SZÖVEGÉRTÉS 4.

osztály

Benedek Elek: A Mohos tulkai

Sűrű erdő borította hajdan a Mohos-hegyet Gömörben. Hanem egyszer

arra vetődött egy szegény ember,akinek egy fejsze volt minden
gazdagsága, s addig vágta, irtotta az erdőt, mígnem a Mohos-
hegymegkopaszodott. Csak itt-ott hagyott egy-egy fát, bokrot, hogy ha
kifárad a munkában, legyen, aminek
árnyékában megpihenjen. A vidékbeli emberek csóválgatták a fejüket:
ugyan mit akarhat az a szegény ember?
Az pedig nem szólt, csak mosolygott magában, s felszántott egy jó darab
helyet a Mohos lankásán. A felszántott helyet bevette piros szemű
búzával, s esztendőre olyan szép vetése volt, hogy csudájára jártak.
- Lám-lám, ki hitte volna! – mondogatták az emberek.
A szegény ember minden esztendővel nagyobb-nagyobb darabot szántott
föl, s egyszerre csak nem volt szántatlan hely a Mohos tetején, oldalán:
búzavetés hullámzott a tetőn, szőlőt mosolygott a napos oldalán.
Közben a szegény ember megházasodott, s Isten megáldotta sok
gyermekkel. De a szegény ember nem búsult azon, hogy mit adjon a
gyermekeinek: az asztalfiából a kenyér soha ki nem fogyott. Ahogy
szaporodtak a gyermekek, úgy szaporodott a gazdasága. Számát
sem tudta ökrének, lovának, juhának.
És nőttek, nevelkedtek sorban a legények, leányok: azok
megházasodtak, ezek férjhez mentek, de egy sem hagyta el az apai
házat. Ahányan voltak, mind egy kézre dolgoztak, s így sokkal
többre mentek.
-- Lássátok – mondotta az öreg -, ha én behunyom a szememet, akkor is
maradjatok együtt, a birtokot el ne osszátok! Sokan vagytok, egyre kicsi
esnék, de ha együtt maradtok, egymást támogatjátok, soha ki nem fogy
a kenyér az asztalfiából!
Nem is merték emlegetni az osztozkodást az öreg életében, de amint a
szemét behunyta, ez is, az is mondogatni kezdte: mégiscsak jobb lesz,
ha megosztozunk. Ki-ki magának, mind a lúd…
Na, abban mind meg is egyeztek, hogy osszák el a birtokot. A
földet, pénzt, a lábasjószágot s mindent.
De mintha Isten sem akarta volna, hogy megosztozkodjanak, százszor is
elszakadt a mérőlánc, amint húzták keresztül-kasul a szántóföldeken. S
amikor nagy üggyel-bajjal megcsinálták az osztást, egy sem volt azzal
elégedett. Az egyik többet kapott, de rosszabbat. A másik jobbat, de
kevesebbet, de volt olyan is, aki amiatt békétlenkedett, hogy
kevesebbet kapott s rosszabbat is.
Aztán a lábasjószágokra került a sor. De még csak itt gyűlt meg a bajuk
igazán! Mert ment, ahogy ment az osztás addig, amíg egyforma számmal
jutott valamennyire ökör, ló, tehén, tulok, juh, de megmaradt hat pár
tulok, a legszebb, s mert tizenketten voltak osztozó testvérek, egyre csak
egy jutott, párja nélkül.
 Az ám, de mind párosával szerette volna! No,
mit csináljanak, hogy tegyenek igazságot?
Azt határozták, hogy kieresztik a pajtából a hat pár tulkot, hadd
menjenek szabadon, s amelyiknek a földjén megállapodnak, legyen azé.
Kieresztik a tulkokat, s ím egy szempillantásra úgy eltűnnek a hegy
tetején, hogy csak csengőjük szava hallatszott, az is alig. Hej, vajon
hol állapodnak meg!
Mind abban reménykedett, hogy az övén. Nosza, szaladtak a tetőre,
hadd lássák a tulkokat. Az ám, nem látták sehol. Mennek erre, mennek
arra, keresik mindenfelé, s hát egyszer csak megállanak mind, mintha
földbe gyökerezett volna a lábuk. Ott, ahol legkeményebb volt a föld,
íme, most süppedős semlyék, halál fia, aki rálép. És kihallik a földnek
gyomrából a tulkok szomorú bőgése…
- Ó, drága szép tulkaim! – kiáltották fel a testvérek egyszerre, s sírva
borultak egymás nyakába.
- Istennek ujja ez – mondta a legöregebb testvér. – Nem hallgattunk
édesapánk szavára, íme, az Isten megmutatta, hogy mit tegyünk.
Visszamentek mind az apai házba, s többet egy sem gondolt az
osztozkodásra: együtt életek, együtt dolgoztak.
Hanem a süppedős semlyék megmaradt a Mohos tetején, s
éjjelenként mintha hallanék a tulkok bőgése.
- Halljátok – mondják ilyenkor a környékbeli népek -, bőgnek a Mohos
tulkai. Bizonyosan osztozkodnak valahol.

FELADATOK

1. Sorold fel a
szereplőket!_______________________________________

2. Nevezd meg a történet

helyszínét!_______________________________

3. Milyennek ismerted meg a szereplőket? Jellemezd 2-

2 tulajdonsággal!

apa:
___________________________________________________________

gyerek:
___________________________________________________________

4. Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

Mi volt a szegény ember gazdagsága?

a) pénze b) háza c) fejszéje
Mivel vetette be a hegy oldalát? a) szőlővel b) búzával

c) kukoricávalHány gyermeke volt a szegény embernek?

a)3 b) 7 c) 12

Mivel gyűlt meg a bajuk a gyerekeknek az osztozkodásnál?

a) pénzzel b) földdel c) lábasjószággal

5. Válaszolj röviden!

Miért hagyott meg a szegény ember egy-egy fát, bokrot?

Milyen állatok voltak a lábasjószágok? Sorold fel!

___________________________________________________________

Hány tulok volt, amin osztozkodni akartak?

___________________________________________________________

Mi történt a tulkokkal?

___________________________________________________________

6. Húzd alá a szövegben az alábbi jelöléseknek megfelelően:

Mit mondott az apa a gyermekeinek, mielőtt meghalt volna? (egyenes

vonallal)

Hogyan döntötték el, kié legyen a maradék tulok? (hullámvonallal)

Milyen lett a Mohos-hegy a szegény ember segítségével? (szaggatott

vonallal)

7. Ki mondta? Írd a mondatok mellé!

- Lám-lám, ki hitte volna!

______________________________________

--… a birtokot el ne osszátok!____________________________________

- Ó, drága szép tulkaim! ______________________

8.Mi történet műfaja? Keretezd be!

verses mese mese monda

9.Igazak vagy hamisak a következő állítások? I vagy H?

__ A gazdag embernek a fejsze volt az egyetlen

gazdagsága __ Tizenkét pár tulkon nem tudtak osztozkodni.

__ Süppedős semlyékben tűntek el a tulok

_ A szegény embert kinevették a vidéki emberek.

__ Az osztozkodás jó hatással volt a családi életre.