JACK KORNFIELD A bdles sziv Buddhista tanitasok pszicholégiai megkézelitésben a nyugati vild4g szamara URSUS@RLIBRISvA bles szivbenJack Kornfield legcsoddlatosabb oldalat mutatja meg, és lattaté er6vel tant. Ramutat, hogy az ember hogyan élheti az éle- tét megértéssel, éberen, egyiittérzéssel, szeret6 kedvességgel és a szabaduls legbels6 lényegét atlaté bilcsességgel.” —Jon Kabat-Zinn, a Barhoud mész, ott vagy és Az éber figyelemrél ~ Grok kezd6knek (Ursus Libris, 2008 és 2013) cimti kényvek szerzdje wJack Kornfield elméje kiilénleges. Ezt a természett6l fogva kivancsi, sziiletését6l fogva fényesen ragyog6 elmét a személyes szenvedés és a vilég szenvedése edzette meg ~ és most e mély értelmti, hasznos konyvben ugyanez az elme vezeti végig az olvasét azon a szelle- mi-lelki ton, amely a legtébb nyugati szdmara ismeretlen tajakon visz. A bélcs szfv olyan kényv ~ s6t tébb, mint kényv, inkabb uititars -,amely batorsagot szit benniink, hogy szeret6, nyugodt szivvel néz- ziink szembe mindazzal, amit az élet hoz. A bélcs sziv a modern id6k egyik nagy szellemi tanit6janak dtalakit6 erejti ajandéka.” ~ Alice Walker, a The Color Purple (magyarul Kedves Jdisten cimmel jelent meg, Eur6pa Kiad6, 1987) és a Possessitig the Secret of Joy cima kényvek szerzéje nJack Kornfield béséges élettapasztalatabél meritve mesteri, konnyen érthet6, megindito képet ad az emberi tudatrél és szivr6l. Es tigy ér- zem, e képnek meghékkent6 gy6gyité ereje van.” ~Norman Fischer, a San Francisc6-i Zen Kézpont volt apatja, a Sailing Home: Using the Wisdom of Homer's Odyssey to Navigate Your Spiritual Journey cimi kényv szerzdje Jack Kornfield A bélcs sziv Buddhista tanitdsok pszichologiai megkézelitésben a nyugati vildg szdmara URSUS@® LIBRIS 207A forditas az alabbi kiadas alapjan késziilt: The Wise Heart A Guide to the Universal Teachings of Buddhist Psychology by Jack Kornfield A Bantam Book May 2008 Copyright © 2008 by Jack Kornfield This translation is published by arrangement with Bantam Books, an imprint of Random House, a division of Random House LLC, Hungarian translation © Téth Zsuzsanna 2017 Forditotta; Téth Zsuzsanna Lektordlta: Malik Toth Istvan és Veszprémi Krisztina A boritéterv a Salt Comm mihelyében késziilt. Késziilt az Ursus Libris Kft. gondozasdban 2017-ben. ursuslibris.hu facebook.com/ursus.libris Nyomta: AK Nyomda, Martonvasar ISBN 978 963 9718 94 4 Tartalom Bevezetés I. rész KIK VAGYUNK VALOJABAN? 1, fejezet +Nemesség — Eredendé jos4gunk 2. fejezet Forduljunk a vilag felé kedvességgel — Az egyiittérzés pszichol6giéja.... 3. fejezet Ki néz a tiikérbe? - A tudatossag természete...... 4. fejezet A tudatossdg elszinez6dése.... 5. fejezet Az €n titokzatos illuzidja..... 6. fejezet Az egyetemestél a személyesig = A paradoxon pszichol6gidja.... IL rész EBERSEG (MINDFULNESS): A HATASOS GYOGYSZER 7. fejezet Az éberség felszabadité ereje..... 8. fejezet Az értékes emberi test9. fejezet - Az érzések folyama.. 10. fejezet A torténeteket gyarté tudat.. AL fejezet_-Az 6si tudattalan.... Ill. rész A SZENVEDES OKAINAK ATALAKITASA 12. fejezet Buddhista személyiségtipusok... 13. fejezet A vagy boséggé alakitésa. U4 fejezet A gydldleten tuil, a békés szivhez... 15. fejezet A nemtudastél a bélesességig ~Ebredés az dlombol IV. rész MEGTALALJUK A SZABADSAGOT 16. fejezet_ Szenvedés és elengedés ... a27B 17, fejezet A sziv irdnytije — Szandék és karma.. 200293, 18. fejezet Szent latomas ~Képzelet, ritus és menedék ..., B13 19. fejezet A sziv viselkedéslélektana ~ Buddhista kognitiv tréning... 