5.

VIZELETI SZERVEK RENDSZERE

A vizeletkiválasztó rendszer feladata: A vér megszűrése az anyagcsere során képződött káros

anyagoktól. (feleslegben lévő víz, ionok, gyógyszerek, festékek, karbamid N, húgysav)
Felosztása:
1-) vizeletképző szervek: vese (latinul: ren, görögül: nephros)
2 -) vizeletelvezető szervek:
- húgyvezeték: kb. 30 cm hosszú, páros szerv, a húgyhólyagba vezeti a vizeletet.
- húgyhólyag: a vizeletet tárolja
- húgycső: ezen át ürül ki a vizelet a hólyagból

1-) vizeletképző szervek

Vese: elhelyezkedése : a hasüreg hátsó részén, a hashártya mögött, az ágyéki gerinc két oldalán
található (Th.XII-L.II-ig). Vöröses barna színű, bab alakú, páros szerv.
A vese mérete kb.: 12 cm, x 6 cm, x 3 cm. Súlya: 200-300 gr

Vesék feladata:

1. A szervezet homeosztázisának, belső egyensúlyának fenntartása.

2. Vizelet képzése (kiválasztó funkció).
3. Endokrin funkció : Renin-t termel (vérnyomásemelő hormon)
4. a vérből kiszűri a káros anyagcsere termékeket.
5. szabályozza a vér vegyhatását.
6. erithropoietin termelés – vvt képzés egyik legerősebb serkentője
7. D-vitamin képzés

Megkülönböztetünk a vesén alsó és felső pólust . Mediális oldalán a vesekapu látható.

A vesekapun be és kilépő képletek: húgyvezeték, a vese erei: a vesevéna a veseartéria, a vese

idegei. A vesemedencében a végleges vizelet gyűlik össze.

Vese felépítése:

 Tok: A vesét kívülről kettős kötőszöveti tok veszi körül. Zsírszövet rögzíti a hasfalhoz.
 Kéregállomány : tömött szerkezetű, 8 – 10 mm vastag, sötétebb színű (cortex renalis)

 Velőállomány : A velőállomány átmetszetében háromszög alakú, vesepiramisok láthatók.

A kéregállomány ezeket a vesepiramisokat öleli körbe.

A vese alapegysége : A NEFRON (vesetestecske): a vesék működési és szerkezeti alapegységei.

Számuk vesénként: 1-1,5 millió.

1
Nefronok működése:

Amint a vér a vesékbe áramlik a nephronokba jut. A nephron a glomerulusoknak nevezett

hajszálér gomolyagokból és a hozzájuk kapcsolódó tubulusok (kanyarulatos csatorna)
rendszeréből áll. Feladatuk a vérplazma megszűrése és a vizelet létrehozása.

A glomerulusokon (érgomolyagokon) át szűrődik ki a vérplazmából az elsődleges vizelet,

amelynek mennyisége: napi 140-160 liter. Az érgomolyagokat a Bowman-tok veszi körül. A
tokba belépő ér tágabb, a kilépő ér szűkebb, az így megnövekedett nyomás hatására a
vérplazmából a hajszálerek falán át kiszűrődik a víz, az ionok, a salakanyagok….stb. Ha a
vérnyomás esik, a vese a saját vérnyomásemelő hormonját, a renint kezdi el termelni, hogy
biztosítsa a vizeletképzéshez szükséges vérnyomást.
A tubulusokon (kanyarulatos csatornákon) át szívódnak vissza az elsődleges vizeletből : a víz,
és a szervezet számára szükséges ásványi anyagok (Na, Cl) , ugyanakkor pl. a Kalium itt
választódik ki. Majd kialakul a végleges vizelet, 1000-1500 ml/nap
Vese működésének szabályozása : idegi (vegetatív idegrendszer), és hormonális(ADH,
mineralocorticoidok, renin)
Ha az egyik vese nem működik valamilyen okból, akkor a másik képes átvenni az ő funkcióját.
is. Így a maradék vese mindkét szerv feladatát ellátja.
2 -) vizeletelvezető szervek:
A vesékből kilépő húgyvezetékek (ureterek) kb. 30 cm hosszúak, hasüregben a hashártya
mögött haladnak lefelé hólyag alsó részén a hólyag falát átfúrva benyílnak a húgyhólyagba. A
vizelet tárolása a húgyhólyagban (vesica urinaria) történik, amelynek fala tágulékony,
rugalmas, sima izom kb. 300 ml vzeletet tárol. A hólyagból a vizelet a húgycsövön (urethra) át
távozik a szervezetből. Női húgycső 3-4 cm, a férfi húgycső „S” alakú: kb.: 20 cm

A vizeletürítés mechanizmusa: reflexfolyamat (akaratlagosan szabályozható) a reflex receptorai a

hólyagfalban vannak, reflexközpont a gerincvelő alsó szakaszában van. A vizelet feszíti a hólyag falát, a
receptorokban ingerület keletkezik eljut a gerincvelői reflexközpontba, majd egy érzőpályán az agy
kéregbe jut (tudatosul), az ingerválaszra a hólyag simaizomzata összehúzódik, a húgycső gyűrűs
záróizma elernyed , majd elindul a vizelés (tanult reflex)

Vizelet visszaszívás hormonális szabályozása: ADH - antidiuretikus hormon (vasopresszin) – fokozza a

víz visszaszívást, így a vizelet koncentrálódik, a fajsúlya megnő. Az ADH-t a hypothalamusz termeli
majd a hipofízis hátsó lebenyében tárolódik. ADH hiány esetén a víz nem szívódik vissza a véráramba.
Nagy mennyiségű vizelet ürül (napi 20 liter), a beteg sokat iszik: centrális diabetes insipidus. Az alkohol,
gátolja az ADH termelést: több a vizelet

Vizelet (urina): a vérplazma fehérje mentes szűrlete - mennyisége napi 1- 1,5 l. szalmasárga
színű, jellegzetes szagú folyadék. Fajsúlya: 1020-1025.
tartalmaz: vizet, ásványi sókat (NaCl), kreatinint, karbamidot, húgysavat, urobilinogént,

2
nem tartalmaz: fehérjét (albumin), gennyet (pus), cukrot (sacharum), bilirubint

mennyiségi eltérései: anuria: nincs vizelet, olyguria: kevés vizelet, polyuria: sok vizelet.

minőségi eltérések: Glikosuria: cukor vizelése; - acetonuria: aceton vizelése.

Albuminuria: fehérje vizelése, Pyuria: genny vizelése. Bakteriuria,-baktériumvizelés