HARMADIK RESZ CENTURIAK 1. Sziikséges hogy a sereg, mikor ellenségre mégyen, nemesak jd reménség- ben légyen a gyézedelem felél, hanem igen allhatatossan el is higgye, hogy meggyézi az ellenséget; mert ebbél az okbél nevelkedik kedve a harcoléshoz, és kévetkezenddkeppen szive és ereje. Hogy penig ez a magahitel avagy confidentia benne taldltassék, a kapitiny mestersége az; azon kival az maga j6 rendtartisa és végezése: mert ha a had rendetlen lészen, miképpen lehessen az, hogy elhitesse magaval, hogy megveri a jo rendes ellenséget. Az mi a kapitany ebben val6 industridjat illeti: a csak abbiil all, hogy elhitesse vélek valami mesterséggels az 6 maga vig személlye nem legkevesebbet tészen, mert a had mikor meglatja, azt tudja, hogy készen vagyon valami jé szerencséje, a kinek vigad. Fabius Maximus igy hiteté el a hadat, mondvan nékik: Ha én meg merném mondani a dolgot, a mit tudok, bizony alig varndtok hogy szemben juthatnétok az ellenséggel, de nem merem megmondani, holott ha az titok tudédnék, semmivé lenne. Bizonyéra Snéki semmi nem vala més eszében, hanem hogy confidentiat szerezzen nékik. Leo virium suarum confidentia incedit impavidus. Azért a hada, mind maga vitézségében, rendtartasaban, mind a kapitin gondviselésében sectfrus légyen és confidens. 2.De micsodasnak kéll lenni annak a hadnagynak, a kinek vitézségében bizhassék egy had, igen szépen megmutatja Livius, mikor Valerius Corvinus Képében igy mond a vitézeknek a harc elétt: Tum etiam intueri, cuius ductu auspicioque ineunda pugna sit, utrum, qui, audiendus duntaxat, magnificus adhortator sit, verbis tantum ferox, operum militarium expers, an qui et ipse tela tractare, procedere ante signa, versari media in mole pugnae sciat. Factamea, non dicta vos, milites, sequi volo, nec disciplinam modo, sed exemplum etiam a me petere, qui hac dextra mihi tres consulatus, summamque laudem peperi. Az illyen hadnagyban bizhatik egy had, és nem akarminemiiben, az a kinek hitele, io hire neve és authoritisa vagyon; miképpen kell ezeket megszerezni, mis helyen ‘megmutatjuk. 3. Mikor létod, hogy az te ellenséged valami szemlétomést valé bolondségot Fa 2s35 162 \VITEZ HADNAGY ~ CENTURIAK cselekszik, ne higgy néki, mert 4lnoksag vagyon azalatt. Latet hamus in esca. ‘Sokszor kanizsai térdk kézel Murakézhéz ereszti a marhajat legeltetni, de akkor leginkabb békét kell hadi, mert mindenkor ollyankor lest véts és igy mindenben xeell oltalmazkodni a hadi embernek, hogy a nyereségnek édességével kelepoében ne essék. Szemlatomast valé bolondségot ritkén cselekszik az ellenség ravaszsig nélkil, Ebbél a tanuségbil azt is tanulhatjuk, hogy mikor mi az ellenséget ra akarjuk venni, ne tegyiink oly szemlétomast val6 bolondsagot, hogy é is eszében vegye alnoksSgunkat, hanem oly talélmant talaljunk, az ki Sel6tte hihet6s legyen; be kell mizolni a horgot, hogy a hal meg ne lisse. 44. Eggyik mestersége a j6 hadnagynak, hogy kételenséget vessen a vitézek szivében a megharcoléshoz, mert nincs ez vilgon hatalmassabb fegyver, mint a necessitas. Julius csiszar mikor Angliéra ment volna hadakozni, mind elégeté a gillyakat a kiken jatt, hogy léssék a vitézi hogy semmi médjok a szaladasban ninesen, Egy més romai kapitin, mikor mind kérdskérilfogattatott volna az ‘llenségtal, igy mond vala a maga vitézinek: Ite mecum, non murus, non vallum, armati armatis obstant, virtute pares necessitate, quae ultimum et maximum telum est superiores. Tehat nincsen jobb, mint kételenséget vetni a vitézekbens de viszont minden mesterséggel zon kell lenni, hogy az ellenség sziiveb6I kive- gyiik a kételenséget, mert Stet is szintén ugy vitézzé teszi mint tégedet. Azt mondjak a franczuzok, hogy a fut6 ellenségnck aranybél kell hidat esinalni és meg nem tartoztatni, hogy kételenségre ne jusson. Szép magyarizatja lehet miel6ttiink fa kételenségnek, mert mintha azt mondanad: kételenség ket ellenséggel bir. ‘Mikor azért a harcon vagy, igen jo lesz megkiéltani a hadadnak, hogy valakiné! fegyver nincsen, ne bantsik aztot; és ebbél kévetkezik, hogy sokan elvetik a fegyvert, holott nem lesznek kételenek a harcolassal. Tay cselekedék ama vitéz rémai kapitany Camillus, in obsidione Vejenti, mikor mar bément volna a népe ‘a varosban, Igy azért mikor valami vérost vagy erésséget mefszallunk, konnyen jovendétheriink veszedelme avagy megmaradasa fel6l; mert ha valami kételenség Kénszeriti ket az oltalmazashoz, nehéz az ollyant megvenni. De ha semmi kéntelenség az 6 szivekben nincs, soha ollyan nyersen nem viselik magokat, & hamarébb elhagyjak az oltalmat. 5, Minden ujség, minden torténet a hadi allapatban, foképpen a harcban, nagy valtozast csinal; egy s26, az kit j6l nem érthetnek a vitézek, nagy zenebonat szerezhet és veszedelmet. Volt immar oly dolog is, hogy a varnak bels6 kapujat rontotték volna a vitézek, de a szorossigtil hogy nem férhetett hozza a ki rontotta, kialtott a tarsainak: hatrabb dlljatok, ebbél oly kidltis timada, hogy minnyajan hatrat kialténak, és futni kezdének. Azért az illyen ujségoktil oltal- mazkodni is Kell, éIni is tudni Kell vélek. Hannibal az okérszarvokra faklyékat kéttete, és ugy meggyuitvan, kimene az ellenségnek; Gedeon lampasok zirgésé- vel gyézedelmes vala, és Kinisi Pal az egész hadinak z5ld agat ada kezébenhamus in esca. geltetni, de akkor 4s igy mindenben sgével kelepcében lenség ravaszsag i az ellenséget ré hogy 6 is eszében te hihetds légyen; vessen a vitézek b feayver, mint a ai, mind elégeté a jok a szaladisban sattatott volna az uurus, non vallum, um et maximum, ctni a vitézekbens ég sziivébél kive- nint tégedet. Azt lat csinalni és meg alehet mielétrink t ellenségge! bir. ak, hogy valakinél y sokan elvetik @ iekedék ama vitéz nent volna a népe szallunk, konnyen valami kételenség ai, De ha semmi iselik magokat, és ‘éppen a harcban, k, nagy zenebonat enak bels6 kapujat hhetett hozzi a ki tas tamada, hogy a ujsdgoktal oltal- zarvokra faklyakat lampasok zorgésé- gat ada kezében VITEZ HADNAGY - CENTURIAK 163 hordozni, s azzal ijjeszté el a térdkot. Oka ennek a dolognak az, hogy mikor a szem ollyant lét, az kit soha sem létott, az széi ollyant gondol, a kit soha sem gondolt. ‘Tehit a j6 hadnagynak feje tele légyen talélmanyokkal, és azokat osztan jl szabja az veghezvitelhez. Mert ha csak imillyen amollyan talélmany lesz, avagy jél nem vitetik végben, maganak veszedelmet szerez és hadinak. Ha az ellenség megtudta volna hogy Gedeon limpasokat zérget, hogy Kinizsi Pal z6d agat hordoztat, hogy Hannibal okroknek szarvira viizet kéttetett, nemdenem nagyobb sziivet vert volna-é maginak aval, gondolvin, hogy az erdtlenség viszi red, hogy valami taldlmant talaljon az elvesztésre; mert egyébirant az kinek elegendé ereje s hatal- ma van, nem szokott igen az illyen talélmanyokkal élni. Tehat okossen kell cselekedniink a2 ilyen ujsigokkal, hogy veszedelmiinkre ne forduljanak, és hogy ugy ne jarjunk mikent Fidenatusok, az kik 6k is éjjel tizzel mentek vala rémaiak- 1a, de mikor a romai consul észbenvette vala az csalardsdgot, kidltani kezde nékik: Suis fiammis delete Fidenas, quas vestris beneficiis placare non potuistis. 