Lux Elvira

Szexkontroll
 Lux Elvira

Szexkontroll

S A Jí V M
 Sorozatszerkesztő: Popper Péter

A kötet az 1992-ben megjelent

Szexkontroll átdolgozott kiadása

Borítóterv: Malum Stúdió

© Lux Elvira, 2005

ISBN 963 7168 29 X

ISSN 1585-4000

Saxum Kiadó Bt.

Feleló's kiadó: Jenei Tamás
Feleló's szerkesztő': Zsolnai Margit
Tördelés: Pintér László
Nyomtatta és kötötte
a Kaposvári Nyomda Kft.
Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató
 Tartalom

Kalauz a nemi viselkedéshez 7

Emberek vagyunk - nők és férfiak 29
Az érzelmi és a szexuális libikóka 50
A szexuális viselkedés 64
Mi is a személyiség? 89
Csodavárás 116
Az ok pszichés, az okozat szervi=
pszichoszomatika 130
Minden rendben van? 168
6
 Kalauz a nemi viselkedéshez

Ez a könyv arról szól, hogyan érthetné meg

valaki jobban azokat az összefüggéseket, ame-
lyek a kiegyensúlyozott nemi élethez szüksége-
sek. Kinsey, az ismert amerikai kutató és mun-
katársai a XX. század negyvenes-ötvenes évei-
ben készítettek egy széleskörű felmérést a ne-
mi viselkedés különféle szempontjairól. Kérdő-
íves felmérésükben 6000 nő és 6000 férfi anya-
gát dolgozták fel. Sok, addig ismeretlen össze-
függést sikerült feltárniuk és értelmezniük.
Legmeggyőzőbbnek azt a következtetést tar-
tom - modern értelmezésben -, hogy a nemi
élet célja a kölcsönös kielégülés. Ennek az egy-
szerűnek látszó igaz megállapításnak alkalma-
zása a valóságban túlságosan is bonyolult, s
számos összetevő harmonikus illeszkedésétől,
összecsengésétól függ.
A mai ember nemi életére jellemző ismérvek
lényegesen különböznek a megelőző korok és
korszakok nemi szokásrendjétől, magatartás-
módjaitól. Amíg a nemiség elsődleges célja nem
 8 SZEXKONTROLL

a kölcsönös örömszerzés, hanem a fajfenntar-

tás volt, addig a nő megtermékenyülése és nem
az orgazmusa volt az együttlétek célja. Férfinél
az aktus befejeztével mind a magömlés (meg-
termékenyítés), mind a kielégülés (jutalom) él-
ménye spontán, együtt történő reflexfolyamat.
A nő hüvelyi kielégülése viszont nem tartozik a
feltétlen reflexek kategóriájába. A nő kielégü-
lése leggyakrabban nem a hüvely ingerlésére
következik be.
Tudnunk kell, hogy az élőlények két legfon-
tosabb ösztön-meghatározottsága a lét- és a faj-
fenntartás. A létfenntartás szükségleteinek ki-
elégítését a hiányérzet (éhség, szomjúság, fá-
radtság) biztosítja, amely azokra a cselekvé-
sekre késztetik az egyedet, amelyek szükségle-
teinek kielégítésére irányulnak. Ezeknek a
szükségleteknek a ki nem elégítése halálbün-
tetéssel jár, az egyén pusztulását okozza. Ezzel
szemben az, aki fajfenntartási „kötelezettségét"
nem teljesíti, ebbe nem fog belehalni. O „csak"
az utódlásról, fajtájának fennmaradásáról nem
gondoskodik. Amennyiben viszont ennek eleget
tesz: jutalomban részesül. Ez a jutalom a kielé-
gülés örömélménye, a szexuális feszültség oldá-
sát kísérő orgazmus. Az egyik megtagadása te-
h á t büntetéssel, míg a másik teljesítése juta-
lommal jár.
Régebben, főleg, amíg a nők nem dolgoztak
szervezetten, a nő szexuális hivatása az anya-
ság volt. A férfiak nem túlzottan törődtek azzal,
KALAUZ A NEMI VISELKEDÉSHEZ 9
hogy partnerük örömét leli-e a szexuális együtt-
létben, vagy sem. Igaz, hogy a különböző társa-
dalmi alakulatokban a nő léte a dolgozó fér-
fitól függött. A nő munkájáért még annyi fizet-
ség sem járt, mint a férfi házában dolgozó cselé-
deknek. így aztán a szexuális örömérzet, már
ha volt ilyen, mintegy „ráadásként" j á r t együtt
a páros élettel.
A nő társadalmi rangját korábban anyasága
biztosította. Minél több gyereke volt, annál na-
gyobb tisztelet, megbecsülés övezte. S ez az el-
ismertség egyáltalán nem volt gazdasági vonat-
kozású. Sőt minél kevesebb volt az örökölhető
vagyon, annál több kéz nyújtózott a levesestál
felé. Minél nagyobb volt a vagyon, annál ébe-
rebben őrködtek, nehogy öröklés ú t j á n elmor-
zsolódjon.
A tisztességes asszony még akkor sem dicse-
kedett nemi örömével, ha ez az érzés a férjéhez
kötődött. Aki elismerte nemi életének pozitív
tapasztalatait, azt a társadalom elítélte és
„rossz nőnek" tartotta.
A nő nemi igénye és annak tudatos kielégíté-
sére vonatkozó törekvése akkor jelentkezett
társadalmi méretű szinten, amikor a nőből
„dolgozó nő" lett. Ettől kezdve a férfivel szem-
beni kiszolgáltatottsága jelentősen csökkent.
Miután tetszett-nem tetszett, részt vállalt a lét-
fenntartási küzdelmekből, terhekből, részt kö-
vetelt magának a másik ösztönkör jutalmából
is. Azóta nem szégyelli jól érezni magát női sze-
10 SZEXKONTROLL

