Szövegszerkesztés, Formázás I.

Karakter- és bekezdésformázás

Karakterek, bekezdések formázása

Karakterek formázása
A karakter a dokumentum legkisebb egysége. A karakter formátuma meghatározza a
karakter megjelenését és helyzetét a többi karakterhez viszonyítva. A Wordben ezt
menüből a Formátum/Betűtípus parancs segítségével állítjuk be. A betűformázással
a karakter méretét, típusát, stílusát és egyéb különlegességeit határozzuk meg.

Betűtípusok
Az operációs rendszerek többféle betűtípust használnak, de a legjellemzőbb a
TrueType típus. A TrueType betűtípusok minden grafikus nyomtatón kinyomtathatók
és szabadon átméretezhetők. A TrueType betűtípust a betűtípus neve előtt megjele-
nő ikon jelzi. (Ma már kevésbé elterjedt, de a legtöbb operációs rendszer képes
kezelni az Adobe Type1-es betűstílusokat, amelyek jellegüket tekintve nagyon ha-
sonlóak a TrueType betűkhöz, de ezeket elsősorban a nyomdaiparban használják.)
A betűtípus kiválasztásához jelöljük ki a formázandó betűt vagy szövegrészt, majd
gördítsük le az eszköztár Betűtípus listáját, vagy válasszuk a menüben a Formá-
tum/Betűtípus parancs Betűtípus fülét, és ott válasszuk a Betűtípus oszlopot.
Ekkor megjelennek a rendelkezésre álló betűtípusok. Válasszuk ki a megfelelőt, és a
kijelölt tartomány betűtípusa az általunk választottra módosul.

1. ábra
Betűtípus kiválasztása az eszközsorból

Betűméretek
A betűk mérete a karakterek nagyságát határozza meg. A kisebb betűmérettel írt
szövegből ugyanannyi szöveg kevesebb helyet foglal el, azonban az olvashatóságot
ronthatja. A betűméretek váltásait jól alkalmazhatjuk figyelemfelkeltésre, azaz kieme-
lésekre is.

2. ábra
Különböző méretű betűk

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 1

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

A betűket a szövegszerkesztők tipográfiai pontban mérik. Ez a pont a nyomdaiparban

használt mértékegység. (A betű nyomdaipari mértékrendszeréről a Tipográfia a
szövegszerkesztésben című fejezetben olvashat részletesen.) A betűméret
megváltoztatásához jelöljük ki a szöveget és gördítsük le a Betűméret listát az
eszköztáron, vagy válasszuk a menüben a Formátum/Betűtípus parancs Betűtí-
pus fülét, és ott válasszuk a Betűméret oszlopot. Válasszuk ki a kívánt méretet a
listából. Amennyiben nem találunk olyan méretet, amit használni szeretnénk, írjuk be
a lista beviteli mezőjébe az értéket. A kijelölt szöveg ekkor átméreteződik.

3. ábra
A betűméretet a legördülő menü segítségével magunk is beállíthatjuk

Betűstílusok
A betűtípusokhoz a méreten kívül egyéb további megjelenéseket társíthatunk. Ilyen a
kiemelésekre használt dőlt, félkövér és aláhúzott, illetve ezek kombinációi. A betű
stílusát az eszköztár használatával adhatjuk meg a legegyszerűbben. Az ikonok
a félkövér, dőlt és aláhúzott stílusokat kínálják fel. Ezek a stílusok termé-
szetesen elérhetők a menüből is: a Formátum/Betűtípus parancs Betűtípus fülén,
a Betűstílus oszlopban találhatók meg. Figyeljen arra, hogy egy oldalon legfeljebb
két stílust használjon ezek közül, különben a kiemelés nem segíti az olvasást és ér-
tést, hanem zavarja azt.

4. ábra
Túl sok különböző stílus zavaróan hat

Betűszínek
Kiemelésként a betűk színét is beállíthatjuk, vagy háttérszínt is adhatunk szövegünk-
nek. A színezést az eszköztár Betűszín , a háttérszínt a Kiemelés paran-
csával oldhatjuk meg a legegyszerűbben, de a Betűszín parancs a menüből is elér-
hető (Formátum/Betűtípus parancs, Betűtípus fül, Betűszín legördülő ablak).

