1. A feladat az ipari forradalmak korával kapcsolatos.

Oldd meg a feladatokat a táblázat adatainak és

ismereteid segítségével!
A világ ipari termelésének százalékos megoszlása (1750-1900)
ország/ térség 1750 1800 1860 1900
Nagy-Britannia 1,9 4,3 19,9 18,5
Habsburg Birodalom/ Osztrák-Magyar Monarchia 2,9 3,2 4,2 4,7
Franciaország 4,0 4,2 4,2 6,8
Német területek/ Németország 2,9 3,5 4,9 13,2
Itáliai Államok/ Olaszország 2,4 2,5 2,5 2,5
Oroszország 5,0 5,6 7,0 8,8
Európai többi országa 4,1 4,8 10,5 8,5
Amerikai Egyesült Államok 0,1 0,8 7,3 23,6
Japán 3,7 3,5 2,9 2,4
Kína 32,8 33,3 19,7 6,2
India 24,5 19,7 8,6 1,7
A többi Európán kívüli ország 15,7 14,6 8,3 3,1
a) Nevezd meg azt az országot, amelyikre az állítás vonatkozik! A táblázatban szereplő országok
közül válassz!
1) A munkaerő és a tőke folyamatos beáramlása, valamint a jelentős területi gyarapodás egyaránt
hozzájárultak iparának látványos fejlődéséhez. ..............................................................................................

2) Iparosodásának üteme a második ipari forradalom időszakában lelassult, ezért a századfordulóra

elvesztette vezető szerepét a világ ipari termelésében. ...................................................................................

3) A politikai egység megteremtésével párhuzamosan bekövetkezett ugrásszerű ipari fejlődésének szerepe

volt abban, hogy szembekerült más európai hatalmakkal. ..............................................................................

b) Magyarázd meg röviden, miért vezetett az iparosodás az európai nagyhatalmak gyarmati

konfliktusainak kiéleződéséhez!
..........................................................................................................................................................................
c) Mi volt a fő oka az indiai ipar helyzetében bekövetkezett változásnak?
..........................................................................................................................................................................
2. A feladat az első világháború előtti szövetségi rendszerekkel kapcsolatos. A lentebbi táblázatban
egyezmények évszámai szerepelnek. Írd be a táblázatba a kijelentések/források betűjelét oda, amely
szerződésre az vonatkozik!
1882 1893 1904

A. Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Olasz Királyság között ebben az évben jött létre
katonai és védelmi szövetség.
B. Ebben az évben jött létre az angol-francia egyezmény, amelyben a két hatalom kölcsönösen
elhatárolta érdekszféráit.
 C. Az ekkor létrejött egyezményre használták az „entetne cordiale” kifejezést.
D. „A magas szerződő felek békét és barátságot ígérnek egymásnak, és semmiféle olyan szövetségbe
nem lépnek be, illetve kötelezettséget nem vállalnak, amely államaik egyike ellen irányul.”
E. Ezen egyezmény megkötésével Németország földrajzilag harapófogóba került.
F. Az ekkor létrehozott szövetséget Bismarck tekintélye tartotta egyben.

G. „Ha Franciaországot megtámadja Németország vagy Olaszország Németország által támogatottan,

Oroszország felhasználja egész rendelkezésre álló haderejét arra, hogy megtámadja
Németországot.”
H. Elsődlegesen nem katonai célzatú megállapodás.
Válaszolj a következő kérdésekre:

a) Mely két állam közötti megegyezéssel és mikor lett teljes az ún. hármas antant?

.......................................................................................................................................................

b) Nevezz meg egy korabeli problémás kérdést ezen két állam között!
.......................................................................................................................................................
c) Hogyan nevezzük az antanttal szemben álló szövetségi rendszert az első világháború előtt és alatt?
.......................................................................................................................................................

3. A feladat a 19–20. századi politikai eszmékhez kapcsolódik. Oldd meg a feladatokat a szocializmus
két irányzatához kapcsolódó források és ismereteid segítségével!
A) „A munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása. A
proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden
tőkét […]. Ez eleinte természetesen csak a tulajdonjogba és a polgári termelési viszonyokba való zsarnoki
beavatkozás útján történhet. […] Ha mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal
megszünteti, akkor a termelési viszonyokkal együtt megszünteti az osztályellentéteket, egyáltalában az
osztályoknak a létfeltételét, […]” (Kommunista kiáltvány, 1848)
B) „A demokráciában, a köztársaságban, ahol általános választójog van, az állam a proletariátus számára
nem valami erős, bevehetetlen erődítmény. A proletariátus már megkezdte a behatolást ebbe az
erődítménybe. […] Teljes joggal remélhetjük […], hogy szervezés, nevelés és propaganda útján annyira
teljesen, mélyen és döntően fog behatolni, hogy idővel összpontosított erőfeszítések segítségével a proletár
és szocialista állam lép az oligarchikus és burzsoá állam helyébe. [...] Lehetséges, hogy az új szocialista
államba való belépésünk épp oly észrevétlenül fog végbe menni, mint ahogy a tengerészek áthajózása az
egyik féltekéről a másikra.” (Jaurès francia politikus beszéde, 1903)
a) Nevezd meg az A) jelű forrás egyik szerzőjét! Teljes név!
.......................................................................................................................................................
b) Nevezd meg a szocializmus azon irányzatát, amely a B) jelű forrásban leírt programot képviselte!
.......................................................................................................................................................
Döntsd el, melyik idézett forrásrészletre vonatkoznak az állítások! Írj X jelet a táblázat megfelelő
mezőjébe! Egy sorba csak egy X jelet írj!
Kizárólag az Kizárólag a
Állítások Mindkettő Egyik sem
A) B)
c) A politikai célt forradalommal kell
elérni.
d) Fel kell számolni a szabad verseny
akadályait.
e) A politikai cél az, hogy a
proletariátus megszerezze az
államhatalmat.
f) A munkások a cenzus eltörlésének
köszönhetően jutnak nagyobb
befolyáshoz a politikai életben.