6, Nincs hasonlatossag a ki jobban eggyezzék egymassal, mint a vitézség az 6raval. Bizonyéra vitézségnek hasonlénak kell lenni a j6 éréhoz; mert valamint annak nyughatatlansaga soha meg nem sziinik, soha forgésa meg nem all, ugy a vitéz ember szorgalmatosséganak soha megsziinni nem kell, és féradsaginak nem kell megallani. Viszont, considerdinunk kell, hogy az j6 rat sok részbiil, sok sutubél, sok kerekbél csinalték meg, és annak minden cikkelyének jénak kell lenni, és ha annak csak legkissebbik része is megbomlik, mind a tbbi is heaban- valé és haszontalan. Igy szintén az a virtus, a kit mi vitézségnek neveziink, sokféle mis apré virtusokbul fel van épitve, az kiknek mind jéknak in perfectione kell lenni; ha ezekben megtorik egy, az egész. vitézségnek draja mind megbomlik, és egayik az masik nélkill hedbanvalé. Az vitézségnek Srdinak kerekei ezek: j6zan- ség, vigyizds, szorgalmatosség, faradsig, illandésig, tudominy, bitorsig, érte- Jem, gyorsasag, experientia, és széz més, kit meg nem szémlalhatunk, és kiket név szerint nem mondhatni, mert valamennyi in moralitate jészgos j6 vagyon, mind concurrélnak ennek az drinak alkotmanyara. De mind ezek is heaban valok, ha eggyik kiugrik helyébél vagy eltorik vagy megbomilik s megcsorbul, mert bonum ex tota causa, malum vero ex nimia parte et singulis defectibus szokott torténni. Ama mennyei vilagossagnak, kit tejestinak mi hivunk, sok csillagoknak concur- sussabél Iészen meg: igy a vitézség is sok testi és lelki Srokéddtt jdbul vagyon csindlva, és bizony ennck elbontéséra elég volna egy kereket, egy virtusat elbonta- nis egy szorgalmatossig, egy vigydzés torjék ki ebbél az Srabul, ihon az egész ora eltirdtt, egy részegség, a mely az dra kerekeinek rozsdéja, alljon belé, ihon nem fog forogni tovabb az éra. Azért valamint az 6rét szoktuk Srizni tréstiil és rozsdétil, ugy kell a vitézségnek rozsdéitil, a melyek ezek azok: részegség, henyélés, réstség, tunyasdg és sz4z mas} mert valamennyi virtus van és lelki j6, viszont annyi gonosz is, és minden virtusnak rozsdaja vagyon. 0 » 2%2» 3 8 164 \VITEZ HADNAGY ~ CENTURIAK 7. Mégis més hasonlatossagot mondok: hasonl6 a vitézség a skakjétékhoz: szemesnek kell Ienni az embernek és gondosnak, minden gyalogra, minden ovasra, minden bastyara és minden egyeb fara minduntalan szorgalmatos gondot kell viseini, De mégsem elég ez3 valamint az maga fajéra ember visel gondot, szintén ugy kell az ellenségére, és minden gyalognak s minden legalabbvalo fanak jeyekezetit penetralni és éltaljérni kelletik, egyebirént bizonyéra egy ross gyalog ¢ Lirdlynak skakmattot fog adni, az az ugy megszoritja, hogy ki nem tud helyébol menni, hanem ott vesz. Iilyen bizonyara a vitezség is, a hol nem elég tudnunk konnyd lovasoknak, fegyvereseknek, gyalogoknak, mindenféle kil6mb fegyveri fe nemzetii vitézeknek médjat, hivataljat, szikséget, erejét, tehetségét és pericu- jumjét, hanem valamint ezeket mind tudni Kell, ugy szintén az ellenségét is jemérnink, és az 6 hadénak és mindenféle allapatjanak minden részét, minden igyekezetit 6s tehetséget Kell dtallétnunk, ugy annyira, hogy mihant az ellenség taboribul megmozdul, legkissebbik dotog is imaginalnunk kell magunkban min- dent akit cselekedhetik, a mit a ratio mutathat; és ha értasunkra vagy hasanunkra Ichet, mindjart operdlnunk 2 sziikség szerint, és semmit el nem mulatnunk. ‘Semmit nem kell elmulatnunk, semmi ne trténjék oly kicsin sem a mi, sem az cllenség taboréban, a kit gondtalansaggal elmulassunk. Ha meghallod, hogy egy fa keresztildilt az ellenségnél, ne ereszd el gondtalanséggal ezt a hirt, hanem mingyart gondolkodjal réla, mi dolog lehet ez, mit érthat nékem ezzel az occasio- Val ez ellenség, vagy én mit érthatok néki. Es noha nem Iehet mindenik ily ondosségnak hasznat latni, é inkibb tetszik bolondsignak hogysem szikség- nek, nem ugy vagyon mindazonaltal, sot igen kalémben; és ha nem nyerink is tvel a mi gondossagunkkal egyebet, mégis megszoktatjuk a mi lelkiinket, hogy faradhatatlanna légyen, hogy minden torténeten felebredjen és semmit semminek ne tartson. Mas az, hogy egy occasio a kit mi evel a faradhatatlan gondossiggal feltalaltunk, egyszer oly j6 dolgot talaltat fel veliink, hogy/az egész életiinkbéli faradsigot megfizeti uzsurival és helyére hozza nagy merészséggel és orémmel. Gondosok legyiink azért mind nagy s mind kicsin dolgokban egyirént, és a2 mi vigyazisunk ugy meg ne nyugodjék, mint az érénak a kereke; vigyézzunk mind hhagy s mind kicsin dolgokra egyirant és egy igyekezettel, mert: et in parvis rebus maxima belli momenta latent. 8. Hogy a gyalogsig jobb a lovassignil, méshunn is mondtuk, de mivel eben az mi magyarink kézott nagy fogyatkozs vagyon, mégis egynéhany s76t mondok. Az loves erdés helyen nem j6, hegyes, kéves helyen nem j6, minden kkesin arok annak tartalékja, minden kicsin patak hatalmat meggatoljas egy szoval, sobul nem veheted annak hasznat, hanem sik mezén és lovas ellenség ellen; de hha gyalogor talélsz, az mely csak egy Kevéssé is bésincolja magat, mit csindlsz méki a lovassal? avagy ha csak pikaja is lészen és rendben all mint az tiiskés bor2, miképpen artasz néki? mert ha te akarnéd is, a lovat nem hajthatod az ollyan2g a skakjatékhoz: gyalogra, minden orgalmatos gondot aber visel gondot, legalabbvalé fanak ra egy rosz gyalog nem tud helyébél nem elég tudnunk kilémb fegyverii aetségét és pericu- n az ellenségét is en részét, minden mihant az ellenség, I magunkban min- a vagy hasenunkra nem mulatnunk. sem a mi, sem az sghallod, hogy egy eat a hirt, hanem m ezzel az occasio- ehet mindenik ily hogysem saiikség- ha nem nyertink is ni