Az Emelt Szintű Biológia Érettségi 99 Kidolgozott Szóbeli Témaköre E JEGYZET

Az emelt szintű biológia
érettségi 99 kidolgozott
szóbeli témaköre
2021-es kiadás StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
ELŐSZÓ
Kedves Érettségiző!
Köszönjük, hogy az emelt szintű biológia érettségire való felkészüléséhez

minket választott. Jelen gyűjtemény 475 oldalban, színes ábrákkal, logikusan
felépítve az önálló tanulást segítő, az emelt szintű biológia érettségi szóbeli
vizsga követelményei szerint összeállított témaköröket tartalmazza. A
témakörök mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgához nagy segítséget
nyújtanak, azonban nem fedik le a teljes tananyagot, csak a szóbeli vizsga
témaköreit tartalmazzák.
Szeretnénk felhívni figyelmét, hogy a jelen gyűjtemény nem sokszorosítható

és harmadik féllel megosztani, viszont ladni szigorúan tilos.
A témakörökkel kapcsolatos bármilyen észrevételét kérjük, jelezze számunkra

az alábbi e-mail címen keresztül: kapcsolat@studyonline.hu
Kurzusaink és további segédanyagaink kapcsán keressen bennünket a

https://www.studyonline.hu/ weboldalon, vagy a fenti e-mail címen.
Sok sikert kívánunk az érettségihez!
StudyOnline Kft.
Vissza az elejére 1
StudyOnline Kft.
TARTALOMJEGYZÉK
1. A TERMÉSZETVÉDELEM FELADATAI, LEHETŐSÉGEI .............................................................. 5
2. A NITROGÉN KÖRFORGÁSA ÉS AZ EMBER ......................................................................... 10
3. A SZÉN KÖRFORGÁSA....................................................................................................... 12
4. AZ OXIGÉN KÖRFORGÁSA................................................................................................. 14
5. A NAPFÉNY ÉS A FÖLDI ÉLET ............................................................................................. 17
6. TALAJÉLET........................................................................................................................ 23
7. KÁROS EMBERI HATÁSOK AZ ÖKOSZISZTÉMÁKBAN .......................................................... 26
8. AZ ÉLŐVILÁG SZERVEZŐDÉSI SZINTJEI ............................................................................... 30
9. POPULÁCIÓK.................................................................................................................... 31
10. A LEVEGŐ ........................................................................................................................ 35
11. A POPULÁCIÓK KÖLCSÖNHATÁSAI.................................................................................... 38
12. TERMÉSZETES ÖKOSZISZTÉMÁK ÉS MONOKULTÚRÁK ....................................................... 40
13. HAZAI ERDŐK................................................................................................................... 42
14. EGY TÓ SORSA ................................................................................................................. 45
15. ÖKOLÓGIAI FOGALMAK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK ..................................................................... 47
16. A TÁRSULÁSOK ANYAG ÉS ENERGIAFORGALMA ................................................................ 53
17. ENERGIANYERÉS AZ ÉLŐVILÁGBAN ÉS A GAZDASÁGBAN ................................................... 56
18. KÖRNYEZET, SZAPORODÁS, VISELKEDÉS ........................................................................... 61
19. FEHÉRJÉK ......................................................................................................................... 65
20. A DNS ÖRÖKÍTŐ SZEREPE ................................................................................................. 71
21. AZ OZMÓZIS FOLYAMATA ÉS BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE ..................................................... 77
22. A SZÉNHIDRÁTOK............................................................................................................. 80
23. ÉLETJELENSÉGEK .............................................................................................................. 85
24. A SEJTCIKLUS ÉS AZ ÖRÖKÍTŐANYAG ................................................................................ 87
25. PRIONOK, VÍRUSOK ÉS BAKTÉRIUMOK............................................................................. 94
26. AZ ATP ............................................................................................................................. 97
27. A SEJTMAG .................................................................................................................... 103
28. LEBONTÓ FOLYAMATOK EGY EMBERI VÁZIZOMBAN ....................................................... 112
29. A FEHÉRJESZINTÉZIS ....................................................................................................... 117
30. MEMBRÁNOK A SEJTBEN ............................................................................................... 121
31. ZÖLD SZÍNTEST ÉS MITOKONDRIUM ............................................................................... 131
32. ANYAGCSERE ÉS ENERGIAFORGALOM ............................................................................ 138
33. FEHÉRJÉK ÉS ENZIMEK .................................................................................................... 144
34. FÉNY SZEREPE A NÖVÉNYEK ÉLETÉBEN ........................................................................... 149
35. PROKARIÓTÁK ANYAGCSERÉJE ....................................................................................... 153
36. A LIPIDEK BIOLÓGIAI SZEREPE ........................................................................................ 155
37. AZ ERJEDÉS .................................................................................................................... 159
StudyOnline Kft.
38. HIDROLÍZIS ÉS KONDENZÁCIÓ........................................................................................ 162
39. A BAKTÉRIUMOK JELENTŐSÉGE ...................................................................................... 172
40. VÍRUSOK ÉS BAKTÉRIUMOK ........................................................................................... 176
41. EGYSEJTŰEK ................................................................................................................... 183
42. A GOMBÁK .................................................................................................................... 187
43. A NÖVÉNYEK SZÖVETEI .................................................................................................. 191
44. A GYÖKÉR ÉS A SZÁR ...................................................................................................... 198
45. A VIRÁG ÉS A VIRÁGZÁS ................................................................................................. 203
46. A SZÁR ÉS A LEVÉL.......................................................................................................... 209
47. KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉS ..................................................................................... 216
48. AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA ........................................................................................... 222
49. A GERINCESEK LÉGZŐSZERVÉNEK TÖRZSFEJLŐDÉSE ........................................................ 227
50. AZ ÁLLATOK KÜLTAKARÓJA ............................................................................................ 233
51. AZ ÁLLATOK MOZGÁSA .................................................................................................. 238
52. A HALAK ........................................................................................................................ 241
53. A MADARAK .................................................................................................................. 245
54. EMLŐSÖK ÉS MADARAK ................................................................................................. 248
55. LEBONTÓ FOLYAMATOK AZ EMBERBEN .......................................................................... 255
56. AZ IDEGSEJT MŰKÖDÉSE ................................................................................................ 258
57. IVARI JELLEGEK .............................................................................................................. 261
58. MOZGÁSOK ÉS MOZGATÓMŰKÖDÉSEK .......................................................................... 269
59. AZ EMBERI VÉR .............................................................................................................. 275
60. LÉGCSERE, GÁZCSERE, SEJTLÉGZÉS .................................................................................. 279
61. A KIVÁLASZTÁS .............................................................................................................. 286
62. AZ ELEMI IDEGJELENSÉGEK ............................................................................................. 291
63. A HALLÁS ÉS HELYZETÉRZÉKELÉS .................................................................................... 294
64. A SZEM ÉS A LÁTÁS ........................................................................................................ 299
65. A TÜDŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE ................................................................................. 306
66. MOZGÁS ÉS HELYZETÉRZÉKELÉS ..................................................................................... 311
67. A MEGTERMÉKENYÍTÉS ÉS A VÁRANDÓS ÁLLAPOT.......................................................... 319
68. MINDENNAPI IZGALMAINK ............................................................................................ 325
69. CUKORHÁZTARTÁSUNK.................................................................................................. 329
70. AZ EMBERI VESE ............................................................................................................ 334
71. AZ EMBERI SZÍV ............................................................................................................. 339
72. AZ EMBERI MÁJ ............................................................................................................. 343
73. A HASNYÁLMIRIGY......................................................................................................... 345
74. A GERINCVELŐ ............................................................................................................... 349
76. LÉGZÉS ÉS A BESZÉD ....................................................................................................... 357
77. HIPOTALAMUSZ ÉS HIPOFÍZIS ......................................................................................... 364
StudyOnline Kft.
78. A MOZGÁS SZERVRENDSZERE......................................................................................... 366
79. SZÉNHIDRÁTOK SZEREPE AZ EMBERI SZERVEZETBEN ....................................................... 379
80. ZSÍROK ÉS A TÁPLÁLKOZÁS ............................................................................................. 388
81. IMMUNITÁS................................................................................................................... 390
82. A HANGKÉPZÉS .............................................................................................................. 393
83. TESTFOLYADÉKOK .......................................................................................................... 395
84. AZ EMBERI BŐR ............................................................................................................. 402
85. A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ......................................................................................... 405
86. A TÁRSAS VISELKEDÉS .................................................................................................... 409
87. TANULÁSTÍPUSOK .......................................................................................................... 413
88. VIZSGASZITUÁCIÓ ÉS VISELKEDÉS ................................................................................... 417
89. MENNYISÉGI JELLEGEK ÖRÖKLÉSE ÉS AZ EVOLÚCIÓ......................................................... 421
90. EMBERI BETEGSÉGEK ÉS A GENETIKA .............................................................................. 426
91. AZ EVOLÚCIÓ BIZONYÍTÉKAI ........................................................................................... 431
92. MENDELI GENETIKA ....................................................................................................... 434
93. A GÉNMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA ................................................................................... 440
94. A POPULÁCIÓK ÉS AZ EVOLÚCIÓ ..................................................................................... 442
95. MUTÁCIÓK .................................................................................................................... 450
96. ALBINIZMUS ÉS SZÍNTÉVESZTÉS ...................................................................................... 453
97. A VÉRCSOPORTRENDSZEREK ÉS ÖRÖKLŐDÉSÜK .............................................................. 456
98. INFORMÁCIÓTÁROLÁS A SEJTMAGBAN .......................................................................... 463
99. ŐSMARADVÁNYOK ........................................................................................................ 472
StudyOnline Kft.
1. A TERMÉSZETVÉDELEM FELADATAI, LEHETŐSÉGEI
TERMÉSZET
• Ember tevékenységétől függetlenül kialakult képződmények, szervezetek, jelenségek,
folyamatok összessége
• Élő természet
• Élettelen természet
KÖRNYEZETVÉDELEM
• Céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység
• Célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros
következmények kiküszöbölése, megelőzése
TERMÉSZETVÉDELEM
• Természeti értékek megőrzésére, bemutatására és helyreállítására irányuló társadalmi
tevékenységek összessége
• Célja: természeti értékek és területek, tájak és azok természeti rendszereinek, biológiai
diverzitásának védelme, fenntartható használatának elősegítése és a társadalom
egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése
o Megóvás és fenntartás
o Természeti értékek helyreállítása
o Tudományos kutatások elősegítése
o Oktatás, ismeretszerzés, közművelődés
o Esztétikai igények kielégítése
o Rekreáció, természetjárás, idegenforgalom
TERMÉSZETVÉDELEM MELLETT SZÓLÓ ÉRVEK

• Etikai érv: kötelességünk az eddig létrejött fajokat védeni, nincs jogunk más
élőlénycsoportok létfeltételeit korlátozni a szükségesnél nagyobb mértékben
• Egészségügyi érv: gyógyszerhatóanyagok nagy része gyógynövényekből származik, emberi
egészség megőrzése→ fizikai egészség → kirándulás, gyógyfürdők, barlangok
• Indikátorok → jelzik a környezet állapotát (zuzmók→SO2)
• Kulturális érv: adott tájegységet védeni kell, hiszen ez a kultúránk része, kapcsolódnak
történelmünkhöz, identitásunkhoz
• Gazdasági érv: a természeti értékek bevételeket hozhatnak (turizmus) egyes országoknak
• Génbank elv: Meg kell óvni egyes fajokat, biodiverzitás védelmében, hiszen a jövőben
bármikor szükségünk lehet rájuk (gyógyszerként, élelmiszerként), Növénynemesítés
elképzelhetetlen a vadon élő fajok nélkül
• Múzeumi-elv: élőlényeket meg kell őrizni, hogy be tudjuk mutatni a jövő nemzedékének
• Védett területek nélkülözhetetlenek a kutatás szempontjából
• Oktatási szempontból is lényeges szerepük van
TERMÉSZETVÉDELEM LEHETŐSÉGEI
• Fajok és területek védelme: nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények
• Kereskedelmi korlátozások: bizonyos természeti értékekkel való kereskedelem tiltása (pl.:
cseppkövek, védett állatfajok), orvvadászat üldözése
• Fenntartható fejlődés, környezettudatos viselkedés
StudyOnline Kft.
PASSZÍV VÉDELEM AKTÍV VÉDELEM

• Gondoskodik a védett értékek • Beavatkoznak a terület természetes
törvénye védelméről folyamataiba
• Nem avatkozik be a természetes
folyamatokba
TERMÉSZETVÉDELEM FELADATA
• Védendő objektumok körének megállapítása
• Objektumok védetté nyilvánítása
• Veszélyeztető hatások fenntartása
• Hatások elhárítása
• Helyreállítás, beavatkozás
• Természeti értékek bemutatása
• Természetvédelmi vagyonkezelés
VÉDETT TERÜLETEK CSOPORTOSÍTÁSA

• Természetvédelmi terület:
o Kisebb terület (kisebb, mint a tájvédelmi körzet, vagy mint a nemzeti parkok)
o Természetvédelem értékeinek megőrzésére és fenntartására kialakított területi
kategória
o Állattani, növénytani, kulturális értékeket rejt
o Gazdálkodás többnyire nem folytatható a területen
o Többségük fokozottan védett ezért kismértékben vagy egyáltalán nem
látogathatóak
o Önkormányzat hozhatja létre
o Magyarországon 142 természetvédelmi terület van
• Tájvédelmi körzet:
o Nagyobb, mint a természetvédelmi terület
o Nemzeti parknál kevésbé szigorúan szabályozott
o Többé-kevésbé eredeti állapotban megmaradt összefüggő terület
o Turizmus, ismeretterjesztés, természetjárás és gyógyítás a funkciója
o Néhány gazdasági tevékenység megengedett pl.: legeltetés
o Magyarországon 6 tájvédelmi körzet található
o Kormány hozhatja létre őket
• Nemzeti Park:
o Legmagasabb és legsokoldalúbb természetvédelmi kategória
o Nagyon szigorúan szabályozott → háborítatlan!!, nincs gazdasági tevékenység rajta
o Kormány hozza létre
o Hazánkban 10 Nemzeti Park található
StudyOnline Kft.
MAGYARORSZÁGI NEMZETI PARKOK
https://hu.pinterest.com/pin/474003929509612552/
• Fertő-Hanság Nemzeti Park
• Balaton-felvidéki Nemzeti Park
• Őrségi Nemzeti Park
• Duna-Dráva Nemzeti Park
• Duna-Ipoly Nemzeti Park
• Kiskunsági Nemzeti Park
• Bükki Nemzeti Park
• Aggteleki Nemzeti Park
• Kőrös Maros Nemzeti Park
• Hortobágyi Nemzeti Park
NEMZETI PARKOK RÖVIDEN

• Hortobágyi Nemzeti Park (1973)
o Hazánk első Nemzeti parkja
o Jellemzőek a szikes puszták, löszpuszták, mocsarak és árterek
o Szikes puszták jellemző élőlénye: veresnadrág csenkesz
o Ősi magyar állatfajok fenntartása (szürkemarha, rackajuh, puli)
o Fontos fészkelőhely a vonuló madárfajoknak
o Jellemző madárfaj: hamvas rétihéja, kékvércse, kócsagok, gyöngybagoly,
kerecsensólyom
o Címer állata a daru, amely éppen násztáncot jár
• Kiskunsági Nemzeti Park (1974)
o Hazánk második Nemzeti Parkja
o Homokbuckák, homokos és szikes puszták, elszórtan mocsarak
o Címerén a jellegzetes homokbuckák láhatóak
StudyOnline Kft.
• Bükki Nemzeti Park (1976)
o Hegység főként dolomitból és mészkőből épül fel
o Jellemzőek a víznyelők és barlangos terepek
o Címerén középen a szártalan bábakalács és azt bükkfa levele veszi körül
• Aggteleki Nemzeti Park (1985)
o Többnyire mészkőből és más üledékes kőzetből épül fel
o Cseppkő, karsztbarlangok → világörökség része
o Víznyelők
o Címerén a foltos szalamandra látható
• Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991)
o Nádas-mocsaras vidékéről híres
o Védett madárfaj
o Címerén: Nagy kócsag
• Duna-Dráva Nemzeti Park (1996)
o Híres a gemenci vadállomány és az ártéri erdők
o Címerén repülő vízimadarak láthatóak
• Kőrös-Maros Nemzeti Park (1997)
o Ártéri erdők és nagy kiterjedésű puszták
o Kiemelt feladata a Bókoló zsálya és Erdélyi hérics védelme
o Címerén: túzok
• Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997)
o Feladata a Balaton egyedi állat- és növényvilágának megőrzése
o Vízimadárvilág védelme
• Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997)
o Címerállata a ritka havasi cincér
• Őrségi Nemzeti Park (2002)
o Itt található a ritka siketfajd is (címerállata)
o Tőzegmohafajoknak, liliomféléknek és nősziromféléknek ad otthont
Káros emberi hatások a környezetre Pozitív emberi hatások a környezetre

• Orvvadászat → állatfajok kihalása • Erdők telepítésével a levegőt tisztítjuk
• Mesterséges ökoszisztémák • Megújuló energiaforrások
létrehozása→ kertek, legelők használatával csökkenthető az
• Monokultúrás állattenyésztés, üvegházhatás
növénytermesztés • Fenntartható fejlődés
• Talaj gyors kimerülése • Veszélyeztetett fajok védelme
• Folyamatos vegyszerezés,
műtrágyázás
• Kártevők elszaporodása
StudyOnline Kft.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
• Kielégíti a jelen szükségleteket anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékének esélyét
arra, hogy ők is kielégítsék szükségleteiket
o Szociális, gazdasági, környezeti alappilléreken nyugszik
• A megújuló energiaforrások használata nem lehet gyorsabb azok regenerálási üteménél
• Nem megújuló energiaforrások használatát a minimumra kell csökkenteni
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fenntarthat%C3%B3_fejl%C5%91d%C3%A9s
NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK
• Ramsari Egyezmény→ vizes élőhelyek védelme
• Riói Egyezmény → biodiverzitás védelme
• Kiotói Egyezmény → Szén-dioxid kibocsátás mérséklése
StudyOnline Kft.
2. A NITROGÉN KÖRFORGÁSA ÉS AZ EMBER
ÖKOSZISZTÉMA
• Nyílt anyagi rendszerek
• Az energiaáramlás és az anyagáramlás az ökoszisztémában elválaszthatatlan
• Energiaáramlás az ökoszisztémában:
o Energia a populációk élettevékenységeinek a fenntartásához szükséges
o Az energia áramlása egyirányú folyamat
o Energia vándorlása során az egyes táplálkozási szinteken mindig
energiaveszteséggel kell számolni
o Az energia mindig kémiai energia formájában áramlik és hőenergia formájában
hagyja el a rendszert
• Anyagáramlás az ökoszisztémában:
o Az anyagok körfolyamatban áramlanak és újra felhasználódnak
o Megkülönböztetünk különböző ciklusokat (N2, P, C …)
▪ Nitrogén körforgalom:
• Nitrogén a fehérjék és nukleinsavak alkotórésze
• A légkörben a nitrogén 78%-ban megtalálható (villámlás során
kerülhet a légkörbe)
• A légköri nitrogént a pillangósvirágúak gyökérgümőiben
szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok veszik fel és alakítják
át ammóniává
• Az ammóniát a nitrifikáló baktériumok (kemoautotróf) felveszik és
először nitrit-ionná (NO2-) majd nitrát-ionná (NO3-) alakítják
• A nitrát-iont a növények felveszik és beépítik saját szerves
anyagaikba.
• Anaerob talajban (tömött, levegőtlen) elszaporodnak a
denitrifikáló baktériumok, amik a nitrát-iont visszaalakítják légköri
nitrogénné (N2)
• Nitrogén kerülhet még a talajba műtrágyázással és lebontó
organizmusok által (gombák, baktériumok)
StudyOnline Kft.
• Nitrogén felhasználása és káros hatásai:
o Az utóbbi években megnőtt a nitrogén mennyisége a talajban
▪ Nitrogénműtrágyázás (pétisó)
▪ Pillangósvirágúak nagyarányú vetése
▪ Rizstermesztés
o Nitrogén-oxidok savas esők egyik okozói
StudyOnline Kft.
3. A SZÉN KÖRFORGÁSA
ÖKOSZISZTÉMA:
▪ Szén körforgása:
• a szén minden szerves vegyület alapja
• a szén a levegőből CO2 formájában kerül be a növények
szervezetébe
o fotoszintézisükkel hasznosítják a szén-dioxidot és oxigént
állítanak elő belőle
o légzésükkel (biológiai-oxidáció) felhasználják a levegő
oxigén tartalmát és szén-dioxidot állítanak elő belőle
• a növények beépítik a szenet szerves anyagaikba
• növényeket a tápláléklánc részei, tehát a szén bekerül először az
elsődleges fogyasztók majd a többi fogyasztó testébe
• aerob élőlények (állatok, növények…) szintén biológiai
oxidációjukkal szén-dioxidot „lehelnek” ki
• az elhalt állatokat, növényeket a lebontól lebontják
o számukra hasznos anyagokat felhasználnak
o maradékból humuszt készítenek
o a humuszba a szén kötött formában hosszú ideig jelen
lehet
• a szén kiléphet a szén körforgásból kőolaj, földgáz és kőszén
formájában
StudyOnline Kft.
o keletkezésükhöz kell:
▪ hosszú idő
▪ anaerob környezet
▪ szerves anyag (mészvázas élőlények)
▪ nagy nyomás
• a fosszilis energiahordozók égetése (kőolaj, földgáz, kőszén) újra
visszakerül a szén a légkörbe szén-dioxid formájában
• a szén hozzájárul a karbonátos kőzetek képződéséhez
• mészvázas élőlények testének felépítése
• a tengerek jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, ami a
vízi növények nagymértékű fotoszintézisének köszönhető
• a vulkanikus tevékenység jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttat
a légkörbe
StudyOnline Kft.
4. AZ OXIGÉN KÖRFORGÁSA
ÖKOSZISZTÉMA:
▪ VÍZ ÉS OXIGÉN KÖRFORGALMA:
• víz és az oxigén egymástól elválaszthatatlan a körforgásban
▪ Víz körforgása:
• a víz a földi élet alapja → Föld 71%-át víz borítja
o élőhely
o klimatikus tényező
o tápanyag
▪ növények fotoszintézise
o reakciópartner
▪ hidrolízis, kondenzáció
o poláris oldószer
o reakcióközeg
• A vizet az élőlények sós vagy édesvizekből, talajból vagy a levegő
páratartalmából veszik fel
• a növények a felvett vizet hasznosítják fotoszintézisük során, ahol
a vizet oxigénre és hidrogénre bontják. A felesleges vizet, illetve a
vizet, amely biológiai oxidációjuk során keletkezik azt a
gázcserenyílásaikon át elpárologtatják, amely így a környezetbe jut
StudyOnline Kft.
• a növények párologtatása, állatok lehelete, illetve a hőmérséklet
hatására az óceánok, tengerek, tavak, folyók párolgásából felhő
keletkezik majd a víz csapadék formájába lehullik a Földre.
StudyOnline Kft.
▪ Az oxigén körforgása:
• a levegő 21% oxigént tartalmaz
• ezt az oxigént az aerob élőlények felhasználják légzésükhöz
o biológiai-oxidáció csak oxigéndús közegben megy végbe
• a növények a levegő szén-dioxid tartalmát (+ vizet) használják fel
fotoszintézisükhöz
• a növények szintén lélegeznek, biológiai oxidációt végeznek, tehát
oxigént hasznosítják
• a növények fotoszintézisükkel oxigént állítanak elő, amely a
légkörbe visszajut
• az oxigén még felhasználódik bármilyen égetési folyamatkor
StudyOnline Kft.
5. A NAPFÉNY ÉS A FÖLDI ÉLET
NAPSUGÁRZÁS
• A napból érkező elektromágneses sugárzás
• Jellemzője a hullámhossz → minél rövidebb a sugárzás hullámhossza annál nagyobb az
energiája
• Hullámhossz szerinti tartományok
o Gamma sugárzás
o Röntgen sugárzás
o Fény
o UV
o Infravörös sugarak
UV SUGÁRZÁS
• Az UV sugarakat a légkör felső rétege megszűri → ózonpajzs
• Az összes sugárzás 5%-át teszi ki
• Nagy energiájú roncsoló hatású sugarak
INFRAVÖRÖS SUGARAK
• Az infravörös sugarakat a felhők visszaverik
FÉNY
• Élettelen abiotikus környezeti tényező
• A látható fény 400-700 nm
• Fény további tartományokra osztható: ibolya, kék, zöld, sárga, narancs, vörös
StudyOnline Kft.
• A fény lehet:
o Közvetlen fény:
▪ minden hullámhossz megtalálható benne
o Szűrt fény:
▪ a levegő részecskéin a fény szóródik
▪ pl.: a felhőzeten átszóródó fény
▪ A kék fény szóródik a legnagyobb mértékben → kevésbé meleg ezért
kedvező a fotoszintézisnek
• Fényviszonyokat jellemezhetjük
o Közvetlen és szórt fény arányával
o A megvilágítás erősségével
o A megvilágítás időtartamával
• A fényviszonyokat befolyásoló tényezők:

o Domborzat
▪ Az Föld északi féltekén a déli oldalon több a napsütés
o Szélességi körök
▪ Beesési szög csökkenése miatt az egyenlítőtől a pólusok felé egyre több
a szórt fény→a pólusokon szinte csak szórt fény van (egyre vastagabb
légrétegen kell áthatolni).
▪ Változik a nappalok és az éjszakák hossza.
o Tengerszint feletti magasság
▪ Felfelé csökken a levegő sűrűsége
▪ Nő a közvetlen fény és az UV hatása
o Növényzet
▪ Ahol nincs ott több a közvetlen fény aránya
• A fény hatása az élőlényekre

o Minden élőlény életét befolyásolja
o Fototróf élőlényeknek anyagcseréjükhöz elengedhetetlen → fotoszintézis
o Növények csoportosítása fényigény szerint
▪ Fény és árnyéktűrő növények
▪ Árnyéktűrő és árnyékkedvelő növények
▪ Fénykedvelő növények
▪ Befolyásolja:
• Csírázást
• Virágzást: árnyékos időszak hossza szabja meg
o Hosszú nappalos növények:12-16 óra fény
o Rövid nappalos növények: 8-12 óra fény → trópusi
növények
• Növekedés → auxin hormon → a fény hiánya serkeni
o Állatoknak közvetve szükséges → aktivitást befolyásol

▪ Éjjeli állatok
▪ Nappali állatok
▪ Befolyásolhatja a szaporodási ciklusokat
StudyOnline Kft.
• Efficiencia = fényhasznosulás
o Az a százalékban kifizetett érték → növények az őket ért fénysugárzásból
fotoszintézis során szerves anyagokat állítanak elő
FOTOSZINTÉZIS
• A glükóz előállítása szervetlen anyagból (CO2) és a napfény energiájának a felhasználásával
• Helyszíne a zöld színtest
FOTOSZINTÉZIS FÉNYSZAKASZA
• Fény hatására az első fotorendszer gerjesztődik és lead egy elektront → elektronhiányos
állapotba kerül
• II. fotorendszer szintén gerjesztődik és lead egy elektront→ rákerül egy
elektrontranszportláncra (elektrontranszportláncon mindig alacsonyabb energiaszintre
kerül az elektron emiatt energia szabadul fel, ami ATP formájában mutatkozik meg)→
pótolni fogja az I. fotorendszer elektronhiányát
• II. fotorendszer elektronhiányos állapotba kerül→ az elektront víz bontásából fogja pótolni
• A víz szétbomlik egy oxigénre, ami kikerül a környezetbe a gázcserenyílásokon keresztül
• A hidrogén protonra és elektronra bomlik szét
• Az elektron pótolni fogja a II. fotorendszer elektronhiányát
• A protonokat fehérjék a gránum belső terébe pumpálják
• A gránum belső terébe felhalmozódnak a protonok és így egy elektrokémiai potenciál alakul
ki → feszültségkülönbség
• A feszültségkülönbség megnyitja az ATP-szintáz enzimet így azon áthaladnak a protonok
• ATP-szintáz ATP-t szintetizál
• Az áthaladt protonok kapcsolódnak a NADP-re: NADP→ NADPH+H+
StudyOnline Kft.
FOTOSZINTÉZIS SÖTÉT SZAKASZA

A fotoszintézis fényszakaszában megkötött ATP és NADPH+H+ a CO2 megkötésére fordítódik
• A fotoszintézis sötét szakaszának 3 része van:
o Karboxilációs szakasz
o Redukciós szakasz
o Regenerációs szakasz
Glükóz
StudyOnline Kft.
HŐMÉRSÉKLET
• Egy adott hőmérséklet viszonyait befolyásolja:
o Napsugárzás
o Légkör
o Felszín sajátosságai
o Domborzati viszonyok
• A napsugárzás közvetlenül→ elhanyagolhatóan melegíti fel a levegőt
• A sugárzás → áthalad a légkörön →elnyelődik a felszínben (10% visszaverődés)→ a
földfelszín felmelegszik → sugarakat bocsált ki
• A felmelegedett földfelszín átadhatja:
o Hőátadással közvetlenül
o Infravörös sugarak kisugárzásával
• A hőátadás miatt → felmelegszik a levegő→ levegő sűrűsége csökken és felszáll→ helyére

hideg levegő kerül → ezt KONVEKCIÓNAK nevezzük
o A levegő alulról melegszik felfelé
o Felfelé haladva a hőmérséklet 100 méterenként fél fokot csökken
ÜVEGHÁZHATÁS
• A légkör a Napból érkező rövidebb hullámhosszú fényt átengedi→ földfelszínben elnyelődik
• A földfelszín által kibocsátott sugárzás→ hosszú hullámhosszú hosszabb, mint az elnyelt
sugárzásé) → több benne az infravörös tartomány
• A légkör különböző gázai (üvegházhatású gázok: CO2, metán, vízgőz)→ nem engedik át
Üvegházhatású gázok visszaverik ezeket a sugarakat → ÜVEGHÁZHATÁS
StudyOnline Kft.
GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS
• Hatásai:
o Óceánok vízszintemelkedése
o Jégsapkák eltűnése
o Óceánok tengerek sótartalma csökken → áramlást átalakítja
o Fogy a föld édesvízkészlete
o Állatfajok veszélyeztetté válhatnak (jegesmedve)
• Hőmérséklet hatása az élőlényekre:
o Növények párologtatás útján szabályozzák a hőmérsékletet
o Változó testhőmérsékletű állatok → hüllők
o Állandó testhőmérsékletű állatok → emlősök
Allen szabály: sarkok felé haladva a testfüggelékek egyre kisebbek lesznek → csökkentsék a
hőleadást
Bergmann szabály: sarkok felé a testméret nő → fajlagos felület kisebb
NAPENERGIA → megújuló energiaforrás

• Passzív hasznosítása → épületek tájolása →melegebb a déli oldal
• Aktív hasznosítás
o Napenergia átalakul hőenergiává
o Gyűjtése napkollektorokkal
StudyOnline Kft.
6. TALAJÉLET
TALAJ SZERKEZETE ÉS TALAJKÉPZŐDÉS
HUMUSZ
• szerves vegyületek elegye
• savas kémhatás → humuszsav
• talajt morzsalékossá és levegőssé teszi
• tápanyagban gazdag
TALAJKÉPZŐST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

• Éghajlat:
o hőmérséklet
o csapadék
o szél
• Földtani tényezők:
o alapkőzet típusa (homokkő, mészkő, dolomit …)
• Domborzati tényezők:
o magasság miatti kitettség
• Biológiai tényezők:
o lebontók (gombák, baktériumok)
o növények
o állatok
• Emberi tevékenység:
o műtrágyázás
o taposás
o szántás
StudyOnline Kft.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
• Kémhatása:
o bázikus
▪ meszes talaj
o savas
▪ humuszban gazdag talaj
• Talajkolloid:
TALAJERÓZIÓ
• csapadékvíz talajpusztító tevékenysége
• általában a növényzettel nem borított területet érinti
• hatása: a felső termőréteg és humusz lemosódik
• talajerózió oka:
o erdőírtás
o helytelen földművelés → talaj kimerülése
o bányászat
TALAJDEGRADÁCIÓ
• talaj minőségének leromlását talajdegradációnak nevezzük
• formái:
o Szikesedés:
▪ Na+ sók felhalmozódása a talajban
▪ a vízben oldott sók feldúsulnak a talajvízben egy nagy esőzés hatására
▪ melegben a talaj víztartalma, amiben benne vannak már az oldott sók
(nátrium-sók és karbonátok) elkezd felfelé mozogni
▪ a víz elpárolog
StudyOnline Kft.
▪ a só pedig hátramarad és felhalmozódik a talaj felső rétegében
▪ elsődleges szikesedés:
• természetes folyamat
• magas sótartalmú alapkőzet
▪ másodlagos szikesedés:
• ember okozta tevékenység hatására jön létre
o helytelen öntözés
o folyószabályozás
o túlzott műtrágyázás
o erdőírtás
o erős legeltetés
▪ Miért probléma a sók felhalmozódása a talajban?
• korlátozza a növények vízfelvételét
o ozmózis definíciójára gondoljunk
• talajban elszaporodhatnak az anaerob denitrifikáló baktériumok
o ok: talaj tömör és oxigénhiányos lesz
o hatás: denitrifikálók miatt a talaj nitrát-ion tartalma
csökken
• talaj humuszszegénnyé válik
o Talajsavanyodás:
▪ savas esők okozzák
o Elmocsarasodás
o Talajerózió
o Kiszáradás
TALAJJAVÍTÁS
• Talajcsere: kitermeljük a szennyezett talajt és elszállítjuk
• Talajtisztítás: szennyeződés felszámolása és terület helyreállítása
o szennyezés teljes lebontása kémiai és biológiai módszerek segítségével
o komposztálás
o vetésforgó
o talajoltás
o zöldtrágyázás
▪ pillangósvirágúak telepítése és beszántása
o szikes talajok javítása meszezéssel
▪ kálcium szétterítése a talajon
NÉHÁNY TALAJTÍPUS
• Barna erdőtalaj:
o jó minőségű, humuszos, savanyú talaj
o mérsékelt övezet
• Feketeföld:
o nagyon magas humusztartalom
o legjobb minőségű talaj
• Laterit talaj:
o trópusokon
o humuszban szegény
o sok benne a vas-oxid
StudyOnline Kft.
7. KÁROS EMBERI HATÁSOK AZ ÖKOSZISZTÉMÁKBAN
A 20. SZÁZADI FOLYAMATOK MOZGATÓRUGÓI

• a népességnövekedés
• emberi igények növekedése
• tudomány és technika fejlődése
ERDŐÍRTÁS
• talajerózió elősegítése
• élőhely és búvóhely pusztulása
NEMESÍTÉS, KERESZTEZÉS
• új fajok és új társulások melyek kiszoríthatják a már meglévő tárulásokat
• tájidegen fajok betelepítése
• pl.: fekete fenyő
LÉGSZENNYEZÉS
• CO2
o fosszilis energiahordozók égetése
▪ CO2 mennyiségének növekedése a légkörben
o üvegházhatású gáz
o globális felmelegedés
▪ következménye:
• sarki jégsapkák olvadása
• tengerszint emelkedése
• tengerek pH-jának változása
• fajok eltűnése (pl.: jegesmedve)
• SO2
o savas esők okozója
o növények klorofilját és a talajt is károsítja
o zuzmók indikátor élőlények
• Nitrogén-oxidok:
o savas esők egyik okozója
• csapadékban oldva savakká alakulnak
• Halogéntartalmú szénhidrogének:
o dezodorokban, hűtőkben használták őket
o freonok → ózonpajzs elvékonyodásáért felelősék
o üvegházhatású gázok
• Szilárd lebegő szennyeződések:

o Por:
▪ természetes és emberi tevékenység hatására is kerülhet a légkörbe
▪ felületükön káros anyagok kötődhetnek meg
o Korom:
▪ magas a szén tartalma
StudyOnline Kft.
▪ tüzelőanyagok tökéletlen égésekor keletkezik
o Szmog:
▪ füstköd
▪ légszennyező anyagok koncentrációja elér egy határértéket akkor szmogról
beszélünk
▪ egészségkárosító hatású
o Téli/London-típusú / redukáló szmog
▪ kialakulásának feltétele:
• szélcsendes időjárás
• magas légnyomás
• magas páratartalom
• fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű
felhasználása
• CO, kén-dioxid, por, korom
o Nyári/Los-Angeles-típusú/ fotokémiai/oxidatív szmog
▪ Kialakulásának feltétele:
• erős UV-sugárzás
• alacsony páratartalom
• nitrogénoxidok, szénhidrogének, CO
• UV hatására ózon, nitrogén-oxidok,
hidrogén-peroxid és szabadgyökök
keletkeznek
• Savas eső:
o oka:
▪ SO2: vízzel kénessavat alkot
▪ nitrogén-oxidok: vízzel salétromsavvá alakulnak
▪ halogén tartalmú szénhidrogének: sósav képződik
o hatásai:
▪ talaj savasodása
▪ talaj fémtartalmának kioldódása
▪ növények klorofiljának roncsolása
▪ fenyőerdők, tölgyek pusztulása
▪ vizek pH-jának csökkenése
▪ épületek korróziója
▪ épületek, szobrok károsodása
TALAJSZENNYEZÉS
• Forrásai:
o ipari szennyezések
o légköri kiülepedés
o csővezetéktörés, szivárgás, szakszerűtlen tárolás
o növényvédő szerek használata
o műtrágyázás
o közlekedés
o hulladéklerakás
o háztartási szennyvíz
o elhibázott folyószabályozás
o Másodlagos szikesedés:
StudyOnline Kft.
▪ okozhatja:
• helytelen öntözés
• folyószabályozás
• túlzott műtrágyázás
• ártéri erdők irtása
• erős legeltetés
▪ a talajvízszint megemelkedik egy esőzés után a talajban (ami már oldott
sókat tartalmaz)
▪ a hőmérséklet hatására erőteljes párolgás indul el a víz és benne oldott sók
a talajfelszínhez közelednek
▪ a víz elpárolog a sók pedig visszamaradnak
VÍZSZENNYEZÉS
• Forrásai:
o Olajszennyezés:
• kőolaj vagy kőolajszármazék
• elzárja a fényt és az oxigént a víztől
• tengeri élőlények pusztulásához vezet
• madarak tollait is szennyezi
o Hőszennyezés:
• vizek hőmérsékletének emelkedése → ipartelepek,
atomerőművek közelében jelentkezik
• víz oxigéntartalma csökken
• aerob szervezetek károsodása
• anaerob folyamatoknak kedvez
o Mezőgazdaság
• MŰTRÁGYÁK:
o nitrát erősen mérgező a vízbe jutása → hemoglobinhoz
kötődik, gátolja az oxigénszállítást a vérben (csecsemőkre
veszélyes)
oeutrofizáció:
▪ állóvíz elalgásodása
▪ foszfor és nitrogén mennyisége megnő az
állóvízben
▪ tápanyag feldúsul és az elsődleges termelő
szervezetek elszaporodnak (algák)
▪ oxigén csökken a vízben + algák toxikus anyaga
miatt a vízi állatvilág elpusztul
▪ a víz aljzata az elhalt növények és állatok hatására
növekedni kezd
▪ a tó lassan feltöltődik
• NÖVÉNYVÉDŐSZEREK:
o lokális következményekkel is jár
o táplálékláncba avatkoznak be
o nehezen bomlanak le (DDT)
o emberi élelmiszerbe kerülve egészségügyi problémákat
okoznak
StudyOnline Kft.
o Kommunális:
▪ mosogatóvíz, fürdővíz, ételmaradék …
▪ magas a szerves anyag tartalma
▪ fertőzési veszély
StudyOnline Kft.
8. AZ ÉLŐVILÁG SZERVEZŐDÉSI SZINTJEI
• Az élővilágban hierarchikusan egymásra épülő különböző szerveződési szinteket

ismerünk.
BIOSZFÉRA
▪ A legmagasabb ökológiai rendszer
BIOM
EGYED FELETTI ▪ Az életközösségek a kontinensre és óceánokra
SZERVEZŐ kiterjedő zonális elrendeződése
DÉSI (tajga, tundra, szavanna …)
SZINTEK
TÁRSULÁS /BIOCÖNÓZIS/ ÉLETKÖZÖSSÉG
▪ Egy időben, egy helyen együtt élő populációk
összessége (bükkerdő összes élőlénye)
POPULÁCIÓ/NÉPESSÉG
▪ Egy fajhoz tartozó, egy időben és egy helyen
megtalálható egyedek összessége, melyek
tényleges szaporodási közösséget alkotnak
EGYED
▪ Az élővilág szerkezeti és működés béli alapja
SZERVRENDSZER
▪ Meghatározott szervek együttműködése adott cél
érdekében
EGYED ALATTI (emésztőszervrendszer→ fogak, gyomor, nyelőcső…)
SZERVEZŐDÉSI
SZERV
SZINTEK ▪ Különböző szövetek együttműködése
meghatározott funkció érdekében
SZÖVET
▪ Hasonló alakú és azonos működésű sejtek
összessége
SEJT
▪ Az élővilág legkisebb, önálló életre képes, alaki és
működési egysége
StudyOnline Kft.
9. POPULÁCIÓK
POPULÁCIÓ
• azonos fajhoz tartozó egyedek
• amelyek adott helyen és időben együtt élnek
• egymás között szaporodnak
• Populációkra hatnak:
o Abiotikus környezeti tényezők:
▪ pl.: Víz. hőmérséklet
o Biotikus környezeti tényezők:
▪ A populációra más populációk is hatnak→ populációs kölcsönhatások
POPULÁCIÓ NAGYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE:

