(A MERNOKI TOVABBKEPZO INTEZET KIADVANYAI G. 92. SZAM. : VEREBELY LASZLO VILLAMHARITO RUDAK ES VEZETOK VEDOHATASA 1949 ETEMI NYOMDA, BUDAPESTVEREBELY LASZLO -VILLAMHARITO RUDAK - _ES VEZETOK VEDOHATASA BUDAPEST, 1949 | A MERNOKI TONABBEEEZO INTEZET KIADASAA villim természetének és ¢ villimhéritas médjanak felderitésére ird- nyulé térekvés kizel kétsziz esztendés multra tekinthet vissza. A kezde- ményezés a sokoldali Franklin Benjamin érdeme, aki, mint philadelphiai kényvkiadé és nyomdatulajdonos, a XVIII. szizad negyvenes éveinek masodik felében, pontosabban 1746-ban kezdett a villamossig kérdésével foglalkozni, mégpedig oly sikerrel, hogy Watson William, az elektrosztati- kai jelenségek iigyes angol kutat6ja, mar a kdvetkez6 évben, a Philosophical ‘Transactions 1747. évfolyamaban, hivatkozhatott Franklin eredeti kisér- leteire. Gondolatainak fejlédését azokbél a levelekbél ismerjiik, amelyeket 1747 és 1755 kézétt jorészt londoni baratjéhoz, Collinson Peterhez, a Royal Society tagjahoz iniézett, s amelyek ,,Experiments and Observations on Electricity“ cimmel Londonban nyomtatashan is megijelentek. 1747 marcius 28-4n kelt elsé levelében megkiszéni azokat a kisérleti -eszkéziket és titmutatasokat, amelyeket Collinson kiildétt, s amelyek médot adtak neki, hogy az akkor Eurépaban élénken foly6 alapveté kisérleteket maga is elvégezhesse, 1747 juilius 11-én kelt' masodik, majd julius 29-én kelt harmadik levelében a esiicsok jelenségeivel foglalkozik és megallapitja, hogy a esticsoknak szétsugirz6 és szivé, vagyis toltést-kisiité hatasa van. 1749 november 7-én kelt negyedik levelében hatérozottan Allist foglal azon, elétte tétovan mar Gray, Wall, Winkler és masok dltal is kifejezett nézet mellett, amely szerint a villimlés a légkdr villamos jelensége, Ezzel kap- esolatban felillitja az elsé fizikai alapra tamaszkod6, de helytelen elméletet a zivatarfelhdk villamos tdltésének keletkezésére vonatkozéan. [gy jut el a rudas villimharité gondolatéhoz, amelyet 1750 jiilius 29-én kelt lovelének. mellékletében javasol, templomok, hazak, hajék és hasonlé kiemelkedé targyak villimesapas elleni védelmére. E szerint az épiiletek legmagasabb , pontjaira fiiggélyesen All vasrudakat kell felerésiteni, azokat rozsdisodas ellen aranyozott hegyes estccsal kell elldtni és a falak mentén hiizddé veze- 16k titjin a fWlddel jovezetéen dsszekitni.' Zivatarfelhd alatt e rudakon a estieshatés érvényesiil, s ezért a rudak a felhé villamossagat zajfalanul kiszivjak, még mielétt a villimesapas bekévetkezhetnék. Habar Franklin e fejtegetése kapesin kisérleti berendezést is javasolt az elsé felfogékésziiléket mégsem 6, hanem keét francia készitette 1752-ben Eurépaban, D’Alilard? Marlyban egy 40 lib magas rtd segitségével_majus h6 10-én, de Lor? pedig Parizsban egy 99 l4b magas rid Utjin méjus ho * Thus in the present case to know the power of points in assisting in t discharge ‘of Leyden jars may be of some use to mankind in preserving houses, churches; ships, and so forth, from the strokes of lightning, by directing us to fix on the hightst parts of those edifices, upright rods of iron made sharp as a needle and gilt to prevent rusting’ and from the foot of those rods, a wire down the outside of the Duilding into the ground, or down around one of the shrouds of a ship and down her side till it reaches the water: "2 Mas forrdsmunka szerint D'Alibord és Le Roy.18-4n hatalmas szikrakat ,,szivott ki az atvonulé zivatarfelhdkbél és ezzel kétséget kizéré médon igazolta a villam villamos természetét. Franklin csak ezen, és mas hasonlé eurdpai kisérletek tudoméséra jutisa utan, okté- ber 19-én kézélte, hogy neki is sikeriilt a kdzvetlen bizonyitékot megszerez- nie, amennyiben Philadelphia mellett, zivatarfelhé alatt feleresztett fém- estiesos selyemsarkanya dtnedvesedett zsindrjanak végére kétdtt kulesb6L erételjes villamos szikrakat tudott kipattantani, Megemlitendé még, hogy Franklin ugyanezen év_ szeptemberében a philadelphiai Akadémia és Statehouse épiiletének tornydra, majd sajat hdzdra felfogérudat szerelt' fel. Az utébbit nemesak villmharitasra, hanem arra is hasznilta, hogy egy elektrosztatikus csengét sz6laltasson meg, s ezzel a felhé villamos volta jelezze. E késziilék segitségével 1753. Apri tania, hogy a felh6k negativ tdltéstiek, amibé] —- nohia maskor pozitiv téltést- tapasztalt — azt a kévetkeztetést vonta le, hogy a villamok Alfalaban fOlfelé, a fSldrd1 a felhSkbe csapnak At. Franklin és kortérsainak ezen alapveté munkdival hosszit idbre lez4- rult_a villémkutatas tovabbi fejlédése, és csak a szizadfordulén kapott ismét — féleg a nagytavolsagit villamos energiadtvitel biztonséganak kér- désével_kapesolatban — uj lendiiletet, amelynek eredményeként ma a zivatarfelhék villamos tdltése keletkezésének és a villim természetének felderitése a nemzetkézi kutatétevékenység egyik fontos