Professional Documents
Culture Documents
Ügyiratszám:
P0000891 /40
Ügyintéző: Hivatali példány
Hortobágyiné Spekla Mónika *
.
.
Lajstromszám: 226 704
T12183131 Kereszty Marcell szabadalmi ügyvivő, Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy
Iroda, 1024 Budapest, Keleti Károly u. 13/b
T12183130 Harangozó Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út
16.
HATÁROZAT
Szabadalmas:
Schrattenecker, Franz, Eggerding (AT)
Képviselő:
dr. Harangozó Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Kérelmező:
Debreceni Mechanikai Művek Kft., Debrecen
Képviselő:
Kereszty Marcell szabadalmi ügyvivő, Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és
Védjegy Iroda, Budapest
A szabadalom címe:
Elválasztó vágómű, különösen repcéhez
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalom megsemmisítése iránti kérelem ügyében a 2014. május 28.
napján megtartott szóbeli tárgyaláson a következő döntést hozta:
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelemnek helyt ad, és a szabadalmat keletkezésére
visszaható hatállyal teljes terjedelmében megsemmisíti. A Hivatal kötelezi a szabadalmast, hogy fizessen meg
1000000 Ft eljárási költséget a kérelmezőnek.
E döntés megváltoztatását - a kézbesítéstől számított 30 napon belül - a Fővárosi Törvényszéktől lehet kérni.A
kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, és azon 10500 Ft illetéket kell leróni
illetékbélyegben.
I.
1.) A Debreceni Mechanikai Művek Kft. (továbbiakban Kérelmező) 2013.07.08.-án, 1325839 iktatószámon
megsemmisítési kérelmet nyújtott be a tárgyi szabadalom (elsőbbség időpontja 1996.12.09.) ellen, amelyben
kérte a tárgyi szabadalomnak teljes terjedelmében, keletkezésére visszaható hatállyal történő megsemmisítését a
találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Szt.) 42.§ (1) bekezdés a) és
b) pontjaira alapozva. Álláspontja szerint a szabadalom tárgya a bejelentés napján nem felelt meg az Szt. 6. §-
ában hivatkozott feltételnek, ezen belül a 4. § (1) bekezdésében előírt feltalálói tevékenység követelményének,
továbbá kétségbe vonta a 60.§ (1) bekezdése alapján a találmány leírás és rajzok alapján történő
megvalósíthatóságát a 9. igénypont tekintetében. A Kérelmező továbbá kérte a gyorsított eljárás lefolytatását
tekintettel arra, hogy az ügyben a Fővárosi Törvényszék előtt bitorlási per van folyamatban.
Kérelme alátámasztására a Kérelmező K/1 – K/7 mellékleteket nyújtott be a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal).
A Hivatal a Kérelmező kérelmét és azok mellékleteit megküldte a Szabadalmasnak és egyben négy hónapos
határidővel válasznyilatkozat benyújtására hívta fel azokkal kapcsolatban, valamint elrendelte az eljárás
gyorsított lefolytatását.
A Szabadalmas nyilatkozatát a Hivatal megküldte Kérelmező részére és egyben két hónapos határidővel
válasznyilatkozat benyújtására hívta fel azzal kapcsolatban.
Kérelmező 2014.01.24-én 1402171 iktatószámon nyilatkozatot nyújtott be és K/5a, valamint K/8-K/20 jelű
dokumentumokat csatolt. Kérelmező egyben kérte a szóbeli tárgyalás lehető legkorábbi időpontra történő
kitűzését.Továbbá Kérelmező a 9. igénypont tekintetében további megsemmisítési jogalapra, okra is hivatkozott.
Álláspontja szerint a 9. igénypont nem felel meg az Szt. 42. (1) bekezdése c) pontjában foglaltaknak, mivel
annak - tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltártak.
Saját kezdeményezésre Kérelmező 2014.02.20-án, 1406572 iktatószámon kérelmet nyújtott be, amelyben kérte
a megsemmisítés ügyében a tárgyalás 2014. áprilisára való kitűzését.
A Hivatal (2014.03.03., P0000891/32) tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy addig nincs módjában kitűzni a tárgyalás
időpontját, amíg a Szabadalmas nem nyújtja be nyilatkozatát a P0000891/29 ügyiratszámú felhívásra, mivel a
nyilatkozat tartalmának ismerete nélkül a Hivatal nem tud arról dönteni, hogy szükséges-e újabb
nyilatkozattétel, vagy ki lehet tűzni a tárgyalás időpontját.
Szabadalmas 2014.04.03.-án, 1411101 iktatószámon érdemi ellenkérelmet terjesztett elő. Továbbá kérte a
Hivatalt, hogy a megsemmisítési kérelmet teljes terjedelmében utasítsa el és a Kérelmezőt költségeiben
marasztalja el.
Tekintettel arra, hogy a felek álláspontjukat az írásbeli nyilatkozatok útján alaposan kifejtették, a Hivatal további
írásbeli előkészítést a szóbeli tárgyaláshoz nem tartott szükségesnek, ezért a megsemmisítési kérelem szóbeli
tárgyalását 2014. május 28.-án 10 órára kitűzte.
2.) A Hivatal 2014. május 28.-án - tanácsban eljárva - a nyilvános szóbeli tárgyalást lefolytatta.
II.
A Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti, a feltalálói tevékenység hiányának bizonyítására Kérelmező csatolta a K/3-
K/6 és K/15, K/17-K/20 dokumentumokat, valamint hivatkozott a K/3-K/5a és K/8-K/14 dokumentumokból
következő, az elsőbbség napjánál jóval korábbi nyilvános gyakorlatbavétel tényére.
a.) Kérelmező az alábbiakat adta elő a korábbi nyilvános gyakorlatba vétel bizonyítottsága tekintetében.
A K/5 melléklet fotóival kapcsolatos szabadalmasi nyilatkozatra reagálva Kérelmező idézte a Módszertani
útmutató 3.2.2.3. pontját. Az idézet második mondata szerint a találmány előállítását is gyakorlatbavételként kell
érteni. Kérelmező szerint a kérdéses termékek tipikusan olyanok, amelyeket nem zárt üzemen belül állítanak elő,
illetve amelyeket nem zárt területen használnak. Nem állhatott fenn tehát olyan körülmény a termékekkel
kapcsolatosan, hogy azokat csak egy üzemen belül, titoktartási kötelezettség mellett lehetett volna gyártani,
megtekinteni, használni. Ennek megfelelően a gyakorlatbavétel egyértelműen nyilvánosnak tekintendő. Ezen
túlmenően a gyártó cég jogutódja által megadott gyártási időpont legalább egy évvel korábbi, mint az elsőbbségi
nap. Kérelmező álláspontja szerint nem képzelhető el, hogy egy 1995-ben legyártott terméket - egy a termékek
gyártásával és forgalmazásával évtizedek óta foglalkozó cég - több mint egy évig titokban tartott volna.
Kérelmező továbbá K/8 alatt csatolt egy "Általános felépítési és üzemeltetési útmutató"-t, amely a K/3 és K/4
alatti kiadványok szerinti repcekaszákra is vonatkozik. A kezelési útmutató utolsó, 9. oldalán a termékekre
vonatkozó európai uniós gyártói nyilatkozat látható, amelynek dátuma 1996. január. Kérelmező szerint ez a
dokumentum is igazolja a kérdéses termékek korábbi forgalmazását. A termék üzembe helyezési feltételének
kinyilvánítása ugyanis kizárólag forgalomban lévő termékeknél elképzelhető.
A pótalkatrész rendelési K/3 és K/4 szerinti kiadványok és a K/8 szerinti kezelési útmutató tekintetében
Kérelmező hivatkozott a K/9 iratként csatolt T0328/00 számú európai szabadalmi hivatali döntésre, mely döntés
szerint a kezelési útmutatók általában azon felhasználóknak vannak címezve, akik megvették a terméket és ezért
a Fellebbviteli Tanács az adott füzet (évszámot és hónapot feltüntető kezelési útmutató) tekintetében elfogadta
azt a feltételezést, hogy az nyilvános használatra volt kibocsátva. Az adott füzet pontos publikálási dátuma
tekintetében nem állt rendelkezésre bizonyíték, de a Fellebbviteli Tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy
a füzeten feltüntetett, az elsőbbségi időpont előtt mintegy 12 évvel korábbi dátum fényében elegendő hosszú idő
állt rendelkezésre ahhoz, hogy a dokumentum nyilvánosságra jutottnak legyen tekinthető.