• Egyedszám: egy adott populációt alkotó összes egyed száma
• Populáció sűrűsége /denzitása: Egy adott populáció egyedeinek száma egységnyi
területen/ térfogatban
POPULÁCIÓK VÁLTOZÁSAI:
• Születési ráta: egységnyi idő alatt született utódok száma
o függ a:
▪ koreloszlástól
• a populáció lehet: fiatalodó, stabil, öregedő
▪ ivararány
▪ egyed sajátosságaitól: (termés mennyisége, peteszám …)
• Potenciális szaporodóképesség:
o a populáció korlátlanul növekedik
o nem függ a környezet eltartóképességétől
o exponenciális görbével jellemezhetjük
• Reális szaporodóképesség:
o ténylegesen megvalósuló szaporodás mértéke
o Környezet eltartóképessége befolyásolja
o logaritmikus görbe
KÖRNYEZET ELTARTÓKÉPESSÉGE:
• azt jelzi, hogy egy adott környezetben mekkora egyedszámú populáció képes tartósan
fennmaradni
StudyOnline Kft.
GRADÁCIÓ
• populáció egyedszámának ugrásszerű emelkedése
• általában az r-strategistáknál tapasztalható
• általában összeomlás követi
SZAPORODÁSI STRATEGISTÁK
R-strategista K-strategista
• rövid életű az egyed • hosszú életű egyed
• kistestű • nagytestű
• rövid idő után válnak ivaréretté • hosszú idő után válnak ivaréretté
• sok utód • kevés utód
• nincs vagy csekély az ivadékgondozás • fejlett az ivadékgondozás
mértéke • magas az utód túlélési rátája
• alacsony az utódok túlélési rátája • pl.: gerincesek, fák
• elsőként jelennek meg egy társulásban
(pionír-társulások)
• nem versenyképesek
• pl.: rovarok, gyomnövények, rágcsálók
POPULÁCIÓ TÉRBELLI ELOSZLÁSA

• megmutatja, hogy a populáció egyedei a térben hogyan oszlanak el
• Egyenletes eloszlás:
o egy populáció egyedei a vizsgált tér bármely pontján azonos egyedszámban
találhatóak meg.
o pl.: ültetvények
• Véletlenszerű eloszlás:
o egy populáció egyedei a vizsgált térben teljesen véletlenszerűen fordulnak elő és
semmi szabályszerűséget nem mutatnak
o pl.: fűfélék
• Felhalmozódó eloszlás:
o egy populáció egyedei a vizsgált térben csoportokat képeznek, a csoportok kisebb-
nagyobb távolságra helyezkednek el egymástól
o pl.: indákkal szaporodó növények
• Szigetszerű eloszlás:
o egy populáció egyedei a vizsgált térben kisebb-nagyobb csoportokat képeznek
melyek egymástól néha nagyobb távolságra helyezkednek el
o pl.: csoportosan járó emlősök → farkasfalka
HALÁLOZÁSI RÁTA:
• egy populációban egy adott időszakban bekövetkező halálozások száma a populáció
nagyságához viszonyítva
POPULÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁSOK
• Mutualista kapcsolatok (+, +):
o Mindkét résztvevő populációra előnyösen hatnak → mindkét populáció
egyedszámát növelheti
o Típusai:
▪ Szimbiózis (+, +)
• Zuzmó: gomba + moszat
StudyOnline Kft.
• Emlősök vastagbelében élő cellulózbontó baktériumok
• A pillangósvirágú növények gyökérgümőiben élő nitrogénkötő
baktériumok
• Mikorrhiza kapcsolat
▪ Szimfília (+, +)
• Az egyik élőlény a másik testnedveit szívogatja
o Pl.: hangya + levéltetű
▪ Alliancia (+, +)
• Laza alkalomszerű kapcsolat
• Zebra és zsiráf kapcsolata
• Predáció/ ragadozás (+, -):

o az egyik populáció egyedei elfogyasztják a másik populáció egyedeit
o Típusai:
▪ Növényevés (herbivoria): ha a préda egy növény
▪ Ragadozás (Carnivoria): ha a préda egy másik állat
▪ Kannibalizmus: populáció egyedei saját fajtársaikat fogyasztják
• Parazitizmus/ élősködés (+, -):

o Az élősködő szervezet egy másik szervezet (gazdaszervezet) testanyagaival
táplálkozik.
o Nem cél a gazdaszervezet elpusztítása
o Típusai:
▪ Hol található az élősködő?
• Ektoparazitizmus:
o parazita külső testfelületén él
o pl.: kullancs, gyötrőszúnyog, pióca
• Endoparazitizmus:
o Parazita a gazdaszervezetben él
o pl.: bélférgek
▪ Gazdaszervezettől való függése alapján:
• Fakultatív parazita:
o Gazdaszervezet nélkül is életképes → hosszabb ideig
életképes
o Pl: ektoparaziták → kullancs
• Obligát parazita
o Gazdaszervezet nélkül életképtelenek → ha a
gazdaszervezet elpusztul rövid időn belül keresnie kell
másikat, különben elpusztul
▪ Az eddig tárgyalt élőlények mind teljes paraziták voltak. Léteznek azonban
félparaziták is (fagyöngy)→ fotoszintetizál, csak vizet szív el egy másik
növénytől
▪ Léteznek teljes parazita növények is (aranka) amely fotoszintézisre nem
képes → szerves anyagot szív el egy másik növényből
• Kommenzalizmus/ asztalközösség (+, 0):

o A populáció a létezésével biztosítja a másik számára az életfeltételeket
▪ Pl.: Oroszlánok és hiénák kapcsolata
StudyOnline Kft.
• Ammenzalizmus (0, -):
o Antibiózis:
▪ Egyik populáció anyagcseretermékei a másik populáció egyedszámára
kedvezőtlenül hatnak
▪ Ecsetpenész (penicillin → antibiotikum) és baktérium
o Allelopátia:
▪ növények közti kölcsönhatások egyike
▪ az egyik növény valamilyen anyagot (anyagcseretermék) juttat a másik
növénybe, ami annak növekedését gátolja
▪ pl: diófa levele
• Kompetíció/ versengés (-, -):

o Hasonló környezeti igényű egyedek egymással versengenek az erőforrások
megszerzéséért
o pl.: növények versengése a fényért → szintezettség
StudyOnline Kft.
10. A LEVEGŐ
LEVEGŐ
• Élettelen (abiotikus) környezeti tényező. A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke, tiszta
állapotban színtelen, szagtalan. A levegő alkotja a légkört (atmoszférát)
ŐSLÉGKÖR
• Elsődleges anaerob redukáló őslégkör:
o Gáz és porfelhőből állt, amiből a bolygó is kialakult
o Meteorok, üstökösök becsapódásának következtében magukkal hozott fagyott
gázok elillanva a légkörbe kerültek
• Másodlagos anaerob redukáló őslégkör:
o 4,3 milliárd évvel ezelőtt → megszilárdult a földfelszín
o Vulkanikus tevékenységek és kőzetek gázleadása következtében a légkör tovább
változott
o megjelent benne: CO2, SO2, N2, H2, HCN, H2O, H2S, NH3, CH4
o A CO2 mennyisége jelentősen magasabb volt a mai értéknél
• Oxigén légkör:
o Kb. 3 milliárd évvel ezelőtt
o A vízmolekulák felhasználásával az ősi kékmoszatok a fotoszintézis során hozták
létre melléktermékként
o A molekuláris oxigén megjelenése lehetővé tette az aerob légzést
o A légkör oxigéntartalmának 21%-ra emelkedése kb. 800.000 évvel ezelőtt történt
meg
LÉGKÖR MAI ÖSSZETÉTELE

• 78% N2
• 21% O2
• 0,04 % CO2
• Kb.1 % Egyéb:
o Nemesgázok 0,9%
o Kén-dioxid, Nitrogén-dioxid
o Por
o Vízgőz
LÉGSZENNYEZÉS
• Nitrogén:
o Élőlények többsége nem tudja közvetlenül felhasználni, kivéve a nitrogéngyűjtő
baktériumok
o A nitrogéngyűjtő baktériumok megkötik a légköri nitrogént (N2) és ammóniává
alakítják (NH3)
o Az ammóniát (NH3) a nitrifikáló baktériumok először nitritté (NO2-) majd nitráttá
(NO3-) alakítják
o A növények a nitrát iont már képesek felvenni és beépíteni saját szerves
vegyületeibe (fehérje, nukleotidok…)
o Ha a talaj anaerobbá válik, felszaporodnak benne a denitrifikáló baktériumok,
melyek nitrát iont visszaalakítják légköri nitrogénné
StudyOnline Kft.
o Az elpusztult növények maradványainak nitrogénjét a lebontó organizmusok
ammónia formájába juttatják vissza a talajba
• Oxigén:
o Fototróf szervezetekből származik (növények, algák)
• Ózon:
o 3 oxigénatomból álló instabil molekula
o Légkör felett kb. 40 km magasan található (sztratoszférában)
o Az egyenlítő felett a legvastagabb
o Az ózonpajzs kiszűri az UV nagyobb részét
o Az ózonmennyisége folyamatosan csökken → ózonlyuk
o (a legnagyobb mértékű csökkenés a Déli-Sark felett található)
o Ózonlyuk kialakulása:
▪ Légkörbe kerülő klór, fluor, bróm, freonok, halogén tartalmú
szénhidrogének, fluorkarbonok (CFC gázok) csökkentik az ózonpajzs
méretét
o Környezetvédelmi szabályozások:
▪ Nemzetközileg betiltották a CFC gázok használatát (2003)
• Szén-dioxid:
o Növények fotoszintéziséhez szükséges
o Lebontó anyagcseretermék
o Környezettszennyezés során (fosszilis emisszió, ipar, közlekedés) sok jut a légkörbe
o Üvegházhatású gázok közé tartozik
• Kén-dioxid:
o Fosszilis energiahordozók égetésével és vulkanikus tevékenységgel jut a légkörbe
o Levegő páratartalmával kénsavat képez → savas esők fő okozója
▪ Növények klorofilját károsítja
▪ Talaj pH-ját savas irányba eltolja
▪ Szobrokat, épületeket károsítja
o Zuzmók indikátorai a kén-dioxidnak
• Nitrogén-oxidok:
o Fosszilis energiahordozók égetésével, közlekedés és villámlás hatására keletkezik
o Részt vesz a savas esők kialakításában
• Halogén tartalmú szénhidrogének:
o Dezodorok hajtóanyaga
o Régi hűtőszekrények freon hajtógázúak
o Az ózonréteg elvékonyodásáért felelős üvegházhatású gázok
• Szilárd szennyeződések
• Por:
o Mikroszkopikus méretű szemcsék
o Felületükön káros anyagok kötődhetnek meg → karcinogén hatásúak
• Korom:
o Tüzelőanyagok égetésekor keletkező magas széntartalmú anyag
StudyOnline Kft.
Oxidáló fotokémiai /Nyári/ Los -
Redukáló /Téli/ Londoni szmog
Angeles típusú szmog
• Gépjárműforgalom • Fűtés
• Alacsony páratartalom és • Fosszilis tüzelőanyagok → korom +
szélsebesség szálló por = kondenzációs magok
• UV sugárzás hatására → NO2, O3, • Emelkedett SO2 szint → savas eső, köd
szabad gyökök és hidrogén-peroxid • Tünetei:
keletkezik o Szem irritáció (kipirosodás,
• Tünetei: viszketés)
o Nyálkahártya irritáció o Allergiás tünetek
o Az ózon gátolja a
makrofágok és bizonyos
enzimek megfelelő
működését
LEVEGŐ SZENNYEZÉSRE VONATKOZÓ EGYEZMÉNYEK

• Kiotói egyezmény (1997)
o A CO2 kibocsátásának korlátozása
• Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény (2015)
o Üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése
ÜVEGHÁZHATÁS
• Napból érkező rövid hullámhosszú fény egy kis része elnyelődik a légkörben, míg eléri a
földfelszínt (kb. 20%)
• A földfelszínt elérő rövid hullámhosszú sugarakat elnyeli a Föld felszíne (kb. 50%) →
hőelnyelés → földfelszín melegszik
• A földfelszínről visszavert hosszú hullámhosszú sugarak felmelegítik a légkört (kb. 30%) →
üvegházhatás
StudyOnline Kft.
11. A POPULÁCIÓK KÖLCSÖNHATÁSAI
POPULÁCIÓ
• Egy helyen és egy időben lévő egy fajba tartozó egyedek összessége, amelyek tényleges
szaporodási közösséget alkotnak
• Populációkra hatnak:
▪ Pl: Víz. hőmérséklet
o Biotikus környezeti tényezők
▪ A populációra más populációk is hatnak→ populációs kölcsönhatások
o Típusai:
▪ Szimbiózis (+, +)
baktériumok
• Mikorrhiza kapcsolat
▪ Szimfília (+, +)
o Pl.: hangya + levéltetű
▪ Alliancia (+, +)
• Zebra és zsiráf kapcsolata
• Predáció/ ragadozás (+, -):

o Típusai:
▪ Növényevés (herbivoria): ha a préda egy növény
▪ Ragadozás (Carnivoria): ha a préda egy másik állat
▪ Kannibalizmus: populáció egyedei saját fajtársaikat fogyasztják
• Parazitizmus/ élősködés (+, -):

táplálkozik.
o Típusai:
o parazita külső testfelületén él
o Pl: kullancs, gyötrőszúnyog, pióca
StudyOnline Kft.
o Pl: bélférgek
életképes
o Pl: ektoparaziták → kullancs
növénytől
• Kommenzalizmus/ asztalközösség (+, 0):

▪ Pl.: Oroszlánok és hiénák kapcsolata
• Ammenzalizmus (0, -):

o Antibiózis:
o Allelopátia:
▪ pl: diófa levele
• Kompetíció/ versengés (-, -):

megszerzéséért
o Pl.: növények versengése a fényért → szintezettség kialakulása
StudyOnline Kft.
12. TERMÉSZETES ÖKOSZISZTÉMÁK ÉS MONOKULTÚRÁK
ÖKOSZISZTÉMA
• Ökológiai rendszert jelent, amely az élőlények és élettelen környezetük teljes
kapcsolatrendszerét jelenti
• Nyílt rendszernek tekinthető
• Energiafelvétel és energialeadás jellemzi
• Rájuk hat:
▪ Élettelen anyagok (víz, szén-dioxid, nitrogén, foszfor)
o Biotikus környezeti tényezők:
▪ Élő környezeti tényezők
• Termelők (producensek)
• Fogyasztók (konzumensek)
• Lebontók → főleg baktériumok, gombák
• Az ökoszisztéma elemeinek anyagcseréje hozza létre a trofikus kapcsolatokat =
táplálkozási kapcsolatokat
TÁPLÁLÉKPIRAMIS
• Ahogy haladunk felfelé a piramisban észrevehetjük, hogy az energiaveszteség felfelé nő →
több energia kell hogy egy ragadozó elejtse zsákmányát
https://talajprofi.wordpress.com/2014/12/02/a-talajelettan-es-talajemberegeszseg-alapelemei/
TÁPLÁLÉKHÁLÓZAT
• Egymással összekapcsolt táplálékláncok rendszere
https://www.origo.hu/tudomany/20090907-a-google-kereso-algoritmusa-
az-okoszisztema-rangsorolasara-is-jo.html
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ:
• Szerves anyagtermelés és átalakítás folyamata egy bizonyos időegység alatt
• Autotrófok → elsődleges/primer produkció
• Konzumensek, reducensek → másodlagos/ szekunder produkció
• A termelődő szerves anyag sorsa
o Egy része elbomlik → energiát szolgáltat az életműködéshez
• Másik része felhalmozódik az élőlényekben (beépül)
StudyOnline Kft.
BIOMASSZA
• Biológiai produkció hozza létre
• Élőlényekben előforduló szerves anyag össztömeg
• (Szukcesszó folyamán a biológiai produkció és a biomassza is egyre nő)
• Az ökoszisztéma kapcsolati rendszerébe tartoznak még a biokémiai ciklusok
o Víz körforgása
o Szén körforgása
o Foszfor körforgása
o Oxigén körforgása
o Nitrogén körforgása
• Az ökoszisztéma biztosítja a napenergia megkötését és az ökoszisztémán belül több
szakaszon történő áramlását
GAIA ELMÉLET
Föld összes élő és élettelen része egy szorosan összefüggő, egységes és önszabályozó rendszert
alkot. Aki ezt az egész rendszert összefogja az Gaia. (J.E. Lovelock, Lynn Margulis)
Természetes ökoszisztémák Mesterséges ökoszisztémák
• Természetes önszabályozó rendszerek • Olyan életközösségek, amiket ember
• Nem igényel külső (emberi) hozott létre és ember is kell a
beavatkozást fennmaradásához
AGROÖKOSZISZTÉMÁK= megművelt területek

• Célja ezeknek a területeknek a biomassza termelés (szervesanyag össztömeg)
MONOKULTÚRÁK
• Egyetlen faj található azon a területen
• Mezőgazdasági ökoszisztéma
o Pl.: búzamező
Előny Hátrány
• Nagy mennyiségű élelmiszer olcsó • Mindegyik növény ugyanannyira
előállítása érzékeny egyfajta kártevőre
• Kezelése egyszerűbb (ugyanolyan • talaj vegyszerezése
vegyszerhasználat, ugyanabban az • Rezisztens kártevő megjelenése
időben kell művelni) • Talaj előbb kimerül
• Egyetlen termesztési gyakorlatot kell • Terméshozam évente csökkenő
elsajátítani tendenciát mutat
StudyOnline Kft.
13. HAZAI ERDŐK
TÁRSULÁSOK
• adott helyen, adott időben együtt létező populációk életközössége
• Magyarország a mérsékelt övi lombhullató erdők biomjához tartozik
Természetes társulások Kultúrtársulások

ember által létrehozott mesterségesen
fenntartott társulások
természetben megtalálhatóak, önállóan ➢ monokultúrák:
életképesek + kultúrtársulás fajta
+ egy fajból áll
+ pl.: búzamező
KLÍMAZONÁLIS ERDŐK
• kialakulásukban döntő környezeti tényező az éghajlat
• meghatározó tényezők a csapadékmennyiség és a hőmérséklet
• magassági öv szerint kialakult erdőtársulások
• a klímazonális erdőkben előfordulnak extrazonális = zónán kívüli társulások is
o hűvös völgyben, északi hegyoldalon a gyertyános-tölgyesben bükk is megjelenhet
• Tatárjuharos-lösztölgyes: 0-250m
o Alföldön
o kettős lombkoronaszint
o uralkodó fajok: tatárjuhar (magasabb) + mezei szil (alacsonyabb)
o gazdag cserjeszint (kökény, galagonya) és gyepszint
• Cseres-tölgyes: 250m-450m
o laza lombkoronaszint → a fényt jól átengedi
o uralkodó fajok: csertölgy és kocsánytalan tölgy
o fejlet cserjeszint és gyepszint
• Gyertyános-tölgyes: 450m- 600m
o kettős lombkoronaszint
o uralkodó fajok: kocsánytalan vagy kocsányos tölgy (magasabb) + gyertyán
(alacsonyabb)
o kevés fény → gyér cserjeszint és gyepszint
o kora tavaszi aszpektusa gazdag geofitonokban:
▪ tavasszal virágzó (hagymás, gumós, gyöktörzses) növények
• Bükkös: 600 m
o sűrű, szorosan záródó lombkoronaszint
o cserjeszint nincs
o gyepszint csak kora tavasszal → geofitonok
• Fenyves:
o Kis kiterjedésű
o elsősorban telepített erdők:
▪ lucfenyő
▪ erdei fenyő
o gyepszinten virágos növények nincsenek → fejlett moha és zuzmószint
StudyOnline Kft.
INTRAZONÁLIS ERDŐK
• vízellátottság, alapkőzet, domborzat módosító hatásának köszönhetően jöttek létre
• Vízellátottság alapján kialakuló erdők:
o Puhafa-ligeterdők:
▪ Fűz, nyár ligeterdők:
• alacsony ártereken
• oxigéndús, friss vízzel ellátott területeken
• talaj gazdag a tápanyagban és nitrogénben
• megtalálható fajok: fekete nyár, kúszónövények
o Keményfa ligetek:
▪ ligeterdők zárótársulásai
▪ kocsányos tölgy, Magyar kőris, vénic szil
o Láperdők:
▪ lefolyástalan, magas vízellátottságú, oxidén-szegény környezet
▪ megtalálható fajok: éger, nyír, kőris
• Alapkőzet, talaj alapján kialakuló erdők:

o Homoki erdők:
▪ Nyáras-borókások
▪ Duna-Tisza köze területén
▪ uralkodó faj: nyárfa, boróka
▪ legeltetésnek köszönhetően alakultak ki
▪ Nyílt homoki tölgyes
▪ Zárt homoki tölgyes
o Sziki tölgyes:
▪ szikesek szukcessziójának zárótársulásai
▪ Hortobágyi Nemzeti Park
• Domborzat alapján kialakuló erdők:

o Molyhos-tölgyes bokorerdő:
▪ mészkő és dolomit lejtőkön
▪ uralkodó faj: molyhos tölgy
o Hársas-kőrises törmeléklejtő erdő:
▪ 400 m felett
StudyOnline Kft.
▪ uralkodó fajok: nagylevelű hárs, kőris félék, juhar-félék
o Szurdokerdő:
▪ hűvös völgyek mélyén, szűk, meredek völgyben
▪ hűs mikroklímát kedvelik
▪ uralkodó fajok: bükk, magas kőris, nagylevelű hárs, juhar-félék
TELEPÍTETT ERDŐK
• természetes erdők helyén találhatóak
• gazdasági szempontokat vettek alapul telepítésükkor
• biodiverzitásuk kicsi → monokultúráknak tekinthető
• sérülékenyek→ fák közel egykorúak, genetikailag hasonlóak
• Erdeifenyő és feketefenyő:
o faipari hasznosítás céljából telepítették
o káros, mert savassá teszik a talajt
• Akácos erdő:
o akácfa: igénytelen, gyors fejlődésű faj
o futóhomok megkötésének céljából telepítették
o a talaj tápanyagviszonyokat gyorsan megváltoztatja
o akác levele nitrogénben gazdag:
▪ a talaj felső rétegének nitrogéntartalmát a lehullott és lebomlott levelek
növelik
• Nemesnyárasok:
o papíripari feldolgozhatóságuk miatt telepítették
StudyOnline Kft.
14. EGY TÓ SORSA
SZUKCESSZIÓ
• az a folyamat, amelyben az egyik társulás egy másik társulássá alakul
• Szekuláris szukcesszió:
o földtörténeti léptékű
• Biotikus szukcesszió:
o homoki szukcesszió
o sziklai szukcesszió
o tavi szukcesszió
TAVI SZUKCESSZIÓ
• plankton (P)
• lebegő hínár (békalencse)
• gyökerező hínár (tündérrózsa, vízitök)
• nádas
• sásas /zsombéksásas/ magassásas
• mocsárrét
• fűzbokor ligetek
• fűz-nyár ligetek (K)
EUTROFIZÁCIÓ
• tápanyagoknak (nitrogén, foszfát) vízben való feldúsulása algák és más növényi életformák
növekedésének felgyorsulását okozza
• az algák elszaporodnak→ beborítják a vízfelszínt → meggátolják, hogy a fény az alsóbb
vízrétegeket is elérje
• a mélyebb rétegekben élő növények, nem kapnak elegendő fényt így elpusztulnak
• az elpusztult növényeket a baktériumok lebontják
o ehhez a folyamathoz oxigént használnak fel
StudyOnline Kft.
o a tóban csökken az oxigén koncentráció → halak és vízi állatok elpusztulásához
vezet
• a tápanyag néha olyan növények növekedését is elősegíti, amelyek toxikus anyagokat
termelnek → elősegíti a vízi élővilág elpusztulását
• az elpusztult élőlénymaradványok lesüllyednek a fenékre
o anaerob bontás
o iszap létrehozása
• a tó mélysége egyre inkább csökken
• okozója: műtrágya vagy szennyvíz kerül a tóba
• meggátolása: a tavak kotrása
StudyOnline Kft.
15. ÖKOLÓGIAI FOGALMAK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK
ÖKOLÓGIA
• élőlények és a környezet bonyolult kapcsolatrendszeréét vizsgálja
• célja:
o természet működésének a megértése
o emberiség befolyása a természetre
o módszerek kitalálása, melyek enyhítik vagy megoldják az ember által okozott
károkat
SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
ÉLŐLÉNYEKRE HATÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK

• Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők:
o talaj, levegő, fény, hőmérséklet, víz
• Biotikus (élő) környezeti tényezők:
o együtt élő populációk hogyan hatnak egymásra
o populációs kölcsönhatások tartoznak ide
ÖKOLÓGIAI TŰRŐKÉPESSÉG
• környezeti tényezők azon tartománya, ahol a populáció előfordulhat
• meghatározza a populáció elterjedését és előfordulását
• annak függvényében, hogy egy fajnak megkora a tűrőképessége elkülönítünk 2 csoportot
StudyOnline Kft.
SZŰKTŰRÉSŰ FAJOK (STENÖK) TÁGTŰRÉSŰ FAJOK (EURYÜK)
specialisták indikátorok generalisták kozmopoliták
+ több környezeti
+ egy környezeti
tényezőre nézve +egy adott
tényezőre nézve
szűktűrésű fajok környezeti az egész Földön
szűktűrésű fajok
+pl: pisztráng tényezőre megtalálhatóak
+ pl.: zuzmók
(csak hideg és tágtűrésű pl: vándorpatkány
(levegő SO2
oxigéndús vízben
tartalmára)
található meg)
Vigyázz! Egy faj lehet egy adott környezeti tényezőre nézve tágtűrésű, míg egy másik környezeti
tényezőre nézve ugyanaz a faj szűktűrésű
pl.: Foltos maláriaszúnyog: a hőmérséklettel szemben tágtűrésű, viszont páratartalom változását
nagyon rosszul viseli, arra szűktűrésű
LIEBIG-FÉLE MINIMUM TÖRVÉNY

• mindig az a tényező (tápanyag) határozza meg a növény fejlődésének gyorsaságát, amely a
szükségeshez képest legkisebb mennyiségben van jelen, vagy amelynek mennyisége
leginkább eltér az optimálistól
POPULÁCIÓ
• Egyedszám: egy adott populációt alkotó összes egyed száma
• Populáció sűrűsége /denzitása: Egy adott populáció egyedeinek száma egységnyi
• Születési ráta: egységnyi idő alatt született utódok száma
o függ a:
▪ koreloszlástól
• a populáció lehet: fiatalodó, stabil, öregedő
▪ ivararány
▪ egyed sajátosságaitól: (termés mennyisége, peteszám …)
• Potenciális szaporodóképesség:
o a populáció korlátlanul növekedik
o nem függ a környezet eltartóképességétől
o exponenciális görbével jellemezhetjük
• Reális szaporodóképesség:
o ténylegesen megvalósuló szaporodás mértéke
o Környezet eltartóképessége befolyásolja
o logaritmikus görbe
• Környezet eltartóképessége:
o azt jelzi, hogy egy adott környezetben mekkora egyedszámú populáció képes
tartósan fennmaradni
• Gradáció:
o populáció egyedszámának ugrásszerű emelkedése
o általában az r-strategistáknál tapasztalható
StudyOnline Kft.
o általában összeomlás követi
• Szaporodási strategisták:
• Populáció térbelli eloszlása:

o megmutatja, hogy a populáció egyedei a térben hogyan oszlanak el
o egyenletes eloszlás:
▪ egy populáció egyedei a vizsgált tér bármely pontján azonos egyedszámban
találhatóak meg.
▪ pl.: ültetvények
o véletlenszerű eloszlás:
▪ egy populáció egyedei a vizsgált térben teljesen véletlenszerűen fordulnak
elő és semmi szabályszerűséget nem mutatnak
▪ pl.: fűfélék
o felhalmozódó eloszlás:
▪ egy populáció egyedei a vizsgált térben csoportokat képeznek, a csoportok
kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el egymástól
▪ pl.: indákkal szaporodó növények
o szigetszerű eloszlás:
▪ egy populáció egyedei a vizsgált térben kisebb-nagyobb csoportokat
képeznek melyek egymástól néha nagyobb távolságra helyezkednek el
▪ pl.: csoportosan járó emlősök → farkasfalka
• Halálozási ráta:
o egy populációban egy adott időszakban bekövetkező halálozások száma a
populáció nagyságához viszonyítva
• Ökológiai niche:
o a környezeti tényezők olyan n -dimenziós tér (minden dimenziót egy környezeti
tényező határozza meg ami a populációra hat) ahol a populáció egyedei
ténylegesen előfordulhatnak és szaporodni képesek
o befolyásolja még a többi populáció megléte is
• Élettani niche:
o olyan n-dimenziós tér, ahol a populáció egyedei a környezeti tényezők
függvényében előfordulhatnak és szaporodni képesek
• Gauze-elv = kompetitiv kizárás elve:
o két hasonló optimummal rendelkező faj tartósan nem élhet együtt, mert különben
niche szegregáció (felosztják egymás között a területet, mindkettő enged az
optimumából) vagy kompetíció következik be
StudyOnline Kft.
• Koevolúció:
o két faj egymással kölcsönhatásban történő evolúcióját jelenti
TÁRSULÁSOK
• Kultúrtársulások:
o mesterségesen fenntartott életközösségek
o pl.: ültetvények
• Biodiverzitás = biológiai sokféleség
o faji diverzitás:
▪ fajok számát és egyedszám-arányát jelenti
o genetikai diverzitás:
▪ fajon belüli genetikai változatosságot mutatja
o ökológiai diverzitás:
▪ ökológiai funkciók változatosságát, táplálkozási kapcsolatokösszességét
jelenti
▪ anyag és energiaáramlás jellemzi
• Társulások szerkezete:
o függőleges szerkezet:
▪ fényért folyó versengés
▪ szintezettség kialakulása
o vízszintes szerkezete
o mintázat
• Társulások időbeli változásai:
o periódikus változások:
▪ környezeti tényezők periodikusan ismétlődő változásai
▪ Napszakok:
• éjjel-aktív/ nappal-aktív állatok
▪ Aszpektusok
• társulások évszakok szerinti váltakozása
• a fajok nem változnak, de a társulás külsője változik
o egyszeri előrehaladó változások→ szukcessziók
▪ életközösség átalakulásának folyamata (társulás egy másik társulássá
való átalakulása)
▪ Szekuláris szukcesszió:
• földtörténeti léptékű
• egyirányú folyamat
• nagy területet érintő változások
StudyOnline Kft.
▪ Biotikus szukcesszió:
• rövidebb léptékű
o HOMOKI SZUKCESSZIÓ
o SZIKLAI SZUKCESSZIÓ
StudyOnline Kft.
o TAVI SZUKCESSZIÓ
StudyOnline Kft.
16. A TÁRSULÁSOK ANYAG ÉS ENERGIAFORGALMA
TÁRSULÁS
• adott helyen, adott időben együtt élő populációk összessége
• Természetes társulások:
o természet által létrehozott társulások
o pl.: Bükk erdő
• Kultúrtársulások:
o ember által létrehozott mesterségesen fenntartott életközösségek
o pl.: Monokultúrák
• Társulásokra különböző ökológiai tényezők hatnak
o Külső (abiotikus) környezeti tényezők
▪ pl.: éghajlat, talaj
o Belső (biotikus) környezeti tényezők
▪ pl.: populációs kölcsönhatások
• Társulásokat jól jellemzik azok anyag és energiaforgalma
• Anyagforgalom:
o a bioszférában ciklikus
o „Az anyag nem vész el, csak átalakul”
• Energiaáramlás:
o egyirányú folyamat
• Társulások anyag és energiaforgalmát a táplálékláncok valósítják meg
o Tápláléklánc: lineáris táplálkozási kapcsolat
https://talajprofi.wordpress.com/2014/12/02/a-talajelettan-es-talajemberegeszseg-alapelemei/
o Táplálékpiramis:
▪ Termelők (producensek)
o Autotróf élőlények → energiát beépítik szerves vegyületeikbe
▪ Elsődleges fogyasztók (primer konzumensek)
o Növényevő állatok
▪ Másodlagos fogyasztók (szekunder konzumensek)
o Ragadozók
▪ Harmadlagos fogyasztók (tercier konzumensek)
o Ragadozók
▪ Negyedleges fogyasztók (csúcsragadozók)
o Nincsen természetes ellenségük
▪ Lebontók (reducensek)
StudyOnline Kft.
o Az elhalt szerves anyagot a lebontók bontják le így azok
visszakerülnek a talajba, ahol a termelők újra hozzájutnak →
bezárul a körforgás
o Táplálékhálózat:
▪ Táplálkozási kapcsolatrendszer, több tápláléklánc összesége
▪ Minél bonyolultabb egy táplálékhálózat annál stabilabb a társulás
• Energiaáramlás:
• Egy szint kilépő energiáját meghatározza a belépő

energiából elveszett légzési- és hőenergia. (kilépő
energia=belépő energia – kilégzési energia- és
hőveszteség)
• Egy szint energiahatékonyságát a belépő és a

kilépő energia hányada.
(Energiahatékonyság=kilépő energia / belépő
energia)
• Egy szint kilépési energiája az elhalt szerves

anyaggal távozó energia nélkül, megadja a
következő szint belépő energiájának mennyiségét.
(Belépő energia= előző szint kilépő energiája – előző
szint elhalt szerves anyaggal távozó energia)
ANYAG ÉS ENERGIAFORGALOM JELLEMZŐI

• Az anyag és energia mennyisége a különböző szinteken nem állandó
• Az energiamennyisége a piramis csúcsa felé csökken így az energiaáramlás egyirányú
folyamat
• Az anyagforgalom ciklikus → egyes szinteken változhat a mennyisége, de az összes
anyagmennyiség állandó
• Az egyedek össztömege a piramis csúcsa felé csökken
• Energiaforgalom jellemzői:
o Élővilág elsődleges energiaforrása a Nap
o A termelő szervezetek felhasználják a napfény energiáját és így az energiát beépítik
saját szervezetükbe
o Ezek a szerves anyagok energiaforrásul szolgálnak a termelőkkel táplálkozó
heterotróf fogyasztóknak
o Ritkák a hosszú táplálékláncok mivel minden szinten elvész az energia nagy része
o Így mondhatjuk, hogy az energiaveszteség a piramis csúcsa felé nő
StudyOnline Kft.
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ
• Az ökológiai rendszerben megtalálható élőlények szerves anyag termelésének és
átalakításának folyamata
• Elsősorban a növények (termelők) végzik fotoszintézisükkel a fő szerves anyag termelést =
primer produkció
• A lebontó és fogyasztó szervezetek által létrehozott szerves anyag átalakítását szekunder
produkciónak nevezzük
• A szerves anyag egy része az élőlényekben felhalmozódik, másik része elbomlik az
élőlényekben
BIOMASSZA
• Szerves anyag össztömeg
StudyOnline Kft.
17. ENERGIANYERÉS AZ ÉLŐVILÁGBAN ÉS A GAZDASÁGBAN
ANYAGCSERE
• az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének (metabolizmus)
nevezzük
• anyagcsere jellemzői:
o információáramlás
o anyagáramlás
▪ körfolyamat
o energiaáramlás
▪ egyirányú folyamat
• felvett anyagot beépítik szervezetükbe és energianyerés céljából lebontják őket
• az anyag felvétel és leadás közötti átalakító folyamatokat intermedier folyamatoknak
nevezzük
• Az intermedier anyagcsere:
o asszimiliáció/ felépítő / anabolikus folyamatok
o disszimiláció / lebontó / katabolikus folyamatok
• Asszimiláció:
o egyszerű felépítésű kisméretű molekulákból bonyolult nagyméretű szerves
vegyületeket állítanak elő
o fototróf asszimiláció → fotoszintézis
o kemotróf asszimiláció → kemoszintézis
• Disszimiláció:
o energianyerés
o nagyméretű redukált szerves vegyületeket kisméretű molekulákká bontják
o oxigén jelenlétében→ biológiai oxidáció
o oxigén hiányában → erjedés
▪ alkoholos erjedés
▪ tejsavas erjedés
• Biológiai oxidáció:
1. Glikolízis: a citoplazmában zajló biokémiai folyamat
StudyOnline Kft.
AEROB KÖRNYEZETBEN: A piruvátból (3 C atomos) enzim hatására leszakad egy C atom, ami CO2
formában távozik a sejtből → a 2 C atomos acetil-csoportot felveszi a Koenzim-A szállító
molekula
Acetil-csoport (2C) + Koenzim-A = Acetil-Koenzim A → az Acetil-Koenzim A beviszi az acetil-
csoportot a mitokondrium mátrixába
2. Citromsav ciklus: mitokondrium mátrixában zajló folyamat
Acetil-KoenzimA hozza az acetil-csoportot (2 C)
CITROMSAV (6C)
NADH+H+
OXÁLECETSAV (4C) CO2
CITROMSAV-CIKLUS
/SZENT-GYÖRGYI (Alfa-Ketoglutarát 5 C
KREBS-CIKLUS atomos)
/CITRÁT-KÖR
2 ATP
http://tamop-sport.ttk.pte.hu/tananyagfejlesztes/a-terheleselettan-alapjai/04
3. Terminális oxidáció: mitokondrium belső membránja