lelkiinket, hogy semmit semminek atlan gondosséggal 2 egész életiinkbéli séggel és drdmmel, egyirént, és az mi 5 Vigyazzunk mind : et in parvis rebus aondtuk; de mivel gis egynéhany szét on nem jé, minden rgitolja; egy széval, s ellenség ellen; de at, mit csindlsz néki int az tiiskés borz, aajthatod az ollyan VITEZ HADNAGY - CENTURIAK 165 rettenetes stiri seregnek, és inkibb fog félni a te lovad attul, hogysem az te sarkantyudtul. Mivel szallod meg az virakat? a lovassal-c? Kivel mensz ostrom- nak? talim a lovakon? Tovabba, ha megharcolsz, a lovasod megverettetik s ‘lszélled, mikeppen fogod hamar észveszerezni? holott egy tikmony-siiltig 6 elfut fal mérfoldet. De a gyalogot mindenkor ismég ujjobban megrendelhetni, és ha egy kevéssé elszaladnak is, egy kiiltissal 6szvehihatni és ismét harcolhatni, holott a lovas elhagy s elfut, Ezek az okok, miért jobb a gyalog a lovasnal; példét nem mondok eggyet is, mert valamennyi harc volt valaha, mind annyi példaink is van terre, és nines a lovasokért egy is. Sziikséges mindazonaltal hogy a hadnak 6tédik resze ha csak is, légyen lovas, ha nem harcolasért is, de mas okokért. Az lovas nem sak magara, fegyverére visel gondot a harcon, de a lova jariséra és tusakodiséra, de a gyalog csak a maga fegyverére. 9, Nincs nemzetség, a ki jobban csufkodjék a rendtartissal, az ordinantiéval mint a magyar: maga nincsen ismég nemzetség, a kinek nagyobb sziiksége volna ‘rea a magyarnal. En nem hihetem ugy lett volna azelétt, mert latom, hogy egy kapitiny parancsolatja szazezereket rea kénszeritett, hogy ltalusztassak a Dunét, hogy sok esztendeig tiirjenck egy Aquilea varos alatt és hogy mindent 2 maga rendivel cselekedjenck. Latom hogy egy Matyas kirdly azt cselekeszi a magyarral akit akar, és egy Bethlen Gabor megillittatja rendét mindenféle vitézl6 renddel. De bun vannak ezek a kapitanyok? oda vannak, csak a j6 hirek nevek maradott ‘meg. Azoknak a fold alatt val6 csontjai kénszeritenek benniinket, hogy emberek ennénk, és a kik urak vagyunk, magunk elsben tanulnank, azutan az mi alattunk valbkat tanitanénk, hogy ne volnénk csufjai a nemzeteknek és gyalazatja az mi dicséretes eltemetett magyar eleink tetemeinek, ne nevetnénk az ordinantiat, mert az Isten is azzal rettenetes, és az szentiris a seregeknek rendir6l igy 261: Terribilis, ut castrorum acies ordinata. De bizony Papirius Cursor mondhatné minékink: Nemo hominum, nemo deorum verecundiam habeat, non edicta imperatorum, non auspicia observentur, sine commeatu vagi milités in pacato in hhostico errent, immemores sacramenti, se ubi velint exautorent, infrequentia deserant signa, neque conveniant ad edictum, nec discernant interdiu nocte, aequo, iniquo loco, jussu, injussu imperatoris pugnent, et non signa, non ordines servent; latrocinii modo caeca et fortuita pro solenni, et sacrata militia sit. 10. Mikor valami nem ismért ellenséggel vagyon hadakozisunk, az kinek hire rettenetes, nem kell az ollyannal mingyért megharcolni, ha ugyan vitéz is a te néped, hanem alkalmatossagot kell keresni apr csatékra, a hol bizonyossan. valami mesterseggel ra vehetni, bar csak kicsin részét is. Ebb6l az a haszon lészen, hogy nem fog a te néped tile rettegni azutén, mint azel6tt, mert lassan lassan szokist veszen a latésb6l és probaldsbal, és semminek tartja azt a hirt, kit feldle beszéltek. 11. Ha azt fogom mondani, hogy a lovészerszimnak ninesen annyi haszna 15 25 Fa2» 30 166 \VITEZ HADNAGY - CENTURTAK mint a hire és rettenctessége, tala megnevetnek az okos emberek és a régi hadviselék; de én azzal nem gondolok, megmondom az mint értem és érzem. ‘Nem szdlok a varasok, varok és erdsségek megvérele felél, talim killin tractatus- ban arrél is fogok valahun irnya, tudom, hogy ollyan helyen sziikségessek, és azok nélkiil nem lehet varakat venni és oltalmazni; de én sz6lok esak csupan a mezén valé titkézésekrél, a mellyck mikor szoktak lenni, az, agyukban vetik némelyek minden reménségeket, holott igen csalatkoznak aban. Az oka ez, mert mikor az ellenségge! meg Kell ditkézntink, hérom forman helyheztetjiik 22 élgyukat; els6- ben: hogy a seregek elétt alljanak; msképpen: hogy kéz6u6k, az seregek kézt Iegyenck; harmadszor: hogy a seregeken kiviil, oldalt. Ha azért a seregek el6tt fognak dllani, azokkal csak addig Iohetni, mig az ellenség elunja és read jon, mert mihent kézre Kell kelni a dolognak, mingyért vissza kell az dlgyukat vontatni, ha penig visszavontatod, onnat hatul velek nem léhetsz, mert a magad seregeit lovéd elészér, s igy immar az egész harcban semmi haszna tovabb nem lehet. Ha a seregek kézdtt rendeled ket, ugy is mihant a hatuls6 seregek az elsbkkel Sszve akarnak éllani, mingyart akadalyoskodnak az dlgyuk, és igy el kell ket onan venni, hanemha ezt mondanéd, hogy nagy drességeket hadsz, az hol alkalmatlan- sig nélkiil elférnek; de ha azt cselekszed, nem tartod eggyitt a seregeidet, és utat adsz az ellenségnek, hogy belé menjen aban az irességben és a te seregeidet hatul megkeriilje, és igy veszett volnal. Hogy ha oldalt akarod dllétani algyuidat, meglatod, hogy ott is haszontalan, mert az ellenség lovasokat kid rea és elveszi, és talm a magad karara forgatja, és ne mondd azt hogy megoltalmazod, mert elég dolgod vagyon ollyankor elsé rész fel6l is, kit olaszul hinak alla fronte, az az homlok feldl, és kevés lovas mingyart az élgyuknak tebolyodast csindlhat. Vége- zetre az a kapitény, a mely élgyuk ellen mégyen hadaval, és maganak oly szerszi- ma nincsen, soha jobban nem cselekedhetik, mint hogy ne adjon idét néki, hanem tdstént menjen az ellenségre, igy elvesz hatalma, elvesz yideje az algyuknak. Lattam oly resolutus német sereget, hogy oly gyorsan ment az algyukra, csake kétszer sem hagyott néki léni; de a ki oly gyorsasiggal mégyen és resolutioval, bizonydra még a kézi puskaknak is elvészi hatalmat, Vagyon még egy dolog, a hol szoktunk reménséget vetni algyuinkban. Mikor nem vagyunk elegenddk ellen- séggel megharcolni, hanem bésancoljuk magunkat, és ott algyu az mi oltalmunk Bizonyara, oltalom, de kevés, mert ha az ellenség rank jén és 6 neki is algyuja lészen, megtri, megrontja a mi sinczunkat avagy ha csak egy kevéssé magassabb helt talal a te sancodnal, onnan szépen kikergeti a te taborodat révid idé mulvans é ha nincs is dombosabb hely, kivil kénnyen halmot hanyhat, a ki magassabb lesz a sincodniil, és neked gyalézattal kell kimenni helyedbél. Ez azért haszna az lgyuknak, ez rettenetessége: az ki okos és szives, minden ellen médot talél. 