targya. Sajatsagos,. hogy e mellett a villimhérités nagy gazdasigi jelentdségi kérdése a hat- térben maradt és a legutébbi idékig csak arra szoritkozott, hogy a Franklin~ féle rudas villimharfté védelmi kérzetének nagysagat vitassa, Az egyetlen jelentdsebb uj gondolat e téren a védendé épiiletnek féldelt fémhélézattal, u. n, Faraday-féle ketreccel valé burkolisa volt, amit kézel egyidejiileg tébben is, de elsének tigy litszik Mazwell ajanlott, On the protection of buildings from lightning” cimit, 1867-ben megijelent dolgozataban, Ami a villémbarité rudak védelmi kérzetét illeti, a vélemények meg- egyeztek abban, hogy az olyan egyenesalkot6ja kap palastia, amelynek esticsa a rid esticsa és tengelye a riidon atmené fiiggélyes. Ez a felfogas valdsziniileg az egyenpotencidli feliileteknek siklapbél kiemelkedé esites kérzetében bekdvetkez eltorzuliséra timaszkodott (1. Abra). Arra_nézve azonban, hogy e kip esticssz3ge mekkora, misszoval, hogy az alapkor sugara milyen arényban all a rid estiesdinak magassagival, elég tag hatérok kézdtt valtozé ért. ek forgalomba. Franklin szerint a kér sugara & magassignak 1,7-szerese, ami kereken 2X 60° csticsszdgnek felel_ meg. 12-én sikeriilt azt is megallapi- ‘ iA fizikusok tébbsége kézel maradt ehhez az értékhez és sugarul a magas- stig kétszeresét fogadta el, ami a estiesszigre 2 X 63,5°-ot ad. A nagyfesziilt- ségii jelenségek egyik ismert kutatéja, Peek, azon a véleményen van, hogy a villamhérité rid kériil akkora teriileten nem varhaté foldrecsapas, amely- nek sugara a rid féldfeletti magassaganak kh. négyszerese, ami 2 X 76° estiesszéget jelent. Ezzel ellentétben Holtz a cstiesszéget 2 X 45°-ra sziiki- tette, ami azt jelenti, hogy a védelmi kor sugara a felfogé rid estiesdnak foldfeletti_magassigaval egyenlé (2. dbra). A rudas villimhdritékat nap- jainkban is ltaléban e felfogasnak megfeleléen méretezik és helyezik el, noha sem Holtz, sem kévetéi nem fudtak megnyugtaté magyarazatot adni arra, hogy a védett teret miért éppen a 90° csticsszégii kip palastja hatarolja. Ez a felfogas érvényesiilt a villamos tivvezetékek oszlopainak estiesin elhelyezett véd6 fdldvezetdk esetében is, amelyek védett teréiil olyan derék- szégii hasabot fogadtak el, amelynek fels6 élét a fldelt védévezets alkotja (3. Abra). Ujabban az amerikai gyakorlat, az Egyesiilt Allamok heves ziva- tarok-jarta vidékein. halad6 tavvezetékeken szerzelt tapasztalatok alapjén, az élszdget 60°-ra sztikitette, vagyis az oszlopokon ‘elhelyezett féldvezets- nek akkor tulajdonit j6 védéhatast, ha a védendé vezetdt a féldvezetével SsszekOt6 egyenes az utdbbi fiiggélyesével 30°-nél nem nagyobb. szdget zar be (4. abra), E felfogés helyességét — amint latni fogiuk,— bizonyos feltételek mellett, a kisérleti eredmények is alétamasztjak. A villamharité szervek kip-, illetéleg hasdbalaka védéterének nagy- ssdga és hatélyoss4ga kériil fennforgé eme bizonytalansfgot a tapasztalat — sajnos — eddig nem tudta megsziintetni. A villém- csapisok kériilményei annyira valtozato- sak és az dsszes befolyasolé tényezdk uto- lagos szimbavétele s ériékelése annyira bonyolult, hogy a természet nagy labora toriumaban lefolyé jelenségek egyértelmi kévetkeztetések levonasat és -megbizhaté irdnyelvek felallitasét eddig nem tették Ichetévé, Kétségtelen, hogy magasra fel- nyuild, j6 levezetéssel és j6 foldeléssel el- latott villamharfté rudak karesi épit nyek, amindk pl. hegyessisakii templom- tornyok, gyarkémények stb. védelmére Altalaban “alkalmasaknak — bizonyulnak,ellenben a hazakat és a tavvezetékeket még a leggondosabban késziilt és karbantartott villamharité rid, ill. foldvezeté sem képes a villamesapasoktél teljesen megvédeni, ha a védéteret az elézdk szerint meghatarozott kup-, illetve hasabalakkal hatarolinak tételezziik fel. Az ilyen védett térbe behatols villimesapasok okat még nem régen is a villimhérité berendezés valamilyen tdkéletlenségében és a villim kézismert ,,szeszélyességé“-ben keresték és vélték megtalalni, a helyett, hogy a kellé fizikai alatamasztas nélkiil — mondhatnék csak érzék szerint — felvett védett-tér hatérainak helyes- ségét birdlat ala vették volna, A jelen dolgozatnak az a célja, hogy ezt, a biztonsagi és gazdasagi szem- pontbél egyarant fontos kérdést a legujabb kutatasok fényével megvildgitsa, és olyan kisérleti eredménycket ismertessen, amelyek alkalmasak arra, hogy a helyes vélemény kialakulasat elémozdits& Mielétt azonban szorosan vett tirgykériinkbe hehatolndank, a késébbi fejtegetések megértésének megkinnyitésére sziikségesnek litszik a villam- nak, az utolsé két évtized nagyszabasti és igen sikeres kutaté munkaja dltal minden fbb vonasdban feltart természetét, keletkezését és lefolyasat, réviv den dsszefoglalva ismertetni, A részletek tekintetében utalok A villam- kutatas legijabb eredményei* cimi tanuimanyomra, amely a fébb forras- munkak jegyzékét is