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 2

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

Aláhúzás típusa, aláhúzás színe

Előfordulhat, hogy egy-egy szövegrészt alá akarunk húzni, esetleg még az aláhúzás
színét is szeretnénk kiválasztani. Erre ad lehetőséget a Formátum menü Betűtípus
parancsának Betűtípus fülén az Aláhúzás típusa és az Aláhúzás színe legördülő
ablak. Először jelölje ki az aláhúzni kívánt szövegrészt/szavakat, majd válassza ki a
megfelelő típusú vonalat és színt. Az aláhúzás típusa lehet a Szóaláhúzás is – ilyen-
kor csak a kijelölt szavak lesznek aláhúzva, a szóközök nem. Az ablak alsó részében
a Minta ablakban mindig láthatja az éppen beállított karakterformázás hatását a kije-
lölt szövegre.

5. ábra
Az Aláhúzás típusa és az Aláhúzás színe legördülő ablakok

6. ábra
Különböző színű és típusú aláhúzások

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 3

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

Különleges karakterformázás
A Wordben lehetőség van tizenegy különleges karakterformázásra is. Olyan lehető-
ségek állnak itt rendelkezésére, mint az alsó és felső index, az áthúzott, a kétszer
áthúzott, a nagybetűs, a kiskapitális, a rejtett, az árnyékolt, a körvonalas, a domború
és a vésett karakterformázás. Ez a lehetőség a Formátum menü Betűtípus paran-
csának Betűtípus fülén, a Különlegességek mezőben található.

7. ábra
A különleges karakterformázás ablaka

8. ábra
Különleges karakterformázással ellátott szöveg

Térköz és pozíció
A térköz és pozíció segítségével a karakterek szövegen belüli helyzetét és tá-
volságát határozhatjuk meg. A betűk közötti távolság lehet normál, ritkított vagy
sűrített (Betűköz), a karaktereknek a többi sorhoz viszonyított függőleges elhelyez-
kedése pedig lehet normál, emelt és süllyesztett (Elhelyezés). Ezeket a beállításokat
a Formátum menü Betűtípus parancsának Térköz és pozíció fülén állíthatjuk be.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 4

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

9. ábra
Térköz és pozíció fül

10. ábra
Térköz és pozíció beállításának lehetőségei

Effektusok a szövegben
Szövegünket figyelemfelhívóbbá, vonzóbbá tehetjük különböző szöveganimálási le-
hetőségekkel (pl. fényreklám, villogó háttér, villódzás stb.) Ezek nyomtatásban ter-
mészetesen nem jelennek meg, de e-mail mellékleteként, weblap szerkesztésénél
hasznos lehet ez a funkció. Arra azonban itt is nagyon kell figyelni, hogy az effektus
ne legyen zavaró, ne elvegyen a szöveg minőségéből, inkább segítsen hozzá annak
megértéséhez. Az effektusok beállításához jelöljük ki a szöveget, majd a Formátum
menü Betűtípus parancsának Effektusok a szövegben fülén válasszuk ki a ne-
künk tetsző hatást. (A Minta ablakban megtekinthető a formázás hatása a szövegre.)

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 5

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

11. ábra
Az Effektusok a szövegben fül

Karakterformázással kapcsolatban további hasznos információkat talál

az alábbi weboldalakon:
http://office.microsoft.com/hu-hu/word/CH060830151038.aspx
http://www.jos.hu/down/0172/word_wo.pdf
http://doscar.extra.hu/halado/karakterek.html
http://hu.ecdlweb.org/index.php?title=Word_2003_-_Karakterform%C3%A1z%C3%A1s
http://www.bokay.sulinet.hu/cgi-bin/page_loader3.php?p_name=html/pagew17.php&exp=0

Oldja meg az alábbi weboldalon található karakterformázási feladatot,

és mentse el a saját gépére!