repének szexuális beteljesülésekor, s így-úgy

tudtára adni a férfinépnek, hogy nem egyedüli
tulajdonosa és élvezője a nemi élet örömeinek.
Tehát mára a a női szerepkör jelentősen mó-
dosult. A dolgozó nő számára, jól lehet az anya-
ság rovására, de előtérbe került és meghatáro-
zóvá vált a nőiesség fontossága, „a második
nem" feltörekvése az élvonalba. A pénzt kereső
nő egy idő u t á n már nemcsak zsebben „kun-
cogó" krajcárokat akart, hanem teljesítményé-
hez méltó díjazást, társadalmi elismertséget,
karriert, a férjénél is jövedelmezőbb hivatást.
Az addig a családi tűzhelyet melengető nő köze-
li kapcsolatba került a munkahelyén olyan ide-
gen férfiakkal, akiket korábban csak szobájá-
nak ablakából nézhetett, ha volt egyáltalán
szobája.
A nő munkahelyi megjelenése külső-belső
metamorfózist kíván. A számára korábban el-
képzelhetetlen feladatoknak minden vonat-
kozásban meg kell felelnie, ehhez viszont jelen-
tős átlényegülés szükséges, mind családi, mind
egzisztenciális vonatkozásban. Új magatartás-
formákat, viselkedésmódokat kell megtanul-
nia, amelyek korábbi létformájától idegenek
voltak. Sőt idegenek a nemének megfelelő sze-
repköröktől is.
Mielőtt a nő-férfi párhelyzetét értékelnénk,
nemcsak a gazdasági és társadalmi vonatkozá-
sokat kell megvizsgálnunk, hanem a nő és férfi
között meglévő anatómiai és élettani különb-
KALAUZ A NEMI VISELKEDÉSHEZ 11
ségeket is. Nem túl régen tudjuk, hogy az em-
beri agy kétnemű, tehát az agy n e m nemte-
len. Ennek a biológiai ténynek meghatározó
h a t á s a van a női és férfi személyiségfejlődésre
és a nemi attitűdök kialakulásának különböző-
ségére. S természetesen ez nem csak biológiai
vonatkozásban van így.
A környezet a kislánynak a női szerephez illő
viselkedésformákat tanítja, díjazza és erősíti,
míg a fiúkkal a férfias magatartás-módokat
igyekszik elsajátíttatni. Ez azonban egyre ne-
hezebb feladattá válik. Különös tekintettel ar-
ra, hogy a házasságoknak m á r több mint fele
végződik válással, így a gyermekek jó része
csonka családban nő föl. Többnyire az anyával
maradnak, s az apa, a férfi kilép a családból.
A fiú férfiideál, modell, minta nélkül marad.
Szűkebb és tágabb környezetében többnyire
nők vannak. Nőtől pedig férfiszerepet tanulni
nem lehet. Ugyanis a nemi szerep eltanulása
nemcsak szolgai másolása valamely racionáli-
san elfogadott modellnek, mintának, hanem je-
lentős érzelmi kísérőjelenséggel járó azonosu-
lási folyamat.
Agyerek bekerül a bölcsődébe, óvodába, isko-
lába, és mindenhol nők veszik körül. Nem vé-
letlen, hogy napjaink fiataljai között olyan gya-
kori a nemi eltévelyedés és a szexuális zavar.
Nem is beszélve arról a jelentős érzelmi trau-
máról, amely minden gyereket érint, akinek el-
válnak a szülei. Azonban nemcsak ez a baj,