőbb ügyész)
Egyéb normatív aktusok:

Nemzetközi szerződések
- Egy nemzetközi szerződés annak megkötésével nem válik a magyar jogrendszer
rézévé = duális jogrendszer (monális jogrendszer)
- Mo-on ezeket ki kell hirdetni
o Törvényben vagy kormányrendeletbenjogrendszer része
AB határozat
- Nem része a jogforrási hierarchiának
- Mindenkire kötelezőnagy az ereje (valószínűleg a tv felett állna)
Bíróság
- Megsemmisíthet önkormányzati rendeletet
 Alaptörvény
25. cikk
(2) A bíróság dönt
c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és
megsemmisítéséről;
d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége
elmulasztásának megállapításáról.
- Jogegységi határozat
o Az állampolgárokra nézve nem kötelező közvetlenül, de a bíróra nézve
kötelező, e szerint kell eljárnia
o Kibocsátója a Kúria
o Alaptörvény
25. cikk
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok
jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot
hoz.
19.
Alkotmányjog 1.
Pszeudonorma
- Úgy tűnik, hogy hivatalosság bocsátotta ki
- De ezek az aktusok semmisek, nem fűződik hozzájuk joghatás
- Pl.: körfax, állásfoglalás, közlemény, módszertani útmutató
- Ha törvény alapján létesülnek, akkor a jogforrási hierarchia miattsem a
jogszabályokkal, sem a közjogi szervezetszabályozó eszközökkel nem lehetnek
ellentétesek
- Jogforrás látszatát keltő, azonban semmiféle normatív tartalommal nem
rendelkező dokumentum, amelyhez nem fűződik joghatás.
20.
Alkotmányjog 1.
12. A nemzetközi szerződések belső jogforrássá válása
Nemzetközi szerződés: más állammal vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel

bíró egyéb alanyával kötött, Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és
kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a nemzetközi jog által szabályozott,
bármilyen elnevezéssel vagy címmel rendelkező írásbeli megállapodás.
Alaptörvény
E) cikk
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése
érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi
szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek
teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi
tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező
magatartási szabályt.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott
felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Q) cikk
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség
fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és
országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a
nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi
jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
A nemzetközi szerződések belső jogforrássá válásának folyamatát a 2005. évi L. törvény

szabályozza.
A törvény a folyamatot 3 szakaszra osztja:

1. A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését megelőző eljárás, ezen
belül a szerződés előkészítése, létrehozása és szövegének megállapítása.
o nemzetközi szerződés előkészítése: a szerződés tárgya szerint hatáskörrel
rendelkező szervnek a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítására, valamint a
szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozására irányuló tevékenysége, valamint a
magyar fél szerződéskötési szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így
különösen a szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások
folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének elfogadása;
o nemzetközi szerződés létrehozása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy
személyeknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmát a másik (többi) féllel
folytatandó két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő módon
megállapítják, ideértve a megkötendő szerződés szövegének vagy az aláírásra megnyíló
szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak kézjegyükkel történő ellátását (parafálást);
o nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása: az erre
felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amelynek során a
szerződés szövegét aláírással vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös
21.
Alkotmányjog 1.
akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják, anélkül, hogy ez a

nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését jelentené;
2. A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése, ezen belül felhatalmazás
a szerződés kötelező hatályának elismerésére és az azt követő eljárás.
o felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére: az
Országgyűlésnek az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti, valamint az
Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a
Kormánynak azon belső jogi cselekménye, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a
köztársasági elnököt, illetve amellyel a Kormány felhatalmazza a köztársasági elnököt, a
miniszterelnököt vagy a külpolitikáért felelős minisztert arra, hogy a nemzetközi szerződést
Magyarországra nézve kötelezőnek ismerje el.
o nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése: a köztársasági
elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek azon nemzetközi jogi
cselekménye, amellyel nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve
kötelezőnek ismeri el.
3. A nemzetközi szerződés kihirdetése és ideiglenes alkalmazása
o Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést
törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerződést
kormányrendeletben kell kihirdetni. (Ha a szerződés hiteles szövege kizárólag
idegen nyelvű, a kihirdető jogszabály azok szövegét egyrészt az egyik hiteles -
lehetőség szerint angol - nyelven, másrészt pedig hivatalos magyar nyelvű
fordításban tartalmazza.)
22.
Alkotmányjog 1.
13. A jogszabályok érvényessége

Az érvényesség kritériumai:
- jogalkotói hatáskör
- illeszkedjen be a jogforrási hierarchiába
- kihirdetés
- eljárási szabályok
Ha akár egy is hiányzik, érvénytelen a jogszabály
Közjogi érvénytelenség: a megalkotás folyamata súlyos eljárási/formai hibában szenvedaz

Alkotmánybíróság megsemmisíti (elméletileg visszamenő hatállyal, gyakorlatilag a
jogbiztonság miatt sokszor nem azzal)
Hatáskör:
Eredeti jogalkotói hatáskör: mindig az alkotmányon alapul, abból fakad
(Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok)
Végrehajtási/felhatalmazási típusú hatáskör: az Országgyűlés törvény formájába hatalmaz
fel törvényalkotásra egy szervet (pl.: végrehatási kormányrendeletek)
Az Országgyűlés jogalkotói hatásköre:

- eredeti
- korlátlan (ő az alkotmányozó is, bármiről hozhat törvényt)
Amit törvényben szabályoznak, azt már csak törvényben lehet módosítani
„saláta törvény”: egymással semmilyen viszonyban nem álló tárgykörök kerülnek egy
törvénybe
Kormányrendelet: nagyon kevés eredeti lesz, az Országgyűlés „mindent” törvényben

szabályoz
Eredeti kormányrendelet csak abban a tárgykörben születhet, amit törvény nem szabályoz
A kormány jogalkotási hatásköre:
- eredeti/végrehajtási
- függ a törvényektől és az alaptörvénytől

- végrehajtási
Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással, ha mégis, azt
kell megvizsgálni, ki lépte túl a hatáskörét
- mind végrehajtási
A felhatalmazást feladatkör alapján kell megadni!!! (nem a miniszter alapjánígy ha
megváltozik a miniszter hatásköre, akkor is tudni lehet, hogy kit illet a felhatalmazás)
23.
Alkotmányjog 1.
jétől megszűnt
aki megalkotja
kiadásában

- PSZÁF
Végrehajtási normákat alkotnak, törvény adja meg a felhatalmazást
Felhatalmazás:
- jogosult (ki?)
- tárgy (mire?)
- keretei (van-e megszorítás, korlátozás benne?)
- önállós-e? (igényel-e közreműködést?)
„felhatalmazást kap”jogalkotási kötelezettséget jelent
Az alapjogszabálynak és a végrehajtási jogszabálynak egyszerre kell hatályba lépnie
Csak akkor nem kell kiadni a rendeletet, ha ez magából a jogszabályból következik (pl.:
60000 külföldi vállalhat engedélymentesen munkát Mo.-oncsak a kvóta beteltével kell
kiadni a rendeletet)
Nem lehet felhatalmazást adni:
- a norma egészének végrehajtására
- egy alapvető jogintézmény, jog vagy kötelezettség szabályozására
- a „saláta törvények” jellemzője volt, h a felhatalmazás másról szólt, mint a
törvénytiltás (a jogszabály nem adhat ma már felhatalmazást egy teljesen eltérő
tárgykör szabályozására)
attól, hogy a felhatalmazó rendelkezés hatályát veszti nem lesz érvénytelen a norma (a
felhatalmazásnak a jogalkotás időpontjában kell érvényesnek lennie)
2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

