1. feladat.

a) 1. Amerikai Egyesült Államok/USA, 2. Nagy-Britannia 3. Németország (Elemenként

1-1 pont)
b) A gyarmatok megszerzésével jutottak tőkéhez / munkaerőhöz / felvevőpiachoz /
nyersanyagokhoz. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) (1 pont)
c) a beáramló brit iparcikkek / a brit gyarmatosítás / a tőkés fejlődés elmaradása (A
helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) (1 pont)
Összesen: 5 pont

2. feladat.

1882 1893 1904

A, D, F E, G B, C, H

Elemenként 0,5-0,5 pont.

a) Nagy-Britannia és Oroszország, 1907 (Elemenként 1-1 pont)
b) keleti kérdés/ az oroszok bevonulása Afganisztánba, mely brit érdekeket sértett/ angol-
japán szövetség és orosz-japán háború (A helyes válasz más megfogalmazásban is
elfogadható.) (1 pont)
c) központi hatalmak (1 pont)
Összesen: 9 pont
3. feladat.
a) Karl Marx/ Friedrich Engels (1 pont)
b) szociáldemokrata/szociáldemokrácia/revizionizmus (1 pont)

Elemenként 1-1 pont.

Összesen 6 pont.
 Szempontok Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a XIX. századi brit gyarmatosítás 0-2
hatásainak bemutatására összpontosít. A válasz a források
felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. feltárja a
brit uralom sajátos koncepcióját: céljait, eszközeit,
módszereit).
Tájékozódás Rögzíti a brit gyarmatosítás főbb irányait, jellemző területeit 0-2
térben és időben (Afrika, Ázsia), tisztában van azzal, hogy a gyarmatosítás
virágkora a XIX. század második felére tehető.
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét 0-2
szaknyelv történelmi fogalmakat: pl. gyarmat, félgyarmat, hittérítés,
alkalmazása elnyomás, ipari forradalom, tőke, tőkeexport,
kizsákmányolás, szipoj, szipojlázadás, szociáldarwinizmus,
nacionalizmus.
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0-2
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
Ismeretszerzés, a F1: Pl.: bemutatja a brit uralom jellegzetességeit, és 0-3
források megállapítja a gyarmatosítás ideológiai hátterét (a
használata felsőbbrendűség gondolata, civilizátori szerepkör, hittérítő
szándék stb.).
F2: Pl.: ismerteti a gyarmati uralom előnyös és hátrányos 0-3
oldalait, és megállapítja jellemző hatásait (modernizációs
törekvések, kizsákmányolás, függés, éhínség).
Eseményeket E1: Pl.: rögzíti, hogy a birodalomban a gyarmatok súlya nem 0-3
alakító tényezők volt azonos (India, afrikai gyarmatok), és megállapítja, hogy a
feltárása, kritikai gyarmatok eltérő szerepet játszottak a brit külpolitikában,
és vagy rögzíti az 1857-es szipojfelkelést Indiában, amely a Brit
problémaközpont Kelet-indiai Társaság gazdasági térnyerése és az indiai
ú gondolkodás lakosság elnyomása és megosztása miatt tört ki, és
megállapítja, hogy a felkelés leverése ellenére Viktória
királynő engedett a kéréseknek, igyekeztek a vallási
megkülönböztetést eltörölni, megnyíltak a hivatalok és pályák
az indiai értelmiség előtt stb.
E2: Pl.: megemlíti, hogy a gyarmatosítás összefüggött az 0-3
európai gazdasági változásokkal, és megállapítja, hogy az
ipari forradalom jelentette a technikai hátteret (pl. vasút,
pénzügyletek).
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket
alakító tényezők) pontozásánál is.
A feladatban elérhető pontszám 20
Vizsgapontszám 10
 Szempontok Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó feltárja a német politika Bismarck alatti és utáni 0-2
időszakának főbb vonásait. Bemutatja a változások okait,
összefüggéseit, elhelyezi Németországot a nagyhatalmak
között, s elemzi a köztük fennálló, később háborúhoz vezető
viszonyt.
Tájékozódás A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0-2
térben és időben elhelyezi. Rögzíti, a Német Császárság 1871-es létrejöttét,
vagy Bismarck kancellárságát 1871 és 1890 között, vagy II.
Vilmos 1888-as trónra lépését stb. A vizsgázó tisztában van a
téma térbeli sajátosságaival, rögzíti Németország geopolitikai
helyzetét, ismeri gyarmati ambícióit (Afrika, Kelet-Ázsia
stb.).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét 0-2
szaknyelv történelmi fogalmakat: pl. nagyhatalom, hatalmi politika,
alkalmazása stabilitás, egyensúly, gyarmatosítás, világpolitika, kettős
szövetség, hármas szövetség, három császár szövetsége,
flottaprogram, pángermanizmus, újrafelosztás, centrum,
periféria stb.)
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0-2
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
Ismeretszerzés, a F1: Pl.: rögzíti, hogy a bismarcki külpolitika alapvető 0-3
források jellemzőit, és feltárja ezen politika motivációit: az európai
használata egyensúly fenntartása, konzervatív hagyományok ápolása,
kétfrontos háború elkerülése, Franciaország diplomáciai
izolációja, gyarmati inaktivitás.
F2: Pl.: rögzíti, hogy II. Vilmos trónra kerülése után 0-3
határozott irányváltásra került sor, és megállapítja, hogy
mindez a nagyhatalmi ambíciók, gyarmatosítás, a gazdasági
potenciál kihasználásával történt, amely illeszkedett a kor
imperialista gondolkodásmódjához.
Eseményeket E1: Pl.: rögzíti, a három császár szövetségének létrejöttét és 0-3
alakító tényezők tagjait, és megállapítja, hogy alapvető célja a francia
feltárása, kritikai revanspolitika megfékezés volt, vagy megállapítja, hogy ez a
és kettős, majd hármas szövetség létrejöttével nem érte el célját,
problémaközpont mivel ezekből Oroszország kimaradt.
ú gondolkodás E2: Pl.: utal arra, hogy az aktív német külpolitika 1890 után 0-3
szövetségek kötésére késztette Oroszországot,
Franciaországot és Nagy-Britanniát, és megállapítja, hogy
ezen hármas antant létrejöttével bezárult a gyűrű
Németország körül/ Németország harapófogóba került.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket
alakító tényezők) pontozásánál is.
A feladatban elérhető pontszám 20
Vizsgapontszám 10