Bevezetés az ambuláns

szájsebészetbe
Dr. Berkovits Csaba egyetemi adjunktus
SZTE FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR SZÁJSEBÉSZETI TANSZÉK
A szájsebészet kialakulása
A fogászati teendőket évezredeken keresztül azok végezték, akik a sebészi beavatkozásokat is
A sebészet nagy kézügyességet igénylő manuális tevékenység, erre utal latin neve is:
Chirurgia szó a görög kheir (kéz)és ourgos (művelet) szavakból eredeztethető
Az egyiptomi időkben már ismertek voltak hegyes és lapos fémpálcák, melyekkel szájsebészeti
beavatkozásokat is végeztek.
Az arab orvosok levelekkel, olajokkal és fonalakkal lazították ki a fogakat, de a fogeltávolításhoz
használt fogók ekkor már ismertek voltak.
A középkorban „fogtörő kulcsokat” használtak, azonban ekkor már ismertek voltak a maihoz
hasonló sebkampók.
A ma ismert szájsebészeti módszerek a 20. század elején kezdek kialakulni, és azóta is
folyamatosan fejlődnek
Aszepszis és antiszepszis
A sebészet fejlődésének legnagyobb akadályát a fájdalomcsillapítás mellett a fertőzések
megakadályozása jelentette.
Semmelweis zseniális felfedezésével bebizonyította az aszepszis hatékonyságát.
„Mától, azaz 1847. május 15-étől kezdve minden orvos és hallgató, aki a boncteremből jön,
köteles a szülészeti kórtermekbe való belépés előtt a bejáratnál levő mosdótálban chlormeszes
vízzel alaposan megmosni a kezét. Ez a rendelkezés kivétel nélkül mindenkire vonatkozik”
Semmelweis
Aszepszis
Az aszepszis eljárások, ténykedések és magatartásformák összessége, melyek célja a
mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok stb.) távoltartása a beteg szervezetétől és a
műtéti sebtől, más szóval az aszepszis célja a kontamináció megelőzése.
Az aszepszist a műtét során használt eszközök, tárgyak, anyagok sterilizálásával, mikrobaszegény
környezet megteremtésével és szigorú viselkedési szabályok betartásával érhetjük el.
Antiszepszis
Az antiszepszis olyan eljárások összessége, melyek célja a tárgyakon, bőrön, sebekben fennálló
(bakteriális és egyéb) kontamináció leküzdése fertőtlenítéssel, dezinfekcióval. Mivel a
bőrfelületek, így a műtéti terület és a sebész keze sem tehetők tökéletesen csíramentessé,
felületi sterilitásról ezekben az esetekben nem beszélhetünk.

Tágabb értelemben aszepszisen azt az ideális állapotot értjük, amikor a műszerek, a bőr, illetve a
műtéti seb nem tartalmaz mikroorganizmusokat – az antiszepszis pedig mindazon eljárások
összessége, amelyeknek célja a sebészi aszepszis elérése. A sebészetben mindig az aszepszis az
első és legfontosabb tényező, az aszepszis = prevenció!
Sterilizálás
Definíció: élő mikroorganizmusok (beleértve a nyugvó formákat, pl. spórákat) elpusztítása, teljes
csíramentesség, melyet különböző fizikaiéskémiaibehatásokkal,módszerekkel, eszközökkel lehet
elérni. Fontosabb gyakorlati módszerek:
1. Autoklávozás: nagynyomású telített vízgőzzel, 108 kPa esetén 121 °C 20 percig, 206 kPa esetén
134 °C 10 percig. Olcsó, de hőérzékeny tárgyak esetén nem alkalmazható.
2. Gázsterilizálás etilén oxiddal: Nagy behatóképesség, hőérzékeny tárgyaknál is alkalmazható,
viszont mérgező és nagyon drága.
3. Hideg sterilizálás: Sporocid szerekkel történik (pl: Gltuáraldehid), hátránya hogy toxikus, és
irritál.
4. Besugárzás: Gamma és elektronsugárzás (pl.: műanyag fecskendő, kötszer). Kiválóan sterilizál.
Dezinficiálás
Élő, szaporodóképes mikroorganizmusok számának csökkentése, elpusztításuk, ill. inaktiválásuk
révén. Nem összetévesztendő a Sterilizálással!
Módszerei:

1. Alacsony hőmérsékletű gőz

2. Kémiai dezinficiensek - hőérzékeny tárgyaknál is alkalmazható, viszont kevésbé effektív a
gőznél (pl.: Mikrozid AF liquid)
A sebészi antiszepszis
Kevésbé hatékony, mint a megelőzés. Sebfertőtlenítő oldatok, porok (hidrogén-peroxid,
Betadine, bórsav, stb.) lokális alkalmazásával, illetve szisztémás antibiotikum-kezeléssel
próbáljuk meg elpusztítani, ill. inaktiválni a sebbe jutott kórokozókat.
Antibitikum profilaxist csak indokolt esetben alkalmazhatunk.
Koponya
Két részre osztható:
Cranium cerebrale = Cerebrocranium = Agykoponya
Cranium viscerale = Viscerocranium = Arckoponya
A határ köztük a felső szemgödri széltől a külső hallójárat elő vont vízszintes tengely.

Fejlődésük eltérő
Maxilla = Felső állcsont
Tetraéder alakú csont
Sinus maxillaris = „arcöböl” = Highmore-féle üreg = Arcüreg
Csúccsal felfelé néző tetraéder alapú üreg
Hiatus semilunaris
A maxillán négy felszín található:

1. Facies anterior
2. Facies infratemporalis
3. Facies orbitalis
4. Facies nasalis
Négy nyúlványt különböztetünk meg:
1. Processus frontalis
2. Processis palatinus
3. Processus alveolaris
4. Processus zygomaticus

Foramen infraorbitale – canalis infraorbitalis

Fissura orbitalis inferior: a. et. n. infraorbitalis

Septum interdentale seu. Interalveolare

Septum interradiculare

Tuber maxillae – Tuber fractura!

Canaliculi nervi alveolares supp. post

Sutura palatina mediana – kétoldali maxilla rögzül

Mandibula = Alsó állcsont
Corpus mandibulae , alsó széles része basis mandibulae
Protuberantia mentalis és két Tuberculum mentale – Trigonum mentale
Angulus mandibulae kb. 130 fokos szövet zár be a ramus és corpus
Linea obliqua
Tuberositas masseterica – m. masseter tapad
Tuberositas pterygoidea – m. pterygoideus lateralis/internus tapad
Limbus alveolaris – fogív szegély
Arcus alveolaris – fogsorív
Foramen mentale – n. mentalis kilépése - V/3 agyideg ága
Mandibula = Alsó állcsont
Trigonum retromolare – Crista buccinatoria és Crista obliqua közt – n. buccalis érzéstelenítése
Spina mentalis
Crista buccinatoria
Fossa digastrica
Fovea sublingualis
Fovea submandiularis
Mandibula = Alsó állcsont
Ramus mandibulae
Angulus mandibulae kb. 130 fokos szövet zár be a ramus és corpus
Proc. Condylaris = Condyloideus – caput mandibulae
Proc. Coronoideus – m. temporalis tapad
Incisura mandibulae
Collum mandibulae
Sulcus pterygoideus – Fovea pterygoidea
Foramen mandibulae – Lingula mandibulae védi
N. alveolaris inferior belép! (N. mandibularis ága)
N. mylohiodieus – sulcus mylohyodieus – linea mylohyoidea
Os palatinum - Szájpadcsont
Kemény szájpad
Páros csont
Sutura palatina mediana mentén kapcsolódnak
Lamina Horizontalis – kemény szájpad hátsó 1/3 részét alkotja
Lamina verticalis
- processus orbitalis – szemüreg medialis fala
Foramen palatinum majus – canalis pterygopalatinus
Szájüreg – cavum oris
Kemény szájpad (palatum durum)
Processus alveolaris superior (maxillae)
Processus alveolaris inferior (mandibulae)
Alsó és felső fogív
m. mylohyoideus
Szájpad
Palatum durum: maxilla processus palatinus, os palatinum processus horizontalis
• Foramen incisivum: canalis incisivus (a.,v. nasopalatina, n. nasopalatinus)
• Foramen palatinum majus : (a., v., n. palatinus majus)
Palatum molle: kemény szájpad hátsó részéhez kapcsolódó fibromuscularis lemez
• Garat orrüregi szakaszának szájüregi résztől való elzárása (nyelés, hangképzés)
• m. levator veli palatini (n. vagus)
• m. tensor veli palatini (n. mandibularis)
• m. palatoglossus (n. glossopharyngeus)
• m. palatopharyngeus (n. vagus)
Diaphragma oris – szájfenék
Alkotja:
1. m. mylohyoideus: (n. mylohyoideus)
origo – insertio: linea mylohyoidea – raphe mylohyoidea (spina mentalis és nyelvcsont között)
2. m. geniohyoideus: (n. hypoglossus)
A csontos szájüreg összeköttetései
Összeköttetés Mivel kommunikál? Átmenő képlet
Foramen palatinum majus et fossa pterygopalatina a., v. palatina descendens, n.
minus palatinus major et minor