Kérelmező K/10 – K/14 alatt 1981-1995 közötti gyártású repcekasza internetes hirdetéseket csatolt. A
hirdetésekben közös az elsőbbségi időpontnál korábbi gyártási év, valamint az, hogy a K/3 és K/4
dokumentumok szerinti felépítésű vágóműveket tartalmaznak. Kérelmező álláspontja szerint a hirdetések
fényképein jól kivehető, hogy a K/3 és K/4 szerinti műszaki megoldást több gyártó is alkalmazta az elsőbbség
időpontja előtt, mindez pedig igazolja a műszaki megoldás korábbi elterjedtségét, általános korábbi használatát.
Kérelmező nyilatkozata szerint K/3 és K/4 szerinti termékekhez a vww.granit-parts.com honlapon ma is lehet
pótalkatrészt rendelni. Kérelmező ennek alátámasztására K/14 alatt csatolta a rendelési katalógus 3 oldalát.
b.) A Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti, a feltalálói tevékenység hiányára vonatkozóan Kérelmező az alábbiakkal
érvelt.
Ezt követően Kérelmező a szabadalom szerinti 1.a – 1.f jellemzőket összehasonlította a K/3-K/6 dokumentumok
szerinti megoldások jellemzőivel és megállapította, hogy 1.a - 1.e igényponti jellemzők megismerhetők K/3-K/6
dokumentumok bármelyikéből. Az 1.f igényponti jellemző esetében leírta, hogy K/3-K/5 dokumentumokban
látható, hogy a vezetők egyetlen kerek kiemelkedéssel rendelkeznek, amelyek a megfelelő vezetőtartó áttörésébe
illeszkednek. A szabadalom szerinti megoldás véleménye szerint annyiban különbözik ettől az ismert
megoldástól, hogy ott az egyes vezetők egynél több kiemelkedéssel, a vezetőtartók pedig egynél több, ezeknek
megfelelő áttöréssel rendelkeznek. Az egyetlen rögzítési pontos megoldás és a két vagy több rögzítési pontos
megoldás között Kérelmező álláspontja szerint nincs érdemi különbség. Kérelmező beidézte a Módszertani
útmutató III.4.3.2.7. pontját, amely a többszörözésről, mint a feltalálói tevékenység megítélésének speciális
esetéről szól. Ennek tükrében Kérelmező szerint a szabadalmi leírás semmiféle váratlan többlethatást, nem-várt
előnyt nem ismertet a több rögzítési pont alkalmazása tekintetében. Ennek megfelelően a jellemző a szakember
számára nyilvánvaló a K/3-K/5 dokumentumok szerinti megoldás fényében.
A K/6 dokumentum tekintetében Kérelmező megállapította, hogy annak 3. ábráján két rögzítési pontos
megoldás látható. 1.f jellemző tehát álláspontja szerint nyilvánvaló a szakember számára akár a K/3-K/5
dokumentumok bármelyike, akár a K/6 dokumentum fényében, továbbá a jellemző még inkább következik a
K/3-K/5 dokumentumok bármelyikének a K/6 dokumentummal való kombinációjából.
A vezetők rögzítettsége tekintetében Kérelmező nem lát különbséget a K/3-K/5 dokumentumok szerinti
megoldás és az igénypont által meghatározott megoldás tekintetében. Véleménye szerint a rögzítettségről a
szabadalom nem ad semmiféle speciális műszaki kitanítást, így azt a szakember számára szokásos módon kell
értelmezni. A jelen megsemmisítési eljárásban nem az a feladat, hogy a K/3-K/5 szerinti megoldások minőségét
összehasonlítsák a szabadalom ábráin látható megoldással, hanem azt kell megvizsgálni,
hogy egyrészről a K/3-K/5 dokumentumok kitanítása, másrészről pedig a két pontos rögzítést ismertető K/6
dokumentum kombinációja fényében a szakember számára nyilvánvaló-e a szabadalom igénypontjaiban
meghatározott műszaki megoldás.
A K/15 alatt benyújtott irat a Kérelmező által hivatkozott (fehér) vezető és egy szabadalom szerinti (fekete)
vezető fényképeit tartalmazza. A fényképeken Kérelmező szerint látható, hogy a méretkülönbség mellett a
vezetők közötti egyetlen eltérés az egy, illetve két kiemelkedés megléte. A fényképeken az elfordulást, vágásra
merőleges elcsúszást gátló, belső oldali megvezető hornyok is láthatók.
Kérelmező ismerteti, hogy K/16 szerint kizárólag a magyar szabadalom 1. igénypontjának jellemző része és a 2.
igénypont felelt meg a feltalálói tevékenység követelményének, és éppen ezek azok a jellemzők, amelyekre
vonatkozóan a jelen megsemmisítés - nyilvános gyakorlatbavételre vonatkozó, azaz az európai eljárásban nem
vizsgált - bizonyítékai vonatkoznak.
c.) Kérelmező a 9. aligénypont kapcsán, az Szt. 60.§ (1) bekezdésére hivatkozva kifogásolta, hogy a szabadalmi
bejelentés nem tárja fel olyan módon és részletességgel a találmányt, hogy azt a szakember a leírás és a rajz
alapján meg tudja valósítani. Véleménye szerint a 9. igénypont szövegezése szerinti berendezés
működésképtelen lenne és a szabadalom 3. ábrája is ezzel ellentétes megoldást ismertet.
2.) A szóbeli tárgyalás során a Kérelmező fenntartotta a korábban írásban benyújtott kérelmét, amelyet az
alábbiakkal egészített ki.
Kérelmező megjegyezte, hogy jelen esetben 20-30 évre visszamenő nyilvános gyakorlatba vételt kell
bizonyítani, ami nagyon nehéz dolog, ennek ellenére mégis úgy véli, hogy teljeskörűen tudták bizonyítani ezen
termékeknek a nyilvános gyakorlatba vételét.
Véleménye szerint a felhozott bizonyítékok között között vannak erősebbek, és vannak kevésbé erősek is, ilyen
például az internetes hirdetés.Ugyanakkor Kérelmező kiemelte, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezése szerint a
hatóság a bizonyítékokat összességében és egyenként is értékeli. Az összességben való értékelés pedig azt
jelenti, hogy ezek a további adalékok mind-mind erősítik azokat az állításokat, amiket a fő bizonyítékok
bizonyítanak.
Kérelmező álláspontja szerint, mivel Szabadalmas szintén egy nagy repcekasza gyártó cég tulajdonosa, így
kizárt, hogy ne ismerte volna az évtizedekkel előtte a szomszédos országban, Ausztriában működő konkurenst
és annak piacon lévő termékét. Így tehát Szabadalmas látókörében is volt a K/3 és K/4 alkatrészjegyzék és a
termék. Ezért az a teljes körű bizonyítási jogeset, amellyel Szabadalmas a szóbeli tárgyaláson érvelt, Kérelmező
véleménye szerint jelen ügyre nem alkalmazható.
Szabadalmas kijelentésére reagálva Kérelmező megjegyezte, hogy bár az EPO szabadalmat adott erre a
találmányra. de a korábbi nyilvános gyakorlatba vételre vonatkozó információk nem voltak az EPO látókörében
és a jelen megsemmisítés fő oka éppen a korábbi nyilvános gyakorlatba vétel, vagyis az, hogy évtizedekkel az
elsőbbségi nap előtt már ismert megoldásnak számított a kiemelkedéses rögzítés.
Kérelmező fenntartotta azon véleményét, hogy a szabadalom leírása értelmében a rögzítés egyértelműen a
kiemelkedéshez kapcsolódik, ez látható a 2. igénypontból is, amely a rögzítési pontok egy vonalba eséséről
beszél, illetve a leírásból, ahol előfordul a kiemelkedés vagy a rögzítés szó, ott mindig összekapcsolódik a kettő.
Tehát a rögzítést a kiemelkedés biztosítja. Két kiemelkedés nyilván egy fixebb rögzítést biztosít egy
kiemelkedésnél, de Kérelmező álláspontja szerint ebben semmiféle feltalálói előrelépés, feltalálói tevékenység
nincsen, semmiféle nem várt hatás nem fűződik a többszörözéshez, amit az általa idézett hivatali módszertani
útmutató is triviális módosításnak ismer el.