tartalmazza.? A zivatarfelhdk villamos gépezetének hajtéereje a szél. A nagy sebes- séggel felfelé téré meleg légaramlatok valasztjak szét_a kiilénbdz5 nagy- sgi és viszonylagos sebességii cseppekbe témériilt kiilinnemé villamos tltéseket, amelyek azutin a felhé kiilénbéz6 részeibe sodrédnak el. Vizs- galataink szempontjabol kézdmbds, hogy a toltések elhelyezkedése a zivatar-elméletek melyikét igazolja. A Wilson Altal tovabbfejlesztett régebbi Elster- 6s Geitel-félét-e, amely szerint a villamozis folyamataban a felhd egész tomege résztvesz, s ennek eredményeként a negativ tdltésii nagy esep- pek a felhdk aljan, a pozitiv téltésti kis eseppek pedig a felsé rétegekben gytilnek dssze, avagy a Humphreys, Minser és Dauzére Altal részleteiben médositott, illetve kiegészitett Simpson-féle elméletet, amely szerint a zivatarfelhd villamos generatora homlokanak alsé, viharosan gomolyg6 részében fészkel, ahol erds pozitiv tltésti gécot létesit, mig a felhS kézépsi és hatrébb esé nagy témegei sokkal kisebb térsiiriiségii negativ t5ltéssel vannak tele, Wilson elmélete szerint a villamesapasok tilnyomé részének negativ felhébél, mig Simpson szerint a felhd villamosan legtevékenyebls, tehat pozitiv polaritési részéhél kell erednie. Minthogy pozitivnak a Féld erdlerének iranyat vessziik, a negativ felhGbél lecsapé. villamot negativ, a pozitiv felhSbél lecsapé villamot pozitiv villamnak nevezziik. A stalisztikai adatok azt mutatjék, hogy a villimoknak kb. 90%-a negativ téltést_visz a lecsapis helyére, ami a Wilson-elmélet helyessége mellett sz6l. A bizonyi- ték azonban nem perdénté, mert amint arra Lewis és Foust ramutattak, sok sz6l a mellett, hogy a villamesapast felfogé miiszereink beiktatdsdra szolgalé Kiemelked6 targyak (rudak, oszlopok, tornyok stb.) a villim kialakulasit! olyan értelemben hefolyasoljak. hogy a negativ lecsapisoknak kedveznek. E_ felfogas helyességét_kisérleteink minden kétséget kiziré médon igazol- tik, amint azt késébb létni fogjuk. 9 Barminé legyen is a tdltések siltalanos elhelyezkedése, a Iényeg — ame- lyet Simpson alti-elektrogrtfal végzett mérései is igazolnak — az, hogy a 1A Magyar Elektrotechnikai Egyesiilet kiadisa. 1940.Ler INL PenMbrsat Bhs OMe Mere BA se Bee ek hal- mozédnak fel, amelyek kézétt, a felhé gomolygisinak megfeleléen, foly- $ tonosan valtoz6 helyi, iranya és erdsségii villamos eréterek feszitInek ki. zivatarfelhdkben géconkint és rétegenkint ellentétes villamos tl A térerdsség altalaban nem nagy; Simpson és Scrase, valamint Simpson és Robinson kémgimbikkel végzett mérései szerint ritkan épi_ tal a 100 Voli/em-t és csak két ellentétes tallésit géc, vagy réteg hatarén néve- kedik jelentékenyen nagyobb, esetleg akkora értékre, amely a magassig- okorta légritkulds és a vizeseppekkel vals telitetiség figyelembevételével, a felhébe burkolt levegé Atiitési szilardsagét meghaladja, s ezzel a kisiilést » meginditja. llyen kériilmények kézdtt, a villi keletkezésére vonatkoz6, a kivet- kezékben vazoland6 legijabh ismereteink és elgondolasaink szemszigéhél Z < nézve, a villim fesziiltségét illeté, sokszor feltett kérdésnek nines fizikai értelme. A fendszerint tobb sziz méter, s6t esetleg km-nyi hosszisagt vil- lamot ugyanis nem iigy kell képzelniink, mint-a két végpontjan elhelyezett, a felhdk, ill. a féld altal képezett elektrédik kézétt uralkodé olyan éridsi fesziiltségkiilénbség kiegyenlitédését, amely a kézbeesé levegéréteget kéz- vetleniil atiiti. A villim keletkezéschez egyaltalaban nem szitkséges, hogy a térerdsség a jévendé villam egész vitja mentén mar eldre elérje a levegd Atiitési szilirdsagat. Ez nem is volna Ichetséges, mert a villamos téltések, a_zivatarfelhdkben nincsenek élesen elhatarolt, elektrédaszerii gécokba siiritve, hanem az egész felhé tele van élénken gomolygé téltéshordozdk- kal, s a térerésség valamely helyen szdmtalan, térben és idében folyton vailtoz6 t6ltés pillanatnyi ereddje. A villam Altalaban mint a zivatarfelhé valamely részében felhalmozott téltések helyi kisiilése ébred ott, ahol a villamos térerésség_pillanatnyi értéke,a kdrnyezet atiitési szilardsagat tillépi. Ez Toepler és Macky vizsga- lataiszerint Atlagosan 10.000 V/em, amivel szemben a szabvanyos alap- Allapott levegd Aliitési_ szilirdsaga’ tudvalevéen kereken 30.000 V/cm. Az ébredt helyi kisiiléssel végbemené aramliis a téltések Atcsoportosuldsara vezet, ami az eredé térerdsséget vagy esdkkenti, vagy néveli. Ha csdkkenti, akkor a helyi kisiiléssel a jelenség be is fejezédik, s a szemlélé csak a fel- héket kisebb-nagyobb teriileten megvilagité fdlvillanast lat, Ha ellenben néveli, akkor elindul a tulajdonképeni villim, amelynek kifejlédését, foleg Schonlandnek és munkatirsainak Dél-Afrikéban, Boys-féle kétlencséjit forgé fényképezdgéppel végzett, rendkiviil ériékes kutatdsai alapjiin kévet- kezbképen vazolhatjuk (5: Abra). Minden villmesapas itjat