3/26/23, 7:03 PM Szövegszerkesztés

Szövegszerkesztés
Az informatikában a szövegszerkesztés az egyik legfontosabb terület, mivel manapság a dokumentumokat a számítógép se‐
gítségével készítjük. Az itt megtanult ismeretek pedig a prezentáció-, weblap- és kiadványkészítésnél is hasznosak lesznek.

1. A szövegszerkesztés lépései
A hatékony munkához célszerű betartani az alábbi sorrendet:
1. Tervezés és/vagy vázlatok készítése.
2. Az üres dokumentum létrehozása és megnyitása, vagy a szövegszerkesztő program által felkínált üres dokumentum
elmentése.
3. A szöveg begépelése, beillesztése vagy importálása.
4. A helyesírási és gépelési hibák ellenőrzése és javítása.
5. Ha szükséges, a táblázatok és/vagy szövegdobozok létrehozása, szövegük begépelése vagy beillesztése és ellenőrzése.
6. A szöveg megformázása a "nagytól a kicsi felé" elv betartásával.
7. Ha szükséges, a szövegbe ágyazott objektumok (képek, ábrák, diagramok, stb.) beillesztése és formázása.
8. Az élőfej és élőláb, valamint a hivatkozások (lábjegyzetek, tartalomjegyzék, hiperhivatkozások, stb.) létrehozása.
9. Ellenőrzés.

! Mint minden számítógéppel végzett munka során, a rendszeres mentés itt is fontos, hogy elkerüljük az adatvesztést. Ér‐
demes minden nagyobb műveletcsoport után, néhány percenként menteni.

2. A dokumentum objektumai
A számítógéppel készített dokumentumok különféle objektumokból állnak össze. Minden objektumnak vannak tulajdonságai,
amiket meg tudunk változtatni a formázás során. Ha pedig tudjuk, hogy egy objektumnak milyen tulajdonságia vannak, akkor
könnyen megtaláljuk a megfelelő eszközöket a menüben vagy az eszköztáron.

2.1. Szöveges objektumok

A szövegszerkesztő programok a szöveg jelentését nem tudják értelmezni, ezért a különböző szöveges objektumokat valami‐
lyen egyértelmű határok alapján ismerik fel.
A karakter egy önálló jelentéssel bíró szimbólum. Például:
Betűk és számjegyek
Matematikai és írásjelek
Nem nyomtatható karakterek: szóköz (·), bekezdés vége jel (¶), sortörés (↵), tabulátor (⟶), oldaltörés, szakasztö‐
rés, hasábtörés, stb.
Egyéb: nyilak, geometriai alakzatok, smiley-k, stb.
A szó olyan karaktersorozat, amit két nem nyomtatható karakter, általában szóköz határol. (A karaktersorozat nem biz‐
tos, hogy értelmes, de attól a szövegszerkesztő még szóként kezeli.)
A bekezdés olyan szövegrész, amit két bekezdés vége jel (¶) határol. (Szövegszerkesztő szempontjából a címek és a fel‐
sorolások is bekezdésnek számítanak.)
A szakasz olyan szövegrész, amit két szakasztörés karakter határol. (Alapesetben a teljes szöveg egy szakaszból áll.)
Speciális szöveges objektumnak számít a hivatkozás és a mező. Ezek formázás szempontjából nem különböznek a normál
szöveges objektumoktól, de tartalmilag vannak plusz tulajdonságaik. A hivatkozás kattintásra a dokumentum egy másik pon‐
jára, vagy egy másik dokumentumra visz. A mező pedig olyan objektum, aminek a szövegét a szövegszerkesztő generálja
(pl.: oldalszám, felsorolás, tartalomjegyzék).

https://nekomajin42.github.io/bevinfo/pages/text/index.html 1/4
3/26/23, 7:03 PM Szövegszerkesztés

2.2. Grafikus objektumok

A szövegbe grafikus objektumokat (kép, alakzat, videó) is beszúrhatunk. Ezek a szöveges objektumoktól eltérő tulajdonsá‐
gokkal rendelkeznek. A formázásuk egy része a képszerkesztés témakörébe tartozik.