A K/6-os iratban is kétpontos rögzítés csavarral, illetve szegeccsel van megvalósítva, ami Kérelmező álláspontja
szerint kiemelkedésnek tekinthető, tehát a kétpontos rögzítés ismert volt a szakmában.
A K/6-os ábrával kapcsolatosan Kérelmező úgy látja, hogy az 1. ábrán lévő jelölések egy része megjelenik a 3.
ábrán is. Szabadalmas véleményével ellenkezőleg semmiféle ellentmondó kitanítást nem lát a két ábra között. A
29-es elem a vezető, ez kérelmező szerint látszik az 1. ábrán, ugyanez a vezető látható a 3. ábrán is, hivatkozási
számmal, tehát látszik az, hogy az a bizonyos felülnézeti pötty, az egy szegecs. Abból pedig a 3. ábra szerint
kettő van vezetőtartónként.
a.) Szabadalmas az alábbiakat adta elő a korábbi nyilvános gyakorlatba vétel bizonyítottsága tekintetében.
Szabadalmas álláspontja szerint a K/3 és K/4 iratok a technika állásaként nem vehetők figyelembe, és
ennélfogva ellentartásként sem értékelhetők. Véleménye szerint kérelmező a szóban forgó iratok nyilvánosságra
jutásának tényét és pontos időpontját nem igazolta hitelt érdemlően.
Továbbá, az egyes alkatrész-jegyzékekben szereplő, Kérelmező által publikálási dátumnak tekintett azonosítók -
bár dátumszerű adatnak tűnnek - nem tekinthetők automatikusan közzétételi napnak, mivel az említett
dátumszerű adatok pontos jelentése a dokumentumokban sehol nincs specifikálva. Továbbá mivel ezen
dokumentumok nem hivatalos iratok, az azokon szereplő esetleges dátumok nem közhiteles adatok, így azok
valódiságát semmi nem garantálja. Szabadalmas véleménye szerint az említett dokumentumok ebben a
formájukban nem juthattak nyilvánosságra a szabadalom elsőbbségi napját megelőzően, mivel azok gyártási
tervdokumentációnak tekinthetők. A K/3 – K/4 dokumentumokhoz hasonló alkatrészjegyzékek jellemzően belső
felhasználásra készülnek a gyártóüzemek, illetve szervizek számára, ami egy korlátozott körű hozzáférést jelent,
így nem képezhetik a technika állásának részét.
A K/4 kiadványban szereplő megjegyzés, miszerint "Kötelezettség nélküli kereskedelmi árajánlat - kizárólag
kereskedelmi céllal - az előírt ÁFA járulékosan számítandó.", a szöveg szerint is kereskedők számára szóló
tájékoztatás. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a pótalkatrész-lista kizárólag ÁFA nélküli árakat tartalmaz.
Álláspontja szerint a szóban forgó pótalkatrész-listák nem a végfelhasználók számára készült nyilvános
dokumentumok, hanem kizárólag a kereskedők vagy szervizek számára készült, belső felhasználásra szánt
anyagok, és emiatt a kibocsátásuk időpontjában bizonyosan nem válhattak bárki számára hozzáférhetővé.
Szabadalmas nem vitatta Kérelmező azon érvelését, miszerint "A gyártó cégek kereskedelmi célú, árakat is
tartalmazó pótalkatrész-rendelési füzeteket kizárólag akkor nyomtatnak, illetve bocsátanak ki, ha már
forgalomban van olyan termék, amelyhez pótalkatrész-igény jelentkezik.", ugyanakkor véleménye szerint ez
sem alkalmas arra, hogy a szóban forgó pótalkatrész-jegyzékek nyilvánosságra jutásának tényét alátámassza.
A K/8 alatt csatolt "Általános felépítési és üzemeltetési útmutató" című dokumentum Szabadalmas álláspontja
szerint csak a K/4 alatti kiadványra vonatkozhat, mivel a K/3 alatti kiadványban nyoma sincs az RT/1 vagy az
RT 135 típusjelzésnek. Valamint a K/8 alatti útmutató 3. oldalán a repcekasza késvezetője oly mértékben
vázlatosan van feltüntetve, hogy annak műszaki jellemzői az iratból nem ismerhetőek meg.
Bár a K/8 alatti útmutató 9. oldalán szereplő EU-s gyártói nyilatkozat az RT/1 és RT 135 típusjelzésű
oldalkaszák megfelelőségének igazolására lett kiállítva, azonban Szabadalmas véleménye szerint a tanúsítvány
nem alkalmas arra, hogy az RT/1 és RT 135 típusjelzésű oldalkaszák forgalomba hozatalának időpontját
igazolja. Véleménye szerint a hivatkozott tanúsítvány megléte is csak a forgalmazás elvi lehetőségét jelenti, és
nem pedig a forgalmazás tényleges megkezdését.
A K/9 iratként csatolt T0328/00 számú európai szabadalmi hivatali döntéssel kapcsolatos kérelmezői
nyilatkozatra reagálva, miszerint "a megsemmisítési eljárásokban elfogadott általános gyakorlat szerint a
különböző kiadványokon megjelenő dátumokat - amennyiben a kiadványok tartalma például kereskedelmi célú -
egyben a publikálás dátumának is tekintik" Szabadalmas kifejtette, hogy ilyen általános gyakorlat számára nem
ismert, és mivel Kérelmező a fenti megállapítás valóságtartalmára vonatkozóan egyetlen konkrét, jogerős
megsemmisítési döntést sem jelölt meg, így az ilyen egyoldalú kinyilatkoztatás bizonyítékként nem értékelhető.
Továbbá megjegyezte, hogy a hivatkozott európai döntés egészen más szituációra vonatkozott. A konkrét
ügyben egy forgácsoló berendezés programozási és használati útmutatójának nyilvánosságra jutását vizsgálták,
nevezetesen egy olyan útmutatóét, amely kifejezetten a végfelhasználók, vagyis a berendezést a kiskereskedelmi
forgalomban megvásárló személyek számára készült, ezért úgy kellett tekinteni, hogy a termék forgalmazásával
együtt szükségszerűen a vásárlóhoz is eljutott vagy legalábbis elvileg el kellett, hogy jusson az útmutató.
Szabadalmas szerint jelen esetben azonban a K/3 és K/4 alatti pótalkatrész-jegyzékek megléte a repcekasza
rendeltetésszerű használatához nem volt szükséges, a pótalkatrész-jegyzékek nem is a végfelhasználók számára
készültek, ezért azok nyilvánosságra jutása még hosszabb idő elteltével sem volt szükségszerű.
A K/10 – K/13 dokumentumokkal kapcsolatban Szabadalmas úgy nyilatkozott, hogy az internetes hirdetések
tartalmának valódiságáért általában még a hirdetési oldal üzemeltetője sem vállal felelősséget, így a hivatkozott
hirdetésekben szereplő képek, adatok (különösen gyártási évszámok) bizonyítékként nem elfogadhatóak,
ráadásul a K/10-K/13 alatti fényképek alkalmatlanok a K/3 és K/4 iratokkal való egybevetésre.
A K/14 és K/15 dokumentumokkal kapcsolatban Szabadalmas úgy nyilatkozott, hogy fenti iratok a tárgyi
szabadalom vonatkozásában anterioritásként nem vehetők figyelembe, mivel a hivatkozott www.granit-
parts.com honlapnak az elsőbbség időpontját megelőző működését és a honlapon közzétett tartalom
újdonságrontó közlését Kérelmező nem igazolta.
Szabadalmas szerint a K/5 alatt csatolt fotókon látható Mörtl RT 24 V típusú oldalkaszát illetően Kérelmező a
2014. január 24-én kelt beadványában sem terjesztett elő olyan bizonyítékokat, amelyek a hivatkozott termék
nyilvános gyakorlatbavételének tényét és pontos időpontját igazolnák. Szabadalmas ismét beidézte a
Módszertani útmutató 3.2.2.3. pontját, amely a nyilvános gyakorlatbavétel kérdésével foglalkozik. Ennek
tükrében Szabadalmas szerint korántsem arról van szó, hogy egy termék gyártása automatikusan a termék
nyilvános gyakorlatbavételének minősülne, hanem pusztán arról, hogy a gyakorlatbavétel egyik lehetséges
módozata a gyártás, azonban a termék nyilvánosságra jutásának feltétele, hogy a gyakorlatbavétel - például a
gyártás - bárki számára hozzáférhető, azaz nyilvános legyen. Szabadalmas álláspontja szerint, a repcebetakarító
oldalkaszák gyártása elképzelhetetlen olyan gyártóüzemben, ahova bárki szabadon beléphet és a gyártás alatt
álló oldalkaszákról minden lényeges műszaki információhoz hozzájuthat.
b.) Az Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti, a feltalálói tevékenység hiányára vonatkozóan Szabadalmas az
alábbiakkal érvelt.
