Digitális Elektronika

Kérdések

1. Melyek a digitális és analóg technika közötti legfontosabb elvi különbségek ?

2. Mit értünk bit, illetve byte alatt ?
3. Adja meg a logikai függvény definícióját!
4. Írja fel az ÉS függvény algebrai alakját, igazságtáblázatát és rajzolja fel a
jelképi jelét!
5. Írja fel a VAGY függvény algebrai alakját, igazságtáblázatát és rajzolja fel a
jelképi jelét!
6. Ismertesse a De Morgan-tételt!
7. Adja meg és indokolja a logikai függvény felírásának módját diszjunktív
normálalakban az igazságtáblázat alapján!
8. Adja meg a kombinációs hálózat definícióját!
9. Adja meg a szekvenciális hálózat definícióját!
10.Rajzolja fel az aszinkron S-R tároló jelképi jelölését és írja fel a működési
táblázatát!
11.Rajzolja fel a szinkron S-R tároló jelképi jelölését és írja fel a működési
táblázatát!
12.Mutassa be a különbséget a statikus és a dinamikus tárolók között a D tároló
példáján!
13.Rajzolja fel egy J-K tárolóelem jelképi jelölését és írja fel a dinamikus jelek
hatását összefoglaló működési táblázatát!

Válaszok:

1. A digitális és az analóg technika közötti legfontosabb eltérések a következőek:

Digitális Analóg
A jel értékkészlete VÉGES VÉGTELEN
NAGY
A jel az értelmezési DISZKRÉT FOLYTONOS
tartományban

9
2. Egy bináris számjegy nemzetközi elnevezése a bit (binary digit = bináris
számjegy). Egy bit lehet 0, vagy 1. A nyolc bites egységeket byte-nak nevezzük.
3. A logikai függvénynek egy vagy több bemenő (független) változója és egy
kimenő (függő) változója van. Ezen változók mindegyike két értéket vehet fel:
igaz vagy hamis.
4. Az ÉS függvény algebrai alakja:
Y = X1 ⋅ X 2

ahol X 1 , X 2 a logikai függvény két bemenő változója és Y a kimenő változója.

Az ÉS függvény igazságtáblázata (Igaz = 1, Hamis = 0):

X1 X2 Y 1 1 1
0 0 0 Az ÉS függvény jelképi jele:
0 1 0 X1
1 0 0 X2 Y

5. A VAGY függvény algebrai alakja:

Y = X1 + X 2

ahol X 1 , X 2 a logikai függvény két bemenő változója és Y a kimenő változója.

A VAGY függvény igazságtáblázata (Igaz = 1, Hamis = 0):

X1 X2 Y A VAGY függvény jelképi

0 0 0 jele:
0 1 1 X1
1 0 1 Y
X2
1 1 1

10
6. A De Morgan – féle tétel szerint
f ( X 1 , X 2 ,•,+) = f ( X 1 , X 2 ,+,•) ,

vagyis valamely logikai függvény negáltját úgy kapjuk meg, ha a függvényben a

változókat a negált értékükre, az ÉS kapcsolatot VAGY-ra, a VAGY
kapcsolatot ÉS-re cseréljük. Például ha Y = X 1 ⋅ X 2 + X 3 akkor Y = ( X 1 + X 2 ) ⋅ X 3 .
7. A logikai függvény felírása diszjunktív normálalakban az igazságtáblázat
alapján három lépésből áll:
• Az igazságtáblázatban megkeressük a függő változó 1 értékeihez tartozó
sorokat.
• Valamennyi ilyen sorhoz felírjuk a bemenő változókból képzett konjunkciót
(ÉS kapcsolatot) olyan módon, hogy azt a bemenő változót, amelynek az
értéke az illető sorban 1, azt negálás nélkül, illetve amelynek értéke 0, azt
negálással szerepeltetjük a konjunkcióban.
• Az ily módon előállított konjunkciók diszjunkciója (VAGY kapcsolata)
szolgáltatja a keresett logikai függvényt.
Például a függvény igazságtáblázata:
X1 X2 Y
0 0 0 0
1 0 1 1
2 1 0 1
3 1 1 0

• Az 1. és a 2. számú sorban található Y=1.