• Cél: ATP termelés
• A redukált koenzimek leadják a hozott elektront és protont
• Az elektronok egy elektrontranszportláncra kerülnek (citokrómok) és tovább
szállítódnak
o Kisebb energiaszintre kerülnek az elektronok → a felszabadult energia
a H+ kipumpálására fordítódik
• A protonokat különböző fehérjekomplexek kipumpálják a két membrán közötti
térbe
• A membrán két oldala között töltéskülönbség alakul ki
• A membránt átérő ATP-szintáz enzim feszültség hatására kinyílik és átengedik
a protonokat és visszapumpálja a mátrixba
o A kiáramlás hatására felszabaduló energia → ATP szintézisére
fordítódik
o A visszaáramló H+ légköri oxigénnel egyesülve vízzé alakulnak
StudyOnline Kft.
34 ATP
• Biológiai oxidáció összefoglalva:

o Összesített egyenlete: C6H12O6 + 6 O2 → 6 H2O + 6 CO2
StudyOnline Kft.
o Erjedés
▪ anaerob környezetben
+ baktériumok + tejsavbaktérium
+ élesztőgombák (pl.: sörélesztő) + vázizomszövet
+ mikroorganizmusok
ENERGIAFORRÁSOK A GAZDASÁGBAN:
• Nem megújuló energiaforrások:
o emberi léptékkel nem mérhető az újra képződés mechanizmusa
o az újra képződés üteme lassabb, mint a felhasználás üteme
o Fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén):
▪ keletkezésük:
• lebomlott élőlények maradványai (mészvázas is)
• nagy nyomás
• anaerob környezet
• hosszú idő
▪ elégetésük energiát termel
▪ elektromosság előállítása
▪ környezetszennyező hatású az égetésük
• CO2-t:
o üvegházhatású gáz
o globális felmelegedés
• SO2-t:
o savas esők egyik okozója
▪ károsítja a növények klorofilját, fák lombozatát,
o zuzmók (indikátor faj) érzékelik a levegő magas SO2
tartalmát
o Atomenergia:
▪ urán 235 izotópját + plutónium atommagjának hasadását termelnek
StudyOnline Kft.
▪ nem szennyezi a környezetet
▪ nagy energiát képes előállítani
▪ költséges a megépítése
▪ probléma: baleset, földrengés (Csernobil)
• veszély: radioaktív sugárzás → sugárfertőzés
• Megújuló energiaforrások:
o emberi léptékkel mérhető az újra képződés mechanizmusa
o az újra képződés üteme gyorsabb, mint a felhasználás üteme
o nem környezetszennyezőek
o felhasználási területek: áramtermelés, fűtés, üzemanyag termelés
o Szélenergia:
▪ szélturbina forgási energiáját alakítja át elektromos árammá
o Vízenergia:
▪ az energiát a víz folyásából nyerik
▪ hátrány: élőhelyátalakítással jár (pl.: folyók duzzasztása)
o Napenergia:
▪ napból érkező sugárzás energiáját hasznosítja
▪ a napenergiát → hőenergiává vagy elektromos energiává alakítják át
o Biomassza energia:
▪ tűzifa apríték, fűrészpor, szalma, energiafű, bioetanol égetése
▪ kisebb az energiatartalmuk
▪ sokan megkérdőjelezik környezetkímélő hatásukat
o Geotermikus energia:
▪ Föld belső hőjéből származó energia
▪ korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent
▪ kitermelése olcsó
▪ nem környezetszennyező
• Energiatakarékosság:
o kevesebb energiát fogyasztó berendezések alkalmazása az iparban, közlekedésben,
háztartásokban
o hőszigetelés korszerűsítése
▪ hőszigetelő burkolat
▪ ablak csere
o korszerű világítás használata
▪ LED használata
o villany lekapcsolása
o fűtés lejjebb vétele, víz elzárása ha nem használjuk
StudyOnline Kft.
18. KÖRNYEZET, SZAPORODÁS, VISELKEDÉS
KÖRNYEZET
• a világ azon része, amelyben élünk és tevékenykedünk
• a Föld élővilágának a környezete → bioszféra
o földkéreg
o vízburok
o levegő
• Bioszféra:
o a Föld élővilágát alkotó biomok összessége
o tágabb értelembe véve az élet színtere
o funkcionális egysége Gaia
▪ Gaia elmélet:
• a Föld összes élő és élettelen része egy szorosan összefüggő
egységes és önszabályozó rendszer alkot
• Ezt az rendszert Gaia összefogja
▪ nyílt anyagi rendszer
▪ jellemző rá az anyag és energiaforgalom
▪ önszabályozó rendszer
o Táplálékláncok:
▪ egymással szoros kapcsolatban álló populációk
▪ lineáris
BIOMASSZA CSÖKKEN
o Táplálékhálózat
▪ táplálékláncok összessége
▪ minél bonyolultabb egy táplálék hálózat, annál stabilabb a társulás
StudyOnline Kft.
TÁPLÁLÉKLÁNC TÁPLÁLÉKHÁLÓZAT
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ
• Az ökológiai rendszerekben végbemenő szerves anyagtermelés és átalakításának
folyamata
BIOMASSZA
• biológiai produkció hozza létre
• a Földön megtalálható (élőlényekben is) szerves anyag össztömeg
• különböző táplálkozási szintek biomasszája változó
o termelőktől a csúcsragadozókig csökken
KÖRNYEZETVÉDELEM
• céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység
• célja: ember által okozott károk kiküszöbölése, enyhítése, megelőzése
VISELKEDÉS
• az állat külső és belső ingerekre adott reakciója
• alapja az ingerfelvevés é inger hatására létrejövő reflex
• a reflex működési alapja a reflexív
• Viselkedési elemek csoportosítása:
o öröklött vagy tanult viselkedés
o egyedi vagy szociális viselkedés
o létfenntartáshoz vagy szaporodáshoz kapcsolódó viselkedés
• Társas viselkedés:
o minden olyan magatartásforma, amely több ugyanabba a fajba tartozó állat
részvételét igényli
o meghatározó tényezők:
• szociális vonzódás
• kommunikáció
• agresszió
• önzetlen magatartás
StudyOnline Kft.
ÁLLATOK KOMMUNIKÁCIÓJA
• alap feltétele a társas kapcsolatok kialakulásának és fenntartásának
• információ közlés és fogadás egy zárt rendszeren belül
• formái:
o Kémiai kommunikáció:
▪ feromonokkal történik (szaganyag)
▪ szag alapján felismerik az egy fajba tartozó egyedeket
▪ riasztójelzések leadása
▪ párválasztásban az ivari feromonok
▪ saját territórium megjelölése
o Vizuális kommunikáció:
▪ állat színe, mozgása, mintázata, testtartása ad információt
▪ pl: méhek tánca
• táplálék minőségéről, irányáról és távolságáról tájékoztat
▪ állat mozgás → pl.: násztánc
▪ fényjelek → pl.: szentjánosbogarak
▪ riasztószínek→ erős méreganyagot termelő fajok élénk színűek → pl.:
nyílméregbéka
▪ mimikri: az egyik élőlény utánozza a másik előlényt
• cél: megtévesztés, elijesztés
• pl.: álnyílméregbéka
o Akusztikus kommunikáció:
▪ hallás alapú
▪ pl.: rovarok ciripelése
SZAPORODÁSI VISELKEDÉS
• Jellemzői:
o ivarérett állatokra jellemző
o meghatározott időszakban és időszakonként ismétlődik
o hormonok függvénye
o befolyásolja a táplálék mennyisége és a hőmérséklet is
o belső motiváció megléte szükséges a létrejöttéhez
• Udvarlás, násztánc, párválasztás:
o cél: egyedek közti távolság csökkentése
o fokozza és összehangolja az ivari partnerek izgalmi állapotát
o pl.: páva tolla, siketfajd násztánca
• Párzás:
o Monogámia:
▪ szaporodási időszakra vagy egy életre szólóan kialakul
▪ egy hím és egy nőstény között jön létre
▪ előnyei:
• hím sokszor részt vesz az ivadékgondozásban
• udvarlásra csak egyszer kell energiát és időt fordítani
• a pár tagjai kiismerik egymást
o Poligámia:
▪ általában egy hím és több nőstény
▪ hímek nem vesznek részt az ivadékgondozásban
• Ivadékgondozás:
StudyOnline Kft.
o az ivadékgondozás mértéke fordítottan arányos az utódok számával
o minél kevesebb az utód annál jobban “vigyáznak rájuk” a szülők
ÁLLATOK LÉTFENNTARTÓ VISELKEDÉSE

• Táplálék felismerése:
o veleszületett táplálékfelismerő mechanizmus
o Bevésődés
▪ görény szagról ismeri fel a táplálékát
o egyes állatok magukon hordozzák a kulcsingert
▪ csibének a láb látványa adja az ingert a kapirgálásra és csipegetésre
• Táplálékszerző technikák:
o vízből kiszűrik a táplálékot
▪ planktonokat → pl.: bálnák
o legelő állatok
▪ elsődleges fogyasztók
o fogyasztók számára a táplálék rejtve van
▪ vadászat
• zsákmányállat megölésének módja:
o rejtőzködve, lesből támadnak
• csapdaállatok
o csapdát állítanak
o halak szájuk közelébe csalogatják a többit
• mozgó vadász
o ragadozók többsége
o Védekezés a ragadozók ellen:
▪ Menekülés
▪ csúfolódó viselkedés
• állatok csoportosan védekeznek
▪ passzív védekezés
• lefagyási reflex
• halottnak tettetés
StudyOnline Kft.
19. FEHÉRJÉK
• Fehérjék monomerjei az AMINOSAVAK

• Központban királis szénatom → 4 különböző ligandum kapcsolódik hozzá
NEM FEHÉRJE EREDETŰ AMINÓSAVAK FEHÉRJE EREDETŰ AMINÓSAVAK

• Nem vesznek részt a fehérjék • Fehérjék felépítésében vesznek részt
felépítésében • 22 fehérjealkotó aminosav közül 20
• Anyagcserében fontos előanyagként genetikailag kód által meghatározott
vagy köztes termékként szerepelnek → természetes aminosavaknak is
• pl.: gamma-amino-vajsav nevezzük őket
(maradék kettőt nem minden élőlény
termeli)
Kép forrása:https://ttko.hu/kbf/kisalkalmazas.php?id=79&c=biol%C3%B3gia
FEHÉRJE EREDETŰ AMINOSAVAK

• Eltérő oldallánc alapján 4 nagy csoportba osztjuk őket:
o Apoláris oldalláncú aminosavak: glycin (H), alanin (CH3)
o Poláris oldalláncú aminosavak: szerin (CH2OH), cisztein (CH2SH), metionin (kén
tartalmú)
o Savas oldalláncú aminosavak: aszparaginsav (CH2COOH)
o Bázikus oldalláncú aminosavak: lizin (CH2CH2CH2CH2NH2)
• Aminosavaknál egyszerre van jelen két ellentétes töltés → ikerion szerkezet
o Amino-csoport: bázikus
o Karboxil-csoport: savas
• Amfoter vegyületek:
o savként és bázisként is egyaránt viselkednek
StudyOnline Kft.
• Két szomszédos aminosav karboxil-csoportja és amino-csoportja között vízkilépéssel
(kondenzációval) peptidkötés jön létre
Kép forrása:https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-
0073_biokemia_molekularis_biologia_alapjai/ch04s03.html
• A részt vevő aminosav száma szerint lehet:

o 2 aminosav kapcsolódik össze: dipeptid
o 3 aminosav kapcsolódik össze: tripeptid
o 4 aminosav kapcsolódik össze: tetrapeptid
o 10 aminosav kapcsolódik össze: oligopeptid
o Több mint 10 aminosav kapcsolódik össze: polipeptid (általában 100 feletti
aminosav összekapcsolódásakor beszélünk fehérjékről)
ESSZENCIÁLIS AMINOSAVAK
• Olyan aminosavak, amiket a szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni
a szervezetbe
• Pl: fenil-alanin
• Fenil-ketonúria: Szervezet nem tudja lebontani a fenil-alanint → fenil-alanin mentes diéta
FEHÉRJÉK SZERKEZETE
• Elsődleges szerkezet:
o Aminosavak kapcsolódási sorrendje hozza létre → aminosav szekvencia
• Másodlagos szerkezet:
o A szekvencia és az egymáshoz kapcsolódott aminosavak határoznak meg. Ez egy
térszerkezet
▪ Alfa-helix:
o Amid-csoportok között H-kötések stabilizálnak
▪ Béta-redő/Béta-konformer/Béta-lemez:
o Amidsíkok összetett háztetőhöz hasonlítanak
o Amid-csoportok között H-kötések stabilizálnak
StudyOnline Kft.
Képforrás:https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/a-
feherjek/a-feherjek-szerkezeti-szintjei
• Harmadlagos szerkezet:
o Stabilizálják:
▪ H-híd
▪ Van der Waals kötések
▪ Ionos kötés
▪ Kovalens kötés
▪ Diszulfid-híd
o Fibrilláris szerkezet:
▪ Csak Alfa-helix: (keratin)
▪ csak Béta-konformer (fibroin → selyem fehérje)
o Globuláris szerkezet:
▪ Alfa-helix és Béta-konformer együttesen alkotja
• Negyedleges szerkezet:
o Több külön szintetizálódott láncból tevődik össze
o Alegységekre tagolódik
o pl.: hemoglobin
StudyOnline Kft.
FEHÉRJÉK KIMUTATÁSA
• Biuret-próba: ibolya színeződés, amid csoport kimutatása
• Xantoprotein-próba: sárga színeződés, aromás oldallánc
FEHÉRJÉK CSOPORTOSÍTÁSA ÖSSZETÉTEL SZERINT

o Egyszerű fehérje/peptin: csak aminosavakat tartalmaz (albumin, kollagén, inzulin)
o Összetett fehérje/ peptid: van benne nem aminosav jellegű alkotórész is → prosztetikus
csoport
o Glükoproteidek:
▪ Mucin
▪ Globulin
o Lipoproteidek:
▪ Sejthártya fehérjéi
o Nukleoproteidek:
▪ Hisztonok
o Foszfoproteidek:
▪ Kazein (tejfehérje)
o Metalloproteidek:
▪ Hemoglobin
▪ Citokromok
o Kromoproteidek (színanyag):
▪ Opszin
FEHÉRJÉK CSOPORTOSÍTÁSA BIOLÓGIAI FUNKCIÓ ALAPJÁN

o Vázanyagook: kollagén, keratin
o Összhúzékony fehérje: aktin, miozin
o Transzportfehérjék: hemoglobin
o Immunfehérjék (antitestek): immunglobulinok
o Véralvadási faktorok: trombin, fibrin
o Szabályozó fehérje: hormonok
o Receptorok
o Jelölőfehérjék (markerek): MHC-receptor
StudyOnline Kft.
o Tartaléktápanyag: Aleuron
o Enzimek: DNS-polimeráz
CHAPERONOK/STRESSZFEHÉRJÉK/DAJKAFEHÉRJÉK
o A sejt számára szokatlan, erősen megváltozott környezeti behatásban termelődnek
o Sejtet ért sokkhatást ellensúlyozzák
o Segítik a fehérjék működéséhez szükséges szerkezetének a kialakítását
FEHÉRJÉK KICSAPÓDÁSA (Koeguláció)

REVERZIBILIS KICSAPÓDÁS IRREVERZIBILIS KICSAPÓDÁS
o Hidrát burok sérül o Hőmérséklet
o Könnyűfémsók o Nehézfémsók (Pb)
o Mechanikai igénybevétel (erős rázás)
o pH változás
DENATURÁCIÓ: a fehérje elveszti a biológiai

funkcióját
ENZIMEK
o biokatalizátorok
o kémiai reakciók aktiválási energiáját csökkentik
o kisebb energiájú reakcióutat nyitnak meg
o reakció végén visszakapjuk őket
Képforrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Enzim
• Kulcs-zár modell: (Fischer féle)

o Szubsztrát kapcsolódásának hatására az aktív centrum szerkezete is módosult
o Enzim-szubsztrát komplex létrejön
Képforrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Enzim
StudyOnline Kft.
• Enzim működés lényege:
o Működése az adszorpción alakul
o Aktív centrumával megköti a szubsztrátokat amelyekből produktumok lesznek
o Optimális feltételei
▪ Az enzimek fehérjék→ érzékenyek a kémiai feltételekre
▪ Megfelelő pH, hőmérsékletű, ionkoncentrációjú környezetben tudnak
működni
▪ pl.: nyálamiláz→ csak közeli 7 pH
• Enzim gátlás:
o Kompetitív gátlás:
▪ Az aktív centrumba egy gátló anyag (inhibitor) kötődik be ennek hatására
a szubsztrát nem tud bekötődni
o Allosztérikus gátlás:
▪ Egy inhibitor hozzákötődik az enzimhez és megváltoztatja az aktív centrum
térszerkezetét → ennek következtében nem tud bekötődni a szubsztrát
Képforrás:https://bubo.blog.hu/2018/11/07/11_enzimek_biokatalizatorok
• Enzimhibán alapuló betegségek

o Laktózintolerancia
o Galaktozémia
o Fenilketonúria
StudyOnline Kft.
20. A DNS ÖRÖKÍTŐ SZEREPE
ÁLTALÁNOSSÁGBAN
• fő tömege a sejtmagban koncentrálódik
• megtalálható még a sejtmagon kívül a mitokondriumban, zöld színtestben, prokariótákban
a sejtplazmában a plazmidokban
• feladata: a genetikai információ tárolása és továbbadása
DNS FELÉPÍTÉSE
StudyOnline Kft.
DNS ÖRÖKÍTŐ SZEREPÉT BIZONYÍTÓ KÍSÉRLETEK
• Fred GRIFFITH kísérlete:
o tüdőgyulladást okozó baktériummal kísérletezett
o Kísérlet mente és megfigyelései:
• Osvald AVERY + MacLeod +McCarty kísérlete:

o cél: transzformációban részt vevő anyagok beazonosítása
o Kísérlet menete:
StudyOnline Kft.
• Alfred HERSHEY és Martha CHASE kísérlete:
o bakteriofágokkal végeztek kísérletet (fágok: fehérjéből és DNS-ből állnak)
o bakteriofág felépítése:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bakteriof%C3%A1g
1.kísérlet 2.kísérlet
• Bakteriofágokat radioaktív kénnel •Bakteriofágokat radioaktív foszforral
kezelte. A radioaktív kén megjelölte a kezelte. A radioaktív foszfor
fehérjéket, hiszen a cisztein és megtalálható a DNS-ben, de a
metionin aminosavakban a kén fehérjében nem.
megtalálható de a DNS-ben nem. • Ezt követően újra megfertőzött egy E-
• Ezt követően a bakteriofágokkal coli baktériumot
megfertőzött egy E-coli baktériumot. • Ezt követően Rázással eltávolította a
• Rázással eltávolította a vírust a maradék vírust a baktériumról és egy
baktériumról, majd egy centrifugába centrifugáló gépbe helyezte
helyezte • A baktériumok nehezebbek ezért a
• A centrifugában a baktériumok mivel lesüllyedtek a centrifugában kémcső
nehezebbek lesüllyedtek a aljára
centrifugában lévő kémcső aljára. • Mivel a vírus DNS-e bekerült a
• A fehérje rész fennmaradt a kémcső baktériumba ezért radioaktivitást
tetején → centrifuga tetején mutatott
radioaktivitást mért • A kémcső alján mértek radioaktivitást
• (A bakteriofágoknak csak a DNS-e AZ ÖRÖKÍTŐANYAG A DNS ÉS NEM A
kerül be a baktériumba a fehérje rész FEHÉRJE!
kívül marad)
StudyOnline Kft.
StudyOnline Kft.
• Methew MESELSON és Franklin STAHL
o Kóli-baktériumokkal kísérleteztek
o DNS replikációjának elvét kutatták
• Francis CRICK és James WATSON kísérlete
o Nobel-díj a DNS szerkezetének a megfejtéséért
o munkában szerepe volt Josalind Franklin röntgendiffrakciós felvételének is
A GENETIKAI KÓD
• az aminosavakat az mRNS kodonjai határozzák meg
• összesen 64 féle triplet létezik (43)
o 61 értelmes kodon → aminosavat kódol
o 3 stopkodon → aminosavat nem kódol
• összesen 20 aminosav létezik
o 64 tripletből az következik, hogy egy aminosavat többféle kodon (bázishármas is
kódolhat)
• Genetikai kód jellemzői:
o Degenerált: egy aminosavat több triplet határoz meg
▪ mikor kódolhatja ugyanazt az aminosavat:
• amikor az utolsó bázisban van különbség akkor van esély rá, hogy
a bázishármas ugyanazt az aminosavat kódolja (lásd kodonszótár)
• ok: utolsó bázis lötyög
o Univerzális: egységes, minden élőlényre igaz
o Vesszőmentes: nincsenek jelentés nélküli bázisok a bázishármasok között
o Átfedés mentes: adott időben adott bázis csak egy triplet részeként olvasható le
StudyOnline Kft.
StudyOnline Kft.
21. AZ OZMÓZIS FOLYAMATA ÉS BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
DIFFÚZIÓ
• Az oldott anyag vándorlása a nagyobb koncentrációjú oldat felől a kisebb koncentrációjú
oldat felé
OZMÓZIS
• Az oldószer vándorlása féligáteresztő hártyán (szemipermeábilis) keresztül a kisebb
koncentrációjú oldat felől a nagyobb koncentrációjú oldat felé
• Féligáteresztő hártya például:
o Sejtmembrán
o Biológiai membránok
o Celofán
• Az ozmózis feltétele:
o Féligáteresztő hártya
o Koncentrációkülönbség a membrán két oldala között
vízmolekulák cukormolekulák idő

https://bbrigitta.blog.hu/2019/09/08/02_sejtbiologia_sav_diffuzo_ozmozis
• Ozmózisnyomás:
o Az ozmózist ellensúlyozó hidrosztatikai nyomás
o Ahol nagyobb a koncentráció ott az ozmózisnyomás is nagyobb
• Oldatok típusai ozmózisnyomás alapján
o Hipertóniás:
▪ Környezet koncentrációja (ozmózisnyomás) nagyobb, mint a sejt belseje
▪ Plazmolízis:
• Növényi sejtet hipertóniás oldatba helyezünk
• vízvesztés következtében a sejtplazma eltávolodik a sejtfaltól
o Izotóniás
▪ A Környezet és a rendszer koncentrációja megegyezik
o Hipotóniás
▪ Környezet koncentrációja kisebb, mint a sejt belseje
▪ Hemolízis:
• Vörös vértesteket Hipotóniás oldatba helyezzük.
• A víz beáramlik a sejt belsejébe→ a vörös vértestek szétpukkadnak
StudyOnline Kft.
• Ozmózisra példák:
o Víz visszaszívás a vastagbélből és a vékonybélből
o Nyirok keletkezése
o Növényekben a gyökér vízfelvétele a gyökérszőrökön keresztül
▪ Túlzott műtrágyázás káros hatásai
• Megnő a talajban a koncentráció ezáltal kevesebb vizet tud
felszívni a növény
▪ Szikes területeken hasonló a helyzet
OZMÓZIS ORVOSI ALKALMAZÁSAI

• Injekció és infúzió:
o A hatóanyagok fiziológiás sóoldatban vannak feloldva → fontos az izotóniás
környezet biztosítása
• Ödéma:
o Adott testrész szövetnedvének megszaporodása (kötőszövet víztartalmának
megnövekedése)
o Megoldás (MgSO4 oldat/ keserűsó oldat)→ hipertóniás környezetet hoz létre→
vízkiáramlást okoz → csökken a duzzanat
• Laktózérzékenység:
o Oka: Laktóz bontó enzim (laktáz) hiánya a szervezetben
o Enzimhiány miatt a tejcukor nem tud megemésztődni és felszívódni így megnöveli
a szervezet koncentrációját (magas lesz az ozmózinyomása) így víz oda áramlik
ozmózissal → következménye a hasmenés
• Hashajtók:
o Nehezen szívódnak fel
o A vastagbélben hipertóniás környezetet hoznak létre
o Vastagbélben víz áramlik be → béltartalom hígul
• Hemodialízis:
o Vesebetegek kezelésére alkalmazzák
o Cél: a vese számára toxikus anyagok eltávolítása
o Műveseberendezés:
▪ Lényege egy féligáteresztő hártya, amit testhőmérsékletre melegített
dializáló oldat vesz körül
▪ Véráramot kivezetik ebbe a berendezésbe majd a vért visszajuttatják a
beteg vénájába
StudyOnline Kft.
StudyOnline Kft.
22. A SZÉNHIDRÁTOK
ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS
o C-ből, H-ből és O-ből álló szerves vegyületek (előfordulhat bennük N is)
o Sejtek elsődleges energiaforrásai → Föld szervesanyag készletének legnagyobb része
o Biológiai jelentőségük:
▪ vázanyagok (pl.: növényi sejtfal anyaga: cellulóz)
▪ növényi tartalék tápanyagok (pl.: keményítő)
▪ állati tartalék tápanyagok (pl.: glikogén)
▪ más vegyületekkel összekapcsolódva fontos makromolekulák (pl.:
nukleinsavak)
o általános képletük: CnH2nOn
CSOPORTOSÍTÁSA
o Funkciós csoport szerint:
▪ Aldehid csoport: CHO → aldózok
▪ Ketocsoport C=O → ketózok
o Szénatomszám és monomerek száma szerint:
▪ Monoszacharidok:
• cukorszerű szénhidrátok
• fehér, kristályszerű anyagok,
• polárosak → vízben jól oldódnak
• Triózok (C3):
• pl.: glicerin glicerin-aldehid dihidroxi-aceton
• szabad állapotban nem, csak foszforsavas származéka fordul elő a

sejtekben (pl.: glicerin-aldehid-3-foszfát)
• lebontó folyamatok fontos köztes terméke
• Pentózok (C5):
o nukleinsavak alkotórészei
o szabad állapotban nem, csak foszforsavas származéka fordul
elő a sejtekben (pl.: RNS és DNS)
o ribóz az RNS építőeleme, míg a dezoxiribóz a DNS építőeleme
StudyOnline Kft.
• Hexózok (C6):
o sejtekben szabad formában is előfordul
o diszacharidok, poliszacharidok alkotói
o D-glükóz (szőlőcukor):
▪ energiatermelés és energiaraktározás szempontjából
a legfontosabb monoszacharid
▪ Gyűrűbe rendeződés: 5. C atomon OH csoport
szétszakad, az 1. C atomon lévő oxocsoport kötése is
felszakad → összekapcsolódnak
▪ Kétféle gyűrűs izomer:
▪ idegsejtek és vörösvérsejtek kizárólagos
energiaforrása
o D-fruktóz (gyümölcscukor)
▪ főleg gyümölcsökben található meg
▪ legédesebb ízű monoszacharid
▪ aldehid csoport helyett nyílt láncban ketocsoport van
o Galaktóz:
▪ tejcukor alkotórésze (glükózzal együtt)
StudyOnline Kft.
▪ Diszacharidok:
• két monoszacharid kondenzációjával jön létre
• Cellobióz (2 ß-D-glükóz):
o 1-4es kötéssel
o cellulóz alkotórésze
o redukáló
o egyenes, nem törik meg
• Maltóz (2 alfa-D-glükóz):
o 1-4es kötéssel
o megtörő, redukáló
diszacharid
o keményítő lebontásának
köztes terméke csírázó
magvakban
• Szacharóz (alfa-glükóz, ß-fruktóz):
o 1-2es kötéssel
o nem törik meg, nem
redukáló
o cukorrépa, cukornád (ezt
használjuk)
• Laktóz (ß-glükóz, ß-galaktóz):
o 1-4es kötéssel
o nem törik meg, redukáló
o tejben
o galaktozémia: betegség, ahol hiányzik az az enzim, ami a
galaktózt glükózzá alakítja
▪
▪ Poliszacharidok:
• több 100/1000 monoszacharid kondenzációjával jön létre
• H-kötések stabilizálják
• nincs szabad OH csoportjuk → nem oldódnak vízben → jó tartalék
tápanyagok
• Cellulóz:
o általános képlete (C6H10O5)n n=több 1000
o egyenes, elágazás nélküli, hosszú láncok → láncon belüli H-
kötések
o láncok egymás mellé rendeződnek → közöttük H-kötések
o vízben egyáltalán nem oldódik
o nagyon ellenállóak → csak baktériumok emésztik
(cellulózbontó baktériumok)
StudyOnline Kft.
• Keményítő:
o általános képlete (C6H10O5)n n=néhány 100
o növények legfontosabb tartalék tápanyaga
o szemcsék formájában tárolódik
o alakja fajra jellemző
o pl.: burgonyában 20% AMILÓZ (hélix formájú)
o 80% AMILOPEKTIN (elágazó szerkezet)
o melegvízben kolloidálisan oldódik
• Glikogén:
o általános képlete (C6H10O5)n n=néhány 1000
o „állati keményítő” → tartalék tápanyag
o nagyon gyakran elágazó (kb. 10 glükózonként)
• Kitin:
o cellulózhoz hasonlít
o N-t tartalmaz
o pl.: ízeltlábúak kutikulája, gombák sejtfala
• Agar:
o galaktózokból áll
o vörösmoszatok sejtfala
• Murein:
o glükózból épül fel
o N-t tartalmaz
o baktériumok sejtfala
BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ:
▪ glükóz lebontása oxigén jelenlétében
▪ végterméke: CO2, H2O, ATP
• 3 nagy szakaszra osztható:
o Glikolízis:
▪ 1 mol glükózból → 2 mol piroszőlősav, 2 mol ATP, 2 NADH + H+
▪ sejtek citoplazmájában játszódik le
▪ nem feltétlenül igényel oxigént (anaerob → erjedés)
• Tejsavas erjedés
o piruvátból → tejsav
o vázizomsejtek → izomláz
• Alkoholos erjedés
o piroszőlősavból → etilalkohol
o NADH redukálódik
▪ 2 mol ATP jön létre
o Citrát-kör:
▪ mitokondrium mátrixában zajlik
▪ acetil-csoport C-atomjai vízfelvétel mellett CO2-dá alakulnak, vagy eloxidálódik
az acetil-csoport (oxálecetsav → citromsav → oxálecetsav)
▪ ciklus közben felszabadul CO2 és H+
• A keletkező CO2 légzés során távozik a szervezetből
• Felszabaduló H+ koenzimekhez kapcsolódik (NADH+H+, FADH2) → ezek
fognak oxidálódni
StudyOnline Kft.
▪ folyamat során 1 mol GTP keletkezik acetil-csoportonként (tehát összesen 2
mol) → 2 mol ATP
o Terminális oxidáció:
▪ redukált koenzimekről származó elektronok elektrontranszportláncba kerülnek
▪ az elektrontranszportláncokban citokróm (vastartalmú) molekulák találhatóak
▪ az elektronok oxigén atomra kerülnek, mely protonokkal egyesülve H2O-vá
egyesül
▪ NADH mellett a mitokondrium belső oldalán felhalmozódik a H+ →
koncentrációgrádiens
▪ ATP-szintáz enzim átpumpálja a H+ a membrán másik oldalára → ATP-t
szintetizál közben → ezáltal 34 mol ATP keletkezik
o Összesen 1 mol glükóz lebontásával 38 mol ATP keletkezik
VÉRCUKORSZINTET SZABÁLYOZÓ HORMONOK ÉS MŰKÖDÉSÜK

▪ vércukorszintet szabályozó hormonokat a hasnyálmirigy belső elválasztású
része, a Langerhans-szigetek mirigysejtjei termelik
o Inzulin:
▪ A Langerhans-szigetek ß-sejtjei termelik
▪ 51 aminosavból álló polipeptid
▪ egyetlen hormon, ami a vércukorszintet csökkenti
• hatására nő a sejtek glükóz felvétele és felhasználása
• csökkenti a zsírok lebontását
▪ Hiányában: cukorbetegség léphet fel
• I. típusú cukorbetegség
o abszolút inzulinhiány
o ß-sejtek elpusztulnak
• II. típusú cukorbetegség
o inzulinrezisztencia
o lecsökken az inzulinreceptorok száma
o oka lehet genetika és életmód is
o Glukagon:
▪ A Langerhans-szigetek α-mirigysejtjei termelik
▪ emeli a vércukorszintet
• fokozza a máj glikogén lebontását
StudyOnline Kft.
23. ÉLETJELENSÉGEK
SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
• Molekuláris szint: elemek, vegyületek, biokémiai reakciók szintje:
o felépítő (fotoszintézis) és lebontó (biológiai oxidáció) folyamatok a sejtben
• Sejt alatti szerveződési szintek:
o vírusok
o szubvirális rendszerek
• Sejt szintű szerveződési szintek:
o prokarióták (baktériumok)
o eukarióták
ÉLŐLÉNYEK
• életjelenségeket mutatnak
• Önfenntartó/ létfenntartó életjelenségek:
o anyagcsere:
▪ (táplálkozás, légzés, kiválasztási funkciók)
▪ az élőlények nyílt anyagi rendszerek
▪ élőlények környezetükből különböző anyagokat, energiát vesznek fel és
adnak le
▪ anyagcsere eredménye: testünkben lévő anyagok folyamatosan
megújulnak
o mozgás:
▪ akitív helyváltoztatás:
StudyOnline Kft.
• el tud az egész élőlény mozdulni
• saját energiát használ fel
▪ helyzetváltoztatás
• testrészeik mozgatására képesek
o önszabályozás
▪ ingerlékenység:
• környezet változásaira, ingereire kialakítják a válaszreakciót
• válasz lehet mozgás, váladéktermelés …
▪ szabályozottság
• hormonális szabályozás
• hormonok, hírvivő anyagok által
• vegyi anyagok
• állandó belső körülményeket tudnak biztosítani önmaguk
számára (pl.: testhőmérséklet)
▪ idegi szabályozás
• érzékszervek gyűjtik az információt
• Fajfenntartó életjelenségek:
o életprogram:
▪ minden élőlény rendelkezik vele
▪ élőlény felépítésére és működésére vonatkozó utasításokat tárolja
▪ DNS / vírusokban RNS az ami tárolja ezekre az információkat
▪ a DNS-en kívül rendelkeznie kell egy olyan rendszerrel is amely ezt az
információt értelmezni tudja
o szaporodás
o változékonyság:
▪ szülők tulajdonságai kereszteződnek
▪ rekombináns egyedek létrejötte
o növekedés:
▪ utód testmérete, testtömege gyarapodik
o egyedfejlődés
o halál
• Biológiai óra:
o életjelenség napi ritmusát vezérli
o nappali aktivitás, éjjeli aktivitás
• Evolúcióképesség:
o élővilág, változni, fejlődni és alkalmazkodni tud a környezet változásaira
o biodiverzitás az egyik alapja
o természetes szelekció:
▪ csak a rátermett erős egyedek élik túl, a többiek kiszelektálódnak
StudyOnline Kft.
24. A SEJTCIKLUS ÉS AZ ÖRÖKÍTŐANYAG
A SEJTCIKLUS
• Eukarióta sejtek osztódását egymás után szigorúan lejátszódó folyamatok jellemzik
OSZTÓDÁSI SZAKASZ → M fázis

INTERFÁZIS → G1 fázis, S fázis, G2 fázis
INTERFÁZIS SZAKASZAI:
o G1 szakasz (nyugalmi fázis):
▪ Évtizedekig is eltarthat
▪ A létrejött utódsejtek növekednek
▪ Sejtszervecskék sokszorosodnak → 2x
▪ Lemerült energia raktárokat feltölti
▪ DNS replikációhoz (S fázis) szükséges enzimeket szintetizál
o S szakasz (DNS replikáció)
▪ Célja: DNS pontos lemásolása a szaporodáshoz
▪ Szálelválasztás:
• A helikáz enzim szétcsavarja a DNS szálat
• Kialakul a replikációs villa
• Stabilizáló fehérjék bekötnek és megakadályozzak a
visszacsavarodást
StudyOnline Kft.
▪ DNS-szintézis /elongáció:
• DNS-polimeráz beépíti a komplementer bázisokat a szálakhoz
(minta szál= templát)
• DNS-polimeráz 5’-3’ irányba épít
• Az egyik szálon így folytonos a DNS-szintézis → folytonos szál,
vezető szál
• A másik szál viszont ellentétes lefutású→ szakaszos szál,
késlekedő szál →A DNS-polimeráz ugyanúgy 5’-3’ irányba épít így
DNS szakaszok alakulnak ki→ okazaki fragmentumok
• Előfordulhat, hogy rossz nukleotid épül be a láncba
o Javítást a DNS-polimeráz végzi
o A hibák 99,99% kijavítódig
o A replikáció után már nincs lehetőség a javításra
▪ Termináció:
• Ligáz enzim összekapcsolja a darabokat foszfodiészter kötésekkel
pl.: az okazaki fragmentumokat
▪ A DNS-replikáció szemikonzervatív replikáció → egy régi és egy új szál
▪ KÍSÉRLET:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_deak_alt_genetika/ch06s03.html nyomán
o G2 szakasz (nyugalmi szakasz):

▪ Sejt létrehozza azokat az anyagokat, amit a sejtosztódáshoz kellenek
▪ Sejtközpont kettéosztódik
o Vannak sejtek, amik nem osztódnak tovább (pl.: idegsejtek)→ ők a G1 szakaszból
egy G0 szakaszba kerülnek
StudyOnline Kft.
OSZTÓDÁSI FÁZIS → M fázis
o MITÓZIS = számtartó sejtosztódás
▪ Így keletkeznek
o Növények testi sejtjei
o Növények ivarsejtjei
o Állatok testi sejtjei
▪ Szakaszai:
• Profázis:
o Mag térfogata nő
o DNS állomány tömörül és a kromoszómák láthatóvá
válnak
o Sejtmaghártya feldarabolódik és eltűnik
o Sejtmagvacska eltűnik
o Sejtközpont elkezdi a húzófonalakat szintetizálni
• Metafázis:
o A kromoszómák a sejt központi síkjába rendeződnek
o A húzófonalak/magorsó fonalak a kromoszómákhoz
kapcsolódnak
• Anafázis:
o Kromoszómák kromatidákká kettéválnak
o A húzófonalak a pólusok felé húzzák a kromatidákat
• Telofázis:
o Endoplazmatikus retikulumból maghártya képződik
o Sejtmagvacska megjelenik
o Sejthártya befűződik és a sejt ketté válik
o Eredménye: két utódsejt létrejötte
http://taneszkozok.hu/termek/mitozis.html
StudyOnline Kft.
o MEIÓZIS = számfelező sejtosztódás
▪ Cél: genetikai információ felfrissülése
o Állati ivarsejtek
o Spórák
▪ Két főszakaszra oszlik
• I. Főszakasz
o Profázis:
▪ Mag térfogata nő
▪ DNS állomány tömörül 2x2 kromatidás
kromoszómák = homológ kromoszómák láthatóvá
válnak
▪ Sejtmaghártya feldarabolódik és eltűnik
▪ Sejtmagvacska eltűnik
▪ Sejtközpontok a húzófonalakat szintetizálnak
▪ Homológ kromoszómák között megtörténik a
crossing-over → allélkicserélődés
▪ Crossing-over eredménye a rekombináció:
kromoszómákban anyai és apai eredetű allélok új
kombinációi jelennek meg → genetikai diverzitást
növeli
o Metafázis:
▪ Kromoszómák eltávolodnak és a sejt központi
síkjába rendeződnek
▪ A húzófonalak a kromoszómákhoz kötnek
o Anafázis:
▪ A homológ kromoszómák a sejt
ellentétespólusaira vándorolnak
o Telofázis:
▪ Endoplazmatikus retikulumból maghártya
képződik
▪ Sejtmagvacska megjelenik
▪ Sejthártya befűződik és a sejt ketté válik
• II. Főszakasz→ rendhagyó mitózis
o Profázis:
▪ DNS állomány tömörül és a kromoszómák
láthatóvá válnak
▪ Sejtközpont elkezdi a húzófonalakat szintetizálni
o Metafázis:
▪ A kromoszómák a sejt központi síkjába
rendeződnek
▪ A húzófonalak/magorsó fonalak a
kromoszómákhoz kapcsolódnak
StudyOnline Kft.
o Anafázis:
▪ Kromoszómák kromatidákká kettéválnak
▪ A húzófonalak a pólusok felé húzzák a
kromatidákat
o Telofázis:
képződik
▪ Eredménye: négy utódsejt létrejötte
http://taneszkozok.hu/termek/meiozis.html
MITÓZIS ÉS MEIÓZIS ÖSSZEHASONLÍTÁSA
https://slideplayer.hu/slide/1985353/
MEIÓZIS (számfelező sejtosztódás MITÓZIS (számtartó sejtosztódás)

• 4 utódsejt létrejötte • 2 utódsejt létrejötte
• Állati ivarsejtek • Növényi és állati testi sejtek
• Növényi és gomba spóra • Növények ivarsejtjei
• Crossing-over, rekombináció
StudyOnline Kft.
A GENETIKAI ÁLLOMÁNY VÁLTOZATOSSÁGA

