Megtorlás és stabilizáció

I. A forradalom leverése

a) A külpolitikai helyzet és következményei

- Szuezi-válság (leköti a nemzetközi politika résztvevőinek figyelmét)

- amerikai nyilatkozat a be nem avatkozásról

b) Szovjet döntés az erőszakos beavatkozásról (fedőneve: Forgószél)

- november 3.

ˇ tárgyalások a kormány és a szovjet parancsnokság között a kivonulásról

ˇ a tárgyaláson letartóztatják a magyar delegáció tagjait

- november 4.

ˇ nyílt szovjet támadás megindulás

c) Új kormány megalakulása = Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány

- a szovjetek által kijelölt vezető: Kádár János

ˇ ellenforradalomnak minősítették a forradalmat

d) Menekülés a megtorlás elől

- Nagy Imre és társai – jugoszláv nagykövetség

- Mindszenty hercegprímás – amerikai nagykövetség

- harcolók és csalódottak tömegei menekültek nyugatra

II. Megtorlás

1.) A forradalom résztvevői elleni perek

- 400 kivégzés (+ a szovjetek által elfogott emberek közül 8-900 fő kivégzése)

- börtönbüntetés: közel 22.000 ember

- internálás: 16-18.000 ember

2.) A vezetők elleni perek

- Nagy Imrét és társait kicsalták a jugoszláv nagykövetségről →

- 1958. zárt tárgyalás

ˇ kivégzések: Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József , Losonczy Géza

/ 1958.jún.16./

ˇ börtönbüntetések

III. Konszolidáció: a pártállam visszaállítása

- Új karhatalom: Munkásőrség

ˇ a pártnak alárendelt fegyveres testület

ˇ tagjai kiváltságokat élveztek

- A munkástanácsok felszámolása

- Ifjúsági szervezetek létrehozása az ifjúság szocialista átszervezésére

- A mezőgazdaság kollektivizálásának befejezése

- A pártvezetésben szigorú fegyelem uralkodik

ˇ „kétfrontos harc”

o a jobb és baloldali túlzásokat is visszaszorítják (pl.: személyi kultusz)

ˇ Egypártrendszer

ˇ 1963. általános amnesztia