• A részfüggvények K1 = X 1 X 2 (mivel ott X 1 = 0 és X 2 = 1), valamint K 2 = X1 X 2 .

• Az eredő:
Y = K1 + K 2 = X 1 X 2 + X 1 X 2

11
8. Kombinációs hálózatoknak azokat a logikai (pld. ÉS, VAGY, NEM) elemekből
felépülő logikai hálózatokat nevezzük, amelyeknél a bemenő jelek pillanatértéke
egyértelműen meghatározza a kimenő jelek pillanatértékét.
9. Szekvenciális hálózatoknak azokat a logikai (pld. ÉS, VAGY, NEM) elemekből
felépülő logikai hálózatokat nevezzük, amelyekben a kimenő jelek
pillanatértékei nemcsak a bemenő jelek pillanatértékeitől, hanem azok korábbi
értékeitől is függenek. Az utóbbit belső visszacsatolások útján érik el.

10. Aszinkron S-R tároló jelképi jelölése:

S Q
A bemenetek elnevezése:
R Q S – set = beállítás, beírás (Q = 1)
R – reset = visszaállítás, törlés (Q = 0)

Aszinkron S-R tároló működési táblázata:

Rn Sn Qn+1 Az „n” illetve az „n+1” felső
0 0 Qn index a változó t n időpontban,
0 1 1 illetve t n +∆t időpontban felvett
1 0 0 értékére utal:
1 1 Tiltott Qn = Q (t n ), Qn+1 = Q (t n +∆t).

Az R= S= 1 bemeneti jelkombináció azért tiltott, mert értelmetlen: egy

időpontban Q=1 és Q=0 elérését írná elő.

12
11. Szinkron S-R tároló jelképi jelölése:

S A bemenetek elnevezése:
Q
S – set = beírás (Q = 1)
C
Q R – reset = törlés (Q = 0)
R
C – clock = órajel (beírás és
törlés csak C=1 alatt
lehetséges)

Szinkron S-R tároló működési táblázata:

Rn Sn Qn+1
0 0 Qn (csak ha
C=1)
0 1 1 (csak ha C=1)
1 0 0 (csak ha C=1)
1 1 Tiltott
C=0 esetben Q n+1 = Q n.
Az „n” illetve az „n+1” felső index a változó t n időpontban, illetve t n +∆t
időpontban felvett értékére utal: Qn = Q (t n ), Qn+1 = Q (t n +∆t)

12. Statikus D tároló (data latch) esetében a D jelben beállt változást az órajel C=1
értéke alatt bármikor beírja a tárolóba, míg dinamikus D tároló esetében a D jel
beírása csak az órajel felfutó (vagy lefutó) élének időpontjában történik. Ezen kívül
dinamikus tárolók esetében még további két statikus bemenet is van: Pr = Preset =
beállítás és Cl = Clear = törlés. A statikus bemenő jeleknek prioritásuk van.

13
Hatásukat a működési táblázat adja meg:
Cl Pr Qn+1
0 0 Qn
0 1 1
1 0 0
1 1 Tiltott

13. J-K tárolóelem jelképi jelölése:

Pr

J Q
C
Q
K

Cl
A bemenetek megfeleltetése:
Dinamikus bemenetek Statikus bemenetek
J – beírás (Q = 1) Pr – beírás
K – visszaállítás (Q = 0) Cl - törlés
C – clock = órajel

14
J-K tárolóelem dinamikus jelek hatását összefoglaló működési táblázata:
Kn Jn Q n+ 1

0 0 Qn

0 1 1
1 0 0
1 1 Qn

A J és a K jelek hatásukat csak az órajel felfutó (vagy lefutó) élének

időpontjában fejthetik ki.

15