2.3. Szöveget tartalmazó grafikus objektumok

Ebbe a csoportba olyan objektumok tartoznak (szövegdoboz, táblázat, diagram, űrlapelem), amik az előző két csoport tu‐
lajdonságait egyesítik. Vannak grafikus elemeik, viszont tartalmaznak szöveget is. A grafikus és szöveges részüket külön-kü‐
lön lehet formázni.

3. Hatókör
A formázás hatóköre azt mondja meg, hogy a formázás a dokumentumnak melyik részére, melyik objektumaira lesz
hatással. A szövegszerkesztés kapcsán az alábbi formázás csoportokat különböztetjük meg:

T
3.1. Karakter formázások
Hatóköre a kijelölés vagy a szó. Ide tartoznak a következők:
Betűtípus (talpas, talpatlan, fix szélességű)
Betűstílus és effektus (félkövér, dőlt, kiskapitális, nagybetűs, alá‐
húzott, alsó index, felső index, stb.)
Betűméret
Betűszín
Talpas és talpatlan betűtípus.

3.2. Bekezdés formázások

Hatóköre a bekezdés. Ide tartoznak a következők:
Igazítás (balra, középre, jobbra, sorkizárt)
Behúzás (bal oldali, jobb oldali, első sor, függő)
Felsorolás (számozott, számozatlan)
Térköz
Sorköz Felül: balra, középre, jobbra és sorkizárt igazítás.
Alul: bal oldali, jobb oldali, első sor és függő behúzás.

3.3. Oldal formázások

Hatóköre a szakasz. Ide tartoznak a következők:
Papírméret (A4, A5, stb.)
Tájolás (álló, fekvő)
Margó
Elválasztás
Álló és fekvő tájolású lap.

3.4. Alakzat formázások

Hatóköre a kijelölés. Ide tartoznak a következők:
Méret (szélesség, magasság)
Forgatás, tükrözés
Elhelyezés (lebegtetés, igazítás)

https://nekomajin42.github.io/bevinfo/pages/text/index.html 2/4
3/26/23, 7:03 PM Szövegszerkesztés

Szegély (stílus, vastagság, szín)

Kitöltés (szín, minta, átlátszóság)

Méretezőszegély, rajta méretezőpontok és felül a

forgatópont.

! Néhány formázás (pl.: szegély, kitöltés) nem csak a grafikus elemekre használható. Ebben az esetben a hatókörre min‐
dig különösen oda kell figyelni.

! A kijelölt részt szöveges objektum esetében eltérő (általában kék) háttérszín jelöli, grafikus objektum esetében pedig az
úgynevezett méretezőszegély.

4. Általános szabályok

4.1. Szövegszerkesztés
Az alábbi szabályokat azért érdemes betartani, hogy hatékonyan tudjunk dolgozni. Fontos szempont az is, hogy a későbbiek‐
ben a dokumentumot könnyen tudjuk szerkeszteni, módosítani.
Egymás után nyomott "enterek" helyett használjunk térközt vagy oldaltörést!
Egymás után nyomott szóközöt helyett használjunk tabulátort vagy behúzást!
Egymás után nyomott tabulátorok helyett használjuk a vonalzót, méretezzük át a tabulátort!
Kézi sorszámozás helyett használjuk a szövegszerkesztő beépített funkcióit! A program szükség esetén magától újraszá‐
mozza a szövegrészeket.
Kézi elválasztás helyett használd a szövegszerkesztő beépített elválasztás funkcióját!
A formázással haladj a nagyobb egységektől a kisebb egységek felé! Így kevesebbszer kell újraformáznod egy
szövegrészt.

