Raktári szám: FI-506010702 Kísérleti tankönyv

ISBN 978-963-682-827-1
A teljes munkafüzet
interneten keresztül is
megtekinthető az
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
9 789636 828271
honlapján (ofi.hu).

MUNKAFÜZET
Földrajz Földrajz
munkafüzet
7 MEGOLDÁS
Foldrajz7_MF_borito_0317.indd 1 2015.04.16. 10:31:05
I. A kőzetbolygó titkai

1. Utazás a Föld középpontja felé

1.
1) óceáni kéreg
2) szárazföldi kéreg
3) felső (szilárd) köpeny
4) alsó köpeny
5) külső mag
6) belső mag

2.
a) kőzetburok
b) a felső szilárd köpeny és a kéreg

3.
a)
1) Atlanti-hátság
2) Himalája, Indonéz-szigetek
3) Andok

b)
1) Észak-amerikai- és Eurázsiai-lemez
2) Afrikai- és Arab-lemez
3) Észak-amerikai- és Karibi-lemez
4) Csendes-óceáni- és Nazca-lemez
5) Csendes-óceáni- és Észak-amerikai-lemez
c)
1) Afrikai-lemez
2) Nazca-lemez
3) Csendes-óceáni-lemez
4) Eurázsiai-lemez
5) Antarktiszi-lemez

1
4.
a) Eurázsiai-lemez és Afrikai-lemez
b) Eurázsiai-lemez és Csendes-óceáni-lemez
c) Indiai-ausztráliai-lemez és Eurázsiai-lemez
d) Észak-amerikai-lemez és Eurázsiai-lemez
e) Csendes-óceáni-lemez és Észak-amerikai-lemez
f) Karibi-lemez és Dél-amerikai-lemez

2. Születő és pusztuló kőzetlemezek

1.
a)

b) Afrikai-lemez

2.
a) délkeleti
b) hogy szükség esetén ki tudják menekíteni a lakosságot
c) kb. 25,5 km-t
d) pl. betonfalakkal, a lávának ásott árkokkal

3.
a)
A. távolodó
B. távolodó
C. egymás mellett elcsúszó
D. közeledő
E. közeledő
b) kb. 75 millió éve
c) óceánközépi hátság, magma, szétfeszíti, óceáni, szárazföldi, mélytengeri árok, üledékes/vulkáni,
üledékes/vulkáni, szigetívet, felgyűrődése

2
4.
a) A, b) B, c) B, d) A, e) A és B

5.
456 – Szombathely 6,1 1810 – Mór 5,4 1985 – Berhida 4,9
2006 – Gyömrő 4,1 2011 – Oroszlány 4,7 2013 – Erdőtelek 4,7

3. A felszínformáló külső erők

1.
a) napsugárzás, tenger, jég, hőingadozás, szél, folyó
b) A külső erők látszólag gyengék, ám hosszú ideig folyamatosan működnek, így mégis jelentősen
átalakítják a felszínt.

2.
aprózódás: 1, 2, 5, 6, 8
mállás: 3, 4, 7, 9

3.
Folyóvíz Tenger Jég Szél Ember
Pusztító munka
4. 8. 6., 7., 11. 6. 2., 12.
következménye
Építő munka
1., 9. 3. 10. 13. 2., 5., 14.
következménye

4.
a) szántóföld Kéménd közelében, ember munkája
b) Moher-sziklák, tenger pusztító munkája
c) völgy a Grossglockner közelében, jég pusztító munkája
d) tó Finnországban (Pieninen), jég pusztító munkája
e) Margit-sziget, folyó építő munkája
f) Grand Canyon, folyó pusztító munkája

3
4-5. Földünk története

1.
a)

b)

2.

3.
a) B
A vetődések miatt előfordulhat, hogy a fiatalabb kőzetek mélyebben találhatóak, mint az idősebb
kőzetek.

4
b)

c)
2,4 milliárd évvel ezelőtt
1/8 része

4.
ősidő, újidő, középidő, középidő, újidő, óidő

5.
a) H, b) I, c) I, d) H, e) I, f) I

6.
a) kb. 4 °C-kal alacsonyabb
b) négyet
c) 70 000–100 000 év
d) kb. 12.000 éve
e) négyet
f) 2-4 °C-kal magasabb

6. Ásványok és kőzetek

1.
Vizsgálati szempontok Gránit Bazalt Bazalttufa
Szín világosszürke vagy sötétszürke, fekete szürke
rózsaszín
Szemcseméret nagy kicsi kicsi
Szerkezet tömör tömör laza
Felhasználás épületek, utak (macskakő és építőkő
díszítőelemek, kockakő), vasúti
szobrok, sírkövek, zúzalék, kőzetgyapot
járdaszegély

2. vizsgálat

3.
ásvány: 6, 12,
magmás: 2, 3, 7, 20
üledékes: 1, 4, 5, 8, 9, 10, 11, 13, 15
átalakult: 14, 17

5
érc: 1, 16, 18, 20
energiahordozó: 5, 10, 11
metszet: 19

4.
1. zsírkő
2. kősó
3. kalcit
4. fluorit
5. apatit
6. ortoklász
7. kvarc
8. topáz
9. korund
10. gyémánt

5.
a)
5. gyémántok összegyűjtése
1. talajréteg eltávolítása
6. gyémánt vizsgálata és osztályozása
2. a gravel kitermelése
4. gyémánt elkülönítése a zsírpadon
3. az iszap eltávolítása (mosás)
b) gátat kell építeni, hogy a meder területén is lehessen bányászni
c) Oroszország, Ausztrália, Zaire

6.

Megfejtés: gyémánt

6
7. A talaj

1.
a)
2. A törmeléken és málladékon megjelennek a növények és a talajlakó állatok.
1. A kőzetek aprózódnak és mállanak.
4. Kialakul a humusz.
5. A kőzetek törmeléke és málladéka termőfölddé, talajjá alakul.
3. Az élőlények elhalt részeit lebontják a baktériumok és a gombák.

b) A talaj legfontosabb tulajdonságait az alapkőzet határozza meg. A természetes növényzettől függ a

talaj humusztartalma. Az éghajlat és a felszíni vizek pedig a talaj többi tulajdonságát (pl.
nedvességtartalom) határozzák meg.

2.
a) talajnedvesség
b) talajlevegő
c) talajszemcsék
d) humusz

3.

b) szín
c) Minél több fekete színű humuszt tartalmaz a talaj, annál termékenyebb.

4.
kiszáradás
erdőirtás
erdőirtás a lejtőn
talajszennyezés

7
5.

föld, gomba, humusz, kőzet, levegő, mállás, szelvény, vakond

8
II. A trópustól a jégvilágig
1. Mérési napló – időjárási megfigyelések
1.
A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre nagyobbaknak kell lenniük.
Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, annál több NAPSUGÁRZÁS jut a felszín
ugyanakkora területére.

2.
A táblázatban a mérési eredményeknek balról jobbra haladva egyre kisebbeknek kell lenniük.
Minél NAGYOBB a fénysugarak felszínnel bezárt hajlásszöge, a felszín annál erősebben MELEGSZIK
FEL.

3.
A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén magasabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött
edényben.
A talajjal töltött edényben a vizsgálat végén alacsonyabb hőmérséklet mérhető, mint a vízzel töltött
edényben.

A vízzel teli edényben mért maximális < A talajjal teli edényben mért maximális
hőmérséklet hőmérséklet
A vízzel teli edényben mért hőmérséklet a > A talajjal teli edényben mért hőmérséklet a
vizsgálat legvégén vizsgálat legvégén

A víz hőingadozása kisebb, mint a szárazföldé.

4.
A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb.
A fehér színű pohárban mért hőmérséklet alacsonyabb, mint a fekete színű pohárban.

5.
A felszín színe, a felszín anyaga, a napsugarak beesési szöge.

6.
az évi középhőmérséklet: R <B
a leghidegebb hónap havi középhőmérséklete: R > B
a legmelegebb hónap havi középhőmérséklete: R < B
az évi közepes hőingadozás: R < B
az évi csapadékmennyiség: R > B
a csapadék mennyisége a legcsapadékosabb hónapban: R > B
a csapadék mennyisége a legkevésbé csapadékos hónapban: R > B

Rotterdam Budapest
Melyik a leghidegebb hónap? január január
Melyik a legmelegebb hónap? július július
viszonylag
Milyen a csapadék éves eloszlása? egyenetlen/egyenetlenebb
egyenletes/egyenletesebb
Melyik a legcsapadékosabb hónap? október június
Melyik a legkevésbé csapadékos
április február
hónap?

