Torna az infarktus után

Az infarktus kezeléséhez néhány évtizede egyre szorosabban kapcsolódik a torna, a

mozgásterápia. Már a második, harmadik naptól kezdődnek a légzőtornák, nyújtózások, majd
mindez egyre intenzívebb edzésekkel folytatódik.

A korábbi, mára már elavult felfogások elítéltek mindenféle mozgást, hetekig fektetve a
betegeket, és későbbiekben sem javasolták a mozgást. Ez a felfogás néha még most is érezteti
hatását laikus körökben. A kórházi és szanatóriumi kezelést követően a betegek
visszakerülnek megszokott életmódjukhoz: stressz, dohányzás, helytelen táplálkozás,
mozgásszegény életmód. Pedig ezen életfontosságú változtatni!

Lépéseket tesz a helyes út felé, ha naponta egyszer nagyot sétál, de ennél többet is tehetne. A
következőkben egy olyan torna menetét olvashatják, melyet naponta többször is
elvégezhetnek. Természetesen előtte ki kell kérni az orvosa és gyógytornásza javaslatát.

A torna lényege a pulzus fokozatos megemelése a megengedett szintig, majd csökkentése a

kiindulási értéke. (A megengedett pulzusszám a terheléses vizsgálat során - amit az
infarktuson átesett betegnél az intézetből történő távozást megelőzően minden esetben
elvégeznek - meghatározott pulzus 70-80 százaléka legyen. Például 180-as pulzusszám esetén
120-150-ig szabad a pulzusszámot megemelni a torna alatt.)

A torna megkezdése előtt a gyógyszereket be kell venni, nem szabad sok kávét, teát
fogyasztani és nem kívánatos teli gyomorral sem belekezdeni. Keressünk egy mozgásunkhoz
megfelelő, nagyobb teret és kapcsoljunk be valamilyen ütemes, kellemes zenét. Számoljuk
meg pulzusunkat 1 perc alatt, ha 60-90 között van, kezdjünk bele a tornába.

Bemelegítés

 nyújtózzunk a nyugodt légzés ütemére két karral felfelé

 jobb, majd bal karral keresztbe előre
 oldalhajlással fölfelé keresztbe

Lendületes karmozgások

(gyorsabb ütemben mozogjunk, gyakorlatonként 10-15-ször)

 kaszálások vízszintesen, majd függőlegesen

 karkörzések: malomkörzések páros karral előre, majd hátra
 bokszolás előre
 súlyemelés mozdulatai
 nyújtott karhúzások hátrafelé vállmagasságban
 nyújtott karemelés elöl, majd oldalt

Járásgyakorlatok

(gyors ütemben, erőteljesen, a gyakorlatokat kb. 1 percig végezve)

 erőteljes helybenjárás karmozgással

 magas térdemeléssel helybenjárás
  magas sarokemeléssel helybenjárás
 láblendítés hátra felváltva
 térdrugózás
 helybenfutás

...2. pulzusmérés

Levezetés

(állva vagy sétálva karemeléssel, gyakorlatonkét 8-10-szer)

 nagy légvételek 8-ig számolva, orron keresztül

 lassú kilégzés szájon át

...3. pulzusmérés

Késői rehabilitáció az infarktus után

A szívinfarktus korunk egyik legveszedelmesebb betegsége, pedig az orvostudomány komoly

eredményeket ért el a gyógyításban. A gyógyítótevékenységekhez tartozik a rehabilitáció is,
vagyis a beteget visszasegíteni a mindennapi életbe, hogy újra hasznos tagja legyen
családjának, munkahelyének. A siker azonban a betegen is múlik: eddigi életét át kell
alakítania.A felépülési szakasz, vagyis az infarktus utáni 3. hónaptól az életük végéig tartó
időszak teendőiről tájékozódhatnak. Ennek a kulcsszava az edzés, mégpedig a szívizom
edzése a megfelelő testmozgásokkal.

Az edzés legfontosabb előnyei:

 javul a szívizom vérellátása,

 csökken a vérnyomás, a pulzus nyugalomban és munka alatt is,
 javul a hangulat,
 csökken a koleszterinszint.