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 6

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

Bekezdések formázása
Egy bekezdés sorainak a margóktól mért távolságát magunk is beállíthatjuk. A be-
kezdés sorainak a margóktól mért távolságát függőleges behúzásokkal szabályoz-
hatjuk. Fontos jellemzője egy bekezdésnek az előző bekezdéshez és az őt követő
bekezdéshez viszonyított elhelyezkedése. Jellemző a bekezdéseken belüli sorok tá-
volsága is. Általában egy bekezdés több sorból áll. Új sorokat a Shift+Enter billentyű-
kombináció leütésével hozhatunk létre. Ekkor új sor keletkezik, de nem záródik le a
bekezdés. Ezt a sorelzáró jel mutatja (ha az eszközsoron be van kapcsolva a
Minden látszik parancs).
Mindig azt a bekezdést tudjuk formázni, ahol a szövegkurzorunk áll, vagy amely be-
kezdések ki vannak jelölve. A bekezdések formázását a Formátum menü különböző
parancsaival alakíthatjuk a Wordben.
• A Formátum menü Bekezdés parancsával, a Behúzás és térköz fülön a követ-
kezőket állíthatjuk be: igazítás, behúzás, térköz.

12. ábra
A Formátum menü Bekezdés parancsának ablaka

Igazítás
Az igazítás a bekezdés sorainak az oldal bal és jobb széléhez való viszonyát szabá-
lyozza. Alapvetően négyféle igazítási mód van: balra, középre, jobbra, sorkizárt, az
alapértelmezett beállítás a balra igazított. Az igazítást az eszköztár gombjaival
is végrehajthatjuk.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 7

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

Balra igazításkor a bekezdés sorainak kezdő karakterei a bal margó vonala mentén
helyezkednek el. Ebben az esetben a sorok utolsó karakterei nem egy vonalban, ha-
nem tetszőlegesen helyezkednek el.
Jobbra igazítás esetén a bekezdés sorainak utolsó karakterei a jobb margó mentén
helyezkednek el.
He egy bekezdést középre igazítunk, akkor a sor első és utolsó karaktere a jobb- és
baloldali margó által határolt területhez képest középen fog elhelyezkedni.
A sorkizárás a szövegsorokat a jobb és a bal behúzás vonalához is igazítja. A sorki-
zárt igazítás alkalmazásával a szövegben található szóközök méretét növeli meg a
szövegszerkesztő. A sorkizárt igazítást csak többsoros bekezdések esetén használ-
juk, mivel ha a bekezdés csak egy sor, akkor a szöveg balra zárt lesz.

13. ábra
Bekezdések igazításának lehetőségei

Behúzás
A hangsúlyozandó szövegrészeknél behúzásokat alkalmazhatunk. A bal behúzás
hatására a bal margóhoz viszonyítva a bekezdések sorai beljebb vagy kijjebb kez-
dődhetnek. A jobb behúzás változtatásával a szöveg jobb szélét módosíthatjuk. A
legördülő listából válasszuk ki a megfelelő mértéket, vagy írjuk be mi magunk.
Fontos lehet, hogy ne az egész bekezdés, hanem annak csak az első sora legyen
beljebb vagy kijjebb. Ennek beállítására szolgál a behúzás Típusa legördülő ablak,
ahol kiválaszthatjuk a következő lehetőségek vannak: Első sor, Függő (alapbeállítás-
ként a „nincs” jelenik meg). A behúzás mértékét a Mértéke legördülő ablakban állít-
hatjuk be.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 8

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

14. ábra
Bal behúzás, jobb behúzás, első sor behúzása, függő behúzás
(a behúzás mértéke mindegyik esetben 1 cm)

A behúzás végrehajtható az eszköztár Behúzás gombjaival és a

behúzásjelzők vonalzón történő állításával is.
A vonalzó használatához álljunk az egérrel a vonalzón található kis téglalapra.
Ügyeljünk rá, hogy az egérkurzor pontosan a téglalapon álljon! Amikor a kis téglala-
pot elkezdjük húzni jobbra – a bal egérgomb lenyomásával –, egy szaggatott vonal
jelenik meg a szövegben. Húzzuk a kívánt helyre az egérkurzort, majd engedjük fel
az egér bal gombját. A bekezdés bal széle az új helyen áll. Most a vonalzón látható
mindhárom jel (Függő behúzás – alsó csúszka, Első sor behúzása –felső csúszka,
Bal oldal behúzása – kis téglalap) a kiválasztott helyre mozdult. Amennyiben csak az
Első sor behúzásának jelét mozdítjuk, akkor a bekezdés első sorának kezdete fog
megváltozni. Ha a Függő behúzás jelét mozdítjuk, akkor az első sor kivételével az
összes többi sor kezdete megváltozik. Hasonló módon hajthatjuk végre a jobb oldali
behúzást is, de a jobb oldali behúzásnál csak egyetlen jel található a vonalzón – ez a
jobb oldali behúzás csúszkája.