(1a)7 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén
- ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás
tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási
megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi
önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban
résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges.
(1b)8 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult
képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-
testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az
önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat
jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően.
24.
Alkotmányjog 1.
(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem

adhat.
alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint
olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem
lehet felhatalmazást adni.
Kihirdetés:
Helyi önki rendelet – nem jelenik meg a Magyar Közlönyben, a helyben szokásos módon
kell kihirdetni, ezt egy önki rendelet szabályozza
Minden más jogszabály – Magyar Közlöny
Elektronikus dokumentum időbélyegzővel (van még papír alapú is)
Ha eltérés lenne a kettő között, az elektronikus a perdöntő
Ha rossz a kihirdetett szöveg, módosítani kell a jogszabályt
Ha ár hatályba lépett, tilos helyesbíteni, mert a kihirdetett szöveghez fűződik joghatás
Helyesbíteni a hatályba lépés előtt max. 10 nappal lehet
A helyesbítés nem a törvények között, hanem az utolsó oldalon jelenik megkönnyen
elkerülheti a figyelmet

25. § (1)19 Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a
kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni,
melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.
(2) Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes
szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetű szöveg) a Magyar
Közlönyben nem tehető közzé.
26. § (1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell
kihirdetni.
(2)21 A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a fővárosi és
megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-
testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata,
valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével - a Magyar Közlönyben
közzé kell tenni.
25.
Alkotmányjog 1.
14. Eredeti és származékos jogalkotói hatáskör. A jogalkotási

felhatalmazás
Hatáskör:
Eredeti jogalkotói hatáskör: mindig az alkotmányon alapul, abból fakad
(Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok)
Végrehajtási/felhatalmazási típusú hatáskör: az Országgyűlés törvény formájába hatalmaz
fel törvényalkotásra egy szervet (pl.: végrehatási kormányrendeletek)
Az Országgyűlés jogalkotói hatásköre:

- eredeti
- korlátlan (ő az alkotmányozó is, bármiről hozhat törvényt)
Amit törvényben szabályoznak, azt már csak törvényben lehet módosítani
Kormányrendelet: nagyon kevés eredeti lesz, az Országgyűlés „mindent” törvényben

szabályoz
Eredeti kormányrendelet csak abban a tárgykörben születhet, amit törvény nem szabályoz
A kormány jogalkotási hatásköre:
- eredeti/végrehajtási
- függ a törvényektől és az alaptörvénytől

- végrehajtási
Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással, ha mégis, azt
kell megvizsgálni, ki lépte túl a hatáskörét
- mind végrehajtási
A felhatalmazást feladatkör alapján kell megadni!!! (nem a miniszter alapjánígy ha
megváltozik a miniszter hatásköre, akkor is tudni lehet, hogy kit illet a felhatalmazás)
jétől megszűnt
aki megalkotja
kiadásában

- PSZÁF
Végrehajtási normákat alkotnak, törvény adja meg a felhatalmazást
26.
Alkotmányjog 1.
Felhatalmazás:
- jogosult (ki?)
- tárgy (mire?)
- keretei (van-e megszorítás, korlátozás benne?)
- önállós-e? (igényel-e közreműködést?)
„felhatalmazást kap”jogalkotási kötelezettséget jelent
Az alapjogszabálynak és a végrehajtási jogszabálynak egyszerre kell hatályba lépnie
Csak akkor nem kell kiadni a rendeletet, ha ez magából a jogszabályból következik (pl.:
60000 külföldi vállalhat engedélymentesen munkát Mo.-oncsak a kvóta beteltével kell
kiadni a rendeletet)
Nem lehet felhatalmazást adni:
- a norma egészének végrehajtására
- egy alapvető jogintézmény, jog vagy kötelezettség szabályozására
- a „saláta törvények” jellemzője volt, h a felhatalmazás másról szólt, mint a
törvénytiltás (a jogszabály nem adhat ma már felhatalmazást egy teljesen eltérő
tárgykör szabályozására)
Attól, hogy a felhatalmazó rendelkezés hatályát veszti nem lesz érvénytelen a norma (a
felhatalmazásnak a jogalkotás időpontjában kell érvényesnek lennie)

(1a)7 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén
- ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás
tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási
megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi
önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban
résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges.
(1b)8 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult
képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-
testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az
önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat
jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően.
(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem
adhat.
alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint
olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem
lehet felhatalmazást adni.
27.
Alkotmányjog 1.
15. A jogszabályok személyi és területi hatálya

6. §9 (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet
területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati
rendelet területi hatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi
önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt
vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.
(2) A jogszabály személyi hatálya
a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a
magyar állampolgárokra,
b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a
természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetekre, az 5. § (la) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi
önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt
vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi
személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b)
bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2)
bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.
Hatályosság
Területi hatály
- Főszabály szerint Mo. területére vonatkozik
- Ha nem így van, ki kell derülnie a jogszabályból
- Helyi önkormányzat rendeletecsak a helyi önkormányzat közigazgatási területére
vonatkozik
Személyi hatály
- Valamennyi magyar állampolgárra vonatkozik, attól függetlenül, hol tartózkodnak és
mennyi ideig (külföldön)
- Kiterjed a Mo. területén tartózkodó minden külföldire
- Ha nem így van, azt rögzíteni kell a jogszabályban
28.
Alkotmányjog 1.
16. A jogszabályok időbeli hatálya (visszamenőleges hatályú

jogalkotás, kellő felkészülési idő)

2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási
tartalommal kell rendelkeznie.
(2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget,
kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem
nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő
álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
(4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály
a)5 megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,
b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe,
c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.
7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály

kihirdetését követő valamely nap lehet.
(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a
kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell
meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.
(3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely
jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető.
10. § (1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti

a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen
megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül
helyezi,
b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését
kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja,
c) a 12. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint
(12. § 12. § (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a
módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést
meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a
bekövetkezésével végrehajtottá válik.
(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon
hatályát veszti.), vagy
d)10 ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti.
Időbeli hatály
Jogbiztonság
- Maga a jogbiztonság szó nincs benne az Alaptörvényben, ez a jogállamiság része
- Kellő felkészülési idő szükséges (pl.: el tudja olvasni, eldönthesse, hogy jogkövető
lesz-e, utána tudjon nézni)
- Az AB elég puhán ítéli meg a felkészülési időt
- A jogbiztonság minimumakihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabály
- Előreláthatóság, kiszámíthatóság
- Visszamenőleges hatályú jogszabályok alkotása főszabályszerűen tilos
29.
Alkotmányjog 1.
- Ha a jogszabály előírásai érintenek korábbi viszonyokatformailag néz csak

előrefele, de joghatása visszafelé is van
- Ha a hatás pozitív, akkor lehet ilyen jogszabályt alkotni (pl.: visszamenőleges
nyugdíjkifizetések)
- A jogszabály csak a kihirdetés után léphet hatályba
- Főszabály szerint legkorábban a kihirdetést követő napon
- Hatályba lépés 0:00, hatályvesztés 24:00
- A jogszabály kivételesen a kihirdetés napján is hatályba léphet, ekkor meg kell jelölni
az időpontot
- A kihirdetésénél ekkor sem lehet előbb a hatályba lépése
- Ez rendkívüli esetekre van fenntartva (pl.: árvíz, háborús helyzet, a jegybanki
alapkamat ugrándozik), de a magyar jogéletben elég gyakori
- Visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma

o Nem lehet a múltra nézve jogot elvonni, korlátozni, sem kötelezettséget
megállapítani
o Korábbi cselekvést nem szankcionálhat
o Nem súlyosbíthat már meglévő kötelezettséget
o Minden mást (pl.: kedvezmény, mentesség) lehet
- Feltételtől függően hatályba lépő jogszabály

o Csak törvény léptethet egy másik törvény hatályba
o Lépcsőzetes hatálybalépésvannak szabályok, melyek hatályba lépnek és
olyanok is, amik később
o Időrendben előrefele haladva kell megadni
o !!! először a normának kell hatályba lépnie, hogy a részei hatályosulhassanak
- Végrehajtási jogszabály és alapjogszabály

o !!! egyszerre kell hatályba lépniük
o De nem kell egyszerre megjelenniük
o A felhatalmazó rendelkezés előbb is hatályba léphet, mert ha ez nem lenne,
akkor nem lenne hatályos, mikor már élnie kéne
Hatályon kívül helyezés