• Oka:
o Meiózis I. főszakasza
o Apai és anyai kromoszómák véletlenszerűen válnak el egymástól
o 4 féle ivarsejt kialakulását eredményezi
o Az ivarsejtképző sejtek 23 pár kromoszómát tartalmaznak
o Genetikai sokszínűséget növeli még az allélkicserélődés→ crossing-over
▪ Új kombinációk jönnek létre
o DNS változékonyságát növelheti még a DNS replikáció során bekövetkező
mutációk is → ritka → kromoszómamutációk
▪ Számbeli kromoszómamutációk:
• Poliploidia: kromoszómaalapkészlet 2-nél több
• Aneuploidia: nem a teljes genomból van több csak egy
kromoszómából
o Down-szindróma: 21 kromoszóma triszómiája
o Kleinefelter szindróma: XXY
▪ Szerkezeti kromoszómamutációk:
• Deléció/kisesés:
o a kromoszóma egy darabja letörik és nem épül vissza,
kiesik a genetikai tartalomból
• Duplikáció/megkettőződés
o A kromoszóma egy darabja megkettőződik, a rajta
található minden génből kettőt fog hordozni
• Inverzió/megfordulás
o Egy kromoszóma darab letörik és helyére megfordulva
épül vissza
StudyOnline Kft.
• Transzlokáció/áthelyeződés
o Egy kromoszóma darabja letörik, de nem az eredet
helyére, hanem egy másik kromoszómára átépülve
bennmarad a génkészletben
• Ikrek:
o Ugyanabból a terhességből született kettő vagy több utód
o Egypetéjű ikrek:
▪ Egy petesejtből fejlődnek ki
▪ Mindig ugyanolyan neműek
o Kétpetéjű ikrek:
▪ Két petesejtből fejlődnek ki
▪ Genetikailag nem hasonlítanak jobban egymáshoz, mint más nem
ikertestvérek
https://www.healthlinkbc.ca/health-topics/ax2004
VÍRUS BAKTÉRIUM
Vissza az elejére
méret Nanométeres (10-9 m) 1-10 mikrométer
Mivel látható? Elektronmikroszkóppal Fénymikroszkóppal
Élő vagy nem
Nem tekinthető élőlénynek, életjelenséget csak gazdasejtben mutat Élő
élő?
• Nincs belső membránrendszere
• Nincs sejtmaghártya
• Nincs valódi sejtmag
Van:
• Tok
• Spóra (túlélő készülék)
• Sejtfal: anyaga murein
• Sejtplazma
• Szabad riboszóma
Felépítés Fehérje(kapszid) + örökítőanyag • Ostor
• Csilló
• Plazmid
(DNS darab)
• Gyűrű alakú DNS
25. PRIONOK, VÍRUSOK ÉS BAKTÉRIUMOK
StudyOnline Kft.
94
•
Vissza az elejére
Coccus: gömb alakú
• Bacillus: pálcika alakú
• Spirillum: spirális
Alak • Vibrio: félhold alakú
Vírus két formája: Ivartalan szaporodás: hasadás

• Vegetatív vírus: fertőző, szaporodni képes forma Ivaros szaporodás (genetikai anyag rekombinálódik de nincs új utód)
• Virion: kristályos szerkezet, élettelen • Konjugáció: plazmahídon keresztül kicserélik az örökítőanyagot
Bakteriofág fertőzés/ szaporodás • (Transzformáció: baktérium a környezetéből veszi fel)
• Vírus megtapad a sejtfelszínen • (Transzdukció: vírus beviszi a DNS-t a baktériumba)
• Bejuttatja az örökítőanyagát a sejtbe a fehérje rész kinn • Ezek után hasadással osztódik
marad
• A vírus örökítőanyaga integrálódik és beépül a gazdasejtbe,
átprogramozza a sejtet, hogy a saját anyagait állítsa elő
• Összeállnak a sejten belül az új vírusok
• Elhagyja a gazdasejtet, hogy tovább fertőzzön
Szaporodása
• A gazdasejt általában elpusztul
StudyOnline Kft.
95
Anyagcsere
Autotróf Heterotróf
Vissza az elejére
Fototróf kékbaktérium
Parazita
Kemotróf nitrifikáló baktérium nitrogéngyűjtő baktérium

Bélbaktérium
Lebontó baktérium
Parazita baktérium(szalmonella)
Jelentőség Endoszimbionta elmélet
Valamilyen élőlény túlszaporodásást akadályozhatja meg Élelmiszer ipar: túró sajt készítés
Víztisztítás
Érzékenyek Nem hatnak rájuk az antibiotikumok Antibiotikumra érzékenyek (antibiotikum rezisztenciát ne felejtsük el! )
Betegségek Prion: csak fehérje
• Kuru
• Szivacsos agysorvadás
• Kergemarha-kór
• Sarlókor • Pestis
• Creutzfeld-Jacob szindróma • Kolera
Viroid : csak örökítőanyag • Tüdőgyulladás
• Növényi betegségek • Szamárköhögés
Egyéb • Tetanusz
• Himlő • Torokgyík
• HIV
• Kanyaró
• HPV
• Herpesz
StudyOnline Kft.
96
StudyOnline Kft.
26. AZ ATP
NUKLEOTIDOK:
• nukleinsavak monomerjei
• energiatárolás központi vegyületei → pl.: ATP
• enzimek koenzimjeinek alkotórészei → NAD, NADP, KoA
StudyOnline Kft.
ATP (ADENOZIN-TRIFOSZFÁT)
• sejtek legfontosabb energiaraktározó vegyülete
• a lebontó anyagcsere során felszabaduló energia nagy része ATP szintézisére fordítódik
• A felépítő folyamatokhoz szükséges energia az ATP hidrolízisekor felszabaduló energiából
származik
ATP KÉPZŐDÉSE:
StudyOnline Kft.
• zöld színtestekben:
• Fény hatására az első fotorendszer gerjesztődik és lead egy elektront →
elektronhiányos állapotba kerül
elektrontranszportláncra (elektrontranszportláncon mindig alacsonyabb
energiaszintre kerül az elektron emiatt energia szabadul fel, ami ATP formájában
mutatkozik meg)→ pótolni fogja az I. fotorendszer elektronhiányát
• II. fotorendszer elektronhiányos állapotba kerül→ az elektront víz bontásából fogja
pótolni
• A víz szétbomlik egy oxigénre, ami kikerül a környezetbe a gázcserenyílásokon
keresztül
• A gránum belső terébe felhalmozódnak a protonok és így egy elektrokémiai
potenciál alakul ki → feszültségkülönbség
• A feszültségkülönbség megnyitja az ATP-szintáz enzimet így azon áthaladnak a
protonok
• glükóz lebontása oxigén jelenlétében
• glükóz → szén-dioxid + víz+ energia
Glikolízis: a citoplazmában zajló biokémiai folyamat
GLÜKÓZ (6 C atom)
(glükóz-6-foszfát)
(fruktóz-1,6-difoszfát)
dihidroxi-aceton glicerinaldehid-foszfát
2 mol ATP piruvát/piroszőlősav (3 C atom)
piruvát/ piroszőlősav (3 C atom)
StudyOnline Kft.
A piruvátból (3 C atomos) enzim hatására leszakad egy C atom ami CO2 formában távozik a sejtből
→ a 2 C atomos acetil-csoportot felveszi a Koenzim A szállító molekula
Acetil-csoport (2 C) + Koenzim-A = Acetil-Koenzim A → az Acetil-Koenzim A beviszi az acetil-
csoportot a mitokondriumba
Citromsav ciklus: mitokondrium mátrixában zajló folyamat
CITROMSAV (6C) NADH+H+

CITROMSAV-CIKLUS
/SZENT-GYÖRGYI (Alfa-Ketoglutarát 5 C
KREBS-CIKLUS atomos)
/CITRÁT-KÖR
2 ATP
Terminális oxidáció: mitokondrium belső membránja

szállítódnak
▪ Kisebb energiaszintre kerülnek az elektronok → a felszabadult energia a H+
kipumpálására fordítódik
térbe
• A membránt átérő ATP szintáz enzim feszültség hatására kinyílik és átengedik a
protonokat és visszapumpálja a mátrixba
▪ A kiáramlás hatására felszabaduló energia → ATP szintézisére fordítódik
▪ A visszaáramló H ionok oxigénnel egyesülve vízzé alakulnak
34 ATP

StudyOnline Kft.
BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ ÖSSZEFOGLALVA:
ERJEDÉS:
• anaerob környezetben zajlik
• alkoholos erjedést végző élőlények:
o gombák: sörélesztő
• tejsavas erjedést végző élőlények:
o baktériumok: tejsavbaktérium
o vázizom

StudyOnline Kft.
ATP BONTÓ ENZIMEK:
• Nátrium-kálium pumpa
o 3 Na +kipumpálása a sejtből
o 2 K+ bepumpálása a sejtbe
o fontos a nyugalmi membránpotenciál kialakításában
• Miozin
o ATP bontó fehérje
o ATP hidrolízisekor megváltozik a miozin fej szerkezete → bólintó mozgás →
aktinszálakat odébb tolja → izomrost összehúzódik

StudyOnline Kft.
27. A SEJTMAG
PROKARIÓTÁK
• A DNS állomány nem határolódik el membránnal a citoplazmától
• cirkuláris DNS
• kisebb gyűrű alakú DNS (plazmid) is előfordul a sejtplazmában
o antibiotikum-rezisztenciában van szerepe
EUKARIÓTÁK
• A sejtmag csak eukariótákra jellemző
• magok száma:
o általában 1
o vázizomsejt → több sejtmag a periférián
• a magok nagysága:
o a sejt pillanatnyi működésbeli állapotával függ össze
o anyagcsere folyamatok intenzitásával arányos
o általában a sejt közepén található
• maghártya választja el a citoplazmától
• Maghártya:
o foszfolipid kettősréteg
o közvetlen kapcsolatban áll a DER-rel (durva felületű endoplazmatikus retikulum)
amin riboszómák találhatóak → fehérjeszintézis színtere
o feladata:
▪ DNS állomány elhatárolódása
▪ összeköttetés a citoplazmával → magpórusok
• mRNS transzportja a citoplazmába → DER-be
• enzimek transzportja a sejtmagba

StudyOnline Kft.
• Magnedv, nukleoplazma:
o a sejtmag belső állománya
o összetétel: víz, ionok, fehérjék, nukleinsavak (DNS/RNS)
▪ fehérjék:
• hisztonfehérjék: (bázikus)
o DNS kétszer csavarodik rá
o szerkezetet stabilizál
• enzimek: (savas)
o DNS polimeráz
o RNS polimeráz
• génműködést szabályozó fehérjék: (savas)
o gátló fehérje
o represszor fehérje
• szerkezeti fehérjék: (savas)
o sejtmagváz kialakításában játszanak szerepet
• Kromatinállomány:
o A sejtmag nukleinsav állománya és hisztonfehérjék
o a mag belső állományát kromatinállománynak nevezzük → festése miatt
▪ erősen festődő rész: heterokromatin
• DNS inaktív formája
• nincs transzkripció (átírás)
▪ világosabb: eukromatin
• DNS működő formája
• DNS laza szerkezetű
• itt folyik a transzkripció

StudyOnline Kft.
o KROMOSZÓMA:
▪ a DNS replikáció után veszi fel ezt a szerkezetet
▪ 2 DNS molekula → 1 DNS megkettőződésével jön létre
▪ kromoszómák száma:
• haploid=egyszeres
o minden kromoszómából csak egy van
o jelölés: n
o ivarsejtek és spórák
o a haploid sejtekre jellemző kromoszómák összességét
kromoszóma-szerelvénynek nevezzük
• diploid=kétszeres
o minden kromoszómából kettő van
o ugyanazokat a géneket hordozzák
o jelölés: 2n
o kromoszómapár egyike apai másik anyai eredetű → ezek
homológ kromoszómáknak nevezzük
o testi sejtek
o Sejtmagvacska =nukleusz
▪ feladata a riboszómák színtézise
▪ RNS molekulák szintézise
▪ riboszóma alegységek összeszerelődése
▪ kromatin egy erősebben kondenzálódott, speciálisan szabályozott
területe
▪ nincsen elhatárolva a sejtmagtól

StudyOnline Kft.
A SEJTMAG ÁLLAPOTAI:
▪ sejt miután létrejött

A. nem osztódik többé → elkezdődik a differenciálódás → specializálódik
B. újra osztódik (pl: embrionális sejtek, bélhám sejtjei, többrétegű elszarusodó hám
sejtjei)
A SEJTCIKLUS
OSZTÓDÁSI SZAKASZ → M fázis

INTERFÁZIS → G1 fázis, S fázis, G2 fázis
INTERFÁZIS SZAKASZAI:
o G1 szakasz (nyugalmi fázis):
▪ Évtizedekig is eltarthat
▪ A létrejött utódsejtek növekednek
▪ Sejtszervecskék sokszorosodnak → 2x
▪ Lemerült energia raktárokat feltölti
▪ DNS replikációhoz (S fázis) szükséges enzimeket szintetizál
o S szakasz (DNS replikáció)
▪ Célja: DNS pontos lemásolása a szaporodáshoz
▪ Szálelválasztás:
• A helikáz enzim szétcsavarja a DNS szálat
• Kialakul a replikációs villa
• Stabilizáló fehérjék bekötnek és megakadályozzak a
visszacsavarodást

StudyOnline Kft.
▪ DNS-szintézis /elongáció:
• DNS-polimeráz beépíti a komplementer bázisokat a szálakhoz
(minta szál= templát)
• DNS-polimeráz 5’-3’ irányba épít
• Az egyik szálon így folytonos a DNS-szintézis → folytonos szál,
vezető szál
• A másik szál viszont ellentétes lefutású→ szakaszos szál, késlekedő
szál →A DNS-polimeráz ugyanúgy 5’-3’ irányba épít így DNS
szakaszok alakulnak ki→ okazaki fragmentumok
• Előfordulhat, hogy rossz nukleotid épül be a láncba
o Javítást a DNS-polimeráz végzi
o A hibák 99,99% kijavítódik
o A replikáció után már nincs lehetőség a javításra
▪ Termináció:
• Ligáz enzim összekapcsolja a darabokat foszfodiészter kötésekkel
pl.: az okazaki fragmentumokat
▪ A DNS-replikáció szemikonzervatív replikáció → egy régi és egy új szál
▪ KÍSÉRLET:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_deak_alt_genetika/ch06s03.html nyomán
o G2 szakasz (nyugalmi szakasz):

▪ Sejt létrehozza azokat az anyagokat, amit a sejtosztódáshoz kellenek
▪ Sejtközpont kettéosztódik
o Vannak sejtek, amik nem osztódnak tovább (pl.: idegsejtek)→ ők a G1 szakaszból
egy G0 szakaszba kerülnek

StudyOnline Kft.
OSZTÓDÁSI FÁZIS → M fázis
o MITÓZIS = számtartó sejtosztódás
o Növények testi sejtjei
o Növények ivarsejtjei
o Állatok testi sejtjei
▪ Szakaszai:
• Profázis:
o Mag térfogata nő
o DNS állomány tömörül és a kromoszómák láthatóvá válnak
o Sejtmaghártya feldarabolódik és eltűnik
o Sejtmagvacska eltűnik
o Sejtközpont elkezdi a húzófonalakat szintetizálni
• Metafázis:
o A kromoszómák a sejt központi síkjába rendeződnek
o A húzófonalak/magorsó fonalak a kromoszómákhoz
kapcsolódnak
• Anafázis:
o Kromoszómák kromatidákká kettéválnak
o A húzófonalak a pólusok felé húzzák a kromatidákat
• Telofázis:
o Endoplazmatikus retikulumból maghártya képződik
o Sejtmagvacska megjelenik
o Sejthártya befűződik és a sejt ketté válik
o Eredménye: két utódsejt létrejötte
http://taneszkozok.hu/termek/mitozis.html

StudyOnline Kft.
o MEIÓZIS = számfelező sejtosztódás
▪ Cél: genetikai információ felfrissülése
o Állati ivarsejtek
o Spórák
▪ Két főszakaszra oszlik
• I. Főszakasz
o Profázis:
▪ DNS állomány tömörül 2x2 kromatidás
kromoszómák = homológ kromoszómák láthatóvá
válnak
▪ Sejtközpontok a húzófonalakat szintetizálnak
▪ Homológ kromoszómák között megtörténik a
crossing-over → allélkicserélődés
▪ Crossing-over eredménye a rekombináció:
kromoszómákban anyai és apai eredetű allélok új
kombinációi jelennek meg → genetikai diverzitást
növeli
o Metafázis:
▪ Kromoszómák eltávolodnak és a sejt központi
síkjába rendeződnek
▪ A húzófonalak a kromoszómákhoz kötnek
o Anafázis:
▪ A homológ kromoszómák a sejt
ellentétespólusaira vándorolnak
o Telofázis:
képződik
• II. Főszakasz→ rendhagyó mitózis
o Profázis:
▪ DNS állomány tömörül és a kromoszómák
láthatóvá válnak
▪ Sejtközpont elkezdi a húzófonalakat szintetizálni
o Metafázis:
▪ A kromoszómák a sejt központi síkjába
rendeződnek
▪ A húzófonalak/magorsó fonalak a
kromoszómákhoz kapcsolódnak
o Anafázis:
▪ Kromoszómák kromatidákká kettéválnak
StudyOnline Kft.
▪A húzófonalak a pólusok felé húzzák a
kromatidákat
o Telofázis:
képződik
▪ Eredménye: négy utódsejt létrejötte
http://taneszkozok.hu/termek/meiozis.html
MITÓZIS ÉS MEIÓZIS ÖSSZEHASONLÍTÁSA
https://slideplayer.hu/slide/1985353/

StudyOnline Kft.
MEIÓZIS (számfelező sejtosztódás MITÓZIS (számtartó sejtosztódás)

• 4 utódsejt létrejötte • 2 utódsejt létrejötte
• Állati ivarsejtek • Növényi és állati testi sejtek
• Növényi és gomba spóra • Növények ivarsejtjei
• Crossing-over, rekombináció

StudyOnline Kft.
28. LEBONTÓ FOLYAMATOK EGY EMBERI VÁZIZOMBAN
IZOMSZÖVETEK:
HARÁNTCSÍKOLT IZOMSZÖVET SZÍVIZOMSZÖVET SIMAIZOMSZÖVET
• Gerincesek és
ízeltlábúak vázát
• Gerincesek zsigeri
mozgató izmokban
izomzata (erek falában,
• Nyelv • Szív falának
bélcső falában)
• Garatban középső rétegében
• Gerinctelenek
• Nyelőcső felső 1/3-a
bőrizomtömlője
• Légzőizmok
• Rekeszizom
• Akaratunktól
• Akaratunktól függően
függetlenül • Akaratunktól
működik
működik függetlenül működik
• Gyors
• Gyors • Lassú
• Nagy erőkifejtésre
• Nagy erőkifejtésre • Kis erőkifejtésre képes
képes
képes • Nem fáradékony
• Fáradékony
• Nem fáradékony
• Harántcsíkolt izomszövet:

StudyOnline Kft.
• Szarkomer felépítése és működése:
IZOMOK SZEREPE:
• Mozgásban
• Ízületek rögzítése és mozgatása
• Erőkifejtés
• Testtartás
IZMOK FELOSZTÁSA:
• Működés szerint:
o Hajlító izmok vagy feszítő izmok
• Eredési helyük szerint:
o Egyfejű
o Kétfejű (biceps)
o Háromfejű (triceps)
o Négyfejű (quadriceps)
• A vázizom összehúzódásához és elernyedéséhez energia szükséges.

• Energiát a vázizom két biológiai lebontó folyamatból nyerhet
• Az energia a foszfátcsoportok közötti makroerg kötésekben raktározódik
StudyOnline Kft.
Oxigéndús (aerob) körülmények között:
GlÜKÓZ (6 C atom)
A piruvátból (3 C atomos) enzim hatására leszakad egy C atom, ami CO2 formában távozik a sejtből


CITROMSAV (6C)
NADH+H+
OXÁLECETSAV (4C)
CO2
CITROMSAV-CIKLUS /SZENT-GYÖRGYI
KREBS-CIKLUS /CITRÁT-KÖR
2 ATP

StudyOnline Kft.

a. Cél: ATP termelés
b. A redukált koenzimek leadják a hozott elektront és protont
c. Az elektronok egy elektrontranszportláncra kerülnek (citokrómok) és tovább
szállítódnak
i. Kisebb energiaszintre kerülnek az elektronok → a felszabadult energia a
H+ kipumpálására fordítódik
d. A protonokat különböző fehérjekomplexek kipumpálják a két membrán közötti
térbe
e. A membrán két oldala között töltéskülönbség alakul ki
f. A membránt átérő ATP szintáz enzim feszültség hatására kinyílik és átengedik a
i. A kiáramlás hatására felszabaduló energia → ATP szintézisére fordítódik
ii. A visszaáramló H ionok oxigénnel egyesülve vízzé alakulnak
34 ATP

StudyOnline Kft.
BIOLÓGIAI-OXIDÁCIÓ ÖSSZEFOGLALVA:
Oxigén hiányában (anaerob környezet)
TEJSAVAS ERJEDÉS:
• Tejsav halmozódik fel

• Tejsav majd kikerül a véráramba majd a májba és a glükoneogenezis folyamatában glükóz
képződik belőle, ami glikogénné szintetizálódik
• Glikolízis: a citoplazmában zajló biokémiai folyamat
• Oxigén hiányában a piroszőlősav erjedni fog a sejtplazmában
Piroszőlősav (3C atom) → tejsav (3 C atom) + ATP
Glükóz (6 C atom) → 2 tejsav (2x 3 C atom) + 2 ATP

StudyOnline Kft.
29. A FEHÉRJESZINTÉZIS
FEHÉRJE
• élő szervezetek (és vírusok) elengedhetetlen építő kövei. A nukleinsavak által
meghatározott fehérjeszintézis a génexpresszió.
GÉNEXPRESSZIÓ
• Transzkripció/átírás/RNS-szintézis:
• DNS átírása RNS-re
• A sejtmagban zajlik
• A sejt minden állapotában végez génexpressziót
• Lépései:
o DNS szétcsavarodik:
▪ helikáz enzim végzi a szétcsavarást, de a bázisok még nem
hozzáférhetőek
▪ enzimek felbontják a H-hidakat a bázisok között, majd bekötődik
egy stabilizáló enzim (megakadályozza a DNS lánc záródását) →
TRANSZKRIPCIÓS BUBORÉK
▪ egyszerre több 100 buborék is létrejöhet a DNS láncon → gyors és

hatékony átíródás
o Másolatkészítés:
▪ fő enzim: RNS-polimeráz katalizálja a szintézist
• szükséges szakasz elé bekötődik egy bázisszekvencia:
PROMOTER
• az enzim 5’-3’ irányban leolvassa az első bázist az
aktív/értelmes/fő/kódoló/átíródó szálról és
komplementer bázist illeszt hozzá (Adenin – Uracil;
Guanin – Citozin)

StudyOnline Kft.
o Az RNS-polimeráz segítségével az RNS és a DNS szétválik, a buborék
bezárul
• Transzláció/fehérjeszintézis:
• RNS átírása fehérjére
• 20 féle aminosavunk (fehérjék építő
Hogyan lehetséges ez?
kövei) van
• 4 féle bázis
o ha 1 bázis határoz meg 1 aminosavat: 41=4
o ha 2 bázis határoz meg 1 aminosavat: 42=16
o ha 3 bázis határoz meg 1 aminosavat: 43=64 → ez már elég → mRNS 3
bázisa: KODON
• Kellékek:
o mRNS (hírvivő molekula)
▪ fehérje (kodon)
információját tartalmazza
o tRNS (szállító fehérje)
▪ aminosavakat szállít
▪ egyszálú, de önmagával
gyakran bázispárokat képez
o riboszóma (rRNS + fehérje)
▪ 2 tRNS kötőhelye van (nagy
alegységben)
▪ 1 mRNS kötőhelye van (kis
alegységben)
o aminosavak
▪ eredetük: növényi és állati tápanyagok lebontása, biológiai
oxidáció termékei
o ATP
o enzimek
• a sejtplazmában megy végbe
o szabad riboszómákon

StudyOnline Kft.
o durva felszínű endoplazmatikus retikulum (DER) felszínéhez kötött
riboszómákon
• osztódást leszámítva folyamatosan zajlik a sejtben
• Folyamat:
o Iniciáció:
▪ mRNS kapcsolódik a kis alegységhez → hidrogénkötéssel (ATP
felhasználás van)
▪ az első kodon, amihez bekapcsolódik a tRNS egy STARTKODON
(AUG) = metionin
o Elongáció:
▪ ezután 2 triplet: 2 kodon láthatóvá válik az enzimekkel
▪ fehérjeszintézist végző enzim kiválasztja az antikodonokat
(minkettőt)
▪ üres tRNS távozik
▪ riboszóma ugrik egyet a 3’ felé
o Termináció:
▪ a lépések folyamatosan ismétlődnek, míg el nem érik a STOP
kodonok egyikét (UAA, UAG, UGA)
▪ mivel ezekhez nincs megfelelő tRNS, befejeződik az aminosavak
egymáshoz fűződése (peptidkötéssel) → elkészül a
fehérjemolekula
• Az elkészült fehérjék az endoplazmatikus retikulumról (ER) lefűződő
membránhólyagban a Golgi-készülékbe jutnak
• A Golgi-készülékbe jutva a fehérjék különböző poszttranszlációs módosulásokon
mennek keresztül
o foszforiláció/defoszforiláció
o karboxilálás
o acetilálás

StudyOnline Kft.
o metilálás
• A Golgi-készülékből vezikulumba lefűződve 3 útvonalon haladhatnak tovább a
fehérjék
o lizoszómaként a sejtben marad, részt vesz a sejtek
anyagcserefolyamataiban
o egyesül a sejtmembránnal és membránfehérjeként funkcionálnak majd
o exocitózissal kiürülnek a sejtből

StudyOnline Kft.
30. MEMBRÁNOK A SEJTBEN
SEJTHÁRTYA:
• 3 fő komponensből áll:
o lipidekből
▪ foszfolipidek = foszfatidok:
• glicerin + 2 zsírsav + foszforsav
• észterkötés
• amfipatikus → (hidrofil fej és hidrofób „farok”)
▪ koleszterin:
• apoláros szteránvázas vegyület
• feladata: membrán merevítése
▪ glikolipidek
o fehérjékből
▪ enzimek
▪ transzportfehérje
▪ csatornafehérje
▪ markerek, jelölő fehérjék
▪ receptorok
▪ fehérjék elhelyezkedésük alapján:
• integráns membránfehérjék
o áthatolnak a membránon (félig / teljesen)
o hidrofil és hidrofób részeket is tartalmaznak
• perifériás membránfehérjék
o belülről lazán kapcsolódnak
o a membrán külső felszínén találhatóak
o szénhidrátokból

StudyOnline Kft.
ENDOPLAZMATIKUS RETIKULUM:
• két típusa van:
o DER – durva felszínű endoplazmatikus retikulum
▪ sejtmaghártyához kapcsolódik
▪ felületén riboszómák találhatóak
• intenzív fehérjeszintézis
• exportfehérjék és membránfehérjék keletkezésének helye
• a riboszómákban “elkészült” fehérje a DER üregébe kerül, ahol
további változáson megy keresztül
• oligoszacharidok kapcsolódhatnak hozzá
o SER – simafelszínű endoplazmatikus reticulum
▪ lipidszintézis folyik
▪ izomsejtekben → Ca-raktár
GOLGI-KÉSZÜLÉK:
• cisz-oldala a DER-rel áll kapcsolatban
• transz-oldala a sejthártya felé esik
• itt történik:
o szénhidráttartalmú összetett fehérjék módosítása
o membránfehérjék transzportja
o lizoszómák előállítása
o posztszintetikus módosítása a fehérjéknek
▪ szénhidrátláncok rakódhatnak rá a fehérjékre

StudyOnline Kft.
LIZOSZÓMA
• primer lizoszóma:
o bontó enzimeket tartalmaznak
• szekunder lizoszóma:
o primer lizoszóma + fagoszóma
o savas → élő anyag lebontása
o lúgos→enzimes bontás
• tercier lizoszóma:
o már csak az emésztetlen anyagokat tartalmazza
o exocitózissal ürít
SEJTMAGHÁRTYA
• közvetlenül kapcsolódnak a DER-rel
• feladata:
o sejtmag belső állományának elhatárolása
o sejtmag összeköttetése a citoplazmával
▪ magpórusok
• mRNS transzport a DER-be
• enzimek transzportja a magba
MITOKONDRIUM
• Megtalálható:
o minden eukarióta sejtben megtalálható (növény, állat, gomba)
• Szerepe:
o energiatermelés
▪ biológia oxidáció egy része benne zajlik

StudyOnline Kft.
• citrát-kör (mátrixban)
• terminális oxidáció (belső membrán)
• Méret: baktérium méretűek
• Alak: ovális, fonálszerű
• Számuk: változó
o arányos a sejtek lebontó-anyagcseréjének intenzitásával
• Felépítése:
AEROB KÖRNYEZETBEN: A piruvátból (3 C atomos) enzim hatására leszakad egy C-atom, ami CO2
formában távozik a sejtből → a 2 C atomos acetil-csoportot felveszi a Koenzim-A szállító
molekula

StudyOnline Kft.
CITROMSAV (6C)
OXÁLECETSAV (4C) NADH+H+
CITROMSAV-CIKLUS /SZENT-GYÖRGYI CO2

(Alfa-Ketoglutarát 5 C
atomos)
2 ATP

szállítódnak
o Kisebb energiaszintre kerülnek az elektronok → a felszabadult energia
a H+ kipumpálására fordítódik
térbe
• A membránt átérő ATP-szintáz enzim feszültség hatására kinyílik és átengedik
a protonokat és visszapumpálja a mátrixba
o A kiáramlás hatására felszabaduló energia → ATP szintézisére
fordítódik
o A visszaáramló H+ légköri oxigénnel egyesülve vízzé alakulnak

StudyOnline Kft.
34 ATP


StudyOnline Kft.
ZÖLD SZÍNTEST:
• Megtalálható:
o növényi sejtek
▪ táplálékkészítő alapszövet sejtjeiben
▪ bőrszövet bab alakú zárósejtjeiben
o fototróf életmódot folytató más élőlények (pl. Zöld Szemesostoros)
• Színtestek típusai: → színanyag és működés alapján
o Zöld színtest:
▪ klorofilt tartalmaz
▪ más néven: kloroplasztisz
▪ fotoszintézisre képes
o Kromoplasztisz
▪ sárgás színű (xantofil és karotin)
▪ fotoszintézisre nem képes
o Leukoplasztisz
▪ színtelen színtest
▪ fénytől elzárt szervekben
▪ feladatuk raktározás (keményítő, fehérje, olajok)
• Szerepe:
o fotoszintézis (cukor előállítása szervetlen anyagból pl.: CO2)
• Méret:
o 2-10 mikrométer
• Alak:
o változatos (gömbölyű, pálcika …)
• Számuk:
o változó
• Felépítése:

StudyOnline Kft.
• Fotoszintézis:
o A glükóz előállítása szervetlen anyagból (CO2) és a napfény energiájának a
felhasználásával
o Helyszíne a zöld színtest
• A fotoszintézis fényszakasza a zöld színtesten belül a gránumok tilakoid membránján megy

végbe
állapotba kerül
StudyOnline Kft.
Glükóz
• A fotoszintézis sötét szakasza a sztrómában megy végbe

• A fotoszintézis fényszakaszában megkötött ATP és NADPH+H+ a CO2 megkötésére fordítódik
• végtermék: glükóz
ENDOSZIMBIONTA ELMÉLET:
• a néhány sejtszervecske prokarióta szervezetek bekebelezésével és tartós szimbiózisával
jöttek létre (zöld színtest és mitokondrium)
• Bizonyítékok:
o saját genetikai állomány → cirkulás DNS (bakteriális eredet)
o kettős membrán
▪ legbelső a prokarióta sejtmembránjához hasonló szerkezettel rendelkezik
▪ külső endocitózis során alakulhatott ki
▪ riboszómák mérete hasonló, mint a prokarióta riboszómáké
▪ önálló osztódásra képesek

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
31. ZÖLD SZÍNTEST ÉS MITOKONDRIUM
MITOKONDRIUM
• Megtalálható:
o minden eukarióta sejtben megtalálható (növény, állat, gomba)
• Szerepe:
o energiatermelés
▪ biológia oxidáció egy része benne zajlik
• citrát-kör (mátrixban)
• terminális oxidáció (belső membrán)
• Méret: baktérium méretűek
• Alak: ovális, fonálszerű
o arányos a sejtek lebontó-anyagcseréjének intenzitásával
• Felépítése:

StudyOnline Kft.
AEROB KÖRNYEZETBEN: A piruvátból (3 C atomos) enzim hatására leszakad egy C atom ami CO 2
formában távozik a sejtből → a 2 C atomos acetil-csoportot felveszi a Koenzim-A szállító molekula
CITROMSAV (6C)
OXÁLECETSAV (4C) NADH+H+
CITROMSAV-CIKLUS /SZENT-GYÖRGYI CO2

(Alfa-Ketoglutarát 5 C
atomos)
2 ATP

szállítódnak
i. Kisebb energiaszintre kerülnek az elektronok → a felszabadult energia a H+
térbe
ii. A visszaáramló H+ légköri oxigénnel egyesülve vízzé alakulnak

StudyOnline Kft.
34 ATP


StudyOnline Kft.
ZÖLD SZÍNTEST
• Megtalálható:
o növényi sejtek
▪ táplálékkészítő alapszövet sejtjeiben
▪ bőrszövet bab alakú zárósejtjeiben
o fototróf életmódot folytató más élőlények (pl. Zöld Szemesostoros)
• Színtestek típusai: → színanyag és működés alapján
o Zöld színtest:
▪ klorofilt tartalmaz
▪ más néven: kloroplasztisz
▪ fotoszintézisre képes
o Kromoplasztisz:
▪ sárgás színű (xantofil és karotin)
o Leukoplasztisz:
▪ színtelen színtest
▪ fénytől elzárt szervekben
▪ feladatuk raktározás (keményítő, fehérje, olajok)
• Szerepe:
o fotoszintézis (cukor előállítása szervetlen anyagból pl.: CO2)
• Méret:
o 2-10 mikrométer
• Alak:
o változatos (gömbölyű, pálcika …)
• Felépítése:

StudyOnline Kft.
Fotoszintézis:
o A glükóz előállítása szervetlen anyagból (CO2) és a napfény energiájának a
felhasználásával
o Helyszíne a zöld színtest
• A fotoszintézis fényszakasza a zöld színtesten belül a gránumok tilakoid membránján megy

végbe
állapotba kerül

StudyOnline Kft.
Glükóz
• A fotoszintézis sötét szakasza a sztrómában megy végbe

• A fotoszintézis fényszakaszában megkötött ATP és NADPH+H+ a CO2 megkötésére fordítódik
• Regenerációs szakasz
• Végtermék: glükóz
• végtermék: glükóz

ZÖLD SZÍNTEST MITOKONDRIUM
főleg növényi sejtekben
+ táplálékkészítő alapszövetben
HOL TALÁLHATÓ? Minden eukarióta sejtben
+ bőrszövet bab alakú zárósejtjeiben
(de! Zöld Szemesostoros)
Vissza az elejére
FELÉPÍTÉSE:
sztróma mátrix
SEJTPLAZMÁJA
+ fotoszintézis sötét szakasza (Calvin ciklus) + citromsav-ciklus
KETTŐS MEMBRÁN van van
Endoszimbionta elmélet:
a néhány sejtszervecske prokarióta szervezetek bekebelezésével és tartós szimbiózisával jöttek létre
Bizonyítékok:
+ saját genetikai állomány → cirkulás DNS (bakteriális eredet)
KELETKEZÉSÉNEK ELMÉLETE + kettős membrán
- legbelső a prokarióta sejtmembránjához hasonló szerkezettel rendelkezik
- külső endocitózis során alakulhatott ki
+ riboszómák mérete hasonló, mint a prokarióta riboszómáké
+ önálló osztódásra képesek
ZÖLD SZÍNTEST MITOKONDRIUM

aerob fototróf baktérium (pl.: kékbaktérium)
heterotróf aerob baktérium bekebelezéséből jött létre
bekebelezéséből jött létre
fotoszintézis biológiai oxidáció:
MILYEN BIOKÉMIAI FOLYAMATOKHOZ
+ fényszakasz + citromsav ciklus
KÖTHETŐ?
+ sötét szakasz + terminális oxidáció
StudyOnline Kft.
137
StudyOnline Kft.
32. ANYAGCSERE ÉS ENERGIAFORGALOM
ANYAGCSERE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

• sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok összessége az anyagcsere
• anyagforgalom, energiaforgalom és információáramlás jellemző
• élőlények a felvett anyagokat átalakítják:
o beépítik szervezetükbe
o energianyerés céljából lebontják és a feleslegessé vált anyagokat kiválasztják
• a felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatokat intermedier folyamatoknak =
intermedier anyagcserének nevezzük
• az élőlények csoportosítása anyagcseréjükhöz szükséges anyagok alapján
o Szénforrás szerint:
▪ autotrófok: testük felépítéséhez szükséges anyagokat élettelen
környezetből veszik fel
• szervetlen anyagok→ saját szerves anyagukat állítják elő
• szervetlen anyagok: CO2, H2O, NH3
▪ heterotrófok:
• más élőlények szerves anyagaiból állítják elő saját szerves
anyagaikat
o Energiaszerzés szempontjából csoportosítható:
▪ fototrófok:
• nap fényenergiáját hasznosítják
• fotoszintézis
▪ kemotrófok:
• szükséges energiát anyagok oxidációjából szerzik
autotróf heterotróf
fototróf növények, kékbaktériumok nincs
nitrifikáló baktériumok gombák
kemotróf
vasbaktériumok állatok

StudyOnline Kft.
FOTOSZINTÉZIS
• A glükóz előállítása szervetlen anyagból (CO2) és a napfény energiájának a
felhasználásával
• Helyszíne a zöld színtest

állapotba kerül
• II. fotorendszer elektronhiányos állapotba kerül→ az elektront víz bontásából fogja
pótolni

StudyOnline Kft.
• A gránum belső terébe felhalmozódnak a protonok és így egy elektrokémiai potenciál
alakul ki → feszültségkülönbség
Glükóz
• A fotoszintézis fényszakaszában megkötött ATP és NADPH+H+ a CO2 megkötésére

fordítódik

StudyOnline Kft.
BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ
• glükóz lebontása oxigén jelenlétében
• glükóz → szén-dioxid + víz+ energia
Glikolízis: a citoplazmában zajló biokémiai folyamat
Acetil-csoport (2 C) + Koenzim-A = Acetil-Koenzim A → az Acetil-Koenzim A beviszi az acetil-
Citromsav ciklus: mitokondrium mátrixában zajló folyamat
CITROMSAV (6C)
NADH+H+
OXÁLECETSAV (4C)
CO2
CITROMSAV-CIKLUS /SZENT-GYÖRGYI (Alfa-Ketoglutarát 5 C

KREBS-CIKLUS /CITRÁT-KÖR atomos)
2ATP

StudyOnline Kft.
Terminális oxidáció: mitokondrium belső membránja
szállítódnak
▪ Kisebb energiaszintre kerülnek az elektronok → a felszabadult energia a
térbe
• A membránt átérő ATP-szintáz enzim feszültség hatására kinyílik és átengedik a
▪ A kiáramlás hatására felszabaduló energia → ATP szintézisére fordítódik
▪ A visszaáramló H ionok oxigénnel egyesülve vízzé alakulnak
34 ATP
BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ ÖSSZEFOGLALVA

StudyOnline Kft.
ERJEDÉS
• anaerob közegben megy végbe
• alkoholos erjedést végző élőlények:
o gombák: sörélesztő
• tejsavas erjedést végző élőlények:
o baktériumok: tejsavbaktérium
o vázizom