Canalis incisivus meatus nasi communis n. nasopalatinus Scarpae (ex. n.

incisivus) et a. nasopalatina

Canalis mandibulae foramen mandibulae a., v., n. alveolaris inferior

Canaliculi alveolaria SUPERIORES. fossa infratemporalis, sulcus et a., v., et nervus alveolaris sup
post, medii et anteriores canalis infraorbitalis, fossa canina
Fossa infratemporalis
A járomív (arcus zygomaticus) és az ékcsont nagy szárnya crista infrazygomaticája alatti terület.
Elülső határa: tuber maxillae
Medialis határa: lamina lateralis processus pterygoidei
Hátsó fala: ramus mand. és m. pterygoideus med. et lat.
Felső fala: os sphenoidale nagy szárnya
Képletei: mm. pterygoidei, corpus adiposum buccae, n. mandibularis kezdeti ágai, ggl. oticum, a.
maxillaris, plexus venosus pterygoidei
A fossa infratemporalis összeköttetései
Összeköttetés
Fissura pterygomaxillaris
Foramina alveolaria
Fissura orbitalis inferior
Foramen ovale
Foramen spinosum
Fissura petrotympanica Glaseri
Fissura petrosquamosa
Fissura tympanosquamosa
Mivel kommunikál? Átmenő képletek
Fossa pterygopalatina a. et. n. maxillaris, vv.
Sphenopalatinae, nn. Alveolares
supp. post.
Canales alveolares supp. post aa. et vv. Alveolares supp. Post.
Orbita Aa, vv, et nn. Alveolares supp.
post
Fossa cranii media N. Mandibularis, plexus venosus
foraminis ovalis
Fossa cranii media A. et v. meningea media
Cavum tympani Chorda tympani, Lig. mallei lat.
Fossa pterygopalatina
A fossa infratemporalistól mediálisan, az orrüregtől laterálisan elhelyezkedő piramis alakú rés.
Falai:
Elülső: tuber maxillae
Medialisan: lamina perpendicularis ossis palatini
Posterior: processus pterygoideus facies ant.
Lateralisan: nyitott, közlekedik a fissura pterygomaxillaris útján a fossa infratemporalissal
Képletei:
1. N. Maxillaris
2. ggl. Pterygopalatinum
3. a. maxillaris végágai
4. plexus venosus pterygoideus
5. nyirokerek.
Fossa pterygopalatina összeköttetései
Összeköttetés Mivel kommunikál? Átmenő képlet
Canalis pterygoideus Vidii Basis crani externa N. Petrosus major et profundus
Canalis palatinus major Cavum oris N. Palatinus major et. A. palatina
descendens
Canalis palatinus minor Cavum oris Nn. Et aa. Palatini minores
Fissura orbitalis inferior Orbita N. zygomaticus, N. infraorbitalis
V. ophtalmica inf.
Fissura pterygomaxillaris Fossa infratemporalis N. et. A. Maxillaris, nn. Alveolares
supp. Post, Vv. sphenopalatinae
Foramen rotundum Fossa cranii media N. Maxillaris
Foramen sphenopalatinum Meatus nasi communis Nn. Nasales post. Supp, A.
sphenopalatina,
Spatium pterygomandibulare
Alsó vezetéses érzéstelenítés miatt nagyon jelentős térség
Határai:
Laterális: a mandibula ramus belső felszíne
Medialisan: m. pterygoideus med.
Cranialisan: m. pterygoideus lat.
Képletek: n. lingualis, a., v. et n. alveolaris inferior, parotis és Bichat f. zsírcsomó egy része.
Rágóizmok
• m. geniohyoideus
• m. genioglossus
• m. mylohyoideus
• m. digastricus
• m. temporalis
• m. masseter
• m. pterygoideus med.
• m. pterygoideus lat.
Nyelv - Lingua
A szájüreg bázisát képző izmos szerv.
Funkciója: falat kialakítása, továbbítása, szopás, beszéd,ízlelés, nyelés. Radix et corpus linguae
határán sulcus terminalis (két sejcsoportból fejlődik,felszíni nyálkahártya, beidegzés).
Külső nyelvizmok (csontos vázról erednek, nyelvbe sugároznak):
m. genioglossus
m. hyoglossus
m. styloglossus (n. hypoglossus)
Belső izmok:
m. longitudinalis sup. et inf.
m. transversus linguae
m. verticalis linguae (n. hypoglossus)
A nyelv beidegzése
1. n. lingualis: általános érző ideg
2. n. glossopharyngeus (n. IX): somaticus afferens rostok a nyelv bázisából, hátsó egy-harmad íz
érzés
3. chorda tympani: (nervus facialis ) elülső kétharmad íz érzés, praeganglionáris
parasymphaticus rostok
4. n. vagus: nervus vagus (parasympaticus ideg)
Sulcus lateralis linguae:
Medialisan: m. hyoglossus
Lateralisan: m. mylohyoideus
Superior: szájnyálkahártya
Benne fut: (fentről lefele) n. lingualis, ductus submandibularis, n. hypoglossus, és a. lingualis a
hyoglossus mögött
Nervus trigeminus (V. agyideg)
Az arc, szemüreg, szem, orrüreg, szájüreg, fogak és a nyelv elülső kétharmadának általános
érzőidege, motorosan beidegzi a rágóizmokat, m. mylohyoideust, m. digastricus elülső hasát, m.
tensor tympanit, m. tensor veli palatinit (első kopoltyúív).
Három ága van:

1. N. ophtalmicus
2. N. maxillaris
3. N. mandibularis
N. Ophtalmicus (V/1)
Tisztán érző ideg.
Koponyai kilpés: fissura orbitalis superior,
Beidegzi: homlok, fejtető bőre, felső szemhéj, külső és belső szemzug, orr területe, iris, cornea,
corpus ciliare
Ágai: Fro-Na-Te-La

1. N. frontalis – incisura supraorbitale

- N. supraorbitalis
- N. supratrochlearis
N. Ophtalmicus (V/1)
2. N. nasociliaris
- Pars nasalis (Orr felső és hátsó részének érző idege)  N. ethmoidalis ant. et post
- Pars ciliaris  nn. Ciliares longi (a vakfolton lép be a szemgolyóba, a szemgolyó fő érző idege)
- N. ethmoidalis ant. – elülső koponyagödörbe – lamina cribrosa  cellulae ethmoidalesba
3. N. tentorius
- hosszú tovafutó ideg a fissura orbitalis superiortól egészen a tentorium cerebellihez megy,
annak fő érző idege (Scala posterior daganat esetén a szemnél fájdalmat közvetít)
4. N. lacrimalis
- n. zygomaticustól kap vegetatív rostokat, amiket a könnymirigybe visz
- ramus communicans cum nervo zygomatcio
N. Maxillaris (V/2)
Koponyai kilépés: Foramen rotundum, innen a fossa pterygopalatinába jut, ahol ágaira oszlik.
Ágai: In-Zy-Sphe-Me
1. N. infraorbitalis
- rr. alveolares sup. post.
- rr. alveolares sup. med.
- rr. alveolares sup. ant.
2. N. zygomaticus
- ramus communicans cum nervo lacrimalo – vegatatív!
- r. zygomaticotemporalis
- r. zygomaticofacialis
N. Maxillaris (V/2)
3. N. Sphenopalatinus
- rr. nasales postt. – végága a n. nasopalatinus Scarpae, mely a n. palatinus majorral alkot
anasztomózist a szájpadon
- rr. palatini – n. palatinus major et nn. palatini minores