4.2. Tipográfia
A tipográfia a szöveg kinézetével, olvashatóságával foglalkozó tudományág. Az alábbi szabályokat azért érdemes betartani,
hogy esztétikus és jól olvasható dokumentumokat hozzunk létre. Ne felejtsük el, hogy azt a szöveget valakinek el is kell majd
olvasni!
Nyomtatott vagy hosszabb szövegek esetén használjunk talpas betűtípust! Kivetített vagy rövid szövegek esetén hasz‐
náljunk talpatlan betűtípust! Egy dokumentumon belül ne használjunk sokféle különböző betűtípust!
Használjunk kontrasztos színeket! Nyomtatott dokumentumok esetén világos háttéren sötét betűt, kivetített dokumentu‐
mok esetén sötét háttéren világos betűt célszerű használni.
Ne használjunk aláhúzást! Ha mindenáron alá akarunk húzni valamit, akkor inkább alsó szegélyt alkalmazzunk!
Az átláthatóság kedvéért használjunk margót és térközt!
Hosszabb sorok és egybefüggő szövegek esetén használjunk sorkizárt igazítást és elválasztást!
A kevesebb sokszor több. Egy dokumentumon belül ne alkalmazz sokféle különböző formázást! A fontos dolgokat egy‐
féleképpen emeljük ki!

https://nekomajin42.github.io/bevinfo/pages/text/index.html 3/4
3/26/23, 7:03 PM Szövegszerkesztés

5. A lap részei
A mellékelt ábra egy álló tájolású A4-es lapot ábrázol, de az alábbiak min‐
den lapméretre és tájolásra, illetve képernyőn megjelenő dokumentumra
(prezentáció, weblap) érvényesek.

5.1. Margó és szövegtükör

Szövegtükörnek nevezzük a lapnak azt a részét, amin a tartalom megjele‐
nik, "amire írunk". Ezt veszi körbe a margó.
A margóra egyrészt technikai, másrészt esztétikai okokból van szükség.
Manapság ugyan már léteznek olyan nyomtatók, amik képesek a papírt
margó nélkül is megfogni, de ezek még nincsenek általánosan elterjedve.
Ennél fontosabb viszont az, hogy a szöveg jobban átlátható, ha a sorok nem
a papír szélén kezdődnek és végződnek.

5.2. Élőfej és élőláb

Az alsó és felső margón helyezkednek el. A tartalmuk általában oldalszá‐
mozás, cím és/vagy fejlécgrafika. "Élő" nevüket onnan kapták, hogy a tar‐
talmuk (egy szakaszon belül) minden oldal tetején és alján ismétlődik.
Középen a szövegtükör, körülötte a margó. A margón
! Az élőláb nem keverendő össze a lábjegyzettel. Az előbbi a lap része,
alul és felül az élőfej és az élőláb.
az utóbbi a dokumentum egy objektuma, egy hivatkozás.

6. Billentyűk és kombinációk
Az alábbi táblázatok azokat a billentyűket és kombinációkat tartalmazzák, amiket a szövegszerkesztés szempontjából fonto‐
sak. A billentyűkombinációkkal általánosságban külön fejezet foglalkozik.

6.1. Szerkesztés
Kombináció Jelentés Magyarázat

↵ Enter Bekezdés vége Új bekezdést kezd. Bekezdés vége (¶) karaktert ír.

⇑ Shift + ↵ Enter Sortörés Új sort kezd a bekezdésen belül. Sortörés (↵) karaktert ír.

Tab ↹ Tabulátor Tabulátor (⟶) karaktert ír.

⟵ Backspace Törlés Kitörli a szövegkurzor bal oldalán álló karaktert, vagy a kijelölt szövegrészt.

Delete Törlés Kitörli a szövegkurzor jobb oldalán álló karaktert, vagy a kijelölt szövegrészt.

Insert Felülírás/beszúrás A szövegkurzor felülíró és beszúró működése között vált át.

6.2. Formázás
Kombináció Jelentés Magyarázat

Ctrl + B Félkövér Félkövér karakterformázást alkalmaz.

Ctrl + I Dőlt Dőlt karakterformázást alkalmaz.

Ctrl + U Aláhúzott Aláhúzott karakterformázást alkalmaz.

https://nekomajin42.github.io/bevinfo/pages/text/index.html 4/4