elkisiilések sorozata késziti eld: Az élen haladé, mondhatndk iittdré eldkisiilés (pilot streamer) az ardnylag kis iono- zolisig és térerdsség folytan, esak néhany Amper erdsségii dramnak felel meg, ezért gyengefényii és ardnylag lassan, kb. 1/20%-nyi fénysebességgel kezdi meg az elérenyomulast. Minthogy azonban erésen ionozott nyomot hagy maga ulin, azonnal erdteljes, fényesebb kisiilés kéveti, amelynek sebessége a fényének kb, 3%-a, Szdkellési hossza Atlagosan csak 10—30 m k6zétt mozog, ami utén, akdrcsak egy Kil6tt nyil, megall, mert a hatas- kérzetébe esd téltéseée kiiiriilt. Mikdzhen az uttdrs eldkisiilés tovabbhalad, a kérnyezethél tijabb téltés gytil dssze, tigyhogy 20—100, Atlagosan kb, 30 “mp utén ugyanazon a nyomon egy masodik eldkisiilés — egy wijabb nyil — cikézik At, amely azonban 10-0 m-rel tovabb halad. Ez a jelen- ; ség mérmost megismétlidik. Mindegyik eldkisiilés crésen ionozott nyomin azonnal tjabby kisiilés halad sit, mihelyt a kiiiriilt gécot, a kisiilés-okoztaAramlas folytan a krnyez6 felhétémegekbél mindeniinnen odaaramilé toltések ismét felt6ltik, ami természetesen mindig bizonyos, néhanyszor tiz “mp idét vesz igénybe- A szikellésszeri elérehaladist Toepler szerint a térerdsségnek ama ndve- kedése biztositja, amelyet a kisiilésekben aramid tdltéseknek a kisiilés elére- tor fejében valé témériilése, illetve ennek kovetkeztében, az egyenpoten- cidlit feliileteknek a kisiilés feje elétti stiriisddése okoz. Az egyes szikellé- sek kézel egyenesvonahiak, azonban mindegyik kivetkezé szdkellés abban az iranyban halad tovabb, amelyben az tttird eldkisiilés, a legnagyobb tér- erésség pillanatnyi irinya és a kérnyezet ionozottsagi Allapota szerint, az 02-004 0, 1000 is sea us. % Eléretirés 3% sebessege a 10% ténysebesség %aban\ Fold 4 ___|59-100 ps faldin mérve ©010005-0'5 mp atlaaban 003mp 5. dbra. ulat eldkészitette. Ez a székellésenkinti iranyvaltoztatés okozza a_villém vonalinak zegzugos alakjat, Egyes helyeken a kindlkoz6 tj tit kéti vagy tdbb iranyban egyené is lehet. Iyenkor a vailasziitra ér! eldkisiilés sek is mind behatolnak az aj utakra, tehat a villim Agas-bogas alakivi fejlédik. Régebben, amidén a_villimoknak esak véglegesen kialakult pély4ja volt ismert, amely — aminti puszta szem- mel valé megfigyelésbél tndjuk — néha valosaggal folyamrendszerre emlé keztet, azt hitték, hogy az Agak végpontjukrél indulnak ki és mint mellék- folyék torkolnak be a villim térzsébe. A korszerti vizsgélatok alapjén ma mir kétségtelen, hogy ennek éppen a forditottja igaz, amennyiben a villim mindig eldrehaladasanak iranyaban Agazik széjjel és az elagazasokat az eld- kisiilések, ill. a villimtérzs Arama taplalja. Az ilyen médon kialakuld eldkisiilések majdnem pontosan ugyanazon a nyomyvonalon, tébbé-kevésbbé szabalyos iddkézdkben, mindig egy irény- ban kévetik egymiast. mikézben mindegyik feje valamivel tovabb eldrehatol. gvaltozott térlltési és fesziiltségi viszonyok hat&sa alatt”Ez addig tart, amig vagy az illeté felhétémeg villamos gécai egymas kézdtt! ki nem egyenlitédnek, vagy az eldkisiilések ,nyilai* a fdldet nem érik. Az elébbi esetben villdmlds, az utébbiban villdmesapds kévetkezik be. Az elékisiilések. szama igen valtozé; néha a szazat is‘ meghaladia, ritkdbban ‘egyre zsugorodik éssze. Az utdbbi esetben folytonos (continuous streamer), az elébbiben fokozatos vagy szdkellé eld) sr6l (stepped leader) beszé- link. A lecsapé villim utolsé eldkisiilése, az elsé eldkisiilést6l szimitva Atlagban 0,02—0,04 mp mulva éri el a féldet. Amidén az eldkisiilések egymast kéveté ,nyilai fokozatosan’ a fold felé kézelednek, a féld felsé rétegeiben, valamint a felszinen lévé targyak- ban, ellenkezé eléjelii tltések dramlanak ama pont felé, amely az eld- kisiilés fejéhez pillanatnyilag legkézelebb esik, ahol tehat a legriagyobb tér- -erdsség uralkodik, Ha ez bizonyos értéket tullép, akkor eléfordul, hogy a féldbdl, illetve a fdldi targyak legmagasabb pontjarél kisiilések esapnak fel a felhdbél kézeledé ,nyilak“ felé. Hyenkor az utols6 eldkisiilés a szem- ben felesap6 kisiiléssel talalkozva éri el a féldet. Abban a pillanatban, amidén ez bekévetkezik, vakité fény kiséretében hatalmas kisiilés hasitja 4t a levegét. Ez a tulajdonképeni villém, amelyben a féld és a felhd ellentétes tdltései révidzarlatszeriien egyesiilnek, s amely ugyanazon az iiton halad, amelyet az eldkisiilésck eldkészitettek, de ellen- kezé iranyban, vagyis a féldbél a felhdbe csap vissza, Elérehaladasinak sebessége tag hatdrok kézétt Atlagosan a fényének 10—20%-a, dramerdssége rendszerinti 30.000—60.000 Amp, de kivételesen 200.000 Amp-t is meghalad. Ugyanekkor az eligazisok \jbol felvillannak, s a villamtérzs fénye mindegyik erételjesebb elagaz4s utan ugrdsszeriien csikken, bizonyitva, hogy az elagazdsokat a térzs arama téplalja, A villimesapas altal bekévetkezett kiegyenlitédés természetesen