FÖLDRAJZ

5−6. évfolyam
(Esti és levelező tagozat)

A tantárgy tanításának célja, hogy az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára építve

megismertesse a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi
jellemzőivel, térbeli vetületével. Tudatosítsa a tanulókban, hogy Földünk egységes egész,
melynek része az ember. Keltse fel a tanulók érdeklődését a Világegyetem, valamint a világ
társadalmi–gazdasági viszonyai iránt. Hazánk természeti és gazdasági adottságainak
bemutatásával segítse elő, hogy reális kép alakuljon ki fejlődésünkről, sajátosságainkról.
Nyújtson a tantárgy általános földrajzi tájékoztatást a hazánkkal szomszédos országokról,
Európáról, illetve az Európai Unióról. Foglalja össze a világ jelentősebb országainak
legfontosabb jellemzőit. Ismertesse meg a tanulókkal hazánk, Európa és a világ kiemelkedő
természeti szépségeit. Érje el, hogy a tanulók készségszinten legyenek képesek a
térképolvasásra, mind tematikus, mind domborzati térképen egyaránt. Ösztönözzön önálló
ismeretszerzésre (TV- és rádióadások, újságcikkek feldolgozása).

5. évfolyam

Éves óraszám: 36
Heti óraszám: 1

Órakeret
Tematikai egység A tanulók teljesítményének a mérése E: 4
L: 4
Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé
Javaslat jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-okozati
összefüggések feltárásának képességét.

Órakeret
Tematikai egység/ Tájékozódás térben és időben.
E: 28
Fejlesztési cél Magyarország földrajza
L: 28
Az általános iskola alsó tagozatában elsajátított környezetismereti
Előzetes tudás
tudáson kívül építeni lehet a tanulók élettapaszalatára is.
Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek kialakítása,
A tantárgyhoz
fejlesztése, tájékozódás az időben és térben; tájékozottság a
(műveltségterületh
természettudományos megismerésről, a természettudomány
ez) kapcsolható
fejlődéséről; térbeli tájékozódás a kontinensek és Magyarország
fejlesztési
általános és tematikus térképén; időbeli tájékozódás a földtörténeti
feladatok
korok legfontosabb eseményeiben.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
– Csillagászati ismeretek: a Világegyetem, a Tejútrendszer, a Naprendszer, a Föld
mozgásai, időszámítás.
– Tájékozódás a térképen, térképismeret: a térkép ábrázolásmódja, méretaránya,
 jelrendszere; irány és távolság meghatározása a térképen; a domborzat ábrázolása
térképen.
– Az időjárás és az éghajlat elemei, éghajlati övezetek: napsugárzás, napfény,
hőmérséklet és mérése; a hőmérséklet napi és évi változása, a szél keletkezése, iránya;
a csapadék keletkezése, csapadékformák; időjárás és éghajlat.
– A földfelszín változása: a hőingadozás, a jég, a víz és a szél felszínformáló munkája;
folyóvizek, állóvizek; domborzati elemek és formák; a hegységek és a síkságok
kialakulása; a talaj keletkezése, jellemzői és védelme.
– Tájékozódás a földtörténeti időben: a földtörténeti események időbelisége és
térbelisége; eligazodás a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben.
– A kontinensek nagytájai.
– Hazánk természeti adottságai: hazánk földrajzi fekvése a Kárpát-medencében;
Magyarország földtörténete; hazánk felszíne, domborzata, ásványi nyersanyagai;
Magyarország éghajlati adottságai; hazánk vízrajzi adottságai, természetes
növénytakarója és talajviszonyai; tájaink.
– Hazánk társadalomföldrajza: Magyarország népessége; településhálózatunk,
városaink, falvak és szórványtelepülések; a gazdaság térbeli jellemzői: az ipar, a
mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az idegenforgalom, a közlekedés és a távközlés
földrajza; külkereskedelmünk és nemzetközi kapcsolataink; régióink, megyéink.
Tejútrendszer, Naprendszer, keringés, forgás, méretarány, aránymérték,
fokhálózat, idő, időjárás, éghajlat, síkság, dombság, fennsík, földtörténet,
Kulcsfogalmak/
„távvezérelt” éghajlat, centripetális vízhálózat, természetes népszaporulat,
fogalmak
falu, város, tanya, agglomeráció, élelmiszergazdaság, energiaszerkezet,
külgazdaság.