9
2. A forró övezet földrajza
1.

2.

d) térítői öv, egyenlítői öv, átmeneti öv

e)
térítői átmeneti öv egyenlítői öv

10
3.
a)
1. számú 2. számú
diagram diagram
Évi középhőméséklet 25,8 oC 28,1 oC
Az évi közepes hőingadozás 3 oC 8 oC
Évi csapadékmennyiség 3854 mm 525 mm
A legnagyobb havi csapadékmennyiség 750 mm 200 mm
A legkisebb havi csapadékmennyiség 15 mm 0 mm
Hány olyan hónap van az évben, amikor a havi csapadék 9 2
mennyisiége meghaladja a 100 mm-t?

b)
1. számú diagram 2. számú diagram
éghajlat egyenlítői szavanna
öv egyenlítői átmeneti

c)

átmeneti öv egyenlítői öv
(Á)
(E)
(E)
(E)
(Á)
(Á)
(Á)
(E)

4.

leszálló légáramlat

felhőoszlató hatás

szárazság kismértékű üvegházhatás

időszakos vízfolyások nagy napi hőingadozás

apórózódás szél

sivatagok

11
5.
Térítői öv Átmeneti öv Egyenlítői öv
A jellemző sivatagi váztalaj fekete trópusi talaj vörös színű laterit talaj
talajtípus(ok)
megnevezése
Az állítás sorszáma 3. 2. 1.

6.
1. átmeneti öv
2. egyenlítői öv
3. térítői öv

b)
1. fénykép 2. fénykép 3. fénykép
Milyen a település természeti környezete? szavanna ártér sivatag
Milyen anyagból épülhettek a lakóépületek? fa, fű fa agyag, kő
Milyen az épületekben a falak vastagasága? vékony vékony vastag
Hasonlítsd össze az ablakok méretét! kicsi nagy kicsi

c)

12
3-4. A mérsékelt övezet földrajza

1.

B I

mediterrán F 1
D
C
2
E 3
G

2.
1. B
2. B
3. B
4. I
5. A
6. I
7. I
8. A
9. A
10. I
11. B

3.
a) nem
b) igen
c) igen
d) nem
e) 1. diagram

4.
a) A sorba nem illik a banán, mert ez a/az egyenlítői övre jellemző termesztett növény, míg a többi
a/az meleg mérséklet övben tipikus.
citrusfélék

b) A sorba nem illik a rizs, mert ez a meleg mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a többi a
valódi mérsékelt övben tipikus.
gabonafélék

13
c) A sorba nem illik a/az alma, mert ez a valódi mérsékelt övre jellemző termesztett növény, míg a
többi a meleg mérsékelt övben tipikus.
olajfa

e) A sorba nem illik a/az búza, mert ez a/az (nedves) kontinentális éghajlaton jellemző termesztett
növény, míg a többi a/az óceáni éghajlaton tipikus.
szarvasmarha

5.

Éghajlat mérsékelt
nedves száraz
tajga övezeti mediterrán óceáni
kontinentális kontinentális
éghajlat sivatagi éghajlat éghajlat
éghajlat éghajlat
éghajlat

Jellemző fahéjszínű
erdőtalaj
talaj váztalaj vagy vörös barna erdőtalaj feketeföld
(podzol)
talaj
Természetes tajga keménylombú
nincs lombhullató erdő füves puszta
növényzet (fenyőerdő) erdő

6.
C – évi csapadékmennyiség D – évi középhőmérséklet B – évi közepes hőingadozás
7.
mérsékelt övezeti
Az éghajlat neve óceáni éghajlat
sivatagi éghajlat
A jellemző állítások A, C, F, G B, D, E, H
betűjele

8.
A éghajlat B éghajlat
A leghidegebb hónap középhőmérséklete -2 oC -16 oC
A legmelegebb hónap középhőmérséklete 21 oC 22 oC
Évi közepes hőingadozás 23 oC 38 oC
Évi csapadékmennyiség 540-550 mm kb. 400 mm

b)
A) nedves kontinentális éghajlat B) tajga éghajlat
c) nyáron több csapadék esik, mint télen
d) a nedves kontinentális éghajlatra
e) Mindkét éghajlaton hasonlóan meleg a nyár, és ekkor több a havi csapadékmennyiség, mint a többi
évszakban.

14
f) A nedves kontinentális éghajlat az Egyenlítőhöz közelebb fekvő területeken jellemző, ezért a tél
kevésbé hideg. A tajga éghajlat hatalmas kiterjedésű szárazföldeken alakult ki, amelyek télen jobban
lehűlnek, és a közelben nem található az éghajlatot enyhítő óceán.
g) Az északi félgömbön, mert a déli félgömbön nincs tajga éghajlat, illetve mert a július a legmelegebb,
amikor a napsugarak az északi félgömböt érik nagyobb szögben

5. A hideg övezet földrajza

1.
június (hónap) 21. (nap)

b) α = 66,5o
c) Az Északi sarkkört

g) Az Északi sarkkörtől északra fekvő területet

i) A Déli sarkkör mentén.
j) Hideg övezetnek nevezzük a Földön azokat a területeket, amelyek a sarkkörökön túl helyezkednek
el. Itt az év legalább egy napján nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap.

2.
a) Északi-sarkpont
b) Déli sarkkör
c) Északi sarkkör
d) Északi sarkkör
e) szeptember 22. – március 20. között
f) június 21-én
g) szeptember 21. – március 20. között
h) június 21-én

15
3.
a)
● a csapadék eloszlása egyenlőtlen, nyáron több a csapadék, mint télen
Hasonlóságok:
● a legcsapadékosabb hónap az augusztus
● az 1. diagramon több az évi csapadékmennyiség
● az 1. diagramon nagyobb az évi közepes hőingadozás
Különbségek:
● a 2. diagramon hidegebb a tél
● az 1. diagramon fagymentes a nyár

b) 1. diagram: tundra éghajlat 2. diagram: állandóan fagyos éghajlat

4.
● A napsugarak kis hajlásszögben érik a felszínt.
● Télen a megvilágítás időtartama nagyon rövid.
●A hóval borított fehér felszín színe visszaveri a napsugárzás jelentős részét.

5.
a) öv, talaj, természetes növényzet, éghajlat, övezet, népcsoport

b)
Szempont Jellemző
természetes állatvilág emlősállatok (pl. rénszarvas), madarak
felszínformáló erő fagy okozta aprózódás
tél hosszú, rendkívül hideg, száraz
őslakók inuitok, lappok
jellemző gazdálkodás nomád állattenyésztés, halászat, vadászat
nyár rövid, hűvös, viszonylag csapadékos
talaj tápanyagban szegény, csak nyáron olvad fel
természetes növényzet tundra: cserjék, mohák, zuzmók

6.
a) sarkvidéki öv
b) Egész évben fagypont alatt van a hőmérséklet.
b) Antarktisz
c) Mivel az év közepén (július, augusztus) van a leghidegebb, ezért a déli félgömbön van a földrész.
d) Az Antarktiszon növekedni fog az átlaghőmérséklet.
e) Az üvegházhatás fokozódásának következményeként globális felmelegedés.

7.
Növényzeti öv Éghajlat(ok) Éghajlati öv
tundra tundra éghajlat sarkköri öv

tajga tajga éghajlat hideg mérsékelt öv

lombhullató erdő nedves kontinentális valódi mérsékelt öv

éghajlat
száraz kontinentális
éghajlat
nincs összefüggő állandóan fagyos sarkköri öv
növényzet

16
6. Függőleges övezetesség
1.
hőmér- csapadék hőinga- légnyo- oxigén-
séklet dozás más mennyiség

2.
a) La Paz
b) 3000-5000 m
c) égési hőmérséklet, oxigén, éghető anyag
d) oxigén
e) Az oxigénhiány miatt nehezen keletkezik tűz a városban.

17
3. A növényzeti kép változása a hegységekben
a)

erdőhatár

fahatár

hóhatár

4.
Kilimandzsáró Himalája Alpok
jellemző éghajlat szavanna éghajlat forró övezeti monszun nedves kontinentális
éghajlat

természetes szavanna monszunerdő lombhullató erdő

növényzet

jellemző talaj trópusi feketeföld vörösföld barna erdőtalaj

18
5. A hóhatár helyzete

a)

b) növekszik
c) a napsugárzás; a napsugarak hajlásszöge a déli oldalon nagyobb
d) az Alpokban

6.

a) Atlasz

19
b)
A hegységtől északra A hegységtől délre
Mennyi az évi csapadék
1000-1500 mm 0-200 mm
mennyisége?
Milyen az uralkodó éghajlat? mediterrán éghajlat forró övezeti sivatagi éghajlat
Mely nagytáj ill. tenger
Földközi-tenger Szahara
található?