a felh6 téltéseinek Atrendezddését vonja maga utin. A fdlddel j6 vezetd dsszek tetéshen volt, kiiiriilt géc potencidlja nagymértékben leszall, aminek kévet- keztében a szomszédos felhétémegekhez képest a potencidlkiilénbség megné s ezért azok taltésgécaibél 4ramlas indul meg az iménti villam eredé helye felé. Bizonyos idé mulva tehat, amelynek nagységrendje a mérések szerint fitlagosan 0,03 mp kériil van, tijabh kisiilés cikazhatik 4t az elsé nyomén, vagyis tébbszérds villém fejlédhetik ki. A statisztikai adatok szerint a villamoknak kb, fele tébbszdrés. Figyelemremélts, hogy mindegyik rész- villamot a felhdbdl lefelé iranyulé gyengefényii folytonos eldkisiilés (dart leader) eléz meg, amelynek fdldreérése pillanataban csap azutdn vissza a felhdbe az uj villam. Kiindulhat — bar a tapasztalat szerint ardnylag ritkén — a villim kifejlédése a féldrél is. Ez esetben az eldkisiilések talppontja rendszerint valamely, a terepbél magasan kiemelkedé targy (fa, gyarkémény, oszlop, torony stb.) csticsa, amelybél az eldkisiilések az elézékben ismertetett médon térnek elére a felhdk felé. A szétigazasok ilyenkor is az elérehaladis iranyéban alakulnak ki, tehat felfelé mutatnak. Az eléz6khdz képest a kiilénbség esak az — de ez igen érdekes és figyelemremélté —, hogy miutan az utols6 elikisiilés elérte a felhé gécat, a villim nem a felhdbél esap vissza, amint azt az analdgia kivannd, hanem az elokisiilés iranyaval egyértel- amiien, ez esetben is a féldrél a felhdbe csap fel. Amint lathaté, a villamesapasok keletkezésének e kétféle lehetdsége az ‘eredményt illetéen igen Iényeges kiilénbségre vezet. Ha a villim mint a felhé villamos gécainak helyi kisiilése ébred, utjénak végpontja a terepen10 nines elére megszabva.! Képletesen szélva az elindulé villim tem tudja, hogy merre fog menni, de opportunista, irinyat minden pillanatban arra felé valtoztatja, amerre a sziméra legkiscbb ellendllast jelentéat vezet. A felhébél rendszerint tébb, az elokisiilések Altal elékészitett Agban kéze- ledik a féld felé, szinte tapogatézva keresi a lecsapis helyét. Ezt mar féldkézelben az a kériilmény dénti el, hogy melyik a legrovidebb ut a ben, illetéleg a kiemelkedé targvakban szembetorl6d6 ellentétes tltésck felé. Sebessége ditlagosan a fény sebességének egynegyede, Eppen ellenkezok a viszonyok akkor, ha az elékisiilések a terep valamely kiemelkedd rész6- bél indulnak ki, Ebben az esetben e villamesapas helye az elsé pillanattél kezdve adott, mert barmely felhdgéc legyen is a felsé végpont, alsé kiindu- lsi pontjat'a villim tébbé nem hagyja el. Ez a pont azonban altalaban a terepnek olyan kiilénleges pontja, amely a felhdbél kiindulé villim eseté~ ben is — ha kérzetéhe esik — bizonyara szerepet jatszanék? A villam keletkezésének és’ kifejlédésének, valamint a villimesapésok lefolyasinak itt vazoll, felvételek és mérések nagy tomegére tamaszkodd, tehit helytallénak mindésitheté ismerete, habar még tébb tekintetben kiegé- szitésre szorul, megadta a lehetdséget arra, hogy a villmharitas kérdését a komoly fizikai alapot nélkiiléz6 talalgatésok bizonytalansigabél kiemeljiik és kisérleti eredményekre timaszkod6é megoldis felé terel iik A kisérletek elvégzésére harom alapveté kériilmény gyakorol iranyité befolyast. a) A villim nem a két végpontja kézdtt uralkod6 éridsi fesziiltség hata- sara végbemené, hanem a helyi gécok kézitt uralkodé és az utindramlasok kévetkeztében folyton erdsbidé fesziiltség hatasira magat szdkellésekkel eléredolgoz6 kisiilés. Ennek kivetkeztében a kisérleti berendezést nem kell a felhdk és a fOldi targyak aranyénak megfelelé méretekkel késziteni, és mar ardnylag kis, 1 millié Volt nagysigrendi fesziiltség is teljesen elegendé a villamesapés utolsé, kritikus szakaszinak és az ezzel dsszefiiggd villam- védelemnek kismintakon végzendé tanulményozasara. b) Amidén az elokisiilés szdkellve elérehalad, feje, az elért ponton, legkzelebbi ,,nyil” atcikazasaig —- amint littuk, dtlagosan kb, 80 “amp id tartamra — Allva marad és onnét esap azutén tovabb a legkisebb ellenallis irany4ban, tehat a féld kézelében a legkézelebbi féldelt pont felé. Ezért a kisérleti berendezésben a villamfejet a vizsgalt targyhoz képest all6 elektréda képviselheti, amelynek helyét valtoztatva, a becsapas valészintisége s ezzel a villamvédelem lehetsége és hatalyossaga kfsérleti diton tanulmianyozhato. ©) Minthogy a villam egyiranyt, meredek homloki fesziiltséglikés, a korszerti_ nagyfesziiltségii laboratériumok Jdkésgerjesztéinek _ kisiiléseivel természethiien uténozhat6. . A Miiegyetem tanszékemhez. csatolt nagyfesziiltségii laboratériumaban végzett kisérleteink berendezését ezen elvek szem eldtt tartésaval allitottuk 1 Presumably discharge starts from the cloud without being influenced much by the earth configuration. but as the discharge approaches it is influenced more and more, although as a rule that