Bevezetés

A magyar őstörténetet sajnos csak apró mozaikokból rakhatjuk ki. De ezekből a darabkákból
is kitűnik, hogy őseink nagy hangsúlyt fektettek az ifjabb generáció okítására és nevelésére.
Magas szintű kézművesség és harcmodor, fejlett állattenyésztés és növénytermesztés
jellemezte elődeinket. Nagy jelentősége volt a higiéniának és az ételkészítési technikáknak.
Honfoglaló (hazatérő) magyarjaink fejlett kultúrát hoztak Európába. A körülöttünk élő népek
nem ismerték a földművelést. Badanyi Jós Ferenc szerint Cluny monostorából a szerzetesek
ide jöttek, hogy megtanulják a technikáját a földek termővé tételének, majd missziós
munkájuk alapjául használták. Véleménye szerint ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy
Magyarország volt az egyedüli Európában, ahová nem jöttek el a „földmívelést” tanítani.
„Ragasztott kővel” épített házak is először magyar honban épültek Európában.

A magyar iskola ezer éve

Sorsdöntő dátum 996. mely az első iskola, a pannonhalmi (Szent Márton hegyi kolostor)
iskola alapításának éve. Géza fejedelem tette le ennek az épületnek az alapkövét és bencés
szerzeteseket hívott, hogy a római kereszténység hitének terjedésén munkálkodjanak. Itt
tervszerűen oktatták-nevelték a szerzetesi életet választó magyar fiatalokat. Halála után fia,
István sokkal intenzívebben folytatta a hittérítést. Az elterjeszteni kívánt katolikus vallás
számára, egyházi értelmiséget, térítő szakembereket képeztetett bajor papok segítségével.
Szükségessé vált további kolostorok alapítása: Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél és Zobor.
Ezekben a kolostorokban szerényebb körülmények között folyt a tanítás.
Győr, Veszprém, Pécs, Csanád, Eger, Vác, Nagyvárad, Gyulafehérvár itt püspökségeket
hozott létre, amelyek nyugati mintára székesegyházi iskolaként is működtek. Valamint 10
falvanként római katolikus templomok építésére kötelezte a falvakat, ahol plébániai iskolákat
nyitott. Sem az iskolákban, sem máshol nem lehetett rovásírást használni. István meg is
semmisítette a „rovott múltat”. A leendő papoknak tehát először meg kellett tanulni latin
betűkkel írni és olvasni, meg kellett ismerkedniük a gregorián énekekkel, valamint a
tízparancsolat alapján kellett elsajátítani az új morális elveket. Ezzel az alapszintű plébániai
oktatás be is fejeződött. A legalacsonyabb néprétegek számára ez az egyetlen tanulási
lehetőség volt, mellyel falusi plébániákon helyezkedhettek el.
A kolostorokban egy magasabb fokú klérikus képzés volt. Itt az alapvető ismereteken túl,
fogalmazást, oklevelek szerkesztését, matematikát is tanultak. A legmagasabb szintű káptalani
iskolákban speciális szaktudományok (teológia, csillagászat, jog) is megismerhetővé váltak.
A magyarság nem akarta az idegen hitet. Nekik volt saját istenük. Voltak saját dalaik,
hagyományaik, kialakult szokásaik, kultúrájuk, erkölcsi nevelésük. Tudtak a közemberek is
írni és olvasni (rovásírás). István azonban keményen megbüntette azokat, akik nem hódoltak
be az új vallásnak. Megreformálta az államformát és a társadalmi berendezkedést is. Nem
tudjuk, intézkedései mögött mennyi volt a meggyőződés. Előrelátóan döntött vagy kényszer
hatására cselekedett? Esetleg nem volt más kiút vagy ez volt az ára a „koronának”? Mi lett
volna, ha továbbra is az őseink által kijelölt úton haladunk? Ma már nem lenne
Magyarország?

A XIII.-XIV. században Nyugat-Európával egy időben, lehetőség volt lovagi nevelésre. Ahol
a fegyverforgatás fortélyai mellett, nevezetes ütközetek, csaták és lovagi történetek
elbeszélését hallgathatták a főúri várakban nevelkedő nemes ifjak. Az oktatás magyar nyelven
folyt. Nem látták szükségét az írás és olvasás tudományának. A legelőkelőbb urak pedig
udvari tanított tartottak, gyermekeik világi nevelésére, oktatására.

