A számítástechnika fejlődése a XX.

század közepéig, számítógép

generációk, magyar tudósok az informatika történetében.

Kezdetben az még az ujjait használta számoláshoz, később különböző eszközöket is használt a

számoláshoz, például abakuszt, logarlécet, fogaskerekekből álló számológépet.

Az első számológépeket Wilhelm Schickard, majd Pascal alkotta. Ezeket az eszközöket igazi
számológépnek még nem nevezhetjük, mert működésük nem volt automatikus 1640-es években
Pascal készítette el az első mechanikus számológépeket, ami csak összeadni és kivonni tudott. 1700-
as években fejlesztette ki Leibnitz az első olyan gépet, ami már az osztást és a szorzást is képes volt
elvégezni. S ő javasolta elsőként a 2-es számrendszer használatát. Babbage az 1800-as években
felismerte, hogy a számolási folyamatban szükséges a részeredmények tárolása. Gépe egy mozgó
kartonszalag segítségével olvasta be az utasításokat. Erre az el nem készült gépre Ada Byron írt
programokat.
A modern számítástechnika alapjait Boole francia matematikus nevéhez köthetjük, mert ő volt az, aki
kitalálta a logikai algebrát. Hollerith az 1890-es amerikai népszámláláshoz készítette el a lyukkártyával
működő gépét, s ekkor ismerte fel, hogy az adatokat a feldolgozási sebesség növelése végett kódolni
kell. A gép lehetővé tette a népszámlálási adatok rövid idő alatt történő feldolgozását. Ez korábban
éveket vett igénybe. Ő alapította azt a gyárat, amelynek utódja a mai IBM cég.

Wiener kívánalmai a korszerű számítógépek számára: A mechanikus és elektronos kapcsolókat fel kell
váltani elektroncsövekkel. Az összeadás és szorzás elvégzéséhez 2-es számrendszert kell használni. A
műveleteket a gép automatikusan, emberi beavatkozás nélkül végezze el. Legyen lehetőség az adatok
tárolására, előhívására, törlésére.

Turing 1930-ban megadta a program és programozható számítógép modelljét az úgynevezett Turing-

gépet. 1943-46 között megépült az első tisztán elektronikus számítógép: ENIAC, melynek
megépítését a 2. Világháború, azaz a hadiipar sürgette. Igazából az első gép a Colossus volt, ami
sokáig titokban maradt mivel titkos katonai kódfejtő volt. Az első univerzális számítógép már
Neumann elvei alapján készült el és az EDVAC nevet kapta.
A mai számítógép működésének alapjait Neumann János fektette le 1946-ban, amikor Amerikából
felkérték a kutatások vezetésére. Nevéhez fűződik, hogy megalkotta a modern számítógép ősét,
lefektette a számítógép felépítésének és működésének alapelveit.

Neumann négy elve:

1. A számítógép legyen teljesen elektronikus, külön vezérlő és végrehajtó egységgel
rendelkezzen.
 2. Kettes számrendszert használjon.
3. Az adatok és programok ugyanabban a belső tárban, memóriában legyenek.
4. A számítógép legyen univerzális Turning-gép.

Számítógép generációk

Első generáció: Az ötvenes években a Neumann-elveket felhasználva kezdték építeni az első

generációs gépeket. Az első elektronikus digitális számítógép az ENIAC.
Tulajdonságai: Működésük nagy elektroncsöveken alapul. Teremméretűek voltak. Gyakori volt a
meghibásodás. Műveleti sebességük alacsony volt. Üzemeltetésükhöz, működésükhöz mérnöki
ismeretekre volt szükség.
Második generáció: A tranzisztor feltalálása tette lehetővé a második generációs számítógépek
kifejlesztését. A hatvanas évek gépei így készültek el.
Tulajdonságaik: Elektroncsövek helyett jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorok
használata. Helyigényül szekrényméretű. Üzembiztosságuk sokkal nagyobb. Tárolókapacitásuk és
műveleti sebességük jelentősen nőtt. Kialakultak a programozási nyelvek.
Harmadik generáció: A tranzisztorok sokaságát egy lapon tömörítették, így megszületett az integrált
áramkör, IC. A hetvenes évek számítógépei IC-k felhasználásával készültek.
Tulajdonságaik: Jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek mérete asztal
méretű volt. Megjelentek az operációs rendszerek. A programnyelvek használata általánossá vált, sőt
megjelentek a magas szintű programnyelvek. Műveleti sebességük kb. egymillió/másodperc volt.
Egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártásuk, áruk csökkent.
Negyedik generáció: A hetvenes évek elején az integrált áramkörök továbbfejlesztésével
megszületett a mikrochip és mikroprocesszor, ebbe tartoznak a ma használatos számítógépek is.
Tulajdonságaik: Asztali és hordozható változatban is kaphatóak. Hatalmas mennyiségű adatot
képesek tárolni. Műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet. Alacsony áruk miatt
szinte bárki megveheti. Megjelentek a negyedik generációs programnyelvek.
Ötödik generáció: Jelenleg is kutatás, fejlesztés alatt állnak, közeljövőben nem várható, hogy piacra
kerülnek.
Tulajdonságaik: Felhasználó-orientált kommunikáció. Mesterséges intelligencia megjelenése.

Magyar tudósok az informatika történetében

Neumann Jánost a modern számítógép atyjának tekinthetjük. Neumann azonban több más amerikai
magyar emigráns tudóssal is együtt dolgozott, akik szintén szerepet vállaltak a számítástechnika
fejlődésében.
Ezek közé sorolható Kemény János, aki a Dartmouth Kollégium rektoraként kötelezővé tette a
számítógépek (terminálok) használatát a bölcsész és jogi karon is, és e célból megalkotta az elvont
gépi programozás helyett a BASIC nyelvet. Szintén Kemény János nevéhez fűződik az osztott idejű
számítógép hálózat is, melyet az IBM első Robinson-díja ismert el.
Kemény munkájában a fizikus Szilárd Leó közreműködött, ő vezette be az információ elemi
kvantumát (igen/nem), amit ma a bit néven ismerünk. Megemlítendő még a Time hetilap által 1997-
ben az év emberének nevezett Andrew Grove (Gróf András) is, aki az Intel vezéreként évente
megtöbbszörözte a mikroprocesszorok sebességét.