Szempontok Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó az északi győzelem okainak bemutatására 0-2

összpontosít, a válasz a források felhasználásával lényegi
összefüggésekre utal. A vizsgázó bemutatja észak
győzelmének meghatározó körülményeit.
Tájékozódás A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0-2
térben és időben elhelyezi. Rögzíti, hogy a polgárháború az Egyesült Államok
területén zajlott, és megemlíti időbeli vonatkozásait (1861-
1865).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét 0-2
szaknyelv történelmi fogalmakat: pl. egység, háború, rabszolga,
alkalmazása kormány, elnök, polgárháború, telepítési törvény, rabszolga-
felszabadítás, ipari forradalom, ültetvény.
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0-2
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
Ismeretszerzés, a F1: Pl.: vázolja Észak és Dél erőviszonyait, és megállapítja, 0-3
források hogy az északi államok létszámbeli és gazdasági fölénye
használata nyilvánvaló volt.
F2: Pl.: rögzíti, hogy a polgárháború során felszabadították a 0-3
rabszolgákat vagy rögzíti, hogy a telepítési törvény kedvező
megélhetési lehetőségeket teremtett, és megállapítja, hogy
mindezek a tényezők hozzájárultak Észak győzelméhez.
Eseményeket E1: Pl.: rögzíti, hogy a polgárháború lezárultával az északi 0-3
alakító tényezők modell alapján létrejött a belső egység az Egyesült
feltárása, kritikai Államokban, és megállapítja, hogy ez segítette az USA
és gazdasági erősödését vagy utal a második ipari forradalom
problémaközpont szerepére e folyamatban.
ú gondolkodás E2: Pl.: rögzíti, hogy az északiak győzelme után a belső 0-3
ellentmondások és feszültségek nem szűntek meg, és
megállapítja, hogy az egység ellenére tovább éltek a déli
államok faji előítéletei.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket
alakító tényezők) pontozásánál is.
A feladatban elérhető pontszám 20
Vizsgapontszám 10
 Szempontok Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó válaszában a gyarmatbirodalmak kialakulását 0-2
mutatja be, feltárja az abban részt vevő államok indítékait.
Bemutatja az európai államok gyors fejlődését, gazdaságuk
növekedését, gazdaságuk növekedésének mind nagyobb
igényét a piacokra, nyersanyagokra. Kitér a folyamat
indoklására, amiben bemutatja a civilizációs érveket,
amelyeket a felsőbbrendűség tudata hat át.
Tájékozódás T1 A vizsgázó rögzíti a téma legalább két térbeli elemét, pl. 0-2
térben és időben Afrikát, amely az európai gyarmatosítás és az érdekszférák
elhatárolásának helyszíne, Ázsiát (Távol-Kelet), amely régi
birodalmak helye és az európai hatalmak és Japán behatolási
területe. Tisztában van a legnagyobb európai
gyarmatosítókkal: Nagy-Britannia, Franciaország,
Németország stb..
T2 A vizsgázó rögzíti a gyarmatosítás újabb hullámát a XIX. 0-2
század második felére, és helyesen megad legalább egy
témába vágó eseményt a korszakból. Például a fashodai
incidens (1898), vagy III. Napóleon uralkodása (1852-1870)
stb.
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi 0-2
szaknyelv fogalmakat: nagyhatalom, ipari forradalom, gyarmat, piac,
alkalmazása kapitalizmus, szabadverseny stb..
K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi 0-2
fogalmakat: expanzió, szociáldarwinizmus, bonapartizmus,
centrum, periféria, tőkeexport stb.
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0-2
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
Ismeretszerzés, a F1: Pl.: rögzíti, hogy a III. Napóleon aktív külpolitikát folytat 0-3
források a gyarmatok felé is, és ezzel kapcsolatban lényegi
használata megállapítást tesz (pl. hogy nagyhatalmi kötelességnek
láttatja Észak-Afrika meghódítását, vagy hogy a nagyhatalmi
tervek, így a gyarmatosítás is, III. Napóleon rendszerének
megszilárdítására tettek kísérletet).
F2: Pl.: rögzíti, hogy a szociáldarwinizmus, a civilizátori 0-3
szerep fontos érvként szerepel a brit (de akár más)
gyarmatosítás indokai között, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. hogy ezzel egybefonódott hittérítő
missziók küldése a gyarmatokra, vagy hogy ezt a gyarmati
bennszülött népesség alacsonyabb rendűségével
magyarázták).
F3: Pl. rögzíti, hogy a gyarmatosítás szerepet játszott az üzleti 0-3
életben és a gyarmatosítók gazdaságpolitikájában is, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a
gyarmatokkal való kereskedelem évszázadokig rendkívül
fontos volt, vagy hogy a kialakuló monopóliumoknak piacra
volt szükségük, vagy hogy a gyarmatokra potenciális
nyersanyagforrásként és potenciális késztermékfelvevőként
tekintettek, vagy hogy a gyarmatosítók tőkeexporttal tudták a
gyarmatok gazdaságát, és így sajátjukat is erősíteni).
 F4: pl. rögzíti, hogy a gyarmatosítás indoklásában a 0-3
nagyhatalmi konfliktusok és a nacionalizmus megerősödése is
szerepet játszott és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. hogy ez versenyt indít el a Európa nagyhatalmai
között, vagy hogy a gyarmatszerzés presztízskérdés volt).
Eseményeket E1: Pl.: rögzíti, hogy az Európa nagyhatalmai közé 1871-ben 0-3
alakító tényezők benekerült Németország II. Vilmos uralkodása idején kezdi
feltárása, kritikai meg expanzív külpolitikáját, és megállapítja, hogy a
és megszerezhető területek száma véges, amely összeütközéshez
problémaközpont vezet a nagyhatalmak között.
ú gondolkodás E2: Pl.: rögzíti, hogy a nemzeti gazdaságok erősödése 0-3
Európában a gyarmati versenyfutás gyorsulását eredményezte
és megállapítja, hogy sok esetben a politikai életre, a kormány
sikerességét a választók részben a külpolitikai aktivitáson
mérték le.
E3: Pl. rögzíti, hogy a közlekedés és az információáramlás 0-3
felgyorsult a korszakban, és ezzel kapcsolatban megállapítja,
hogy a második ipari forradalom elérhetőbbé tette a világ
távoli pontjait.
E4: Pl. rögzíti, hogy a gyarmatosítók államok céljai 0-3
gazdaságuk növelése volt, és ezzel kapcsolatban megállapítja,
hogy a gyarmatok nyersanyagszerzési és piacot jelentettek
számukra.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket
alakító tényezők) pontozásánál is.
A feladatban elérhető pontszám 36
Vizsgapontszám 18