- Törvény hatályon kívül helyezhet:
o Törvényt
o Kormányrendeletet
o A kormány tagjának rendeletét (kivéve: eredeti miniszterelnöki rendelet)
o Az önálló szabályozó szerv elnökének rendeletét
- Törvény nem helyezheti hatályon kívül:
o MNB elnök rendelete
o Helyi önki rendelet
- Kormányrendelet hatályon kívül helyezhet:
o Kormányrendeletet (kivéve eredetit)
o A kormány tagjainak rendeletét
- A kormány tagjainak rendelete:
o csak a kormány tagjainak rendeletét helyezheti hatályon kívül
30.
Alkotmányjog 1.
o Feladatkör!!--->csak az tudja hatályon kívül helyezni, akinek meg van rá a

feladatköre
- Nem minősül hatályon kívül helyezésnek:
o Tételesnek kell lennipontos felsorolás
o A tételes módosítás is hatályon kívül helyezés
o Ha az AB megsemmisíti
o Ha a bíróság semmisíti meg
o Automatikus hatályon kívül helyezés (anélkül, hogy konkrét jogalkotási lépés
történne)
 Olyan normáknál, amelyek csak hatályon kívül helyezéseket és
módosításokat tartalmaznakvégrehajtottá válása után egy nappal
hatályát veszti
 Ha a jogalkotó nem rendelkezik róla, akkor nem hatályon kívül
helyezésről, hanem HATÁLYVESZTÉSről beszélünk
 Főszabály a kihirdetést követő napon 0:00
Módosítások:
- Csak tételesen történhetnek
- Nem lehet módosítani:
o A jogszabály megjelölését (címét, számát)
o A rendeletek, törvények bevezető részét/preambulumát (max. a hatályba lépés
előtt)
o A hatályba léptető rendelkezést
o Nemzetközi szerződést (kivéve: fordítási hiba)
o A nem hatályos rendelkezést
 Megoldás: egy másik norma még a hatályba lépése előtt kimondja,
hogy
• nem léphatályba vagy
• eltérő szöveggel lép hatályba
- Módosító norma hatályon kívül helyezése nem érintheti a módosított normát!!!
- Módosító normát nem lehet hatályon kívül helyezni, ha még nem lépett hatályba
o Megoldás:
• nem léphatályba vagy
• eltérő szöveggel lép hatályba
- Hatályon kívül helyező norma hatályon kívül helyezése nem éleszti fel a régi normát
- Csak az AB tud visszamenőleges hatállyal normát megsemmisíteni
31.
Alkotmányjog 1.
17. A normavilágosság követelménye
• Különleges jelentőségű, hogy a jogrendszer áttekinthető, érthető és világos legyen.

(Nem csak a jogrendszer egésze, hanem a jog egyes részterületei és maguk az egyes
jogszabályok is) -> JOGBIZTONSÁG -> a jogalkotó feladata
• Jat.: 2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető
szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
• Az AB több határozatában is foglalkozott a jogszabályok normatartalmával
kapcsolatos alkotmányossági követelményekkel -> elvi éllel mutatott rá: a világos, érthető
és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos
követelmény.
• Különösen jelentős ez a büntetőjogban: a szankció kilátásba helyezésével tilalmazott
magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan
megfogalmazottnak kell lennie. -> egyértelműnek kell lenni, hogy az egyén mikor követ
el jogsértést, illetve korlátozni kell az önkényes jogalkalmazás lehetőségét.
• A jogalkalmazói jogértelmezés csak olyan működőképes jogszabályra épülhet, amely
világosan kijelöli az adott jogintézmény célját, alkalmazásának kereteit, szempontjait és
rendjét, az alkalmazásával érintettek körét, azok jogait és kötelezettségeit és az
intézménnyel összefüggésben igénybe vehető jogorvoslati rendet.
• Jelentéktelen szövegbeli következetlenségeket a jogszabály alkalmazása során
szükséges értelmezéssel ki lehet küszöbölni, azonban előfordulhat, hogy bizonyos
ellentmondásokat, hiányosságokat csak a jogszabály módosításával lehet elhárítani.
• A jogszabály tényállása nem lehet sem túl általános (szubjektív jogalkalmazás
veszélye), sem túl eseti (túlságosan megköti a jogalkalmazót).
• Az AB szerint a törvényhozónak kerülni kell azoknak a helyzeteknek a teljes körű
felsorolását, amelyekre az adott jogszabályt alkalmazni kell (folyamatosan változó
életviszonyok miatt lehetetlen).
• A változó életviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás nem jelentheti a
jogszabályok állandó módosítását, hiszen egy idő után követhetetlen és áttekinthetetlen
lesz. -> jogbizonytalanság
• Az AB alkotmányellenesnek nyilváníthat minden olyan jogszabályt, amely
értelmezhetetlen, hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számára előre nem
látható illetve végrehajthatatlan.
• Az AB szerint a törvényszerkesztés akkor kifogásolható, ha a törvény jelentős számú
törvényt módosít, amelyeket semmiféle kimutatható logikai kötelék nem kapcsol össze, s
a változások jogtechnikai módja nehézzé teszi a változások lényegének megismerését,
továbbá ha nem kényszer szülte kivétel esete áll fenn. ("salátatörvények": olyan
törvények, amelyek tartalmi összefüggések nélkül úgy rendelkeznek különböző
törvényekről, hogy a változások nehezen követhetővé válnak.)
32.
Alkotmányjog 1.
18. Az alkotmány uniós csatlakozással összefüggő módosítása. Az

EU-csatlakozási klauzula
Csatlakozási klauzula:
• arról rendelkezett, hogy Mo. milyen feltételekkel csatlakozhat az Unióhoz, és milyen
mértékben gyakorolhatja az alkotmányból eredő hatásköreit. (Az alkotmány milyen
mértékben engedte meg a főhatalomból eredő jogosítványok korlátozását, illetve a
hatáskörök átruházását.)
• közös hatáskörgyakorlás
o a főhatalom az alkotmány szintjén korlátozza magát a csatlakozás
következtében -> Mo. nem érvényesíti, hanem visszavonja kizárólagos
joghatósági igényét annak érdekében, hogy teret adjon egy másik jogrend
érvényesülésének. (népszuverenitás korlátozása)
o önkorlátozás, csak olyan hatáskörre vonatkozhat, amelyet az alkotmány
alapján magyar állami szerv gyakorolhatna
o a magyar alkotmány nem engedhet több jogot érvényesülni, mint amivel maga
is rendelkezik, és az uniós jogra vonatkozó felhatalmazás sem haladhatja meg
az alkotmány szintjét
• 2002. évi LXI. törvény
o 1. § Az Alkotmány a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való
részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót,
illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító
szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez
szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi
tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat
önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és
kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.”
• generális korlátozások
o a közösen gyakorolt hatáskörök terjedelme egyrészt korlátozva van azáltal,
hogy csak az egyes, ám nem valamennyi hatáskörre terjed ki
o másrészt ezek a hatáskörök a szükséges mértékig gyakorolhatók
33.
Alkotmányjog 1.
19. A belső és az uniós jog viszonya
A közösségi jog
• elsődleges közösségi jog:
o nemzetközi jog, amelynek érdekében az államok korlátozzák saját
szuverenitásukat
o nem csak a tagállamok, hanem azok állampolgárai is alanyai
• másodlagos (levezetett) közösségi jog:
o az alapító szerződések adják az alapját és kereteit
o közösségi intézmények által alkotott jog (EK esetében rendelet, irányelv,
határozat)
o nem állhat ellentétben az elsődleges joggal
A nemzeti és az európai jog kapcsolata:

