1. A feladat az egységes Németország létrejöttével kapcsolatos.

Oldd meg a feladatokat a források és

ismereteid segítségével!

A) „[A] hadseregben a császáron kívül ott volt főhadvezére […] és 39 más tábornok, 230 törzstiszt, 2600
tiszt. Mindnyájan hadifogságba jutottak. […] A németek hadizsákmányul ejtettek 400 ágyút, […] 10 000
lovat és óriási mennyiségű lőszert, valamint rengeteg mennyiségű élelmiszert.” (Kuné Gyula, emigráns
magyar honvéd visszaemlékezése)

B) „December utolsó napjaiban a német birodalmi gyűlés egy küldöttsége érkezett […], hogy […] a
királynak felajánlják az egységes német birodalom császári koronáját. […] Ezen küldetés eredményeképpen
[…] a király […] német császárrá kikiáltatott.” (Kuné Gyula, emigráns magyar honvéd visszaemlékezése)

C) „Ő Felsége […] elismeri az eddigi Német Szövetség feloszlatását, és hozzájárul Németország új

alakulásához […] [állama] részvétele nélkül.”

a) Tedd időrendbe a forrásokat a bennük leírt események alapján! A legkorábbival kezdd! Írd a források
betűjelét a táblázatba!

b) Nevezd meg az A) és a B) forrásban említett császárokat!

A) forrás: ............................................................... B) forrás: ........................................................................

c) Nevezd meg azokat a területeket, amelyek az A) forrásban említett háború következtében gazdát
cseréltek!

..........................................................................................................................................................................

d) Nevezd meg azt a települést, ahol a B) forrásban említett ünnepélyes esemény zajlott!

................................................................................

e) Ki lett a megalakult Német Császárság első kancellárja?

................................................................................
2. A feladat a második ipari forradalom korával kapcsolatos. Oldd meg a feladatokat a források és
ismereteid segítségével!
a) Melyik két állítás igaz a B) betűjelű karikatúrára? Karikázd be a helyes állítások sorszámát!
1. Utal a fegyverkezési versenyre.
2. Hangsúlyozza az európai államok erőfölényét.
3. Utal az Egyesült Államok és a nyugat-európai államok szövetségére.
4. Megjelennek rajta a modern ipar vívmányai.

b) Melyik két állítás igaz az A) és C) betűjelű karikatúrára is? Karikázd be a helyes állítások
sorszámát!
1. Utal a nagyhatalmak közötti versengésre.
2. Utal arra, hogy az Európán kívüli hatalmak ekkor még mind fejletlenebbek voltak az európai hatalmaknál.
3. Utal arra, hogy a nagyhatalmak gazdasági befolyásuk kiterjesztésére törekedtek.
4. Utal Nagy-Britannia és Franciaország szövetségére.

c) Melyik hatalomra vonatkozik a leírás? Írd a hatalom nevét a leírás utáni pontozott vonalra! A
karikatúrákon szereplő hatalmak közül válassz!
1. Gyors gazdasági fejlődését elsődlegesen területének és lakosságának nagyarányú növekedése biztosította
a 19. század folyamán. Kevés gyarmattal rendelkezett, de több más országban is jelentős pénzügyi befolyást
szerzett, amire az egyik karikatúra is utal.
……………………………………………………
2. Gazdasági fejlődésében jelentős szerepet játszottak gyarmatai. Az A) betűjelű karikatúra utal arra, hogy
Európán kívüli kereskedelmi befolyását féltékenyen őrizte, ami egy másik európai hatalommal való
viszonyának megromlásához vezetett.
……………………………………………………
3. A 19. század utolsó harmadában lezajlott gazdasági modernizációnak köszönhetően vált jelentős
hatalommá. A 20. század elején legyőzte Oroszországot erős flottájának köszönhetően, amelyre az egyik
karikatúra is utal.
……………………………………………………
4. Gazdasági fejlődését főként bőséges nyersanyagforrásai, képzett és növekvő népessége, ipari találmányai
biztosították. Jelentős erőforrásokat fordított katonai erejének növelésére, amelyre két karikatúrán is utal
uralkodójának öltözete.
……………………………………………………
3. A feladat a második ipari forradalommal kapcsolatos. Döntsd el a források és ismereteid alapján,
hogy a megállapítások a második ipari forradalom okaira vagy következményeire vonatkoznak! Írj X
jelet a táblázat megfelelő oszlopába!
Kronológia:

Megállapítás Ok Következmény
a) A második ipari forradalom által előidézett egyenlőtlen
gazdasági fejlődés kiélezte a nagyhatalmak közötti
ellentéteket.

b) Európa gazdag szén- és vasércbányáinak is

köszönhetően az acélgyártás és a közlekedés
ugrásszerűen fejlődött.

c) A hitelszervezetek fejlődése, az ipari és a banktőke

összeolvadása létrejötte nélkül nem bontakozott volna ki
a második ipari forradalom.

d) A tudomány nagyarányú fejlődése is szerepet játszott a

második ipari forradalom kibontakozásában.