Alkalmazott mozgásfajták

1. Gimnasztika:.

Sokoldaú gyakorlatsor, ami lakásban, szabadban, egyedül vagy csoportosan végezhető. A

gimnasztika legyen egyfajta bemelegítés a következőekben leírt edzéstípusok előtt.

2. Séta: az emberek ezt a legtermészetesebb mozgását használják fel az edzés beindításánál.

Puha, füves úton, rugalmas salakon jobb lesz a teljesítményük, és az ízületek szempontjából is
kedvezőbb helyszín a betonutaknál. Az optimális idő kb. 40 perc, amit két részletben érdemes
"lesétálni". Természetesen eleinte sík terepen a kényelmes járás ütemében. A későbbiekben a
kondíció javulásával a sebességünket növelhetjük, a hegyes-völgyes terepeket is
megpróbálhatjuk, a pihenőidőt csökkenthetjük vagy megszüntethetjük.
3. Futás: futni bárhol lehet, nincs nemhez, korhoz kötve. A termelés nagyon jól adagolható,
személyre szabható. Az izomzaton kívül a szívre, keringésre és a légzésre is kedvező hatással
van. Ne ijedjenek meg, nem kell versenyfutásra gondolni, csak kifejezetten lassú kocogásra.
Eleinte körülbelül 5-6 részletben fussunk 1-1 percet, közben pihenjünk 1-1 perc sétával.
Hétről hétre csökkentsük a pihenők számát, addig, amíg 10-12 percet egyszerre le nem
kocogtunk!

4. Úszás: nagyon jó terhelési mód lehet, ha tudunk úszni és a közelben van egy jó uszoda.

Az edzések megkezdésekor előbb csak szoknunk kell a mozgást néhány méter úszással és sok
pihenéssel. Eleinte 20-25 méter lassú tempózás után 3-4 perc pihenőt tartunk. A későbbiekben
eljuthatunk addig is, hogy 200 métert pihenés nélkül úszunk. Amikor már ezt az edzésadagot
is fáradtság nélkül tudjuk teljesíteni, még fél év rendszeres úszás után szabad tovább növelni a
teljesítményt. Ekkor sem az iramot fokozzuk. Ha már 20-30 percet le tudunk úszni egyszerre,
akkor igazi sikert értünk el.

5. Kerékpározás: a szívbetegek rehabilitációjában olyan egyéneknek ajánljuk, akik a terhelést

már jól bírják.Kerékpározhatunk szobakerékpáron vagy a szabadban. A kedvező terhelés 3-
szor 3 perces könnyed hajtás legyen. Minden 3. perc után érdemes megmérni a pulzusunkat.
Ha a pulzus stabilizálódik, nem ugrál nagyon és erőlködés nélkül teljesítünk, akkor
emelhetjük tovább a terhelést. Célunk legyen egy 12 perces szünet nélküli kerékpározás, majd
ezt hetente 1-2 perccel növelve 20 percig. Ezután már nem az időtartamot, hanem a
sebességet kell növelni. Kerüljük a túlzásokat!

6. Autogén tréning: A lélek edzése.

Az infarktus nemcsak a szívet, hanem az egész személyiséget is érinti. A lelkiállapot kedvező

alakítására igénybe vehető módszer az autogén tréning. Legeredményesebb, ha szakképzett
pszichológus csoportos formában vezeti. De elsajátítható és végezhető egyénileg is. A
módszer lényege a "befelé tekintés", vagyis nem a külvilágot, hanem magunkat figyeljük. A
légzésünk ritmusa, mélysége, izmaink feszessége és ellazítása áll a figyelmünk
középpontjában. Így egy belső megnyugváshoz jutunk el, ami visszahat fizikális állapotunkra
is. Gyógyulásunk megrövidülhet, teljesebb és eredményesebb lehet.

Remélhetőleg a fentiekben leírt edzéstervek és -típusok megnyerték tetszésüket és a

közeljövőben a győri kardiológiai osztály és a Szív Egyesület által szervezett rehabilitációs
programunkban a gyakorlatban is kipróbálják.