• európai jogi nézőpontból:
o a legfontosabb elvek az Európai Bíróság gyakorlatában alakultak ki (az
elsődleges jog részévé váltak )
o az európai jog alanyai a tagállamok és azok állampolgárai is
o Az EK szempontjából a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal
szemben. Ennek indokai és a tagállamokra vonatkozó konzekvenciái:
 az európai jogrend a szerződés hatálybalépésétől a tagállamok
jogrendszerébe illeszkedik
 a tagállamokra és állampolgáraikra vonatkozó joganyag
 a tagállamok bíróságaira nézve kötelező
 a tagállamok nemzeti jogalkotás útján nem térhetnek el a közösségi
jogtól, nem vonhatják ki magukat a kötelezettségek alól
 a tagállamok a szerződéses hűség és a megkülönböztetés tilalmának
elvét betartják
o az Európai Bíróság a közösségi joggal ellentétes nemzeti jog alkalmazását tiltja
-> alkalmazási elsőbbség elve
o közvetlen hatály: a közösségi jog bármiféle átültető nemzeti jogalkotás nélkül,
közvetlenül joghatást vált ki a tagállamok belső jogában.
o közvetlen alkalmazhatóság: a közösségi jog közvetlenül a Közösség
jogalanyait érinti, a tagállamok állampolgárai számára ez teremt jogalapot arra,
hogy jogaikat érvényesíthessék, illetve a bíróságok előtt hivatkozhassanak a
közösségi jogra
• tagállami szempontból:
o a közösségi jog elsőbbségének kérdése nem egyértelmű
o a közösségi jognak gyakran az alkotmánnyal szemben is fennáll az elsőbbségi
igénye, ebben az esetben pedig a tagállamoknak megoldásokat kell keresniük,
amelyek a közösségi jog érvényesülését a saját alkotmányaikkal, alkotmányos
értékeikkel összhangban biztosítják
o néhány tagállam fenntartja magának a közösségi jog alkotmányos
vizsgálatának jogát
• az AB gyakorlata:
o az AB nem közvetlenül a közösségi jogot (rendeletet, irányelvet, stb.), hanem
az azt átültető magyar jogszabály alkotmányosságát vizsgálja
34.
Alkotmányjog 1.
20. Az unitárius és föderális állam

A történelmi fejlődés során a szuverén államok felépítésének két alaptípusa alakult ki: az
unitárius (egységes) és a föderális (szövetségi) állam.
• Az unitárius állam
o közhatalmi jogosultságait saját szervezetén keresztül, egységesen gyakorolja
az állam területén, az állam lakossága felett
o területén nincsenek önálló államisággal rendelkező egységek
o ettől függetlenül az állam tagozódhat kisebb egységekre a települések mellett
(pl. megyék, járások, stb.), de ezek nem önállóak, viszont ezen a szinten,
valamin a települési szinten működnek az önkormányzatok, amelyek legfeljebb
befolyásolhatják a központi hatalmat
• A föderális állam
o több állam által létrehozott olyan új állam, amelyben a tagállamok államisága
nem szűnik meg.
o az alkotó államok általában saját alkotmánnyal, saját állami szervekkel
(törvényhozó, igazgatási szervek, bíróságok) rendelkeznek
o a szövetségi állam alkotmánya rendelkezik a szövetség és a tagállamok
kapcsolatáról, meghatározza a szövetség szerveit és hatáskörét
o a szövetségi hatáskörbe nem tartozó ügyek esetében a tagállamok
szuverenitása áll fenn, viszont a szövetségi hatáskörökben a szövetség a
szuverén
o szövetségi szervek:
 államfő
 általában kétkamarás törvényhozó szerv, ahol az egyik kamara
szövetségi alapon szerveződik
 a kormányzat és az igazságszolgáltatás szövetségi szintű szervei
 (a nagy szövetségi államokban előfordul, hogy a szövetségi és állami
szervek egymás mellett működnek)
• Egyéb államkapcsolatok
o konföderáció
 az államok olyan állandó jellegű, lazább szövetsége, amelyek keretében
a szuverén államok valamilyen célból az általuk kötött szerződés
alapján együttműködnek.
 a közös szervezet általában a résztvevő államok delegáltjaiból álló,
egyszerű, egyeztető jellegű szervezet
 a döntések végrehajtásának nincsenek garanciái
o perszonálunió
 olyan államok közötti kapcsolat, amely egy közös államfő személyében
és jogaiban testesül meg
 a kapcsolat erőssége a közös államfőnek biztosított jogok terjedelmétől
függ
o reálunió
35.
Alkotmányjog 1.
 a szövetséges államok bizonyos ügyek rendezésére közös állami

szervekkel, és közös uralkodóval rendelkeznek (hasonlít a föderatív
államra)
36.
Alkotmányjog 1.
21. Az államterület
Az államterület azt a térséget jelenti, amelyen a állam főhatalma, szuverenitása érvényesül.
• Nézetek az államterület megítéléséről

o hosszú ideig élt az a felfogás, hogy az államterület az államhatalom tárgya,
amellyel az állam mint tulajdonnal rendelkezhet.
o ezt később felváltották az államterültet mint államjogi dologi jogként jellemző
nézetek, amelynek értelmében a területi felségjognak kettős jelentése van:
 kizár minden más államhatalmat a szóban forgó területről (negatív
oldal)
 az államnak korlátlan joga van a terület állami célra való
felhasználásához
o Jellinek szerint a terület nem tárgya az állami hatalomnak, csak meghatározza
annak térbeli terjedelmét
 pozitív vonás: mindazok a személyek és személyi egyesülések,
amelyek az államterülten találhatók, az állam uralmának alávetettek
 negatív vonás: az adott területen minden más államnak a tevékenysége
kizárt (kiv. állami szolgalmak)
• Területi felségjog
o klasszikus értelemben: az államhatalom azon tulajdonsága, hogy egy
meghatározott területen minden és mindenki felett, más hatalom kizárásával
érvényesül
o valójában a területi felségjog a nemzetközi jog szabályai szerint korlátozott (pl.
nemzetközi szerződések miatt, a nemzetközi szokásjog általános elvei miatt)
o a korlátozás leggyakrabban előforduló esetei:
 nemzetközi jogi szolgalom (pl. vasútvonal átvezetésének és
fenntartásának joga egy másik állam területén)
 nemzetközi szomszédjog (pl. közös folyók vízhozamával való
gazdálkodás)
 a békés áthaladás joga
 diplomáciai képviselet létesítése
• Az állam lakossága
o tényleges lakosság: ebbe a kategóriába mindenki beletartozik (állampolgárok,
más államok polgárai, hontalanok, stb.), aki egy adott időpontban az állam
területén tartózkodik
o államjogi értelemben vett lakosság: az adott állam állampolgáraink összessége,
függetlenül a tartózkodási helytől
• Az államterült részei
o szárazföldi terület:
 a nemzetközi szerződésekben megállapított határok közötti szárazföld
 ide kell tekinteni az ún. "úszó" (az állam lobogóját viselő hajók) és a
"repülő" (az állam felségjelével ellátott (lajstromozott) repülők)
államterületet
o vízi terület:
37.
Alkotmányjog 1.
 ide tartoznak a belvizek és tenger bizonyos részei