Szabadalmas véleménye szerint a K/6 iratban szereplő szerkezeti kialakítás legalább az alábbiakban eltér a
tárgyi szabadalom 1. igénypontjában ismertetett szerkezeti kialakítástól:
- a vezetőtartók és a késvezetők között nincsenek vezetők elrendezve, vagyis az e) jellemző nem teljesül;
- a vezetők nem rendelkeznek kiemelkedésekkel (a vezetőknek a vezetőtartó felé
néző oldaluk sík), vagyis a h) jellemző, és következésképpen az i) jellemző sem teljesül.
A fentiek alapján tehát a K/6 alatti megoldás legalább három igényponti jellemző tekintetében eltér a
szabadalom szerinti megoldástól, ezért a K/6 irat alapján a találmány új.
A K/6 irat szerinti megoldás Szabadalmas szerint teljesen más konstrukciós elven alapszik, mint a szabadalom
szerinti megoldás. A K/6 szerinti vágóműnél a vezetők közvetlenül a vezetőtartók és a kések között vannak
elrendezve, és a vezetőtartók furatain, valamint magukon a vezetőkön kiképezett furatokon átmenő
csavarkötésekkel, illetve csapos kötésekkel vannak rögzítve.
A K/6 iratban szereplő 25, 29 vezető és az azokat rögzítő csavar, illetve csap szára egyáltalán nem feleltethető
meg a tárgyi szabadalom szerinti 11 vezető és 12 kiemelkedés együttesének. A szabadalom szerinti 12 vezetők
ugyanis a 11 vezető saját anyagából vannak kiképezve, és olyan profilúak, hogy pontosan illeszkednek a 10
vezetőtartó megfelelő 13 áttöréseibe.
További lényeges eltérés, hogy a tárgyi szabadalom szerinti megoldásban a 11 vezetők körülveszik az 5, 6
késvezetőket és ennél az elrendezésnél a 10 vezetőtartó 13 áttöréseibe illeszkedő 12 kiemelkedések rögzítik a 11
vezetőket. Szabadalmas nem ért egyet Kérelmező azon nyilatkozatával, miszerint a vezetők kiemelkedésének
"végső soron" a csavarszár-csavarfej, illetőleg a csapszár-csapfej alakzatok is megfelelnek.
K/6 iratban a vezetőket rögzítő csavarkötés, illetve csapos kötés a vezetőktől elkülönülő szerkezeti elemek,
melyek a vezetők rögzítését végzik. A tárgyi szabadalom szerinti megoldásnál ezzel szemben egy egészen más
kötési mód, nevezetesen alakkal záró kötés kerül alkalmazásra amiatt, hogy maguk a vezetők is máshol vannak
elrendezve a késvezetőkhöz és a vezetőtartókhoz képest.
K/6 irat önmagában semmilyen kitanítást vagy útmutatást nem ad arra, hogy a 25, 29 vezetők áthelyezésével,
valamint a 26 csavaros vagy csapos kötőelemek helyett a 25, 29 vezetők saját anyagából kiképezett rögzítő
részekkel (p1. kiemelkedésekkel) is meg lehetne oldani azok rögzítését a 27, 15 vezetőtartón belül.
A fentiek alapján Szabadalmas véleménye szerint az 1-9. igénypontok szerinti berendezés új és létrehozása
feltalálói tevékenységen alapul.
Továbbá Szabadalmas a szabadalmazhatóság érdemi értékelését a vitatott K/3 - K/5 dokumentumok, illetve a
K/10 - K/13 dokumentumok alapján is benyújtotta.
Szabadalmas álláspontja szerint a K/3 – K/5 és K/10 – K/13 dokumentumokból megismerhető készülék az
alábbiakban tér el szabadalom 1. igénypontjában ismertetett berendezéstől:
- a vezetők helyzete a vezetőtartókon nincs rögzítve;
- a vezetők csak egyetlen kiemelkedéssel rendelkeznek;
A feltalálói tevékenység alátámasztásaként Szabadalmas előadta, hogy a K/3, K/4, K/5, K/5a és K/10-
K/13dokumentumok egyike sem tartalmaz kitanítást, de még csak utalást sem arra, hogy a betétek stabil, tartás
rögzítését hogyan lehetne megoldani.
A szabadalom szerinti megoldásnál a betétek (azaz vezetők) egynél több kiemelkedés révén vannak a
vezetőtartókhoz rögzítve, ezáltal valósul meg azok stabil és tartós rögzítése. A szabadalom szerinti elválasztó
vágóműnél a betétek (11 vezetők) akkor sem képesek elfordulni, ha esetlegesen deformálódnak vagy a
c.) A 9. igénypont tekintetében a találmány leírás és rajzok alapján történő megvalósíthatósága kérdésében
felmerült kifogásra, valamint a további megsemmisítési jogalapként megjelölt Szt. 42. (1) bekezdésének c)
pontjára Szabadalmas nyilatkozatában kifejtette, hogy álláspontja szerint a leírás és a rajz alapján a találmány a
törvényi elvárásoknak megfelelő mértékben feltárásra került. Kérelmező által kifogásolt 9. igénypont egy
teljesen nyilvánvaló szerkesztési hibából adódó elírás.
Szabadalmas kérte a Hivatalt a 9. igénypont változatlan vagy módosított formában való fenntartására, vagy
amennyiben a Hivatal nem lát lehetőséget a 9. igénypont változatlan vagy módosított formában való
fenntartására, úgy a 9. igénypontról lemond és kéri, hogy a szabadalom az 1-8. igénypontokkal maradjon fenn.
4) A szóbeli tárgyalás során Szabadalmas fenntartotta a korábban írásban benyújtott kérelmét az alábbaikkal
kiegészítve.
Fenntartotta véleményét, hogy nem látja Kérelmező által felhozott K/3és K/4 ellentartások esetében
bizonyítottnak azt, hogy azok az elsőbbség napja előtt valóban nyilvánosságra jutottak, illetve nem látja azt sem
bizonyítottnak, hogy a K/5 alatt csatolt Mörtl oldalkasza nyilvános gyakorlatba vétele valóban megtörtént a
szabadalom elsőbbségi napját megelőzően.
Szabadalmas álláspontja szerint K/3 és K/4 iratok nem ISBN számmal ellátott kiadványok, azok a gyártó által
készített kiadványok, amelyeken dátumszerű információk természetesen lehetnek. A K/4 alatt csatolt
kiadványnak a belső oldalán kifejezetten az a megjegyzés áll, hogy kizárólag kereskedelmi célú felhasználásra
szól. Tehát ezekre úgy tekinteni, hogy bárki egy boltban megszerezhette ezeket a kiadványokat, nem helytálló.
Kérelmező által említett bizonyítás elvárt mértékét illetően Szabadalmas megjegyezte, hogy az európai
esetjogban vannak olyan tényállások, vagy olyan esetek, amikor minden kétséget kizáró bizonyítást követelnek
meg. Például olyan jogesetekben, amikor valamilyen bizonyíték, tipikusan valamilyen anterioritás, kizárólag az
egyik fél látókörében merül föl. Ilyen esetekben az európai jog gyakorlata a minden kétséget kizáró bizonyítást
követeli meg a bizonyítékot előterjesztő féltől. Minden kétséget kizáró bizonyítást követelnek meg olyankor is,
amikor az elsőbbség napját megelőző nyilvános használatot kell bizonyítani.