influence is local in character, However the taller the conducting object the greater its influence." — Me Eachron K. B: Lightning to the Empige State Building. El, Eng. 1938. Dec. 493. old, ¥ It is believed, that upward leaders will cecur only when conditions on the earth simulate a needle point to sufficient height to have an influence on the propa- gation." — Me Eachron K, B.: Lightning to the Empire State Building. Electr, Eng. 1938. Dec, 493. old.Sssze. A kisérletek lefolytatasdra és eredményeinek kiértékelésére pedig a kévetkez6 elgondolisok voltak irényadék, Jelképezze a 6. bran T a fldszint sikjat és F egy magasan kiemelked6 “Largy, ill. felfog6 szerv, pl. villamharité rid vagy oszlop féldelt csticsat, avagy, tavvezeték esetében, az oszlopesiéson haladé féldvezett, Ha a lecsapé villim clokisiilésének feje pl. az a) pontba érkezik, onnét ityilvan nem a foldbe, hanem F-be fog csapni, mert ez a fOldelt targy van hozzi kézelebb. Ha viszont az elkisiilés feje a b) pontig hatol, onnét a fold felé halad tovabb, mert az F-hez mért tavolsiga nagyobb. Végiil, ha az eldkisiikés ac) pontha jut, onnét két wit all eldtte nyitva, csaphat a féldre és F-be egyardnt, mert mindkett6tl ugyanakkora tévolsdg valasztia el, Ama pontok geometriai helye, amelyek egy egyenestél és egy adott ponttdl egyenlé tivol- ségra vannak, parabola, Rajzoljunk tehat' olyan PP parabolit, amelynek vezéregyenese TT és gyujtépontja I. Ez két teriiletet — illetéleg a valésg- ban, mint feliilet, két teret — vilaszt el egymastél. A parabolin beliil elére- téré kisiilések mind F-be, a kiviil haladok mind a féldre fognak csapni, mig a gérbe valamely pontjarél barmelyik irdnyti lecsapas lehelséges. A PP parabola tehit hatdrgérbe — helyesebben hatirfeliilet nyomvonala —, amely az F villamhirité bejogs terét a fdldre-csapas terétél elvalasztja, A parabola természetébél kévetkezik, hogy minél nagyobb az OF = m méret, anal tagabbra, viszont minél kisebb az F gyujtépont és a T vezér- egyenes kézétti tavolsdg, anal sziikebben nyflnak szét a parabola szirai. Ez esetiinkben azt jelenti, hogy minél magasabban van az F felfogo szerv terep flétt, anal nagyobb, viszont minél alaesonyabban van, anndl Kisebb a befogé tere. A magasan felnydlé féldelt targvak tehat nagyobb felhtémeghél tobb villimot vonzhatnak magukhoz, mint az alacsonyabbak, ami miasszdval azt is jelenti, hogy veszélyeztetettségiik, vagy forditva, villamharité képességiik nagyobb, mint! az alacsonyaké, amint azt a tapasz- talathol régéta tudjuk. iAz F befogo terének méretére nézve a6. Abra alapjan kénnyd t4jéko- zédni. A hatargérbe valamely t, M, koordinatéja Vi pontja és az m magas- sgban levé F felfogészerv kéz6tt ugyanis a kévetkez6, egyszerti dsszefiiggés irhaté fel: Ms + (M—m)* ; pa type, wae amibél Az dsszefiiggés néhany szdmszerti ériéke a kévetkezé tablizatban van Ssszeaillitva. al | | 23 | 2,85 | 3,00 | 3,32 3,61 3,87 | 4,12 708 | 81 i E szerint pl. minden villam, amelynek feje M= 200 m-re ereszkedett le, egy m= 25 m magas targyat veszélyeztetni fog, ha annak a villamfejen ftmend fiiggélyestl mért vizszintes tavolsiga t~ 387.25 ~ 97 m. Ez a : veszélyezteté kér sugara, ha F magaban Allé féldelt csties, vagy a veszélyez- 4 teté sav fél szélessége, ha F helyén a félddel pérhuzamosan haladé féld- vezetérél van sz6. Ha most fordftva, a fenti eredményeket nem a_veszélyeztetettség, hanem F védéhatasa szempontjéb6l nézziik, akkor a bevezetésben emiitett védelmi kérzetekre visszatérve azt latjuk, hogy: t a Franklin-féle kér esetében tehat M=2 m a Holtz-féle kér esetében = 1,00, tehat Mm t és minthogy Altaliban — értékét nem beesiilik 2-nél nagyobbra, M3 mi m Ez art jelenti, hogy véddkérzetek eddig elfogadott mérete szerint a villim- fejnek a hatarparaboldn elfoglalt helye a véddszerv terepfOlétti_ magass4- ganak legfeljebb haromszorosa. Matthias! az 6 kisminta kisérleteinél a villimfej magassdgat a kisérleti targy 8—10-szeresére veszi, aminek a fentick szerint olyan védbkarzet felel meg, amelynek sugara a véddszery magassiganak kereken négyszerese. Ezzel szemben Scluvaiger? azon a nézeten van, hogy a veszélyeztetettség, 4 Matthias A. u. Rurkhardsmaier: Der Schntzraum von Blitzfang-Vorrichtungen und: seine Ermittlung durch Modellversuche. ETZ, 1939, 681. oldal. ¥ Schwaiger A: Der Schutzbereich von Blitzableitern, Oldenburg, Miinchen 1938.13 1 értéket kell alapul M illetdleg a véddhatis szempontjabél az ——=1 és m elfogadni, Erre.a kévetkezdkben még visszatériink, “Amig a védékérzet terjedelmét (f) illetéen a régebbi és az tijabb fel- fogasok kéz6tt nines elvi ellentét, addig a védett tér hatarfeliilete a legdjabb kutatasok és elgondolasok szerint Iényegbevagéan mas, mint a szokasosan feltételezett egyenes-kup, ill. sik-hasdb feliilet. Erre nézve a kévetkezé meg- gondolasok vethetnek fényt Huzzunk Vi-bél M sugard kériveti (6. abra). Ez — minthogy