StudyOnline Kft.
33. FEHÉRJÉK ÉS ENZIMEK
AMINOSAVAK
• a fehérjék monomerjei az aminosavak
• amfoterek: savas és bázikus tulajdonságuk is van
• az eltérő rész az oldallánc
o szerkezetileg 20 féle lehet
▪ 20 féle aminosav
• Csoportosításuk oldallánc alapján:
o Apoláris oldalláncú aminosavak:
▪ glicin
▪ alanin
o Poláris oldalláncú aminosavak:
▪ szerin
▪ cisztein
o Savas oldalláncú aminosavak:
▪ aszparaginsav
▪ glutaminsav
o Bázisos oldalláncú aminosavak:
▪ lizin (N-tartalmú)
• Aminosavak tulajdonságai:
o amfoter vegyületek
o kondenzáció/ hidrolízis a
legjellemzőbb reakcióik
o 2,3,4 aminosav
összekapcsolódása →di-, tri-,
tetrapeptid
o 10 aminosav között
összekapcsolódása → oligopeptid
o 100 aminosav között → polipeptidek, fehérjék
• Esszenciális aminosavak:
o azok az aminosavak, amelyeket a szervezet nem képes előállítani, táplálékkal kell
a szervezetbe bejuttatni
o pl.: fenil-alanin
FEHÉRJÉK
• Fehérjék szerkezete:
o Fehérjék elsődleges szerkezete:
▪ fehérjék aminosav sorrendje (szekvenciája) határozza meg
o Fehérjék másodlagos szerkezete:
▪ aminosavak minősége és sorrendje határozza meg
▪ Alfa-helix:
• csavarvonal szerűén tekeredik
• a láncon belül az amid-csoportok (peptid-kötés) között kialakuló
H-kötések stabilizálják

StudyOnline Kft.
▪ Béta-szalag/Béta-redő/ Béta-konformer:
• amid csoportok (peptid-kötés) között kialakuló H kötések
stabilizálják
• háztetőhöz hasonlít
o Fehérjék harmadlagos szerkezete:
▪ stabilizáló kötések:
• H-híd
• van der Waals
kötések
• ionos kötés
• kovalens kötés
• diszulfid-híd
▪ Fibrilláris szerkezet:
• végig azonos a
másodlagos
szerkezet
• csak Alfa-hélix / csak
Béta-konformer
• hosszú, szálas
szerkezetűek
• vízben nem oldódnak
• pl.:
o fibroin:
selyem
fehérjéje
o keratin: haj
fehérjére
o kollagén
o miozin
▪ Globuláris szerkezet:
• Alfa-hélix +Béta-konformer is
• gömb alakú
• jól oldódnak vízben → kolloidok
o Fehérjék negyedleges szerkezete:
▪ több polipeptid-lánc összekapcsolódása
▪ alegységeket alkotnak
▪ pl.: hemoglobin
• Fehérjék csoportosítása összetétel alapján:
o Proteinek = egyszerű fehérjék:
▪ csak aminosavakat tartalmaznak
▪ pl.: albumin, inzulin, kollagén…
o Proteidek = összetett fehérjék:
▪ aminosavakból + nem fehérje természetű (prosztetikus csoport)
csoportból állnak
▪ a nem fehérje természetű csoportot nem lehet eltávolítani → eltávolítása
esetén degeneráció történik
▪ glükoproteidek:
• aminosav + szénhidrát
StudyOnline Kft.
• pl.: globulin
▪ lipoproteidek:
• aminosav + lipid
• pl.: sejthártyában található fehérjék nagy része
▪ nukleoproteidek:
• aminosav + nukleinsav
• hiszton fehérje (DNS erre csavarodik fel kétszer)
▪ metalloproteidek:
• aminosav + fémion
• pl.: hemoglobin: Fe
• Fehérjék csoportosítása biológiai funkció alapján:
o vázanyagok és szerkezeti fehérjék:
▪ feladata: szilárdítás
▪ pl.:
• kollagén
• keratin
o összhúzékony fehérjék:
▪ feladata: izmok működésében segítenek
▪ pl.:
• aktin
• miozin
o transzportfehérjék:
▪ feladata: szállítás
▪ pl.:
• hemoglobin → oxigént
o immunfehérjék, antitestek:
▪ feladat: fertőzéssel szembeni védekezés
▪ pl.:
• immunglobulinok
o véralvadási fehérjék:
▪ feladat: véralvadás segítése
▪ pl.:
• protrombin →trombin
• fibrinogén → fibrin
o szabályozó fehérjék/ hormonok:
▪ feladata: szövetek, szervek működésének befolyásolása
▪ pl.:
• adrenalin
• inzulin
o receptorok:
▪ feladata: különféle anyagok megkötése és felismerése
o jelölőfehérjék = markerek:
▪ feladata: sejtek felszínén található specifikus molekulák → a sejtek
“személyigazolványai”
▪ pl.:
• MHC receptorok
o tartaléktápanyag:
StudyOnline Kft.
▪ növényekben az aleuron réteg
o enzimek:
▪ feladata: a biokémiai reakciók katalizálása
• Fehérjék kimutatása:
o Biuret-próba:
▪ amid-csoport kimutatása
▪ ibolya-szín
o Xantoprotein-reakció:
▪ aromás oldallánc kimutatása
▪ sárga szín
• Fehérjék kicsapódása= koagulációja:
o Reverzibilis kicsapódás:
▪ visszafordítható folyamat
▪ a fehérjének a hidrát burka sérül
▪ vízelvonó szerek hatására történik
▪ pl.:
• könnyűfémsók hatására
o Irreverzibilis kicsapódás:
▪ visszafordíthatatlan folyamat
▪ pl.:
• hőmérséklet emelésének hatására
• nehézfémsók hatására (Pb, Hg)
• mechanikai hatásra (erős rázás)
• pH változás hatására
▪ denaturáció:
• jelen esetben a fehérje nem tudja ellátni biológiai funkcióját
• általában irreverzibilis koeguláció következtében
ENZIMEK
• biokatalizátorok
• aktiválási energiát csökkentik, úgy, hogy egy rövidebb reakció utat nyitnak meg, amelynek
kisebb az aktiválási energiája
• az enzimek reakcióspecifikusak
• enzimek érzékenyek:
o pH változásra
o hőmérsékletváltozásra
o ozmotikus koncentráció változásra

StudyOnline Kft.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Enzim
• Enzimek felépítése és működése:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Enzim
• Enzim gátlás:
o Kompetitiv gátlás:
▪ az inhibitor pontosan beleillik az enzim aktív centrumába, így a szubsztrát
már nem tud az enzimhez kapcsolódni
o Allosztérikus gátlás:
▪ az inhibitor hozzákapcsolódik az enzimhez
▪ az összekapcsolódás hatására megváltozik az enzim aktív centrumának
térszerkezete
▪ a szubsztrát nem illik bele a már megváltozott térszerkezetű aktív
centrumba ezért nem alakul ki reakció

StudyOnline Kft.
34. FÉNY SZEREPE A NÖVÉNYEK ÉLETÉBEN
FOTOSZINTÉZIS
• A glükóz előállítása szervetlen anyagból (CO2) és a napfény energiájának a felhasználásával
• Növényekben a fotoszintézis végbe mehet:
o táplálékkészítő alapszövet zöld színtestjeiben
o bőrszövet bab alakú zárósejtjeiben található zöld színtestekben
o Fény hatására az első fotorendszer gerjesztődik és lead egy elektront →

elektronhiányos állapotba kerül
o II. fotorendszer szintén gerjesztődik és lead egy elektront→ rákerül egy
elektrontranszportláncra (elektrontranszportláncon mindig alacsonyabb
energiaszintre kerül az elektron emiatt energia szabadul fel, ami ATP formájában
mutatkozik meg)→ pótolni fogja az I. fotorendszer elektronhiányát
o II. fotorendszer elektronhiányos állapotba kerül→ az elektront víz bontásából fogja
pótolni
o A víz szétbomlik egy oxigénre, ami kikerül a környezetbe a gázcserenyílásokon
keresztül
o A hidrogén protonra és elektronra bomlik szét
o Az elektron pótolni fogja a II. fotorendszer elektronhiányát
o A protonokat fehérjék a gránum belső terébe pumpálják
o A gránum belső terébe felhalmozódnak a protonok és így egy elektrokémiai
potenciál alakul ki → feszültségkülönbség
o A feszültségkülönbség megnyitja az ATP-szintáz enzimet így azon áthaladnak a
protonok
o ATP-szintáz ATP-t szintetizál
o Az áthaladt protonok kapcsolódnak a NADP-re: NADP→ NADPH+H+

StudyOnline Kft.
Glükóz
o A fotoszintézis fényszakaszában megkötött ATP és NADPH+H+ a CO2 megkötésére

fordítódik
o A fotoszintézis sötét szakaszának 3 része van:
▪ Karboxilációs szakasz
▪ Redukciós szakasz
▪ Regenerációs szakasz
• Fotoszintézis összefoglalása:
NÖVÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA FÉNYTŰRÉSÜK SZERINT

• Fény és árnyéktűrő növények:
o virágzásokhoz a fényt igénylik
o egyébként árnyékos helyen is megtalálhatóak
• Árnyékkedvelő növények:
o olyan növények, amelyek megtalálhatóak árnyékos területeken
• Fénykedvelő növények:
o erős megvilágítást igénylő növények
o sivatagokban, magashegyeken élő növények
StudyOnline Kft.
FÉNY BEFOLYÁSOLJA
• Csírázást:
o fényben, illetve sötétben csírázó növények
o alapvetően a csírázáshoz nem kell fény
o a csírázásról röviden:
▪ 1. csírázást gátló anyagok lebomlanak → mag nyugalmi állapotának a végét
jelenti
▪ 2. mag vizet vesz fel → felduzzad
▪ 3. addig inaktív enzimjei aktiválódnak
▪ tartaléktápanyag lebomlása → biológiai oxidáció (energia szükséges)
▪ sejtek elkezdenek osztódni
▪ a növény áttöri a maghéjat és növekedni kezd
▪ kétszikűek föld felett csíráznak:
• először a gyökér fejlődik ki (gyököcske növekedik)
• később a csíranövény szára
• a mag kiemelkedik a földből a csírázás során
http://kolping-nkicsurgo.hu/down/mggdism/nov-novfejl.pdf
▪ egyszikűek a föld alatt csíráznak:

• először a gyökér fejlődik ki (gyököcske növekedik)
• rügyecske fejlődik
• a mag végig a földben marad a csírázás alatt
http://kolping-nkicsurgo.hu/down/mggdism/nov-novfejl.pdf
o csírázáshoz mindenképpen szükséges:

• víz:
o duzzadáshoz
o maghéj felrepedéséhez
o enzimek aktiválásához
• energia:
o biológiai oxidációból
• megfelelő hőmérséklet
(fény nem szükséges → közömbös a csírázás számára!)
• Virágzást:
o hosszúnappalos növények:
▪ virágzáshoz napi 12 óránál hosszabb megvilágítást igényelnek
▪ mérsékelt övből származó növények

StudyOnline Kft.
▪ napsütéses órák száma 12-16 óra
o rövidnappalos növények:
▪ virágzáshoz legalább 12 órányi sötét periódus szükséges
▪ napsütötte órák száma 8-12 óra
▪ trópusi növények
• Hosszanti növekedést is befolyásolja:

o auxin hormon:
▪ hajtáscsúcsban termelődik
▪ hosszanti megnyúlásért felelős növényi hormon
▪ fény jelenlétében elbomlik
▪ árnyékos oldalon vándorol a háncsrészben
https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_02_009

StudyOnline Kft.
35. PROKARIÓTÁK ANYAGCSERÉJE
ANYAGCSERE/METABOLIZMUS
• kémiai reakciók, biokémiai folyamatok
• szervezetbe került/ ott raktározott anyagok lebomlanak, energiát termelnek, egymásba
alakulnak
• Felépítő/asszimilációs folyamatok/ anabolizmus
o energiára van szükség a végbemenetelhez
• Lebontó/ disszimilációs folyamatok/ katabolizmus
o energia termelődik
ÉLŐLÉNYEK
• Szénforrás szerint:
o autotrófok: szervetlen anyagból (CO2, H2O) → szerves anyag
o heterotrófok: más szerves anyag → saját szerves anyag
• Energiaszerzés szerint:
o fototrófok: fény energiát hasznosítják
o kemotrófok: kémiai energiát hasznosítják
AUTOTRÓF HETEROTRÓF
fotoautotróf
FOTOTRÓF nincs
• kékbaktériumok
kemoheterotróf
• szaprofiták
o elpusztult élőlények szerves
anyagait bontják le
o tejsavbaktérium
• szimbionták
o mindkét fél számára előnyös
populációs kapcsolat
kemoautotróf
o nitrogénkötő baktériumok
• nitrifikáló
(pillangósvirágúak
KEMOTRÓF baktériumok
gyökérgümőiben élnek)
• kénbaktérium
o cellulózbontó baktérium
• vasbaktérium
(növényevők beleiben)
o E-coli baktérium (ember beleiben)
• paraziták:
o szalmonella
o vérhas
o kolera
o pestis
o TBC

StudyOnline Kft.
BAKTERIÁLIS FERTŐZÉSEK
o Torokgyík:
o oltás: DiPerTe
o gyulladásos nyelési nehézségek
o Szamárköhögés:
o oltás: DiPerTe
o tüdő és léguti gyulladás, köhögési roham
o Tetanusz:
o oltás: DiPerTe
o merevgörcs
o vázizmokat bénítja
o Tuberkulózis:
o oltás BCG
o tüdőgümőkór
o köhögés, gyengeség, nehéz légzés
o a köpet fertőző
o Szalmonella:
o ételmérgezés fertőzött étel után
o magas láz, görcsös hasfájás, hányás, hasmenés
o Kolera:
o híg, vizes székletürítés hányással
o Vérhas:
o magas láz, hasfájás, hányás, hasmenés, véres széklet
o Lepra
o Pestis
o Szifilisz

StudyOnline Kft.
36. A LIPIDEK BIOLÓGIAI SZEREPE
CSOPORTOSÍTÁS
• Elszappanosítható lipidek:
o Neutrális zsírok
o Foszfatidok
• El nem szappanosítható lipidek:
o Szteroidok
▪ Epesavak
▪ koleszterin
▪ D-vitamin
▪ Hormonok
o Karotinoidok
▪ A, E, K-vitamin
• Egyszerű lipidek (nem hidrolizálhatóak):
o Szteroidok
o Karotinoidok
▪ A, E, K-vitamin
• Összetett lipidek:
o Neutrális zsírok és olajok
o Foszfatidok
NEUTRÁLIS ZSÍROK ÉS OLAJOK

• szobahőmérsékleten szilárdak → zsírok
• szobahőmérsékleten folyékony → olajok
• Biológiai szerep:
o tartalék tápanyag
▪ zsírszövetekben halmozódnak fel (feleslegben felvett tápanyag zsírrá
alakul)
• bőraljában vagy szervek körül
• talpon, tenyéren
▪ növényekben olajos magvakban találhatóak meg
o mechanikai védelem
o hőszigetelés
o hormonok
o zsírban oldódó vitaminok
(D, E, K, A)
• Zsírsavak:
o telített:
▪ Palmitinsav (16)
▪ Sztearinsav (18)
o telítetlen
▪ Olajsav (18)

StudyOnline Kft.
FOSZFATIDOK
o amfipatikusak (poláris és apoláris részekből is állnak)
o vízben micellákat alkotnak
• Biológiai szerep:
o membránalkotók → foszfolipid kettősréteg

StudyOnline Kft.
SZTEROIDOK
• szerkezeti sajátosság: szteránváz
• Koleszterol (koleszterin):
o előfordulás:
▪ állati zsírokban
▪ vérben
▪ epében http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Szteroid.htm
▪ sejthártyában
o fontos előanyaga különböző szteránvázas vegyületeknek
o táplálékkal vesszük magunkhoz
o koleszterin szintetizálódik a májban
o a sejtmembrán kettős lipidrétegének stabilitását szabályozza
• D-vitamin:
o részben táplálékkal vesszük fel
• tejtermék, tojás, halolajak
o részben szervezetünk maga állítja elő a UV hatására
o D-vitamin előanyaga koleszterinből jön létre a bőrben
o inaktív D-vitamin a bőrben UV hatására képződik majd a májban raktározódik és a
vesében alakul át az aktív formájává
o szerepe:
▪ kálcium háztartás szabályozása
▪ D-vitamin segíti a kálcium beépülést a csontokba
▪ hiánya: angolkór, csontvesztés, csonttörések fokozódása
• Epesavak:
o májban szintetizálódnak koleszterinből
o szteroidok karboxil-csoportot is tartalmaznak
o amfipatikusak
o szerepe:
▪ aktiválja a lipáz enzimeket
▪ emulgeálja a zsírokat → apró cseppekben tartja őket
o pl.: kólsav
• Szteránvázas hormonok:
o oxo -csoportot (C=O) tartalmaznak
o mellékvesekéreg hormonok:
▪ aldoszteron:
• mellékvesekéreg külső része
• mineralokortikoidok közé tartoznak
• só visszaszívást serkenti a vesében
▪ kortizol:
• mellékvese kéregállomány középső része
• glükokortikoidok közé tartoznak
• szénhidrát- anyagcserére hat
o petefészekben termelődő hormonok:
▪ progeszteron
• méh nyálkahártya vastagodását segíti elő
▪ ösztrogén
• másodlagos nemi jellegek kialakítása

StudyOnline Kft.
o herében termelődő hormonok:
▪ tesztoszteron
• másodlagos nemi jellegek kialakításában vesznek részt
KAROTINOIDOK
• konjugált kettőskötés rendszer → könnyen gerjeszthetőek → színesek
• Karotin:
o sárgarépa színanyaga
o A-vitamin előanyaga
o tartaléktápanyag
• A-vitamin:
o májból képződik karotinból
o szerepe:
▪ retina fényérzékenységét a rodopszin biztosítja
▪ rodopszin a retina előanyaga
▪ forrása:
• halolajok, tejtermékek, máj, zöldség
▪ zsírban oldódik
▪ hiánya:
• szürkületi vakság = farkasvakság
• E-vitamin:
o zsírban oldódó gyűrűs karotinoid
o antioxidáns hatása van
o megakadályozza a telítetlen zsírsavak oxidációját
o védi a sejteket a szabadgyökök ellen
o forrása: növényi olajok és magvak
• K-vitamin:
o zsírban oldódó gyűrűs karotinoid
o megfelelő véralvadás
o protrombin szintetizálásához szükséges
o forrása: növényi olajok (K1)
o K2 vitamint bélbaktériumok termelik
o hiánya: vérzékenység, véralvadási zavarok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Karotinok

StudyOnline Kft.
37. AZ ERJEDÉS
• A glükóz anaerob körülmények közötti bontását fermentációnak = erjedésnek nevezzük

• végtermék: redukált állapotú szerves vegyületek
• sejtplazmában megy végbe
ELŐZETESEN
• a sejtplazmában a glikolízis folyamata mindig lezajlik

StudyOnline Kft.
ERJEDÉSES FOLYAMATOK MENETE
• Alkoholos erjedés:
o piroszőlősavból keletkezik a sejtplazmában szén-dioxid és a NADH redukciójával
etilalkohol keletkezik
• Tejsavas erjedés:
o a glikolízisben keletkezett piroszőlősav a NADH-val tejsavvá alakul
o Hogy készül az aludttej?
▪ tejsavnak a kémhatása savas, ami kicsapja a kazeint (tejfehérje)
o Izomláz:
▪ az izomláz egyik okozója a tejsavas erjedés következtében létrejövő tejsav.
Idővel a tejsav a májba fog szállítódni a véráram segítségével, amelyből a
máj újra glükózt csinál kortizol hatására → glükoneogenezis folyamata
▪ az izomláz nagyobb okozója az izommunka során létrejövő
mikroszakadások és mikrosérülések, néha kisebb gyulladások

StudyOnline Kft.
ÖSSZEHASONLÍTÁS
ALKOHOLOS ERJEDÉS TEJSAVAS ERJEDÉS
Milyen
ANAEROB ANAEROB
környezetben?
Sejten belül hol? citoplazma citoplazma
tejsavbaktérium
• laktózt → tejsavvá
vázizomszövet
• túlzott izommunka esetén,
baktériumok az izmok oxigénhiányos
Mik végzik ezt a élesztőgombák állapotba kerülnek
folyamatot? • (sörélesztő) • energia biztosítását az
csírázás kezdeti szakaszán izmok erjedéssel biztosítják
• keletkező tejsav az izomláz
egyik okozója
(másik: keletkezett
mikroszakadások miatt)
Hány ATP
keletkezik 1
2 2
mol glükóz
bontásakor?

StudyOnline Kft.
38. HIDROLÍZIS ÉS KONDENZÁCIÓ
LIPIDEK
• Neutrális zsírok
o Szobahőmérsékleten:
▪ szilárdak: zsírok
▪ folyékonya, olajok
o Biológiai szerepük:
▪ raktározott tápanyag (zsírszövetben halmozódnak fel)

StudyOnline Kft.
▪ hőszigetelés
▪ zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A vitamin)
▪ mechanikai védelem
▪ szervek helyét rögzítik
o Zsírokat bontó enzimek:
▪ hidrolízissel bomlanak
▪ zsírok bontása:
• lipáz enzim végzi
• termelődésének helye
o hasnyálmirigy
o vékonybél → bélnedv
• lipid bontásának tényleges helye:
o lipidek bontása a patkóbélben történik
• zsírok bontását segítik:
o epesav:
▪ zsírokat apró cseppekben tartja → emulgeálja
őket
• Foszfatidok:

StudyOnline Kft.
o amfipatikus vegyület
▪ van poláris és apoláris része is
o Biológiai szerep:
▪ vízben kolloid méretű micellákat hoznak létre
▪ membránalkotók → kettősrétegbe rendeződnek
FEHÉRJÉK
• Aminosavak
o a fehérjék monomerjei az aminosavak
o amfoterek: savas és bázikus tulajdonságuk is van
o az eltérő rész az oldallánc
▪ szerkezetileg 20 féle lehet
• 20 féle aminosav
▪ csoportosításuk oldallánc alapján:
• Apoláris oldalláncú aminosavak:
o glicin
o alanin
• Poláris oldalláncú aminosavak:
o szerin
o cisztein
• Savas oldalláncú aminosavak:
o aszparaginsav
o glutaminsav

StudyOnline Kft.
• Bázisos oldalláncú aminosavak
o lizin (N-tartalmú)
o Aminosavak tulajdonságai:
▪ amfoter vegyületek
▪ kondenzáció/ hidrolízis a legjellemzőbb reakcióik
▪ 2,3,4 aminosav összekapcsolódása →di-, tri-, tetrapeptid
▪ 10 aminosav között összekapcsolódása → oligopeptid
▪ 100 aminosav között → polipeptidek, fehérjék
o Esszenciális aminosavak:
▪ azok az aminosavak, amelyeket a szervezet nem képes előállítani,
táplálékkal kell a szervezetbe bejuttatni
▪ pl.: fenil-alanin
• Fehérjék csoportosítása biológiai funkció alapján:
o Vázanyagok és szerkezeti fehérjék:
▪ feladata: szilárdítás
▪ pl.:
• kollagén
• keratin
o Összhúzékony fehérjék:
▪ feladata: izmok működésében segítenek
▪ pl.:
• aktin
• miozin
o Transzportfehérjék:
▪ feladata: szállítás
▪ pl.:
• hemoglobin → oxigént
o Immunfehérjék, antitestek:
▪ feladat: fertőzéssel szembeni védekezés
▪ pl.:
• immunglobulinok
o Véralvadási fehérjék:
▪ feladat: véralvadás segítése
▪ pl.:
• protrombin →trombin
• fibrinogén → fibrin
o Szabályozó fehérjék/ hormonok:
▪ feladata: szövetek, szervek működésének befolyásolása
▪ pl.:
• adrenalin
• inzulin
o Receptorok:
▪ feladata: különféle anyagok megkötése és felismerése
o Jelölőfehérjék = markerek:
▪ feladata: sejtek felszínén található specifikus molekulák → a sejtek
“személyigazolványai”
▪ pl.:
• MHC receptorok

StudyOnline Kft.
o Tartaléktápanyag:
▪ növényekben az aleuron réteg
o Enzimek:
▪ feladata: a biokémiai reakciók katalizálása
• Fehérjék bontása:
o gyomorban a pepszin nevű enzim hidrolízissel bontja
SZÉNHIDRÁTOK
• Biológiai szerepük:
o elsődleges energiaforrás
o vázanyag
• Funkciós csoport alapján:
o aldózok: aldehidcsoportot tartalmaznak
o ketózok: ketocsoportot tartalmaznak
• Méret alapján:
o Monoszacharidok:
▪ hidrolízissel tovább nem bonthatóak
o Összetett szénhidrátok:
▪ kondenzációval keletkeznek
▪ diszacharidok: két monoszacharid kondenzációja
▪ oligoszacharidok: néhány monoszacharid összekapcsolódása
kondenzációval
▪ poliszacharidok: sok száz, ezer monoszacharid kondenzációja
o Diszacharidok:
▪ monoszacharidok között éter kötés alakul ki
▪ Szacharóz:
• Alfa-D-glükóz és Béta-D-fruktóz kondenzációjából jön létre
• más néven: répacukor, nádcukor
• legelterjedtebb
• nem redukáló cukor
• természetes édesítőszer
▪ Cellobióz:
• két Béta-D-glükózból épül fel
• cellulóz építőegysége
• szabad állapotban nem fordul elő

StudyOnline Kft.
• redukáló cukor
▪ Laktóz:
• Béta-D- galaktózból és Alfa-D-glükózból áll
• laktáz enzim bontja a tejcukrot
• laktáz enzim hiánya miatt tejcukorérzékenyég lép fel
▪ Maltóz:
• két Alfa-D glükóz kondenzációja
• természetben szabad állapotban nem fordul elő
• keményítő építő egysége
• redukáló cukor
• diszacharidáz enzim bontja
o bélnedvben és hasnyálmirigyben található enzim
o az enzim a patkóbélbe ürül és ott bontja a maltózt
o Poliszacharidok:
▪ Keményítő:
▪ több száz Alfa-D-glükóz molekula kondenzációja
▪ emésztése már a szájüregben kezdődik
▪ Amiláz enzim bontja hidrolízissel:
• szájüregben és patkóbélben
• hasnyálmirigy, nyál és vékonybél bélnedvjében található
• amiláz enzim a keményítőt maltózra bontja

StudyOnline Kft.
• a maltózt → diszacharidáz enzim monoszacharidokra
bontja
▪ Glikogén:
▪ heterotróf szervezetek tartalék tápanyaga
▪ májban és az izomban fordul elő
▪ vízben rosszul oldódik
▪ Cellulóz:
▪ növényi sejtfal szilárdító anyaga
▪ Béta-D glükóz egységekből épül fel
▪ elágazásmentes polimert hoznak létre
▪ molekulát a legtöbb éllény nem képes lebontani
▪ cellulózbontó baktériumokban és egyes gombákban fordul elő
▪ Kitin:
▪ nitrogéntartalmú poliszacharid
▪ ízeltlábúak kültakarójában és gombák sejtfalában található
▪ nem emészthető
NUKLEOTIDOK

StudyOnline Kft.
• Biológiai szerepük:
o nukleinsavak építő kövei
o energiatárolás és átalakítás (ATP → makroerg kötéseiben)
o koenzimek alkotórészei
• ATP:(Adenozin-trifoszfát)
• sejtek legfontosabb energiaraktározó vegyülete

StudyOnline Kft.
• a lebontó anyagcsere során felszabaduló energia nagy része ATP szintézisére
fordítódik
• A felépítő folyamatokhoz szükséges energia az ATP hidrolízisekor felszabaduló
energiából származik
• Polinukleotidok:
o nukleotidok kondenzációjával kapcsolódnak össze → foszfodiészter kötést
hoznak létre
o hidrolízissel nukleotidokra bonthatóak
o DNS:
▪ fő tömege a sejtmagban koncentrálódik
▪ megtalálható még a sejtmagon kívül a mitokondriumban, zöld
színtestben, prokariótákban a sejtplazmában a plazmidokban
▪ feladata: a genetikai információ tárolása és továbbadása
▪ a DNS molekula lehet:
• nyílt láncú → eukariótákban
• zárt láncú/ cirkuláris → prokariótákban
▪ Chargaff bázis párosodás szabályai:
• purin bázissal szemben pirimidin bázis
• adeninnel szemben timin (közte 2 hidrogén kötés)
• guaninnal szemben citozin (közte 3 hidrogénkötés)

StudyOnline Kft.
o RNS:
o foszforsav + ribóz + bázisok
o adeninnel szemben uracil (2 hidrogén kötéssel)
o guaninnal szemben citozin (3 hidrogén kötéssel)
o egyszálú
o mRNS
▪ kódolt információ továbbítása
▪ DNS aktív száláról íródik át az RNS polimeráz segítségével
o tRNS:
▪ feladata egy aminosav szállítása a fehérjeszintézis során
o rRNS
▪ riboszómáknak a felépítésében van szerepe

StudyOnline Kft.
39. A BAKTÉRIUMOK JELENTŐSÉGE
BAKTÉRIUMOK JELLEMZÉSE
• Méret:
o fénymikroszkóppal látható
o 1-10 mikrométer
• Alak:
o gömb (kokkusz)
o pálcika (bacillus)
o csavart pálcika (spirillum)
o félhold alakú pálcika (vibrio)
• Elterjedésük:
o mindenhol akár extrém körülmények között is (ősbaktériumok)
• Felépítése:
BAKTÉRIUMOK ÉLETMÓDJA
o Autotrófok: szervetlen anyagból (CO2, H2O) → szerves anyag
o Heterotrófok: más szerves anyag → saját szerves anyag
o Fototrófok: fény energiát hasznosítják
o Kemotrófok: kémiai energiát hasznosítják

StudyOnline Kft.
fotoautotróf
FOTOTRÓF nincs
kemoheterotróf
• szaprofiták
o elpusztult élőlények szerves
anyagait bontják le
o tejsavbaktérium
• szimbionták
kemoautotróf o nitrogénkötő baktériumok
• nitrifikáló (pillangósvirágúak
KEMOTRÓF baktériumok gyökérgümőiben élnek)
• kénbaktérium o cellulózbontó baktérium
• vasbaktérium (növényevők beleiben)
o E-coli baktérium (ember
beleiben)
• paraziták:
o szalmonella
o vérhas
o kolera
o pestis
o TBC
BAKTÉRIUMOK JELENTŐSÉGE
• Evolúciós jelentőség:
o élet számára nélkülözhetetlenek
▪ nitrogénkötés
▪ cellulózbontás
o Endoszimbionta elmélet:
o Földi légkör kialakítása:

▪ kékbaktériumok járultak hozzá a légkör oxigén szintjének emeléséhez
o szaprofita baktériumok fontosak a szerves anyagok lebontásában,
ásványosodásban
• Mezőgazdaságban:
o Silózás:
▪ zöldtakarmányokat tejsav baktériumok által erjesztéssel tartósítják
▪ az erjesztésre szolgáló tárolótér a siló

StudyOnline Kft.
o Komposztálás:
▪ biológiai oxidáció felhasználása
▪ szaprofita élőlények szerves anyagot lebontanak
▪ aerob folyamat
▪ keletkezik: szén-dioxid + ásványi sók → trágyaként használható
• Élelmiszeriparban:
o tejsavas erjedés felhasználása:
▪ tejsavbaktérium
▪ savanyítással készült tejtermékek
▪ aludttej, sajt, joghurt
• Gyógyszeriparban:
o Antibiotikum termelés:
▪ az antibiotikum a baktérium pusztulását okozza
▪ az antibiotikumot megtermeltetik baktériumokkal
o Vitamin termelés:
▪ baktériumok által termelt vitaminok
• pl.: B12, C-vitamin
o Géntechnológia:
▪ hormonok, véralvadási faktorok termeltetése
▪ az első ilyen az inzulin volt
• Egészségügy:
o Normál bélflóra kialakítása
▪ testüregben vagy testfelszínen állandóan, vagy átmenetileg jelen lévő
betegséget nem okozó baktériumok
• Iparban:
o hulladékfeldolgozás
o szennyvíztisztítás
o olajfoltok megszűntetése
o biogáz előállítása:
▪ metántermelő anaerob baktériumok
o Torokgyík:
o oltás: DiPerTe
o oltás: DiPerTe
o Tetanusz:
o oltás: DiPerTe
o merevgörcs
o Tuberkulózis:
o oltás BCG
o tüdőgümőkór
o köhögés, gyengeség, nehéz légzés
o Szalmonella:

StudyOnline Kft.
o Kolera:
o Vérhas:
o Lepra
o Pestis
o Szifilisz

StudyOnline Kft.
40. VÍRUSOK ÉS BAKTÉRIUMOK
VÍRUSOK
• nem tekinthetőek élőlényeknek
o élő és az élettelen határán állnak
o sejtekből kiszakadt állományok
• Méret:
o elektronmikroszkóppal látható
o nanométeresek
• Felépítés:
o kétféle összetevőjük van
▪ nukleinsav → örökítőanyag
▪ fehérje
• Vírustípusok:
o Helikális
▪ pl.: dohánymozaik vírus, himlő vírus
o Kubikális
▪ pl.: bárányhimlő vírusa, gyermekbénulás vírusa
o Binális
▪ helikális és kubikális résszel is rendelkeznek
▪ pl.: bakteriofágok
• Vírusok életmódja:
o Virion:
▪ élettelen kristályos szerkezetű vírus
o Vegetatív vírus:
▪ sejten belüli működő, szaporodó vírus
o önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak
o nincs anyagcseréjük
o Vírusok többsége gazdaspecifikus
▪ emberi vírusok: influenza, rubeola …
▪ állati vírusok: veszettség, sertés és baromfi pestis
▪ növényi vírusok
▪ bakteriofágok

StudyOnline Kft.
• Vírusfertőzés folyamata:
SZUBVIRÁLIS RENDSZEREK
• Prionok:
o csupán fehérjét tartalmaznak
o feltételezik, hogy a prion nem fertőzött sejtbe jutva katalizálja a normális fehérjék
prionná alakulását
o betegségre jellemző:
▪ nincs ellenanyag termelés
▪ nincs gyulladás
▪ lappangási idő évekig tart
▪ idegpusztulás jellemző
▪ pl.:
• Creutzfeldt-Jakob szindróma (szivacsos agyvelőgyulladás)
• kergemarhakór
• kuru
• Viroidok:
o csak örökítő anyagból állnak
o általában növényi betegségeket okoznak
BETEGSÉGET OKOZÓ VÍRUSOK

• Hiv vírus:
o AIDS betegség vírusa
o immunrendszer sejtjeit támadja és pusztítja
o a szervezet kiszolgáltatottá válik
o Fertőzés terjedése:
▪ szexuális úton

StudyOnline Kft.
▪ fertőzött vérrel
▪ anyáról gyerekre
▪ intravénás kábítószer által
• Influenza:
o Tünetei:
▪ magas láz
▪ orrfolyás
▪ köhögés
▪ fejfájás
▪ cseppfertőződéssel
o Szövődményei:
▪ tüdőgyulladás
▪ agyvelőgyulladás
▪ szívizomgyulladás
• Kanyaró:
o Tünetei:
▪ láz
▪ hurut
▪ kiütés
▪ cseppfertőzéssel
• Mumpsz:
o fültőmirigy gyulladás
• Rózsahimlő/rubeola
• Bárányhimlő
• Herpesz

StudyOnline Kft.
BAKTÉRIUMOK
• Méret:
o fénymikroszkóppal látható
o 1-10 mikrométer
• Alak:
o gömb (kokkusz)
o csavart pálcika (spirillum)
o félhold alakú pálcika (vibrio)
• Elterjedésük:
o mindenhol akár extrém körülmények között is (ősbaktériumok)
• Felépítése:
BAKTÉRIUMOK ÉLETMÓDJA
o Autotrófok: szervetlen anyagból (CO2, H2O) → szerves anyag
o Heterotrófok: más szerves anyag → saját szerves anyag
o Fototrófok: fény energiát hasznosítják
o Kemotrófok: kémiai energiát hasznosítják

StudyOnline Kft.
fotoautotróf
FOTOTRÓF nincs
kemoautotróf kemoheterotróf
• nitrifikáló • szaprofiták
baktériumok o elpusztult élőlények szerves
• kénbaktérium anyagait bontják le
• vasbaktérium o tejsavbaktérium
• szimbionták
o nitrogénkötő baktériumok
(pillangósvirágúak
KEMOTRÓF gyökérgümőiben élnek)
o cellulózbontó baktérium
(növényevők beleiben)
o E-coli baktérium (ember
beleiben)
• paraziták:
o szalmonella
o vérhas
o kolera
o pestis
o TBC
BAKTÉRIUMOK JELENTŐSÉGE
• Evolúciós jelentőség:
o élet számára nélkülözhetetlenek
▪ nitrogénkötés
▪ cellulózbontás
o Endoszimbionta elmélet:
o Földi légkör kialakítása:

▪ kékbaktériumok járultak hozzá a légkör oxigén szintjének emeléséhez
o szaprofita baktériumok fontosak a szerves anyagok lebontásában,
ásványosodásban

StudyOnline Kft.
• Mezőgazdaságban:
o Silózás:
▪ zöldtakarmányokat tejsav baktériumok által erjesztéssel tartósítják
▪ az erjesztésre szolgáló tárolótér a siló
o Komposztálás:
▪ biológiai oxidáció felhasználása
▪ szaprofita élőlények szerves anyagot lebontanak
▪ aerob folyamat
▪ keletkezik: szén-dioxid + ásványi sók → trágyaként használható
• Élelmiszeriparban:
o tejsavas erjedés felhasználása:
▪ tejsavbaktérium
▪ savanyítással készült tejtermékek
▪ aludttej, sajt, joghurt
• Gyógyszeriparban:
o Antibiotikum termelés:
▪ az antibiotikum a baktérium pusztulását okozza
▪ az antibiotikumot megtermeltetik baktériumokkal
o Vitamin termelés:
▪ baktériumok által termelt vitaminok
• pl.: B12, C-vitamin
o Géntechnológia:
▪ hormonok, véralvadási faktorok termeltetése
▪ az első ilyen az inzulin volt
• Egészségügy:
o Normál bélflóra kialakítása:
▪ testüregben vagy testfelszínen állandóan, vagy átmenetileg jelen lévő
betegséget nem okozó baktériumok
• Iparban:
o hulladékfeldolgozás
o szennyvíztisztítás
o olajfoltok megszűntetése
o biogáz előállítása:
▪ metántermelő anaerob baktériumok
o Torokgyík:
o oltás: DiPerTe
o oltás: DiPerTe
o Tetanusz:
o oltás: DiPerTe
o merevgörcs
o Tuberkulózis:
o oltás BCG

StudyOnline Kft.
o tüdőgümőkór
o köhögés, gyengeség, nehézlégzés
o Szalmonella:
o Kolera:
o Vérhas:
o Lepra
o Pestis
o Szifilisz

StudyOnline Kft.
41. EGYSEJTŰEK
PROKARIÓTÁK (BAKTÉRIUMOK)
• sejtükben nincs membránnal körül határolt sejtmag
• név eredete: “pro=előtti” “karion=mag “
• fénymikroszkóppal láthatók 1-10 mikrométer
• Alak:
o gömb (coccus)
o görbült pálca→ félhold (vibrio)
o csavart pálca (spirillum)
• Felépítése:
o Sejtfal: murein tartalmú → körülötte tok
o Spóra:
▪ kedvezőtlen körülmények között
▪ „túlélőcsomag”
▪ ellenálló képződmény
o Citoplazma membrán
o Citoplazma:
▪ sejtanyagcsere színtere
▪ gyűrű alakú DNS
▪ plazmidok: kis DNS gyűrűk
▪ riboszómák
o Csillók/ostor:
▪ mozgásban segítenek
o Plazmid (örökítőanyag darab)