A kérelmezői beadványban felmerült azon megállapításra reagálva, hogy nincs kitanítás a leírásban arra
vonatkozóan, hogy a 11 vezetőnek a 12 kiemelkedése a vezető saját anyagából lenne, Szabadalmas előadta,
hogy álláspontja szerint ez annyira triviális, hogy teljesen felesleges ezt leírni a szabadalmi leírásban. A
szakember számára teljesen kézenfekvő, hogy a kiemelkedés a saját anyagából van, álláspontja szerint éppen azt
kellene megemlíteni egy ilyen alkatrész esetében, ha az valamilyen eltérő anyagból lenne, hiszen akkor ott
Szabadalmas előadta, hogy a feltalálói tevékenység vizsgálatakor az a kérdés vetődik fel, hogy az a probléma,
amelynek a megoldására a találmány született, felmerült-e már korábban. Nyilvánvaló szakember számára is,
hogy ha nem ismer fel egy problémát, akkor a legegyszerűbb megoldást alkalmazza, ami jelen esetben az egy
kiemelkedés alkalmazása.Az együtt mozgó alkatrészek együtt mozgását az egyetlen kiemelkedés is tökéletesen
biztosítja. A kérdés az, hogy az egy vagy kettő, az minőségi különbséget jelent-e. Szabadalmas álláspontja
szerint, ha nem tudja bizonyítani Kérelmező azt a körülményt, hogy felmerült az a tökéletesítési igény, hogy
simábban, gördülékenyebben haladjon a kasza, akkor a két kiemelkedés alkalmazása, amely biztosítja a
pontosabb, simább, hangtalanabb működést, feltalálói tevékenységgel létrehozott megoldás, mert új minőségi
hatása van annak, hogy két kiemelkedést használnak egy helyett.
Szabadalmas hangsúlyozta, hogy az alapbejelentésre az EPO szabadalmat adott, vagyis elismerte a feltalálói
tevékenység meglétét.
A K/6 dokumentumból megismerhető csavaros megoldás Szabadalmas álláspontja szerint egy drágább,
bizonytalanabb és az adott helyen a szerelést nehezítő megoldás.
Szabadalmas megjegyezte, hogy olyan kombináció, amely a két ismert megoldásból mindig a legjobb
tulajdonságokat veszi ki és a rossz tulajdonságokat elfelejti, nem alkalmas a feltalálói tevékenység lerontására,
mivel a feltalálói tevékenységnek az a lényege, hogy valaki meglát valamilyen megoldásban egy előnyt,
hozzáteszi egy másiknakaz előnyét és nem alkalmazza a másiknak a hátrányait.
Szabadalmas véleménye szerint feltalálói tevékenység nélkül, ha valaki a K/6 dokumentum szerinti teljesen más
megoldásra ránéz, akkor nem ismerheti fel, hogy a kettőt kombinálni kell, méghozzá úgy, hogy átveszi K/3 vagy
K/4 dokumentumból azt, hogy a saját anyagából van a kiemelkedés és K/6 dokumentumból azt, hogy ott kettő
van. Álláspontja szerint nem egy egyszerű összerakásról, hanem egy nagyon komoly egyenes bevezetési
probléma megoldásáról van szó.
Szabadalmas álláspontja szerint K/6 irat rajzai és kitanítása nincsenek összhangban egymással, mivel a 3. ábrán
egyrészt nincsen föltüntetve hivatkozási jellel a 26-os csavarkötés, vagy csapszáras kötés, másfelől pedig a 3.
ábrán az AA vonal mentén vett metszeten semmiféle csavarkötés, vagy csapkötés nem látszik. Ezzel szemben az
1. ábrán a metszeti nézeten valami látszik. Tehát olyan bizonytalanságot hordoz, hogy valóban két ilyen csavar,
csapszár van-e ott, ami a vezetőtartónak tűnő elemen két kis karika, és hogy az csak valamilyen mélyítés, vagy
dudor, vagy valóban az 1. ábrán is látható csapszár.
Szabadalmas előadta, hogy az EPO-nak egy nagyon világos irányelve és gyakorlata, hogy egy korábbi
ellentartásból csak azt lehet kivenni, ami egyértelműen, világosan, félreértés nélkül ott le van írva és meg van
jelölve. Jelen esetben annyi a relevanciája, hogy a szakember ezt a tulajdonságát, hogy itt kettő helyezkedik el és
annak ez a funkciója, ezt ez az anterioritás egyértelműen, világosan, félreérthetetlenül nem fejti ki és ha
kifejtené, akkor is egész más összefüggésben fejti ki.
Kérelmező azon megállapítására, hogy a szabadalmi leírás semmiféle kitanítást nem ad a simább,
gördülékenyebb, egyenletesebb megvezetéssel kapcsolatosan, Szabadalmas előadta, hogyha egy műszaki
konstrukcióból az előnyök direkt következnek és szakember számára láthatóak, akkor az előnyöknek a tételes
felsorolása a szabadalmi leírásban nem követelmény.
A jelen bejelentésnek, amit 1997-ben jelentettek be, egyszer az volt a célkitűzése, hogy egy meglévő
konstrukciót javítson, és a javítás szó nagyon általános értelmű. Másrészt a leírás végén megfogalmazásra
került, hogy az elválasztó hajtómű lényegesen egyszerűbb és jobb, ebben pedig tömören kifejezésre kerül, hogy
természetesen egyszerűbb, de ugyanolyan, vagy még jobb működést biztosít. Álláspontja szerint nem lehet a
kettős rögzítés előnyeit csak azért el nem ismerni, mert azok nincsenek nevesítetten kifejtve a leírásban. Arra
egyetlen egy irányelv, vagy joggyakorlat sem mutat, hogy köteles valaki leírjon egy olyan előnyt, amely
műszaki szempontból azonnal adódik. Véleménye szerint a megoldást más ellentartások tükrében kell vizsgálni
és nyilvánvaló, hogy más ellentartások tükrében ugyanennek a megoldásnak egyéb tulajdonságai azok, amelyek
megalapozzák a feltalálói tevékenységet.
Szabadalmas elismerte, hogy Kérelmező jogosan állapította meg a szabadalmasi nyilatkozatban szereplő
alternatív 9. igénypont szövegezésének helytelenségét. Elismerte, hogy látni lehet a 3. ábrán, hogy a csavar
feljebb van, a késekhez közelebb van, mint a 17 távtartó. Szabadalmas kérte, ha van lehetőség fogadja el a
Hivatal azt, hogy a rajz alátámasztja a leírást, azaz hogy a távtartó a késekkel ellentétes oldalon helyezkedik el.
III.
A Hivatal ezért azt vizsgálta, hogy a megsemmisítési kérelemnek megfelelően a Szt. 6. § (1) bekezdésének a)
pontja értelmében a megsemmisítés feltételei közül a Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti feltalálói tevékenység
követelményeinek megfelelnek-e a tárgyi szabadalmi oltalom alatt álló 1-9. igénypontok, valamint kielégítik-e a
Szt. 60. § (1) bekezdésében, a feltárással kapcsolatos követelményeket, illetve hogy az oltalom terjedelme nem
bővebb-e a bejelentés napján benyújtott bejelentésben foglaltaknál [Szt. 42. § (1) bekezdés c) pontja].
A Hivatal a döntése meghozatala során figyelembe vette és értékelte a felek írásban és szóban ismertetett
álláspontját, valamint tanulmányozta a benyújtott dokumentumokat.
2.) A Hivatal a feltalálói tevékenység vizsgálata során abból indult ki, hogy a Szt. 4. § (1) bekezdése értelmében
feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest a szakember számára nem
nyilvánvaló.
A Hivatalnak a tárgyi szabadalom tekintetében először azt kellett megvizsgálnia, hogy Kérelmező által az
írásbeli és szóbeli nyilatkozatokban hivatkozott K/3 és K/4 dokumentumok a szabadalom 1996. december 9-i
elsőbbségi napja előtt publikusak voltak-e, valamint a K/3- K/5a és K/8-K/14 dokumentumok megalapozzák-e
az elsőbbség napjánál korábbi nyilvános gyakorlatbavétel tényét, azaz olyan iratoknak számítanak-e, amelyek a
szabadalom szempontjából a technika állásához tartoznak.
Ennek vizsgálata során a Hivatalnak a Szt. alapján kialakított és a bejelentés elsőbbségének napján érvényes
jogalkalmazási gyakorlatának megfelelően két dolgot kellett mérlegelnie: a bárki számára történő
hozzáférhetőséget, valamint a gyakorlatba vétel fogalmát. A Hivatal először is abból indult ki, hogy a
hozzáférhetővé válásnak, azaz a nyilvánosságra jutásnak nincsenek térbeli és időbeli korlátjai, vagyis nincs
jelentősége annak, hogy a technika állását képező nyilvánosságra jutás belföldön vagy külföldön történt-e.
