Az ENSZ létrejötte, működése

1) Az ENSZ megalakulása
A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző országok között a korábbinál
összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség. Az USA és Nagy-Britannia kezde-
ményezésére a három szövetséges nagyhatalom megállapodott egy nemzetközi szervezet létreho-
zásában.
1944 augusztusában Washington közelében ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét elő-
készítő tanácskozás, amelynek során az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a SZU, valamint
Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. Megállapodtak abban, hogy az ENSZ
legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. Ál-
landó tag az öt nagyhatalom (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, SZU), amelyeknek vé-
tójoguk van, azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határo-
zatot. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ
munkáját, ugyanakkor megóvta a szervezetet a felbomlástól.
1945. február 4-én ismét találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő
Jaltában. A "három nagy" megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének
(ENSZ) működési alapelveiben, s nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscoba az
ENSZ alapokmányának kidolgozására.
Az alapokmányt 1945. június 26-án 50 ország képviselője írta alá. Az ENSZ Alapokmányának
fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása, a nemzetek közötti egyenjogúság, az önrendel-
kezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása. Az ENSZ hivatalosan 1945. október 24-én, a
Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) utódszervezeteként jött létre, amikor az alapokmányt a
létrehozó államok többsége azt ratifikálta (a törvényhozás elfogadta), ezért az ENSZ napját is
október 24-én ünneplik.

2) Az ENSZ legfontosabb intézményei és működése

Az ENSZ-et hat fő szerv alkotja: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális
Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a Titkárság.
Az ENSZ-hez kapcsolódnak még az ún. szakosított szervezetek is, ezek a következők:
– Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
– Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO)
– Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO)
– Egészségügyi Világszervezet (WHO)
– Világbank (WB)
– Nemzetközi Valutaalap (IMF)
– Az ENSZ égisze alatt működik, de autonóm szervezet a Nemzetközi Atomenergia Ügy-
nökség (IAEA) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).
 Számos program, hivatal, alap, intézmény szorosan kapcsolódik az ENSZ-hez, ezek közül né-
hány ismertebb: az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), ENSZ Környezetvédelmi Programja, Élel-
mezési Világprogram.
Az ENSZ felépítése biztosította a győztes nagyhatalmak dominanciáját. A vesztes államok kez-
detben nem is voltak tagjai a szervezetnek.
Közgyűlés: A legfőbb tanácskozó testület. A Közgyűlés üléseit New Yorkban tartja. A Köz-
gyűlésben minden tagállam 5 fővel van jelen, tagállamok mindegyike egy szavazattal rendelke-
zik. A Közgyűlésben olyan fontos kérdésekben, mint a békére és biztonságra, új tagok felvételére
és költségvetési kérdésekre vonatkozó ajánlások, döntésekhez kétharmados többség szükséges.
Egyéb kérdésekben elegendő az egyszerű többségi szavazat is. Megválasztja a Biztonsági Tanács
nem állandó tagjait, a Nemzetközi Bíróság bíráit, és a Biztonsági Tanács javaslata alapján kine-
vezi a főtitkárt. A közgyűlésnek van rendes és rendkívüli ülésszakasza. A rendes ülésszaka
minden év szeptemberében kezdődik. A rendkívüli ülésszakot Biztonsági Tanácsnak, az ENSZ
tagállamai többségének kezdeményezésére hívják össze. A Közgyűlés határozatainak jogi érte-
lemben nincsen kötelező érvényük a kormányok számára, ugyanakkor a világ közvéleményének
súlyát, valamint a közösség erkölcsi tekintélyét fejezik ki.
Főtitkár: a főtitkár koordinálja az ENSZ működését; javaslatot tesz a szakosodott szervezetek
élére. Megbízatása öt évre szól. Egyszer választható újra. A tőtitkár minden évben jelentést tesz
közzé, amelyben értékeli az ENSZ munkáját és előterjeszti nézeteit a jövőt illetően.
Biztonsági Tanács: Elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. 15
tagja van: 5 állandó (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína), és 10, a Közgyű-
lés által két éves időszakra megválasztott tag. A BT állandó tagjainak sorában egy változás történt.
Erre a változásra 1971-ben került sor, mikor is elismerte a kommunista Kínát, így a polgári Kínát
(Tajvan) a kommunista Kína váltotta fel. A nem állandó tagok számát 1966-ban emelték meg 10
főre. A BT minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A határozatokat legalább 9 tag igenlő sza-
vazatával hozzák meg. Fontos kérdésekben az öt állandó tag szavazatának is benne kell lenni. Az
állandó tagok vétójoggal rendelkeznek. A vétójog megakadályozta számos kérdés rendezését. A
vesztes hatalmakat később felvették a világszervezetbe de állandó tagok közé se Németország, se
Japán, se Olaszország nem került be. Amikor egy konfliktus harcokhoz vezet, a BT dolga, hogy
minél hamarabb véget vessen annak (pl. tűzszüneti irányelvek kiadása, a főtitkár személyes fel-
lépése, megbízott kijelölése, vagy békefenntartó, „kéksisakos” alakulatok küldése a harcoló tér-
ségbe, akik a szemben álló felek között közvetítenek, figyelemmel kísérik a konfliktus alakulását,
védik a civilek érdekeit, megakadályozzák a harcok kiszélesedését, előkészítik a békés rendezés
feltételeit).
Nemzetközi Bíróság: Az ENSZ legfőbb bírói szerve. Székhelye: Hága. Minden tagállam kö-
telezi magát arra, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelnek, alkalmazkodnak
a Bíróság határozataihoz. 15 állandó, más-más tagállamból érkező, a BT és a Közgyűlés által 9
évre megválasztott, de újraválasztható bíró alkotja a testületet
Feladata:
– A tagállamok közötti jogi viták rendezése.
– Jogi tanácsadás az ENSZ-nek és intézményeinek.
 Az ENSZ működésének fontos feltétele a költségvetés előteremtése, melyet a tagállamok befi-
zetései biztosítják.

3) ENSZ ünnepek
Néhány ENSZ világnap:
március 8. A nők jogainak és nemzetközi béke ENSZ napja
március 22. A víz világnapja
május 3. A sajtószabadság világnapja
június 5. Környezetvédelmi világnap
október 1. Idősek napja
október 16. Élelmezési világnap
október 24. Az ENSZ napja
december 1. AIDS világnap
december 10. Emberi jogok napja