1
A XIV. század közepére megnyílt az érdeklődés a világi tudományok iránt. A szomszédos
országokban sorra nyíltak az egyetemek. Ennek mintájára 1367-ben Pécsen alakult az első
magyar egyetem, melyet Nagy Lajos magyar király alapított. Ezt követte Pozsony (1385)
majd Óbuda (1395). Az országban dúló belviszályok miatt azonban rövid életűek voltak.
Mátyás királyunk 1467 körül újra egyetemet szervezett Pozsonyban. Szerette volna, ha
hasonlóan magas színvonalon folyik az oktatás, mint például Itáliában. A humanisztikus
szemlélet nem jelentette a teljes elfordulást Istentől, de mindenképpen racionálisabb
gondolkodást jelentett az eddigi vallásközpontú tanítással szemben. Ez a próbálkozás is
kudarcba fulladt, de egyre több káptalani iskola reformálta meg tantervét. Esztergom, Pécs,
Győr és a többi nagyobb város is felvette a „hét szabad művészetet” (grammatika, retorika,
dialektika, asztronómia, aritmetika, geometria, zene) a tantárgyak közé.

A XVI. században a katolikus egyház bírálatára Luther 95 pontban hívta fel a figyelmet, ezzel
elindítva a reformáció mozgalmát. (Néhány magyarság eredetével foglalkozó kutató szerint a
magyarok ősvallásukat szerették volna visszaállítani a reformációval.)
Pár évtizeddel később a katolikus egyház, vallásának megújítására törekedett és
ellenreformációt hirdetett. Ebben a harcban mindkét fél magának akarta az iskolákat, ezért
annak megóvására, továbbfejlesztésére és új iskolák alapítására vállalkozott.
A reformátusok 6-8 osztályos kollégiumszerű középiskolákat hoztak létre, melynek elvégzése
után egy felsőbb szintű akadémiai tagozatra lehetett lépni. Megjelentek a magyar anyanyelvű
könyvek is.
Az ellenreformáció előtérbe helyezi a népoktatás, nem minden hátsó szándék nélkül. Az
uralkodó osztály elsősorban a „fönnálló társadalmi rend tökéletes”-ségét akarta elfogadtatni
az alacsonyabb néprétegekkel. Valamint ebben az időben már elterjedt a céhbeli oktatás, az
iparos képzés is, ahová az írás, olvasás, számolás alapvető ismeretei után lehetett a
fiataloknak jelentkezni. A kisiskolák erre lehetőséget adtak. A vasárnapi iskolát azoknak a
gyerekeknek hozták létre, akik nem jártak (nem járhattak) mindennap iskolába. Itt elsősorban
vallási ismereteket, katekizmust oktattak.
Pázmány Péter 1616-ban lett esztergomi érsek, aki jelentős iskolafejlesztő programmal állt
elő. Ekkor már Esztergom török fennhatóság volt, így az érsekség Nagyszombatra került.
1624-ben Bécsben létrehozott egy papnevelő intézetet. A papok magasabb szintű képzésre.
1627-ben nemesi származású lányok részére leánynevelő intézetet létesített Pozsonyban.
1635-ben alapította a nagyszombati jezsuita egyetemet, ami a teológia mellett filozófia,
később jogi majd orvosi szakkal egészült ki.

Apáczai Csere János Hollandiában járt egyetemre. Hazatérte után, Gyulafehérváron kezdett
tanítani. Descartes kétkedő, racionalitást kereső filozófiája, újszerű gondolkodásmódra
ösztönözte, melyet beépített tanóráiba. A diákok között hamar népszerűvé vált. Presbiteriánus
meggyőződése, az oktatási rendszert érintő kritikái, iskolai rendszerre vonatkozó reform
tervei, karteziánus gondolkodása azonban haragra gerjesztette elöljáróit. Gyulafehérvárról
mennie kellett. 1656-ban a kolozsvári református kollégium élére került. Szabad kezet kapott
tervei megvalósításához. 1659-ben bekövetkezett halála vetett véget munkássága
kiteljesítésének. Apáczai jelentősége az említetteken kívül abban is áll, hogy magyarul írt és
gondolkodott, ami abban az időben nem volt gyakori. Hisz a tudományos szakkifejezésekre
nem voltak megfelelő szavaink. Új magyar szavakat, kifejezéseket alkotott. Fő műve a
Magyar Enciklopédia mely a XVII. század tudományainak teljes körképét igyekezett egy
pedagógiailag elsajátítható műveltségbe transzformálni. A 11 fejezetből álló könyv Descartes
tudományelméletét követi. Az ebben foglalt iskolaügy megreformálása azonban nem
vállhatott valóra.

