1. feladat: A német nagyhatalom.

A. a német egység létrejöttét/a német nagyhatalom megalakulását

B. a) dicsőnek/felemelőnek
b) erőszakosnak/ráerőltetettnek/katonai erővel kikényszerítettnek
C. Otto von Bismarck/ I. Vilmos
D. 1871. (január 18.), Versailles
2. feladat: Az olasz egység.
a)
B C E D A
b) franciák császár: III. Napóleon
Ausztria császára: Ferenc József
Szardínia királya: II. Viktor Emánuel
c) szárd-francia-osztrák háború, 1859, melyet a szárd-francia seregek nyertek
d) Magenta/Solferino, 1859, a háborút a zürichi béke zárta
e) nem, Velence és környéke ekkor még osztrák kézen maradt
f) 1866-ban, a porosz-osztrák háború következtében kapja meg az Olasz Királyság
Velencét a Monarchiától
g) Franciaország Savoyát és Nizzát szerezte meg, Piemont pedig Lombardiát
h) Giuseppe Garibaldi
i) Camillo Cavour
j) krími háború (1853-56)
3. feladat: A második ipari forradalom találmányai.
a) közlekedés felgyorsulása/autógyártás
b) kommunikáció gyorsítása
c) meggyorsítja/hatékonyabbá teszi az acéltermelést
d) megnöveli az izzók élettartamát/elterjedésével megindul a villanyvilágítás
4. feladat: A második ipari forradalom.
a) igaz
b) hamis
c) igaz
d) hamis
e) hamis
f) hamis
5. feladat: A második ipari forradalom következményei.
a) monopóliumok/monopolkapitalizmus
b) tröszt, szindikátus, konszern, kartell (ezek közül bármely kettő helyes)
c) a termelés egyes fázisaihoz köthető iparágak egy kézben való összepontosítása/ az
ilyen típusú vállaltok több iparágban is egyeduralkodóvá váltak
d) szabadverseny
e) a monopóliumok tulajdonosai gazdagságuk révén politikai befolyásra is szert tettek
f) finánctőke
6. feladat: Az amerikai polgárháború.

a) Demokrata Párt és Republikánus Párt

b) Unió: Abraham Lincoln
Konföderáció: Jefferson Davis
c) pl. Gettysburg, 1863
d) Appomattox, 1865
e) abolicionizmus
Missouri-kompromisszum
Monroe-elv
Ku-Klux-Klan
7. feladat: A XIX. századi városiasodás.
London: 1, 4, 5, 7, 8
Párizs: 2, 3, 6
8. feladat: Gyarmatok és gyarmattartók.
a) gyarmatosítás/hajsza a gyarmatokért/ a világ felosztása
b) Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Osztrák-Magyar
Monarchia
c) nem egyformán vették ki a részüket a gyarmatosításból/ gyarmataik nagysága
d) Afrika
e) Nagy-Britannia
f) India, nagysága, lélekszáma és a vele folytatott kereskedelem miatt
g) a már a 17. században jelen voltak az angolok Indiában, de legnagyobb térnyerésük a
XIX. század elején volt; kihasználták az indiai lakosság kulturális és vallási
különbségeit, valamint kereskedelmi előnyökkel és katonai erővel
 h) Az indiai kézműipar az angol termékek beözönlése miatt összeomlott, a tömeges
gyapottermesztés miatt az alapvető élelmiszerek hiányoztak Indiában, melynek
következményei az éhínségek és milliók halála volt. Az indiaiakat kizárták az ország
irányításából. Ez vezetett 1857-ben az ún. szopojfelkeléshez, melyet az angolok
levertek, de Viktória királynő a továbbiakban konszolidálni igyekezett Nagy-Britannia
helyzetét Indiában. A mélyszegénység az országban ennek ellenére nem szűnt meg.

Nagy-Britannia Oroszország

Olaszország

9. feladat: A szövetségi rendszerek.