7.

8.

élelmiszeripar, idegenforgalom, idegenforgalom, energiagazdaság, közlekedés, fa- és papíripar

9. édesség-csokoládé, pl. Milka, Ritter Sport, Nestlé, Toblerone, Lindt, Nescafé

10.

bélelt esőkabát kötött sál rövid ujjú póló vékony rövidnadrág

hosszúnadrág meleg, puha alsóruha szőrmesapka vízálló cipő
kényelmes pamut napszemüveg téli kabát zipzáras pulóver
zokni nyári sapka vastag gyapjú zokni
kesztyű pulóver vékony kendő
könnyű szandál

20
III. Gazdasági alapismeretek

1. A gazdaság
1.
első: 4, 6, 7,
második: 1, 5, 11
harmadik: 2, 3, 8, 9, 10, 12

2. Svájc olcsó nyersanyagokat importál és magas feldolgozottságú és magas árú késztermékeket

exportál, míg Venezuelánál fordított a helyzet.

3.
a) F, E, K, E, F, K
b) K, F, E
c) E, F, K
d) K, F, E, K, E, F

4. közepes

5. Pl.
Időpont Időtartam Tevékenység Igénybe vett szolgáltatás
7:00 5 perc mosakodás, fogmosás vízszolgáltatás
7:05 10 perc rádióhallgatás reggeli közben műsorszolgáltatás
7:30 15 perc utazás az iskolába tömegközelkedés
9:30 5 perc tízórai vásárlása a büfében kereskedelem
stb.

2. Pénzügyi alapismeretek

1.
a) csökkenni fog,
b) nőni fog,
c) nőni fog

2.
a) 250 000 Ft
b) 50 000 Ft
c) nem

3.
a)
kerecsensólyom: 50 Ft
nagy kócsag: 5 Ft
Lánchíd: 200 Ft

21
magyar nőszirom: 20 Ft
magyar címer: 10 Ft vagy 100 Ft

b)
Széchenyi István és a nagycenki kastély: 5 000 Ft
Bethlen Gábor fejedelem és tudósai: 2 000 Ft
Deák Ferenc és a magyar képviselőház épülete: 20 000 Ft
II. Rákóczi Ferenc és a sárospataki vár: 500 Ft
Mátyás király és a visegrádi Hercules-kút: 1 000 Ft
Szent István király és Esztergom látképe: 10 000 Ft

4. Nem, mert akkor összesen 84 000 Ft-ot kell fizetnie.

5.
GBP - angol font
CHF - svájci frank
JPY - japán jen
CNY - kínai jüan
RUB - orosz rubel
CZK - cseh korona
HRK - horvát kuna
UAH - ukrán hrivnya
RON - román lej
RSD - szerb dínár

6.
a) 32,26 eurót
b) 10 323 Ft

7. Pl.
Kiadás
Bevétel
Időpont
típusa összege típusa összege
08.01. zsebpénz 5000
08.02. fagyizás 570
08.02. mozijegy 1490

3. Együttműködés az országok között

1.
a) A kutatás-fejlesztés magas költségei megoszthatóak az országok között.
b) Több ország nagyobb felvevőpiacot jelentene a terméknek, így többet gyárthatnának, ami
gazdaságosabb lenne.
c) Együttműködhetnek környezetbarát technológia használatáról.
d) Közös árvízvédelmi tervet dolgozhatnak ki.
e) A szükséges nyersanyagokat vám nélkül szállíthatják.

2.
a) WWF, b) WHO, c) EU, d) UNESCO, e) WWF, f) UNESCO, g) ENSZ, h) WHO

22
3.
a) 1, b) 3, c) 2, d) 1, e) 3, f) 1

4.
a)
• Szegény gyermekek támogatása: 8, 10
• Beteg gyermekek, felnőttek gyógyítása: 1, 2, 3, 4, 5, 7
• Állatok gyógyítása, mentése: 6, 9
b) Pl. Igen, a Gyermekrák Alapítványnak ajánlották fel.
c) Pl. a Rex Kutyaotthonnak.
d) Pl. madarak mentése

23
IV. Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza

1. Földtörténeti kalandozások Afrikában

1.

2.
Kanári-szk., Zöld-foki szk., Jóreménység-foka, Mombasa, KAlikut
Atlanti-óceán, Indiai-óceán
Guineai-öböl
Földközi-tenger, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Arab-tenger

3.
A keleti kontinensrészé.
legmagasabb: Kibo 5895 m, legalacsonyabb: Asal-tó, -153 m

24
4.
a)
1. Etióp-magasföld
2. Guineai-öböl partvidéke
3. Szahara

b)
Egyenlítő: Guineai-öböl partvidéke, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld
Baktérítő: Namib-sivatag, Kalahári-medence
greenwich-i hosszúsági kör: Atlasz. Szahara, Szudán, Guineai-öböl partvidéke
k. h. 20 °: Szahara, Szudán, Kongó-medence, Kalahári-medence, Dél-afrikai-magasföld

c) Dél-afrikai-magasföld, Kalahári-medence, Kongó-medence, Kelet-afrikai-magasföld, Etióp-

magasföld, Szudán, Szahara

5.
a) Éjszaka nagyon lehűl, nappal nagyon felmelegszik a terület.
b) Jellegzetes termékeikről kapták nevüket: Elefántcsontpart, Rabszolga-part, Borspart, Aranypart

7.

25
2. Afrika éghajlata és vízrajza

1.
a)

b)
3 °C
egyenlőtlen
május
július
január, március, április, május, november, december
novembertől májusig.
szavanna éghajlat

2.
a)

b)
1 – szavanna éghajlat
2 – egyenlítői éghajlat
3 – mediterrán éghajlat
4 – szavanna éghajlat
5 – trópusi sivatagi éghajlat
c) esőfelhő: 2. számú táj
d) nap: 5. és 3. számú táj
e) magas fák: 2. számú táj
f) hőmérő: 5. számú táj

3.
a) Nílus
b) Niger
c) Zambézi
d) Kongó

26
4.
Nílus delta Földközi-tenger
Zambézi delta Indiai-óceán
Niger delta Guineai-óból
Kongó tölcsér Guineai-óból

5.
Csád-tó, Viktória-tó, Tanganyika-tó

3. Afrika népessége

1. arab, berber, busman, hottentotta, pigmeus, szudáni

2.
Ország Terület (km2) Népesség (fő, 2014) Népsűrűség (fő/km2)
Dél-afrikai Köztársaság 1 200 000 53 000 000 44
Líbia 1 770 000 6 200 000 3,5
Egyiptom 1 000 000 87 000 000 87
Kenya 581 000 45 300 000 78

b)
Angola 193 fő/km2
Mauritánia 75 fő/km2
Nigéria 17 fő/km2
Marokkó 3 fő/km2

27
3.
a) 2000-es évtized
b) 1970-es évtized
c) 1990-es évtized
d) kb. három és félszerese
e) kb. 25 évre

4.
a) Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság

5.
a) Szudánnal történt megállapodás alapján
b) A Nílus vizének felhasználása miatt.
c) nem oldható meg
d) kőolaj
e) aláhúzva: 2. és 5.