Órakeret
Tematikai egység Szabadon felhasználható órakeret E: 4
L: 4
A törzsanyag kiegészítése, illetve elmélyítése a szűkebb környezetben
található földrajzi jelenségek alaposabb megismerésével. A helyi
időjárás, felszínformák, vizek, élővilág részletes megfigyelése, leírása,
térképi ábrázolása elősegítheti az ismeretek gyakorlati alkalmazását.
Példák gyűjtése a környezetszennyezésre, egyéb környezetkárosításra, a
Javaslat
környezeti problémák megelőzésére és megoldására.
Nemzeti parkjaink bemutatása. Kiemelkedő jelentőségű idegenforgalmi
területeink bemutatása.
Önálló információgyűjtéssel a szűkebb környezet és a lakóhely
földrajzi-környezetvédelmi problémáinak vizsgálata.

Órakeret
Tematikai egység A tanulók teljesítményének mérése E: 4
L: 4
Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé
Javaslat jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-okozati
összefüggések feltárásának képességét.
 A tanuló legyen képes konkrét tárgyak, élőlények, jelenségek,
folyamatok megfigyelésére, és legyen képes különböző tartalmú térképek
gyakorlati használatára. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb
tényezőket, és jellemezze éghajlatunkat, valamint ismerje fel a
A fejlesztés várt megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Értse meg, hogy a környezet
eredményei az állapotának romlásáért az emberek a felelősek.
évfolyam végén A tanuló tudja elemezni a hazánk természeti adottságait bemutató
tematikus térképeket, valamint tudja bemutatni hazánk tájainak
természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit; ismerje fel a természeti
adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében, és
ismerje hazánk környezeti értékeit.

6. évfolyam

Éves óraszám: 36
Heti óraszám: 1

Órakeret
Tematikai egység A tanulók teljesítményének mérése E: 4
L: 4
Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és
Javaslat esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-
okozati összefüggések feltárásának képességét.

Órakeret
Tematikai egység A kontinensek földrajza E: 28
L: 28
Az 5. évfolyamon elsajátított természetföldrajzi és
Előzetes tudás
társadalomföldrajzi ismeretek.
A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk
A tantárgyhoz felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok
(műveltségterülethez) természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez, valamint
kapcsolható a kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját, és
fejlesztési feladatok gazdaságának jellemzőit bemutató képek és ábrák elemzése, a
jellemző elemek közötti összefüggések bemutatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
 Európa: Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai; Európa népei; az
Európai Unió általános társadalmi és gazdasági jellemzői; Észak-Európa országainak
közös és egyedi földrajzi vonatkozásai, kapcsolatuk a természeti környezettel; Nyugat-
Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai; a történelmi múlt hatása a mai
gazdasági életre; Franciaország és Nagy-Britannia; Közép-Európa általános földrajzi
képe; Németország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia; Dél-Európa országainak
általános és egyedi földrajzi vonásai; Olaszország, Spanyolország, Horvátország,
 Szerbia; Kelet-Európa országai jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi
vonatkozásainak bemutatása; Oroszország, Ukrajna.
 Ázsia: általános természet- és társadalomföldrajzi képe; eltérő adottságok és sajátos
társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen; Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia,
Délnyugat-Ázsia.
 Afrika: a kontinens természeti adottságai, és társadalmi-gazdasági képe.
 Ausztrália és Óceánia: természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői.
 Amerika: fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe; USA, Kanada,
Mexikó, Brazília.
Európa, Európai Unió, Benelux államok, Montánunió, Európa országai,
Kulcsfogalmak/ Ázsia, Japán, Kína, India, Törökország, Izrael, arab országok, Dél-afrikai
fogalmak Köztársaság, Nigéria, Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada, Latin-
Amerika, Brazília, Mexikó, Argentína.

Órakeret
Tematikai egység Szabadon felhasználható órakeret E: 4
L: 4
A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának, az utódállamok
kialakulásának és az új országok létrejöttének társadalmi, gazdasági,
politikai vonatkozásai. A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei. A
Javaslat városok forradalma. Az emberiség élelmezési problémái. A nemzetközi
munkamegosztás és a világkereskedelem.
Argentína, Törökország, Kuba, Izrael, Dél-afrikai Köztársaság, arab
világ, NIC I-II.

Órakeret
Tematikai egység A tanulók teljesítményének mérése E: 4
L: 4
Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé
Javaslat jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-okozati
összefüggések feltárásának képességét.

A tanuló legyen felkészülve az egyes kontinensek, tájak, országok

jellemzőit bemutató képek, ábrák elemzésére, és ismerje fel a természeti
és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit, valamint tudja
A fejlesztés várt megmutatni különböző méretarányú és tartalmú térképeken az egyes
eredményei az témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat.
évfolyam végén A tanuló megadott szempontok alapján tudja bemutatni az egyes
országokat, tipikus tájakat, és tudja elemezni az Európára vonatkozó
tematikus térképeket, valamint legyen képes bemutatni az eltérő
társadalmi-gazdasági fejlettségű országokat Európában, és ismerje meg
Európa jelentősebb országait.