Az információs társadalom jellemzői.

Információs
forradalmak. Magyar információs társadalom

Információs társadalom fogalma

Az információs és kommunikációs technológiák áttörést okozó fejlődése és konvergenciája hatására
végbemenő társadalmi átalakulásokat nevezzük így. Az információ termelése, forgalmazása és
alkalmazása a gazdaság és társadalom legfőbb erőforrásává válik. Az emberek közti kommunikáció,
kölcsönhatás szorosabbá válik. Modernizáció-társadalmi innováció – globalizáció - mint pozitív
folyamat dominánssá válik.

Információs társadalom jellemzői

Nyersanyaga az információ, ahol a technológiák tárgya az információ feldolgozása. Az új technológiák
hatással vannak az emberi tevékenység összes egyéni és kollektív formájára. Az egyes technológiák
növekvő konvergenciája magasan integrált rendszerekben összegződik. A mikroelktronika,
optoelektronika, hírközlés, információ technológia - integrált rendszerekben jelenik meg.

Az Információs társadalom fejlődési tendenciái

A tudomány és technika exponenciális növekedése. Információ robbanás a gazdaságban és
közigazgatásban. Megnövekszik a termékek, eljárások és folyamatok információ tartalma. Az
információk révén felgyorsul a társadalmi fejlődés. A társadalmi fejlődés vezető értéke a biztonság,
amely informatikai alapon teremthető meg. A társadalmi fejlődés problémáit információ orientált
eljárásokkal oldják meg. A politikai és gazdasági döntési folyamatokban a részvétel válik fő
jellemzővé.

A kommunikáció története információs forradalmak története is egyben. Az információs forradalmak

ugyan egy rövidebb korhoz, de a háttérben már hosszú ideje érlelődtek; s csak akkor bontakozhatnak
ki teljesen, amikor a társadalom és a technológia is megérett rá. A következő forradalomig az új
módszer fokozatosan fejlődik, míg egy szintnél magasabb szintre csak egy újabb forradalom által
kerülhet.

1. Az első információs forradalom a személyes kommunikáció létrejötte: a szóbeliség, a beszéd

kialakulása volt. Ez már lehetővé tett egy korlátozott tömegkommunikációt is, de térhez és
időhöz kötött volt: csak egyidejű kommunikációt tett lehetővé.
2. A következő információs forradalom a beszéd képként rögzítése: az írás feltalálása volt. Az
írással az üzenet függetlenedhetett a közlőtől: az üzenet sem térhez sem időhöz nem volt
kötve többé. Létrejöhettek az első könyvtárak.
3. (1450) A következő információs forradalom a nyomtatásé: Az Európában Gutenberg feltalálta
nyomda után az írás már nem kézimunka, egyedi darab volt. A féltve őrzött kódexek, kevesek
által érthető írásjelek kora véget ért: az írott szó, a könyv tömegtermelésre alkalmas lett. Az
üzenet tömegekhez juthatott el, elősegítve a feudalizmus végét, a reneszánsz, a humanizmus,
majd a reformáció korának beköszöntét. A könyvek mellett elkezdhettek kialakulni a
különféle sajtótermékek.
4. (1850) Az igazi tömegkommunikáció kora azonban csak ezután következett. A nyomtatási és
a papírgyártási technológiák fejlődése, a postaszolgálat gyakoribbá válása, az első
elektronikus kommunikációs eszközök (távíró) létrejötte, mind segítettek abban, hogy
létrejöhetett az a sajtótermék, mely olcsón nagy tömegekhez juthatott el. Létrejött a
tömegsajtó.
5. (1900) A tömegszórakoztatás megjelenése mellett a hangok és képek közvetlen
dokumentálása jelentette a következő információs forradalmat (film, gramofon). A filmes
szórakoztatás alapvető, most megjelenő eszköze a minél tökéletesebb illúziókeltés volt és
maradt a következő században is.
6. (1950) A televízió hatásában újabb forradalmat jelentett. A műholdak elterjedésével a
globális kommunikáció is tömegessé válhatott.
7. (2000) Az internet megjelenése szinte minden vonalon forradalmat jelentett. Jelenleg az
internet az információs forradalom alapja. Kifejlődéséhez a digitális technológiák, a
számítástechnika, a műholdas és kábeles hálózatok fejlődése volt szükséges.