Közömbös továbbá az is, hogy a nyilvánosságra jutás milyen formában következett be illetve, hogy a technika
állását képező berendezést ténylegesen megtekintették-e, ha ugyanis a bárki számára való hozzáférhetőség
bizonyított, nem kell vizsgálni, hogy a megoldást valójában megismerte-e valaki. Nyilvánosnak tekinthető a
gyakorlatba vétel, ha annak következtében a megoldás bárki számára hozzáférhetővé vált. Nem tekinthető
ugyanakkor nyilvánosságra jutásnak egy megoldás titoktartási kötelezettség melletti ismertetése, mert nem vált
személyválogatás nélkül bárki számára hozzáférhetővé. Az anterioritássá váláshoz a hozzáférésnek, a
megismerésnek a lehetősége elegendő, nem kell tehát azt vizsgálni, hogy a megismerés tényleg megtörtént-e,
mivel az ilyen esetekben nem abból kell kiindulni, hogy ténylegesen valaki hozzáfért-e a kérdéses megoldáshoz,
hanem azt kell vizsgálni, hogy a gyakorlatba vétel olyan jellegű volt-e, hogy a megoldás egyáltalán
hozzáférhetővé válhatott-e bárki számára.
Mindezek értelmében a Hivatalnak azt kellett eldöntenie, hogy a szóban forgó K/3-K/5a iratokból megismerhető
Mörtl repcekasza bárki számára hozzáférhetővé válhatott-e a szabadalom 1996. december 9-i elsőbbségi napja
előtt.
Kérelmező által K/8 alatt csatolt "Általános felépítési és üzemeltetési útmutató"-val kapcsolatban a Hivatal arra
a következtetésre jutott, hogy a szabadalmasi megállapítással egyetértve K/8 irat csak a K/4 irat szerinti
repcekaszára vonatkozhat, mivel K/3 kiadványban nyoma sincs az RT/1 vagy az RT 135 típusjelzésnek. A
Hivatal álláspontja szerint a kezelési útmutató utolsó, 9. oldalán a termékekre vonatkozó európai uniós gyártói
nyilatkozat 1996. januári dátuma is a kérdéses termékek korábbi forgalmazásának valószínűsítését támasztja alá.
A K/9 dokumentum az Európai Szabadalmi Hivatalának egyik döntése (T0328/00), amely a nyilvánosságra jutás
kérdésével foglalkozik.
A Hivatal álláspontja szerint az Európai Szabadalmi Hivatal döntései - bár nyilvánvalóan iránymutatóak a
hivatali gyakorlat kialakítása szempontjából - nem bírnak kötelező érvénnyel a hazai/nemzeti eljárásra, így a
fenti dokumentumot a jelen ügy kapcsán a Hivatal nem tekinti relevánsnak döntése meghozatalakor különös
tekintettel arra, hogy az egy, a jelen esettől eltérő tényállás kapcsán született.
K/10-K/13 alatt Kérelmező által benyújtott internetes hirdetésekkel kapcsolatosan a Hivatal úgy látja, hogy –
egyetértve Szabadalmas érvelésével - a hivatkozott hirdetésekben szereplő képek, adatok (különösen gyártási
évszámok) bizonyítékként nem fogadhatóak el, ráadásul a K/10-K/13 alatti fényképek életlenségük, a
fényképezett berendezés távolsága miatt alkalmatlanok a K/3 és K/4 iratokkal való egybevetésre. A Hivatal
abban is egyetért Szabadalmassal, hogy K/14 irat önmagában anterioritásként nem vehető figyelembe, mivel a
hivatkozott www.granit-parts.com honlapnak az elsőbbség időpontját megelőző működését és a honlapon
közzétett tartalom újdonságrontó közlését Kérelmező nem igazolta és az nem is állapítható meg minden kétséget
kizáróan. Azonban a Hivatal egyetért Kérelmező azon kijelentésével, hogy a bizonyítékokat összességében és
egyenként is értékelni kell. Az összességben való értékelés pedig azt jelenti, hogy a kevésbé erős bizonyítékok -
mint például az internetes hirdetés - erősítik azokat az állításokat, amiket a fő bizonyítékok bizonyítanak. Azaz a
K/10-K/14 iratok – internetes hirdetések – megerősítik azon feltételezést, hogy a K/3 és K/4 szerinti műszaki
megoldást korábban több gyártó is alkalmazta, mindez pedig igazolja a műszaki megoldás korábbi
elterjedtségét, általános - a szabadalom elsőbbség napját megelőző - használatát.
A fentiek alapján a Hivatal véleménye szerint a K/3 – K/5a dokumentumokból megismerhető repcekaszák a
szabadalom elsőbbségének napját megelőzően nyilvános gyakorlatba vétel útján bárki számára hozzáférhetővé
váltak. Kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján valószínűsíthető a nyilvánosságra jutás,
ezért a Hivatal az adott dokumentumokat a technika állása részének tekinti.
Ezt követően a feltalálói tevékenység vizsgálata során a tárgyi szabadalmi leírás, illetve a felek nyilatkozatai
alapján azt a kérdést kellett tisztáznia a Hivatalnak, hogy mit tekinthetünk jelen esetben találmánynak, vagyis mi
volt a találmány célkitűzése. A szabadalmi leírás értelmében a találmány célkitűzése javított elválasztó vágómű
kidolgozása volt különösen repcéhez, elválasztótartóval, amelyen két, késekkel ellátott késvezető van, melyek
A feltalálói tevékenység vizsgálata során a Hivatal abból indult ki, hogy a feltalálói tevékenység alapja
ugyanúgy a technika állása, mint az újdonságé, ez utóbbival ellentétben azonban a feltalálói tevékenység a
találmányt létrehozó alkotói teljesítménnyel szemben támaszt követelményt, mégpedig azt, hogy a közt
érdemben gazdagítsa. A feltalálói tevékenység mércéjeként a törvény egy szubjektív viszonyítási alapot állít, a
szakembert, az ő szemszögéből kell megítélni a találmány nyilvánvalóságát.
A Hivatal és a felek álláspontja megegyezik abban, hogy a tárgyi szabadalom esetén a feltalálói tevékenység
megítélése során szakembernek a mezőgazdasági gépgyártás területén jártas szakembert kell tekinteni.
Ebből következően a Hivatal a jelen megsemmisítési kérelem esetében a bejelentés elsőbbségének napján
érvényes jogalkalmazási gyakorlatnak megfelelően azt vizsgálta, hogy a mezőgazdasági gépgyártás területén
jártas szakember számára az elsőbbség napján rendelkezésre álló dokumentumok és az azokban található
kitanítások tükrében kézenfekvő megoldás volt-e az, hogy a 11 vezetők kettő vagy több 12 kiemelkedéssel
rendelkezzenek,
illetve hogy volt-e olyan esetleges szakmai előítélet, ami a szakembert visszatartotta vagy eltanácsolta a 11
vezetők kettő vagy több 12 kiemelkedéssel való alkalmazásától.
A Hivatal egyetért azzal, hogy a felek – arra az esetre, ha a Hivatal K/3-K-5a dokumentumokat a technika
állásához tartozó dokumentumokként értékeli - mind az írásbeli előkészítés, mind pedig a szóbeli tárgyalás
során a technika állását meghatározó releváns iratokként a K/3-K6 és K/15, K/17-K/20 jelű dokumentumokat
jelölték meg. Ennek alapján a Hivatal elsőként arra kereste a választ, hogy az említett dokumentumokból a
szakember milyen információkhoz juthatott arra vonatkozóan, hogy kettő vagy több 12 kiemelkedés
alkalmazása révén javított repcekasza elválasztó vágómű hozható létre. A Hivatal megállapításai szerint a fenti
dokumentumok az alábbi kitanításokat tartalmazzák (a hivatkozási jelek a releváns dokumentumban szereplő
berendezések hivatkozási jeleivel azonosak):
K/3 dokumentum repce elválasztó vágóműre vonatkozik 1 elválasztótartóval, amelyen két, 9 késekkel ellátott 8
késvezető van, melyek egymáshoz képest mozgathatóan vannak vezetve, és amelyen több 2 vezetőtartó van
elrendezve a 8 késvezetők vezetésére, míg a 2 vezetőtartók és 8 késvezetők között 5 vezetők vannak elrendezve,
melyek helyzete a 2 vezetőtartókon rögzítve van. A 5 vezetők egy kör alakú kiemelkedéssel rendelkeznek,
melyek a 2 vezetőtartók áttöréseibe illeszkednek.