Vi a hatar- parabola pontja — a féldet 7; ponthan érinti és egydttal atmegy az F pon- ton is. Minden olyan pont, amely Vi-bél tekintve az FT: kériven til fek- szik, V1-t61 tavolabb van, mint akar Ts, akar F. A Vi-be érkez6 villam tehat, ha végsé Jeesapasnak pillanata elérkezik, vagy a fildbe, vagy F-be fog csapni, de semmi esetre sem olyan pontba, ill. targyba, amely az FT kér- iven til, vagyis az F710 térrészen beliil fekszik. Ezzel szemben .minden olyan targy, amely az FT; hatarvonalb6l (helyesebben hatarfelitletbél) kiall, veszélyeztetett, mert kidllé része kézelebb van Vi-hez, mint akar F, akar 7’ Ebbél vilagosan az kévetkezik, hogy az F felfogészerv védett terének hatér- alkotévonala nem egyenes, hanem kériv, tehat a védett tér véddesties esetén koriv-alkot6ja, kip, védévezetd esetén kériv-alkotéja hasdb, s igy jéval kisebb, mint amekkordnak eddig dltalaban feltételezték. ‘A'6. bra alapjan a kévetkezs dsszefiiggéseket Iehet megallapitani: 2=t—(t—2) P= WM (M — m= 2M m— mt (t— a = MP (M — yy)? = 2 My — Az m magassigi F felfogészerv a hatarparabola M magasan lévé Vi pontjabél lesijté villim ellen az y magassdgit tirgyat akkor védi meg, ha ennek az F-en atmené fiiggélyes 0 talppontjatl mért tavolsiga kisebb, mint a (2) képleth6l kiadédé x. Hogy e vizsgélat szempontjabél csak a hatar- parabola pontjai mértékadék, az kénnyen beldthaté, mert ha a villamfej ugyanakkora M magassigb6l, de Vs pontbél csap le, akkor nyilvan F-be, ha_pedig Vs ponthdl indul el, akkor viszont a féldre fog lesitjtani, mert VaF < VaT2 és VsF < VaT's. & (2) képlet és a 7, abra vilagosan mutatja, hogy az igy megillapitott védettség esak viszonylagos, mert m és y adott ériéke mellett 3x, vagy m és ¢ adott ériéke mellett y, az M magassagt6l figs. A 7, abrara tekintve tiistént latjuk, hogy M csékkenésével a. védett tér nagysaga dsszesziikiil, amennyiben a‘ V2, Vi, V kézéppontokbél Ms, Mi, M sugarral hizott kérivek dltal bezirt FT:0, FT:O, FTO teriiletek rendre Kisebbednek. Valamely, 0-t61 x tavolsigra lévé y magassigu targy a 2. védett teriileten beliil fekszik, ellenben az 1. teriilet mar nem nyujt szimara védel- met, mert estiesa a FT; kérivent tilemelkedik, Az F felfogdszerv tehat véd a Vz pontbdl leesapé villam ellen, de hatastalan a Vi vagy a V pontbél kiindulé villamokkal szemben, mert ezek y esticsit kézelebb talaljak, mint akir F-et, akar 7, ill. T ponton a féldet., Ezekbél sR4 kell még mutatni arra, hogy a hatarparabolinak F-en keresztiil TT-vel parhuzamosan hiizott egyenes alatt fekvs VC része csakis akkor valéban hatargérbe, ha F magaban all féldelt pont (6. dbra). Példa erre oszlopkézben a tavvezeték f6ldtt halad6 fOldelt véd6 vezeté, amelynek az bran F a nyompontja. Ha ellenben OF egész magasségaban féldelt targy, pl. vasoszlop, villmhérité-foldelévezeték, vagy egy épiilet, torony, nedves fala, akkor a V pontto! kezdye a hatarparabola VO hatdregyenesbe megy &t, mert ez ama pontok geometriai helye, amelyek OT és OF egyenestél egyenlé tavolsigra vannak (8. abra). Ilyen esetekben, pl. a Ps pontbél lecsapni késziilé villim nem a foldre, hanem OF legkézelebbi B pontjéba fog stijtani, mert az kézelebb fekszik hozz4, mint a fdld OT sikja. A védett teriiletet_ a PsB sugarral huzott 4. kériv hatirolja, amibél lathaté, hogy 1, bra, ilyenkor OF még fiiggélyesen a villimfej alatt levé y magassdgi targyra is gyakorol védbhata Amint e fejtegetésekbél kitinik, F felfogészerv kérzetében tetszdleges szémii és nagysagii védett teret lehet kijeldtni, a szerint, hogy a lecsapni késziilé villam el6kisiilésének fejét hol vessziik fel. Ennek kévetkeztében barmely estics-, ill. dszigii véddtér felvételénck jogosultsigat meg lehet indokolni, mert a_hatarparabolin mindig kijelélheté ama pont, amelybil rajzolt kérivnek F-nél hizott, érintéje OF-fel a kivant széget zarja be, amint azt 30°-os szégre a 9, Abra mutatja. Amde a tapasztalathél tudjuk, hogy az eddig szokasos elgondolisok szerint kijelélt védéterek hatasossigat a gyakorlat nem igazolja és ezért joggal felvethets a kérdés, hogy vajjon létezik-e olyan tér, amelyben egy megfeleld magassagt és helyes kiképzésii védészery — esetleges helyi viszo- nyok-okozta rendellenességektél eltekintve — teljes védelmet nyujt, vagyis megoldhaté-e egyaltalaban a villamharitas fontos feladata.15 Emlitettiik, hogy Matthias a kisminta kisérletek szimira azt javasolja, hogy a villamfejet jelképezé fémestics a kisminta magassiginak 8—10- szeres magassagaban legyen elhelyezve, mert szerinte kézelitéleg ez felel meg a természethen eléfordulé viszonyoknak. A villimkutatés legijabb eredményei ezt a felfogast nem tamogatjak. Ha pl. egy 25—30 m magas Lavvezetéki vasoszlopot, vagy egy 50—60 m magas kéményt vagy tornyot tartunk szem elit, ez azt jelenti, hogy a villam 200—600 m magassagbél egyenesen ltekintve attél, hogy ekkora tavolsig kézvetlen ikséges dridsi fesziillség