12, Az hadi dolgokban minden érdban ij tirténerek tamadnak és szamlalha-mberek és a régi értem és érzem. akin tractatus- kségessek, és az0k < csupan a mezén 1n vetik némelyek ez, mert mikor az az algyukats elsé- + az seregek kézt ta seregek elétt 1 és redd jén, mert rukat vontatni, ha gad seregeit loved nem lehet. Ha a az elsdkkel dszve 1 kell dket onnan zhol alkalmatlan- seregeidet, és utat & a te seregeidet ilétani algyuidat, ld red és elveszi, Imazod, mert elég alla fronte, az az tesinalhat. Vége- anak oly szerszi- 1 idét néki, hanem sje az dlgyuknak. az algyukra, csak mn és resolutiéval, ‘g egy dolog, a hol elegendék ellen- az mi oltalmunk. 6 neki is dlgyuja evéssé magassabb révid idé mulvans t, a ki magassabb azért haszna az sllen médot talAl. nak és szimlitha- VITEZ HADNAGY ENTURIAK 167 tatlan valtozisok. Azért nem kell igen elbiznunk magunkat a szerencsés torténe- tekben, és nem kell meglankadnunk az szerencsétlenekben, mivelhogy gyakorta szokott az allapat megvaltozni. Tovabba, mikor valami alkalmatossig adatik, nem kell elmulatnunk, mert kevés ideig tart és hamar megvaltozik. 13. Mindenféle bizodalmok és securitésok, kiket az ellenségriil vehetiink, jok; de mind ezek felett legjobb ugy alkalmaztatnunk a magunk Allapatjit, hogy ne legyen az ellenség hatalmaban érthatni minékiink. 14, Még azok is, a kik a szerencsének semmit tulajdonitani nem akarnak, megvalljak, hogy oly iddben sziilettetni avagy oly seculumban élni, a hol a te geniumodhoz valé allapatok vannak, nagy szerencse, mert sok jé 16 hémban, sok vitéz ember esmeretség nélkiil hal meg. Hectora quis nosset felix si Troia fuisset. 15, Az véletlen trténetek és varatlan szerencsétlenségek inkabb artanak, hogysem kiket tudunk és varunk magunkra; azért azt hivom én nagysziviinek, a ire ollyan hirtelen és reméntelen szélveszek jének és meg nem tébolyodik azokban, hanem né meg batorsaga és helyén vagyon az esze. 16. Oh mely igazdn mondta amaz béles poéta: Ducunt volentes fata, nolen- tes trahunt. Minden nap annyi példét mondhatunk s latunk errél, hogy alig mondhatni mit igazabbat ennél. 17. Az ki belé mégy a veszedelemben, meg nem gondolvin elébb mivoltat, vakmerd, és oktalan llathoz hasonl6; az ki penig a veszedelmet j6l latja, esméri és megfontolia, és a tisztességert neki mégyen, a vitéz és dicséretre méltd. 18. Az vildgi dolgok oly allhatatlanok és valtozandék, hogy senki nem igér- het maginak llandésagot semmibenn is, és senki nem tehet bizonyos itéletet a jévend6ril, és mentiil okosabbak az emberek, annil tavulb esik az 6 itéletek a jv trténetektél. Azért nem tartom okosségnak, elmulatni avagy elhadni a jelenval6 jot bar kicsint is, a j6vendé gonosznak félelmétil, haugyan nagy volna is, hanem- ha az a gonosz igen kézel valo volna és igen bizonyos; mert nem tprtenvén az a gonosz a mitil te féltél, elmulattad a j6t a kit kévantal. Azért mondjak az olasz0k: Di cosa nasce cosa. Dologbél dolog szérmazik. 19. En mindenkor abban az itéletben voltam, hogy egy eszes ember, a ki hasznat tudja az idének venni, soha sem panaszolkodhatik az idének rividségere, ‘mert annyi idét, az mennyit éltalél, haszonra fordithatja, és még azon kivil is még marad néki az idében. 20, Szeresd a tisztességet, mert a ki azt szereti, nem fél veszedelemtdl, és soha nem cselekszik rut és gyalizatos dolgot, és bizony minden kedve szerint esik embernek, a ki a tisztességet szereti. Expertus loquor. 21. Az vitez hadnagyok szindékjai avagy cselekedeti, a kik idétlenek, az az ‘a magok idején kivail vannak, igen nehezek a véghezvitelre, avagy inkabb lehetet- lenek; de mikor az idé és az alkalmatossig vélek tarsaségot iitnek, akkor kénnyen 6 szandékokat vihetni végben. Azért nem kell idétleniil avagy idé eldtt probalni 15 2» Ey 2» 825 % 168 viz HADNAGY ~ CENTURIAK prébat, mert nem csak attil kell félni hogy fiistben mégyen, hanem attul is, hogy azt az idét is elvesztegeti, a mely annak véghezvitelére alkalmatos volna, Az éretlen gyiimélesét ha leszakasztod, sem akkor nem j6 mikor leszakasztottad, sem. akkorra nem lesz mikorra egyébirént megérett volna. 22, Az tanusagokat j6, é példkat is j6 kévetni, de az ollyan dolgokban, az kikben mindenképen egayez a te szindékod a példakkal; mellyek legyenck ezek, sem én, sem mis meg nem tudja mondani, hanem a természet és experientia tebenned magadban tégyen valasztast bennek. 23, Mindenféle tisztviseléshez nagy esz, nagy szorgalmatossig Kell, de legin- kabb ez egy kapitanyban kévintatik, mert minden éréban szaz torténetek jének eleiben, az kiknek az 6 szorgalmatossiga Atal kell esni és folyni; bizony annyi szemének kell lenni mint Argusnak, annyi kezének mint Briaraeusnak, és annyi eszének mint sziz [nemetnek]. Ennek gondja tethe oly nagy, hogy a tobbit chez kképest semminek alitom. 24. Az tiirés és az erdszak ha egy emberben egy mértékkel szorulhatna, azt gondolom, hogy nagy minden dolgokat vihetne végben véle, mert eggyik erdsiti az embereket és kenszeriti a dolgokat, az masik peniglen megféraszija az ellenke- déseket és eluntatja az embereket. Az illyen ember bizonyéra az isteni természet- hez kézelebb jarna, hogysem az emberihez, legfOképpen ha igazséggal operdlné az maga igyekezetit. 25. Okkal cselekedjik az mi igyekezetiinket, és soha ne ok nélkiil, mert ha vesztiink is okkal, mégis az a consolatiénk lehet, hogy bolondul nem cselekedtiink hanem okkal, és jobb ezzel veszteni hogysem annélkiil nyerni 26. Sokszor megcsalatkozik a7, ki els6 hirre mingyart resolvalja magat; mert az elsé hirek mindenkor rettenetesek és igen tavul jarnak az igaztul; azért, ha szintén nem kételen az ember véle, ne resolvalja magat az els6 hirre, hanem idét adjon misiknak, harmadiknak és mentil tbbnek Ichct maga xara nélkiil, 27. Mentiil nagyobb erdsségek vannak a kapitiny gondviselése alatt, és mentiil inkabb lehetetlen hire vagyon a megvételre, annal inkabb oltalmazni Kell azokat, és vigyézni resjok, mert az ellenség mindenkor inkabb vagyodik azokra, é azt gondolja, hogy késziilletlen talélja vigyazasbél, mivel az ollyan helyekben a vigyaaok is igen elhiszik magokat az helynck erés mivoltéra nézve, és nem vigyaznak szerivel. 