20. fejezet Az Osszeszedettség és a tudat misztikus dimenziéi. V. rész 5 A BOLCS SZiV MEGTESTESITESE 21. fejezet Az erény,a megtisztulds és a megbocsatds mtivészete... 22. fejezet A bédhiszattva — A vilaggal t6rédiink... 23. fejezet A k6zéptit bolcsessége.... 24. fejezet A felébredett sziv..... Készénetnyilvanitas... A szerz6r61 ..... Ajanlott irodalom..... Fiiggelék... spiritualitasestudomany.blog.hu....Ang Szén Szu Csinek, minden burmai szerzetesnek és szerzetesnonek, é valamennyi gyermekiinknek. Eljenek bales szfuvell wA buddhista tanitasok Osszessége nem vallds, hanem az emberi tudat tudomén ya.” a Dalai Lama Bevezetés Tavaly a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) Thich Nhat Hanh zen mester- rel egyiitt elndkéltem egy konferencian, amelynek témaja az éberség és a pszichoterapia volt. Ahogy ott dlltam a pulpituson és végignéz- tem a csaknem kétezer f6s kézénségen, azon gondolkodtam, hogy mi vonzott ide ennyi embert erre a héaromnapos talalkozéra. Vajon bél- csebben szeretnék kezelni a modern életre annyira jellemzé konfliktu- sokat, stresszt, félelmet és kimeriiltséget? Vajon egy olyan pszicholégi- ai rendszert keresnek, amely egyarant magdban foglalja a spiritudlis dimenziét és a legmagasabb szintfi emberi képességet: a gyégyulas lehet6ségét? Vajon azt remélik, hogy megismernek egyszerti médsze- reket, amelyekkel elcsendesithet6 a tudat és megnyithaté a sziv? Ugy gondoltam, hogy az a legjobb, ha személyes hangvétellel és gyakorlatiasan sz6lok hozzajuk - és ebben a kényvben is igy teszek majd. A konferencia résztvev6i ugyanarra az inspirdcidra és tamoga- tdsra vagytak, mint azok az érdekl6d6k, akik a San Francisco melletti Spirit Rock Meditdciés Kézpontba érkeznek. Akik belépnek a Spirit Rock vilagos meditaciés termébe, nem menekiilnek az élet elé], ha- nem azt keresik, hogyan élhetnének bélcsebben. Mindannyiuknak megvannak a sajat személyes problémdik, és 6szintén keresik a bol- dogsdgot. Gyakran cipelik a folyamatosan habortiz6 és egyre stilyo- sabb természeti problémakkal szembesiilé vilag sorsa felett érzett aggodalom stilyat; azt kérdezik, hogy vajon milyen vilagot hagyunk 6rdkiil gyermekeinknek. Hallottak a meditaciér6l, és abban remény- kednek, hogy megtalaljak azt az Grémét és belsé szabadsdgot, ame-10 A biles sziv lyet a buddhista tanitésok {gérnek, ugyanakkor megtanuljak bél- csebben évni a vilagot. Negyven évvel ezelétt a boldogsagot keresve érkeztem meg az egyik thaiféldi erdei kolostorba. Maginyos, titkeresé fiatalember vol- tam, ésnyomasztottcsaladom fajdalmas torténete. Miuténa Dartmouth Foiskola zsiai tanulmanyok szakén megszereztem a diplomamat, jelentkeztem a Békehadtesthez azzal a kéréssel, hogy buddhista or- szagba kiildjenck. Visszatekintve mar latom, hogy nemcsak a csala- dom okozta fajdalom elé] menekiiltem, hanem a tégabb kultdrankra olyannyira jellemzé6 - és a vietnami habortiban egyértelmien megmu- tatkoz6 — materializmus és szenvedés el61 is. A Mekong melletti tarto- ményokban dolgoztam vidéki egészségiigyi csoportokban. Itt hallot- tam eldszér arrél, hogy egy meditaciés mester, Acsin Cshé! nyugati tanitvanyokat is fogad. Tele voltam elvarasokkal, és reménykedtem, hogy a buddhista tanitasok majd segitenek, s6t, még akar a megvila- gosodashoz is elvezethetnek. Hé6napokon keresztiil ijra meg tjra ella- ‘ogattam Acsén Cshé kolostorba, majd szerzetesi fogadalmat tettem, A kévetkez6 hdrom évben megismertem az éberség, a nagylelktiség, a szeret6 kedvesség és az integrités gyakorlatait, a buddhista gyakorlat legfontosabb elemeit. Igy kezd6datt az tit, amelyet azota