StudyOnline Kft.
• Szaporodás:
o Ivartalan:
▪ hasadással szaporodnak
o Ivaros:
▪ transzformáció
• sejt a környezetéből idegen DNS-t vesz fel és beépíti saját genetikai
anyagába
• antibiotikum rezisztencia kialakításában van szerepe
▪ konjugáció
• plazmahíd két baktérium között
• átadják egymásnak a plazmidjaikat
▪ transzdukció
• bakteriofág segítségével jut be a genetikai információ
(szervetlen vegyületből→ szerves) (szerves vegyületből→ szerves)
FOTOTRÓF fotoautotróf
nincsen
(fényenergia) (kékbaktériumok)
KEMOTRÓF kemoautotróf kemoheterotróf
(kémiai energia) (pl: nitrifikáló baktériumok) (nitrogéngyűjtő baktériumok)
ÁLLATI EUKARIÓTA EGYSEJTŰEK

o sejteket sejthártya határolja
o nincsen sejtfal
o a sejt alapállománya a sejtplazma
▪ benne sejtszervecskék:
• mitokondrium
• riboszómák
• belső membrán rendszer
o egy vagy több körülhatárolt sejtmag (papucsállatkának kettő sejtmagja van)
o szervesanyag felvételére és lebontására specializálódtak:
▪ sejtszáj
▪ fagoszóma
▪ lizoszóma
▪ emésztő űröcske: fagoszóma és lizoszóma együttesen alkotja
o édesvízi fajok kiválasztószervrendszere a lüktető űröcske
o mozgás:
▪ állábbal (pl.: Óriás Amőba)
▪ ostorral (pl.: Zöld Szemesostoros)
▪ csillókkal (pl.: Papucsállatka)
• Amőbák törzse: (pl.: Óriás amőba)

o Előfordulás: állóvizekben, pocsolyákban, iszapos területeken
o Méret: 0,2-0,5 milliméter
o Alak: alakjukat állandóan változtatják

StudyOnline Kft.
o Sejtfelépítés:
• Ostorosok törzse (pl: Zöld Szemesostoros)

o Előfordulás: sekély vizekben → fontos szerepük van a vizek öntisztulásában
o Méret: 15-40 mikrométer
o Alak: állandó alak → tokkal rendelkeznek
o Sejtfelépítés:

StudyOnline Kft.
• Csillósok törzse (pl.: Papucsállatka)
o Előfordulás: állóvizekben
o Méret: 200 mikron
o Alak: állandó papucsformájú alak
o Sejtfelépítés:

StudyOnline Kft.
42. A GOMBÁK
• Szerveződésük és felépítésük:
o egysejtűek
o többsejtűek:
▪ telepes, álszövetes szerveződésűek
▪ gombatelep fonalas szerkezetű → létrejön a gombafonál= hifa
▪ gombafonalak összessége: gombaszövendék = micélium
▪ fejlettebb gombák → Bazídiumos gombák
• termőtest
• tenyésztest

StudyOnline Kft.
• Gombasejt felépítése:
o kitin tartalmú sejtfal
o sejthártya
o citoplazma
o sejtmag
o eukarióta sejtekre jellemző többi sejtalkotó (mitokondrium, Golgi-készülék)
• Életmódjuk:
o vízhez, nedvességhez kötöttek:
▪ tápanyagokat csak vizes oldatban tudják felvenni
▪ szaporodásuk is vízhez kötött
o anyagcsere:
▪ kemoheterotrófok
▪ típusaik:
• szaprofiták = korhadéklakók
o savas talajban
o elhalt szervezetekből származó szerves anyagot
hasznosítják
• szimbionták= együtt élők
o mikorrhiza kapcsolat
▪ általában nyitvatermő (fenyő) és gomba között
▪ szimbionta kapcsolat lényege:
o zuzmók:
▪ gomba szimbiózisban él együtt a kék vagy
zöldalgával
• Paraziták= élősködők:
o gazdaszervezettől vonják el a szerves anyagot
o pl.: szőlőperonoszpóra, Candida gomba
• Szaporodásuk
o vegetatív módon:
▪ gombatelep leszakadásával
o ivartalanul:
▪ ivartalan szaporítósejttel → spórával (n)
o ivarosan:
▪ ivarsejtekkel (n) → hímivarsejt + petesejt = zigóta

StudyOnline Kft.
• Fontosabb csoportjaik:
o Nyálkagombák
o Moszatgombák
o Valódi gombák:
▪ Tömlősgombák
▪ Bazidiumok gombák
• Moszatgombák:
o heterotróf életmód
o Peronoszpórák
▪ paraziták
▪ a növények gázcserenyílásain keresztül hatolnak be
▪ elszívják a sejtek szerves anyagait
▪ pl.: szőlőperonoszpóra
o Fejespenész:
▪ szaprofiták
o Halpenész
▪ halak, csigák … hulláin vagy élőhalak kopoltyúin található
▪ a megtámadott állatt elpusztul
• Valódi gombák:
o van kitines sejtfaluk
o testüket hifák és micéliumok alkotják
o Tömlősgombák:
▪ nevük eredete:
• spóráik nyolcasával a hifavégeken kialakuló tömlőkben jönnek
létre
▪ Sör és bor élesztő:
• szeszgyártás
• B-vitamin forrás
• alkoholos erjedést végeznek
o anaerob környezetben
o 1 glükóz → 2ethanol + 2 szén-dioxid
▪ Kannapenészfélék:
• Fekete Kannapenész
o hőálló mérget, rákkeltő anyagot termelnek
o nedves kenyéren, lekváron
• Ecsetpenész
o penicillin nevű antibiotikumot termel
▪ Szarvasgombák
o Bazídiumos gombák:
▪ legfejlettebb gombák
▪ nevük eredete:
• a hifafonalak vége bunkó szerűen megvastagszik, amelyben 4
spóra található
• a bunkószerű megvastagodást bazídiumnak nevezzük
▪ gombatelep részei
• tenyésztest
o föld alatt
o vegetatív folyamatok

StudyOnline Kft.
• termőtest
o föld felett
o szaporodás
o tönkre és kalapra tagolható
o a fejlődő termőtestet egy hártya borítja
▪ hártya maradványai:
• kalapon a pikkelyek
• tönkön a gallér
• tönk alján a bocskor
GOMBAMÉRGEZÉS:
• Gyilkos galóca típusú mérgezés
GYILKOS GALÓCA ERDŐSZÉLI CSIPERKE
fiatalon rózsaszín, később
spóratartó lemezek fehér
barna
gallér van van
bocskor van nincs
kalap piszkosfehér, zöldes fehér
• Gombamérgezés tünetei:
o Első szakasz:
▪ fogyasztás után még hosszú ideig nincsen tünet→ lappangási idő 12 óra
▪ 12 óra után csillapíthatatlan hányás, hasmenés
▪ test kiszárad a folyadékvesztéstől, keringés összeomlik, legtöbbször már
ennél a szakaszon halál várható
o Második szakasz:
▪ életben maradottaknak látszólagos javulás
o Harmadik szakasz:
▪ májpusztulás
▪ hepatikus kóma

StudyOnline Kft.
43. A NÖVÉNYEK SZÖVETEI
SZÖVET
• hasonló alakú, azonos működésű sejtek
NÖVÉNYI SZÖVETEK
• harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
• Növényi szövetek csoportosítása:
o I. Osztódó szövetek = merisztémák
▪ A növény egész életében megőrzi osztódóképességét
▪ Sejtek: vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmag
▪ Funkció:
• Hosszirányú növekedésért felelős (nyúlás)
o Csúcsi: hajtás- és gyökércsúcsban (csúcsmerisztéma)
o Köztes: lágyszárúak szárcsomóiban, levél, virág, termés
• Vastagodásért felelős osztódószövet
o oldalmerisztéma=kambium
• Belőle differenciálódnak az állandósult szövetek
▪ Elhelyezkedése:
• Hajtáscsúcs: (=rügy)
• Gyökércsúcs
• Szártagok alapi részén (csomók felett)
• Szár, gyökér felületével párhozamosan (vastagodásért)
o II. Állandósult szövetek
(osztódó szövetből differenciálódnak)
▪ Bőrszövet
• általában 1 sejtrétegű
• a növények szerveit borítja
• funkció: védelem
o UV sugárzás ellen
o mechanikaihatások ellen
o hideg ellen
o párologtatás ellen
o kártevők, fertőzések ellen
• sejtek:
o szorosan illeszkednek
o nem tartalmaznak zöld színtestet (átlátszó)
o külső felszínükön: kutikula, viasz
▪ zsírszerű anyag
▪ víz ki- és behatolásának gátlása

StudyOnline Kft.
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/a-novenyi-szovetek/a-borszovet
• Bőrszöveti képződmények
o gázcserenyílások
o akár 1000 db/mm2
o kétszikűek: levélfonákon, egyszikűek: levél mindkét
oldalán, vízfelszínen úszó növények: levél színén,
GYÖKÉREN NINCS
o részei:
▪ 2 db babszem alakú zárósejt (bennük van zöld
színtest, egymás felé néző oldalukon
sejtfalvastagodás → légrés nyitódása – záródása)
▪ légrés
o funkció:
▪ CO2 felvétel + O2 leadás → fotoszintézis
▪ O2 felvétel + CO2 leadás → légzés
▪ vízpára leadás (párologtatás)
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/a-novenyi-szovetek/a-borszovet
o növényi szőrök
o egy- vagy többsejtűek
o típusaik:
▪ fedőszőr (hideg/párologtatás ellen) pl.:
leánykökörcsin
▪ mirigyszőr (váladéktermelés) pl.: kereklevelű
harmatfű (rovarfogó)
▪ repítőszőr (magok, termések terjesztése) pl.:
pongyola pitypang
StudyOnline Kft.
▪ csalánszőr (védekezés) pl.: nagy csalán
▪ gyökérszőr (víz + ionok felszívásához a felszívó
felület növelése)
o tüskék
o olyan felületi képződmények, melyek felépítésében a
bőrszövet alatti rétegek is részt vesznek
o funkció: védekezés
o változatos alakú
o pl.: rózsa
o másodlagos bőrszövet
o Növényi szervek működését a bőrszövet nem követi,
elszakadozik, helyette a többéves szerveket másodlagos
bőrszövet borítja = héjkéreg
o gazdaságilag jelentős anyagokat is tartalmazhatnak (pl.:
cserzőanyagok, kristályok, gyanta, alkaloidok)
▪ fahéjfa (élelmiszeri haszon)
▪ kitinfa (gyógyszergyártás) → malária
▪ paratölgy (6-8 cm vastag periderma) →
parafadugó, mentőövek
o a héjkérgen helyenként kialakuló nyílások a
paraszemölcsök: sejtközötti járataik révén biztosítják az
anyagforgalmat a belső szövetek és a külső környezet
között
o pl.: bodza, csíkos kecskerágó (paralécbe rendeződnek)
▪ Alapszövet
• minden olyan állandósult szövet, ami nem bőrszövet vagy szállító
szövet
• típusai (funkció szerint):
• Táplálékkészítő alapszövet
o hely: levél, fiatal szár
o sejtek: zöld színtesteket tartalmaz → fotoszintézis
o keresztmetszet:
▪ oszlopos alapszövet
▪ szivacsos alapszövet
• Raktározó alapszövet
o hely: fénytől elzárt növényi részekben (termés, mag,
gyökér, föld alatti módosult szár)
o sejtekben: keményítő-, olaj- vagy fehérjezárványok
▪ tartalék tápanyag raktározása
▪ pl.: paradicsom terméshús – karotinkristályok,
burgonya gumója – keményítőszemcsék

StudyOnline Kft.
• Víztartó alapszövet
o nem minden növényben van
o hely: pozsgás növények, szár, levél
o sejtek: nagy központi vakuólumban nyálka
▪ víz megkötése
o száraz helyeken fordul elő
o pl.: medvetalpkaktusz – víztartó sejtek, kövirózsa
• Átszellőztető alapszövet
o hely: vízi és mocsári növények, szár, levél, gyöktörzs
o sejtközötti járatokban gazdag
o funkció:
▪ fajsúlycsökkentés
▪ gázcsere (levegő be, könnyebb, lebeg a vízen)
o pl.: fehér tündérrózsa – szárban levegővel telt járatok
• Szilárdító alapszövet
o hely: szár, termés
o külső sejtfalvastagodások
o funkció: szilárdítás, tartás a nehézségi erőkkel szemben
• Kiválasztó alapszövet
o hely: levél, szár, virág, termés
o funkció (káros/felesleges anyagok kiválasztása 1-1 sejtbe
vagy sejtközötti járatokba)
o fajtái:
▪ kristálytartó sejt (idioblaszt)
▪ gyantajárat
▪ illóolajtartók
▪ tejcsövek
o pl.: vöröshagyma buroklevele – kálcium-oxalát kristály,
citromhéj – illóolajtartó, fenyő – gyantajárat
o a kiválasztott bomlástermékek másodlagosan hasznosak
lehetnek a növény számára (pl.: gyanta)
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/a-novenyi-szovetek/az-alapszovetek

StudyOnline Kft.
• Szállítószövet
o nincs benne zöld színtest
o szilárdításban is részt vesz, de fő funkciója a szállítás
o szállított anyagok szerint a szállítórendszer két részre
különül:
▪ farész: víz+ásványi anyagok
▪ háncsrész: kész szerves anyagok
o Farész:
▪ gyökértől a levél felé szállít (felfelé)
▪ nagyobb az átmérője
▪ szállítási sebessége nagyobb (m/h)
▪ elemei:
• faparenchima:
o élő sejt
o egymással érintkező harántfalaik
ferdék (nagyobb felületen
érintkeznek)
o harasztok, nyitvatermők,
zárvatermők
• vízszállító sejtek:
o elhalt sejtek
lyukacsosak
zárvatermők
• vízszállító csövek:
o elhalt sejtek
felszívódtak → csövek
o változatos sejtfalvastagodások
o zárvatermők csak!
o Háncsrész:
▪ levéltől a növény szerveibe (lefelé)
▪ kisebb átmérő
▪ szállítási sebessége kisebb (cm/h)
▪ elemei:
• háncsparenchima:
o élő sejt
ferdék (nagyobb felületen
érintkeznek)
zárvatermők
• rostasejtek:
o élő sejtek
lyukacsosak → lyukakon keresztül

StudyOnline Kft.
plazmahidak (gyorsabb szállítás +
nagyobb anyagok szállítása)
zárvatermők
• rostacsövek:
o élő sejtek
felszívódtak → csövek
o zárvatermők csak!
o fa és háncselemek kötegekbe rendeződnek →
szállítónyaláboknak (edénynyaláboknak) nevezzük
o fajtái:
▪ egyszerű nyaláb
• olyan szállítónyaláb, ami vagy csak fa- vagy
csak háncselemeket tartalmaz
• pl.: gyökér
▪ összetett nyaláb
• fa és háncselemeket is tartalmaz
• pl.: szár, levél, levélnyél
▪ egyszikűeknél: szórtan, kétszikűeknél: körkörösen
https://bubo.blog.hu/2018/09/20/07_szallitoszovet
o farész a háncsrész között előfordulhat KAMBIUM (ha van:

nyílt nyaláb, ha nincs: zárt nyaláb)
▪ egyszikűek: van kambium fajra/szervre jellemző
vastagság eléréséig, utána eltűnik
▪ kétszikű lágyszárúak: van kambium a
szállítónyaláb fa és háncsrésze között, a növény
egész életén át megmarad
▪ kétszikű fásszárúak: van kambium, ami a növény
egész életén át megmarad, a nyalábok között is
van → gyűrűt alkot: KAMBIUMGYŰRŰ

StudyOnline Kft.
• Háncstest:
o kambium minden évben 1 új háncsgyűrűt hoz létre
o a legidősebbek nekiszorulnak a héjkéregnek, eltömődnek,
elhalnak, nem működnek, részt vesznek a héjkéreg
felépítésében
• Fatest:
o kambium minden évben 1 új fagyűrűt hoz létre
o a legidősebbek egyre beljebb kerülnek a fatest belsejébe,
eltömődnek, elhalnak, nem működnek
o nem működő belső faelemek összessége a geszt (sötétebb,
mert lignin, csersav, festékanyagok rakódnak bele)
▪ nem minden fa gesztesedik → odvasodhat is
o működő külső faelemek összessége a szijács (világosabb)
▪ tavasszal nagy átmérőjű (világosabb színű)
faelemek képződnek → tavaszi pászta (T)
▪ ősszel kisebb átmérőjű (sötétebb színű) faelemek
képződnek → őszi pászta (Ő)
▪ az évenként kialakult tavaszi és őszi pászta a
fatestben jól felismerhető évgyűrűket alkot

StudyOnline Kft.
44. A GYÖKÉR ÉS A SZÁR
GYÖKÉR
• Funkció:
o rögzítés
o H2O + ásványi anyagok felvétele
o továbbítás a szár felé
• Összességük a gyökérzet
o Típusai:
▪ Főgyökérzet
• főgyökér, oldalgyökerek, hajszálgyökerek
▪ Mellékgyökérzet (bojtos)
• mellékgyökerek, oldalgyökerek, hajszálgyökerek
• Működés:
o ásványi anyagok felvétele
▪ aktív transzporttal → Energia befektetés
▪ szelektív
o vízfelvétel
▪ passzív transzporttal → nincs Energia befektetés
▪ ez a jelenség a gyökérnyomás
• Gyökérmódosulások:
FUNKCIÓ NÉV PÉLDA

tápanyagraktározás karógyökér sárgarépa (karotin)
tápanyagraktározás gyökérgumó dália
kapaszkodás léggyökér borostyán
vízfelvétel légzőgyökér filodendron
gázcsere (légzés) légzőgyökér mocsárciprus
parazitizmus szívógyökér aranka, fagyöngy
SZÁR
• Funkció:
o tartja a leveleket
o anyagszállítás (víz + ásványi anyagok, szerves anyagok szállítása)
• Típusai:
o Fásszár:
▪ evolúciósan ősibb
▪ több évig fejlődik
▪ több éves növényekre jellemző
▪ altípusok:
• fa
• cserje
• pálmatörzs
o Lágyszár:
▪ evolúciósan fiatalabb
▪ 1-2 évig fejlődik
▪ 1-2 éves növényekre jellemző
▪ altípusok:
• dudvaszár
o pl.: pásztortáska
o húsos szár, levelekkel
• szalmaszár
o pl.: nád
StudyOnline Kft.
o üreges, szártagokra és -csomókra tagolódik
• palkaszár
o pl.: káka
o rövid szártagok a szár alján, utolsó szártag megnyúlt, rajta virág
• tűlevélrózsa
o pl.: kövirózsa
o rövid szártagok, rajtuk levelek
• tőkocsány
o pl.: tulipán, hóvirág
o virágot tartja, nem visel leveleket
• Szöveti felépítése:
o szállított anyagok szerint a szállítórendszer két részre különül:
▪ Farész:
• gyökértől a levél felé szállít (felfelé)
• nagyobb az átmérője
• szállítási sebessége nagyobb (10 m/h)
• elemei:
o faparenchima:
▪ élő sejt
▪ egymással érintkező harántfalaik ferdék (nagyobb
felületen érintkeznek)
▪ harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
o vízszállító sejtek:
▪ elhalt sejtek
▪ egymással érintkező harántfalaik lyukacsosak
o vízszállító csövek:
▪ elhalt sejtek
▪ egymással érintkező harántfalaik felszívódtak →
csövek
▪ változatos sejtfalvastagodások
▪ zárvatermők csak!
▪ Háncsrész:
• levéltől a növény szerveibe (lefelé)
• kisebb átmérő
• szállítási sebessége kisebb (1 m/h)
• elemei:
o háncsparenchima:
▪ élő sejt
o rostasejtek:
▪ élő sejtek
▪ egymással érintkező harántfalaik lyukacsosak →
lyukakon keresztül plazmahidak (gyorsabb szállítás +
o rostacsövek:
▪ élő sejtek

StudyOnline Kft.
csövek
▪ fa és háncselemek kötegekbe rendeződnek → szállítónyaláboknak
(edénynyaláboknak) nevezzük
• fajtái:
o egyszerű nyaláb
▪ olyan szállítónyaláb, ami vagy csak fa- vagy csak
háncselemeket tartalmaz
▪ pl.: gyökér
o összetett nyaláb
▪ fa és háncselemeket is tartalmaz
▪ pl.: szár, levél, levélnyél
▪ egyszikűeknél: szórtan, kétszikűeknél: körkörösen
• farész a háncsrész között előfordulhat KAMBIUM (ha van: nyílt nyaláb,
ha nincs: zárt nyaláb)
o egyszikűek: van kambium fajra/szervre jellemző vastagság
eléréséig, utána eltűnik
o kétszikű lágyszárúak: van kambium a szállítónyaláb fa és
háncsrésze között, a növény egész életén át megmarad
o kétszikű fásszárúak: van kambium, ami a növény egész életén
át megmarad, a nyalábok között is van → gyűrűt alkot:
KAMBIUMGYŰRŰ
▪ Háncstest:
• kambium minden évben 1 új háncsgyűrűt hoz létre
• a legidősebbek nekiszorulnak a héjkéregnek, eltömődnek, elhalnak,
nem működnek, részt vesznek a héjkéreg felépítésében
▪ Fatest:
• kambium minden évben 1 új fagyűrűt hoz létre
• a legidősebbek egyre beljebb kerülnek a fatest belsejébe, eltömődnek,
elhalnak, nem működnek
• nem működő belső faelemek összessége a geszt (sötétebb, mert lignin,
csersav, festékanyagok rakódnak bele)
o nem minden fa gesztesedik → odvasodhat is
• működő külső faelemek összessége a szijács (világosabb)
o tavasszal nagy átmérőjű (világosabb színű) faelemek
képződnek → tavaszi pászta (T)
StudyOnline Kft.
o ősszel kisebb átmérőjű (sötétebb színű) faelemek képződnek
→ őszi pászta (Ő)
o az évenként kialakult tavaszi és őszi pászta a fatestben jól
felismerhető évgyűrűket alkot
o Szármódosulások:
▪ Föld feletti módosulások:
vízraktározás pozsgás szár kaktusz
kapaszkodás szárkacs szőlő
vegetatív szaporodás inda eper
védekezés ágtövis kökény
tápanyagraktározás hajtásgumó karalábé
▪ Föld alatti módosulások:

tápanyagraktározás szárgumó burgonya
tápanyagraktározás hagyma lilahagyma
tápanyagraktározás gyöktörzs erdei pajzsika
tápanyagraktározás hagymagumó kardvirág
vegetatív szaporodás tarack mezei aszat
MŰKÖDÉS
• Víz + ásványi anyagok
o v=10 m/h
o 3 hajtóerő:
▪ gyökérnyomás
▪ levelek párologtatásából adódó szívóerő
▪ vízmolekulák közti kohéziós erő a szállítónyalábokban
o Gyökérnyomás
▪ az a hajtóerő, ami a vizet a gyökerekből a szállítónyalábok fa részébe juttatja
▪ eredete: a víz ozmózissal történő áramlása a gyökerekbe
▪ vizet csak néhány méteres magasságig képes feljuttatni
▪ bizonyítékai:
• könnyezés
o friss növényi sebből víz távozik
o pl.: nyírfa: 30-35 liter/hét → erjesztés → nyírfabor
o pl.: agávé: 50 liter/hét → erjesztés → tequila
• cseppkiválasztás
o levélben (főleg csúcs)
o módosult bőrszöveti sejtek
o módosult gázcserenyílások
o pl.: könnyezőpálma
o Párologtatásból adódó szívóerő:
▪ funkció:
• víz feljuttatása a levelekbe
• túlzott felmelegedéstől való védelem (párolgás hőelvonással jár)
▪ szerve:
• levél → gázcserenyílások: sztómák
▪ 2 részfolyamat:
o szivacsos alapszöveti sejtek vízleadása a sejtközötti járatokba
→ Belső párologtató felület
o víz leadása a sztómákon keresztül a levél felületére → külső
párologtató felület
▪ sztómák működése:
StudyOnline Kft.
• fény → sztómák fotoaktív nyitódása → fotoszintézis → keményítő
glükózzá bontódik → glükózszint nő → vízfelvétel a zárósejtekbe →
turgornyomás nő (belső nyomás) → légrés kinyílik → párologtatás
• sötét → sztómák fotoaktív záródása → légzés (CO2) → glükózszint
csökken → keményítő szintézis → vízleadás a zárósejtekből →
turgornyomás csökken → légrés zárul → nincs párologtatás
▪ párologtatást fokozó tényezők:
• levegő páratartalma csökken
• szél
• hőmérséklet növekedése
• közvetlen fény
• kiemelkedő sztómák
▪ párologtatást csökkentő tényezők:
• süllyesztett sztómák
• hőmérséklet csökkenése
• levegő páratartalma nő
• sivatagi, sziklakerti növények
o vízmolekulák közti kohéziós erő a szállítónyalábokban
• Szerves anyagok szállítása:

o v=1 m/h
o a szállítónyalábok háncsrészében szállítódik
o minden irányban
o módszer: plazmaáramlás és diffúzió
▪ diffúzió: oldott anyag áramlása a nagyobb koncentráció felől a kisebb
koncentráció felé

StudyOnline Kft.
45. A VIRÁG ÉS A VIRÁGZÁS
VIRÁG EVOLÚCIÓJA
o heterospórás ősharasztokig nyúlik vissza
▪ heterospórák: különböző spórák jönnek létre: 1 db nagyobb makrospóra, 1 db
kisebb mikrospóra
▪ mindkettőből előtelep fejlődik
▪ mikroelőtelepen: hímivarszervek fejlődnek
▪ makroelőtelepen: női ivarszervek fejlődnek
o a szaporodás védettebb környezetben megy végbe
o függetlenedik a víztől
VIRÁG MEGJELENÉSE
• Nyitvatermők:
o Korlátolt növekedésű, módosult levelekből álló szaporító hajtás
o termőlevelek és porzólevelek külön virágot alkotnak (egyivarú virágok)
o az egyivarú virágok lehetnek 1 növényen (egylaki növények) vagy 2 külön növényen is
(kétlaki növények)
o hím virágok: kicsik, de sokan egy helyre tömörülnek → BARKAVIRÁGZAT
o női virágok: sokan egy helyre tömörülnek → elfásodnak → TOBOZVIRÁGZAT
o ha sikeres a megtermékenyítés, akkor a magkezdeményekből mag fejlődik; benne:
embrió (új növény)
o magon: repítőkészülék
o magkezdemények NYITOTT TERMŐLEVÉLEN fejlődnek
o sok sziklevelük van
• Zárvatermők:
o Jellemzői:
▪ ivarlevelek + takarólevelek
▪ általában kétivarú virágok
▪ magkezdemények ZÁRT magházban fejlődnek
o Felépítése:
• Kocsány: a virág tengelye

• Vacok: a kocsány kiszélesedő része
• Takarólevelek (védelem, beporzás elősegítése)
o Csészelevél:
StudyOnline Kft.
▪ összességük a csésze
• állhat különálló csészelevelekből = szabad
csészelevelek
• összeforrhatnak
▪ zöld színtestet tartalmaznak → fotoszintetizálnak
o Sziromlevelek:
▪ összességük a párta
• állhatnak külön =szabad párta
• összeforrhatnak = forrt párta
▪ színesek → rovarcsalogatás
▪ nektáriumokat tartalmaz
▪ egyszikűek: virágrészek száma 3 vagy többszöröse
▪ kétszikűek: virágrészek száma 4 vagy 5 többszörösei
• Ivarlevelek
o Porzó
▪ porzószál
▪ portok → pollenzsák2n (mikrospóratartó) →meiózis →
pollenn (mikrospóra)→ mitózis → hím előtelepn → ilyen
állapotban hagyja el a portokot: 2 db generatív és 1 db
vegetatív sejtes előtelep
o Termő:
▪ magház → magkezdemény2n (makrospóratartó)→
meiózis
→ embriózsákn (makrospórák) → mitózis → női
előtelepn → 8 sejtes állapotban várja a virágport
▪ embriózsákban (8 sejtes):
• felül: 2 db segítő sejt + 1 db petesejt
• középen: 1 db diploid vegetatív sejt (2n)
• alul: 3 db ellenlábas sejt
VIRÁGZÁS
• Kettős megtermékenyítés:
• a haploid virágpor a ragadós felszínű bibén köt ki
• a vegetatív haploid sejt pollentömlőt hajt
• a fejlődő tömlőben a haploid generatív sejt mitózissal két haploid hímivarsejtté osztódik
• lejutnak a megkezdeményig, ahol behatolnak az embriózsákba
• az egyik hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet → kialakul a zigóta
• a másik hímivarsejt összeolvad a központi sejttel → kialakul egy triploid sejt → a mag
táplálószövete fog belőle kifejlődni

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
MAG KIALAKULÁSA
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/a-novenyek-orszaga-ii/a-zarvatermok-torzse
• Termés:
o Valódi termés: olyan termés, amely a termő magházi részéből fejlődik ki
Húsos termések Száraz termések
Felnyíló Fel nem nyíló
• bogyótermés (paradicsom) • tüsző • szem (kukorica)
(szarkaláb)
• felfújt bogyótermés • hüvely (borsó) • ikerkaszat (kömény)
(paprika)
• kabaktermés (tök) • becő (mustár) • kaszat (napraforgó)
• csonthéjas termékek (szilva) • becőke • makk (tölgy)
(pásztortáska)
• tok (mák) • lependék (kőris)
• ikerlependék (juhar)
o Áltermés: más virágrészek is részt vesznek a kialakulásban

▪ vacokkal nő össze:
• almatermés
• csipkebogyó áltermés
• szamóca
▪ csészelevelekkel nő össze:
• eperfa

StudyOnline Kft.
• Virágzáskor igényelt fénymennyiség:
o Rövidnappalos növények:
▪ 8-12 óra/nap megvilágítás
▪ trópusi éghajlati övezet
o Hosszúnappalos növények:
▪ 12-16 óra/nap megvilágítás
▪ mérsékelt övezet

StudyOnline Kft.
46. A SZÁR ÉS A LEVÉL
SZÁR
• Funkció:
o tartja a leveleket
o anyagszállítás (víz + ásványi anyagok, szerves anyagok szállítása)
• Típusai:
o Fásszár:
▪ evolúciósan ősibb
▪ több évig fejlődik
▪ több éves növényekre jellemző
▪ altípusok:
• fa
• cserje
• pálmatörzs
o Lágyszár:
▪ evolúciósan fiatalabb
▪ 1-2 évig fejlődik
▪ 1-2 éves növényekre jellemző
▪ altípusok:
• dudvaszár
o pl.: pásztortáska
o húsos szár, levelekkel
• szalmaszár
o pl.: nád
o üreges, szártagokra és -csomókra tagolódik
• palkaszár
o pl.: káka
o rövid szártagok a szár alján, utolsó szártag megnyúlt, rajta virág
• tűlevélrózsa
o pl.: kövirózsa
o rövid szártagok, rajtuk levelek
• tőkocsány
o pl.: tulipán, hóvirág
o virágot tartja, nem visel leveleket
o szállított anyagok szerint a szállítórendszer két részre különül:
▪ Farész:
• gyökértől a levél felé szállít (felfelé)
• nagyobb az átmérője
• szállítási sebessége nagyobb (10 m/h)
• elemei:

StudyOnline Kft.
o faparenchima:
▪ élő sejt
o vízszállító sejtek:
▪ elhalt sejtek
▪ egymással érintkező harántfalaik lyukacsosak
o vízszállító csövek:
▪ elhalt sejtek
csövek
▪ változatos sejtfalvastagodások
▪ Háncsrész:
• levéltől a növény szerveibe (lefelé)
• kisebb átmérő
• szállítási sebessége kisebb (1 m/h)
• elemei:
o háncsparenchima:
▪ élő sejt
o rostasejtek:
▪ élő sejtek
▪ egymással érintkező harántfalaik lyukacsosak →
lyukakon keresztül plazmahidak (gyorsabb szállítás +
o rostacsövek:
▪ élő sejtek
csövek
▪ fa és háncselemek kötegekbe rendeződnek → szállítónyaláboknak
(edénynyaláboknak) nevezzük
▪ fajtái:
• egyszerű nyaláb
o olyan szállítónyaláb, ami vagy csak fa- vagy csak
háncselemeket tartalmaz
o pl.: gyökér
• összetett nyalábok
o fa és háncselemeket is tartalmaz
o pl.: szár, levél, levélnyél
o egyszikűeknél: szórtan, kétszikűeknél: körkörösen

StudyOnline Kft.
o farész a háncsrész között előfordulhat KAMBIUM (ha van: nyílt
nyaláb, ha nincs: zárt nyaláb)
o egyszikűek: van kambium fajra/szervre jellemző vastagság
eléréséig, utána eltűnik
o kétszikű lágyszárúak: van kambium a szállítónyaláb fa és
háncsrésze között, a növény egész életén át megmarad
o kétszikű fásszárúak: van kambium, ami a növény egész életén
át megmarad, a nyalábok között is van → gyűrűt alkot:
KAMBIUMGYŰRŰ
▪ Háncstest:
• kambium minden évben 1 új háncsgyűrűt hoz létre
• a legidősebbek nekiszorulnak a héjkéregnek, eltömődnek, elhalnak,
nem működnek, részt vesznek a héjkéreg felépítésében
▪ Fatest:
• kambium minden évben 1 új fagyűrűt hoz létre
• a legidősebbek egyre beljebb kerülnek a fatest belsejébe, eltömődnek,
elhalnak, nem működnek
• nem működő belső faelemek összessége a geszt (sötétebb, mert lignin,
csersav, festékanyagok rakódnak bele)
o nem minden fa gesztesedik → odvasodhat is
• működő külső faelemek összessége a szijács (világosabb)
o tavasszal nagy átmérőjű (világosabb színű) faelemek
képződnek → tavaszi pászta (T)
o ősszel kisebb átmérőjű (sötétebb színű) faelemek képződnek
→ őszi pászta (Ő)
o az évenként kialakult tavaszi és őszi pászta a fatestben jól
felismerhető évgyűrűket alkot

StudyOnline Kft.
• Szármódosulások:
o Föld feletti módosulások:
vízraktározás pozsgás szár kaktusz
kapaszkodás szárkacs szőlő
vegetatív szaporodás inda eper
védekezés ágtövis kökény
tápanyagraktározás hajtásgumó karalábé
o Föld alatti módosulások:

tápanyagraktározás szárgumó burgonya
tápanyagraktározás hagyma lilahagyma
tápanyagraktározás gyöktörzs erdei pajzsika
tápanyagraktározás hagymagumó kardvirág
vegetatív szaporodás tarack mezei aszat
MŰKÖDÉSE
• Víz + ásványi anyagok
o v=10 m/h
o 3 hajtóerő:
▪ gyökérnyomás
▪ levelek párologtatásából adódó szívóerő
▪ vízmolekulák közti kohéziós erő a szállítónyalábokban
o Párologtatásból adódó szívóerő:
▪ funkció:
• víz feljuttatása a levelekbe
• túlzott felmelegedéstől való védelem (párolgás hőelvonással jár)
▪ szerve:
• levél → gázcserenyílások: sztómák
▪ 2 részfolyamat:
• szivacsos alapszöveti sejtek vízleadása a sejtközötti járatokba → Belső
• víz leadása a sztómákon keresztül a levél felületére → külső
▪ sztómák működése:
• fény → sztómák fotoaktív nyitódása → fotoszintézis → keményítő
glükózzá bontódik → glükózszint nő → vízfelvétel a zárósejtekbe →
turgornyomás nő (belső nyomás) → légrés kinyílik → párologtatás
• sötét → sztómák fotoaktív záródása → légzés (CO2) → glükózszint
csökken → keményítő szintézis → vízleadás a zárósejtekből →
turgornyomás csökken → légrés zárul → nincs párologtatás
▪ párologtatást fokozó tényezők:
• levegő páratartalma csökken
• szél
• hőmérséklet növekedése
• közvetlen fény
• kiemelkedő sztómák
StudyOnline Kft.
▪ párologtatást csökkentő tényezők:
• süllyesztett sztómák
• hőmérséklet csökkenése
• levegő páratartalma nő
• sivatagi, sziklakerti növények
o vízmolekulák közti kohéziós erő a szállítónyalábokban
• Szerves anyagok szállítása:

o v=1 m/h
o a szállítónyalábok háncsrészében szállítódik
o minden irányban
o Módszer: plazmaáramlás és diffúzió
▪ diffúzió: oldott anyag áramlása a nagyobb koncentráció felől a kisebb
koncentráció felé
LEVÉL
o Kutikula (kutin) - 1
o Felszíni bőrszövet - 2
o Oszlopos alapszövet (táplálékkészítő) – 3
o Szivacsos alapszövet (légjáratokkal) – 4
o Fonáki bőrszövet – 5
o Gázcserenyílás – 6
o Zárósejtek - 7
o Farész: többnyire felszíni oldal felé -8
o Háncsrész: többnyire fonáki oldal felé – 9
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l_(botanika)#/media/F%C3%A1jl:Leaf_anatomy_numberated.svg

StudyOnline Kft.
• Levél részei:
• Típusai:
o Kifejlődésük szerint:
▪ Sziklevél:
• a mag része
• a lomblevelek megjelenéséig táplálja a növényt (embriót)
• száma: nyitvatermőknél: sok, zárvatermők-egyszikűek: 1 db,
zárvatermők- kétszikűek: 2 db
▪ Lomblevél:
• a hajtás része
• fotoszintézis (szerves anyagok előállítása)
• párologtatás
• gázcsere
o növényi légzéshez: O2 felvétel, CO2 leadás
o fotoszintézishez: CO2 felvétel, O2 leadás
o Osztottságuk szerint:
▪ Egyszerű levél:
• levéllemez lehet osztott, de az egyes részek nem különülnek el
egymástól teljesen
▪ Összetett levél:
• levéllemez teljesen elkülönülő részekre tagolódik (levélkékre)
• Tenyeresen/ujjasan összetett levél:
o a levélnyél egy közös pontjából indulnak ki a levélkék
• Szárnyasan összetett levél:
o a levélnyél különböző pontjaiból indulnak ki a levélkék

StudyOnline Kft.
• Levél morfológiája:
o Levéllemez alakja:
a) ár alakú b) tűlevél c) szálas d) e) lándzsás f) ovális g) hosszúkás h) visszás tojásdad i) nyélbe
keskenyedő j) tojásdad k) pajzs alakú l) vese alakú m) visszás szív n) szíves o) rombusz p)
▪ Levéllemez és levélszél típusok:
szárnyasan hasadt r) dárdás s) nyilas t) háromszög alakú
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9l_(botanika)#Osztotts%C3%A1guk_szerint
• Levélmódosulások:
fizikai védelem tövis fehér akác
kapaszkodás kacs vadszőlő
nitrogénpótlás rovarfogó levél kereklevelű harmatfű
tápanyag- és vízraktározás raktározó levél kaktusz
reprodukció virág tulipán

StudyOnline Kft.
47. KÉTSZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉS
ÁLTALÁNOSAN:
• kétszakaszos egyedfejlődés két részből áll
• Ivartalan szakasz
o ivarsejtek nem jönnek létre
o szaporodás spórákkal történik
• Ivaros szakasz
o eltérő jellegű szaporítósejttel → ivarsejttel (hímivarsejt, petesejt)
o megtermékenyítés során zigóta keletkezik
MOHÁK NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁSA:
• Vegetatív módon: mohatelep feldarabolódása
• Ivartalanul: spórákkal
• Ivarosan: ivarsejtekkel
• mohák szaporodását nemzedékváltozásnak nevezzük

StudyOnline Kft.
HARASZTOK NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁSA:
• a harasztok szaporodása több helyen eltér a mohákétól
o a harasztnövény (2n) és az ivartalan szakasz része
o az ivarszervek az előtelepen jönnek létre
o az ivartalan szakasz hosszabb, mint az ivaros szakasz

StudyOnline Kft.
ZÁRVATERMŐK KÉTASZAKASZOS EGYEDFEJLŐDÉSE = KETTŐS MEGTERMÉKENYÍTÉS
• a haploid virágpor a ragadós felszínű bibén köt ki

• a vegetatív haploid sejt pollentömlőt hajt
• a fejlődő tömlőben a haploid generatív sejt mitózissal két haploid hímivarsejtté osztódik
• lejutnak a megkezdeményig, ahol behatolnak az embriózsákba
• az egyik hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet → kialakul a zigóta
• a másik hímivarsejt összeolvad a központi sejttel → kialakul egy triploid sejt → a mag
táplálószövete fog belőle kifejlődni

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
MAG KIALAKULÁSA
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/a-novenyek-orszaga-ii/a-zarvatermok-torzse

