Jelmondata:

„Becsület és
Haza”

Becsületrend
Készítette: Hegyi Bálint
Története
● A Francia Köztársaság Becsületrendje a legmagasabb francia állami
kitüntetés.
● 1802-ben alapította Bonaparte Napoléon, Franciaország első
konzulja.
● A francia forradalom eltörölte a régi rend kitüntetéseit, így a
tábornokok vitézi tetteit díszfegyverrel (puskával, pisztollyal,
díszkarddal, sőt díszdobbal) ismerték el.
● A hadjáratokat viselő Bonaparte tábornok szükségét látta egy katonák
és polgárok számára egyaránt adható elismerésnek, tekintet nélkül
származásra és vallásra.
● Létrehozta a Becsületrendet.
● Az első átadó-ünnepségre 1804. július 15-én, a Bastille bevételének 15.
évfordulója alkalmából került sor, az Invalidusok dómjában.
● Kezdetben a Becsületrendnek négy fokozata volt: légiós, tiszt, parancsnokló és
főtiszt.
● Kétféle rendjelet adtak át: ezüst csillagot a légiósoknak és arany csillagot a
többieknek.
● 1805-ben kiegészült a nagy rendjellel, majd nagy sas, 1814-től nagy szalag,
1816-tól pedig nagykereszt lett.
● Ekkor a légiós megnevezése lovagra, a parancsnoklóé pedig parancsnokra
változott, kialakítva ezzel a mai elnevezési rendet.
● A megalakítást követően a rend tagjai jelentős éves járadékot
kaptak:
○ főtisztek: 5000 arany frank
○ parancsnoklók: 2000 arany frank
○ tisztek: 1000 arany frank
○ légiósok: 250 arany frank
● A második világháború után félő volt, hogy a kitüntető cím
elértéktelenedik. Ezért 1962-ben De Gaulle tábornok elnöki
rendelettel újraszabályozta az odaítélés feltételeit.
● 1963-ban létrehozott egy új szervezetet: a Nemzeti Érdemrendet, a
Becsületrend „kisöccsét”.
● Ugyanazokat a fokozatokat tartalmazza, de a rendjelet illetően a
francia trikolór kék színét viseli.
Fokozatai
A Becsületrendben három rang van:
● lovag (chevalier)
● tiszt (officier)
● parancsnok (commandeur)

és két méltóság:
● főtiszt (grand officier)
● nagykeresztes (grand-croix)
Régi rendjelek
● A Rendbe való felvétel az első két évben
nem járt együtt rendjel átadásával, a
tagok egy oklevelet kaptak az első
konzultól.
● 1804-ben az első változat központi, arany
érmének egyik oldalán a császár arcképe
volt látható, „Napóleon, a franciák
császára” felirattal, a másikon a császári
sas, „Becsület és Haza” felirattal.
● A csillag végei még hegyesek voltak, a
gömbök pár évvel később kerültek fel.
● 1814-től a központi érmére IV. Henrik király arcképét
tették, „IV. Henrik, Franciaország és Navarra királya”
felirattal, a másik oldalán 3 liliom látszott a
Becsületrend jelmondatával.
● A júliusi forradalom (1830) levette a liliomot az
érméről, helyébe előbb csak a jelmondat került, majd
két keresztbe tett trikolór is.
● 1848-tól a rendjelről levették a függesztésre használt
koronát, IV. Henrik arcképe helyére ismét Napóleon
császáré került, „Bonaparte első konzul, 1802. április
19.” felirattal, a hátoldalon a Rend jelmondata mellett
megjelent a „Francia Köztársaság” felirat is.
● 1852-ben a második császárság visszaállította az első
császárság jelképrendszerét.
● 1870-ben a függesztésre szolgáló korona helyére a mai
tölgy- és babérkoszorú került, Napóleon helyébe
Ceres, az aratás római istennőjének, a forradalom
szimbólumának arcmása került, „Francia Köztársaság
1870” felirattal.
● Ez a változat volt érvényben a III., IV. és V.
Köztársaság idején is, csupán 1951-ben törölték az
1870-es évszámot.
● A mai változat 1962-ben alakult ki, amikor a hátlapra
rákerült az alapítás forradalmi naptár szerinti kelte.
Napjaink rendjele
● A rendjel ötsugaras, mindkét oldalán fehér zománccal borított csillag, a végén tíz gombban végződik.
● Ezek ezüstből vannak, a tiszti fokozaté pedig aranyozott ezüstből.
● A fokozattól függően a sugarakat ezüst, vagy aranyozott ezüst, zöld zománccal kitöltött, tölgy (jobboldalt), illetve
babér (baloldalt), középen keresztbe font koszorú köti össze.
● A csillag közepén a köztársaságot szimbolizáló női fejjel díszített arany érme található, melyet kék alapon, „Francia
Köztársaság” felirat vesz körbe.
● A csillag, a fokozattól függően ezüst, vagy aranyozott ezüst, zöld zománccal kitöltött tölgy (ezúttal baloldalt), illetve
babér (jobboldalt) koszorún függ.
● Az érme hátoldalán két, egymást keresztező nemzeti színű zászló látható „Becsület és Haza” felirattal, és a Rend
alapításának kelte: 29 floréal an X.
Viselete

