JÁTÉK ÉS NÉPI HAGYOMÁNY

Felmegyünk a színpadra, félkört alkotunk.

1. Mondóka-mindenki
Azt mondják a cinegék,
Itt a tavasz, nyitnikék!
Kék ibolya, gyöngyvirág,
Csupa öröm a világ.

Egy erős hangú kislányt kiválasztunk, aki elkezdi az éneket és el is indul ütemesen lépve. A
többiek sorban becsatlakoznak a láncba, egymás kezét megfogva, ütemesen lépve. Kétszer
elénekeljük a dalt, ezalatt kialakul a teljes lánc. A sor elején álló kislány betekeri csiga alakban a
láncot.
2.
Csivirintem-csavarintom szomszédasszony kontyát,
Kitekerem-betekerem szomszédasszony kontyát.
Csivirintem-csavarintom szomszédúram bajszát, 2X
Kitekerem-betekerem szomszédúram bajszát.
3.
Mondóka-mindenki

Tücsök koma gyere ki,

Szalmaszállal húzlak ki.
Házad előtt megrekedtem,
Hat ökörrel vontass ki!
4.
Két gyerek “kaput”tart, a többiek pedig egyenként, kézenfogva átbújnak rajta és kört alakítanak
ki.

Hej, tulipán, tulipán,

Teljes szegfű, szarkaláb,
Tele kertem zsályával,
Szerelemnek lángjával. 1X
Nyisd ki rózsám kapudat,
Hadd kerüljem váradat,
Rózsafának illatja
Az én szívem biztatja.

5. Várkörjárás
Először is választanak egy „királyt“ és egy „kérőt“. Ha ez megtörtént, a játékosok körbe
fogódznak, a király beáll a kör közepébe, a kérő pedig kívül körbe jár.

A körben állók az ének ütemére körbe lépegetnek, a kérő a körrel ellentétes irányban lépdel, a
király pedig egy helyben áll. Mindenki énekel:

Járok egyedül,
Félek mindentül,
Királyuram kit adsz mellém,
Kivel hazamenjek!

Neked adom (pl. Rózsikát)!

Nem kell nekem ez,

nem kell velem ez,
Csúf ő maga, csúf járása,
Csúf a táncolása.
Rakom villára,
hányom boglyára.
Szakítok egy pár csillántot,
Verem az orrára.

Járok egyedül,
Félek mindentül,
Királyuram kit adsz mellém,
Kivel hazamenjek!

Neked adom (pl. Rékát)! A kérő táncol pl. Rékával

Ez kell nekem ez,

Ezt kedvelem ezt,
Szép ő maga, szép járása,
Szép a táncolása!
Veszem ölembe, A körben álló gyerekek énekelhetnek tovább tapsolva…
Viszem kertembe,
Szakítok egy szál virágot,
Adom a kezébe.

6. Szedem szép rózsámat

Gyerekek egymás kezét fogva kört alkotnak; egyikük gyermekláncfűből font koszorúval a
kezében beállt a kör közepébe. Ezután a kör forogni kezd, s a benti játékos kivételével mindenki
énekel:

Szedtem szép rózsámat, kötöm bokrétámat,

A fejemre tűzöm gyöngyös koszorúmat.
A „koszorúmat“ szó elhangzása után a kör megállt, a középen álló játékos pedig az alábbi
dalocskát énekelve a koszorút ráhelyezi valamelyik kisleány fejére :

Erdő, erdő, gilice, hallod-e te picike?

Mondd meg édes nevedet, hogyan hívnak Tégedet!

7. A gyerekek körben maradva forognak. Az „Ezt szeretem” résznél a fiúk párt

választanak, s a dal végéig táncolnak vele. A „Szállj ki most”sornál tapsolnak .

Hajlik a meggyfa,
Nagy az árnyéka,
Alatta vagyon
Barna menyecske,
Akit szeretsz, kapd el!
Ezt szeretem, ezt kedvelem,
Ez az én édes kedvesem,
Járjad, járjad, jó katona,
Hadd ropogjon ez az utca,
Szállj ki most!

8.  Párokban maradnak (fiú, lány) egymás mögött. Elől megy Danikáné, mellette lánya
fején koszorú. A kérő fején kalap, a közelben várakozik. Megtesznek egy kört, közben
énekelnek:
Most viszik, most viszik
Danikáné lányát,
Bíborba,, bársonyba,
Gyöngyös koszorúba,

Anya: Nem adom a lányom

Arany hintó nélkül,
Abba pedig hat ló legyen,
Mind a hatnak arany farka legyen.

Kérő mondja: Kakas-bakas jó napot!

Danikáné: Réce-ruca fogadom!
Mit kerülöd, mit fordulod az én házam tájékát?
Kérő: Azt kerülöm, azt fordulom a házad tájékát, nagyon megszerettem legszebbik lányodat
Izabellát!

Danikáné:Lipitem-lapátom eredj édes leányom!

Danikáné lánya énekel:

Már én innen elmegyek,
Többet vissza se jövök,
Biborba, bársonyba,
Gyöngyös koszorúba.

Lezárás, kivonulás.
Párban vagy egyesével szökdellve a következő énekkel kivonulnak:
9.
Án-tán tilitom,
Bokros liliom,
Akár erre, akár arra,
Seje-huja hopp!