K/4 dokumentum ugyancsak repce elválasztó vágóműre vonatkozik 1 elválasztótartóval, amelyen két, 10
késekkel ellátott 9 késvezető van, melyek egymáshoz képest mozgathatóan vannak vezetve, és amelyen több 2
vezetőtartó van elrendezve a 9 késvezetők vezetésére, míg a 2 vezetőtartók és 9 késvezetők között 4 vezetők
vannak elrendezve, melyek helyzete a 2 vezetőtartókon rögzítve van. A 4 vezetők egy kör alakú kiemelkedéssel
rendelkeznek, melyek a 2 vezetőtartók áttöréseibe illeszkednek.
K/15 dokumentum a Kérelmező által hivatkozott (fehér) vezető és egy szabadalom szerinti (fekete) vezető
fényképeit tartalmazza. A fényképeken látható, hogy a méretkülönbség mellett a vezetők közötti egyetlen eltérés
az egy, illetve két kiemelkedés megléte. A fényképeken a belső oldali megvezető hornyok is láthatók.
K/17 dokumentum repce elválasztó vágóműre vonatkozik 5 elválasztótartóval, amelyen két, 12, 13 késekkel
ellátott 120, 130 késvezető van, melyek egymáshoz képest mozgathatóan vannak vezetve, és az 5
elválasztótartón több 14 vezető tartó van a 120, 130 késvezetők vezetésére.
Az idézett szakirodalmi helyek alapján tehát megállapítható, hogy a repce elválasztó vágóműnél a vezetőtartó
áttörésébe illeszkedő, kiemelkedéssel rendelkező vezető alkalmazása ismert volt az elsőbbség napján. A tárgyi
szabadalmi bejelentés szerinti berendezés abban tér el a feltalálói tevékenység megítéléséhez leginkább releváns
K/3-K/5 dokumentumbeli berendezésektől, hogy a szabadalom szerinti megoldásnál az egyes vezetők egynél
több kiemelkedéssel, a vezetőtartók pedig egynél több, ezeknek megfelelő áttöréssel rendelkeznek.
A Hivatalnak a továbbiakban tehát azt kellett eldöntenie, hogy a vezetőkön az egynél több kiemelkedés
alkalmazása kézenfekvő megoldás volt-e a szakember számára a K/3, K/4, K/5, K/5a, K/6, K/15, K/17, K/18,
K/19 és K/20 jelű dokumentumokba foglaltak alapján. Ennek során a Hivatal összevetette a jelen műszaki
megoldást a korábban már feltárt megoldásokkal figyelembe véve azt, hogy a találmányt a jellemzők egymással
való kapcsolatukban határozzák meg, ezért az egyes jellemzők megismerhetőségét illetően azt is vizsgálni kell,
hogy ha meg is találhatók valamelyik anterioritásban, akkor ott milyen összefüggésben szerepelnek. A technika
állását azonban nemcsak az idézett dokumentumok, hanem minden olyan szakterületi ismeret is meghatározza,
ami az elsőbbség napján segíthette vagy gátolhatta a szakembert abban, hogy megalkosson egy új megoldást. A
feltalálói tevékenység mérlegelése során megengedhető a technika állása szerinti dokumentumok kombinálása,
azonban az, hogy két vagy több dokumentum kombinációja nyilvánvaló-e, mindig megfontolás tárgya. Ennek
során meg kell állapítani, hogy a dokumentumok azonos, szomszédos vagy távoli műszaki területre
vonatkoznak-e, hiszen minél távolabbiak, annál kevésbé nyilvánvaló a kombinálásuk. Továbbá, minél több a
társított dokumentumok száma, annál kevésbé nyilvánvaló a kombinálásuk, illetve az sem közömbös, hogy
milyen dokumentumfajták társításáról van szó. A dokumentumok kombinálásának nyilvánvalósága csupán
annak a nyilvánvalóságát jelenti, hogy a szakember a nevezett két vagy több dokumentumban keresse a feladat
megoldását. Valójában azonban nem a dokumentumokat, hanem a belőlük nyerhető ismereteket kell kombinálni,
és a megoldás megtalálása (azaz a találmány) akkor sem mindig nyilvánvaló, ha feltételezzük, hogy a
szakembernek rendelkezésére áll a két vagy több dokumentum, és késztetése van azok együttolvasására.
A Hivatal álláspontja szerint a mezőgazdasági gépgyártás területén jártas szakember az alábbi következtetéseket
vonhatta le a releváns dokumentumokból.
K/3-K5/a iratokból megismerhető egyetlen rögzítési pontos (kiemelkedés+áttörés) megoldás műszaki
szempontból használható, megfelelő megoldás. Fenti dokumentumokból látható, hogy a kiemelkedés a vezető
anyagából van. A Hivatal egyetért Kérelmező azon érvelésével, hogy a rögzítési pontok a vezetőknek a
mozgatási irányban való elcsúszását akadályozzák meg, ami tetszőleges számú (tehát akár egy) rögzítési ponttal
is megvalósítható. A vezetők a mozgatási iránytól eltérő irányban egyébként sem tudnának kimozdulni,
elfordulni a késvezetőkhöz illeszkedő, a kiemelkedéssel ellentétes oldalon lévő vezetőhornyuk miatt, amely
vezetőhornyok jól láthatók a szabadalom 3. ábráján, valamint a K/3-K/4 dokumentumok 2. oldalán is. A Hivatal
véleménye szerint a vezetőhornyok és az egy rögzítései pont megfelelően stabil rögzítést biztosít a vezetőknek
az elvárt használati időre, mivel figyelembe kell venni, hogy kopó alkatrészről van szó. Fentiek miatt a Hivatal
nem ért egyet Szabadalmas azon véleményével, hogy a K/3-K5a szerinti megoldás nem biztosítja a vezetők
stabil rögzítését, valamint, hogy a K/3-K/5a szerinti készülékek esetében a szakember a vezetőtartó hátsó ferde
része által biztosított támasztó felület révén próbálta megakadályozni a betétek elfordulását. Továbbá Hivatal
nem ért egyet Szabadalmas azon érvelésével, hogy a több pontos rögzítés az egyenes bevezetési probléma
megoldása, mivel Hivatal véleménye szerint az egyenes bevezetést a vezetőhornyok megfelelően biztosítják.
K/6 dokumentum 3. ábráján két rögzítési pontos megoldás látható. A Hivatal osztja azt a szabadalmasi érvet,
miszerint a K/6 szerinti berendezésnél a vezetőtartók (15, 27 elválasztótartók kés felőli szárai) és a 21, 23
késvezetők között nincsenek 25, 29 vezetők elrendezve, valamint a 25, 29 vezetők nem rendelkeznek
kiemelkedésekkel (a vezetőknek a vezetőtartó felé néző oldaluk sík). A K/6 alatti vágóműnél a vezetők
közvetlenül a vezetőtartók és a kések között vannak elrendezve, és a vezetőtartók furatain, valamint magukon a
vezetőkön kiképezett furatokon átmenő csavarkötésekkel, illetve csapos kötésekkel vannak rögzítve. A Hivatal
egyetért Szabadalmas véleményével, hogy a K/6 irat rajzai nincsenek teljes mértékben összhangban egymással,
mivel a 3. ábrán az AA vonal mentén vett metszeten semmiféle csavarkötés, vagy csapkötés nem látszódhat.
Ezzel szemben az 1. ábrán a metszeti nézeten szerepel csavar- és csapkötés. Azonban ez az eltérés Hivatal
véleménye szerint még nem hordoz olyan bizonytalanságot, amely egy mezőgazdasági gépgyártás területén
jártas szakembert megzavarna a rajzok értelmezésében. Az 1. és 3. ábrán is szerepel a 29 vezető és a 28 rögzítő
csavar, amelyek alapján egyértelműen beazonosítható, hogy a 3. ábrán a két kör alakú elem szegecsfej, tehát két
rögzítési pont látható.
A feltalálói tevékenység megítélésének utolsó lépéseként a Hivatal azt is megvizsgálta, hogy az egyes vezetők
egynél több kiemelkedéssel, a vezetőtartók pedig egynél több, ezeknek megfelelő áttöréssel való alkalmazása
eredményezett-e olyan, a technika állásából nem levezethető új vagy meglepő hatást, ami a megoldást a technika
állásához képest megkülönböztethetővé teszi.