15. ábra
Behúzásjelzők a vonalzón

Térköz és sorköz
A térköz a bekezdést megelőző és a bekezdést követő bekezdések távolságát ha-
tározza meg, így egy bekezdést elkülöníthetünk a dokumentum többi bekezdésétől.
A bekezdés(ek) kijelölése után a legördülő menüből tudjuk kiválasztani a megfelelő
mértéket.
A sorköz a bekezdéseken belüli szövegsorok távolságát jelenti. A sortávolság a
betűméret függvényében automatikusan állítódik, de a sorköz függhet attól is, hogy
tartalmaz-e a sor valamilyen nagyobb méretű elemet. A sorköz alapértelmezése a
szimpla.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 9

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

16. ábra
A térköz és a sorköz legördülő ablakok

A sorköz mértéke közvetlenül is megadható, ha az Értéke legördülő menüben beállít-

juk annak mértékét. Ezt a beállítást csak a Legalább, Pontosan és a Többszörös
elemek kiválasztása esetén használhatjuk.

17. ábra
Behúzás, térköz és sorköz állítása bekezdésenként

Szövegbeosztás
A Formátum menü Bekezdés parancsával, a Szövegbeosztás fülön az állítható be,
hogy a bekezdések első és utolsó sorai (Fattyú- és árvasorok) átkerülhetnek-e új ol-
dalra, vajon a kijelölt bekezdés új oldalra kerüljön-e, esetleg maradjon együtt a kö-
vetkezővel (vagyis semmiképp se kerüljenek más oldalra). Ezek hosszabb, több ol-
dalas szövegnél nagyon fontos beállítási lehetőségek; az esztétikai megjelenésen túl
hatással vannak a megértésre is.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 10

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

18. ábra
Formátum menü Bekezdés ablak, Szövegbeosztás fül

Formátumok másolása
Ha egy szövegrésznek kialakítottuk a formátumát, akkor azt alkalmazhatjuk egy má-
sik szövegrészre is. A Wordben ezt a szokásos eszköztár Formátum másolása
ikon segítségével hajthatjuk végre.
Ha karakterformátumot akarunk másolni, akkor jelöljük ki a szöveget, amennyiben
pedig bekezdésformátumot, úgy elég a bekezdésbe kattintani.
Egyszerre több, különálló szövegrészt is tudunk ugyanolyan formátumra állíta-
ni, ha kétszer kattintunk a Formátum másolása ikonra. Miután bekapcsolt álla-
potban maradt az ikonunk, ezután keressük meg a formázandó szövegrészeket és
az eddig tanultak alapján formázzuk meg. Az ikont az Esc billentyű lenyomásával
kikapcsolhatjuk. Amennyiben a kijelölt tartományon belül több formátumelem is sze-
repel, akkor a kijelölt szöveg első karakterének a formátuma fogja meghatározni a
másolandó formátumot.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 11

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

Szegély és mintázat
Egy karaktert, bekezdést, kijelölt szöveget szegélyekkel és háttérmintázattal látha-
tunk el. A szegélyek érdekesebbé, díszesebbé, hangsúlyosabbá teszik a dokumen-
tumunk egyes részeit. A szegélyeket leggyakrabban bekezdések keretezésére hasz-
náljuk, a karakterszegélyek csak korlátozott szolgáltatást biztosítanak. A Wordben a
karaktereket csak körbefuttatva lehet keretezni. Szegélyt a Formátum/Szegély és
mintázat menüparanccsal vagy az eszköztárból a Táblázatok és szegélyek ikon
segítségével készíthetünk.

