Arany János

 -Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán.

 -Szülei Arany György és Megyeri Sára voltak.
 -Szerény körülmények között éltek, mindössze egy kis házból és egy kevéske földből állt a
vagyonuk.
 -Aranynak tehetsége és tanulékonysága hamar megmutatkozott.
 -1823-tól 1833-ig a nagyszalontai iskolában tanult, ahol segédtanítói feladatokat is vállalt.
 -1833 őszén a debreceni kollégiumba került
 -egy időre abbahagyta tanulmányait
 -1834-ben Kisújszállásra ment tanítani
 -1836-ban végleg otthagyta a kollégiumot, festő vagy szobrász szeretett volna lenni
 -Egy időre elszegődött egy vándortársulathoz, azonban idős szülei miatt folyamatos
lelkiismeret-furdalás gyötörte
 -hazatért Nagyszalontára, 1840-ben aljegyző lett, feleségül vette Ercsey Juliannát
 -két gyermekük született: Juliska és László
 -1846-ban a Kisfaludy Társaság felhívására megírta a Toldit
 -Arany nagyon szoros barátságot kötött Petőfivel, állandóan tartották a kapcsolatot
 -1847-48-ban a költőnek több epikus alkotása is született (pl.: Toldy estéje)
 -a szabadságharc után bujdosni kényszerült
 -1851-ben fél évi Geszten a Tisza családnál volt házitanító
 -a nagykőrösi református egyház kinevezte tanárnak, 1860-ig magyart és latint tanított a
gimnáziumban
 -az újjászerveződött Kisfaludy Társaság igazgatói állást kínált a költőnek, így 1860-ban végleg
Pesten telepedett le
 -1865-ben az MTA titkára, öt év múlva főtitkára volt
 -a hivatali munka miatt nem maradt elég ideje az írásra
 -1876-ban lemondott a főtitkári állásáról
 -1877-ben a Margit-sziget fái alatt a Kapcsos könyvébe írta titokban az őszikéket
 -1882. október 22-én halt meg Budapesten

A fülemile

 1854-ben írta Arany János

 alapja egy madárfüttyről szóló vándoranektoda
 anektoda: rövid, prózai alkotás a végén csattanóval vagy erkölcsi tanulsággal
 Arany kiváló lehetőségett látott arra, hogy ne csak erkölcsi tanulságokat, hanem történelmi
példát is állítson a magyarok elé
 Hiszen ekkor veszi kezdetét Magyarországon a pártok kialakulása
 műfaja: elbeszélő költemény
 népmesei vonás: homály fedi a történet pontos helyét és idejét (Hajdanában-valahol a
Tiszaháton)
 A szereplők jellemzése: nincs külső megjelenítés, inkább a belső értéket, vagy azok hiányát
mutatja be úgy, hogy cselekedteti, beszélteti hőseit
 a bíró sem különb, korrupt kishivatalnok, aki mindkét féltől elfogadja a kenőpénzt, végül
egyik fél javára sem mer dönteni
 Szerkezete:
1. előkészítés: Tiszaháton élt Péter és Pál gazda
2. bonyodalom: a fülemile a ,,közös ágon” száll le
3. kibontakozás: összevesznek
4. tetőpont: elmennek a bíróhoz
5. megoldás: a bíró döntése
 Verselés:
 ütemhangsúlyos többnyire felező nyolcas, néha hetes sorokkal
 felkiáltások, rövid mondatok
 tiszta rímek (nyárban-naptárban)
Szondi két apródja

 1856 júniusában keletkezett

 történelmi témajú ballada
 a nagykőrösi korszakban született
 a hősies helytállás nagyszerűségét és a hazához való rendületlen hűséget mutatja fel nemes
példaként
 Gyulai Pál ,,a hűség és a hősiességballadájának” nevezte
 a mű nemzeti történelmünk törökellenes harcainak egyik mozzanatát eleveníti fel
 Szondi György létező történelmi személy volt Drégely várának védője, katonáival
mindhalálig védte a várat
 Drégely ostroma 1552-ben volt
 Szondi György hősiessége, a fegyveres harcban való helytállása a ballada egyik témája, a
másik Szondi két apródjának a sírig tartő hűsége
 Az apródok alakjában Arany tulajdonképpen a költők erkölcsi felelősségét fogalmazza meg.
 Arany János a versben az apródoknak a halott Szondihoz való hűségük a szabadságharc
bukását, és a hazához való hűséget mutatja be.
 Szerkezete: 4 szereplő van (a két apród, a basa és a szolga)
 az ő megszólalásaik idézik fel a többi szereplőt: Szondit és a várvédőket
 1-2. vsz. alaphelyzet
 3-4. vsz. a basa számonkéri szolgáját, hogy miért nem dicsőítik őt Szondi apródjai
 5. vsz-tól a szolga és az apródok párbeszéde
 kétszólamú ballada:
1. páratlan vsz. (egyik szólam) az apródok az ostrom befolyását dalolják el: múlt
2. páros vsz. (másik szólam) Ali szolgája csábítja őket a basa oldalára: jelen
 utolsó vsz. hármas átok (a zsarnokra Ferenc Józsefre)
 Verselése: időmértékes verselés (első 3 sor közepén sormetszet (cenzúra))
 feszültség, zaklatottság jellemzi a verset
 eltérő szótagszámú, így különböző hosszúságú verssorok
 ballada műfaji sajátosságai

Epilógus

 1877. júliusában született

 Az „Őszikék” 2. darabja
 Az egész ciklus hangulatát meghatározza néhány fontos gondolat, amit ez a vers
megfogalmaz: elhibázott élet és az elmúlás tudata
 Típusa szerint: létösszegző vers, Arany egyfajta számvetést készít
 Címe: görög eredetű szó, jelentése: utóhang, utószó, befejezés
 Műfaja: elégia
 Ütemhangsúlyos verselésű, páros rímű (aabb)
 felező 8-as és 4-es sorok alkotják (8-8-4-8)
 a 3. sor egy fél sor: ez megrendültséget, érzelmi feszültséget visz bele
 őszintén, közvetlenül ír
 Hangneme: irónikus, de vallomásos is
 Fő motívumai: rab, madár, út, élet, virág
 3 idősík:
1-5. vsz. múlt
6-10. vsz. a múlthoz kötött jelen (címet, hírnevet kapott, de nem erre vágyott)
11-15. vsz. a múltban megálmodott, de meg nem valósult jövő
 az ország legünnepeltebb költője rab madárnak tartja magát
 szomorú végkicsengés: a szárnyeszegett madár metafórája (megkésettség, az élethelyzet
véglegessége)

Letészem a lantot

 1850-ben a forradalom leverése után írta

 lant: az ókor óta költői hitvallás jelképe
 letészem a lantot: búcsú a költészettől
 műfaja: elégiko-óda (hangneme: lemondó, fájdalmas, de fennkölt is)
 Szerkezet:
1. vsz. jelen
2-5. vsz. értékekben gazdag múlt
6-7. vsz. jelen reményvesztettsége
 múlt: ifjúság, nyár, barát, jövőbe vetett hit
 jelen: öregség, magány, tél
 időmértékes verselés
 8 soros versszakok: első 4 sor félrím: xaxa
utolsó 4 sor keresztrím: bcbc