Géza uralkodása : A meggyengült fejedelmi hatalmat Géza (972- 997) állította

helyre a lázadó törzs fők leverésével. Békét kötött a Német-római

Birodalommal és a Bécsi-medence átadásával rögzítette a nyugati határokat.
Hittérítőket kért és kapott, megkezdte a magyarság keresztény hitre térítését.
Fiának, Vajknak elnyerte Gizella bajor hercegnő kezét. Biztosította a keresztény
királyság megalapítását: Fiát, Vajkot, aki az István nevet vette fel, keresztény
uralkodónak nevelte. A korábbi öröklési rendet (senioratus: a nemzetség
legidősebb férfi tagja az örökös) figyelmen kívül hagyva Istvánt tette meg
örökösének. ( primogenitura : elsőszülött fiú örököl.)

Az államalapítás

I. István 997- 1038 között uralkodott. Először Koppánnyal kellett megküzdenie,

aki a senioratusra hivatkozva követelte a trónt. Legyőzte az ellene lázadó
törzs- és nemzetségföket . 1000-ben királlyá koronázták. A koronát a pápától
kapta. A királyi hatalom fokozatosan épült ki. Fia, Imre korai halála miatt nem
követhette apját a trónon. A királyi hatalom alapja frank mintára a földbirtok
volt, erre épült a várszervezet, és ez látta el a vándorló királyi udvart. A
megművelhető földek kb. kétharmada került királyi tulajdonba. Ezek zömét
várispánságokba szervezték, melyek központja egy-egy vár volt. A várispánság
élén a várispán állt, aki a birtokot igazgatta és a katonai erőt biztosította. A
várispánság területén lakó várnép feladata volt a vár ellátása. A katonai erőt a
várnép szolgáltatásaiból eltartott várjobbágyok jelentették. A várispánságok
mellet királyi udvarbirtokok is létesültek, ezek feladata kizárólag a királyi család
eltartása volt. Az országot vármegyékre osztották, melyek központja egy
várispánság volt, ezen kívül egyházi és magánbirtokokat is magában foglalt. A
vármegye élén álló megyésispán feladata a király nevében való bíráskodás, a
királyi jövedelmek beszedése és a katonai erő biztosítása volt. Minden tíz
falunak templomot kellett építenie, így jött létre a plébániahálózat. István
elrendelte a tized fizetését. Tíz püspökséget alapított, ezek közül kettő , az
esztergomi és a kalocsai érseki rangú volt, ami biztosította a magyar egyház
függetlenségét. Létrejöttek az első kolostorok. Megkezdődött Magyarországon
a pénzverés is: István ezüstdénárokat adatott ki. Az ország legfőbb igazgatási
szerve a királyi tanács volt, melyben a püspökök és az ispánok vettek részt.

István törvényei : A középkori, keresztény királyi hatalom egyik eleme a

törvényalkotás joga volt. 1. István uralkodása alatt két törvénykönyvet adott
ki. A törvénykönyveket a kor szokásai szerint nem tematikusan szerkesztették,
hanem nagyon különböző paragrafusok álltak bennük egymás után, az
aktuális problémákra reagálva. A törvények egy jelentős csoportja az
egyházszervezet kiépítésével foglalkozik pl.: tized. Törvények rendelték el a
keresztény szokások bevezetését: Kötelező volt vasárnap misére menni, és ott
megfelelően viselkedni. Ezt kiegészítette a vasárnapi munkatilalom. Kötelező
lett az egyházi böjtök betartása. Törvények védték a megjelenő
földmagántulajdont. Törvény tiltotta a vérbosszút, de megőrizte a meggyilkolt
ember életéért a családnak fizetendő vigaszdíj intézményét. A keresztény
erkölcs szellemében kiterjesztette ezt a meggyilkolt feleségekre is. A
legfontosabb választóvonal még mindig a szabad vagy szolgai státusz volt, a
szolgaságból fel lehetett szabadulni. A szabadok között már komoly vagyoni
különbségek lehettek, hiszen a törvények gyakran megkülönböztették a
közrendűektől ( szabad, de nincs földje ) a katonai szolgálattal tartozó
vitézeket és az ispánokat. Sajátos módon a vagyonosabbakat nagyobb
pénzbüntetéssel sújtotta