a) szívélyes megállapodás
b) első világháború
c) központi hatalmak
d) például a három császár szövetsége (1873)
10. feladat: A munkásság helyzete.
a) XIII. Leó pápa, 1891-ben
b) keresztényszocializmus
c) hamis
igaz
igaz
hamis
hamis
11. feladat: Gondolkodók, politikus, államférfiak a hosszú XIX. században.
a) Viktória angol királynő
b) Friedrich Nietzsche
c) Otto von Bismarck
d) III. Napóleon
e) Eduard Bernstein
f) Vlagyimir Iljics Lenin
g) Abraham Lincoln
h) Coubertin báró
i) Friedrich Nietzsche
 Szempontok Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó az északi győzelem okainak bemutatására 0-2
összpontosít, a válasz a források felhasználásával lényegi
összefüggésekre utal. A vizsgázó bemutatja észak
győzelmének meghatározó körülményeit.
Tájékozódás A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0-2
térben és időben elhelyezi. Rögzíti, hogy a polgárháború az Egyesült Államok
területén zajlott, és megemlíti időbeli vonatkozásait (1861-
1865).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét 0-2
szaknyelv történelmi fogalmakat: pl. egység, háború, rabszolga,
alkalmazása kormány, elnök, polgárháború, telepítési törvény, rabszolga-
felszabadítás, ipari forradalom, ültetvény.
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0-2
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
Ismeretszerzés, a F1: Pl.: vázolja Észak és Dél erőviszonyait, és megállapítja, 0-3
források hogy az északi államok létszámbeli és gazdasági fölénye
használata nyilvánvaló volt.
F2: Pl.: rögzíti, hogy a polgárháború során felszabadították a 0-3
rabszolgákat vagy rögzíti, hogy a telepítési törvény kedvező
megélhetési lehetőségeket teremtett, és megállapítja, hogy
mindezek a tényezők hozzájárultak Észak győzelméhez.
Eseményeket E1: Pl.: rögzíti, hogy a polgárháború lezárultával az északi 0-3
alakító tényezők modell alapján létrejött a belső egység az Egyesült
feltárása, kritikai Államokban, és megállapítja, hogy ez segítette az USA
és gazdasági erősödését vagy utal a második ipari forradalom
problémaközpont szerepére e folyamatban.
ú gondolkodás E2: Pl.: rögzíti, hogy az északiak győzelme után a belső 0-3
ellentmondások és feszültségek nem szűntek meg, és
megállapítja, hogy az egység ellenére tovább éltek a déli
államok faji előítéletei.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket
alakító tényezők) pontozásánál is.
A feladatban elérhető pontszám 20
Vizsgapontszám 10
 Szempontok Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó válaszában a gyarmatbirodalmak kialakulását 0-2
mutatja be, feltárja az abban részt vevő államok indítékait.
Bemutatja az európai államok gyors fejlődését, gazdaságuk
növekedését, gazdaságuk növekedésének mind nagyobb
igényét a piacokra, nyersanyagokra. Kitér a folyamat
indoklására, amiben bemutatja a civilizációs érveket,
amelyeket a felsőbbrendűség tudata hat át.
Tájékozódás T1 A vizsgázó rögzíti a téma legalább két térbeli elemét, pl. 0-2
térben és időben Afrikát, amely az európai gyarmatosítás és az érdekszférák
elhatárolásának helyszíne, Ázsiát (Távol-Kelet), amely régi
birodalmak helye és az európai hatalmak és Japán behatolási
területe. Tisztában van a legnagyobb európai
gyarmatosítókkal: Nagy-Britannia, Franciaország,
Németország stb..
T2 A vizsgázó rögzíti a gyarmatosítás újabb hullámát a XIX. 0-2
század második felére, és helyesen megad legalább egy
témába vágó eseményt a korszakból. Például a fashodai
incidens (1898), vagy III. Napóleon uralkodása (1852-1870)
stb.
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi 0-2
szaknyelv fogalmakat: nagyhatalom, ipari forradalom, gyarmat, piac,
alkalmazása kapitalizmus, szabadverseny stb..
K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi 0-2
fogalmakat: expanzió, szociáldarwinizmus, bonapartizmus,
centrum, periféria, tőkeexport stb.
A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0-2
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
Ismeretszerzés, a F1: Pl.: rögzíti, hogy a III. Napóleon aktív külpolitikát folytat 0-3
források a gyarmatok felé is, és ezzel kapcsolatban lényegi
használata megállapítást tesz (pl. hogy nagyhatalmi kötelességnek
láttatja Észak-Afrika meghódítását, vagy hogy a nagyhatalmi
tervek, így a gyarmatosítás is, III. Napóleon rendszerének
megszilárdítására tettek kísérletet).
F2: Pl.: rögzíti, hogy a szociáldarwinizmus, a civilizátori 0-3
szerep fontos érvként szerepel a brit (de akár más)
gyarmatosítás indokai között, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. hogy ezzel egybefonódott hittérítő
missziók küldése a gyarmatokra, vagy hogy ezt a gyarmati
bennszülött népesség alacsonyabb rendűségével
magyarázták).
F3: Pl. rögzíti, hogy a gyarmatosítás szerepet játszott az üzleti 0-3
életben és a gyarmatosítók gazdaságpolitikájában is, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a
gyarmatokkal való kereskedelem évszázadokig rendkívül
fontos volt, vagy hogy a kialakuló monopóliumoknak piacra
volt szükségük, vagy hogy a gyarmatokra potenciális
nyersanyagforrásként és potenciális késztermékfelvevőként
tekintettek, vagy hogy a gyarmatosítók tőkeexporttal tudták a
gyarmatok gazdaságát, és így sajátjukat is erősíteni).
 F4: pl. rögzíti, hogy a gyarmatosítás indoklásában a 0-3
nagyhatalmi konfliktusok és a nacionalizmus megerősödése is
szerepet játszott és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. hogy ez versenyt indít el a Európa nagyhatalmai
között, vagy hogy a gyarmatszerzés presztízskérdés volt).
Eseményeket E1: Pl.: rögzíti, hogy az Európa nagyhatalmai közé 1871-ben 0-3
alakító tényezők benekerült Németország II. Vilmos uralkodása idején kezdi
feltárása, kritikai meg expanzív külpolitikáját, és megállapítja, hogy a
és megszerezhető területek száma véges, amely összeütközéshez
problémaközpont vezet a nagyhatalmak között.
ú gondolkodás E2: Pl.: rögzíti, hogy a nemzeti gazdaságok erősödése 0-3
Európában a gyarmati versenyfutás gyorsulását eredményezte
és megállapítja, hogy sok esetben a politikai életre, a kormány
sikerességét a választók részben a külpolitikai aktivitáson
mérték le.
E3: Pl. rögzíti, hogy a közlekedés és az információáramlás 0-3
felgyorsult a korszakban, és ezzel kapcsolatban megállapítja,
hogy a második ipari forradalom elérhetőbbé tette a világ
távoli pontjait.
E4: Pl. rögzíti, hogy a gyarmatosítók államok céljai 0-3
gazdaságuk növelése volt, és ezzel kapcsolatban megállapítja,
hogy a gyarmatok nyersanyagszerzési és piacot jelentettek
számukra.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket
alakító tényezők) pontozásánál is.
A feladatban elérhető pontszám 36
Vizsgapontszám 18