StudyOnline Kft.
48. AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA
SZIVACSOK
• Ivartalan szaporodásuk:
o bimbózás (sarjadzás):
▪ a telep valamelyik pontja leszakad és az ott található őssejtekből egy új
szivacstelep képződik
o gyöngysarj képzés (édesvízi fajoknál):
▪ kedvezőtlen időszakban (ősz és tél)
▪ gyöngysarjak keletkeznek
• ellenálló tokkal körülvett őssejtek halmaza
▪ a szivacstest szétesik és a gyöngysarjak kiszabadulnak→ vízáramlás
elsodorja őket, majd megtapadnak egy kedvező helyen, ahol átvészelik a
kedvezőtlen időszakot (tél)
▪ tavasszal a gyöngysarj felreped, az őssejtek kiszabadulnak és osztódni
kezdenek, ezzel létrehozva az új szivacsegyedet
• Ivaros szaporodás:
LAPOSFÉRGEK:
• Ivartalan szaporodás:
o kettéhasadással
o kitűnő regeneráció
• Ivaros szaporodás:
o hímnős állatok
o belső megtermékenyítés
o embrionális fejlődésük petében zajlik
o posztembrionális fejlődésük közvetett → lárvastádiumok

StudyOnline Kft.
GYŰRŰSFÉRGEK:
• hímnős állatok
• külső megtermékenyítés
• közvetlen fejlődés → nincs lárvaalak
PUHATESTŰEK
• Csigák:
o hímnős
o közvetlen fejlődés
o az ivarszervek a zsigerzacskó felső részében helyezkednek el
o kölcsönösen termékenyítik meg egymást
ÍZELTLÁBÚAK
• Rovarok:
o váltivarúak → ivari dimorfizmus jellemző rájuk
o az ivarszervek:
▪ potrohban találhatóak
o Embrionális fejlődés:
▪ megtermékenyítéstől a petéből való kibújásig tart
o Posztembrionális fejlődés:
▪ közvetett
▪ Típusai:
• Kifejlés:
o a lárva és az imágó testfelépítése és életmódja nagyon
hasonló
o a lárva úgy néz ki, mint a kifejlett egyed (hiányoznak pl.:
szárny, ivarszervek)
o nincs bábállapot
StudyOnline Kft.
o pl.: sáska, szöcske
• Átváltozás
o a lárva és az imágó testfelépítése és életmódja eltér
o nincs bábállapot
o pl.: szitakötő
▪ a lárva
• ragadozó (fogóálarc)
• vízben úszik
▪ a kifejlett egyed
• növényi nedvekkel táplálkozik
• repülő életmód
• Teljes átalakulás
o a lárva és az imágó testfelépítése jelentősen eltér
o van bábállapot
o pl.: bogarak, lepkék, legyek
GERINCESEK SZAPORODÁSA
• Halak:
o váltivarúak
oivari kétalakúság (dimorfizmus)
okülső megtermékenyítés
opete= ikra
oszaporodásuk az ívás
oközvetlen fejlődés
• Kétéltűek:
o külső megtermékenyítés
ovízben zajlik
opetéiket a vízbe rakják
▪ kocsonyás
▪ magas tápanyagtartalom
ofejlődésük közvetett
oa lárvák átalakulással fejlődnek
olárva (ebihal)
▪ kopoltyúval lélegzik
StudyOnline Kft.
▪ nincs végtag
▪ van farok
▪ van oldalvonalszerv
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/a-gerincesek-torzse-i/a-keteltuek-osztalyaKÉTÉLTŰEK
• Hüllők:
o váltivarúak
oivari kétalakúság
obelső megtermékenyítés
olágyhéjú tojásban zajlik (kivéve krokodil → meszes héjú tojás)
oaz állatot többnyire a nap melege költi ki
oálelevenszülők:
▪ pl.: vipera
▪ a tojások a szülőcsatornában kelnek ki
▪ az anya testének melege „költi ki” a tojásokat
• Madarak:
ováltivarú
oivari kétalakúság
omeszes héjú tojással szaporodnak
otojás
▪ sárgája:
• szikanyag → tápanyagforrás
▪ fehérje:
• mechanikai hatások felfogása
• fehérjeforrás
• víz és ion raktár
StudyOnline Kft.
▪ légkamra:
• oxigén raktár
• Emlősök:
ováltivarú
oivari dimorfizmus
oelevenszülés
omagzatburokban a fejlődés
oanyatejjel táplálás
ofejlett ivadékgondozás
oméhlepény megjelenése → köldökzsinóron keresztüli táplálás

StudyOnline Kft.
49. A GERINCESEK LÉGZŐSZERVÉNEK TÖRZSFEJLŐDÉSE
LÉGZÉS
o Légzőszerv: embrionális garatból fejlődnek ki
o vízi csoportoknál: kopoltyú
o szárazföldi csoportoknál: tüdő
o légzőszerveket légzőhám borítja, koncentrációgrádiens különbség segítségével, diffúzióval
itt történik a gázcsere
o sebességét befolyásolja:
▪ légzőhám nagysága, vastagsága
▪ gázok parciális nyomáskülönbsége
▪ vérkeringés intenzitása
o a vérbe kerülő oxigént a gerincesek légzőpigmentje szállítja, a vörösvértestekhez kötött
hemoglobin
HALAK
o Kopoltyú
▪ Halkopoltyú felépítése:
• oldott oxigén felvételére specializálódott
• garatfal oldalsó kiöblösödései
• kopoltyúíveket egymástól a kopoltyúrések választják el
• a kopoltyúfedő fedi le
• kopoltyúívekről kopoltyúlemezek erednek → rajtuk: hám kettőzetek =
kopoltyúlemezek
• hámszöveten keresztül történik meg a gázcsere
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_bevezetes_allattanba/ch09s03.html

StudyOnline Kft.
▪ Halkopoltyú keringése:
• szív felől érkező vénás vért az artériák hozzák
• innen a kopoltyúlemezekbe sugároznak szét a kapillárisok → gázcsere
• oxigéndús vér a kopoltyú elvezető ereiben összeszedődik
• a légzőhám két oldalán áramló víz és vér egymással szemben áramlik
(ellenáramlás elve)
▪ Hal vízcseréjének folyamata:

• kopoltyúk légzőhámjához állandóan friss víz érkezik
• a szájgaratüreg térfogata nő → nyomás csökken → víz beáramlik →
kopoltyúüregbe kerül → gázcsere
• kopoltyúfedő felemelkedik → víz kiáramlik
http://bio-urok.blogspot.com/2016/01/legzes-es-gazcsere-az-allatoknal.html
o Bőrlégzés
▪ el nem szarusodó hámréteg → bőrlégzés lehetséges (~25%)
KÉTÉLTŰEK
o Kopoltyú
▪ vízi életmódú lárváinál
▪ bizonyos fajoknál kifejlett korban is (pl.: axolotl)
▪ általában az egyedfejlődés korai szakaszában külső kopoltyú, később belső
kopoltyú
o Tüdő:
▪ osztatlan, zsákszerű tüdők
▪ nincs rekeszizmuk, bordájuk csökevényes → nyelik a levegőt
o Bőrlégzés:
▪ főleg hideg hőmérsékleten jelentős
▪ enyhén elszarusodó hámréteg → nyálka → oxigén könnyebb beoldódása

StudyOnline Kft.
HÜLLŐK:
o valódi szárazföldi élőlények → tüdővel lélegeznek
o kültakarójuk erőteljesen elszarusodik → nincs bőrlégzés
o tüdőkben kötőszövetes sövények növelik a légzőfelületet
o itt már kialakul a csontos mellkas → bordaközi izmok segítik a légzést
o kétrétegű mellhártyával rögzül a mellkashoz a tüdő
o rekeszizom a krokodiloknál jelenik meg
MADARAK
o egy pár fejlett tüdő
o 5 pár légzsák
o kettős légzés: be- és kilégzésnél is van gázcsere, kilégzéskor a légzsákokban található levegő
fog a tüdőn keresztül áramlik ki, így kilégzéskor is fel tud venni oxigént az állat
EMLŐSÖK
• Felső légutak:
o Orrüreg: mirigyes nyálkahártya + csillós hám
▪ Feladatai:
• párásít
• tisztít
• melegít
o Garat
• Alsó légutak:
o Gége:
▪ Üreges szerv, gégeporcokból és kötőszövetes szalagokból áll
▪ porcai: kannaporc, pajzsporc, gyűrűporc, gégefedő
▪ pajzsporc és kannaporcok között húzódnak a hangszalagok

StudyOnline Kft.
o Légcső:
▪ C alakú porcokkal merevített cső
▪ 2 főhörgőre bomlik
o Tüdő:
▪ Mellüregben található páros szerv → állománya szivacsos
▪ A tüdőt lebenyekre osztjuk
• Bal oldalon 2 lebeny → szív miatt
• Jobb oldalon 3 lebeny
▪ A tüdőnek nincsen saját izomzata
▪ A mellüreget kétrétegű mellhártya béleli
• Belső lemeze a tüdő felszínhez kapcsolódik
• A Külső lemeze a mellkasfal belső felszínéhez csatlakozik
• A külső és belső mellhártya között savós folyadék található →
megakadályozza, hogy a mellhártyák elváljanak egymástól és
súrlódást csökkent
• A két lemez közti nyomás (mellűri nyomás) negatívabb, mint a
külső légnyomás
https://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/18589/horgoszukulettel-jaro-mebtegedesek
https://loczygimnazium.hu/content/theme/sites/humanbody/legzes.html

StudyOnline Kft.
• Légzőmozgások:
BELÉGZÉS KILÉGZÉS
• Külső bordaközi izmok összehúzódnak • Külső bordaközi izmok elernyednek
• Rekeszizom összehúzódva ellaposodik • Rekeszizom elernyed és
• Ennek következtében megnő a visszadomborodik
mellüreg térfogata és a tüdő nyomása • Ennek hatására a térfogat lecsökken
lecsökken → a levegő a tüdőbe és a nyomás megnő → ennek
áramlik következtében a levegő kiáramlik a
• Aktív folyamat tüdőből
• Passzív folyamat
ERŐLTETETT BELÉGZÉS ERŐLTETETT KILÉGZÉS
• Váll felemelkedik • Belső bordaközi izmok és hasizom
• Aktív folyamat összehúzódik
• Az erőltetett kilégzés emiatt aktív
folyamat
• A nők és férfiak légzése között különbség van
o A férfiak hasi légzők, a nők mellkasi légzők
HASI LÉGZÉS MELLKASI LÉGZÉS

• Tüdő teljes ürege levegővel telik • A tüdő üregének középső és felső
• Mélyebb légvételek → hatásosabb része telítődik
légzés • A mellkasi légzésre való áttérésnek
• Szabályozottak a ki és belégzési több magyarázata is van
folyamatok • Egyik magyarázat a terhességben
• A gyerekek nemtől függetlenül hasi keresendő
légzést folytatnak majd a kor • A terhességben a magzat mérete
előrehaladtával a nők áttérnek a folytán a mellkas lefelé irányuló
mellkasi légzésre tágulása erősen akadályozott
• A nők terhesen nem képesek a hasi
légzése → ehhez evolúciósan
alkalmazkodott a szervezetük
• Férfiakhoz képest rövidebb a
rekeszizmuk, viszont domborúbb a
bordakosár és mozgékonyabb a
mellkas

StudyOnline Kft.
• Légcsere térfogati jellemzői:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Elettani_alapismeretek/ch04.html
• Nyugodt légzés: 0,5 l (belégzés és kilégzés)

• Erőltetett belégzés 2,5l vitálkapacitás: 4,5 l
• Erőltetett kilégzés: 1,5 l
• Reziduális levegő→ a születés pillanatában (felsírás) kerül a tüdőbe megakadályozza, hogy
a tüdő összeessen
• Maradék levegő: 1 l
Légzési hányados (RQ)

• Időegység alatt keletkező CO2 / elfogyasztott O2 gáz
Légzési perctérfogat: Légzésszám x légzéstérfogat
• Légzés szabályozása:
o A légzés a vegetatív és szomatikus idegrendszer közös szabályozása alatt áll
o Légzés szabályozó központja az agytörzsben található a nyúlvelőben
o Az ingerület a légzőizmokat közvetlenül beidegző gerincvelői mozgató neuronokba
továbbítódik → légzőmozgások fenntartásáért felelős
▪ A belégzés:
• A nyúltvelőben lévő kemoreceptorok érzékelik a vér CO2 szintjét
érzékelik
• A vér CO2 szintkének növelése, O2 szintkének csökkentése és a vér pH-
jának savas irányba történő eltolódása a belégzés ingereként működik
▪ Kilégzés:
• Ingere mechanikai → tüdő falában található mechanoreceptorok
érzékelik a tüdő feszülését ennek hatására leáll a belégzés és
elkezdődik a kilégzés
o A híd a légzőmozgások ritmusát befolyásolja
o A hipotalamusz a légzés alkalmazkodását teszi lehetővé a megváltozott belső
környezeti feltételekhez → a limbikus rendszerrel együtt a pszichés állapottal is
összehangolja a légzőmozgások ritmusát (ha félünk kapkodjuk a levegőt)
o Az agykéreg a légzőmozgások tudatos szabályozását végzik (vissza tudjuk tartani egy
darabig a lélegzetünket)

StudyOnline Kft.
50. AZ ÁLLATOK KÜLTAKARÓJA
FELADATA:
• Legfontosabb feladata a környezettől való elhatárolás és kapcsolattartás
• Kültakarón receptorok találhatóak → környezet ingereire tudunk megfelelően reagálni
SZIVACSOK: → álszövetes élőlények, nincsenek valódi szöveteik és szerveik

• Külső réteg:
o fedősejtek → feladata a védelem
o pórussejtek→ víz ezen keresztül jut be az űrbélbe
• Középső réteg:
o Vándorsejtek → feladata az emésztés és a szállítás
o Váztűképző sejtek → vázelemek előállítása (CaCO3, spongin → jódtartalmú
fehérje)
o Őssejtek → regeneráció, megőrizték képességüket, hogy tudjanak
differenciálódni
o Ivarsejtek
• Belső réteg:
o Galléros ostoros sejtek → ostoruk csapkodásával vízáramot kelt, az átszűrődő
vízből felveszik a táplálékot és elkezdik emészteni
http://bioszfera.com/downloads/Szivacsok-alap.pdf
LAPOSFÉRGEK
• Egyrétegű csillós hengerhám → benne mirigyek nyákot termelnek
• Izomzata simaizomszövet → körkörös és hosszanti izomzat
o Ha a körkörös húzódik össze a test elvékonyodik
o Ha a hosszanti izomzat húzódik össze a test megrövidül
• Mozgása bőrizomtömlő→ egyrétegű hám + simaizomszövet
• Légzésük a kültakarón keresztül valósul meg diffúzióval
GYŰRŰSFÉRGEK
• Egyrétegű hengerhám + simaizomszövet (körkörös és hosszanti) → bőrizomtömlő
• Szelvényezettség egynemű→ szelvények nem olvadnak össze nagyobb testtájakká
o 27.-32. szelvény a nyereg
o Minden szelvényen 4 pár kitinserte, ami a mozgásban segít
• Légzésük a kültakarón keresztül valósul meg diffúzióval
• További funkciók:
o Nyálkatermelés → kiszáradás megakadályozása → légzés
o Kokon képzés (gubó)→ a megtermékenyített peték védelme (nyereg termeli a
váladékot, ami levegőn megszilárdul)
StudyOnline Kft.
PUHATESTŰEK (törzse → csigák osztálya) KÜLTAKARÓJA
• Egyrétegű hengerhám pigmentsejtekkel, mirigysejtekkel
IZELTLÁBÚAK (törzse→ rovarok osztálya) KÜLTAKARÓJA

• Egyrétegű hámszövet, ami kitin kutikulát termel
• A kitinkutikulával borított kültakaró már valódi külső vázként működik
• A kültakaróhoz belülről tapadnak a harántcsíkolt izmok, amik a mozgást végzik
• Kültakaró eredetű szárny
• Kitin:
o N-tartalmú poliszacharid
o Hozzá fehérjék kapcsolódnak és egy térhálós polimert hoznak létre, ami nem nő
az állattal → lárvakorban vedlés
o Kutikula szelvényenként 4 lemezből áll ami között hártyás kapcsolat van→
mozgékonyságban segít
GERINCESEK KÜLTAKARÓJA→ BŐR

• Bőr felépítése:
(embernél legnagyobb szerv → 1,4-1,6 m2)
▪ Feladata:
o Elhatárol a környezettől
o Mechanikai védelem
o Kémhatása: 5,1→ kórokozók
o Véd a káros UV hatásoktól
o Véd a kiszáradástól
o Hőszabályozás
o Hőszigetelés
o Kiválasztás → verejtékmirigyek
o Tápanyagraktár
o D-vitamin
o Energiaraktár
• A bőrnek három rétege van:
• Hám
• Irha
• Bőralja
o Hám:
o Többrétegű elszarusodó laphám
o Sejtek szorosan záródnak
o Alsó sejtek folyamatosan mitózissal osztódnak (élőhám)→ az idősebb sejteket a
felszín felé tolják
o Sejtek ellapulnak (keratin) halmozódik fel bennük
o Végül elpusztulnak → vékony szarupikkellyé alakulnak
o (28 nap kell, hogy a hámsejt a felső rétegbe jusson)
o Érmentes
o Pigmentsejtek→ melanin termelés → UV festékanyag termelése fokozódik → bőr
sötétebbé válik
o UV során mutáció jöhet létre → bőrrák kialakulásához vezethet
o A melanin lokális felszaporodása az anyajegy

StudyOnline Kft.
o Irha:
o A hámréteget táplálja
o Erekben, mirigyekben, idegekben gazdag
o Kollagén rugalmas rostokban gazdag
o Hőszabályozás→ melegben az erek kitágulnak → párolgás nő
▪ Benne találhatóak a szőrszálak
• Mechanikai védelem hőszigetelés
• Haj, és szőr anyaga keratin
▪ Merkel-korong → nyomás érző receptor
▪ Vater-Pacni test → nyomást érzékeli
▪ Szabad idegvégződések
▪ Faggyúmirigyek:
• Tenyér és talp kivételével mindenhol megtalálhatóak
• Faggyú: zsírokból és viaszokból állnak
• Szőrtüszőhöz kapcsolódnak
• Vízállóság, rugalmasság biztosítása
• Feladata, hogy puhán tartsa a szaruréteget
▪ Verejtékmirigyek
• Kiválasztó szerep: víz + ásványi sók + szerves anyag (pl tejsav)
• Paraszimpatikus hatásra verejtékterelés nő
• Hőszabályozásban van szerepe → párolgása hőt von el a
szervezettől
o Illatmirigyek
▪ Feromon tartalmú módosult verejtékmirigyek
▪ Fontos a kémiai kommunikációban és a szociális
viselkedés kialakításában
▪ Hajlat, nemi szervek, emlők
o Tejmirigyek
▪ Tejelválasztás a szerepe
▪ Módosult verejtékmirigy
o Bőrlécrendszer:
▪ Hám és az irha egyenlőtlen kapcsolódásának következménye
▪ Egyedre jellemző
▪ (ujjlenyomat)
o Bőralja:
o Rostos kötőszövet
o Zsírszövetet tartalmaz
▪ Feladata:
• mechanikai védelem
• Hőszigetelés
• D,E,K,A vitaminok raktározása
• Tápanyag

StudyOnline Kft.
https://www.webbeteg.hu/mediatar/borbetegsegek/36/a-bor-retegei
HALAK
• Többrétegű el nem szarusodó laphám → nyálkamirigyek
• Pigmentek
• Bőraljában vastag zsírréteg
• Bőrfüggelékei: a pikkelyek → irharéteg eredetű
• Porcoshalak esetében a pikkely a gerincesek fogképletével homológ
o Anyagának nagy része dentinszerű, ereket nem tartalmaz → nem képes a
növekedésre
• Csontoshalak pikkelyei nőnek az állat élete során (koncentrikus növekedés → évgyűrű)
o Nagyrészt kollagén és CaCO3 az anyaguk
• Pikkelyek módosulhatnak vagy teljesen hiányozhatnak
KÉTÉLTŰEK
• Gyengén elszarusodó laphám
• Mirigyekben gazdag nyálkás bőr → bőrlégzés
• Méregmirigy az irhában található
• Pigmentsejtek → riasztószín kialakítása
• Bőraljában nyirokzsák található → levegőt tud bepréselni, ami felpuffad → cél az ellenség
elriasztása
• Bőrfüggelékek nincsenek
HÜLLŐK
• Erősen elszarusodó laphám
• Hámszövet függelékei a szarupikkelyek → összeolvadhatnak szarupajzzsá
o Anyaga Alfa és Béta keratin

StudyOnline Kft.
o Egyes csoportok (gyíkok)→ pikkelyeket az irhacsontok/ bőrcsontok támaszták
meg amik az irhában találhatóak
o Teknősök és krokodilok esetében nagyobb, vastag csont, -és szarupajzsok
alakultak ki
• Pigmentsejtke
• Mirigysejtek
MADARAK
• Kültakarójukban mirigyek nem találhatóak kivéve farktőmirigy
• Szaruképletei a tollak:
o Feladata: hőszigetelés, vízlepergetés, mechanikai védelem
o A madarak tollai evolúciósan a hüllők pikkelyeiből származnak
o Tollak típusai:
▪ Kontúrtollak:
• Kifejlett egyednél
o Fedőtoll → testet borítja
o Evezőtoll → szárnyon található
o Kormánytoll → farok
▪ Pehelytollak
• Kifejlett állatnál a kontúrtollak alatt található, feladata a
hőszigetelés
• Fióka korban a kültakaró csak pehelytollakból áll, ami repülésre
nem alkalmas → fészekruhának is nevezik
▪ Dísztollak
▪ A madarak csüdjén kialakult szarupikkelyek már másodlagosan
redukálódott tollak
EMLŐSÖK
• Szőr:
• Hámréteg függelékei a szőr → az irha mélységéből ered
• Funkció:
▪ Mechanikai védelem
▪ Egységes szőrruha → hőszigetelés
▪ Vízlepergetés
▪ Kommunikáció
• A szőr élettartama korlátozott → embernél folyamatosan váltódik ez a
permanens szőrváltás
o Körömképletek:
o Az utolsó ujjperc kültakarójának módosult képződménye
o Funkció:
▪ Utolsó ujjperc védelme
▪ Ragadozásban, táplálék megragadásában van szerepe
o Bőr mirigyei:
o Faggyúmirigy
o Verejtékmirigy
o Illatmirigy
▪ Emlőmirigy/ Tejmirigy: módosult verejtékmirigy

StudyOnline Kft.
51. AZ ÁLLATOK MOZGÁSA
SZIVACSOK
• a megtermékenyítést követően a zigótából lárva fejlődik ki
o képes a vízben úszni → aktív helyváltoztatást végez
• kifejlett állapotban szesszilisek (helytülő életmód)
LAPOSFÉRGEK ÉS GYŰRŰSFÉRGEK
• kialakul a simaizomszövet
• mozgást a bőrizomtömlő végzi → féregmozgást tesz lehetővé
o kültakaró + simaizomszövet
o ha a körkörös izomzat húzódik össze a test elvékonyodva megnyúlik, ha a hosszanti
izomzat akkor a test rövidül és vastagodik
o funkció:
▪ védelem
▪ mozgás
▪ diffúz légzés
• Féregmozgás mechanizmusa:

StudyOnline Kft.
CSIGÁK:
• Láb:
o bőrizomtömlő hasi oldalon lévő megvastagodása
ROVAROK:
• harántcsíkolt izomzat megjelenése
• külső kitines vázhoz belülről tapadnak az izmok
• 3 pár ízelt láb:
o lábak ízei ízülettel kapcsolódnak a törzshöz
o láb sajátos életmódhoz alkalmazkodott
▪ járóláb (futrinka)
▪ ásóláb (lótücsök)
▪ ugróláb (szöcske)
▪ fogóláb (imádkozó sáska)
▪ úszóláb
• A szárny:
o kültakaró megkettőződései
o nincs saját izomzata → mozgást a tor izmai teszik lehetővé
o mozgása passzív
o hártyás szárny, szárnyfedő
• Taxis:
o inger által kiváltott és irányított helyváltoztató mozgás
o öröklött viselkedési formák
o zárt genetikai program alapján zajlik
o inger iránya alapján:
▪ pozitív taxis
▪ az inger iránya felé
▪ negatív taxis
▪ az inger irányától ellentétes irányba
o az inger jellege alapján:
▪ fototaxis: fény váltja ki
▪ kemotaxis: más kémiai anyag, vegyület váltja ki
o a rovarok a repülés irányát úgy szabályozzák, hogy a fényforrás irányából érkező
fénysugarak útja és a testük tengelye állandó szöget zárjon be
o spirálisan megközelítő mozgás
o pókok hálószövése:
▪ öröklött mozgásmintázat
▪ kulcsinger váltja ki
▪ formaállandó és megszakíthatatlan

StudyOnline Kft.
HALAK
• mozgását a csontrendszer + harántcsíkolt izomzat végzi
• az izomzat szelvényes felépítésű
• szelvények között kötőszövetes válaszfalak, amiben kialakul kötőszövetes csontosodással a
szálkák → a szálkák az izomrendszerhez tartoznak
• mozgásukat az úszóhólyag segíti
o süllyedést vagy emelkedést teszi lehetővé
o levegővel telt hólyag
• oldalvonalszerv
o áramlást érzékeli
KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK
• csontrendszer + harántcsíkolt izomzat
• ötujjú végtagtípus
• 2 pár láb
• ugróláb
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biolo
MADARAK:
• csontozatuk levegővel telt, könnyű → segítse a repülést
• öt ujjú végtag módosult → csontösszenövések
o kéztő és kézközépcsontok összenőnek
• repülés közben a szárny mozgatása nagy erőkifejtést igények
o nagy mellizom
o szegycsonton taraj található, ami egy plusz tapadási felület a nagy mellizomnak
• két lábon járás

StudyOnline Kft.
52. A HALAK
• Az ősi előgerinchúrosokból fejlődtek ki
RENDSZEREZÉSÜK
o Körszájúak osztálya:
▪ nincs állkapcsuk, szájuk O alakú,
ajkukon körkörösen szarufogak vannak
▪ pl.: ingolák
o Porcos halak osztálya:
▪ aszimmetrikus farokúszó
▪ kopoltyúfedőjük nincs
▪ úszóhólyagjuk nincs → folyamatos úszás
▪ testalakjuk:
• orsó alakúak (cápák)
• laposak (ráják)
▪ van állkapcsuk: benne több sorból álló ránőtt fogazat
▪ vázuk: csontosodó porc
▪ bőrükben: megjelennek a pikkelyek
▪ belső megtermékenyítésűek (egyes fajoknál álelevenszülés)
https://www.haziallat.hu/print/4055/
o Bojtosúszójú halak osztálya:

▪ vázuk erősen csontosodó
▪ páros úszók csontos váza homológ az ötujjú végtag vázával
• négylábú állatok evolúciós elődje!
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/tevekenyseg-az-allatok-rendszere-es-evolucioja-temaban/a-halak-rendszerezese
o Sugarasúszójú halak osztálya:

▪ Kültakaró:
• több rétegű, el nem szarusodó laphám + kötőszövet → bőr
• hámsejtek között sok a mirigysejt, amik nyálkát termelnek
o súrlódáscsökkentés
o biológiai védelem (a kórokozóktól)
• bőr irha rétegéből erednek az egymást fedő pikkelyek (csontlemezek)
→ pigmentet tartalmazhatnak
• úszók: úszósugarak és a közöttük kifeszülő bőrredő
StudyOnline Kft.
▪ Mozgás:
• áramvonalas és hidrodinamikus a testük
• harántcsíkolt izmok (kívülről tapadnak a belső vázhoz)
• úszók:
o páros úszók:
▪ hasúszó függőleges tengelyű mozgás
▪ mellúszó szabályozása
o páratlan úszó:
▪ farokúszó
▪ hátúszó oldalra dőlés megakadályozása
▪ farok alatti úszó
• úszóhólyag (falában gáztermelő és gázelnyelő mirigyek)

o fajsúlycsökkentés
• oldalvonalszerv:
o az áramlást érzékeli
▪ Táplálkozás:
• változatos:
o pl.: ponty-mindenevő, csuka-ragadozó, busa-növényevő
• 2 nyílásos, 3 szakaszos tápcsatorna
• ránőtt gyökértelen fogak
• bizonyos fajoknak a garatcsontján garatfogak találhatóak
• igazi gyomor csak a valódi ragadozóknak
• kloákájuk van
o tápcsatorna kivezető nyílása
o ivarszervek kivezető nyílása
o húgyutak kivezető nyílása
• emésztés:
o hasnyálmirigy
o máj
▪ Légzés:
• előbél eredetű kopoltyú → garat falának kitűrődésével jön létre
• felszínükön a hámréteg kettőzetet alkot, ezek a kopoltyúlemezkék →
légzőfelszínt képzik → légzési gázok kicserélődése diffúzióval
• csak vízben oldott oxigént tudnak hasznosítani
• van kopoltyúfedőjük
• van bőrlégzésük

StudyOnline Kft.
• Halak légzésének mechanizmusa:
o Belégzés:
▪ hal kinyitja a száját és felemeli a kopoltyúfedelét → a
térfogat megnő, nyomás lecsökken → a víz a nyitott
szájnyíláson át beáramlik
▪ az oxigént a kopoltyú ívnél és a kopoltyú lemezeknél
diffúzióval felveszi (gazdag az érhálózata)
o Kilégzés:
▪ hal becsukja a száját és lesüllyeszti a kopoltyúfedelét,
ennek következtében lecsökken a térfogat és megnő a
nyomás
▪ ezt a nyomást ki kell engedni → a kötőszövetes lemez
megnyílik a víz pedig a kopoltyúrésen keresztül
kiáramlik
▪ Keringés:
• zárt keringési rendszer
• egy vérkörük van
• 2 üregű szív (1 kamra, 1 pitvar) → benne vénás vér áramlik
• oxigénszállító molekulájuk: hemoglobin (vér)
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/a-gerincesek-torzse-i/a-halak-osztalyai

StudyOnline Kft.
▪ Kiválasztás:
• ősvesével történik
▪ Szaporodás:
• váltivarúak
• külső megtermékenyítésűek (kivétel pl.: fogasponty – elevenszülő)
• nőstény lerakja az ikráit (kb. 1000 db) → hím ráengedi a
hímivarsejteket (haltej)
• legtöbb halnál nincs utódgondozás (kivétel pl.: tüskés piko) → ha van,
akkor legtöbbször a hím feladata
▪ Idegrendszer:
• csőidegrendszerük van
▪ Érzékszervek:
• oldalvonalszerv: mechanikai érzékelés
• hólyagszem (rossz látás, mert fókuszálható)
• jó szaglás
• megjelenik a belső fül → hallás és nyomásérzékelés

StudyOnline Kft.
53. A MADARAK
• A hüllők csoportjából fejlődnek ki
KÉT ALOSZTÁLY
o Futómadár-szabásúak
o Újmadár-szabásúak
KÜLTAKARÓ
o többrétegű, elszarusodó laphám
o csak rájuk jellemző: TOLL (bőrből eredő szaruképződmény)
o Típusai:
▪ Pehelytoll – hőszigetelés
▪ Kontúrtoll – repülés és vízlepergetés
• fedőtollak
• evezőtollak
• kormánytollak
▪ tollváltás évente történik → hormonális szabályozás alatt áll
▪ egyetlen mirigy a bőrben: fartő mirigy – vízlepergetés
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Allattenyesztes_2/ch01s02.html
o Egyéb szarufüggelékek:
▪ csüdön pikkelyek
▪ lábon karmok
▪ csőrkáván szarutok
VÁZRENDSZER
o csontjaik vékony, könnyű, üreges csontokból áll → légzsákok nyúlványai betüremkednek
o kézközép és kéztőcsontok összeforrnak, megnyúlnak
o repülő madarak: szegycsontjuk tarajos → mellizmok tapadási helye
o ágyékkeresztcsont és medence mereven összecsontosodik
o csüd: lábtő- és lábközép csontok összeforrnak

StudyOnline Kft.
http://gergelytibor.hu/bemutatok/bemutatok.htm
TÁPLÁLKOZÁS
o gyors anyagcsere
▪ csőr életmódfüggő:
• horgas (ragadozó)
• lemezes (vízi)
• véső (fakopáncsok)
• magevő, gyümölcsevő (énekesmadarak)
o nyelőcső tágulata: begy – magvak puhítására szolgál, begytejjel utódok etetése
o gyomor 2 üregű
▪ mirigyes gyomor: enzimes emésztés
▪ zúzógyomor: táplálék aprítása
o kloákájuk van
TESTHŐMÉRSÉKLET
o állandó testhőmérséklet (38-44 fok)
LÉGZÉS
o egy pár fejlett tüdő
o 5 pár légzsák
o kettős légzés: be- és kilégzésnél is van gázcsere, kilégzéskor a légzsákokban található
levegő fog a tüdőn keresztül áramlik ki, így kilégzéskor is fel tud venni oxigént az állat

StudyOnline Kft.
KERINGÉS
o zárt keringési rendszer
o 2 vérkör
o 4 üregű szív
o vénás és artériás vér nem keveredik
KIVÁLASZTÁS
o lebenyes utóvesével
o kloákába végződik
o nincs húgyhólyagjuk
o tengeri madarak: guano
IDEGRENDSZER
o fejlett idegrendszer
o nagy méretű, sima felszínű agy
o látásuk a legjobb (sok fajnál 2 sárgafolt, sok faj lát UV-ben is)
o hallás: van külsőfül, de nincs fülkagyló (egy hallócsontocskájuk van csak)
o egyensúlyérzékük fejlett
o szaglás és ízérzékelés gyenge
SZAPORODÁS
o váltivarúak
o ivari kétalakúság jellemzi őket
o belső megtermékenyítésűek
o meszes héjú tojásokkal szaporodnak
→ a mész réteg a méhben kerül a
petesejt és fehérje köré)
o utódgondozás nagyon jellemző
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2
011-0073_bevezetes_allattanba/ch11s04.html

StudyOnline Kft.
54. EMLŐSÖK ÉS MADARAK
EMLŐSÖK
• Kültakaró:
o Hám:
▪ többrétegű elszarusodó hám
o Irha:
▪ lazarostos kötőszövet
▪ erek, idegek
▪ mirigyek (verejtékmirigy, tejmirigy, illatmirigyek)
o Bőralja:
▪ zsírszövet:
• DEKA vitaminok
• mechanikai védelem
• hőszigetelés
• tápanyag raktározás
• Emésztőszervrendszer:
• Előbél:
o heterodont gyökeres fogazat:
o állatok fogazata:
▪ rovarevő fogazat:
• tűszerű zápfog
▪ mindenevő fogazat:
• gumós zápfog
▪ növényevő fogazat:
• redős zápfog
▪ húsevő fogazat:
• tarajos zápfog

StudyOnline Kft.
o gyomor:
▪ egyszerű gyomor
▪ összetett gyomor → kérődzők
• a megrágott táplálékot elfogyasztás után
visszaöklendezik, majd újra alaposan megrágják és
megint lenyelik és emésztik.
• ok: cellulóz lebomlása hosszadalmas folyamat → a
táplálék több időt tölt el a tápcsatornában
• a gyomor bendő részében cellulózbontó baktériumok
segítik a cellulóz lebontását
http://bio-urok.blogspot.com/2016/01/az-emeszto-szervrendszerek-sokfelesege.html
• Középbél:
o emésztés és felszívás
• Utóbél:
o cellulózbontó baktériumok
o nincs kloaka
o végbélnyílással végződik
• Légzőszervrendszer:
• Keringési szervrendszer:
• zárt vérkeringés
• sejtmag nélküli vörösvértest
• két vérkör
o kis vérkör
o nagy vérkör
• 4 üregű szív
StudyOnline Kft.
http://termtud.akg.hu/okt/10/embertan/7keringes.htm
https://bbrigitta.blog.hu/2020/05/16/05_3_keringesi_rendszer_erek_verkorok

StudyOnline Kft.
• Idegrendszer és érzékszervek:
• fejlett központi idegrendszer
• hallásuk igen fejlett
• szaglásuk fejlett
• látásuk fejlett
o hólyagszem
• Szaporodás:
• váltivarúság
• ivari dimorfizmus
• belső megtermékenyítés
• közvetlen fejlődés
• elevenszülés
• magzatburok
• utódok anyatejjel való táplálása
• fejlett ivadékgondozás
• Szaporodás alapján elkülönítjük:
o kloakások:
▪ pl.: kacsacsőrű emlős
▪ lágyhéjú tojásokkal szaporodnak
▪ kicsinyeket anyatejjel táplálják
o erszényesek:
▪ pl.: kenguru
▪ nincs méhlepény
▪ utódok fejlődésüket az erszényben folytatják
▪ anyatejjel táplálják utódaikat
o méhlepényesek:
▪ pl.: afrikai elefánt
▪ van méhlepény
▪ az anya a magzattal a köldökzsinóron keresztül teremt
kapcsolatot
▪ anyatejjel táplálják a kicsinyeiket
MADARAK
• Kültakaró:
o többrétegű, elszarusodó laphám
o csak rájuk jellemző: TOLL (bőrből eredő szaruképződmény)
o Típusai:
▪ Pehelytoll – hőszigetelés
▪ Kontúrtoll – repülés és vízlepergetés
• fedőtollak
• evezőtollak
• kormánytollak
▪ tollváltás évente történik → hormonális szabályozás alatt áll
▪ egyetlen mirigy a bőrben: fartő mirigy – vízlepergetés
o Egyéb szarufüggelékek:
▪ csüdön pikkelyek
▪ lábon karmok
▪ csőrkáván szarutok

StudyOnline Kft.
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Allattenyesztes_2/ch01s02.html
• Vázrendszer:
▪ csontjaik vékony, könnyű, üreges csontokból áll → légzsákok nyúlványai
betüremkednek
▪ kézközép és kéztőcsontok összeforrnak, megnyúlnak
▪ repülő madarak: szegycsontjuk tarajos → mellizmok tapadási helye
▪ ágyékkeresztcsont és medence mereven összecsontosodik
▪ csüd: lábtő- és lábközép csontok összeforrnak
http://gergelytibor.hu/bemutatok/bemutatok.htm
• Táplálkozás:
▪ gyors anyagcsere
• Csőr életmódfüggő:
o horgas (ragadozó)
o lemezes (vízi)
o véső (fakopáncsok)
o magevő, gyümölcsevő (énekesmadarak)
▪ nyelőcső tágulata: begy – magvak puhítására szolgál, begytejjel utódok
etetése
▪ gyomor 2 üregű

StudyOnline Kft.
• mirigyes gyomor: enzimes emésztés
• zúzógyomor: táplálék aprítása
▪ kloákájuk van
• Testhőmérséklet:
▪ állandó testhőmérséklet (38-44 fok)
• Légzés:
▪ egy pár fejlett tüdő
▪ 5 pár légzsák
▪ kettős légzés: be- és kilégzésnél is van gázcsere, kilégzéskor a légzsákokban
található levegő fog a tüdőn keresztül áramlik ki, így kilégzéskor is fel tud
venni oxigént az állat
• Keringés:
▪ zárt keringési rendszer
▪ 2 vérkör
▪ 4 üregű szív
▪ vénás és artériás vér nem keveredik
• Kiválasztás:
▪ lebenyes utóvesével
▪ kloákába végződik
▪ nincs húgyhólyagjuk
▪ tengeri madarak: guano
• Idegrendszer:
▪ fejlett idegrendszer
▪ nagy méretű, sima felszínű agy
▪ látásuk a legjobb (sok fajnál 2 sárgafolt, sok faj lát UV-ben is)
▪ hallás: van külsőfül, de nincs fülkagyló (egy hallócsontocskájuk van csak)
▪ egyensúlyérzékük fejlett
▪ szaglás és ízérzékelés gyenge

StudyOnline Kft.
• Szaporodás:
o váltivarúak
o ivari kétalakúság jellemzi őket
o belső megtermékenyítésűek
o meszes héjú tojásokkal szaporodnak → a mész réteg a méhben kerül a petesejt és
fehérje köré)
o utódgondozás nagyon jellemző
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_bevezetes_allattanba/ch11s04.html

StudyOnline Kft.
55. LEBONTÓ FOLYAMATOK AZ EMBERBEN
Oxigéndús (aerob) körülmények között:
• minden emberi sejtben végbemegy
o májsejtekben, vázizomsejtekben több mitokondrium van
• Citromsav ciklus: mitokondrium mátrixában zajló folyamat
CITROMSAV (6C)
NADH+H+
CITROMSAV-CIKLUS
/SZENT-GYÖRGYI
KREBS-CIKLUS
/CITRÁT-KÖR
2 ATP

StudyOnline Kft.
• Terminális oxidáció: mitokondrium belső membránja

szállítódnak
o Kisebb energiaszintre kerülnek az elektronok → a felszabadult energia a
térbe
• A membránt átérő ATP szintáz enzim feszültség hatására kinyílik és átengedik a
o A kiáramlás hatására felszabaduló energia → ATP szintézisére fordítódik
o visszaáramló H ionok oxigénnel egyesülve vízzé alakulnak
34 ATP

StudyOnline Kft.