6.
Kimaradt a szókészlet:
• elvándorlás
• lakáshiány
• nem tudják eltartani a lakosságot
• képzetlen munkaerő érkezése
• munkanélküliség
• túlzsúfoltság
és a jobb oldali szövegdobozból: Nyomornegyedek kialakulása

7.
a) I
b) I
c) H
d) H
e) H
f) I
g) H
h) I

28
4. Afrika mezőgazdasága
1.
a)
1800
1600
1400
1200
ezer tonna

1000
800
600
400
200
0

b) a Guineai-öböl partvidékén
c) egyenlítői éghajlat
d) aláhúzva: árutermelő mezőgazdaság

2.
a)
A hagyományos gazdálkodás során ültetvényeken folyik a termelés. A termőföld egy-egy közösség, pl.
falu vagy törzs tulajdonában van, a földeken egyszerre egy-kétféle növényt termesztenek. A
megtermelt áru nagy részét belföldön vagy külföldön eladják. A termelés kezdetleges színvonalon
folyik, pl. régi traktorokat, elavult növényvédő szereket használnak.

b) árutermelő mezőgazdaság

29
c)

közösségi vagy vállalatok,

törzsi tulajdonába
tulajdonban
lévő földeken n lévő
földeken

a termelők
belföldön
fogyasztják el
kicsi vagy
nagy
külföldön
hagyományos eladják
gazdálkodás modern
gazdálkodás

kezdetleges alacsony
fejlett,
magas
modern

3.
a)
Atlasz-hegység: nyáron a magasabban fekvő hűvösebb területekre, télen az alacsonyabban lévő,
melegebb völgyekbe költöznek állataikkal.
Kalahári-medence: A lakosok gyűjtögető-vadászó életmódok folytatnak.
Kongó-medence: A talaj gyorsan kimerül.
szavanna: A csapadék eloszlása változik az év során (száraz és esős évszak).
Szahara: A pásztorok az állataikkal mindig új legelőket keresnek.

b)
Atlasz-hegység: B
Kalahári-medence: D
Kongó-medence: E
szavanna: C
Szahara: A

4.
a) kávé
b) kakaó
c) kukorica
d) kókusz
e) köles
f) gyapot
g) manióka
h) földimogyoró
i) datolyapálma
j) édesburgonya

30
5.

6.
a) 0 – (-2) %-kal csökkent
b) 0 – (-2) %-kal csökkent
c) Pl. Mali, Nigéria, Kamerun, Etiópia, Tanzánia
d) A népességszám gyors növekedése miatt egyre több mezőgazdasági területre van szükség;
egyre szárazabb az éghajlat
e) Mérsékelni a népesség számának növekedését, erdőirtás helyett a mezőgazdaság színvonalát
növelni

5. Egyiptom
1.
a) Az ország területének legnagyobb része sivatag, így nagyon kevés a művelhető terület, a lakosság
száma/népsűrűség pedig magas.
b) A termőterületek nagyságát már nem lehet növelni, de a lakosság száma gyorsan nő.
c) A termésátlagok a technológia fejlesztése (gépesítés, növényvédő szerek és műtrágya használata)
miatt növekednek.

2.
Távolság a Megtakarított
Távolság Afrika
Érkezési Szuezi- Megtakarított távolság az
Indulási hely megkerülésével
hely csatornán távolság (km) eredeti út %-
(km)
(km) ában
Rász-Tannúra Rotterdam 20 685 11 919 8 766 42
Rász-Tannúra New York 21 842 15 336 6 506 30
Tokió Rotterdam 26 867 20 727 6 140 23

3.
a) a kairói bazár
b) a gizai piramisok
c) az asszuáni Nagy-gát

31
 d) Hurghada üdülőváros
e) a Királyok völgye
f) Abu Szimbel temploma

4.
a) Mert attól tartanak, hogy kevesebb víz jut az országba.
b) A Nílus vízhozamának nagy részét a Kék-Nílus biztosítja.
c) aláhúzva: 1.
d) Ezek szabályozták a Nílus vízmennyiségének elosztását a többi folyó menti ország és Egyiptom
között.
5.
nyáron termesztik: 2, 4, 6
ősszel termesztik: 1, 5, 7, 9
külföldről hozzák be: 3, 8

6.
Hiányoznak a kérdések

6. Ausztrália földrajza

1.
a) térkép bal oldala: Indiai-óceán, térkép jobb oldala: Csendes-óceán
Nagy-korallzátony
b) Az „A” betű alatti sziget: Tasmánia
c) Baktérítő

d) 1 – Nyugat-ausztráliai-ősföld, 2 – Nagy-Artézi-medence, 3 – Nagy-Vízválasztó-hegység, 4 – Nagy-

korallzátony, 5 – Murray
e) A – Melbourne, B – Sydney, C – Canberra, D – Perth

2.

32
b)
1. Nagy-Viktória-sivatag vagy Fátlan-síkság
2. Nagy-Vízválasztó-hegység
3. Ausztrál-alföld
4. Hawaii-szigetek
5. Új-Zéland
6. Új-Guinea

3.
a) Tasmánia
b) ausztralid
c) Terra Australis
d) Nagy-korallzátony

4.
a)
A – ciklonok
B – töviskoronás tengericsillagok
C – korall fehéredés
b) A víz savasodik, így a korallok nehezebben építik fel a vázukat.
c) Az ásványkincseket szállító hajók zavarják az életteret, rombolják a telepeket.
d) törlendő

5.
1. B
2. A
3. C
4. C
5. C
6. B
7. A

6.
aranyérc: 3. platina: 10.
bauxit: 1. rézérc: 5.
ezüstérc: 5. uránium: 3.
mangánérc: 3. vasérc: 2.

7.
1. szarvasmarha
2. juh
3. juh
4. szarvasmarha
5. szarvasmarha
6. juh

33
7. A sarkvidékek

1.

a,cg, h c, d b, d, f, i

2.
a)
Oroszország jég
Grönland jég
Beaufort-tenger jég
Barents-tenger víz
Jeges-óceán (Jeges-tenger) jég

3. A munkafüzetből hiányzik felülről az 5. sor.

Z G Ó É G K P L
Z Y R J T S O N
F N A K A N K T
E A G O Z E N I
V N Y G Z O E V
D E M E Ó N T B
I J K T É R A U
Így a megoldás:
jégtakaró
kontinens

34
4.
a) I, b) I, c) H, d) H, e) I, f) H, g) I,h) I

5.
a) pingvin, jegesmedve, rozmár, rénszarvas, fóka
b) bal oldali térkép: pingvin, fóka
jobb oldali térkép: jegesmedve, rénszarvas, fóka

6.
a)
Változás az előzőhöz képest
Időpont Kiterjedés (km2)
(km2)
22,5 millió
1990-es évek -

29,9 millió
2000. szeptember +7,4 millió

21 millió
2013. szeptember-október -8,9 millió

b)

c) Tavasszal már van napfény, ám a levegő nagyon hideg. Ilyenkor gyorsabban bomlik le az ózon.
d) A CFC-gázok kibocsátásának korlátozásával
e) Csökkent az ózonban ritka térség kiterjedése.

8. A világtenger földrajza

1.
a)
Vörös-tenger – beltenger
Azovi-tenger – beltenger
Dél-kínai-tenger – peremtenger
Karib-tenger – peremtenger
b)
Norvégia – tagolt
Ausztrália – tagolatlan
Namíbia – tagolatlan
Chile – tagolt

35
2.
a)
1. Földközi-tenger
2. Fekete-tenger
3. Azovi-tenger
4. Balti-tenger
5. Vörös-tenger
6. Perzsa (Arab)-öböl
7. Hudson-öböl
b)
1. Mexikói-öböl
2. Északi-tenger
3. Arab-tenger
4. Japán-tenger
5. Dél-kínai-tenger
6. Barents-tenger
7. Jávai-tenger

3.
a)
Nyersanyag- és Közlekedés Turisztikai
Élelmiszerforrás
energiaforrás színtere célpont
konyhasó
szabadidő
halászat
eltöltése
kőolaj
hajózás
földgáz
bálnavadászat
gyógyturizmus
árapály energiája

b) Növekvő környezetterhelés, víz és partok szennyezése, a tengeri élőlények pusztulása

4.
a)
1 – Polinézia
2 – Melanézia
3 – Mikronézia
4 – Új-Zéland
5 – Új-Guinea
6 – Hawaii-szigetek
b) vulkáni sziget, lepusztuló vulkáni kúp, atoll

5. Csendes-óceán

36
6.

37
V. Amerika földrajza

1. Az amerikai kontinens

1.

38
2.
Koordináta Hegység Hegycsúcs Magassága
Andok
d. sz. 32 °; ny. h. 70 ° Aconcagua 6961 m

Alaszkai-hg. Mt. McKinley

é. sz. 63 °; ny. h. 151 ° 6194 m
(Depali)
é. sz. 35 °; ny. h. 82 ° Appalache
Mt. Mitchell 2037 m

Guyanai-hegyvidék
é. sz. 5 °; ny. h. 61 ° Roraima 2772 m

3.
a) Sziklás-hg., Préri-tábla, Mississippi-alföld, Appalache
b) Kanadai-pajzs, Guyanai-hegyvidék, Amazonas-medence, Brazil-felföld, Paraná-alföld
c) Kanada
d) kb. 750 km.
e) kb. 1100 km
f) Chimborazo
g) kb. 1600 km-re délnyugatra
h) Martinique

4.
Grönland, Mexikói-fennsík, Appalache, Sziklás-hegység, Andok, Kordillerák, Kanadai-ősföld

5.
Andok
Grönland
Amazonas
Appalache
Antillák
Kordillerák
Préri-fennsík
Brazil-felföld
Kanadai-ősföld
Paraná-alföld
Mexikói-fennsík
Guyanai-hegyvidék

39
2. Amerika éghajlata

1.
a)

b)
1. 9 °C
2. erősen ingadozó: nyár száraz, tél csapadékos
3. február
4. július
5. május, június, július, augusztus, szeptember
6. októbertől áprilisig
7. mediterrán

2.

40
3.
Maximális Minimális
Szöveg
Dátum Helyszín szélsebesség légnyomás
sorszáma
(km/óra) (mbar)
Karib-tenger DNY-i
7. október 22. ? ?
térsége
Jamaica
4. október 24. 130 972
Kuba partjai,
5. október 25. 130 ?
Bahama-szigetek
Bahama-szigetek
2. október 26. 100-120 ?
észak-amerikai
9. október 27. 110 969
partok közelében
október 28., dél
3. Hatteras-fok 120 951
New York-tól
6. október 29., hajnal 140 946
délkeletre
New York-tól
1. október 29. délután 150 940
délkeletre
New Jersey
8. október 29. este 130 ?

b)

4.
Levélíró Táj Éghajlat
Béla Alaszka tajga
Péter Préri-tábla száraz kontinentális
Tomi Kalifornia mediterrán
Luke Kanadai-ősföld tundra
Mira Amazonas-medence egyenlítői
Feri Brazil-felföld szavanna
Bence Atacama-sivatag trópusi sivatagi

41
b) Pl.
Nedves kontinentális éghajlat:
Kedves Bence! Már hat hónapja vagyok itt az Erie partján és mondhatom, nagyon otthonosan érzem
magam. Sokfelé jártam és a tájak eléggé hasonlítanak a hazai vidékekre. Eddig az időjárás sem lepett
meg, az évszakok olyanok mint otthon. Persze mindenki azt mondja, hogy a tél majd jó hideg lesz. Alig
várom! Üdvözlettel: Robi

Óceáni éghajlat:
Kedves Panni! emlékszem milyen sokat beszéltem arról, hogy szeretnék Írországba utazni? Hát most
már máshogy gondolom. Itt Seattle-ben ugyanis állítólag hasonló az éghajlat az ottanihoz. Ez pedig
azt jelenti, hogy vagy esik vagy esni fog. De legalább egész télen nem kellett melegen öltözni, persze
hó sem volt. Várom a nyarat, hátha kicsit több napsütés lesz. Üdvözöl: Luca

3. Amerika vízrajza (munkanapló)

1.
1. Kordillerák, Andok, Appalache
Csendes-óceáni és Atlanti-óceáni
Atlanti-óceáni
2.
keleti
A fő vízválasztók a nyugati partvidéken húzódnak.
Egyenlítő

2.
1.
Kordillerák, Andok
rövidek
nagy esésűek
nagy
vízerőművek építésével
2. Grand Canyon
3. A szélsőségesen száraz területen sok víz elpárolog, utánpótlása pedig alig van.

3.
1. Mackenzie
2. Nyáron a fagyott altalaj nem tudja a vizet elnyelni.
3. Mert az év nagy részében jég borítja.
4. Mert ez a legolcsóbb megoldás.
5. tölcsér
La Plata
Buenos Aires és Montevideo
6. A hegyvidéki folyóknak nagy az esésük, így vizüket nem kell felduzzasztani.
4.
1. jég

42
2.
Tó neve Területe (km2) Kb. akkora mint …
Nagy-Medve 31 328 Belgium
Nagy-Rabszolga 28 568 Örményország
Winnipeg 24 387 Macedónia
Athabasca 7 935 Bács-Kiskun megye
Rénszarvas 6 650 Pest megye

5.
1. Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó
2. Felső-tó, Felső-tó
3. Erie és Ontario
4. Szt. Lőrinc, tölcsér, hajózás
5. A széles Szt. Lőrinc folyón akár tengerjáró hajók is közlekedhetnek.
6. az Egyesült királyság
7. Eltérő a térkép méretaránya.

6.
1. 3812 m
2. 281 m
3. Peru és Bolívia

4. Amerika társadalomföldrajza

1.
a) Argentína, Chile
b) Haiti
c) Bolívia
d) Mexikó
e) Brazília
f) Peru

15%

40% kreol
mesztic
indián
45%

43
 g) Kolumbia

mesztic
kreol
indián
egyéb

2.
a)
Népességnövekedés Egy főre jutó GDP
Guatemala 1,86 USA 52800
Bolívia 1,6 Kanada 43100
Venezuela 1,42 Argentína 18600
Mexikó 1,21 Mexikó 15600
Kolumbia 1,07 Venezuela 13600
Peru 0,99 Brazília 12100
Argentína 0,95 Kolumbia 11100
Brazília 0,8 Peru 11100
USA 0,77 Bolívia 5500
Kanada 0,76 Guatemala 5300

b)

M
M

44
c)
egy főre jutó GDP
alacsony közepes magas
(10 000 USD (10 000-20 000 (20 000 USD
alatt) USD) felett)
alacsony Argentína, Brazília, Kanada, USA
(1% alatt) Peru,
népesség- közepes Kolumbia, Mexikó,
növekedés (1-1,5%) Venezuela
magas Bolívia,
(1,5% felett) Guatemala

d) A magas egy főre jutó GDP értékkel rendelkező országok népességnövekedési üteme alacsonyabb,
a kevésbé fejlett országok népessége pedig gyorsan nő.

e) A fejlett országokban már nincs demográfiai robbanás.

3.
a) angol, francia, portugál, spanyol
b) 2, 3, 1, 4
c) C, B, D, A

4.
Amerika
nagyvárosai

Latin-Amerika Észak-Amerika

vidéki lakosság túlzsúfolt

beáramlása városmag

óriásvárosok kiköltözés a város

létrejötte környékére

nyomornegyedek agglomerációk
kialakulása kialakulása

45
5.

5. Az Amerikai Egyesült Államok

1.
a)
millió fő
350
300
250
200
150
100
50
0
1790 1840 1890 1940 1990 2015

1. több mint négyszeresére

2. 46 millió fővel
3. 270,5%
4. 1940–1990, 1990–2015
5. 2,84 millió fővel

46
2.

3.
Nevada
Colorado
Alaszka
Idaho
Montana
Missouri
Alabama
Kansas

4.

5.
sokféle ásványkincs
nagy szabad földterületek
magas fokú gépesítettség
szabadkereskedelem
szakképzett munkaerő vonzása

47
6.
Apple
Coca Cola
Google
Microsoft
Wal-Mart
Facebook
Amazon.com

6. Az Egyesült Államok gazdasága

1.
szolgáltatások: a lakosság 80%-a ebben a szektorban dolgozik
pénzügy: legfontosabb valuta, legnagyobb tőzsde
ipar: ma nem a természeti erőforrásokra, hanem a tudásra épül
termelékenység: magas fokú
kutatóközpontok: technológiai parkok, pl. Szilícium-völgy
csúcstechnológia: pl. informatika, biotechnológia, űrkutatás
technológiai övezetek: pl. Szilícium-völgy
nyersanyagimport: kőolaj és földgáz behozatala
energiahiány: sok energiát fogyaszt, saját energiahordozóit tartalékolja

2.
a) Megfejtés: szilícium
b) Jelentős, mert ezen alapul az informatika fejlődése.

3.
a)
1. kukorica
2. szőlő, narancs, sertés, tyúk
3. búza
4. dohány, szarvasmarha
5. burgonya
6. citrom
7.
8.
9. cukornád
10.

b) Nagyon magas fokú a gépesítettség, így kevés ember is sokat tud termelni.
c) Nagy mennyiségben termelik ezeket és magas tápanyag- vagy energiatartalmuk miatt az áruk is
magas.

48
4.
1. Washington
2. New York
3. Niagara
4. Detroit
5. Chicago
6. Salt Lake City
7. Yellowstone
8. San Francisco
9. Los Angeles
10. Hollywood
11. Las Vegas
12. Grand Canyon
13. Dallas
14. Houston
15. New Orleans
16. Atlanta
17. Miami

5.
a) Szabadság szobor
b) Niagara-vízesés
c) Disneyland
d) Golden Gate
e) Las Vegas kaszinói
f) Yellowstone Nemzeti Park

49
7. Latin-Amerika gazdasága

1.
a) Dominikai Köztársaság
b) Santo Domingo
c) Venezuela
d) 1-5 millió
e) délnyugatra, kb. 1000 km
f) Quito
g) Egyenlítő
h) az ország neve (Ecuador)

2.
a) magasabb az átlagnál
b) Argentína, Uruguay, Venezuela
c) 70-79,9%
d) Kolumbia és Chile
e) Guyana
f) alacsonyabb
g)

3.
Ásványkincs Ország Helyezés
Peru 5.
aranyérc
Mexikó 8.
Brazília 3.
Guinea 6.
bauxit
Jamaica 7.
Suriname 10.
Mexikó 1.
Peru 3.
ezüstérc
Bolívia 6.
Chile 7.
mangánérc Brazília 4.

50
 Mexikó 10.
platinaérc Kolumbia 7.
Chile 1.
rézérc Peru 3.
Mexikó 10.
vasérc Brazília 3.

5.
A mezőgazdasági termékek kedvező exportlehetőségei: 8, 9
Az ásványkincsek kedvező exportlehetőségei: 3,
Fejlett feldolgozóipar: 2, 5
Kedvező kereskedelmi kapcsolatok: 4, 6, 10
A belső piac erősödése: 1, 7

6.
a) világbajnoki győzelem
b) labdarúgó világbajnokság, labdarúgó világbajnokság, olimpia
c) Forma-1 autóverseny, labdarúgás, Forma-1 autóverseny, tenisz, labdarúgás, autóverseny,
labdarúgás

51
VI. ÁZSIA FÖLDRAJZA

1. Ázsia fekvése és tájai

1.

c) északi és keleti
d) mérsékelt övezetbe
e)
a) Jeges-óceán, b) Csendes-óceán, c) Indiai-óceán

f)
A) Kamcsatka-félsziget
B) Japán-szigetek
C) Koreai-félsziget
D) Fülöp-szigetek
E) Hindusztáni-félsziget
F) Arab-félsziget

g)

Az óidőben létrejött, főként észak-déli irányú vonulatokból álló Urál hegységtől nyugtra már a Kelet-
európai síkság terül el. A Fekete- és a Kaszpi-tenger között nyugat-keleti irányban húzódó Kaukázus
az Eurázsiai-hegységrendszer része, újidei gyűrthegység.

52
2.

Az ősföld neve A földrajzi táj neve Állítások

1 Arab-félsziget vetődéssel rögökre darabolódott,
Arab-ősföld
változatos felszínű táj
2 Dekkán-fennsík tengeri üledékekből álló táblás vidék,
Indiai-ősföld
felszínét folyók teszik változatossá
3 a kontinens legnagyobb összefüggő trópusi
Angara-ősföld Közép-szibériai-ősföld
sivatagja alakult ki rajta
4 hatalmas kiterjedésű vulkáni fennsík
Kínai-ősföld Dél-kínai-hegyvidék
található a területén

a)
5) Urál
6) Tien-san
7) Himalája
8) Pamír
9) Pacifikus-hegységrendszer

53
c)
folyó
táj
10) Nyugat-szibériai-alföld Tigris
11) Kínai-alföld Gangesz
Sárga-folyó
12) Hindusztáni-alföld
13) Mezopotámia Eufrátesz
Ob

3.
A) A Föld legmagasabb hegysége.
B) A kontinens határvidékén húzódik.
C) Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja.
D) Északról a Föld legnagyobb fennsíkja határolja.
E) Jellemzőek a vulkáni képződmények.
F) Képződése nagyrészt az újidőben történt.
G) Kialakulását az Indiai-ősföldet magán hordozó és az Eurázsiai-kőzetlemez ütközése eredményezte.
H) Lekopott, közepes magasságú hegység.
I) Óidei eredetű hegység.
J) Üledékek felgyűrődésével keletkezett.

Himalája Urál hegység

H, I
A, C, D, G, J

F B

hegység a Japán-szigeteken

54
4.

havas hegycsúcsok
magashegység
Belső-Ázsiában található

éles hegygerincek
meredek hegyoldalak középhegység

hóhatár
lankás völgyoldalak
gleccserek

harmadidőszakban kiemelkedett
legömbölyített hegyhátak

óidőben keletkezett

5.
3 Pamír 4 Kínai-alföld
2 Urál 1 Dél-kínai-hegyvidék
4 Nyugat-szibériai-alföld 2 Tien-san
1 Közép-szibériai-fennsík 3 Himalája

6.

c)

szárazföldi kőzetlemezek → ütközés → tengeri üledék → felgyűrődés → Himalája → folyók →

hordalék → feltöltődés → Hindusztáni-alföld

55
2. Ázsia éghajlata
1.

a)

Ázsia …
A) … legcsapadékosabb pontja az évi csapadékmennyiség alapján.
B) … legszárazabb pontja az évi csapadékmennyiség alapján.
C) … legmelegebb pontja: itt mérték eddig legmagasabb hőmérsékletet.
D) … leghidegebb pontja: itt mérték eddig a leghidegebbet.
E) … legnagyobb hőingadozású pontja.

A szélsőséges
Éghajlati Földrajzi
éghajlati Mértékegysége Táj megnevezése
szélsőség koordináta
jellemző értéke
C 53 o
C é. sz. 21° k. h. 39° Arab-félsziget

D -71 o
C
é. sz. 63° k. h. 143° Szibéria
E 113 o
C

B 180 mm é. sz. 42° k. h. 103° Góbi

A 10902 mm é. sz. 25° k. h. 92° Himalája

2.

C – tenger, E – hideg levegő mozgása, nincs betű – tél, E – nyári monszunszél, B – száraz időjárás,
nincs betű – nyár, A – meleg levegő mozgása, D – csapadékos időjárás, F – szárazföld, A – téli
monszunszél

56
3.
a) A. éghajlat B. éghajlat
Indoklás: Mert mindkét területen alacsony a csapadék évi mennyisége, kevesebb, mint 250 mm.

b) A. éghajlat
Indoklás: Mert az évi középhőmérséklet több, mint 20 oC, és/vagy az évi közepes hőingadozás
mértéke kicsi, nem haladja meg a 20 oC-ot.

c) Az évi közepes hőingadozás mértéke, és az évi középhőmérséklet.

d)
A) forró övezeti sivatagi éghajlat B) mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat

4.

Éghajlat Övezet Természetes növényzet

A) hideg tundra
B) mérsékelt füves puszta
C) mérsékelt lombhullató erdő
a tengerszint feletti
D) mérsékelt
magassággal változó
E) forró nincs összefüggő növényzet
F) forró esőerdő

57
3. Ázsia vízrajza

1.
a) belső lefolyású terület
b) párolgás > csapadék
c)
sótartalom: magas alacsony
vízmélység: állandó változó
d)

e) A belső lefolyású, kis víztömegű állóvizekben a szennyeződések nagy mennyiségben

felhalmozódnak, mert nem szállítja el ezeket vízfolyás.
f) Bajkál-tó
g) vetődéssel

2. Ázsia folyói
a) Urál-folyó

Csendes-óceán Indiai-óceán
Amur, Jangce, Sárga-folyó
Brahmaputra, Eufrátesz,
Gangesz, Indus, Mekong, Tigris

Jeges-óceán

Jenyiszej, Léna, Ob

58
A kakukktojás a/az Urál-folyó, mert az a Kaszpi-tengerbe torkollik.
b) Tigris, Eufrátesz
c)

3. Ázsia tavai
a)
Aral-tó Bajkál-tó Holt-tenger Kaszpi-tenger
Felszínének
tengerszint feletti 37 m 455 m -405 m -28 m
magassága:
Legnagyobb
67 m 1620 m 330 méter 1025 m
mélysége:
Számold ki a
legnagyobb
mélységének -30 m -1165 m -735 m 1053 m
tengerszint feletti
magasságát!

59
e)
Aral-tó
Holt-tenger
Javítandó! Melyik tó „feneke” fekszik a legmagasabban? kérdés helyett: Melyik tó „feneke” fekszik a
legalacsonyabban? Bajkál-tó
Bajkál-tó

f)

A tó neve A rekord megnevezése

Bajkál-tó A legmélyebb tó
Holt-tenger A szárazföld legmélyebb pontján fekvő tó
Kaszpi-tenger A legnagyobb felületű (sós vizű) tó

4.
a) vízhozam: nagy
b) vízjárás: egyenletes
c) domborzat: hegyvidék
d) népsűrűség: nagy

60
5.