 ezek használatában általában más államok is érdekeltek
o légtér:
 sokáig vita tárgyát képezte
 általában nemzetközi megállapodásokkal biztosítják más államok légi
járműveinek a berepülés és a leszállás jogát
o államhatár:
 az államterületet fogja körül, illetve elválasztja egymástól az államok
területét, vagy az államokat az állami felségjog alatt nem álló
területektől
 a határok megállapításának leggyakoribb elvei (nem jogi, hanem
politikai elvek):
• természetes határok elve
• hatalmi egyensúly elve
• nemzetiségi elv
• népek önrendelkezésének elve
• stb.
 a határok rendjének biztosítására az érdekelt államok rendszerint
kétoldalú egyezményt kötnek, illetve a határ rendjével kapcsolatos
feladtok ellátására állandó szervet is létrehozhatnak
38.
Alkotmányjog 1.
22. Az állam felségjelvényei

Alaptörvény
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
F) cikk
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
H) cikk
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
I) cikk
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer
vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső
részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld
színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a
remény jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc
zenéjével.
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer
és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos
törvény határozza meg.
J) cikk
(1) Magyarország nemzeti ünnepei:
a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
39.
Alkotmányjog 1.
23. A nemzetiség fogalma, az elismert nemzetiségek, a

nemzetiséggé válás közjogi útja
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább
egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű
kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai
különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek
megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére
irányul.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetiségeket az 1. melléklet sorolja fel. („E törvény
értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az
örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.”)
148. §
(3)42 Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni
arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló
választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá
nyilvánítását. Az eljárás során az népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni, a (4)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről
1§ (1) Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi
kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés
tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles
megtárgyalni.)
(5) Az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos
Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról. (Az állásfoglalás nem
köti.)
(6) Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételt
kérelem nem terjeszthető elő.
40.
Alkotmányjog 1.
24. Nemzetiségi jogok az Alaptörvényben

Alaptörvény
XXIX. cikk
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely
nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és
megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz,
a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az
anyanyelvű oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a
helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza
meg.
41.
Alkotmányjog 1.
25. A népszavazás és a népi kezdeményezés fogalma, fajtái

A közvetett (képviseleti) hatalomgyakorlás mellett, a nép közvetlenül, vagyis népszavazás
illetve népi kezdeményezés útján is gyakorolhatja a hatalmat.
Alaptörvény
B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
A népszavazás fajtái:
• Tárgya szerint:
o alkotmányos
o törvényt megerősítő
• Időpont szerint:
o preventív (állami aktust megelőző, ebben az esetben a jövendő szabályozás
számára elveket rögzít, amelytől nem lehet eltérni)
o szukcesszív (követi az állami aktust, hogy annak érvényességét megszüntesse
vagy megerősítse)
• Hatályát tekintve:
o konstitutív (érvényességet vagy hatályt ad egy normának)
o abrogatív (egy norma megsemmisítésére irányul)
• Jogi alapját tekintve:
o kötelező
o fakultatív
• Kötőerejét tekintve:
o konzultatív (pusztán véleménynyilvánítás, nem köti az Országgyűlést)
o ügydöntő (kötelező az Országgyűlésre)
42.
Alkotmányjog 1.
26. Az országos népszavazás tárgykörei. A hitelesítés feltételei

Alaptörvény
8. cikk
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről,
illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény
tartalmáról;
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint
az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint
megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
j) közkegyelem gyakorlásáról.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen
szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a
megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről

(2) Az Országos Választási Bizottság az Alaptörvényben, valamint a 10. § a)–d) pontjaiban
foglalt követelmények teljesítését megvizsgálja, és ennek alapján dönt a konkrét kérdés
hitelesítéséről. Az Országos Választási Bizottság elnöke a hitelesítés eredményéről
haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(3) Ha az Országos Választási Bizottság a kérdést nem hitelesítette, az Országgyűlés elnöke a
(2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti, hogy
a kezdeményezés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek.
10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe,
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,
d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül érvényes és eredményes országos
népszavazást tartottak,
e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt
követelményeknek.
(Hitelesítés megtagadása esetén jogorvoslatért a Kúriához lehet fordulni.)
43.
Alkotmányjog 1.
27. Az országos népszavazás jogalapja és kötőereje

Alaptörvény
8. cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos
népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és
eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen
szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a
megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről

8. §10 Az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a
népszavazás megtartásától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a
törvény megalkotásától – számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a
népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni.
9. § (1) A mérlegelés alapján elrendelendő (a továbbiakban: fakultatív) népszavazás
elrendelésére irányuló kezdeményezést a köztársasági elnök, illetve a Kormány az Országos
Választási Bizottság elnökéhez nyújthatja be.
Jogalap szerint:
• kötelező népszavazás
o legalább 200000 választópolgár kezdeményezésére
o az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást
• fakultatív népszavazás
o legalább 100000 választópolgár, a Kormány vagy köztársasági elnök
kezdeményezésére
o az Országgyűlés dönt a népszavazás elrendeléséről
Kötőerő:
• minden esetben ügydöntő, azaz az érvényes és eredményes népszavazáson hozott
döntés kötelező az Országgyűlésre nézve
• a népszavazás által meghozott döntés 3 évig kötelező
44.
Alkotmányjog 1.
28. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés (kezdeményezők,

tárgykörök, joghatás)
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

45. § (1) A helyi népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásán választó.
(2) A helyi népszavazás
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ
adott.
46. §
4) Nem rendelhető el helyi népszavazás:
a) a költségvetésről való döntésre,
b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a
képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
47. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a helyi egyesület vezető testülete,
d) az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet
kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt
százalékánál.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati
rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
(4) A képviselő-testület az ötszáz lakoson aluli községben a helyi népszavazást a falugyűlés
hatáskörébe utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugyűlés döntése abban az esetben számít
népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgároknak több mint a fele jelen van.
48. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi

népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet.
Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha
a helyi népszavazás eredménytelen volt.
49. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy,
amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A képviselő-testület önkormányzati rendeletében meghatározott — a választópolgárok öt
százalékánál nem kevesebb és tíz százalékánál nem nagyobb — számú választópolgár a népi
kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni
azt a népi kezdeményezést, melyet a képviselő-testület által meghatározott számú
választópolgár indítványozott.
45.
Alkotmányjog 1.
29. Állampolgársági alapelvek, vérségi és területi elv. Státusjogok

az Alaptörvényben
Alapelvek:
o leszármazás elve (vérségi elv; ius sanguinis): a szülő gyermeke örökli a szülő
állampolgárságát (Magyarországon elsődlegesen ez van érvényben)
Alaptörvény
G) cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár.
Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy
megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
o területi alapú állampolgárság (ius soli): ha adott állam területén születik,

állampolgárságot kap (Mo.-on csak kisegítő jelleggel!)
1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról
3. § (1)7
(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a
születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője — teljes
hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság
vagy az anyaság bírói megállapítása alapján — magyar állampolgár.
(3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:
a)8 a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon
született gyermekét;
b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.
o egyenjogúság elve: nem lehet különbséget tenni állampolgár és állampolgár között

(teljesen mindegy, hogyan lett állampolgár)
1. § (1)3 A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének,
illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.
o a család egységének elve: arra kell törekedni, hogy a családnak egyféle