28. Mas a keménység, mas a kegyetlenség; valamint ezt az utols6t el kell keriilni a hadnagynak, ugy az els6 nélkiil el nem lehet. Mert j6 volna ugyan mindent szép széval véghez vinni, de az mi ember! éllapatunk igen gyarl6, ¢s a hol nines félelem, nincsen tisztesség, azért sziikség félelmet adni az embereknek, hogy legyenek, sziikséges megbiintetni a gonoszokat, mert ha mindenkor engede- lem leszen nékik, az engedelemnek reménsége nagyobb gonoszsagokat is hoz. De hogy a hadnagy a biintetésnek rettentésével ne gytildltesse meg magat, sziikséges,nem attul is, hogy almatos volna. Az szakasztottad, sem yan dolgokban, az yek legyenek ezek, wet & experientia ssig kell, de legin- z torténetek jének iyni; bizony annyi raeusnak, és annyi aogy a tobbit ehez el szorulhatna, azt nert egeyik erésiti trasatja az ellenke- z isteni természet- sazsiggal operalna ok nélkiil, mert ha nem cselekedtiink i svalja magit; mert igaztuls azért, ha hirre, hanem idét kara nélkil, dviselése alatt, és ibb oltalmazni kell > vigyédik azokra, + ollyan helyekben ira nézve, é nem az utolsét el kell rt j6 volna ugyan k igen gyarls, és a ni az embereknek, aindenkor engede- ssigokat is hoz. De magat, sziikséges, VITEZ HADNAGY - CENTURTAK 169 hogy valamint az gonoszokat biinteti, ugy az érdemeseket felmagasztalja és ajandékozza, Ilyen forman mind félelem s mind szeretet lészen koriilotte, 29. Senki tisztességben, dicséretben, jé hirben névben el6] nem megyen, hanem qui potiores Herculis aerumnas credat saevosque labores, Et Venere, et Caensi et plumis Sardanapali 30. Nem elég az embernek el61 meglitni a jovendé dolgokat, de szikséges hogy azoknak megvérdséra legyen emberben toredelmesség. De az illyenck bizo- nya kevessen vannak, ert jobbara azok, a kik jévenddket megtudjak is, nin- sen poenitentidjok a varésra, hogy az a occasio eldljdjjén, hanem kenszeriteni akarjak azt az idét, hogy eldbb j6jjén a maga szokott jérésinal; ezt penig akarni nem egyéb, hanem Iehetetlent kivinni, mert a szerencse egyataljaban senkitil fiiggni nem akar és senkitil erészakot nem szenyved. All mindazonaltal miraj- tunk, elébb hogysem a szerencse jén, hogy magunkat csindljuk alkalmatoss4 anak béfogadasaban, hogy mikor jelen vagyon, az mi ismeretségiinkben jusson, és vegrére mikor mar megismertiik, hogy megtarthassuk batran és élhessiink vele. Azért mondom ezeket a kiilémbségeket, mert talélkoznak ollyanok, az kik elége- dend®k és alkalmatossak a szerencse megtartisara, és meg is ismérik mikor jn, mindazonaltal nincs elegendé szivek és batorsigok annak megfogaséra és megtar- taséra. 31. Nincsen a szerencsének a mi munkéinkban annyi hatalma és annyi plenipotentidja, hogy az eszes embereknek és értelmescknek semmi része bene ne maradjon. Azért allyos szii az, a ki teljességgel az 6 hatalmaban hagyja magit, ‘aki sem nevetni sem sirni nem tud, hanem a mikor az 6 kedvét j61 és gonoszul litja, Viszont a bitor sz mindenkor porben vagyon, neki hatalma a kiilsé dolgokban; keverddhessék és ingassa azokat, mindazaltal semmiképpen a Iélek- nek akaratjéban és tusakodisiban nem szillhat és nem férkezhetik, hanem a mennyire magunk akarjuk. Ennek megbizonyitéséra mondom, hogy léttunk nagy embereket, @ kik szerencsének legnagyobb felmagasztalisaban el nem bizték magokat, hanem oly alézatossan viselték magokat, mintha minden cselekedetek- 161 szimot tartoztak volna adni. Viszont, ha szerencsének haborusaga kezdte dket keverni és ugyan halalra vonni, oly keménységet és gySzhetetlen sziivet mutattak a szerencsének, hogy a legutols6 lélekzeteket is nagyobb tisztességgel vesztették ki, hogysem minden eldbbeni életcket élték. Azért noha a szerencse csinalhat belétiink szegényeket és gazdagokat, urakat és polgérokat, mindazaltal benniink all minden id6ben, hogy mutathassuk az mi lelkiinkbél szarmazott jokat, béveb- ben, hogysem azokat a szerencse osztogat. 32. De ha immar szerencsét nem is jérathatjuk a magunk akaratja szerint, vayan azért azoktul, a kik szorgalmatosségot vetnek rea, megcorrigéltathatik, Példat vehetiink a kartyajétékosokbul, holott azok a kik tibet tudnak, meggyé- zik azokat kik kevesebbet, bar egy irinyu szerencsében, bar még kissebbenn is. 2 Fe170 ViT£Z HADNAGY - CENTURIAK Nem kell azért csupan reménséget vetni csak a mesterségben, nem kell magén a szerencsébenn is, hanem eggyik a mésikkal j6, é eggyik az mésik nélkil semmire kellé. Es mivelhogy a mesterség mindenkor hatalmaban vagyon annak aki bir véle, és nines a szerencse, azért sziikség, hogy az az mesterséggel készen varja a szerencsét mindenkor; ha osztin el6lj6n, éljen akkor a mesterséggel, és mikor ez a két dolog eggytitt vagyon, mindenik az mésiknak duplazza az erejét. ‘Az szerencse szereti a mesterséget, és az mesterség szereti a szerencsét 33, Némellyek annyira elmeriiltek és elbizték magokat a magok elegedend6- ségekben, hogy nevetkeznck azokon, az kik mondjak nékik, hogy az emberek igyekezetiben nagy része vagyon a szerencsének. Nemellyek viszont oly kétség- ben vannak magok fel6l, avagy félelem miatt, avagy hogy latjak, hogy sokan kevés érdemmel szerencsések, hogy zt tartjék, hogy az emberek szorgalmatossiga és tusakodisa semmire kell6, hanem hogy minden dolog jo és gonosz szerencsébdl szirmazik. Bizonyara botlanak mind a két rész. De ha ugyan vélasztanunk kellene kézték, jobb volna botlani az elsékkel, mivelhogy azok mindenkor szorgalmato- sok és mindenkor munkilkodnak féradhatatlanil, és mikor rosz idében lenni taléltatnak, megdupplizzék a magok szorgalmatossigokat, ugy, mint a magok vetkének tulajdonitjék a szerencsétlenségeket és a magok restségének; és ha szintén oda nem érnek is a hové szindékoztak, ugyan az-6 tusakodisokkal azt nyerik, hogy tanultak lesznek minden dolgokban, és ha a szerencse osztén rijok talal joni, tudnak vele élni. De viszont azok, a kik csak indkre tészik kezeket, és ugy varjak a szerenesét tunyaul, meg nem ismérik ha jén is, és ha megismérik is, nem tudnak véle élni, hanem hedban elvész til6k. 34. Nagy mesterség, megismérni a 6 szerencsét, nem ugy mint az szeren- csétlenséget; mert az érzeti magit fijdalommal, amaz, penig gyorsan repiil és sohun meg nem all, és repiilésében mind azon igyekezik, hogy elforditsa az mi celménket és itéletiinket, gy hogy meg ne ismérhessikk Stdt, hanem mikor elre- piilt. Boldog az a ki megisméri, és van mind médja, s mind szive, mind serénysége a megtartasiban. 