2
A XVII. századi nevelés történetéből nem hagyható ki Johannes Amos Comenius. Rendszere,
gondolatai, neveléssel, oktatással kapcsolatos elvei évszázadokon át hatottak a pedagógia
elméletére és gyakorlatára. Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony és fia, Rákóczi Zsigmond
hívta Sárospatakra 1650-ben, hogy segítsen korszerű ismereteket is nyújtó magas szintű
papképző intézménnyé szervezni a kollégiumot. A protestánsoknak ugyanis szükségük volt
jól képzett papokra és világiakra a királyi Magyarországon és Erdélyben. Comenius fontosnak
tartotta a szülő, elsősorban az anya szerepét a gyermek fejlődése szempontjából. Hitt abban,
hogy minden egyes gyermeknek nevelésre van szüksége. De nem mindegy hogyan és mit
tanítanak a nebulóknak. Didaktikai és metodikai alapelveinek hatékonyságát mi sem
bizonyítja jobban, hogy sok közülük máig használatos a tanításban. Például: szemléletesség,
tudatosság, rendszeresség. „Lucidarium" című könyve a pedagógia történetében az első
képekkel illusztrált tankönyv, amelyben az ábrákon látható dolgok latin nyelvű megnevezése
szerepel. A világ dolgainak bemutatásán keresztül egyszerre tanulta a nyelvet és szerzett
ismereteket a hétköznapokról. A nyelvtanítás megújítására latin nyelvű drámajátékokat adtak
elő a tanulók.

A török hódoltság véget értével a magyar iskolákra a megosztottság és széttagoltság volt

jellemző (Királyi Magyarország – Erdély, katolikus – protestáns, városi – falusi). A jezsuiták
mellett megjelentek a piaristák is. Mindkét szerzetesrend célja a tehetséges szegény gyerekek
oktatása volt.
A XVIII században egyre több leánynevelő intézet is alakult. (Pozsony – Notre Dame apácák,
Nagyszombat – Orsolya rend, Buda – Angolkisasszonyok rendje)

1740-ben Mária Terézia lett a magyarok királynéja. Fő célkitűzése a Habsburg birodalom

megszilárdítása. Ennek kiemelkedő része a magyar oktatásügy átalakítása. Egy egységes
állami irányítású és ellenőrzésű rendszert kívánt létrehozni. 1777-be írta alá Magyarország
tanügyi kódexét a Ratio Edutacionis-t. Megteremtette a tankerületeket és a népiskolai
tanfelügyelőket.
Határozott szervezeti kereteket és tananyagbeli tartalmakat kaptak az egyes iskolafokok.
Szabálykönyvben rögzítette az iskolatípusokat. Az intézmények fenntartásának költségeit
azonban továbbra is az egyházak kezében hagyta. A protestánsok eleve elutasították ezt a
dokumentumot. Így ezek a határozatok csak a katolikus és néhány királyi kézben lévő iskolára
vonatkoztak. A tananyag nehezen emészthető volt, magyar nyelv nem kapott helyet az
oktatásban és a nemesség érdekeit tartotta szem előtt.
Mária Terézia halála után II. József került a trónra. az ő végső célja Magyarország teljes
központosítása és beolvasztása. A német nyelvet akarta hivatalos nyelvvé tenni országunkban
is. Elrendelte, hogy középiskolába már csak németül tudók járhatnak, mert kizárólag ezen a
nyelven folyhat a tanítás. Tandíjat vezetett be a gimnáziumokban, akadémián és egyetemeken.
Ezzel kizárva a kevésbé tehetős réteget az oktatásból.
Türelmi rendelete, mellyel a különböző felekezetek és egyházak szabad vallásgyakorlását
engedélyezte, felvilágosult abszolutizmusa megmutatkozott. Intézkedett a közös iskolák
felállításáról. Az iskoláknak be kellett fogadni más felekezethez tartozó diákot is, ha az ott
akart tanulni. Állami feladattá tette a papnevelést is.
1790. II. Lipót uralkodását hozta. Ezzel megnyílt az út a magyar iskolarendszer megújítására.
Művelődési Bizottságot hoztak létre a II. Ratio Edutacions kidolgozása céljából. Világi és
katolikus, protestáns szakemberek vettek részt a munkában. Valamint bárki elküldhette
véleményét a tanügy megreformálásáról. A II. Ratio csak a katolikus iskolákra volt kötelező
érvényű. Ebben teret kapott a magyar nyelv tanítása azok számára is akik idegen
anyanyelvűek. A németet csak azoknak kellett elsajátítatni, akik szerették volna. A
protestánsok saját Ratio Institutionis alkottak, a Ratio Edutacion mintájára.