e) Az elektromosság forradalmasította a közvilágítást.

f) Angliában az ipari forradalom hatására a

mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem
jelentősen visszaesett.
4. A feladat az első világháború előzményeihez kapcsolódik. A források és ismereteid segítségével
válaszolj a kérdésekre!
A) „II. cikkely Abban az esetben, ha Olaszországot közvetlen provokáció nélkül Franciaország bárminő
okból megtámadná, a két másik szerződő fél köteles a megtámadott felet minden erejével segíteni és
támogatni. Ugyanez a kötelezettség hárul Olaszországra, ha Franciaország Németországot közvetlen
provokáció nélkül megtámadná.” (Szerződés)
1. Melyik szövetség létrejöttéről szól a forrás?
Szövetség/Esemény: .....................................................................................................................
Évszám: ............................................................
B) „A lényeges kérdéseket illetően megszűntek a viták Anglia és Franciaország között a Felső-Nílus
völgyével kapcsolatban, egy Londonban 1899. március 21-én lord Salisbury és M. Cambon által aláírt
megegyezés szerint. A nyilatkozat, amely kölcsönösen megszabja a két hatalom hatás-körét […]
Franciaország és Anglia megegyeztek, a többiek véleményét pedig nem kérték ki: így azt lehet állítani, hogy
az egész világ általában elfogadta a Nyilatkozatot.” (Részlet Winston S. Churchill: A folyami háború c.
könyvéből)
2. Nevezd meg a diplomáciai következményét a szövegben leírt nyilatkozatnak!
Esemény: ......................................................................................................................................
Évszám: ............................................................
C) „A Közel-Kelet tekintetében alapja az lehet, hogy Oroszország tartózkodna minden törekvéstől, amely az
egyiptomi status quo megváltoztatását célozza, minekünk (pedig) el kell ismernünk, hogy annak az
Oroszország által történelminek tekintett küldetésnek a beteljesítése a Balkánon nem sért létfontosságú brit
érdekeket, valamint az ázsiai Törökországban tartózkodnunk kell a német expanziós tervek támogatásától.
[…] Perzsiára és Közép-Ázsiára vonatkozólag együttműködést ajánlhatnánk Oroszországnak […]” (A brit
külügyminisztérium emlékirata, National Review, 1901)
3. Milyen diplomáciai következménye lett a szövegben leírt nyilatkozatnak?
Esemény: ......................................................................................................................................
Évszám: ...........................................................
D) Abban az esetben, ha a hármas szövetség vagy az azt alkotó hatalmak valamelyike haderejét mozgósítja,
[a nevezett két ország] az erről az eseményről kapott hírt követőleg és anélkül, hogy előzetes tanácskozásra
szükség volna, haladéktalanul és egyidejűleg mozgósítja egész rendelkezésre álló haderejét, és minél
közelebb tolja azokat határaihoz. (1893)
4. Nevezd meg, melyik két állam szövetségéről szól a forrás!
.......................................................................................................................................................
5. Melyik nagyhatalommal szemben jött létre ez a szövetség?
.......................................................................................................................................................
5. Az alábbi szöveg a szocialista mozgalmak történetéhez kötődik. A forrás és ismereteid alapján
válaszolj a kérdésekre!
„Még 1866-ban, amikor Marx Kapitál-ját befejezte, sem volt a munkások szabad választójoga sehol valóban
biztosítva és ahol formálisan meg is volt, gyakorlása a legnagyobb nehézségekkel járt. És ezért kellett
Marxnak és barátainak azt hinniök, hogy a politikai hatalmat a már tűrhetetlenné vált viszonyok között élő
munkások szervezetei csakis a szó régi értelmében vett forradalom útján szerezhetik meg.
Kimutattam már, mennyire megváltozott idő közben a fejlődés menete és mennyire kénytelen volt a
törvényhozás új utakra lépni. Egészen más közélet fejlődött ki. A parlamentek s a helyi képviseletek vagy
demokratikusak vagy a demokratizálódás útján haladnak. Es ezzel a mozgalom formájának és a munka
sorrendiének is meg kellett változnia.” (Eduard Bernstein: Ami a marxizmusban maradandó. Előadta a
szerző a Galilei Kör 1914. március 15-én tartott felolvasó-ülésén.)
1) Mely korábbi művében fejtette ki Marx forradalmi elméletét A tőkén (Das Kapital) kívül?
.......................................................................................................................................................
2) Miként definiálta Marx az emberiség történetét?
.......................................................................................................................................................
3) Mely ponton kritizálta Bernstein e marxi elméletet, s mit javasol helyette?
.......................................................................................................................................................
4) Nevezz meg két olyan indokot, amely kapcsán Bernstein a marxi tanok felülvizsgálatát szorgalmazza!
.......................................................................................................................................................
5) Hogy nevezték Bernstein marxizmussal kapcsolatos álláspontját?
.......................................................................................................................................................
6) Miként befolyásolta Bernstein nézete a nyugat-európai szocialista pártok alakulását/szerveződését?
.......................................................................................................................................................