állampolgársága legyen
o közérdekűség elve: ha az állam biztonságát félti, megtagadhatja a honosítást

4. § (1) Kérelemére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
d)9 honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
o hontalanság kiküszöbölésének elve: olyan körülményeket kell biztosítani, melyek

kiküszöbölik, hogy valakinek ne legyen állampolgársága
5/A. §23 (1)24 A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a
nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:
b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei
külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog
alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel
rendelkezett és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt
46.
Alkotmányjog 1.
éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik

életévének betöltéséig teheti meg;
o visszamenőleges hatály tilalmának elve: a jogviszony keletkezésekor hatályos

normákat kell alkalmazni
(4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a
jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy
események bekövetkezésekor hatályban voltak.
Státusjogok:
o Az egyes állampolgárokat megilletik az állampolgársághoz kötődő ún.
státusjogok, amelyeket az alkotmány deklarál.
o Sajátosságaik:
o nem az emberi létből, hanem az állampolgárság tényéből következnek
o szuverenitásfüggők, azaz a tartalmukat a szuverenitás gyakorlásának
követelményei határozzák meg
o az alkotmányból derülnek ki
o alanyi jogok
o Státusjogok az Alaptörvényben:
o Jog a magyar állampolgársághoz
G) cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár.
Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy
megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett
magyar állampolgárságától megfosztani.
o Jog a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz

XXIX. cikk
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden,
valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van
önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon
élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját
nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk
ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
o Jog a területen való tartózkodáshoz

XIV. cikk
(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és
külföldről bármikor hazatérhet.
XXVII. cikk
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén,
joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad
megválasztásához.
47.
Alkotmányjog 1.
o Jog a védelemhez külföldi tartózkodás idején

XXVII. cikk
(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi
tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
o Jog a közügyek gyakorlásához

XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az
országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán
választó és választható legyen.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az
országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van
helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán választó.
(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy
rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően
közhivatalt viseljen.
o Jog a szociális státus fenntartásához

XII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad
megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és
lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni
a közösség gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden
munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális
biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság
és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar
állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
XI. cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
o Közjogi kötelezettségek
XXX. cikk
(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének
megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a
gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak
figyelembevételével kell megállapítani.
XXXI. cikk
(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
48.
Alkotmányjog 1.
30. Az állampolgárság keletkezése. Honosítás,

visszahonosítás, nyilakozattétel
Ki és hogyan lehet magyar állampolgár?
o keletkezés (tv erejénél fogva)
 születés
• Alaptv G cikk
 családjogi tények bekövetkezése
• mintha már a születésétől az lett volna
 kisegítő szabályok köre
• ius soli
• Mo-on lakhellyel rendelkező hontalan szülőknek születik gyereke
• Mo-on találnak ismeretlen szülőktől származó gyereket (vélelem)
o megszerzés
 honosítás
• nem rendelkezik magyar állampolgársággal
• feltételek
1) 8 éven keresztül folyamatosan Mo-on lakik
2) nem büntetett előéletű, nincs vele szemben folyamatban büntetőelj
3) biztosított a Mo-i lakhatás és megélhetés
4) a honosítás nem sérti Mo közbiztonságát és nemzetbiztonságát
5) alkos alapismeretekből tett eredményes vizsga
 lakóhely: meghat státusszal kell rendelkeznie
• EU-s állampolgárregisztráció
• nem EU-s = harmadik országbeli állampolgárjogcím: tartózkodási
engedély, letelepedési engedély = bevándorlási engedély (ez a korábbi neve)
 kedvezményes honosítások
1. nem 8, hanem csak 3 évi Mo-i lakás
o aki magyar állampolgárral legalább 3 éve érvényes házasságban él
o akinek kiskorú gyermeke magyar állampolgár
o magyar áp. által örökbefogadott gyerek
o menekültek
2. 5 év
o Mo-on született
o Kiskorúsága alatt lett Mo-i lakhelye
o hontalan
3. határon túli magyarokcsak két feltétel
o ne legyen büntetett, ne legyen ellene folyamatban büntetőelj
o ne veszélyeztesse Mo. köz- és nemzetbiztonságát
o magyar nyelvtudás igazolása
o határon túli magyarnak számít

 felmenője magyar állampolgár volt
 valószínűsíti Mo-i származását
4. kiskorúak
o a folyamatos Mo-i lakhely meglététől el lehet tekinteni, ha a
szüleivel együtt kéri
o vagy ha magyar állampolgár örökbe fogadja
5. állampolgi ismeretek alóli kedvezmény
o nem cselekvőképes
o van már magyar tannyelvű intézményben végzettsége
o 65 év feletti
o egészségi állapota nem megfelelő
6. magyar nyelvtudás igazolása alóli kedvezmény
o cselekvőképtelen
7. Mo-nak fontos érdeke fűződik a honosításhoz
49.
Alkotmányjog 1.
o Mentesség a nehéz feltételek alól (pl.: sportolóknál)
 visszahonosítás
• ha korábban Mo-i állampolg volt, de elvesztette
• feltételek
o ne legyen büntetett, ne legyen ellene folyamatban büntetőelj
o ne veszélyeztesse Mo. köz- és nemzetbiztonságát
 nyilatkozattétellel történő
• a korábbi állampolgársági tvek hatálya alatt elvesztették állampolgárságukat
• Mo-on született, nem kapott Mo-i állampolgárságot, de volt Mo-on lakhelye
o Feltétel:
 5 év Mo-on lakás
 életkori határ: 19 éves korig
- állampolgárság megszerzéseeskü, fogalomtétel napja; ha nem tudja letenni (pl.: halálos beteg), akkor
az eskü nélkül megszerzi
- nincs jogorvoslat
1993. évi LV. törvény

a magyar állampolgárságról
A magyar állampolgárság keletkezése
3. § (1)7
(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára
visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője — teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,
utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján —
magyar állampolgár.
a)8 a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született
gyermekét;
b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.
A magyar állampolgárság megszerzése
Honosítás
4. § (1) Kérelemére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság
előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított;
d)9 honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
e)10 igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett,
vagy ez alól a törvény alapján mentesül.
Visszahonosítás
5. §21 Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott

feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és
magyar nyelvtudását igazolja.
50.
Alkotmányjog 1.
Nyilatkozat22
5/A. §23 (1)24 A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel

napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:
a)25 akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való
megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar
állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi
V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a Magyar
Köztársaság Kormányának 7970/1946. M.E. számú rendelete, a 10.515/1947. Korm. sz.
rendelet, a 12.200/1947. Korm. sz. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát,
valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja
között elbocsátással szűnt meg;
b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi
állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a
születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat megtételét
közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett
tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg;
c)26 aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt
született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.
(2)27 A nyilatkozat elfogadása esetén a miniszter bizonyítványban igazolja az állampolgárság
megszerzését.
(3)28 A miniszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei
hiányoznak, beleértve a 13–15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat
felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.
51.
Alkotmányjog 1.
31. Lemondás, az állampolgárság visszavonása
Állampolgárság megszűnése
- lemondás
 feltétele, hogy legyen másik állampolgársága vagy valószínű legyen a
megszerzése
 a lemondástól számított 1 éven belül lehet kérni a visszaállítását
- visszavonás
 csak honosítás esetén
 ha az állampolgárságot a szabályok megszegésével szerezte
 max. a honosítás utáni 10 éven belül
- történeti jogcímek
 elbocsátás (1993. évi LV. törvényben már nem)
 távollét (1939. szeptember 1-ig)
 megfosztás
 házasság (nők esetében; külföldi áp.-ságú férfival; a harmadik Áptv.-
ben már nem szerepel))