19. ábra
Szegély készítéséhez szükséges ablak

Bekezdés, szövegrész szegélyezése

Jelöljük ki a szegélyezendő, árnyékolandó szövegterületet. Adjuk ki a Formá-
tum/Szegély és mintázat parancsot, majd válasszuk a Szegély fület. Válasszuk ki a
megfelelő típust! A következők közül választhatunk:
Nincs Ekkor nincs keretezés, de ezzel törölhetjük a korábbi szegélyt is
Körül A kijelölt szöveg körbekeretezése
Árnyék Árnyékolt szegélyezés létrehozása
Térhatás Térhatású szegély létrehozása
Egyéni Egyéni keret létrehozása
A Minta mezőben megtekinthetjük a szegélyezés formáját. Az első négy típust a szö-
vegszerkesztő automatikusan készíti el, de az utolsó esetben mi magunk hozzuk lét-
re a kívánt szegélyt, a minta segítségével.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 12

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

Miután kijelöltük a szegély típusát, a vonal stílusát is válasszuk ki a vonalcsoportból,

majd adjuk meg a szegélyező vonal színét a Színválaszték legördülő színmintáinak
segítségével. Következő lépésként beállítjuk a vonal vastagságát, szintén legördülő
menü segítségével. Most állítsuk be a szegélyező vonalak közül azokat, amelyeket
meg akarunk jeleníteni. Ehhez a művelethez a mintaszöveg melletti ikonokat hasz-
náljuk. Ha megnyomjuk a megfelelő gombot, akkor a mintán megjelenik a kiválasztott
szegély. Ezekkel tudunk szegélyeket megjeleníteni, illetve – ha újból ráklikkelünk –
eltüntetni.
Lehetőségünk van a Hatókör legördülő ablakból kiválasztani, hogy a szegély a be-
kezdés vagy a szöveg körül legyen. Ha az utóbbit választjuk, akkor soronként kap
keretet a bekezdés.
További fontos lehetőség a Beállítások… gomb. Erre kattintva azt tudjuk beállítani,
hogy a szegély milyen messze legyen a bekezdéstől (lent, fent, balra, jobbra).

20. ábra
Szegély a bekezdés körül, szegély a szövegben, egyéni szegély, a bekezdéstől távolabb levő szegély

Oldalszegély
Oldal, oldalak szegélyezéséhez a Formátum menü Szegély és mintázat parancs
Oldalszegély fülét kell használni. A felépítése hasonló az Oldalszegély füléhez, itt
azonban a Hatókör a teljes dokumentumra vagy egy-egy szakaszra vonatkozhat. A
Beállítások… gomb itt is arra ad lehetőséget, hogy a szegély távolságát határozzuk
meg – a lapszélhez vagy a szöveghez képest. Az ablak aljában található Vízszintes
vonal… gomb segítségével különböző mintázatú vízszintes vonalat állíthatunk be a
szöveg tetszőleges részébe. Ez fontos funkció lehet akkor, ha pl. két, tartalmában
egymástól eltérő szövegrész egy oldalon van, mert ezzel látványosan jelezhetjük kü-
lönállásukat.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 13

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

21. ábra
Formátum menü, Szegély és mintázat parancs, Oldalszegély fül

22. ábra
Oldalszegély alkalmazása a teljes dokumentumon

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 14

Szövegszerkesztés, Formázás I. Karakter- és bekezdésformázás

Mintázat
A mintázat elkészítéséhez a panel Mintázat fülére kell kattintanunk. Itt megadhatjuk a
kitöltőszínt, a kitöltés mintázatát és a kitöltő minta színét. Az OK gomb segítségével
visszatérünk a dokumentumunk szerkesztéséhez és megjelenik a szövegrésznek a
beállítások szerinti szegélyezése.

23. ábra
A mintázat elkészítéséhez ebben az ablakban kell beállítanunk a paramétereket

Bekezdésformázással kapcsolatban további hasznos információkat talál az alábbi webolda-

lakon:
http://www.jos.hu/down/0151/100-101.pdf
http://office.microsoft.com/hu-hu/word/CH060830281038.aspx
http://oktatas.szt.vein.hu/word-excel/wordoktseg/bekezdes.htm
http://cryzis.vmg.sulinet.hu/~barnkopf/word/tetel.html
http://oktatas.szt.vein.hu/word-excel/word/wordindex.html

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 15