35, Az ifiak, a kiknek még a szerencse gyémblesének savanyusiga dszve nem vonta a2 ajakokat, hamarabb probélnak mindenféle probit. De az dreg hadna- yok, a kiknek megsanyarodott immar sokszor drémdk a szerencse miatt, igen jl megnézik, mit kell szerencséltetni, mit nem. Ez az emberekben valé kilémbség mas okoktul is vagyon, mert némellyek téredelmessebbek a masikoknéls de valamint ezek ritkéban botlansk, ugy amazok gyakrabban nyernek kiviltképpen valo gyézedelmeket, mert az gyorsasig és merészség, ugy tetszik, egyeznek a szerenesével. Az elséknek penig sok fonalat kell észvesodorni mig egy kételet csinalnak, sok dolgokat kell megegyeztetniek, elébb hogysem valamire akarjék venni magokat. 36. Az dicsdsség nem kicsin dolgokban taldltatik meg, hanem a nagy és> nem kell magén az misik nélkiil van vagyon annak sstersépgel készen a mesterséggel, és luplizza az erejét. zerencsét. tagok elegedend: hogy az emberek iszont oly kétség- hogy sokan kev: orgalmatossiga és nosz szerencséba lasztanunk kellene kor szorgalmato- rosz idében lenni zy, mint 2 magok estségének; és ha usakodisokkal azt encse osztin rajok » tészik kezeker, és ha megismérik is, sy mint az szeren- gyorsan repiil és sy elforditsa az mi aanem mikor elre- 2, mind serénysége ayiisiga dszve nem De az dreg hadn: acse miatt, igen jl an val6 kiilimbség a mésikoknél; de smnek kivaltképpen ctszik, egyeznek a ni mig egy kotelet 1a valamire akarjék hanem a nagy és 171 kivaltképpen valé operatidkban avagy munkékban; azért a ki azt megnyerni kévinja, nem minden kicsin és haszontalan dologban kell kapni és szerencséltetni magit, hanem varakozni Kell neki nagy alkalmatossigokra, @ kik mikor jének, megérdemlik a faradsigot, hogy minden tehetséginket reéjok vesztegessiik. 37. Az ki nagy szivi és adatik neki alkalmatossig nagy dolgoknak véghezvite- lére, ne mulassa el, hanem bitor kézzel nyuljon hozzé; mert az a batorség igen nagy erét ad a véghezvitelhez, ugy annyira, hogy azzal meggyézettetnek minden akadalyok; s6t megtdrténik az is, hogy azok, a kik mihez batran nyultak, tid6 foltaban magok is elcsudalkoznak j6 szerencséjeken, kit magok is soha nem reménlettek volna. Segit tehit a batorsig, az az impetus kivel az ember dolgok k6zzé esik, csudélatosképpen, és néha maga is veghez viszi az dolgot mis qualité- sok kivil. Holott viszontag azok, kik kételkednek magok erejében, és félénk kézzel nyulnak mihez, nem vésznek segitséget az impetust6l, hanem hidegen kezdik, és szerencsétleniil vegezik dolgokat. 38. Kénnyii az embereknek megérteni, mi légyen az 6 hivataljok, konnya megesmérni a j6t a gonoszt6l; még a polgiroknal is oly j6 példabeszédek vannak, hogy telik tudoménynyal és bilcseséggel. A nehézség nem abban all, hanem a véghezvitelben, ezt is penig kevés ember érti, és kevés embertiil lehet. Miért vagyon penig ez, sok okit mondhatnank, de leginkabb hogy nem applicaljuk magunkat ahoz, a mit tudunk és Iehet, oly melegséggel, az mint kellene, hanem mivelhogy a dolgok természet szerint nehezek véghez vitelre és telik akadékokkal é gincsokkal: mihelt elsben megbotlunk, abban hagyjuk és vesztében ereszrjiik, holott mikor hozz4 nyultunk és gondolkodtunk feldle, kénnyebbnek itéltik. fines azért erdnk a prosecutishoz, és sziviink a continualashoz, s ezért ért- jak ugyan a dolgokat, de hozza nyilni nem akarunk, és ha hozzé nyulunk is, elhagyjuk. 39, Mikor az ember ollyan nehéz dllapatban jut, hogy akér firgdozzon, akir henyéljen, de mind egy irényu veszedelemben marad, ollyankor ne henyéljen, hanem faradozzon; sziikséges, mert vesztig varvan és allvin, nem valtozik a veszedelem is, hanem mind egy formaban vagyon, ha penig faradoz ember és szorgalmatossaggal verédik s Keres orvossigot, Ichetséges, hogy talalhat és meg- valtoztatja annak a térténetnek veszedelmet a kiben vagyon, és ha nem tall is, legalabb sziivet mutat és elegedenddséget magaban, és dicsdsséget nyér. A nyul avval semmit nem nyer, hogy nem oltalmazza magat mikor fogva vagyon, de a oka ha fogva van is marakodik, és avagy megszabadul, avagy ha nem, sok karral juttatja magthoz az ebeket. 40, Oly sziikségben hozza néha az embercket a kéntelenség, hogy ha akkor akarnénak tanicskozni és gondolatban elmeriilni, veszni kellene azonban nékik Azért ollyankor inkibb kell bitorséggal élni, hogy sem okossaggal. Quandoque noxium est consultius tractare negotia, precipue in proelio, quo, etsi consilia %2s » 6 172 VITEZ HADNAGY ~ CENTURIAK plurimum possunt, saepe facto magis est opus, quam alta indagine. Gramond. Libr. 9. fol. 400, ‘41. Azt szokték mondani: a kifkJnck kevesebb considerdtiéi vannak, hama- rébb visznek akarmi dolgot is véghez, az kik penig minden dolgot derékképen fontolni akarnak, sohasem vegeznek semmit is. Bizony ez igen igaz, mert ezek a dolgoknak folytaban mindenkor annyi torténeteket az magok fejéb6l talélnak, a mellyeket mind dszveegyeztetni lehetetlen, és igy a dolgok maradnak végezetle- nil, Amaz elsok penig, a mellyck avagy a magok kevés eszek miatt avagy nagy kevinsdgoktil csak a felét nézik a dolognak, és nem discurralnak feléle méllyen, sokat kezdenek, de keveset fognak vinni veghez. Tehat a ki j6l akar cselekedni, sem minden dolgoktul és akadékoktul nem kell félni és ijedni, sem mindent nem kell merészleni, hanem tudni kell, hogy az a dolog vagyon j6l cselekedve, a melynek hat része okokhoz van kétézve, negye ..... 42, Semmi uttal meg ne induljon a hadnagy csak egy kemnek biztataséra és informatiéjéra: mert térténhetik, hogy 6 szindéka lator és ra akarja venni, avagy haugyan igaz és hiv is, ugy is magétul csalatkozhatik valamely dologban; hanem mindenkor azon Iégyen a kapitany, hogy mas helyekrél val6 hirei is legyenek, a kik ha egyeznek a kém relatidjaval, ugy indulhat meg osztén azokon. Es egyéb- arant is nem kell hirtelenkedni a dolgokkal a kik idét nem vesztenek, és a hol non est periculum in mora; egyébirint bizony cselekedhetik oly dolgot az kapitiny hirtelenségbal, a kit azutn sok éron megvenne hogy ne cselekedte volna. De:non licet in bello bis peccare. 