is jarok. Ahogy ma a Spirit Rock Kézpontba, annak idején az erdei kolos- torba is csak tigy Szénléttek a latogaték. Acsan Cshé mindennap ott Ultegy tisztas szélén egy padon, és mindegyikiiket lidvézélte, a helyi rizstermeldket és az odaadé zarandokokat, az titkereséket és a ka- tondkat, a fiatalokat, a f6varosb6l érkez6 minisztereket és a nyugati tanitvanyokat egyarant. Mindegyikiik az acsén elé tartaa maga lelki kérdéseit és konfliktusait, szomorusdagait, félelmeit 65 vagyait. Acsin Csha az egyik pillanatban szeretette! érintette meg egy olyan ember arcat, aki kisfidt veszitette el, a kévetkezé6 pillanatban pedig egyiitt nevetett egy csalédott boltossal azon, hogy milyen nagyképtiek tud- nak Jenni az emberek. Reggel az erkdlcsrél tanitott egy tdbbé-kevés- bé korrupt korményhivatalnoknak, délutén pedig a halhatatlan tu- datossdgr6l tartott meditacist egy odaad6 idés szerzetesnének. Meglepé volt az erdteljes bizalo m és biztonsdg légkére, amely még idegenek kézitt is koriilvett benniinket, Mindenkit kérbedlelt A kétetben el6forduld azsiai nevek angol kiadasban Szerepl6 valtozatat lasd a Fiiggelékben, a 467-8. oldalon. (A szerkesz16) Bevezetés 11 iittérzés, amely a mesterbél, valamint a sziiletés és halal, 6rém a naan canbe ‘atjan mindannyiunkat vezet6 tanitésokbél fa- kadt. Amikor egyiitt iiltiink, egyetlen nagy csaldd voltunk — az em- i ja. Sp ceareta és a hozzd hasonlé tébbi Neate mes te egy Se ichologiai rendszert gyakorol, amely a gyogyulas és a megér ea Tepdsibb, legfejlettebb rendszere. Ez a pszichologia cae ee kiilénbséget a vildgi és a spiritudlis gondok kozétt. Acsén Cshé sze- mében a szorongés, a traumdk, a pénziigyi problémak, a fizikai = hézségek, a meditacié kapcsén jelentkez6 problémdk, az erkélesi di- lemmik, a k6z6sség konfliktusai mind-mind a szenvedés formai ues tak, amelyeket a buddhista tanitassal kell orvosolni. Mély eee tapasztalatdra hagyatkozva és a tanitditol elsajatitott tigyes eszi ee haszndlataval képes volt megfelel6en reagdlni az emberi gon os és lehetéségek széles skalajéra. Osszetett meditaciés gyakorl iat gyogyité technikakat, kognitiv és érzelmi gyakorlatokat, konfli ve rendezési eszkézdket egyarant hasznlt, hogy réébressze latogat6i a benniik él6 integritasra, egykedviiségre, hélara és megbocsatésra. Az a bilesesség, amelyet Acsin Cshé gyégyit6ként te tett, 6si frott hagyomany forméjaban is létezik, amely eloszér a Be ha tanitésait régzitette, majd tébb mint szdz generacié egészitette = tovabbi anyagokkal, kommentarokkal és gyakorlatokkal. Ez - ees hagyomény a bilesesség_ hatalmas térhdza, amely nea al ae vizsgalja az emberi tudatot, de a nyugatiak szimara nem kénny efemnett ieee ge, ezt irom, téli vihar ostromolja a Spirit Rock ee a gyen 4ll6 egyszerf kis erdei fahazat, ahol dolgozom. Az =e . mon itt dllnak a buddhizmus szémos nagy térténelmi oe ae fébb szivegei: az Abhidhamma atfogs kézikonyve, a formarél és ar tirességr6] sz616 tanitasokat tartalmazé Sziv eure Se vers szakos ,,hosszu valtozata”, és Longcsenpa tibeti szovege a tu pee sdgrél. Idével megtanultam megbecsiilni ezeket a szévegeket, S most mar tudom, hogy a bélesesség kincsestarai. De az Abhidhamma (szanszkrit nevén Abhidharma) — amelyet a korai therevada hagyo- many mestermfivének és a buddhista pszichologia? mértékad6 2 F 3 eeisiet na 2 126 Atal hasznalt ,buddhista pszichol6gia” kifejezés nem a nyugati v fees tudomanyosan bizonyttottnak tekintett, kutatésok altal ellendr2ott12 Abélcs sziv kompendiumdnak tartanak — az egyik legnehezebben értelmezhetd munka, amit valaha is irtak. Mennyit