4. Ázsia népessége és települései

1.
a)
Ausztrália és
Afrika Amerika Ázsia Európa
Óceánia
terület
30 42 9 44 11
(millió km2)
népesség
1050 950 37 4400 750
(millió fő)
népsűrűség
35 22,6 4,11 100 68,2
(fő/km2)

b)

piros: népességszám
kék: terület

61
c)
zöld - Ázsia
kék - Európa
piros - Afrika
sárga - Amerika
szürke – Ausztrália és Óceánia

d) Ázsia a legnagyobb legnépesebb és egyben legsűrűbben lakott kontinens. Területe kicsivel

nagyobb, mint Amerikáé, de népessége és így népsűrűsége jóval meghaladja a hozzá hasonló méretű
Amerikáét. Népessége négyszer nagyobb, mint Afrikáé. A világ teljes népességének kb. 60 %-a
Ázsiában él.

2.

Állítások Városok
a legmodernebb technikával felépülő, luxus lakhatási körülményeket Dubai
biztosító sivatagi metropolisz
Kalkutta (Kolkata)
nyomornegyedek és modern üzleti negyedek mozaikjaiból összeálló
Mumbai
óriásvárosok
Újdelhi
az belső üzleti negyedeken a gombamód szaporodó felhőkarcolók Kanton
jellemzők, ugyanakkor a város nehezen küzd meg a gyors ütemben fejlődő Peking
ipar, és közlekedés okozta környezetszennyezéssel Sanghaj
Osaka
a milliós agglomerációk összeolvadásából kialakuló óriásváros tagjai
Tokió
ókori történelmi gyökerű, hagyományos arculatú, de külvárosaiban Bagdad
modernizálódó milliós nagyvárosok Teherán

3.

Betű Földrajzi térség megnevezése Kialakító tényezők felsorolása

A Indus-alföld
B Hindusztáni-alföld éghajlat
termékeny alföld
C Kínai löszvidék történelmi hagyományok
D Kínai-alföld öntözéses mezőgazdaság
E Jáva
F Koreai-félsziget ipari fejlődés
kereskedelem
G Japán-szigetek városodás
H Délkelet-Kína tengerpart

62
5. Ázsia kultúrái és vallásai
1.
a) 4 – buddhizmus 3 – hinduizmus 2 – iszlám 1 – keresztény 5 – zsidó

b) 4 – buddhizmus 3 – iszlám 2 – keresztény 1 – zsidó

2.

Vallás Hívőinek száma

A) hinduizmus 900 millió
B) iszlám 1400 millió
C) buddhizmus 400 millió
D) keresztény 2100 millió
E) zsidó vallás 15 millió

3.

a)
keresztény buddhizmus
iszlám zsidó

hinduizmus

b) 1. Kína 2. Japán

c) Délkelet-Ázsia
d) Délnyugat-Ázsia

e) A Fülöp-szigeteken
Az országban a gyarmatosító spanyolok terjesztették a katolicizmust.

4.

kereszténység
1. hinduizmus 2. buddhizmus
zsidó vallás
3 milliárd
Afrika és Ázsia muzulmán lakosainak száma úgy aránylik egymáshoz, mint 2: 5-höz.

5.
zsidó iszlám keresztény
Tóra Korán Biblia

63
6.

buddhizmus iszlám kereszténység

hinduizmus zsidó

7.

muszlim buddhista

hindu zsidó keresztény

8.
buddhizmus hinduizmus iszlám zsidó
7, 10, 14, 17 2, 3, 12, 3, 16 4, 6, 8, 9, 11, 15 2, 5

9.
• egyistenhívő vallások
• szent városuk Jeruzsálem
• a Közel-Keletről jelentek meg és innen indultak el világhódító útjukra
• közös gyökerekkel rendelkeznek, nagy hatással voltak egymásra

64
10.

65
7. Japán
1.

c) szerkezet: vulkanikust szerkezeti egység neve: Pacifikus-hegységrendszer

d) földrajzi név: Fuji, tengerszint feletti magasság: 3776 m

f) mélység: 10 595 m

66
g)

Tankönyv 168. oldal, 1.7 ábra alapján

2. Japán éghajlata
a)

c)
Sajátos vonás: a Japán-szigeteken a monszun éghajlat ellenére a téli évszak is viszonylag csapadékos
Oka: a téli monszunszél, ami a szárazföld felől érkezik, átkel a Japán-tengeren, és párával dúsul, a
szigetek hegységei felett pedig felemelkedik, lehűl, és így csapadék képződik, ami lehull

3.
a) é.sz. 36 fok

b) Válasz: nem
Európa szárazföldi partvonalának déli határa ennél valamivel északabbra húzódik.
c)
A) kb. k. h. 20o B) k. h. 140o
120o

67
Számolás: 120 : 15 = 8
Eredmény: 8 óra
16 óra

4.
Tokió Budapest
2187 km2 13,4 millió fő 525 km2 1,7 millió fő
népsűrűség: 6127 fő/km2 népsűrűség: 3238 fő/km2

7000 fő/km
2

6000

5000

4000

3000

2000

1000

0
Budapest Tokió

5. Japán városok
a)

b) A Honshu fősziget délkeleti, Csendes-óceán felőli partvidékén.

68
c) kikötők, kereskedelem, feldolgozóipar, munkalehetőség, kedvező éghajlat, Tokió környékén síkság,
termékeny alföld, mezőgazdaság, lakóterület

6.
Energiahordozók Honnan?
feketekőszén Ausztrália
Kanada
USA
kőolaj Közel-Kelet
Indonézia

Érc Honnan?
vasérc Ausztrália
India
Brazília

Fa Honnan?
Indonézia
Kanada

7.
a)
szigetország, kedvező közlekedésföldrajzi fekvés, külkereskedelem, nyersanyaghiány-import,
exportált gépipari termékek
b)
Suzuki, SONY, Fujifilm

c)
gépjármű, elektronikai berendezések: TV, (mobil)telefon, informatikai eszközök (PC, laptop, tablet,
nyomtató, stb.), fényképezőgép, óra, számológép

8.
Japán USA
Az ország területe (ezer km2) 400 9000
A megművelt terület nagysága
50 6000
(ezer km2)
A megművelt területek aránya 1/8 2/3
az ország területéhez képest

69
Japán: kék a megművelt terület aránya

USA: kék a megművelt terület aránya

9.
A termőföldek kis aránya, hiánya miatt minden mezőgazdaságra alkalmas helyen növénytermesztés
folyik. A takarmánytermelésre, állattartásra már nem marad hely, ezért az állati fehérjéket
(szigetország lévén) a tengeri halászatból származó halból fedezi a lakosság.

70
7. A világgazdaság ázsiai szereplői
1.

a)
B – Dél-Korea C – Indonézia C – Malajzia C – Thaiföld
C – Fülöp-szigetek A – Japán E – Szaúd-Arábia F - Törökország
B – Hongkong D – Kína B – Szingapúr
D – India E –Kuvait B – Tajvan

b)

c)

Afganisztán ● ● A Himalája vonulatai közt fekvő fejletlen

gazdaságú ország.
Banglades ● ● Nemcsak Ázsia, de a világ egyik
legszegényebb, Délnyugat-Ázsiával
határos országa.
Kambodzsa ● ● Gazdaságának bevételei textilipari cikkek
és néhány mezőgazdasági termény (olajos
magvak, rizs) exportjából származnak.
Nepál ● ● Az egyik legszegényebb délkelet-ázsiai
ország.
Pakisztán ● ● A Brahmaputra deltájában elterülő,
főként textilipari termékeiről híres állam.

2.
a)
H….. Dél-Korea népessége kb. 100 ezer fő.
H….. Tajvan népessége kb. feleakkora, mint hazánké.
I….. Dél-Korea és hazánk területe nagyságrendileg megegyező.
H….. Dél-Koreában közel tízszer annyian élnek, mint hazánkban.
H….. Tajvanon kétszer annyian élnek, mint Dél-Koreában.

