Ma az írásbeli érettségi mind emelt, mind középfokon történelem, biológia és földrajz tantárgyakból

tartalmaz több, magas pontszámú esszéírási feladatot. A magyar esszéhagyományba nem illeszkedik
bele, elnevezését valószínűleg angolszász oktatási modellből merítette, és inkább érvelésnek tekinthető,
illetve egy tudományos tárgy rövid kifejtésének. Egyáltalán nem elvárás a szépirodalmi kifejezésmód, a
tárgy szubjektív bemutatása kifejezetten kerülendő (az információközpontú, megoldókulcsrendszerű
pontozás miatt). Mind a párbeszédkeltés, mind a kísérleti jelleg megszűnik, fő funkciójává egy
gondolatmenet bemutatása válik: lényege, hogy bemutassa az értékelő tanárnak, hogy a diák a
forrásokban megjelenő adatokat, háttérismeretei (a tanagyag) segítségével képes értelmezni, elemezni,
az összefüggéseket a források között, illetve a háttéranyag és az adat között felismerni, majd gondolatait
rendezetten, értelmesen kifejezve, logikai ellentmondás nélkül leírni. Maximális terjedelme (15 sor,
illetőleg egy oldal) is sokkal rövidebb, mint általában a többi esszéé.

Esszé amerikai egyetemi felvételin (application essay)

A magyar középiskolai felvételi központi egységesítése előtt néha alkalmazták ezt a típusú esszét a
kompetenciaalapú gimnáziumi felvételiken (főleg alapítványi iskolákban) is. Amennyiben valaki amerikai
egyetemre kíván felvételizni, még ma is meg kell írnia. Ilyenkor a diákoknak egy, néha meglehetősen
furcsának tűnő kérdést (pl. Hogyan ünnepled a születésnapod? (RMG), vagy: Mi az érdekesebb, a gerillák
vagy a gorillák? (Tufts Egyetem)) kell kifejtenie, minél kreatívabban, egyedibb gondolatmenettel,
ugyanakkor minél összeszedettebben, „intellektuális szigorral”, jól strukturált szöveget írva. Itt az értékelő
a diák önkifejezésének fejlettségére és személyiségére kíváncs