A Hivatal egyetért azon kérelmezői érveléssel, hogy az egy helyett két vagy több kiemelkedés alkalmazását
olyan többszörözésnek tekinti, ahol ugyanazon elemet, ugyanazon megoldás keretében egymás mellett vagy
egymást követően ismételten (többszörösen) alkalmaznak. Az ilyen jellegű megoldások általában nyilvánvalóak
a szakember számára, mivel a többszörözés eredményeként létrejövő hatás a többszörözés számával egyenes
arányban jelentkezik, azaz kiszámítható. A két kiemelkedés nyilvánvalóan erősebb rögzítést biztosít az egy
kiemelkedésnél. A szabadalmi leírás azonban semmiféle váratlan többlethatást, nem várt előnyt nem ismertet a
több rögzítési pont alkalmazása tekintetében. Ennek megfelelően a jellemző a szakember számára nyilvánvaló a
K/3- K/5a dokumentumok szerinti megoldás, valamint a K/6 dokumentum fényében. A Hivatal nem osztja
Szabadalmas azon véleményét, hogy csak azáltal valósul meg a vezetők stabil és tartós rögzítése, hogy egynél
több kiemelkedés révén vannak a vezetőtartókhoz rögzítve, mivel a stabil, tartós rögzítést a Hivatal véleménye
szerint egy kiemelkedés és a vezetőhornyok is megfelelően megoldják, amit a K/3-K/5a dokumentumok is
igazolni látszanak. Továbbá a Hivatal nem ért egyet Szabadalmas azon kijelentésével, hogy a kiemelkedések
többszörözése önmagában biztosítana egy, a korábbi megoldásokhoz képest sokkal előnyösebb rögzítési
megoldást, miközben lehetővé teszi a vezetőtartó egyszerűbb kialakítását (ui. szükségtelenné válik a vezetőtartó
hátsó részének lemezhajlítással történő megdöntése), mivel Hivatal álláspontja szerint a vezetőtartó hátsó
részének lemezhajlítással történő megdöntése nem alapfeltétele a stabil rögzítésnek.
A Hivatal véleménye szerint megalapozatlan Szabadalmas azon álláspontja, hogy amennyiben nem tudja
bizonyítani Kérelmező azt a körülményt, hogy felmerült az a tökéletesítési igény, hogy simábban,
gördülékenyebben haladjon a kasza, akkor a két kiemelkedés alkalmazása, amely biztosítja a pontosabb, simább,
hangtalanabb működést, úgy feltalálói tevékenységgel létrehozottnak kell tekinteni a megoldást, mert új
minőségi hatása van annak, hogy kettő kiemelkedést használnak egy helyett. Hivatal egyetért Kérelmezővel,
hogy a pontosabb, simább, hangtalanabb megvezetést a leírás nem említi, tehát az nem része az eredeti a
találmányi felismerésnek. A Hivatal álláspontja szerint, ha új minőségi hatást jelent az új megoldás, akkor az
ezzel járó előnyöket a leírásban ismertetni kellett volna, utólag nem lehet a találmány célkitűzését módosítani és
a feltalálói tevékenységet erre alapozni.
Mindezek alapján a Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy az 1. főigénypont nem alapul az Szt. 4.§ (1)
bekezdése szerinti feltalálói tevékenységen.
Ezt követően a Hivatal a Kérelmező által megjelölt K/3-K6 és K/15, K/17-K/20 jelű dokumentumok tükrében
azt vizsgálta, hogy a 2.-9. aligénypontok feltalálói tevékenységen alapulnak-e.
A Hivatal véleménye szerint a 2.-9. aligénypontokba foglaltak nem minősülnek feltalálói tevékenységen
alapulónak, mivel a 2.-9. aligénypontok egyetlen olyan jellemzőt sem tartalmaznak, amely ne jelenne meg a
A 6. aligénypont jellemzői K/4 dokumentumból megismerhetők, mivel K/4 dokumentum 2-3. oldala szerint a 4
vezetők 2 vezetőtartókra való ráfeszítését 7 kapupántcsavar és 8 rögzítőanya biztosítják csavarkötéssel.
A 7. aligényponti jellemzők, azaz, hogy a vezetők a vezetőtartóval több, előnyösen két helyen vannak
összefeszítve, a szakember számára nyilvánvaló a K/4 dokumentumban látható megoldás alapján, vagyis, hogy
az ott alkalmazott egyetlen csavarkötéssel megvalósított feszítés helyett a két vagy több csavarkötéses feszítés is
alkalmazható.
A Hivatal megjegyzi, hogy a 2.-8. aligénypontokba foglalt előnyös kiviteli alakokhoz semmiféle előnyleírás,
feltalálói jelleget megalapozó ismertetés nem kapcsolódik a szabadalmi leírásban.
Mindezek alapján a Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy Kérelmezőnek a feltalálói tevékenység hiányával,
illetve a tárgyi szabadalom szerinti megoldás kézenfekvőségével kapcsolatos érvei helytállóak.
3.) A Hivatal a leírással szemben támasztott követelmények vizsgálata során abból indult ki, hogy a Szt. 60. §
(1) bekezdése értelmében a szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt,
hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A Szt. 42. § (1) bekezdés c) pontja szerint a
szabadalmat meg kell semmisíteni, ha a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési
napon benyújtottak.
A Hivatal helyt annak a kérelmezői kifogásnak, hogy a szabadalmi leírás 9. igénypontjának szövegezése azt
deklarálja, hogy a 17 távtartók a 11 vezetőknek a 7, 8 kések felé eső oldalain vannak, azaz a 17 távtartók a 7, 8
kések és a 11 vezetők között helyezkednek el. Az ilyen kialakítás szerinti berendezés működésképtelen lenne és
a szabadalom 3. ábrája is ezzel ellentétes megoldást ismertet.
Szabadalmas a szóbeli tárgyaláson elismerte, hogy a nyilatkozataiban szereplő alternatív 9. igénypont
Fentiek alapján a Hivatal a megsemmisítési kérelemnek helyt ad és a tárgyi szabadalmat teljes terjedelmében,
keletkezésére visszaható hatállyal megsemmisíti a Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti feltalálói tevékenység
hiányában. A 9. igénypont tekintetében továbbá megállapítja, hogy az nem felel meg az Szt. 60.§ (1) bekezdése
szerinti, a találmánynak a leírás és rajzok alapján történő megvalósíthatóságával kapcsolatos feltételnek,
valamint a Szt. 42. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak.
4.) Tekintettel arra, hogy a felek költségigényt terjesztettek elő, a Hivatalnak ebben a kérdésben is döntenie
kellett.
Az Szt. 45.§-ának (1) bekezdése alapján a Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - az Szt.-ben
meghatározott eltérésekkel - a Ket. rendelkezései szerint jár el.
A Ket. 153. §-a alapján eljárási költségnek minősül - többek között - az igazgatási szolgáltatási díj, az ügyfél
megjelenésével kapcsolatos költség, valamint az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége. A Ket. 158. §-
ának (2) bekezdése szerint az egyéb eljárási költség összegét általában az érintett által bemutatott bizonyíték
alapján kell megállapítani.
Kérelmező 4.300.865 Ft, míg a Szabadalmas 2.295.135 Ft költségtérítésre tartott igényt, amelynek
alátámasztására a felek számlamásolatokat csatoltak.
Az Szt. 81. §-ának (7) bekezdése szerint a megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell
kötelezni. Jelen ügyben Kérelmező tekinthető eljárásnyertes félnek, az eljárási költségeket így a szabadalom
jogosultjának kell viselnie.
Az Szt. 53/C § (3) bekezdése szerint a Hivatal a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben
mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági
eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő
alkalmazásával jár el.
Az IM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése értelmében, az (1) bekezdés alapján megállapított munkadíj összegét a
bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett
szabadalmi ügyvivői tevékenységgel. A bíróság az eltérést indokolni köteles.
*12185952*
12185952 BPA0891D.IMX 14.06.19:13:05 P0000891/40 19 / 20
A Hivatal a csökkentett költségtérítés összegének megállapításakor az ügy jellegét, nehézségi fokát, a hasonló
ügyekben kialakított gyakorlatát, a képviseleti munka összetettségét, a beadványok számát, terjedelmét vette
figyelembe, ezért azt a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően mérsékelte.
A fentiek alapján a Hivatal az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése és 54. §-a értelmében a rendelkező rész szerint
határozott.
Hortobágyiné Spekla Mónika Dr. Mikló Katalin dr. Cserhátiné dr. Füzesi Krisztina
a tanács előadó tagja a tanács elnöke a tanács tagja
*12185952*
12185952 BPA0891D.IMX 14.06.19:13:05 P0000891/40 20 / 20