ért az ember példaul ebbél a bekezdésbél: ,,Az elvalaszthatatlan anyagi jelenségek alkotjak a Hszta: oktadot; ebbél lesz a testi sejtések dodekadja és a kénnytiség triddja. Ezek mint anyagi csoportok a tudatossagbél erednek”? A Szfo sziitra pedig, amelyet az indiai, kinai és japan mahajana budd- hizmus szent sz6vegeként tisztelnek, adott esetben uigy hangozhat, mint valami fantasztikus mitolégia és szinte dekédolhatatlan zen Tejtvények keveréke. Es a legtébb olvasé sz4mara Longcsenpa tani- tdsai a Spontan médon létez6 tires eredeti észlelésr6l éppoly ,,kény- nyen” értelmezheték, mint mondjuk egy életmenté gyégyszer bio- kémiai hatésmechanizmusénak elemzése... __ Amitmindannyian keresiink, az nem mas, mint a szévegek alap- jat képez6 tapasztalat, amely gazdag, mélységes és drémteli médon szabad. Laura, aki azutan érkezik a Spirit Rockba, hogy rakot diag- nosztizaltak nala, és Sharon, a bir6né, aki a megbocsétasrél siecotie tanulni, ugyanazt keresi: azt a megértést, amely értelmet ad e sza- vaknak. De hogy lehet eljutni ehhez a megértéshez? ' Tanitémhoz, Acsin Cshahoz hasonléan én is megprébdlom e szbvegek lényegét tigy atadni, mint €16, kézvetlen, gyakorlatias pszi- cholégiat. Tagja lettem a buddhista 8yakorl6k idésebb riamized dle: nek, amelynek sordban ott van Pema Chédrén, Sharon Salzberg, Jo- seph Goldstein, Thich Nhat Hanh és méasok, akik segitettek aban, hogy a buddhizmus a nyugati vilagban széles kérben elterjedhessen. Ahhoz, hogy ezt ugy tehessiik meg, hogy kézben nem tagadjuk meg 8yokereinket, elsésorban az alaptanitésokra fokuszélui i buddhista bélesesség lényegére, amely minden ee talélhato. Bar ez a szerep eltér az ortodoxabb, tudomanyosabb ite: Kézelitést alkalmazé buddhistaktél, elengedhetetlen ahhoz, ho . buddhista tanitésokat bevezessiik egy uj kulturaba Igy Bakteshel mentes, mindenki sz4mara befogadhaté megkézelitéssel adhattuk at e figyelemre mélt6 tanitasokat. Egyik tanitom, Acsan Buddhadasza is erre buzditott minket: hogy ne osszuk fel a tanitdsokat théravada, megfigyeléseket jel6l, hanem a buddhista gyak peaapasztale Pszichés élményeket (szubjektiv megéléseke) ovarian eae fet mag yardz6 tanitasokat. (A szerkeszi6) “ ne Bevezetés 13 mahdajana vagy vadzsrajana iskolara’, hanem a buddhajanat, vagyis a felébredés alapvet6, é16 elveit tanitsuk. Az alapveté buddhista tanitasokkal parhuzamosan nyugati pszi- cholgiai hagyomanyaink fontos belatdsaibél is meritek. A nyuga- ti pszichologia irant az utan kezdtem érdeklédni, hogy hazatértem Azsiab6l és olyan problémakkal kellett szembesiilném, amelyek a ko- lostorban nem meriiltek fel. Nehézségeim tamadtak a barétnémmel, a csaladommal, a pénzzel, a megélhetésemmel, és egydltalan azzal, hogy fiatalemberként a vilagban éljek. Rajéttem, hogy a cséndes me- ditacié 6nmagdban nem hasznalhaté a problémaim transzformélé- sara. Nem volt révidebb tit vagy szellemi keriiléuit, amellyel megsp\ rolhattam volna a meditécié soran megismert alapelvek integracidja- val és hétkéznapi megvalésitasaval jéré munkat. Buddhista gyakorlatomat kiegészitend6, pszicholégiat kezdtem tanulni az egyetemen, és tébbféle terapids megkézelités - a reichi iranyzat, a pszichoanalizis, a Gestalt-pszichologia, a pszichodrama és a jungidnus pszichologia — elméletével és gyakorlataval ismerked- tem meg. Szerepet vallaltam a keleti és a nyugati pszicholégia k6zét- ti egyre intenzivebb dialégusban, és a Naropa Buddhista Egyetem és az Esalen Intézet korai éveiben innovativan gondolkod6 kollégak- kal dolgoztam egyiitt, tevékenykedtem meditaciés kézpontokban és részt