43, Judas Machabeus kényveiben olvastam, hogy soha nem jé az ellenséget szitokkal illetni, mert mikor az 6 népét illette volna az ellenség szitokkal egy szillott varban, néki menének az 6 vitézi és megvévek, és a benne valokat mind levagak, Azért nem j6 az ellenséget szitokkal és bosszuszokkal illetni, mert bizony magunkrél megismérhetjik, hogy ha ki benniinket bosszug sz6kkal illet, me gyujtja benniink a vért és megmelegiti, ugy annyira, hogy batorré tészen, és haugyan vitézebb volna is az a ki eselekeszi, de neki menne az ember boszusigbél, és sokszor meg is tréfalja az ollyan megbusult az erdssebbet. Davidnak nem kicsin erdt adott a Goliat szitka és bosszusiga. Es egyébirdnt is mi haszna a szitoknak, hanemhogy esmértesse az embert a kibil jon hogy semmire kellé, és nem elegen- 6 cselekedette! artani ellenségénck, hanem nyelvével akar. Ismég azt is kell consideriilni, hogy az ki szitkozédik, jobbara szitokkal mégyen ki az 6 szivében megfogantatott merészsége, mert nem tagadhatni, hogy a szitok is a léleknek megindittatott forrésségabél vagyon, azért a ki nem szitkozédik, éppen magaban tartja lelkének munkalkodasat, és éppen cselekedettel akarja kitolteni, és erdsseb- ben is kitdltheti. Egy széval, a mely tik sokat Kotkodacsol, keveset tojik. 4, De valamennyire meg kell a kepitannak mind maga s mind vitézi nyelvét tartani és zabolézni szitoktul, tgy viszont tudni is kell neki az ellenség szitkénaklagine. Gramond, 6i vannak, hama- lolgot derékképen wz, mert ezek a bOI talalnak, a radnak végezetle- miatt avagy nagy ak feldle méllyen, 11 akar cselekedni, sem mindent nem ckedve, a melynek nek biztatisira és karja venni, avagy dologban; hanem frei is legyenek, a wokon. Es egyéb- enek, és a hol non lolgot az kapitiny ite volna. De:non m jé az ellenséget \ség,szitokkal egy snne valékat mind lletni, mert bizony zékkal illet, meg- batorrd tészen, és nber boszusigbél, vidnak nem kicsin aszna a szitoknak, 1, és mem elegen- Ismég azt is kell n ki az 6 szivében ‘tok is a léleknek k, éppen magaban ‘lteni, és erdsseb- aind vitézi nyelvét ellenség szitknak 173 viz HADNAG effectusétul magit megtartoztatni, Mert ha az te elméddel tandcskozvan, taléltad, hogy nem j6 megharcolni az ellenséggel, hanem vagy elkeriilndd Stet, vagy az magad sinciban maradnod, soha ne legyen az ellenségednek annyi szitka és annyi bosszus szava, hogy te azoktul indittatvin, megvaltoztasd szindékodat. Hadd szidjon, hadd morogjon, de konnyebben és tovabb elszenyvedheted te azokat, hhogysem 6 hogy csak aban vesse reménségét. A véget, az mint az clétt is ‘megmondtam, nézni kell a kapitannak, és nem a kézség szavat, és nem a szitkat az ellenségnek, mert azt mondjak, persevera usque in finem, et coronaberis. Fabius Maximus tiporni engedte a romai kézségnek és a maga vitézinck és az Hannibalnak a maga bécsilllett, nem gondolt semmit aval, mert az 6 vege mas volt, és ugyan 6 volt végtére mind dicsésséges, mind nyertes. Marius nem gondolt az ellenségnek bosszus szavaval; mikor ugy hija vala: Ha vitéz vagy, gyer kis sak azt felelé neki: Sot ha te vitéz vagy, egyem kénszerits, hogy kimenjek, vagy végy ki innen. Ez is az 6 vége mellett jért, azért volt gyézedelmes. ‘Svéciai kirdly is heéban szidja vala Bolistént a sincokban, ugyan ki nem mene, a kirdlynak el kellett onan pironkodni. Azért ne gondoljon a kapitany az cllenség szitkaval, ne a bosszusagaval; gyomra légyen hozzi hogy elemészthesse, fille légyen hozza hogy hallhassa szenyvedéssel, és idét, alkalmatosségot varjon hhozza, hogy mind azokat uzsuraval megtérithesse és tromfolhassa. 45. Harom allatnak maganossan valé természetit kell a vitéz embernek hordozni. Ezek azok: réka, oroszlén és erdei kan, Miként a roka a prédat tudja megkeriilni, megkémleni, minden kérnyal val6 kelepcéket és haloket eltévoztat- ni, ugy a vitéznek az ellenség Allapatjét kell szemlélni, és megtanulni eldbb, hogysem rea megyen. Mely serénységgel mégyen az oroszlén az ellenségre, és mely vitéz resolutioval, ugy kell a vitéznek is osztin, minekutinna mir elszinta magéban, ellenségére menni. Es miként az erdei kan, ha vadaszok kergetik, megall és holtig nagy merészséggel oltalmazza magit, ugy a vitéz entbernek is kell eselekednis mikor annyiban jut allapatja, hogy nincs més méd becsiilletes meg- maradasdban, utols6 lélegzetig kell vitézséget mutatni. 46, Scipiénak mikor mondja vala egy nem baritja: te magad’kezével nem igen harczolsz, azt felelte néki: Engem az én anyim nem sziilt csak egy vitézzé, hanem hogy sok vitézeknek parancsoljak. Mikor egy olasz. generdlistél kérdezte volna mas nem baratja: micsodas renden valé vitéz légyen, azt felelé néki: En minden rendeknek parancsolok, Ebbél megismérhetni, mely nagy kilénbség vagyon a kéz vitéz kézdtt és egey hadviseld kapitin kéz6tt. 47. Ha a kapitinyokban vitézség és bator szii nem volna, bar minden hadi tudomén fejekben volna, de mégis semmire kelldk volninak; tudnénak ugyan mésok veszedelmében tanacsot adni, de mihant magok jutnanak belé, megtébo- Iyodnénak és nem tudninak oly vitéztil cselekedni mint més kapitinyok, az kik nagy, veszedelmekbenn is csak a magok ijedhetetlen szivekkel helyredllérottik15 2» 3s 174 VITEZ HADNAGY ~ CENTURIAK szerencséjeket. De masfel6l nem els, sem nem legnagyobb dicséssége a kapitan- nak a bator és félelem nélkiil val6 sz; és haugyan van is ez egy kapitényban, nem illik mindazonaltal minden allyos alkalmatossiggal val6 allapatban ezt probara vetni, és magat mindenkor evel ismértetni, mint mas k6z rendii vitézek avagy tisztviseldk. Minden kicsin gncs nagy zurzavart szerezhet eggy iitkézetben, nem hogy a kapitany veszedelme ne szerezne. Az 6 dicsdssége tehit nem a verekedés és vagdalkozs, hanem a seregek igazgatisa és azok iltal a gySzedelem megnycré- se; az 6 tiszti az, hogy mikor a maga hadat veszedelem miatt tebolyodva latja, 6 annak az okat hirtelen altallassa és tudja, és meg is orvosolja; az 6 tartozisa a2, hogy mikor ama nagy véletlen szerencsétlenségek hadara csoportost6l jiinnek, azokat closzlassa, és sok médja légyen a maga népének oltalmazasiban, gy6zedel- miében és az ellenségnek romléséban. 48. Ha a kapitin az ellenség botlésiban avagy elégedetlenségében inkébb bizik, hogysem a maga hadinak elegenddségében, és ha osztén jobbnak talélja az llenséget, hogysemmint gondolta volna, bizonyara mingyart fog lankadni és rettenni magiban, mivelhogy nem aval a készilettel ment reé, a kivel kelletett volna, hanem kevessebbel. Azért a ki okos, soha nem mégyen ugy az ellenségre mint roszra, hanem mintha legjobb és vitézebb volna, és minden erejét, minden spiritusit, appliclja az 6 veszedelmére: hogy osztin, ha vitézebbnek talalja is jtéletinel ellenségét, ne kellessék neki megrettenni, hanem inkabb nagyobb sziv- vel prosequaini és dicséretessebben a gydzedelmet tenni. 