● A lovagi és tiszti rendjeleket a bal mellen kell viselni, a parancsnoki rendjelet rövid nyakszalagon.
Hozzá a jobb mellen az ezüst plakettet.
● A nagykeresztesek a rendjelet a jobb vállon átvetett vállszalag csokorra kötött végén hordják, hozzá a
bal mellen az aranyozott ezüst plakettet.
● A polgári személyek ünnepi alkalmakkor a kitüntetést eredeti formában viselik, hétköznapi ruházaton
pedig vékony vörös szalagot hordanak a zakó hajtókájának gomblyukában, a tisztek vörös szalagrózsát,
a parancsnokok szintén vörös szalagrózsát ezüst masni alapon.
● A főtisztek szalagrózsája egyik oldalon ezüst, másik oldalon aranyozott ezüst masnin, a nagykereszt
vörös szalagrózsája mindkét oldalon aranyozott ezüst masnin nyugszik.
● A fegyveres erők és testületek tagjai a díszegyenruhán eredeti formában, köznapi öltözeten pedig
szalagsávon viselik a rendjelet.
A Becsületrend odaítélése
● A Becsületrend nagymestere, a francia köztársasági elnök, a Renddel kapcsolatos ügyeket a
nagykancellár intézi, akit a köztársasági elnök nevez ki 6 évre a nagykereszt birtokosai közül.
● A Rend Tanácsa 16 fős közös katonai és polgári testület.
● A nagykancellár az érdemek elismerését és a kitüntetés adományozását, esetenként
felfüggesztését vagy visszavonását végzi. A döntés eredményét a nagymester hirdeti ki elnöki
rendelettel.
● A Becsületrendet megtisztelő címen külföldieknek is adományozzák, akik sokat tesznek
Franciaországért.
● Az elismerésben nemcsak személyek részesülhetnek, hanem városok (Luxembourg, Liège,
Belgrád, Sztálingrád, Algír), katonai alakulatok (ezredek), iskolák, közösségek, intézetek, vagy
vállalatok (például: francia államvasutak).
● Eredetileg, a Becsületrendbe felvett személyt követő, három egymás utáni generáció tagjai is
viselhették a kitüntetést, öröklés címén.
A Becsületrend Nevelőintézetei

● A Becsületrend tagjainak az erkölcsi elismerésen felül kiváltság is jár. Napóleon császár

lehetővé tette, hogy a kitüntetettek lányai, lányunokái és lánydédunokái 18. életévük betöltéséig
állami költségen tanulhassanak. Ennek érdekében 1805-ben elrendelte a Császári
Nevelőintézetek felállítását.
● A Becsületrend nagykancellárjának felügyelete alá tartozó intézetekben nem számított a
származás: a lányokat felvilágosult, demokratikus légkörben nevelték.
● Az oktatás nyitottsága megmaradt, a ma is elitiskolának számító középiskolákban kiemelt
helyet foglal el a nyelvtanulás, a zene, a művészet és a sport.
● Jelenleg két intézmény üzemel, mintegy 400 fővel.
● 2005-ben módosították az elnöki rendeletet, így a Nemzeti Érdemrend tagjainak lányai,
lányunokái és lánydédunokái, és az Idegenlégió tagjainak lányai és lányunokái is felvételt
nyerhetnek.
A Becsületrend Tagjainak Kölcsönös Segítő Társasága

● Az első világháború után 1921-ben a nagykancellár kezdeményezte a Becsületrend Tagjainak

Kölcsönös Segítő Társasága megalakítását.
● Jjogi, egészségügyi, adminisztratív tanácsokkal látja el a tagokat, illetve segélyezi a rászorulókat és
családtagjaikat (járadék, ösztöndíj, kamatmentes kölcsön, temetési segély).
● 2003-ban megalakult a Magyar Tagozat 12 rendtárs részvételével.
● Létszáma 2007-ben 53 fő volt.
● 2015-ben alakult újjá egyesületi formában, neve Francia Becsületrend és Nemzeti Érdemrend
Egyesület lett.
A Becsületrend Múzeuma

A Becsületrend Múzeuma Párizs 7. kerületében

található,

a Becsületrend Nagykancelláriájának is otthont adó

Salm palota egyik szárnyában.
Magyar kitüntetettek

● A magyar, illetve magyar származású személyek nagy

részt megtisztelő címen kaptak elismerést, de voltak,
akik – francia állampolgárként vagy a francia államnak
tett közvetlen szolgálatért – teljes jogú tagok lettek.
● A magyarországi rendtársak csatlakozhatnak helyi
érdekvédelmi szervezetükhöz, A Francia Becsületrend
és Nemzeti Érdemrend Magyar Tagjainak
Egyesületéhez.
● A Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának
naplójában 1847-ben jelent meg az első, rendjelre
vonatkozó bejegyzés: Zsigmond Ferenc Károly budai
szőnyeggyáros a Becsületrend IV. osztályú keresztjét
adományozta a múzeumnak.
Köszönöm a figyelmet!