vettem szakmai konferencidkon a vildg minden tajan. Ez a dialégus egyre termékenyebb, egyre kifinomultabb és nyitottabb lett. Ma mar a mentéalis betegségekkel foglalkoz6 minden irdnyzat képvisel6i érdeklédnek a mentélis egészség pozitivabb, szellemibb, eléretekint6bb megkézelitése irant. Azon szakemberek kéziil, akik az egészségbiztositasi és egészségiigyi rendszerbe szoritva dolgoz- nak, sokan kiizdenek az orvosi klinikai megkézelités korlatozottsaga nyoman fellépé problémakkal. Erezhet6 a megkénnyebbiilés, amikor a nemességr6l, az egyiittérzés gyakorlasarél, a szenvedés atalakita- sanak és az élethez ftiz6d6 szent kételékiink megerésitésének nem valldésos médjairél tanitok. A neuropszicholégia terén a kézelmultban bekévetkezett hallat- Jan mértékG ismeretgyarapodas még nyitottabba tette e parbeszédet. Ma mar lehetdségiink nyilik betekinteni az emberi agyba, és ily m6- >A nagy buddhista iranyzatok elnevezése. Théravada: ,,az dregek tanitésa”, BY Yee B mahdjéna: ,nagy szekér”, vadzsrajéna: ,gyémantszekér”. (A fordité)14 Abilcs sziv don tanulmanyozni azokat a kulesfontossagti kérdéseket, amelyeket a Buddha oly sok évsz4zada megvizsgalt. Az idegtudésok figyelemre mélt6 adatokat kézélnek a meditacié haladé gyakorléi kérében vég- zett megfigyelések alapjan. E tanulményok alatémasztj4k az embe- ti lehetdségeknek azt a kifinomult elemzését, amelyet a buddhista pszicholégia is lefr. A buddhista elvek és tanitésok tb évezrednyi Kisérletezésen és megfigyelésen alapulnak, igy j6l illeszkednek a nyugati pszicholégiatudomanyhoz — és mar most is segitenek abban, hogy megértsiik az észlelés, a stressz, a Bydgyulds, az érzelmek, a Tae. miikédését, valamint magat az emberi potencialt és _Tapasztalatb6l tudom, hogy a pszicholégia - legyen akar keleti, akar nyugati — alkalmazdsinak hatasdra nyitottabb, szabadabb le- szek, és kulénds médon sebezhetdbbé valok az élettel szemben. Nem hasznéloma nyugati Pszicholégia szakkifejezéseit, nem beszélek pél- daul 4ttételr6l és katexisr6l', de kerilém a nehezebben értelmezheté keleti szakkifejezéseket is, és inkabb a vagyédasr6l, a sértettségrél, a haragrél, a szeretetr6l, a reményrél, az elutasitastél, az clengedésrél a kézelség érzetérél, sajét magunk elfogadasardl, fiiggetlenségrél és a bels6 szabadségrol ejtek sz6t. A ,megvilagosodas” kifejezés he- lyett - amelyet nagyon sokszor félreértenek — a ,belsé szabadsag” és a vmegszabadulds” kifejezéseket haszndlom, amelyek pontosan kife- jezik a buddhista gyakorlatok soran elérheté felébredéséImények tel- jes spektrumét. Arra szeretném haszndlni az elvonulasok résztvev6i €s a meditaciét gyakorl6k dltal megélt torténeteket és felébredésél- ményeket, hogy segitségiikkel képesek legyiink megbizni a kedves- Segre és a bélcsességre valo mélységes képességiinkben. Szeretném ha felfedeznénk a sziv erejét, amely képes arra, hogy mindent befo- gadjon: szomortsagot, maganyt, szégyent, vagyakozast, megbanast, frusztraci6t, boldogsagot és békét egyarant; és ha meglelnénk azt a mélységes bizalmat, amely tudja: akérhol is vagyunk, akdrmi is tor- ténik veliink, képesek vagyunk arra, hogy szabadok legyiink. Nyugati buddhista tanité vagyok, igy nem iilék ott kint a Ppa- don, mint Acsén Csha, de gyakran talélkozom tanitvanyokkal és —_ a 7 pe (megecslls Pszichoanalitikus fogalom, és azt a folyamatot jeléli, Fae or srat libid6 egy tevékenységre, képzetre vagy tarayra (valamely $6 dologra vagy személyre) irényul. (A szerkeszid) Bevezetés 15 Utkeresékkel. Altaléban azokkal dolgozom egyiitt, akik el6addsokra jarnak vagy elvonuldsra