4. Ramus meningeus – a dura materhez futó ág

N. Mandibularis (V/3)
Kilépés a koponyából: foramen ovale.
Mielőt a foramen ovalen kibújik, egy recurrens ágat ad, mely a dura materhez megy a foramen spinosumon
át az arteria meningea mediaval, ennek neve n. spinosus
I. Elülső ágcsoport – MOZGATÓ
1. Nervi masticatori
n. massetericus
n. temporales profundi
n. pterygoideus lateralis
n. pterygoideus medialis
n. musculi tensoris tympani
n. musculi tensoris veli palatini
n. buccalis - a motor csoport egyetlen érző ága! – trigonum retromolareban fut
N. Mandibularis (V/3)
II. Hátsó ágcsoport – ÉRZŐ (Aur-Al-Lin)
1. N. auriculotemporalis
- rr. communicantes cum n. facialis - a ggl. Oticumból viszi a vegetatív rostokat a parotishoz
- rr. parotidei
- rr. articulares
- rr. temporales
2. N. alveolaris inferior – összes alsó fog érző idege
- m. mylohyoideus – az érző ágcsoport egyetlen mozgató idege!
- rr. Dentales et gingivales
- n. mentalis a végága
N. Mandibularis (V/3)
II. Hátsó ágcsoport – ÉRZŐ (Aur-Al-Lin)
3. N. lingualis – a nyelv elülső kétharmadának érző idege (általános érző, hő fájdalom, elemi
tapintás)
- a chorda tympani hozzácsatlakozik a facialisból – ez az ízérző!
- rr. Isthmi faucium
- r. sublingualis
- rr. ganglionares
- rr.gingivales
- rr. linguales
A fej nyak tájékok vérellátása
Az a. carotis externa rendszere biztosítja a fej és az arc (az a.
subclavia pedig a nyak) artériás vérellátását.

Közös törzse, az a. carotis communis a jobb oldalon a truncus

brachiocephalicusból ered, míg a jobb oldalon egyenesen az
aortából. A két a. carotis communis a pajzsporc (cartilago
thyroidea) magasságában oszlik két ágára, ezek az a. carotis
interna, mely ágleadás nélkül halad a koponyába, ahol az agy
vérellátását biztosítja, valamint az a. carotis externa, melynek
megkülönböztetünk előre, és hátra futó ágait.
Az. a. carotis ext. előre futó ágai
Ti – Fa – Li – Fa – Ma – Te
1. A. thyroidea superior
- a. laryngea superior / membrana thyrohyoidea/
- a. sternocleidomastoidea (hátrafelé fut)
2. A. pharyngea ascendens
- rr. tonsillares
- a. meningea post. /foramen jugulare/
- a. tympanica
3. A. lingualis
- a. profunda lingaue
- a. dorsalis linguae
- r. tonsillaris
Az. a. carotis ext. előre futó ágai
4. A. facialis
I. nyaki ágak
- a. palatina ascendens
- a. submentalis
- rr. glandulares - nyálmirigyekhez
- r. tonsillaris
II. arci ágak
- a. labialis superior
- a. labialis inferior
- a. angularis a végága
Az. a. carotis ext. előre futó ágai
5. A. maxillaris – az art. temporomandibularis alatt a fossa pterygopalatinába megy
I. Maxillaris szakasz:
- a. auricularis profunda
- a. meningea media – foramen spinosum
- a. alveolaris inf.
- a. tympanica ant.
II. Pterygoidealis szakasz: - RÁGÓIZMOKHOZ
- aa. temporales prof.
- a. masseterica
- a. buccalis
- rr. pterygoideales
Az. a. carotis ext. előre futó ágai
5. A. maxillaris
III. Pterygopalatinalis szakasz
- a. infraorbitalis
- aa. alveolares supp. ant. (felső fogakat a praemolarisokig látja el)
- a. palatina descendens
- aa. nasales postt.
- a. sphenopalatina
6. A. temporalis superficialis
A parotist alulról felfelé átfúrja az. a. carotis ext. végága, majd ahogy kilépett két vékony ágra oszlik.
- Ramus frontalis
- Ramus parietalis
Az. a. carotis ext. hátra futó ágai
1. A. occipitalis – a sulcus a. occipitalis-ban
- rr. sternocleidomastoidei
- rr. meningeales
- rr. occipitales
- rr. auriculares
2. A. auricularis posterior
- a. stylomastoidea
- r. stapedius
- r. auricularis
- r. ovccipitalis
 Köszönöm a figyelmet!
Források:
Szabó György: Szájsebészet, Semmelweis 2004
Kiss Ferenc: Rendszeres Bonctan, Medicina 1960
Boros Mihály: Sebészeti Műttéttan, Medicina 2006
Forrai Judit: Fejezetek a fogorvoslás és eszközeinek történetéből,
Dental Press 2005