Neumann – elv. A számítógép vázlatos felépítése.

A személyi
számítógép részei

Neumann – elvek
 Teljesen elektronikus működés (ez Neumann idejében elektroncsöves felépítést jelentett,
amit később a tranzisztoros, majd az integrált áramkörös felépítés követett)
 Kettes számrendszer használata (az összes művelet, pl. összeadás, szorzás, kettes
számrendszerbeli logikai műveletekre redukálható)
 Belső memória használata
 Tárolt program elve. A számításokhoz szükséges adatokat és programutasításokat a gép
azonos módon, egyaránt a belső memóriában (operatív tár) tárolja.
 Soros utasítás-végrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történjen; ennek
egy alternatívája a párhuzamos utasítás-végrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is
végrehajtható: ezt a lehetőséget Neumann elvetette)
 Univerzális felhasználhatóság, Turing-gép (programozhatóság; a különböző feladatok
programokkal legyenek megoldva, nem pedig erre a célra épített hardverrel)
 Szerkezet: öt funkcionális egység (aritmetikai egység, központi vezérlőegység, memóriák,
bemeneti és kimeneti egységek)

Számítógép vázlatos felépítése

Az alaplap: A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső

kommunikáció sebessége), a RAM mérete és típusa, a merevlemez sebessége és kapacitása határozza
meg. A gyakorlatban a CPU és a memória az alaplapon helyezkedik el. Az alaplap egy többrétegű
nyomtatott áramköri lap, amelyen különböző méretű és alakú csatlakozók helyezkednek el, melyek
biztosítják az összeköttetést a hardvereszközök és a processzor között.

A központi vezérlőegység: A számítógép „agya” a központi vezérlőegység. Két fő része a

vezérlőegység, ami a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi, valamint az
aritmetikai és logikai egység, ami a számítási és logikai műveletek eredményének kiszámításáért
felelős. A központi vezérlőegységet processzornak is nevezzük. Feladata a gép irányítása, a
feldolgozási folyamatok vezérlése, az adatok feldolgozása, számítások elvégzése, a memóriában
tárolt parancsok kiolvasása és végrehajtása, illetve az adatforgalom vezérlése.
A CPU működési mechanizmusa: Az utasítások végrehajtásához a CPU átmeneti tároló helyeket,
úgynevezett regisztereket használ, amelyek gyorsabban elérhetők, mint a memória. A CPU-t
sínrendszer köti össze a memóriával és a perifériavezérlőkkel. Megkülönböztetünk cím-, adat-,
valamint vezérlősíneket. A vezérlősínen jelenik meg az órajel, amely a processzor ütemezéséhez
használt jelforrás. Az egyes utasítások végrehajtására előre meghatározott számú óraütés áll
rendelkezésre, a processzor csak hiba esetén figyel a tényleges végrehajtás befejezésére.

A RAM véletlen elérésű írható és olvasható memória. A RAM az a memóriaterület, ahol a processzor
a számítógéppel végzett munka során dolgozik. Ennek a memóriának a tartalmát tetszőleges
sorrendben és időközönként kiolvashatjuk vagy megváltoztathatjuk. A RAM-ot más nevén operatív
tárnak is nevezzük. Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül feldolgozásra. Itt
helyezkednek el és ezen a területen dolgoznak az aktuálisan működő programok is.

A ROM csak olvasható memória, amelynek tartalmát a gyártás során alakítják ki, más szóval beégetik
a memóriába. Az elkészült ROM tartalma a továbbiakban nem törölhető és nem módosítható, a hibás
ROM-ot egyszerűen el kell dobni. Előnye azonban, hogy a számítógép kikapcsolásakor sem törlődik, a
beégetett adatok bekapcsolás után azonnal hozzáférhetőek.

A perifériális eszközök kiterjesztik a számítógép ki és bemeneti, valamint háttértár képességeit. A

perifériák a buszon keresztül kapcsolódnak a CPU-hoz. Periféria minden olyan eszköz, amely nem
elengedhetetlen a számítógép működéséhez, de ezek nélkül nem vagy csak részben tudnánk
kihasználni képességeit. Csak a számítógéphez kapcsolva működnek, önmagukban nem használhatók.