érkeznek, ahol h4rom napon, de akar hérom hénapon keresztiil is meditdlnak. Ezeken az elvonulésokon min- dennap tanitasokat és meditdciés titmutatdst kapnak, részt vesznek csoportos meditaciékon is, és hosszti 6rakon keresztiil a csendben idéznek. A résztvevék minden masnap négyszemkézt beszélhetnek az egyik oktatéval; ezek a beszélgetések vagy interjtik révidek, gy tizendt-husz percesek. Amikor egy résztvevé egy ilyen interjura érkezik, elészér is né- hany pillanatig csendben iiliink egyiitt. Aztan az elvonulassal kap- csolatos tapasztalatairél kérdezem, és arrél, hogyan dolgozik ezek- kel. Innen tud kibontakozni egy mély beszélgetés. Van tigy, hogy egyszertien csak megprébdlom egyiittérzéssel figyelni a gyakorlatat, de van tigy, hogy tanacsot adok. Gyakran el6fordul, hogy vizsgélni kezdjiik a résztvev6 adott pillanatban tapasztalt testi élményeit és tudatéllapotait, ahogy azt a Buddha is sokszor tette azokkal, akik fel- keresték. E kényv olvaséi majd részletesebben is lathatjak, hogy ezt hogyan végzem én, és hogyan végzik mas taniték; ra fognak érezni, hogy ezt a hatalmas, egyiittérz6 pszicholégiat miképpen alkalmaz- hatjuk a sajat életiinkben. A buddhista pszicholégia provokativ, tj gondolatokkal és Iehetdségekkel szolg4l a mentalis egészség kialakitésaval, valamint a pszichés betegségek kezelésével foglalkoz6 szakembereknek egy- arant, és adott esetben megvaltoztathatja vagy teljesen dtalakithatja munkamédszeriiket. Ha az olvasé még nem taldlkozott a buddhista tanitasokkal és a meditaciét is idegennek talalja, ra fog jénni, hogy a meditacié nagyon is természetes. Az els6 lépés az, hogy figyelmiin- ket gondosan, kGriiltekint6n rairanyitjuk valamire. Az is a medita- cids szemlélédés egy formaja, ha ezt a kényvet olvassuk és elgon- dolkodunk rajta. Ha az olvasénak mar van tapasztalata a buddhista gyakorlat terén, akkor sz4ndékaim szerint kihivast fog talalni abban, hogy a felébredés utjénak teljesen uj megkézelitésével és gyakorlasé- val talalkozik majd. E parbeszéd kapcsan szeretném kiemelni azt a gondolatot, ame- lyet a Dalai Lama tébb alkalommal megfogalmazott: ,,A buddhista tanitésok ésszessége nem valldés, hanem az emberi tudat tudomé- nya.” Ezzel nem tagadjuk azt, hogy a buddhizmus vallasi funkciékat16 Abilcs sziv is betdlt a vilagon sokak sz4mara, és — a legtébb vallashoz hasonlé- an - 6ndtad6 gyakorlatok, k6zbsségi ritusok és szakrélis térténetek gazdag hagyoményaval rendelkezik. De a buddhizmusnak nem ez a kiindulési pontja, és a lényege sem ez. A Buddha emberi lény volt, nem pedig isten, és kévetéit szisztematikusan kikisérletezett tani- tasokkal és gyakorlatokkal, a szenvedés Iegértését és elengedését szolgal6 forradalmi médszerrel ismertette meg. Sajat tapasztalataira tamaszkodva felfedezett egy szisztematikus és figyelemre mélto ta- nitdsi rendszert, amellyel elérheté a boldogsag és megvalds{thaték az emberi fejl6dés legmagasabb fokai. Manapség a legtébb nyuga- ti érdekl6dé figyelmét éppen ez a gyakorlati vt és a megszabadulds kelti fel. Az itt bemutatott tanitdsok sok esetben hatdrozottan ellentmon- danak a nyugati Pszicholégiai rendszereknek és a nyugati kulttrdra jellemz6 materializmusnak, cinizmusnak és kétségbeesésnek — ez a kotet az elejétél a végéig a pszichologia és az emberi élet radika- lis, pozitiv megkézelitését vazolja fel. Az I. résza nemességgel és az egyiittérzéssel foglalkozik, és kifejti a mentélis egészség és a tuda- toss4g buddhista koncepcidjat. A II. rész az éberséggyakorlatokkal elérhet6 gy6gyulas és felébredés kérdését targyalja részletesen. A