49. Jo ugyan, hogy a hadi népek magok is megismérjék az idét és az alkalma- tossagot, mikor Kell artani ellenségnek, és hogy akaratjok, kévansigok légyen sz ‘itkézetres de hogy 6k legyenek azok, az kik magok akaratjokbul cselekedhessenek ‘mindent, és a kik decidalhassak a resolutidkat és hogy a kapitiny a maga akaratja kivil is harcra vagy més dologra kénszerittessék: bezzeg ez a veszedelem, és nem soktig fog tvisecskedni az ollyan had. A kapitiny fej¢ben Kell annak megfoni és fogantatni, a kapitiny akaratjébann is kell resolvaltatni, ugy hogy az koz nép semmit ne tartsa hozzé kézit, hanem csak a véghezvitelben. Azért mondta tehit ama nagy kapitany Hannibal: Ennékem nem sziikséges az én vitézim esze, hanem keze; bar ne tudjon mast, csak j6l engedni: elég az énnékem. Et vidi sub sole, nec velocium esse cursum, nec sapientium panem, nec fortium bellum, nec doctorum divitias, nec artificum gratiam; sed tempus casum- que in omnibus; et sicut pisces capiuntur hamo, ut aves laqueo comprehendun- tur: sic capiuntur homines in tempore malo, cum illis extemplo supervenerit. Thon az emberi bélcsesség, ihon az értelem, ihon mit kell magamnak valla- nom, hogy ez az én észveszedett munkim nem egyéb hanem bolondsag. Adjunk regulikat a hadakozasnak, értstik a vitézséget, légyen ollyan bitor sziviink mint az oroszlinnak, de mindezekkel egeyitt megtibolit az Mindenhat6 az az eszk6z dltal, kit mi Szerencsének hivunk, megtébolit, a kit akar, minden okossigival ésssége a kapitin- pitényban, nem yan ezt probara 1 vitézek avagy ‘tkézetben, nem em a verekedés Jem megnyeré- olyodva latja, 6 6 tartozasa az, cost6l jiinnek, 6 ‘ban, gyézedel- égében inkabb obnak talalja az og lankadni és 1 kivel kelletett 1 az ellenségre erejét, minden sbnek talalja is ) nagyobb sziv- tés.az alkalma- sigok légyen az elekedhessenek a maga akaratja edelem, és nem nak megfni és ey az kéz nép t mondta tehat imesze, hanem um panem, nec tempus casum- omprehendun- © supervenerit. agamnak valla- ondsig. Adjunk or sziviink mint 6 az. az. eszkiz \okossigaval és VITEZ HADNAGY - CENTURIAK 175 éxtelmével, esmég felvisz. masokat, a kiknek nincs egyéb fejekben bolondsignal. Ezaz 6 megfoghatatlan providentidja, a kit Fatumnak mondanak emberek. Azért is egyediil a vitéz ez vitéz seregeknek-Istene: ha 6 nem fog haragudni mireink, ad fejtinknek értelmer, sziveinknek batorsigot, és dolgaink folyasénak szerencsét. 50. Az mely kepiténnak ugyanazon ellenséggel vagyon dolga a kit egyszer meggyéz6tt, j6l gondot viseljen magara, hogy az a magaelhittség ne artson meg néki, és aval a praesumptidval, kit hordoz magéval, meg ne rontsa magit; mert Ichet, hogy az ellenség egyszer vétett a hadakoz reguliban, azutén a maga otlisa utan tanult, és mas késziilettel mégyen mostan read. Azért csak szintén abba senki el ne bizza magit, hogy: egyszer meggyéztem, most is megeyézhetem; hanem minden spiritussat applicilja re, mintha soha meg nem gyézte volna; és végy hasznot néked abbél az emlékezetbél, hogy egyszer meggyézted, és nem félsz hogy az az elébbeni praesuppositum artson néked, holott keszen vagy és teli reménségeel, 51. A hirtelen trténetek és varatlan veszedelmek megszéditik azoknak is a sziveket a kik legvitezebbek, ugyannira, hogy nem latjék, mit kell hirtelenségge! cselekedni, avagy ha litjak is, nincs idejek az executiéra. Ebbél vehetjiik esziink- ben, a gyorsaség mely j6, hogy ez dltal kicsin erével is szdmosokat verhetai j6 renddel és méddal. 52, Nem kell elhadni a jelenval6 jot a jOvendé veszedelemnek félelméért, mert ez vilagi dolgok oly Allhatatlanok, hogy azok a veszedelmek a kik messze vannak, megvaltozhatnak, és ha a jelenvalokat azoktul valé félelmedbél elmulat- tad, kart vallasz és megcsalod magadat. Az ember az egész életét ugy rendelje el, hogy 61 halhasson meg, mert finis coronat opus. Ez mindennemi rendbéli embernek generalis sententidja, de legféképpen a vitéz embernek vagyon legna- gyobb particularitassa ebben, és egy szép halal az egész elfolyt életét megfényes- siti. Azért akkor, mikor legel6sz6r kardot kot ember az oldalira, a fej#ben, hogy vitézséget tizz6n, aban az briban el kell éltallani magaban, hogy minden dicsére- tes occasiéban a hol sziikség lészen, kész. lesz meghalni, és meg nem ijjed halélnak emlékezetitiil, ha nem tudom mely rettenetes formaban tiinteti magat be ember elméjében a halél. Tartozunk drizni életiinket, valameddig lehet tisztességgel, arra nézve, hogy hazinknak tobbet szolgalhassunk. De viszont 2 dicsésségnek torvénye az, hogy kévanjuk a halélt, mikor életink tovabb tisztességes nem lehet, Ant mondja a tordk: Ja deulet basuma ia giizgiin desiime, azaz: Avagy hollé hasamra avagy tisztesség fejemre. Azért ne irfozzunk se a halaltul, se annak formajatél, Es temetésiinkrél is mihaszna sopankodnunk? Sok vitéz embereknek hollé gyomra volt kopors6ja, annal inkabb fenmaradt a nevek. Coelo tegitur qui non habet urnam, et undique ad Superos tantundem est via. 20 252 Eo 176 VITEZ HADNAGY - CENTURIAK Befedez a kék ég, ha nem fed koporso, Tisztességes legyen csak orém utolsd. ‘Akar farkas, akir emészszen meg hollo, Mindenitt felyil ég, 2 f0ld leszen also, Nem mondhatni egy orszigot boldogtalannak, az ki sok iddkén altal és sokig hervadhatlanul allott virdgjaban, és mar aldbb kezdett szillani, mert ez a vvége az vildgi dolgoknak; és nem mondhatjuk boldogtalansdgnak azt, hogy ennek ez vilagi trvenynek alaja vettetett, holott minden més is ugy vagyon: hanem boldogtalannak mondhatjuk azt az embert, a ki a maga orszginak leszéllasiban és esetiben sziilettetik és nem virdgjaban. Azért chez is szerencse kell. Spreta exolescunt si irascare agnita videntur. Vices suas patitus bellica virtus. Lib. 11. fol. 503. Gramond. Quandoque noxium est consultius tractare negotia, praecipue in proelio, ‘quo, etsi consilia plurimum possunt, saepe facto magis opus est, quam alta indagine. Lib. 9, Idem. Praeter regulam fuit, quod ipsemet Imperator praebuit se ducem hosti explorando. Lib 9. fol. 401. ‘Nequaquam ut mori solent ignavi, mortuus est Abner. Manus tuae ligatae non sunt, ct pedes tui non sunt compedibus aggravati, sed sicut cadere solent justi coram filiis iniquitatis, ita corruisti Agimus proh Jupiter, inquit, Ante rates causam et mecum confertur Ulysses. Ast non Hectoreis dubitavit coedere flammis, Quas ego sustinui, quas hac a classe fuga [A Bonis-kédex 79a lapjan olvashat6 verskompozicié elmarad.]