Lemondás
8. § (1) A külföldön lakó magyar állampolgár — a köztársasági elnökhöz címzett

nyilatkozatában — lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha
a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja és
b)35
c)36
(2)37 Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, a miniszter javaslatot tesz a
köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való
megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat
kiállítása napján szűnik meg.
(3)38 A miniszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei
hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.
(4)39 A lemondás elfogadásától számított egy éven belül kérheti a köztársasági elnöktől
magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.
A magyar állampolgárság visszavonása
9. § (1)40 A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar

állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével,
illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye
a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével.
(2)41 Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a miniszter határozattal
állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.
(3)42 A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről — a miniszter
előterjesztése alapján — a köztársasági elnök dönt.
(4) A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé
kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg.
52.
Alkotmányjog 1.
32. A hazatérés jogának tartalma, az úti okmány
Alaptörvény
XIV. cikk
(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor
hazatérhet.
1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról

1. § (1)3 Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen
tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő
kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve
korlátozható.
(2)4 A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján megillető
hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető.
(3)5 A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár
érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam
területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-
államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az
adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és
honlapján haladéktalanul közzétesz.
53.
Alkotmányjog 1.
33. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek

beutazásáról és tartózkodásáról
1. § (1)2 Magyarország az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és
tartózkodás jogának gyakorlását
a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és
tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár),
b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt
kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár
családtagja),
c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt
kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár
családtagja), valamint
d) annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó
személynek, aki
da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve
akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,
db)3 – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele
egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár
személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását
engedélyezi.
(2) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi
szerződés alapján beutazó EGT-állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi
szerződés másként nem rendelkezik.
(3) Ez a törvény nem alkalmazható a külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság
által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített
személyre.
A szabad mozgás és tartózkodás jogáról szóló irányelvvel összhangban a törvény a

magyarországi tartózkodás feltételeit annak időtartama szerint határozza meg:
1. A három hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók:

o ez a tartózkodás gyakorlatilag feltétel nélküli
o az EGT-állampolgár érvényes úti okmány vagy személyazonosító
igazolvány birtokában jogosult a belépésre
o EGT-áp. harmadik ország áp.-ságával rendelkező családtagnak vízummal is
rendelkeznie kell
o vízumot az a harmadik ország áp.-ságával rendelkező családtag kaphat, aki
eleget tesz az alábbi követelményeknek:
• érvényes úti okmány
54.
Alkotmányjog 1.
• igazolt tartózkodási cél

• megfelelő anyagi fedezet
• nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső
biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi
kapcsolataira
2. Három hónapot meghaladó itt-tartózkodók:

o feltételek:
• bejelentkezés (regisztrációs igazolás)
• tartózkodási cél: keresőtevékenység (ebben az esetben családtag
is tartózkodhat) vagy tanulmányok folytatása
• elegendő forrás önmaga és családtagja eltartására (nem jelenthet
terhet Mo. szociális ellátó rendszerére)
• biztosítási jogviszony
o ha az EGT-állampolgár keresőtevékenysége megszűnik, akkor is
megtarthatja tartózkodási jogát
o ha az EGT-állampolgár tartózkodási joga megszűnik, családtagja (akár
EGT-áp., akár harmadik országbeli) tartózkodási joga akkor is fennmarad
3. Az állandó tartózkodás jogával rendelkezők:

o valamennyi EGT-áp. és családtagja számára biztosítva van, amennyiben 5
évig megszakítás nélkül Mo.-on tartózkodtak
o ha az EGT-áp. vagy családtagja a tartózkodási jogának gyakorlásával
felhagyott, de később mégis visszatért Mo.-ra, úgy a szükséges időtartam
újrakezdődik
o fontos a tartózkodás folyamatossága:
• nem minősül megszakításnak az évente legfeljebb 6 hónapig
tartó Mo.-on kívüli tartózkodás, a kötelező katonai szolgálat
miatti távollét, illetve az egyszeri legfeljebb 12 hónapig fennálló
fontos ok (pl. terhesség, súlyos betegség, stb.)
55.
Alkotmányjog 1.
33. A letelepedettek fajtái, a letelepedett jogállása
2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról

és tartózkodásáról
32. § (1) Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) e törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,
b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
c) nemzeti letelepedési engedélyt,
d) EK letelepedési engedélyt
kapott.
(2)107 A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a
jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik.
(3)108 A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén
határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
(4) A letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön jogszabályok
szerinti jogosultságai is.
(5) A letelepedett külön jogszabályban foglaltak szerint köteles lakóhelyét bejelenteni és
személyazonosító igazolvány kiadását kérni.
• Ideiglenes letelepedési engedély:

o ideiglenes letelepedési enedélyt kaphat az EU más tagállama által a huzamos
tartózkodási irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodási jogállást igazoló
EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár és
a vele együtt kérelmező harmadik országbeli családtag
o érvényességi ideje legfeljebb 5 év, alkalmanként max. 5 évvel
meghosszabbítható
• Nemzeti letelepedési engedély:

o feltételek:
 tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély vagy ideiglenes
letelepedési engedély
 3 év jogszerű, megszakítás nélküli tartózkodás (alkalmanként
legfeljebb 4 hónapra hagyható el az ország, 3 év alatt összesen 270
napra)
o letelepedett jogállás fűződik hozzá, azonban nem biztosít az EK letelepedési
engedélyhez hasonló mobilitást a közösség területén
• EK letelepedési engedély:
o legalább 5 évi jogszerű és folyamatos tartózkodás Mo.-on (alkalmanként
max. 6 hónapra szakítható meg, 5 év alatt max. 300 nap)
o nem jogosult EK letelepedési engedélyre az a harmadik országbeli, akinek
tartózkodása ideiglenes jellegű továbbá az, aki menekültkénti elismerését
kérte
o ha más EU tagállamban hasonló engedéllyen rendelkezik, akkor a magyar
hatóság azt a tagállamot értesíti, amennyiben az EK engedély megszerzése
56.
Alkotmányjog 1.
után más tagállamban is hasonló engedélyt szerez, úgy az EK engedélyt

visszavonják
35. A menekült, az oltalmazott és a menedékes jogállása
Alaptörvény
XIV. cikk
(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor
hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet
kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a
veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak,
büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet -
kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket
hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti
hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai
meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
2007. évi LXXX.

törvény
a menedékjogról
III. Fejezet
A MENEKÜLT
6. § (1)14 Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az

Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.
A menekült jogállása
10. § (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem

rendelkezik – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel –, a magyar állampolgár jogai illetik
meg, és kötelezettségei terhelik.
(2) A menekült
a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi
népszavazás és népi kezdeményezés kivételével nem rendelkezik választójoggal;
b) nem tölthet be olyan munkakört, illetve feladatkört, továbbá nem viselhet olyan tisztséget,
amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.
(3) A menekült jogosult
a) külön jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és a Genfi
Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra;
b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra,
támogatásra és szállásra.
(4) A menekült köteles
a) a menekültügyi hatósággal együttműködni;
b) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi
szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi
57.
Alkotmányjog 1.
hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának

alávetni;
c)19 Magyarország jogszabályait megtartani.
IV. Fejezet
AZ OLTALMAZOTT
12. § (1)20 Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki
nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy
származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az
e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
Az oltalmazott jogállása
17. § (1)24 Az oltalmazottat – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel –, ha törvény vagy

kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és
kötelezettségei terhelik.
(2) Az oltalmazott – a 10. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően – külön jogszabályban
meghatározott úti okmányra jogosult.
(3) Az oltalmazott nem rendelkezik választójoggal.
(4)25 Az oltalmazottat nem illetik meg a magyar állampolgárságról szóló törvény szerinti, a
menekültre vonatkozó kedvezményes honosítási feltételek.
V. Fejezet
A MENEDÉKES
19. §26 Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki
Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet
a) az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges
beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a
tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében
tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001.
július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv)
meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy
b) az Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó
személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az
emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen,
embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek.
A menedékes jogállása
22. § (1) A menedékes jogosult

a) személyazonosságát igazoló okmányra;
b) külön jogszabályban meghatározott, egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti
okmányra, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik;
c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra,
támogatásra és szállásra;
d) a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerinti munkavégzésre.
(2) A menedékes köteles
58.
Alkotmányjog 1.
a) szálláshelyét, valamint annak megváltozását a menekültügyi hatóságnak bejelenteni;

b) a menekültügyi hatósággal együttműködni;
c) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi
szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi
hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának
alávetni;
d)29 Magyarország jogszabályait megtartani.
(3)30 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány megfelel a harmadik országok állampolgárai
tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június
13-i 1030/2002/EK rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási
engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet
módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak.
59.
Alkotmányjog 1.
36. A hontalan jogállása
Hontalan az a személy, akit egyetlen állam sem tart saját joga alapján állampolgárának.
Helyzetük kiszolgáltatott, hiszen nem állnak egyetlen állam védelme alatt sem.
1957-es New York-i egyezmény:

• Mo. az egyezményhez való csatlakozással kiküszöbölte a hontalanság bekövetkeztét a
férjezett nők esetében.
1954-es, a hontalan személyek jogállásáról szóló ENSZ-egyezmény:

• Mo. 2002-ben csatlakozott hozzá
• kötelezi a részes államokat, hogy a lehető legkedvezőbb, de legalább olyan elbánást
biztosítson a hontalanoknak, mint általában külföldieknek
• speciális jogokat biztosít a hontalanoknak: pl. úti okmány, igazgatási segítségnyújtás
1961-es, a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló ENSZ-egyezmény:

• elsődleges célja, hogy állampolgárságot kapjanak mindazok, akik egyébként
hontalanok lennének, ha megfelelő kapcsolat fűzi őket az adott államhoz (pl. annak
területén születtek; állampolgáraival vérségi kapcsolatban vannak)
• 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról
3. §
a)8 a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon
született gyermekét;
• 5/A. §
(1)
b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi
állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve,
hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat
megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A
nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg;
• Ha a magyar állampolgár lemondás útján elveszti a magyar állampolgárságot, de
mégsem szerez másikat, úgy egy évig kérheti a magyar áp. visszaállítását, egy év
elteltével csak visszahonosításra van lehetőség
• nincsenek automatikus állampolgárság-megszűnési jogcímek
Az 1954-es egyezmény nem minden állampolgárság nélküli személynek biztosítja de iure a

hontalan státust:
1. azon személyek, akik az ENSZ szerveitől védelemben vagy segélyben
részesülnek
2. olyan személyek, akiket annak az országnak az illetékes hatóságai, amelyben
lakóhelyük van, olyan személyeknek ismertek el, mint akiket megilletnek az
adott ország állampolgárságának birtoklásával járó jogok és kötelezettségek
3. olyan személyek, akiket illetően komoly okok állnak fenn annak
feltételezésére, hogy
 béke elleni, háborús vagy emberisé elleni bűnöket követtek el
60.
Alkotmányjog 1.
 tartózkodási helyük államán kívül, mielőtt abba az államba bebocsátást

nyertek, súlyos, nem politikai jellegű bűncselekményt követtek el
 az ENSZ céljaival és elveivel ellentétes cselekménye elkövetésében
vétkesek
Mo.-on a hontalanság megállapítására a Mo.-on jogszerűen tartózkodó külföldi kérelmére

induló eljárás során kerül sor, amelynek legfontosabb része a hontalanság bizonyítása. Mivel
ez meglehetősen bonyolult, ezért általában elég a hontalanság tényének valószínűsítése, a
kérelmezőnek az állampolgárság hiányát csak a születési hely, a korábbi lakó- vagy
tartózkodási hely, illetőleg a családtagok és a szülők állampolgársága szerinti állam
vonatkozásában kell tanúsítani.
61.

AJ1-tételek 2012

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AJ1-tételek 2012

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ELTE ÁJK Vizsgatémakörök 2012

2. Az alkotmány politikai megközelítésben: a társadalom és a közhatalom viszonyát

3. Az alkotmányfogalom kettős értelmezése:

• vizsgálható az a kérdés, hogy egy adott állam biztosítja-e az

4. Az alkotmány jogi megközelítésben: norma, mégpedig a legmagasabb szintű jogi

Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus

1. A népszuverenitás elve és a népképviselet

2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve

3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása

5. Az emberi jogok deklarálása

3. Az alkotmány stabilitása, alkotmánymódosítás

4. A Nemzeti Kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény

• 1989. évi XXXI. törvény:

• 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróság szervezetéről és feladatairól

• 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról

• 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről

• a köztársasági elnök választása:

o érvényes és eredményes volt -> mindegyikre IGEN választ adtak a szavazók

5. Az 1990. évi XL. törvény

• 1989. március-április: választások:

• 1990. évi XXIX. törvény:

• 1990. évi XXX. törvény a minisztériumok felsorolásáról

• 1990. évi XXXIII. törvény az államtitkárok jogállásáról

• 1990. évi XL. törvény (második alkotmánymódosítás)

• 1990. évi XLIV. törvény:

• 1990. évi LIV. törvény:

o szabályozza a képviselők jogállását, mentelmi jogát,

• 1990. évi LXIII. törvény:

7. Jogforrás fogalma, jogforrások az alaptörvényben, jogforrási

i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint j) a

24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A

Az Országgyűlés alkotmányozó és törvényhozó hatalom is egyben

A törvények és a sarkalatos törvények egy helyen helyezkednek el a hierarchiában

A jogalkotónak meg kell jelölnie, h a törvénynek mely részei sarkalatosak (sarkalatosi

A törvény általában (noha nem mindig) normatív tartalmú jogszabály.

Országgyűlés alkotja: (Alaptörvény 1. cikk (2) b) az Országgyűlés törvényeket alkot)

(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat

Minősített többség - sarkalatos törvények:

Azokat a tárgyköröket, amelyeket sarkalatos törvényben kell szabályozni, az Alaptörvény

9. A kormányrendelet, a miniszterelnöki és miniszteri rendelet

2010. évi XCCC törvény a jogalkotásról:

A minisztereknél nincs helyettesítési rendelet!!!  senki nem helyettesíti a rendelet

10. Az MNB elnökének rendelete. Az önálló szabályozó szerv

MNB elnökének rendelete:

Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással (a jogforrási

Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei:

11. A közjogi szervezetszabályozó eszközök. Egyéb normatív

(2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a

- Főszabályként a természetes személyekre nem hatnak ki

Egyéb normatív aktusok:

12. A nemzetközi szerződések belső jogforrássá válása

Nemzetközi szerződés: más állammal vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel

A nemzetközi szerződések belső jogforrássá válásának folyamatát a 2005. évi L. törvény

A törvény a folyamatot 3 szakaszra osztja:

akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják, anélkül, hogy ez a

13. A jogszabályok érvényessége

Közjogi érvénytelenség: a megalkotás folyamata súlyos eljárási/formai hibában szenvedaz

Az Országgyűlés jogalkotói hatásköre:

Kormányrendelet: nagyon kevés eredeti lesz, az Országgyűlés „mindent” törvényben

MNB elnökének rendelete:

Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei:

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról