• Az Egri Vár az egyik legmeghatározóbb építménye a magyar
történelemnek és kultúrának. Lenyűgöző kiállítások sora tekinthető meg benne, egyik legkedveltebb közülük a Börtönkiállítás. A vár Eger főlé magasodó falai, melyek ezer év emlékeit őrzik szemet gyönyörködtetőek. • A története első királyunk, Szent István uralkodása idején kezdődött, aki 1001-1009 között az első tíz egyikeként alapította meg az egri püspökséget, amely 500 éves keresztül volt a várdombon. A tatárjárást követően 1248- AZ EGRI VÁR TÖRTÉNETE ban kővárat építettek a püspökség védelmére. Nagyméretű külsővárral bővítették a huszita harcok alatt. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a reneszánsz korban élte. Ebben az időben az ország egyik meghatározó kulturális központja volt. A vár a XVI. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság határvédelmi rendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt.
Az Egri Vár legismertebb eseménye az 1552-es ostrom
volt, amikor Dobó István és a várvédők diadalmas győzelmet arattak a török túlerővel szemben és megvédték a várat. Elsőként Tinódi Lantos Sebestyén emlékezett meg a híres győztes csatáról históriás énekében, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások révén vált a nemzeti emlékezet részévé. Gárdonyi Géza ismert regényének, az Egri Csillagoknak és az abból készült filmnek köszönheti nagy népszerűségét. KIÁLLÍTÁSOK
A vár ma már nemzeti emlékhely, ahol a Dobó István
Vármúzeum működik. Bemutatja a látogatók számára Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségeit, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz. A Dobó István Vármúzeum törekszik arra, hogy tudományos központ, az igényes ismeretterjesztés és tudományos megalapozottságú történelmi interpretációk helyszíne, közösségi tér és turisztikai attrakció is legyen, gyűjteményei a lehető legteljesebben és a lehető legszélesebb körben hasznosuljanak. DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM
• Egerben az évszázadok során számos mesterember
talált otthonra, s nemzedékeken keresztül űzték a kemény munkával tanult, apáról fiúra szálló mesterségeket. A Dobó István Vármúzeum gyűjteményei megannyi mesterremeket őriznek, és a múzeum gondosan ápolja a szorgos iparosok emlékét. Érdekesség, hogy nem csak az egriekét, hanem kitekintést adunk más Heves megyei városra is. Egy-egy mester életútja például szolgál, az elkészült tárgyak pedig számos történetet mesélnek el. Múzeumpedagógiai foglalkozásainkon az érdeklődők megismerhetik ezeket. HŐSÖK TERME ÉS A KAZAMATÁK
• A csak vezetéssel látogatható Hősök terme a püspöki palota földszintjén
van. A várvédők kegyeleti emlékét idéző hely közepén áll Dobó István várkapitány szarkofágja. Dobót a felvidéki családi birtokon temették el, máig ott nyugszik, síremlékének fedőlapja a XIX. században került Egerbe, 1965-ben helyezték el itt a püspöki palotában. A terem két oldalán hat nagyméretű, a várvédőket szimbolizáló szobor áll. A szobrok közötti szarkofágokban a várostromban elhunytak csontjai vannak, a falon pedig az ismert várvédők neveit olvashatjuk. • Az 1552-es ostrom után kiépített három szinten futó alagutak, a kazamaták a várbeliek mozgását biztosították a bástyák között ostrom idején. A vezetett séta végigkalauzolja a látogatókat a kőtáron, de láthatunk egy, a filmből ismerős tüzeskereket is, és több korabeli ágyút, ill. az ostromhoz szükséges tárgyakat.