Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Antony Mason - Michelangelo Kora

    Uploaded by

    Zimmelzum
    21 views49 pages

    Original Title

    Antony Mason - Michelangelo kora

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    21 views49 pages

    Antony Mason - Michelangelo Kora

    Uploaded by

    Zimmelzum

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 49
    Eee SE SP Nk Gh i Franciaorszag tamadésa fenyegette, és a bronzbél dgyikat készitettek. Milénét 1499-ben elfoglalték a franciak, és Leonardo Mantova- ba, majd Velencébe kéltéz6tt; aztén visszatért Firenzébe. 1506-ban a francia korményz6 visszahivta Milénéba. A francia kirély szolg@la- taban idejét tébbnyire tudomanyos kutatasai- nak szentelte, 1513-ban ismét kéltézni kénysze- ralt a habori fenyegetése miatt, ez alkalommal Réméba. De hérom évvel kés6bb I. Ferenc francia kirély meghivta, hogy kélt6zz6n a Loire vélgyébe, amboise-i palotéja mellé. Leonardo itt élt élete utolsé harom évében. 67 évesen halt aaa i ae se SA kas ea Albrecht Direr: Gnarckép, 1500, A mivészt 28 éves kordiban dbrézola, Az olagz reneszangz térnyerése A reneszansz szamos korai eredménye Italiahoz fliz6dik. Am az eurépai kirdlyok, nemesek és a kereskedéréteg lelkesen csatlakozott az aramlathoz. Mig I. Ferenc Franciaorszagba hivta Leonardot, Eszak-Eurépa sok miivésze Italiaba utazott, s hazatérve hasznositotta az ott tanultakat. Albrecht Dii- rer német mtivész (1471-1528) példaul 1494-ben Italiaba utazott, majd 1505-07 k6zt ismét ott tartozkodott. Addigra a re- neszansz sok eszméje mar elterjedt Eu- répaban, nagyrészt a k6nyvnyomtatas témyerésének készénhetéen. Sokszorositott mivészet Anyomdaszmivészet, mely kezdetben féként fadticokat hasznélt, tsb évszézados miltra te- kint vissza. Az els6 nyomtatott konyy, amirél tu- dunk, Kinéban késziilt i. sz. 868-ban, 4m 14 kériil a német Johann Gutenberg éridsi lépést ett eldre. Kitaldlta, hogyan lehet sokszorositani a mozgathat6 betiiket, amelyekkel kényveket lehetett nyomtatni, Ez forradalmasitotta a st. A konyveket nem kellett tbbé konyvkés: faradségos munkéval masolniuk a szerzetesek- nek: gyorsan és okat lehetett nyomni belélik. Albrecht Diirer az egyik elsé olyan nagy mii- vész volt, aki tel gében kiaknézia eme ta- lalményt. Fiatalkoréban a németorszdgi Narn- berg egyik legjobb kényvillusztrétorandl ta- wy nonckodott. Itt tanult meg fa- és rézmetsze- Diirer: Orrszarvi. Famelszet, 1515 teket késziteni. Pélyafutasa sorén {éképp kényv- illusztrdcidkat készftett nagy forgalma nimbergi mithelyében. Sok metszete példazza rendkiviil eredeti stilus i: igen részletes, zseniélis tehet- séggel megrajzolt, energidval teli, idénként hu- mort sugarzé alkotésok. Egész életében szen- vedélyesen izgattak az arényok, vagyis az, hogy az arcok, testek és a dolgok egymashoz viszonyftott méretét eltaldlja. Festéként is kittiné | volt, ahogy 1500-ban késziilt Onarcképe tanti- sitja, De foképp metszeteirél valt hiressé, mert ezekbél tb példany késziilt és kelt el szerte Eurépéban. Ifjabb Hons Holbein: VILL Henrik angol kirdly arcképe (1536), mely a kirdlyt 45 éves kordbun ébrizolj, Amikor a reformacié felforgatta Bas 1. Az Ei kapot More (Morus Glataba allt, aki ik lot VII. Henrik udvardk -épét tébbszér is meg! ancellarja let feladata az volt, kalféldr ressegek portréfestdje gy masik tehe slbein (1497-1543), id (1465-1534) fic. A svey) t egyiitt apjaval, t. Kériilbelill hiszé Italidba, s zak Baselb Ifjabh Hans Holbein: Rotterdami Erasmus, « nagy egyhizkeitikus arcképe; 1523 Bellini: Piet, SEES eleje . 3 Bes akok Ame | mberal egy tajképen Ak6zépkor és a reneszansz soran szinte minden Eurdpaban késziilt festmény az emberre ésszpontosit. A taj csak a hattér- ben jelenik meg. Még ha néha részletesen és gy6nyériien is van megfestve, akkor is mAsodlagos a festmény f6 témajahoz viszonyitva. Am a tajhoz valé viszonyulas megvaltozott. Lassan-lassan mar nemesak hattér volt, hanem a {6 kompozicio ré- szévé valt. J6 példa erre Giovanni Bellini (1431?-1516), az itéliai Velence varosa egyik legismertebb miivészének Pietaja. A taj mint téma Bellini tragikus jelenete (fen) ~ Maria élében tarfjer halott fit mégétt egy olasz ékosan meglestett képe taj apr ahogy az a festé koréban kinézhetett. Ez azt jelképezi, hogy bar Krisztus 1500 évwel korabban halt meg, O és tanftdsai t élnek a mai vilagban. Bellini tehet 1510) a képei eggyel tovdibb Iépnek. Az olyan tani anak, Giorgionénak (1477 képeken, mint a Hérom filozéfus, az alakok Id, Pieter Bruegel: Vadaszok a héban (1565) nem egyszerten élé téjban helyezkednek el: egyiitt élnek vele. Giorgione festm erés hangulati hatasarél is hires v minden jel szerint sajat kedvtelésére einek készilltek. A valamivel kés6bb élt flamand one {6 teméja még mindig az ember s miivész festett nem a t&j. Nagyon k téjképet énmagdéért. Albrecht Ditrer kivé szereplék nélkili tajképvézlatokat festett kkel, {Sképpen az Alpokban és ‘al6varosa kémyékén. Ezek a mtivek volt: snek {6 temajét még a szereplék képezik, am a mtivész a tej részének fogja fel 6ket, mint példaul a Vaddészok a héban cimi miben, a hénapokat abrazolé sorozat egyik darabjéban. sebb Pieter Bruegel (1525?-69) sok Képzéméivészet a nagyvilagban Japan 2 A japan kultéra nagy részére erds hatast gyakorolt EB a nagy szomszéd, Kina. A japanok atvették a kinai * ‘rast, vallast és mivészeti stflusokat, de mindezeket a maguk képére formélva megteramtették sajét egyedi kultardjukat. Az eurdpai Kultaraval esak 1543-ban kertltek kapcsolatba. = kép Snmagaert A kinaiakhoz hasonléan a japénok is mélyen tisztelték a természetet. A miivészek nemesak a t6j természetes szépségét igyekeztek megragadni, hanem a hangulatét is, mely egyiitt valtozik az idéjaréssal. Ezen a képen a hegyek meg a hdzak alig létszanak a reggeli paraban. Emberek nem szerepelnek rajta: éméja maga a tj % rendhagyé jelen: k hea utazott, de en: ijdban sziiletett. Az 1550. rendkfvill elle .an jeleneteket fes d falvak é yezett el bibliai Giorgione: Harom lilozétus (15082). ‘Az ila alak a tajrl készit tanulményrajzot. 4 Hieronymus Bosch: Részlet « Szent Antal megkisértésébél (1505?) ENA | EO A képzelet vilaga Areneszansz miivészek igyekeztek megtalalni az eszk6z6- ket ahhoz, hogy a vilagot minél pontosabban megjelenithessék. Egyben azonban rajéttek arra, hogy olyan latomasokat is el6varazsolhatnak, amelyek kizardélag kép- zeletiik sziileményei. Az olajfestékek és a természet alapos megfigyelése segitsé- gével uj festéi médszereket dolgoztak ki furcsa, groteszk fantaziasziileményeik megjelenitésére. Ezek sokszor régi vallasi fogalmakon, példaul a pokolrél valo el- képzelésen alapultak, s hatassal vol- tak rajuk az elme torzsziileményei, igy a rémalmok is. Csodialatos és ijeszt6en fura Vannak festék, akik kifejezetten groteszk kép- zeletvilagu miiveikrél ismertek. A leghiresebb kéziiliik Hieronymus Bosch holland festé (1450-1516). Képein muténs dllatok, szérnyete- gek, démonok és idiétak kinozzak egymést ki- mondhatatlan médon. Valamennyi festménye vallésos tartalmi, példéul azokat a borzalma- kat mutatja be, melyekkel a béinéséknek halé- luk utén szembe kell nézniiik. Emellett azonban létszik, hogy a mtivész jatékos kedwvel festette meg e képeket, sét néha humor is rejlik benniik. Szent Antal torténete kilénésen megragadott sok miivészt. A korai keresztény szent és re- mete igen onmegtartéztaté életet élt az egyip- tomi sivatagban, és mindenféle hallucinéciék gydtérték. Matthias Griinewald német fest ive Matthias Griinewald: Démonok a Szent Antal megkisérlésébl (1513) (14702-1528) minden képzeléerejét latba v festette meg a Szent Antal megkis 4 “ Mt : z a Giuseppe Arcimboldo: A kertész (1590). Furesa cimnek tile egy tél zéldség seiméra, amig az ember meg nem fordtja a pet. Gh egész més irényba kormdmyozta kép: ppe Arcimboldo olasz festé (1527-93) tet. Legismertebb mivei kizérélag ételekbél lyek mindenikét gyényérien kidolgozta. Az eredmény egyszerre kaprazatos, vieces, és groteszk. Eképzelet sziilte festmények a maguk médjén ellent tei a reneszémsz idedlnak, mely a tudo- ményon, megfigyelésen és értelmen alapult (

    You might also like