3
Tessedik Sámuel szarvasi néptanító volt. Felismerte, hogy a bajok legfőbb forrása a falusiak
elmaradottsága. Rendíthetetlenül dolgozott egy olyan iskola megalapításán, mely a saját
elképzelései szerint működik. 1780-ban megkapta a Gyakorlati Gazdasági és Ipariskola
működtetéséhez az engedélyt. Ez az első igazi gazdasági iskola hazánkban. Az államelméleti
és természetrajzi ismeretek mellet, dietétikát, anatómiát, számtant, vegytant tanultak. Az
épületben a tantermeken kívül, dolgozószobák, raktárak is voltak, a mintegy 60 féle gyakorlati
munka oktatására vállalkozó iskolában. Mindenki korának, nemének, kedvének és
tehetségének megfelelő munkát végezhetett. Eredményei kézzelfoghatóak voltak, az addig
parlagon heverő földek dús termést hoztak. Induláskor 6 hold földet kapott céljai
megvalósításához. 10 év múlva újabb 39 hold földet kapott hozzá. Szarvas mezőgazdaságát és
iparának egyes részeit felvirágoztatta. A felesleget eladták és a munkákban résztvevők javára
fordították. Külföldről jöttek tudósok csodálni eredményeit. Tevékenységét, mind, II. József,
II. Lipót és Ferenc király is elismerte. Magas kitüntetésekkel jutalmazta. Ezek a rangos díjak
irigységet váltottak ki egynémelyekből. A szarvasi népet ellene fordították és csúnyán
megbuktatták. iskoláját.

A XIX. század elején megnyílik Közép-Európa első óvodája, Brunszvik Teréz budai házában.

1848 júniusában Eötvös Józsefet nevezték ki vallás és közoktatásügyi miniszternek. Tervet

dolgozott ki a népoktatás rendszeréről, de megvalósítására csak második minisztersége idején,
1868-ban került sor.
Az 1868. évi XXXVIII. tv többek között tartalmazza az általános tankötelezettséget,
tandíjmentesség szegények számára, városi iskolákban minden osztálynak külön tanítója kell,
hogy legyen, minden gyermeket az anyanyelvén kell tanítani, nagyobb lélekszámú
településeken a hatosztályos elemire épülő felsőbb népiskolát kell működtetni.
Nagy gondot fordítottak a tanítóképzésre. Az oktatás színvonalának emelésre,
tankönyvbizottságot hívott létre, mely színvonalas tankönyvek sokaságát hozta létre.
Szívügyének tekintette a könyvtárak fejlesztését. Nevéhez fűződik a műegyetemi könyvtár
alapítása, a Széchényi Könyvtár korszerűsítése.
Eötvös korai halála miatt tervei jelentős részét nem tudta megvalósítani.

Befejező gondolatok

A magyar iskola ezer évén végig pillantva láthatjuk, az oktatás mindig az adott kor,
érdekeinek megfelelően alakult.
Durkheim szerint:„A nevelés az a ráhatás, amelyet a felnőtt generációk gyakorolnak azokra,
akik még nem érettek a társadalmi életre. Feladata, hogy kialakítsa és fejlessze a
gyermekeknek azokat a testi, szellemi és erkölcsi készségeit, amelyeket elvár tőle
általánosságban a politikai társadalom és specifikusan a sajátos környezet, amelybe tartozik."