71
I….. Tajvannak nagyobb a népsűrűsége, mint Dél-Koreának.
I….. Magyarország ritkábban lakott, mint Dél-Korea.
H….. Hazánk népsűrűsége kb. 4,5 fő/km2.
I….. Dél-Korea népsűrűsége kb. 5-ször nagyobb, mint hazánké.

b)

0 200 400 600 800 1000 1200

Szingapúr

Szingapúr

Hongkong

Hongkong
népesség (millió fő)
terület (km2)
0 2 4 6 8

Szinagpúr Hongkong
terület 700 km 2
1100 km2

népesség 5 millió fő 7 millió fő

népsűrűség 7143 fő/km2 6364 fő/km2

c)
Terület Népesség
2 – Tajvan 2 – Tajvan
3 – Hongkong 3 – Hongkong
4 – Szingapúr 4 – Szingapúr
1 – Dél-Korea 1 – Dél-Kore

3.

„kistigrisek”

B, C, E, J, K, L, M

A, D, G F, H, I

„nagytigrisek”

72
4.

kevés olcsó
ásványkincs munkaerő

nyersanyagot és szakképzettséget magas

nem igénylő iparágak színvonalú
oktatás

pl. textilipar kedvező

szakképzettséget Igénylő iparágak japán tőke
játékgyártás földrajzi
fekvés

pl. személygépkocsi- csúcs- forgalmas

gyártás technológia kikötők

külkereskedelem

EXPORT

5.
Egyesült Arab
Ország Szaúd-Arábia Irak Irán Kuvait
Emírségek
Népesség 25 millió 30 millió 72 millió 4,7 millió 2,5 millió
Kőolajtermelés/év 492 millió t 98,4 millió t 212 millió t 106 millió 11 millió
Egy főre jutó
19,68 3,28 2,94 22,55 4,4
kőolajtermelés
GDP/fő 15 500 USD 3 000 USD 3 500 USD 35 000 USD 3 8400 USD

A kis népességű, de nagy kőolajtermeléssel rendelkező országokban magas az egy főre jutó GDP.

73
8. Kína
1.

a)
Tájak Vízrajz
A. Tien-san (hegység) a. Sárga-folyó
B. Kínai--alföld b. Jangce (folyó)
C. Dél-kínai-hegyvidék
Ország
D. Tibet (fennsík)
I. Oroszország
E. Takla-Makán (sivatag)
II. India
F. Góbi-sivatag
III. Dél-Korea
G. Tajvan (sziget)

c) Csomolungma Mount Everest 8850 méter

d) B. nedves kontinentális C. mérsékelt övezeti monszun F. mérsékelt övezeti sivatagi

e) Nyáron, mert a monszunszelek nyáron az óceán felől nedves légtömegeket, csapadékos időjárást
hoznak.
f) Csendes-óceán

2.
2 – az ország a selyemúton keresztül tart kapcsolatot Európával
6 – a külföldi tőke beáramlásának, a piacgazdaság kialakulásának kezdete
3 – az ország keleti területeinek gyarmatosítása
7 – az ország lendületes gazdasági fejlődése
4 – a független szocialista Kína megalakulása
1 – az öntözéses gazdálkodás megjelenése
5 – a gazdaság államosítása következtében kialakuló súlyos következmények (pl. éhínség)

74
3.
a) elektromos áram termelés, a vízhozam ingadozásának kiegyenlítése, árvízvédelem, hajózás
biztosítása, halászat, öntözés, ivóvíz
b) földcsuszamlások, nem tud természetes módon tisztulni a folyó
c) pusztító munka, völgymélyítés

d) építő munka, feltöltés

e)
A
szövegben
Mértékegység Mire utal az adat a szövegben?
szereplő
adat
1,4 millió embert költöztettek ki

185 méter mély vízoszlop a duzzasztóban

1500 méter magas sziklafalak szegélyezik a folyóvölgyet

500 méter széles a Jangce az említett szakaszon

mennyiségű elektromos áramot termel az erőmű a Magyarország

2,4 szeres
éves áramfogyasztásához képest

100-150 méter szélesre szűkül a Jangce a Három-szorosnál

4.
a) Mert területe majdnem akkora, mint Európáé.
b) 345,3 fő/km2
c) 1 300 000 fővel
d) Túl sok gyereket kell eltartani az államnak, ami sok kiadással jár. Pl. nem lesz elegendő bölcsőde,
óvoda, iskola, az egészségügy nem tudja kellő színvonalon ellátni a lakosságot. Nem lesz elég
lakóhely, és az élelmiszerellátás is nehézséget okozhat ennyi ember esetén. Fokozódik az emberi
tevékenység környezetszennyezése (pl. légkör, természetes vizek), nem lesz elegendő ivóvíz. Energia
ellátási gondok is adódhatnak.
e) Az egy gyermekes családokat támogatja az állam, a több gyerekes családoknak több adót kell
fizetni, illetve nem részesülnek ingyenes állami juttatásokból.

75
5.

6.
1. teraszos művelés
2. öntözés
3. trágyázás
4. gépesítés
5. évente többszöri aratás

7. Az ország területnek csak 10%-át művelik. A világ legnépesebb országa a lakosságát el tudja látni
élelmiszerrel, és ezen felül exportra is jut.
8.
a)
2008 GDP GDP/fő
Kína 8000 milliárd USD 5000 USD
Japán 4500 milliárd USD 35000 USD

b) 2001-ben
c) Kína

9.
Nyugat-Kína Kelet-Kína
5, 9, 11, 12 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 10, 13
10.
nlcepáor – porcelán
íprap – papír
őrlop – lőpor
tyűrání – iránytű

76
tasávomkötynny – könyvnyomtatás

9. India
1.

a) Hindusztáni- félsziget

b)
X Boszporusz X Perzsa-öböl c Brahmaputra X Csendes-óceán
1 Dekkán-fennsík 3 Himalája . 5 Kunlun b Gangesz
d Mekong 2 Hindusztáni-alföld X Pamír a Indus
4 Tibet

c)
Szerkezet Térképi betűjel
ősföld 1
óidei röghegység 5
az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó gyűrthegység 3
a Pacifikus-hegységrendszerhez tartozó gyűrt és vulkáni vonulat –––
újidei feltöltött síkság 2

d) Rajzold be a térképvázlatba az Egyenlítőt és a Baktérítőt (a Baktérítő javítandó Ráktérítőre)!

forró

f) trópusi monszun éghajlat

2.

urbanizáció: magában foglalja a városi lakosság arányának növekedését és a városi életmód

terjedését is
analfabéta: írni és olvasni nem tudó ember

77
népességrobbanás: a lakosság számának hirtelen, ugrásszerű növekedése, ami ma főként a fejlődő
országok népességére jellemző a magas születések száma miatt.
3.
A helyes
válaszok Kérdések Válaszok
betűi
A) nők
G Melyik ország gyarmatbirodalmához tartozott Dél-Ázsia?
B) Hollandia
J Mely vallás követői vannak a legtöbben Indiában?
C) Iszlám
Dél-Ázsia vallási alapon történő felosztásakor mely vallás
D) 325 millió
C követői kerültek India nyugati és keleti
„országszomszédjába”? E) a 16. században
H Mikor nyerte el India a függetlenségét F) 1300 millió
G) Nagy-Britannia
E Mikor kezdődött India gyarmatosítása?
H) a 20. század
F Hány ember él ma Indiában? közepén
I) 1 milliárd
D Kb. hány írástudatlan ember él ma Indiában?
J) Hinduizmus
Melyik nem képviselői körében alacsonyabb fokú az
A K) férfiak
iskolázottság Indiában?

3.

4. India mezőgazdasága
a)
Hagyományos mezőgazdaság Modern mezőgazdaság
Birtokméret kicsi nagy
A műveléshez használt állati és emberi erő, kapa, ásó mezőgazdasági gépek, öntöző
eszközök berendezések
A termelés célja önellátás árutermelés, export
Talajerő-utánpótlás nem jellemző jellemző
(jellemző/nem jellemző)
A termőföld minősége silány jó
A gazdálkodást folytató _________________________ ültetvény
mezőgazdasági „üzem neve”
rizs, köles, búza bors, tea, cukornád, juta,
Mezőgazdasági termények
gyapot, dohány, szegfűszeg

c) A gyarmatosítók az ültetvényeken ezeket a jól eladható, a saját, és nem a lakosság érdekeit

szolgáló, értékes haszonnövényeket honosították meg.
d) Az exportra szánt, jó áron eladható mezőgazdasági termékek értékesebbek, így a termőhelyeik
kiszorítják az önellátásra termelő gazdaságok termőföldjeiről a hagyományos gazdaságok önellátásra
szánt terményeit.
e) A lakosságnak a saját ellátáshoz nem jut elég termőföld, ami éhínséghez vezethet.

78