jelenlétét semmi sem igazolja, a korszerit fényképfelvételek azt mutatjak, hogy a villamfejnek az elézdk- ben mar emliteltt, atlaghan 10—50 m-es szikellésekkel trténé eléretirése a beesapds helyéig tart. Ez azt jelenti, hogy Altaliban a villém utjdnak esak legutolsé szakaszin dél el a lecsapis helye, s ezért a megeélzisi pontnak tobb sz4z méter magasan valé kijellése a valésigot nem fedé, a védett tér nagysaga szempontjabél til kedvez viszonyokat régzit. Schwaiger az F felfogészerv védelmi teriiletéiil az F ponton keresztiil TT-vel parhuzamosan hwzott E egyenes Altal a hatérparabolin kimetszelt V. ponthél rajzolt FT kériv alatt elteri iiletet, pontosabban az FT kdriv alkot6ju kérkip, illetéleg az FT kériv szerint ivelt oldali és OF kézép- sikra szimmetrikus hasab altal bezirt teret jelili meg (10. Abra). Allésfoglalasanak indokolisa a kévetkez6. Feltéve, hogy a villém eléri a VF halar valamely pontjat és fesziiltsége clég nagy arra, hogy az XF tavolsgot atiisse, akkor — ha a védendé targy az FT kérivvel hatarolt t nem All ki -— okvetleniil F-be fog beesapni, ihert VF barmely X pont- hoz F kézelebb fekszik, mint az FT’ kériv alatt lévé pontok barmelyike. Minthogy pedig a villam a hozzA legkézelebb es6 fldelt pontba esap be ez F — az FT kériv altal hatarolt teriilet, ill, tér teljes védelmet fosit. * Schwaiger ezen okoskodésa kifogastalan és a védett terek, illetéleg a villamharité berendezés helyes elrendezésének kérdését egyértelmiien meg-oldand, ha kiindulésiban nem volna olyan feltevés, amely vilathaté, Arra épit ugyanis, hogy az FV hatarra érkezé villam fesziiltsége elég a VF tavol- sg Atiitésére. Ez kétségteleniil lehetséges, st, ha 40—50 m-rél van sz6, val6- szinii is, de — ismerve a villamfej székellve elérehalad6 természetét — nem minden esetben ssiikségszeriien fennforg6 kériilmény. Ha F magasra nyulik fel és igy a VF tavolsig nagy, akkor megeshetik, hogy a VF hatar valamely X pontjara érkez6 villam fesziiltsége nem elég az F-ig terjedé tavolsag atiité- sére, s ennek kévetkeztében az elékisiilések feje atlépi a VF hatart a nélkiil, hogy F-be esapna (10, dbra). Ha ezutdn pl. Vs-ig hatol elére, az A targyat talalja legkGzelebb és, ha fesziiltsége elég a Vid @CCCeeocoCe C00000AAQGC0CCCe OCNCDOOOCOND0CO000GS ©000000000000000000 COCOOCCBGReeCeee C000 OGGGA\20000 oCCOC0COCCseaaeeee COOCOCCOGGGB@a|se8e COCOOCOCOOGAaASe COO0000000NGS ©000000000006e 12. br19 ‘zunk, akkor kézéttiik mindkét oldalon jelentkeznie kell a ki ‘ives ‘hatar- \. vonalnak, ami masszéval uzt jelenti, hogy védett teriiletiiket beliil olyan félkirfv hatarolja, amelynek Atmérdje a két vezetd egymastél vailé tavol- saga és kézéppontja az dsszek6té egyenes felezdjében van (13, Abra). Ez természetes is, mert az Fi—F: hatar_barmely X pontjihoz érkezs kisiilés kézelebb talalja vagy Fret, vagy F2-t, mint az FifF: kériv alatti pontok barmelyikét. Idevag6 kisérleteink eredményét a 14. Abra tiinteti fel, amelybél lithaté, hogy a félkérives hatdr, igen kis sz6rédassal, élesen jelentkezik. Polaritasheli kitlénbség nem volt észlelheté. A keét fildvezets rendszer nagy gyakorlati jelentdségii a tavvezetékek szimara, mert ezek oszlopain a fazisveretOk fdldtt két oldalt elhelyezett védévezeték egymishoz aranylag mindig olyan kézel vannak, hogy a villém- fej kdriili térerdsség feltétleniil elég az FiF2 féltavolsig atiitésére, és igy az siilés-feje nem hatérolhat be a FiO;TO:F> térbe tgy, amint azt a 10. abraval kapesolatban, mint lehetéséget feltételeztiik. A kisebb tavolsigok azonban tjbél elétérbe helyezik a sugarzis kér- dését s ezért ennél az elrendezésnél is sziikségesnek tartottuk megvizsgaini azt, vajjon nem mutatkozik-e kitlénbség a leesapas természetéhen akkor, ha az elékisiilés fejét nem estics, hanem 18 mm Atmérdjii golyd jelképe Az eredmények, a szokasos kis szérédésok hatiran betiil, az elézékke exyeztek. Az elektréda alakjanak és a sugsrzdsnak tehit ebben az esetben sem tulajdonithattunk szdmottevé befolyast, Miutan e mérési sorozatokkal az dnmagukban Allé elektrédak kéz6tti Kisiilések kériilményeit és természetét tisztaztuk, Attértiink a valésagot meg- kézeliteni hivatott kisérleti elrendezésre, nevezetesen olyanra, amelyben a villimfej, valamint a felhé és a fdld kézdtt kifesziil6 villamos erdtér hatasa a kismintin is érvényesiilhet. FE. célhdl a 11, abran vazolt berendezést T fldelt sik fémlemezre helyeztiik és félétle nedves vaszonlepeddt feszitet- tiink ki, amely a rajta keresztiilhatolé villam-elektrédival villamos kapeso- latban volt, tehat a kisiilés pillanataban fesziiltség alatt Allott, Ezzel az elrendezéssel négy mérési sorozatot végeztiink; kett6t féldelt sikkal, de a felhd jelképezése nélkiil, és kettét, amelyben a felhé is szerepelt. Az egynemii polaritistiakat egybevetve megillapithaté volt, hogy a két pozitiv és a két negativ polaritast sorozat eredményei kézdtt_nem mutat- 2