IL rész téméja az egészségtelen érzelmek transzformacidja. A IV. rész felvazolja a buddhista pszicholégiai eszkdzék széles ta rhazat, az 6sz- szeszedettség és a vizualizacié erejét6l kezdve a kifinomult kogni- Hy és dtalakité erejd tarsadalmi gyakorlatokig. Az V. rész.a felédés lehet6 legmagasabb fokat, a legnagyobb mértékii tudati jéllétet és a megszabadulést vizsgalja. A legtébb fejezet végén konkrét buddhista gyakorlatokat irok le, amelyeket az olvasé kiprébalhat. E gyakorlatokat tekintse kisér- leteknek, amelyeket nyitott tudattal végez. Ha az olvas6nak nincs ideje arra, hogy valamennyi gyakorlatot elvégezze, hagyatkozzon az intuicidjara, és kezdje azokkal, amelyekr6l tgy érzi, a leginkabb a Javat szolgaljak. Ha huzamosabb ideig végzi e gyakorlatokat, akkor azt tapasztalja majd, hogy dtalakul az, ahogy a vilagot létja és ahogy a vildgban létezik. A modern pszicholégia surgeté feladata, hogy megismerje és el6moz- ditsa az emberi fejlodés Jegmagasabb szintii lehetéségeit. Vildgunk- Bevezetés 17 ban az egyéni és a kollektiv szenvedés és boldogsag a tudatossagtol fiigg. Meg kell talénunk a médjat anak, hogy bélesebben éljtik éle- tiinket, és a j6 hir az, hogy ez nagyon is lehetséges. Ebben a konyv- ben a buddhizmus jévébemutaté és egyetemes perspektivait ismer- tetem meg az olvas6val, amelyek célja az emberi sziv meggyégyitasa, az emberi tudat felszabaditasa, és minden lény javanak szolgalata.I. rész KIK VAGYUNK VALOJABAN?1. fejezet Nemesség Eredendé jésdgunk a O, nemes szilletésit! Ne feledd ragyogo igaz természeted, a tudat leglényegét! Bizz benne, térj vissza hozzd! Ez az otthonod.” Tibeti halottaskényv Es aztén mintha hirtelen megléttam volna sztvitk titkos szépségét, szfviik legmélyét, ahovd sem a btin, sem a vagy, sem az ontudat nem hatol el — ldttam valdsiguk lényegét, azt a személyt, amelyet az isteni lat mindannyiukban. Barcsak mindegyikiik olyannak ldtnd magat, amilyen valdjaban! Barcsak mindig ilyennek latndk magukat! Nem lenne tobb haborii, gyiilélkédés, kegyetlenkedés, mohdsag. |... hiszem, akkor az okozna gondot, hogy egymst kezdenék imadni.” Thomas Merton Thaifold 6si f6varosat6l, Szukhothait6l északra egy nagy templom- ban allt valaha a Buddha‘ hatalmas, 6si agyagszobra. Nem mondha- t6, hogy a thai buddhista miivészet legszebb vagy legkifinomultabb alkotdsa lett volna, de étszdz éven keresztiil 6rizték és gondoztk, 5 Mivel a ,Buddha” (jelentése: a ,megviligosodott”) nem személynéy, elétte hatérozott nével6 haszndlatos. Ha Sakjamunirél (a torténelmi Buddhérél) van 826, akkor nagybettivel frand6, de ha mas megvilégosodott személyre utal, akkor kisbettivel. (A fordité)22 Abies sziv és mar csak a kora miatt is tisztelték. Pusztito viharok, kormanyok, peas Seregek jéttek-mentek, de a Buddha-szobor rendiiletleniil allt. Egy idé utan a templom szerzetesei észrevették, hogy a szobron tepedés tamadt, és ugy latték, hogy hamarosan javitdsra és festésre lesz sziiksége. Egy kiiléndsen forré és hosszui nyar utan az egyik re- pedés annyira kitagult, hogy egy kivancsi szerzetes zseblampaval a kezében bele tudott nézni, és nagy meglepetésére aranyat latott meg- csillanni a hasadékban. Az egyszerti, régi szoborban a templom lakéi egy aranyszobrot taldltak, amely az egyik legnagyobb és legszebb délkelet-azsiai Buddha-képmasnak bizonyult. Ma mr Thaiféld min- den szegletéb6l érkeznek a zarandokok, hogy lathassak az djonnan felfedezett szobrot. A szerzetesek tigy vélik, hogy a ragyog6 alkotast annak idején azért fedték be gipsszel és agyaggal, hogy a ziirzavaros, nyugtalan torténelmi