Monitorok típusai és jellemzői

A monitor alapvetően működése szerint kimeneti periféria, de mivel a bevitelnél is van szerepe,
emiatt párbeszédes egységnek nevezzük. Az elsődleges kiviteli eszköz. Vezérlését videókártya
végzi.

Csoportosítás működési elv szerint

● CRT (Cathode Ray Tube, katódsugárcsöves) Az ilyen típusú monitorokban a
televíziókhoz hasonlóan egy elektronnyaláb rajzolja meg a képet a képernyőn. Az
elnevezés onnan ered, hogy az elektronnyalábot egy katódsugárcső állítja elő. A
katódsugárcső miatt ezek a monitorok viszonylag nagy méretűek.
● LCD (Liquid Cristal Display, folyadékkristályos) Működésük azon alapszik, hogy
elektromosság hatására némelyik folyadékkristályos anyagnak megváltozik a
fényáteresztő képessége. Ezek a monitorok vastagsága néhány cm. Jó tudni, hogy az
LCD monitorokon megjelenő kép élvezhetősége függ a nézés irányától.
● TFT (Thin FilmTransistor), vékonyfilm tranzisztor) A működési elv lényegében LCD
alapokon nyugszik, de itt minden egyes képpontnak egy-egy tranzisztor felel meg.
● OLED (jövő)
● Mostanság az LCD IPS nevű technológiáját használják, mind monitorokban, mind
telefonokban is. Esetlegesen ehhez társul egy LED-es háttérvilágítás

Csoportosítás felbontóképesség alapján

● Felbontóképesség: a képernyő képpontjainak száma; az egy sorban elhelyezkedő
képpontok szorzata az egy oszlopban elhelyezkedőkkel.
Minél nagyobb a felbontás annál finomabb grafikus megjelenést kapunk, de például az
ikonok annál kisebbek lesznek.
● CGA (Colour Graphics Adapter) monitor: grafikus kártyában 6 kilobájt grafikus
memória volt. A legnagyobb felbontása 640 * 200 képpont, és legfeljebb 4 bitnyi (16)
szín megjelenítésére volt képes.
● EGA (Enchanced Graphics Adapter) monitor: Képes volt 640×350-es
képernyőfelbontásra 16 színben. A képinformációk tárolásához 256 KB memória áll
rendelkezésre.
● VGA (Video Graphics Array) monitor: 640x480 szabvány, amelyet minden monitornak
támogatni kell. hiszen mindenféle meghajtóprogram nélkül is látnunk kell valamilyen
képet.
● SVGA (Super Video Graphic Array) monitor: egy olyan kimeneti eszköz, amely az
SVGA szabványt használja. A képernyő felbontása 800x600 pixel vagy annál több.
Gyakorlatilag az összes monitor, amelyet az 1990-es évek vége és a 2000-es évek eleje
között gyártottak, SVGA monitorok, ami az SVGA-t valóban ernyőfogalommá teszi,
mint a tipikus fix szabvány.
● Néhány tipikus felbontás régebbről: 640x480; 800x600; 1024x768; 1280x720;
1280x960; 1280x1024; 1600x1200.
 ● Mai felbontások: HD (1280×720), FullHD (1920×1080), 4K (3840×2160); képarányok:
4:3, 16:9, de van 16:10 oldalarányú monitor is.

Megjelenített kép típus szerint

● Alfanumerikus: Az alfanumerikus monitorok képernyőjén kezdetben 25 sorban
soronként 80 karakter volt megjeleníthető, és csak a karakterek helyei voltak
megcímezhetők. Az ilyen monitorok kis memóriaigénnyel rendelkeztek.
● Grafikus: A grafikus monitorok már bonyolult ábrák, képek megjelenítésére is képesek,
mert a tárolás és megjelenítés képpontonként történt. Nagy memóriaigény jellemzi őket.

Színkezelés szerint
● Monochrom: Monokróm monitorok kezdetben mindössze 1 képpont színt használtak a
kép megjelenítéséhez, és ez többnyire valamilyen karakteres formában jelent meg, azaz
csak szöveget jelenített meg. Például a Herkules monitorvezérlők ilyenek voltak.
Később megjelentek a több szürke árnyalatos monitorok, melyek a fekete-fehér tévéhez
hasonlóan már több árnyalatot el tudtak különíteni.
● Színes: A színes monitoroknak több szabványa is van, melyek felbontásukban és a
megjeleníthető színek számában különböznek. Egy mobil eszközben elegendő a
320x200 képpontos felbontás, 256 vagy 65000 szín kezelése, míg a hordozhatógépekbe
és az asztali monitorokba 1280x1024-től a teljes HD-felbontásig terjed a skála, mindezt
16 millió szín mélységben.
● Színmélység: adja meg, hogy a monitor hányféle színt képes megjeleníteni. Értékét
bitekben szokás megadni. 16 bites színmélység 216=65536. A 16 bites színmélységet
szokták high colour, a 24 bitest pedig true colornak nevezni.
● RGB: A monitorok, mint a fényt kibocsátó eszközök általában, a színeket az additív
színkeverés elvének megfelelően három alapszínből állítják elő. Vörös, zöld, kék. Az
alapszínek teljes hiánya jelenti a feketét, míg, ha minden szint maximális intenzitással
felhasználunk, akkor fehéret kapunk.
Méret szerint
● A monitorok fizikai méretének jellemzésére a képernyőátló méretét szokták megadni
inch egységben. 1” =25,4 mm. A jellemző értékek 15”; 17”; 19” és 21”.

● Frissítési frekvencia: Ez az adat a CRT monitorok esetében fontos. Az elektron. sugár

nem rajzol maradandó képet a képernyőre, hanem a képet mindig frissíteni kell.A
frissítési frekvencia azt mondja meg, hogy másodpercenként hányszor rajzolja meg az
elektronsugár a képet. Jó tudni, hogy az alacsonyabb frekvenciának egészségügyi
következménye (fejfájás, szemkárosodás) is ehet, ezért javasolt 70 Hz-nél magasabb
frekvencián használni monitorunkat.
● LR (Low Radiation, alacsony sugárzás). A működési elvből adódóan a CRT
monitorokon láthatjuk ezt a jelzést. Ez annyit jelent, hogy viszonylag kevés sugárzás éri
szemünket. Jó tudni, hogy a monitornak és a gépünkben található grafikus kártyának is
támogatnia kell a választott felbontást, frissítési frekvenciát és színmélységet. A CRT
monitorok gyakorlatilag minden felbontás mellett szép képet nyújtanak, míg a TFT
monitoroknak van egy optimális felbontásuk.
● A frissítési frekvencia és a felbontás egymás ellen ható beállítások. Nem minden
felbontáshoz választható minden frissítési frekvencia.
● 1280x1024/65Hz. Ez annyit jelent, hogy minden felbontáshoz a mellette álló frissítési
frekvencia választható maximális értékként. Az alacsonyabb értékek természetesen
mindenhol választhatóak.
● Említsük meg a megjelenítés főleg előadásokon, oktatásban használt eszközét, a
projektort. A projektor vetítéssel, fénysugár útján állítja elő a képet. Általában többféle
bemenettel is rendelkezik, hogy csatlakoztathassunk hozzá számítógépet, kamerát
esetleg DVD lejátszót.