Művelődésügy a Horty-korszakban

,,Kersztény és nemzeti”
 Az értékrend átalakulása
 a világháború összeomlás kérdőjelet tett az értékekhez
 új, meghatározó irányvonal, szellemiség
- „keresztény és nemzeti” értékek megerősítése
 ateista, internacionalista kommunizmus
 izraelita/zsidó közösségek
 A katolikus egyház
 Prohászka Ottokár püspök
- tömeges az elvallástalanodás, a keresztény életmód feladása
- a baj forrása: a zsidóság hibája
 végül nem nyerte vissza régi szerepét az egyház
 az egyházak iskolafenntartói szerepe jelentős volt
- elemi iskolák: 2/3-a
- polgári iskolák: 1/4-e
- középiskolák: 1/2-e
,,Kultúrfölény” és „neonacionalizmus”
 A kultúra és az oktatás
 gr. Klebelsberg Kuno (belügyminiszter 1921-22, vallás- és közoktatásügyi miniszter
1922-1931) látványos sikereket ért el
- volt, hogy a költségvetés 10%-át kapta az tárcája
 biztosítani kell Magyarország kultúrfölényét és nemzetközi jelenlétét
- a tudomány és a kultúra a kulcs
- saját kifejezés: neonacionalizmus
KULTÚRFÖLÉNY: két világháború közti Magyarországon használt elmélet, amely szerint a magyarok
műveltségben megelőzik a szomszéd népeket. Ezzel a revíziós igényeket próbálták indokolni.
 népiskolai törvény, 1926
- az általános műveltség terjesztése az elmaradott (alföldi) régiókban
- csökkent az analfabéták aránya
 Az oktatás fejlesztése
 iskolák, tantermek, tanári lakások építése
 tanárképzés fejlesztése
 a cserkészmozgalom
 testnevelés
- tömegsportok támogatása
- építkezések
- kötelező leventemozgalom 12–21 év közt
 a középiskolai oktatás támogatása
- 8 évfolyamos képzés
- humán műveltség vagy természettudományos képzés
- főként a városi középosztályt érintette
  A középiskolai oktatás infrastruktúrája is jelentősen fejlődött

LEVENTEMOZGALOM: A meggyengült (oka: Trianon után maximalizálták a hadsereg létszámát, tisztikar

állományát, megtiltották az általános hadkötelezettséget) magyar hadsereg támogatására 1921-ben
megalakítottak egy ifjúsági testnevelési mozgalmat, a leventét, amely a Horthy-korszak egyik legjellemzőbb
szervezete lett.

CSERKÉSZMOZGALOM: Önkéntes, pártpolitikától független ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott

mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől
függetlenül. 
Célja: hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében
mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként.
 A kultúra és az oktatás
 a felsőoktatás
- áttelepült egyetemek (pl. Pozsony -> Pécs; Kolozsvár -> Szeged)
 a felsőoktatás
- ösztöndíjak
- numerus clausus: módosították 1928-ban (népfajok szerinti
megkülönböztetés helyett a különböző foglalkozási ágakhoz tartozók közötti egyensúlyt írták
elő => az intézmények hatásköre széles maradt
A „nemzetnevelés” időszaka
 Hóman Bálint minisztersége (vallás- és közokt.ügyi min. 1932-1938)
- „nemzetnevelés” + központosítás
- megnőtt a nemzeti témák súlya (történelem, néprajz stb.)
A tudományos és a kulturális élet
 A tudományos teljesítmények
 nemzetközileg is kiemelkedő személyek
- Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kapott 1937-ben
- Bay Zoltán fizikus (radar)
- Békésy György biofizikus (később orvosi Nobel-díjas)
 ösztöndíjak külföldre
 külföldi magyar intézetek alapítása
- Berlin, Bécs, Róma, Párizs
 A kulturális élet
 sokszínű sajtó
- változó intenzitású felügyelet/korlátozások/retorziók
 irodalom
- „nemzeti-konzervatív” irodalom
=> Herczeg Ferenc (Új Idők c. lap)
=> Tormay Cécile (Bujdosó könyv, Napkelet)
  irodalom
- Nyugat
=> modern, a városi polgárságot célzó orgánum
=> Baumgarten-díj
 A tömegmédia
 állami monopólium („médiabirodalom”)
- Kozma Miklós és az MTI (Magyar Távirati Iroda)
 a rádiónak volt a legnagyobb szerepe a sajtón kívül
- 1925-ben indult: tájékoztatás, szórakoztatás stb.
 filmgyártás, filmforgalmazás
- játékfilmek, híradó- és dokumentumfilmek, animációk
- az 1930-as években népszerűvé váltak a hangosfilmek,
a magyar filmgyártás főleg komédiákat gyártott
 a mozi olcsó, elérhető szórakozási lehetőség
 a filmhíradó
- a hazai és a külföldi események bemutatása
A magyar sport a két világháború közt
 A labdarúgás
 a legnépszerűbb tömegsport
 A sikersportok
 vízilabda
 ökölvívás
 birkózás
 úszás
 vívás
Modern építészet
 Az előtérbe kerülő funkcionalizmus
 egyszerű, geometrikus formák
- célszerűség
- világos, tágas, higiénikus épületek (pl.: Pasarét)