idészakokban ne essen baja. Ugyanilyenek vagyunk mi is: mindannyian taléltuk mar magunkat veszélyes helyzetben, amelynek hatdséra elrejtettiik eredendé jOsagunkat. Mint ahogy Szukhothai la- K6i is megfeledkeztek arrl, hogy van egy arany Buddha-szobruk, ugyantigy mi is megfeledkeztiink alapvet6 természetiinkrél, és leggyakrabban a kiilsé véd6réteg latszik csak, amikor cseleksziink. A buddhista pszicholégia legfébb célja, hogy segitsen e réteg vagy Pancél mégé nézni, és elGhozni alapvet6 joségunkat, vagyis buddha- természetiinket. A buddhista pszicholégia elsé alapelve: 1 Lassuk meg minden emberi lény belsé nemességét és szépségét. Robert Johnson, az neves jungianus pszichologus Kijelenti, hogy so- kunknak nehéz a sajét jOsagunkban hinni. Sokkal kénnyebben azo- nosulunk legmélyebb félelmeinkkel és legrosszabb gondolatainkkal, vagyis azokkal a nem tudatositott személyiségjegyekkel, amelyeket Jung ,arnyék’-nak nevez, Ahogy Johnson irja: ,,Kiilénds médon az emberek sokkal erésebben dllnak ellen arnyékuk nemesebb aspek- tusainak, mint amennyire elrejtik a sétét jellemz6ket. [..] Sokkal za- Nemesség — Eredend6 jésdgunk 23 varba ejtébb azt latni, hogy jellemiink mélységesen nemes, mint azt, hogy semmirekellék vagyunk.” Annyira erés benniink a szokas, hogy ebben a korlatolt és sze- gényes identitésban higgyiink, hogy att6l tartunk: nélkiile nem is tudnank, hogyan kell létezni. Ha teljesen el tudnank fogadni mélt6- sAgunkat, akkor életiink radikalisan megvaltozna, hiszen ez a mél- tésag nagy feladatot is réna rank. Egy résziink azonban tudja, hogy ez a riadt, sériilt én nem azonos veliink. Mindannyiunknak meg kell taldlnunk az utat a kiteljesedéshez és a szabadsaghoz. A csaladomban nem volt kénnyéi felismerni, hogy j6 vagyok. A legkorabbi emlékeimben egy paranoids, kiszdmithatatlanul erészakos apa és egy sériilt, riadt anya szerepel, meg négy fitigyerek, akik nem értik, hogy keriilhettek ebbe a helyzetbe. Amikor apnk bedllt a ko- csival a haz elé, mindannyiunknak gércsbe randult a gyomra. Jobb pillanataiban figyelmes volt, tréfalkozott veliink, és ilyenkor felléle- gezhettiink. De sokkal gyakoribb volt az, hogy el kellett bijnunk eléle, dssze kellett hznunk magunkat, hogy menekiiljiink hirtelen haragja- tol és a prédikaciéitél. Amikor utaztunk valahova, akkora volt benne a fesziiltség, hogy anyam fejét a szélvéd6héz verte, vagy éppen minket, gyerekeket biintetett a tobbi autés viselkedése miatt. Emlékszem, hogy apam nagyanyja kényérgétt anyamnak, hogy ne valjon el, mondvan, hogy apamnak legalabb id6nként van munkédja, és mégsem annyira Griilt, mint azok, akiket elmegyégyintézetben kezelnek. Tisztéban voltam azzal, hogy a létezés tobb ennél a boldogta- lansagnal. Emlékszem, hogy hat-hét éves koromban az egyik vesze- kedés alkalmaval kirohantam a hazbél. Valami bennem tigy érezte, hogy nem ez az otthonom; mintha tévedésbél sziilettem volna ebbe a csaladba. Id6nként — mint minden gyerek — elképzeltem, hogy egy napon kopog valaki az ajtén. Egy elegans triember érkezik, és név szerint engem keres, majd kézli, hogy Jacket és testvéreit annak ide- jén titokban hoztak ebbe a hazba, de most val6di sztileik (a kirdly és a kirdlyné) azt kivanjak, hogy térjenek vissza igazi csaladjukhoz. Ezekbél a gyerekkori fantéziakb6l indult ki életem egyik legmegha- tarozébb indittatasa: hogy valami értékes és igaz dolog része szeret- nék lenni. Valédi, nemes sziiletést csaladomat kerestem. Ma, amikor a cinizmus oly dltaldnos, az eredend6 jésdgot csak valami szép szélamnak gondolhatjuk. De ha ezen keresztiil szemlél-