Festetics kastély

A kastély építését Festetics Kristóf kezdte el. Ebből az építési periódusból (1745–1750)
származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, megközelítően
téglalap alaprajzú, egyemeletes kastély középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó,
felette pedig a nagyebédlő – ezek falait ma is őrzi a kastély.
Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics III. Pál alatt több átalakítási terv készült, ám ezek
nem valósultak meg. A tervek a kastély U alakúvá történő kibővítését célozták, illetve az U
szárnyainak végéhez L alakban csatlakozó szárnyrészeket mutattak.
A kastély átépítését végül Pál fia, Festetics I. György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U
alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő
barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta
lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést.
A következő jelentős átépítést és bővítést 1883–1887 között Festetics II. Tasziló végeztette a
kastélyépületen Victor Rumpelmayer tervei alapján historizáló (neobarokk és neorokokó)
stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és végre megvalósult az U alak:
elkészült az északi szárny, amely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált.
Ekkor épült fel a torony is, illetve az egész épületet új manzárdtetővel fedték le. A
homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a
kastély mai formáját.
A kastélyépület, belső kialakítása és berendezése a legtöbb magyar kastélytól eltérően részben
épen maradt a második világháború alatt. A Festetics család távozása, 1944 szeptembere után
a gyűjtemény egy része a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság
fosztogatásának esett áldozatul, viszont a ma is a kiállításban látható eredeti berendezési
tárgyak megmenekültek. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy Keszthely szovjet megszállását
követően a városparancsnok a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a
könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a
legértékesebb berendezési tárgyakat, amelyek ezáltal eredeti helyükön vészelték át a háborús
időket. A megmenekült tárgyak másik részét még valószínűleg a fosztogatások előtt a
kastélyból elvitték egy hévízi, a Festetics család tulajdonában lévő fürdőépületbe, ahol azok
épségben megmaradtak. Az 1948-as államosítás után a kastélyból csak a könyvtári szárny és a
korábban lefalazott helyiségek voltak látogathatók Helikon Könyvtár néven, amely az
Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt. Az épület többi részét a katonaság, iskolák,
járási könyvtár stb. foglalták el. A „kastélymúzeum” kialakításának gondolata már az ötvenes
években megfogant, azonban a kastély teljes külső és belső rekonstrukciója csak a hetvenes
évekre haladt előre annyira, hogy az 1974-ben Helikon Kastélymúzeum néven megalapított
múzeumban megnyílhasson a Batári Ferenc által rendezett enteriőrkiállítás 1976-ban.
Az intézmény 1974-es alapításától 2012-ig Helikon Kastélymúzeum néven működött, 2012
óta Helikon Kastély a hivatalos neve. A Helikon Kastély küldetése a Festetics-örökség
megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. Az örökséghez tartoznak a Festetics
családhoz köthető, ma a kiállításoknak helyet adó műemléképületek – a kastély, a korábbi
kocsiház, a pálmaház és az egykori uradalmi szálláshely –, a kastélypark, a kastély eredeti
berendezéséhez tartozó műtárgyak, a könyvtár gyűjteménye és a Festeticsek szellemi
öröksége. Az intézmény muzeális jellegénél fogva a Festetics család jelentőségét elsősorban a
kiállítások segítségével mutatja be.
A Helikon Kastély öt épületben hat állandó kiállítással várja a látogatókat. A kastélyban
látható az 1974-ben részlegesen, 1976-ban teljes egészében megnyitott Főúri életforma és
Helikon Könyvtár című enteriőrkiállítás. Továbbá hintókiállítás, vadászati kiállítás,
történelmi modellvasút-kiállítás