TEJSAVAS ERJEDÉS:
• vázizom oxigénhiányos állapotban tejsavas erjedéssel energiát termel
• Tejsav halmozódik fel, ami az izomláz egyik okozója a mikrosérüléseken kívül
• GLIKOLÍZIS: a citoplazmában zajló biokémiai folyamat


StudyOnline Kft.
56. AZ IDEGSEJT MŰKÖDÉSE
AZ IDEGSEJT FELÉPÍTÉSE
• ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak
IDEGSEJTEK TÍPUSAI
• Nyúlványok száma alapján:
o Egynyúlványú= unipoláris:
▪ egyetlen axonja van
o Kétnyúlványú =bipoláris:
▪ egy axon és egy dendrit
o Pszeudo-unipoláris =álegynyúlványú:
▪ két axon
o Multipoláris=soknyúlványú:
▪ egy axon és több dendrit
• Feladat alapján:
o Érző idegsejt:
▪ környéki idegrendszerhez tartoznak
▪ az ingerületet a központi idegrendszer felé irányítják
o Mozgató idegsejt/ motoros idegsejt:
▪ a központi idegrendszerből jönnek
▪ a végrehajtó szerv felé irányítják az ingerületet
o Köztes/asszociációs idegsejt/interneuron:
▪ összekapcsolják az érző idegsejtet és a mozgató idegsejtet
StudyOnline Kft.
SZINAPSZIS
• akkor jön létre, ha egy idegsejt egy másik idegsejttel kapcsolódik
• Kémiai szinapszis:
o ingerületátvivő anyagok: neurotranszmittelek
o pre- és a posztszinaptikus membrán
o a két membrán között nagy a távolság
o van szinaptikus késés
o lassabb
o egyirányú kapcsolat
• Elektromos szinapszis:
o a két sejt membránjai nagyon közel találhatóak egymáshoz
o közöttük réskapcsolat alakul ki (mindkét membránt átérik a csatornák)
o az ionok közvetlenül át tudnak jutni egyik membránból a másik membránra
o gyors
o nincs szinaptikus késés
o kétirányú kapcsolat
o kevésbé szabályozható a működése
o gerinctelenekre jellemző
KÉMIAI SZINAPSZIS ELEKTROMONS SZINAPSZIS

két membrán távolsága nagy kicsi (réskapcsolat)
szinaptikus késés van nincs
gyorsaság lassú gyors
szabályozhatóság: szabályozható kevésbé szabályozható
egyirányú
kétirányú:
+ preszinaptikus membrán
kapcsolat iránya + a membránok nincsenek
+ posztszinaptikus membrán
megkülönböztetve
(csak rajta van receptor)
kikre jellemző gerincesek gerinctelenek
csatornák nem érik át a két membránt átérik a két membránt

StudyOnline Kft.
• Dale-elv: Egy neuron csak egyféle neurotranszmittelt képes termelni

DROGOK
• nagy része befolyásolja a szinapszis működését
• Gyorsító drogok
o gátolják az átvivőanyag visszavételét: kokain
o gátolják az átvivőanyag lebomlását
▪ a neurotranszmittelek a szinaptikus résben maradnak
▪ folyamatosan ingerlik a receptorokat
o serkentik a neurotranszmittelek ürítését
▪ amfetamin (a noradrenalin ürítését serkenti)
• Lassító drogok
o gátolják a transzmittelek ürítését
▪ opiátok (pl.: morfium)

StudyOnline Kft.
57. IVARI JELLEGEK
ELSŐDLEGES NEMI JELLEG (ivari jelleg)

• külső és belső nemi szervek eltérő felépítése és működése alakítja ki
FOGALMAK
• Kromoszomális nem:
o az egyed ivari kromoszómái milyen összetételűek
o XX → nő
o XY → férfi
• Gonadális nem:
o ivarmirigyek minőségét fejezik ki
o petefészek → nő (XX)
o here → férfi (XY)
• Genitális nem:
o külső ivarszervek minősége alapján határozhatóak meg
o nemi hormonok határozzák meg
A FÉRFI NEMI MŰKÖDÉS

• Hímivarsejt felépítése:
• a hímivarsejtek képződését spermiogenezisnek nevezzük
• a herecsatornácskák Sertoli-féle sejtjei létrehozzák a spermatocitákat
mitózis meiózis
Sertoli-féle sejtek (2n) → spermatociták (2n) → hímivarsejt (1n)
• a here működése és hormontermelése folyamatos
• pubertás kezdetén indul el a spermiumképződés és halálig tart

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
FÉRFI NEMI MŰKÖDÉS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁSA
HORMON TERMELŐDÉSÉNEK
HORMON RÖVIDÍTÉSE HORMON SZEREPE
HELYE
fokozza a spermiogenezist és
szerepe van a
tesztoszteron Leydig-féle sejtek
másodlagos nemi jelleg
kialakításában
spermiumok képződését
ösztrogén Sertoli-féle sejtek
segíti elő
FSH (tüszőérést segítő serkenti a spermiumok
Agyalapi-mirigy elülső
hormon/follikulusz képződését
lebenye
stimuláló hormon) a Sertoli sejtekre hat
LH (sárgatest serkentő serkenti a tesztoszteron
Agyalapi-mirigy elülső
hormon/ luteinizáló képződést
lebenye
hormon) a Leydig-féle sejtekre hat
Hipotalamusz (Agyalapi-mirigy ejakulációt idézi elő,
oxitocin hátulsó lebenyében simaizom öszehúzó
raktározódik) hatása révén

StudyOnline Kft.
NŐI NEMI MŰKÖDÉS

StudyOnline Kft.
PETESEJT ÉRÉSE

StudyOnline Kft.
HA VAN MEGTERMÉKENYÍTÉS
▪ az embriócsomóban egy üreg keletkezik → amnionüreg

o itt növekszik az embrió
o alatta található az embriópajzs
o kialakul a 3 csíralemez
▪ először az ektoderma és az endoderma
• ektoderma származékai:
o bőr hámrétege

StudyOnline Kft.
o idegrendszer
o retina
• endoderma származékai:
o légzőszervrendszer
o bélcsatorna
o máj
o hasnyálmirigy
▪ majd az ektoderma sejtjeinek egy része besüllyed és kialakul a
mezoderma
• kötő és támasztószövetek
• izomszövet
• keringési szervrendszer
• nyirokrendszer
• szaporító szervrendszer
• kiválasztó szervrendszer
▪ kialakul egy másik üreg a szikhólyag, aminek a feladata az embrió táplálása
MAGZATBUROK KIALAKULÁSA
▪ Külső magzatburok:
o rest vesz a placenta = méhlepény kialakításában
▪ Méhlepény:
• vérbő
• progeszteront és ösztrogént termel
• magzati rész és anyai rész
• feladata a magzat táplálása
• a magzati és anyai vér nem keveredik kivétel szülés!
• a méhlepény és a magzat között a köldökzsinór teremt kapcsolatot
o köldökzsinór
▪ 2 artéria + 1 véna
o feladata: embrió rögzítése és táplálása
o termeli a hCG hormont minek hasonló hatása van, mint az LH-nak
▪ terhességi tesztek ezt a hormont mutatják ki
StudyOnline Kft.
▪ Belső magzatburok:
o feladata: mechanikai védelmet nyújt
o magzatvizet termel
o a magzatvíz vizsgálatából kideríthető a Down-kór
▪ később a két magzatburok összenő
HA NINCS MEGTERMÉKENYÍTÉS

StudyOnline Kft.
58. MOZGÁSOK ÉS MOZGATÓMŰKÖDÉSEK
IZOMSZÖVETEK
• Gerincesek és
mozgató izmokban
bélcső falában)
• Gerinctelenek
bőrizomtömlője
• Légzőizmok
• Rekeszizom
• Akaratunktól
működik
• Gyors
képes
• Fáradékony

StudyOnline Kft.
IZOMOK SZEREPE:
• Mozgásban
• Erőkifejtés
• Testtartás
IZMOK FELOSZTÁSA:
o Egyfejű

StudyOnline Kft.
VÁZIZOMZAT MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA A KAR PÉLDÁJÁN
• bicepsz → kétfejű karizom

• alkart hajlítja
• tricepsz → háromfejű karizom
• alkart feszíti
• antagonista izmok: ellentétes működést végző izmok (triceps - biceps)

• szinergista izmok: azonos működést végző izmok
IZOMRENDSZER
o Fej izmai:
▪ Mimikai izmok:
• bőrön erednek/bőrhöz tapadnak
• pl.: nevetőizom
▪ Gyűrű alakú záróizmok:
• pl.: szem vagy száj körüli izom
▪ Nyelv:
• csak eredési helye van (nyelvcsontról)
• nincs fáradékony harántcsíkolt izom
▪ Rágóizmok:
• legerősebb izmok
• száj nyitását, zárását, és az őrlést teszik lehetővé
o Törzs izmai:
▪ általában nagy lapos izmok
▪ Mellizmok:
• nagy mellizom/ kis mellizom
▪ Hasizmok:
• egyenes hasizom → kötőszövetes sövény az izomhasak között →
kockás has
• oldalsó hasizmok
• fűrészes izom
▪ Hátizmok:
• széles hátizom
• csuklyásizom
▪ Légzőizmok:
• rekeszizom
• bordaközi izmok (külső és belső)
▪ Medence:
• medencefenék izomzata
o Végtagok izmai:
▪ Felső végtag:
• Felkar:
o bicepsz → kétfejű karizom
▪ alkart hajlítja
StudyOnline Kft.
o tricepsz → háromfejű karizom
▪ alkart feszíti
• Alkar:
o csuklómozgató izmok
o ujjakat mozgató izmok (ínhüvelybe fut egy részük)
▪ Felső végtag:
• Comb:
o quadriceps → négyfejű combizom (elöl)
o biceps → kétfejű combizom (hátul)
• Lábszár:
o vádli
o Achilles-ín
IZOMTÓNUS vázizmok állandó összehúzottsági állapota

o nincs alváskor
o nincs ájuláskor
IZOMMUNKA TÍPUSAI
o Dinamikus:
▪ ritmikus összehúzódás és elernyedés
▪ lassú fáradás
o Statikus:
▪ tartós összehúzódás
▪ saját erek elszorítása
▪ gyors fáradás
BIOMECHANIKA
o Emelő: tengely körül elfordítható rúd, amely használható többek között teher
emelésére vagy mozgatására
▪ egyoldalú emelő: ha a teher és az erő az emelő ugyanazon oldalán van a
tengelyhez képest
▪ kétoldalú emelő: ha a teher és az erő az emelő különböző oldalán található
o Forgáspont: az emelő egyik pontja elforgathatóan van megtámasztva vagy rögzítve
Teherkar x Tehererő = Erőkar x Erő
o Forgatónyomaték: az erő forgató hatását megadó fizikai mennyiségét
forgatónyomatéknak hívjuk
Forgatónyomaték = Erőkar x Erő
o Erő = Tömeg x Gyorsulás
ALKARRA HATÓ ERŐK SÚLYEMELÉS KÖZBEN:

R: forgástengely (könyökízület)
M: az izom kifejtette erő
H: az alkarra (önmagában is)
ható gravitációs erő
W: súlyzó súlya

StudyOnline Kft.
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/az-ember-mozgasa/a-vazizmok-felepitese
IDEGRENDSZER SZEREPE AZ IZMOK MOZGATÁSÁBAN

• Szomatikus idegrendszer:
o a végrehajtó szerv valamelyik vázizom
▪ Izomeredetű reflex
▪ Bőreredetű reflex
o Izomeredetű reflex:
▪ térd és könyök reflex
▪ Térdreflex:
• reflexkör lefutása:
o reflexkalapáccsal a combfeszítő izom térdkalács alatti ínra
ütéskor a láb fellendül
o a receptor az izomorsó, amely a combfeszítő izomban
található
o erről az ingerület az érző idegsejten keresztül a gerincvelő
hátulsó szarvába jut
o átkapcsolódik az asszociációs neuronnal a gerincvelő hátsó
szarvában
o mozgató neuronként kilép a gerincvelő mellső szarvából,
ahol a leszálló pályán keresztül a célszervbe jut → jelen
esetbe a combfeszítő izomba
o a combfeszítő izmot összehúzódásra készteti
o miközben a combhajlító izmot gátolja → combhajlító izom
elernyed
o eredménye:
• a láb fellendül

StudyOnline Kft.
o Bőreredetű reflex
▪ feladata a védekezés
• végtagok elhajlítása a fájdalmas ingerektől és veszélyforrástól
▪ Ha éles kőbe lépünk:
• reflexkör lefutása:
o fájdalomérző receptorok a bőrben vannak
o az ingert a receptor felveszi és az ingerület végig fut az érző
neuron
o a gerincvelő hátsó szarvában ülő asszociációs neuronok
kapcsolják össze az érző és mozgató idegsejteket
o a mozgató neuron kilép a mellső szarvból és a leszálló
pályán át a végrehajtó szervbe megy
▪ kiváltódik a hajlító izom összehúzódása
▪ a gátló neuron gátolja a feszítő izmokat → feszítő
izmok elernyednek
o (ezzel egyidejűleg az ellenkező oldali mozgató neuronok a
feszítő izmok összehúzódását eredményezik → egyensúlyi
helyzet megtartása)
o eredménye:
▪ felemeljük a lábunkat

StudyOnline Kft.
59. AZ EMBERI VÉR
VÉR
• Zárt keringési rendszerre jellemző, érben keringő vörös színű folyadék
• Mezodermális eredetű
• Folyékony kötőszövet
• Átlagos emberi vértérfogat: 5 dm3
SEJTKÖZÖTTI ÁLLOMÁNY
SEJTES ÁLLOMÁNY → ALAKOS ELEMEK
→VÉRPLAZMA
44% 56%
Vörösvértestek (sárgás színű átlátszó folyadék)
Vérlemezkék • 90% víz
Fehérvérsejtek • Ásványi sók: Na+, K+, Ca2+, Cl-,
HCO3-
• Tápanyagok: glükóz,
aminosavak, lipidek
• Bomlástermékek: karbamid,
húgysav, tejsav, bilirubin,
biliverdin, ammónia
• Vitaminok (K, A, D, E…)
• Hormonok (tiroxin …)
• Vérplazma fehérjék
• Vérplazma fehérjék:
ALBUMINOK GLOBULINOK VÉRALVADÁSI FAKTOROK
o Egyszerű fehérje o Szénhidráttartalmú o Májban termelődnek
o Plazmafehérjék kb. összetett fehérje o Véralvadásban van
60% o Alfa, béta globulinok: szerepe
o Májban termelődik transzportfehérje o pl.: fibrinogén
o Transzportfehérje o Gamma globulinok:
o Kialakítják a immunglobulinok
vérplazma optimális
ozmózis nyomását
o Puffer rendszerek
SEJTES ÁLLOMÁNY
o Vörös csontvelőben keletkeznek
o Lapos és köbös csontok teljes felülete (szivacsos állomány)
o Hosszú csöves csontok vége (szivacsos állomány)
(életkor előrehaladtával a hosszú csöves csontokban a vörös csontvelő sárga
csontvelővé alakul → de fokozott vérvesztés esetén visszaalakulhat)
• Vörösvértest:
o Érésük során (vörösvérsejt) elveszítik a sejtmagjukat → helyén fog bekötni a
hemoglobin, ami majd oxigént fog szállítani
o Önálló mozgásra képtelenek
StudyOnline Kft.
o Hemoglobin: N-tartalmú porfirinváz + középen vas (hem rész) + fehérje (globin rész)
o Nincs benne mitokondrium!
o 5 millió/mm3
o Élettartam: 120 nap
o Képződéséhez kell: B12 folsav, Fe
o Eritropoetin serkenti az érését (vese termeli)
o Elöregedett sejtek:
▪ Lépbe: globin (fehérje)
▪ Májban: hem csoport → vízoldhatóvá válik (epefesték/kiürül)
Vörösvértest oxigén szállítása

A:
• CO2 diffúzissal a vérplazmába kerül, majd a vörösvértestbe, ahol egy enzim segítségével
H2CO3-á alakul
• A szénsav elbomlik:
o A p+-t a hemoglobin oxigén leadás mellett felveszi
o A felesleges HCO3- kidiffundál a vérplazmába → de hogy a töltések egyezzenek Cl- -
t vesz fel
B:
• Megindul a vérplazmából a CO2 felszabadulása a tüdő légterébe
• A vérplazmában csökken a CO2 → pótlása a vörösvértestekből történik
• Vörösvértestekben csökken a CO2 ezért a H2CO3 elbomlik vízre és CO2-re → szén-dioxid
kidiffundál
• A szénsav a H+ + HCO3- reakcióból pótlódik
• A H+ a hemoglobinhoz kötött H+-ból származik, így a hemoglobin újra O2-t vehet fel, a
sejtben fogy a HCO3- ami Cl- cseréjével pótlódik
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch05.html

StudyOnline Kft.
o Betegségek:
▪ Vérszegénység (vashiány okozza)
▪ Sarlósejtes vérszegénység
• Vörösvértestek sarló alakúvá válnak
▪ Hemolízis (örökletes vérzékenység)
• Vérlemezke:
o Sejttöredék
o 300.000/mm3
o Élettartam 5-10 nap
o Vörös csontvelőben keletkeznek → óriássejtek szakadnak szét
o Véralvadásban játszanak szerepet
o Halál: véralvadás helyén, májban
Véralvadás:
• A véralvadást megelőzően az ér fal reflexesen összehúzódik → csökkentse az átfolyó vér
mennyiségét
• Károsodott szövetekből felszabaduló anyagok hatására a véralvadási kaszkád aktiválódik
• 13 véralvadási faktor
Ca2+
Protrombin trombin
Ca2+
Fibrinogén fibrin
o Térhálós szerkezet
o Beleakadnak a vér alakos
elemei (főleg vérlemezkék, de
nem csak az!)
Hibás véralvadás létrejöhet:

• K-vitamin hiány
• Ca 2+ hiány
https://medicover.hu/laborvizsgalatok/laborvizsgalatok-tipus/veralvadasi-laborvizsgalatok/

StudyOnline Kft.
• Fehérvérsejtek:
o Sejtmaggal rendelkező sejtek
o Színtelen
o Immunitásban van szerepe
A. Granulociták (kis falósejtek/ mikrofágok)
• 60%
• Nevüket a sejtplazmában megtalálható szemcséről (granulus) kapták, amik
membránnal határolt lizoszómák
• Amőboid mozgással mozognak
• Kemotaxissal közelítenek a fertőzött sejtekhez
• Belőlük lesz a genny
o Bazofil granulocita (lúgos)
o Neutrofil granulocita (semleges)→ hagyományos, amiből a genny lesz
o Eozinofil granulocita (savas)→ élősködők ellen
• Csontvelőből kikerülve a keringésben 6,8 órát töltenek → kilépnek a szövetekbe,
ahol 3-5 napig tartózkodnak
• Halál: sérülés helye, máj
B. Monociták (nagy falósejtek/ makrofágok)

• Nagyméretű, fagocitáló vándorló sejtek
• Feladatok:
o Kórokozók és apoptikus sejtek felismerése, bekebelezése
o Antigén prezentáció: adaptív immunválasz elindítói
C. Limfociták (nyiroksejtek)
• Nagy Limfociták
o Természetes ölősejtek → perforin (kilyukasztják a membránt)
• Kis limfociták
o T-limfociták
▪ Őssejt a vörös csontvelőben → csecsemőmirigyben érnek meg
▪ Specifikus celluláris immunválasz
o B-limfociták
▪ Vörös csontvelőben termelődnek
▪ Specifikus humorális immunválasz

StudyOnline Kft.
60. LÉGCSERE, GÁZCSERE, SEJTLÉGZÉS
LÉGZÉS
A szükséges oxigént és felesleges CO2-t légzési gázoknak nevezzük
• Fizikai értelemben:
A gázcsere és a légcsere mind diffúzión alapulnak
o Gázcsere:
▪ Külső gázcsere: a légzési gázok kicserélődése a testfolyadék(vér) és a tüdő
között zajlik
• A vérben az O2-t a hemoglobin szállítja
▪ Belső gázcsere: A légzési gázok a testfolyadék és a szövetek között
cserélődik ki a kapillárisok határfelületén
▪ Sebességét befolyásolja
• A légzőhám felszínének nagysága, vastagsága → vékony a
hatékony
• Gázok parciális nyomáskülönbségei
• Vérkeringés intenzitása
• A hemoglobin oxigén szállítása:
o Légcsere: A tüdő és a külső légtér között zajló, nyomáskülönbségen alapuló

levegőáramlás

StudyOnline Kft.
• Kémiai értelemben
o Biológiai oxidáció folyamatát értjük → ezt a folyamatot sejtlégzésnek is nevezzük
(oxigén jelenlétében megy végbe)
CITROMSAV (6C) NADH+H+

CITROMSAV-CIKLUS 3.
/SZENT-GYÖRGYI 4.
KREBS-CIKLUS (Alfa-Ketoglutarát 5 C
/CITRÁT-KÖR atomos)
2 ATP

StudyOnline Kft.

szállítódnak
i. Kisebb energiaszintre kerülnek az elektronok → a felszabadult energia a H+
térbe
f. A membránt átérő ATP-szintáz enzim feszültség hatására kinyílik és átengedik a
34 ATP

StudyOnline Kft.
• Biológiai-oxidáció összefoglalva:
TÜDŐ
• Legfontosabb feladata a légcsere és külső gázcsere lebonyolítása
• Mellüregben található páros szerv → állománya szivacsos
• A tüdőt lebenyekre osztjuk
o Bal oldalon 2 lebeny → szív miatt
o Jobb oldalon 3 lebeny
• A tüdőnek nincsen saját izomzata
• A mellüreget kétrétegű mellhártya béleli
o Belső lemeze a tüdő felszínhez kapcsolódik
o A Külső lemeze a mellkasfal belső felszínéhez csatlakozik
o A külső és belső mellhártya között savós folyadék található → megakadályozza, hogy
a mellhártyák elváljanak egymástól és súrlódást csökkent
o A két lemez közti nyomás (mellűri nyomás) negatívabb, mint a külső légnyomás
https://loczygimnazium.hu/content/theme/sites/humanbody/legz
es.html
https://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/18589/
horgoszukulettel-jaro-mebtegedesek

StudyOnline Kft.
LÉGZŐMOZGÁSOK
• Külső bordaközi izmok • Külső bordaközi izmok elernyednek
összehúzódnak • Rekeszizom elernyed és
• Rekeszizom összehúzódva visszadomborodik
ellaposodik • Ennek hatására a térfogat lecsökken
• Ennek következtében megnő a és a nyomás megnő → ennek
mellüreg térfogata és a tüdő következtében a levegő kiáramlik a
nyomása lecsökken → a levegő a tüdőből
tüdőbe áramlik • Passzív folyamat
• Aktív folyamat
folyamat
Hasi légzés Mellkasi légzés

mellkas

StudyOnline Kft.
LÉGCSERE TÉRFOGATI JELLEMZŐI


LÉGZÉS SZABÁLYOZÁSA
o Légzésszabályozó központja az agytörzsben található a nyúlvelőben
▪ A belégzés:
• A nyúltvelőben lévő kemoreceptorok érzékelik a vér CO2 szintjét érzékelik
• A vér CO2 szintkének növelése, O2 szintkének csökkentése és a vér pH-jának
savas irányba történő eltolódása a belégzés ingereként működik
▪ Kilégzés:
• Ingere mechanikai → tüdő falában található mechanoreceptorok érzékelik
a tüdő feszülését ennek hatására leáll a belégzés és elkezdődik a kilégzés
o A hipotalamusz a légzés alkalmazkodását teszi lehetővé a megváltozott belső környezeti
feltételekhez → a limbikus rendszerrel együtt a pszichés állapottal is összehangolja a
légzőmozgások ritmusát (ha félünk kapkodjuk a levegőt)

StudyOnline Kft.
LÉZŐSZERVRENDSZER BETEGSÉGEI
• Keszonbetegség:
o Tengerszint szerinti különböző légnyomások alakulnak ki, ennek alapján változik a
gázok oldhatósága a testfolyadékokban
o A nagyobb nyomású térből → hirtelen a kisebb nyomású térbe érkezés során alakul
ki (pl. búvároknál)
o Nagyobb nyomáson megnő a belélegzett gázok oldékonysága (N2, CO2, O2)→
ezután kisebb nyomású térbe érkezéskor a gázok oldékonysága lecsökken és így
buborékok formájában kiválnak
o A gázbuborékok bekerülnek a kapillárisokba kerülve a környező sejtek
oxigénhiányát okozzák
o Tünetek lehetnek: szédülés, eszméletvesztés→ halálhoz is vezethet
• Légmell:
o a mellhártya egyik vagy mindkét oldala átlyukad így megnő benne a nyomás
o Amennyiben a mellhártya két lemeze közé levegő kerül, a tüdő összeugrik →
képtelen követni a mellkas mozgását
• Asztma:
o Alsó légutak krónikus gyulladásos betegsége, ami rohamokban jelentkezik
o A hörgőfal simaizomzata görcsösen összehúzódik → hörgő keresztmetszete
beszűkül, sűrű nyák zárja el a levegő útját
o A hörgőrendszerben zajló krónikus gyulladás miatt, a hörgők túlérzékennyé válnak
o A tüneteket leggyakrabban allergia okozza

StudyOnline Kft.
61. A KIVÁLASZTÁS
A KIVÁLASZTÁS ÁLTALÁNOSAN
• önfenntartó működések közé tartozik
• eltávolításra kerülő anyagok
o anyagcsere során feleslegessé vált anyagok, melyek veszélyeztetik a szervezetet
o szervezet feleslegben felvett anyagai
• cél: a homeosztázis fenntartása
• Kiválasztó működést ellátó szervek:
o Tüdő:
▪ szén-dioxid eltávolítása
o Máj:
▪ hemoglobin bomlásából származó bilirubint az epével a bélcsatornába üríti
o Bőr:
▪ verejtékmirigye vizet, sót, illatanyagokat kiválasztását végzik
o Vese:
▪ kiválasztószerv
HOMEOSZTÁZIS FENNTARTÁSA
• Homeosztázis:
o a belső környezet szabályozott állandóságának az állapota
• Befolyásolja:
o ozmotikus koncentráció
o ionösszetétel
o pH
o testnedvek térfogata
EMBER KIVÁLASZTÓ-SZERVRENDSEZRÉNEK RÉSZEI

• páros vese
• páros húgyvezeték
• páratlan húgyhólyag
• páratlan húgycső
VESE FELADATA
• folyadékterek állandóságának biztosítása
• nem kívánatos anyagok eltávolítása
o anyagcsere-végtermékek
o feleslegben felvett anyagok
• benne termelődő hormonok
o renin: vérnyomás szabályozása
o eritropoetin: vörösvértest képződésének serkentése
• pH szabályozás
o H+ kiválasztás miatt
• vitaminszintézis
o D-vitamin aktív formájának előállítása

StudyOnline Kft.
VESE
• hasüreg hátsó falán helyezkedik el
• alakja babhoz hasonlít
• vese csúcsán elhelyezkedik a mellékvese
▪ feladata a hormontermelés
▪ a kiválasztásban nincsen szerepe
• Vese felépítése:

StudyOnline Kft.
• Nefron felépítése és működése:
o Vesetestecske:
▪ Szűrlet képzés:
• érgomolyagból a vérplazma egy része a vér hidrosztatikai
nyomásának hatására a Bowmann-tok üregébe jut
• 180 liter szűrlet keletkezik/ nap
o vizelet csupán 1,5 liter
• létrejön az elsődleges szűrlet:
o fehérjementes vérplazma
o tartalmaz:
▪ víz
▪ glükóz
▪ sók
▪ karbamid
▪ bilirubin
▪ hormonok (szteránvázas hormonok)
o Kanyarulatos csatorna:
▪ Proximális tubulus / közeli kanyarulatos csatorna:
• kéregállományban található
• víz és sók nagy része 70% ezen a szakaszon szívódik vissza
• glükóz 100%-os aktív visszaszívása
▪ Henle-kacs:
• velőállományban található
• Leszálló ága:
o víz folyamatos visszaszívása
o nincs sóvisszaszívás
o a szűrlet koncentrációja nő
• Henle-kacs kanyar része:
o legtöményebb a szűrlet
o nincs vízvisszaszívás → fala a víz számára átjárhatatlan
• Felszálló ága:
o fala a víz számára átjárhatatlan
• sók aktív visszaszívása
▪ Disztális tubulus/ távoli kanyarulatos csatorna:
• kismértékű só visszaszívás
• nincs víz visszaszívás → fala nem átjárható
o Gyűjtőcsatorna:
▪ só és vízvisszaszívás mértéke hormonálisan szabályozott
▪ adrenalin
• mellékvesekéregben termelődik
• só aktív visszaszívása
• hiányában nagy mennyiségű, koncentrált vizelet, vérnyomás
csökken
▪ vazopresszin/ADH:
• hipotalamuszban termelődik
• víz visszaszívását serkenti

StudyOnline Kft.
• vér ozmotikus koncentrációjának az emelése→ nő a
vazopresszin elválasztása → fokozódik a víz visszaszívás →
tömény, kevés vizelet
▪ a vizelet a gyűjtőcsatornából a veseszemölcsön át a vesemedencébe
jut
▪ a vesemedencéből a húgyvezetékbe ahol annak perisztaltikus mozgása
húgyhólyagba juttatja a vizeletet
▪ Húgyhólyag:
• 300-400 ml képes tárolni
• falában simaizomréteg
• vizelési inger már 150 -200 ml vizelet feszítő hatására
jelentkezik
▪ Húgycső:
• erős gyűrű alakú záróizom
SZŰRLET
(nefron kezdeti VIZELET VÉRSZÉRUM SZÖVETNEDV
szakaszán)
fehérje nem nem igen nem
glükóz igen nem igen igen
nemi hormonok igen igen igen igen
fibrinogén nem nem nem nem

StudyOnline Kft.
ANYAGOK VISSZASZÍVÁSA
• Víz:
o passzív transzporttal
• Sók:
o aktív transzporttal
• Glükóz:
o 100%-ban aktívan visszaszívódik a proximális tubulusban
• Karbamid:
o visszaszívás passzív transzporttal
o proximális tubulusban 50% szívódik vissza
KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER BETEGSÉGEI

▪ Vesekő:
o töményebb vizelet esetén alakul ki
o foszfátok, oxalátok, karbonátok kicsapódása vesehomokot majd vesekövet
képeznek
o megelőzése: sok folyadék fogyasztása
o kezelése: műtét, ultrahangos zúzás, gyógyszeres oldás
▪ Cukorbetegség:
o cukor tartalmú vizelet
▪ Gyulladás:
o fehérje tartalmú vizelet
▪ Felfázás:
o gyakori vizelési inger
o csípő érzés
o sötétebb vizelet
▪ Veseelégtelenség:
o vesén áthaladó vér mennyisége, nyomása annyira lecsökken, hogy csökken a szűrés
és a vese kis hatékonysággal működik
o a nem kívánatos anyagok a vérben maradnak
o megoldás:
▪ művesekezelés (dialízis)
• működési elve a diffúzió
▪ veseátültetés

StudyOnline Kft.
62. AZ ELEMI IDEGJELENSÉGEK
INGER
• bármilyen hatás, amit az élő sejt felfog és arra reagál
INGERÜLET
• a sejtben az inger hatására bekövetkezett bioelektromos változás
REFLEX
• ingerre adott válaszreakció
INGERKÜSZÖB
• az a legkisebb inger, amely kiváltja az akciós potenciált
ADEKVÁT INGER
• az az inger, mellyel szemben a receptornak a legkisebb az ingerküszöbe
SEJTEK ELEKTROMKÉMIAI TULAJDONSÁGAI

• Kémiai potenciál:
o koncentrációkülönbségeken alapul
o a koncentrációkülönbség hajtóereje egy adott ion vagy molekula mozgásának
o ez a hajtóerő a kémiai potenciál
• Elektromos potenciál:
o töltéssel rendelkező ionok és molekulák töltéskülönbségén alapul
o cél: a töltéskülönbség semlegesítése
o Ha a sejten kívüli és sejten belüli tér között töltéskülönbség áll fenn → ez a
hajtóereje a töltéssel rendelkező anyagok mozgásának
o Ez a hajtóerő az elektromos potenciál
• Membránpotenciál:
o a sejthártya két oldalán (sejten belüli tér és sejten kívüli tér között)
potenciálkülönbség van → feszültség mérhető
o a membrán két oldala közti ionegyenlőtlenség miatt alakul ki
o átlagosan a nyugalmi membránpotenciál értéke -70mV
o minden élő sejtre jellemző
o Sejten kívüli tér:
▪ magas a Na+ koncentráció
▪ alacsony a K+ koncentráció
▪ magas a Cl-
o Sejten belüli tér:
▪ magas a K+
▪ alacsony a Na+
▪ alacsony a Cl-
o a membránpotenciál értéke változhat!

StudyOnline Kft.
HELYI POTENCIÁL ÉS AKCIÓS POTENCIÁL
AKCIÓS POTENCIÁL LEZAJLÁSA
MINDEN VAGY SEMMI TÖRVÉNYE

• Ha egy inger erőssége eléri az ingerküszöb értékét, a kialakuló akciós potenciál értéke
maximális, amplitúdója tovább nem fokozható (“minden”)
• Ha a helyi potenciálok nagysága nem éri el az ingerküszöb értékét, nem alakul ki akciós
potenciál (“semmi”)
o az axondombon a helyi potenciálok erőssége összeadódik

StudyOnline Kft.
HELYI POTENCIÁL AKCIÓS POTENCIÁL
Jel típusa analóg jel digitális jel
Térben és időben csökkenő
igen nem
mértékű
Következménye serkentés és
igen igen
gátlás is lehet
Amplitúdója az inger
igen nem
erősségével arányos
Frekvenciája arányos az inger
erősségével (milyen
nem igen
sokszor fut végig az
axonon)
Terjedésének sebessége, függ
attól, hogy az axont védi- nem igen
e velőshüvely vagy sem
Ingerület igen igen
Létrejötte az ioncsatornák
áteresztőképességétől igen igen
függ
INGERÜLETVEZETÉS
• szaltatórikus ingerületvezetés
• az idegroston az ingerület ugrálva terjed (Ranvier- befűződések)
• gyorsabb ingerületvezetést tesz lehetővé

StudyOnline Kft.
63. A HALLÁS ÉS HELYZETÉRZÉKELÉS
HANG
• longitudinális rezgéshullám
• egymáshoz csapódó molekulák ütközéseinek, rezgéseinek a sorozata
• szinuszfüggvénnyel ábrázolható
• A hang jellemzői:
o Frekvencia:
▪ a rezgések sűrűsége
▪ meghatározza a hangmagasság érzetét: különböző frekvenciájú rezgések
hozzák létre a különböző magasságú hangokat
• kisebb frekvenciájú rezgés → mély hang
• nagyobb frekvenciájú rezgés → magas hang
▪ mértékegysége a hertz (Hz)
▪ az ember hallástartománya: 16-20.000 Hz (e feletti hangok az ultrahangok)
▪ beszédtartomány: 300-3000 Hz
o Amplitúdó:
▪ meghatározza a hangerősség érzetét
• kicsi amplitúdó → halk hang
• nagy amplitúdó → erős, hangos hang
▪ hallásküszöb: a legkisebb hallható hang
▪ mértékegysége a decibel (dB)
▪ (tartósan 80 decibel feletti erősségű hanghatásnak való kitettség már
veszélyes)
• Hang feldolgozásának lépései:
o 1. Külső fül
o 2. Középfül
o 3. Belső fül
o 4. Hallóideg
o 5. Hallópálya
o 6. Hallókéreg (halántéklebeny)

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
HALLÁS FOLYAMATA

StudyOnline Kft.
• A hallópálya:
• Hanglokalizáció:
o hang irányának meghatározása
o oldalsó hangforrás a két fület a hang időkülönbséggel éri el
o hangerőkülönbség alakul ki
• Halláskárosodás:
o Okai:
▪ fülzsír felhalmozódása
▪ gyulladás
▪ dobhártya átszakadás
▪ otoszklerózis
• kengyel fokozatosan mozgásképtelenné válik
• oka: szivacsos anyag halmozódik fel a kengyel mellett, ami idővel
megkeményedik
▪ öregedés
• csökken a csigának a rugalmassága
• szőrsejtek elhalnak
• hallócsontocskák meszesednek
▪ hangos zajok
• zaj: minden nemkívánatos hang, ami kellemetlen vagy zavaró
érzetet kelt, káros hatású
o megítélése szubjektív
o zajforrás lehet:
▪ közlekedési, ipari, szabadidőből származó,
lakóhelyi
EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS
• Labirintus szerv (vesztibuláris érzékszerv= egyensúlyozó szerv)
o Szerepe van:
▪ izomtónus szabályozása
▪ testtartás szabályozása
▪ kisaggyal való összeköttetés → egyensúlyi helyzet megtartása, mozgások
összerendezése
▪ szemizmok kordinációja
▪ tájékoztat a fej elfordulásáról (szöggyorsulása) → félkörös ívjárat
▪ tájékoztat a fej térbeli helyzetéről → tömlőcske és zsákocska

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
64. A SZEM ÉS A LÁTÁS
A LÁTÁS SZERVRENDSZERÉNEK RÉSZEI

• Járulékos szervek
• Szemgolyó
• Látóideg és látópálya
• Látókéreg (nyakszirt lebeny)
A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI

• Szemhéj:
o Feladata:
▪ könny szétoszlatása
▪ szemgolyó védelme
• Szempilla:
o Feladat:
▪ szem védelme
• Kötőhártya:
o ínhártya elülső részét és a szemhéj belső felszínét borítja (szaruhártyát nem)
• Könnyrendszer:
o könnymirigyek folyamatosan könnyet termelnek
o Könny:
▪ feladata:
• szaruhártya megfelelő nedvességének biztosítása
• védelem a kórokozókkal szemben
▪ könnyzacskóból a könnycsatornán át az orrjáratba jut a könny.
• Szemmozgató izmok:
o 3 pár harántcsíkolt izomköteg
▪ 4 egyenes, 2 ferde izom
o a két szem mozgása gyárilag összerendezett
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/emberi-test/a-szem/a-konnymirigyek

StudyOnline Kft.
A SZEMGOLYÓ
• szerkezetileg hólyagszem
• a szemüregben található
• Külső réteg:
o ínhártya
o szaruhártya
• Középső réteg:
o érhártya
o szivárványhártya (íris)
• Belső része:
o ideghártya (retina)
RETINA RÉTEGEI

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
SZÍNLÁTÁS
• Csapok:
o színlátásért felel
o 3 féle csap van
o csapokban jodopszin található
o 3 féle opszin fehérje
csap típus L M S
név eredete long medium short
milyen hullámhosszú hosszú hullámhosszú közepes rövid hullámhosszú
fényre érzékeny fény hullámhosszú fény fény
milyen színt jelent vörös zöld kék
• Pálcikák:
o szürkületi látásért felel
o fényérzékeny vegyülete a rodopszin
▪ rodopszin = opszin (fehérje) + cisz-retinal (konjugált-kettőskötést
tartalmaz, ami miatt képes a bejutó fény adszorpciójára)

StudyOnline Kft.
LÁTÓPÁLYA
ADAPTÁCIÓ
• a szem fényviszonyokhoz való alkalmazkodása
PUPILLAREFLEX
• kiváltó ingere: a fény mennyiség növekedése
• szembe jutó fény mennyiségének szabályozása → retina védelme
• a szivárványhártya izmai szabályozzák
• erős fényben beszűkül

StudyOnline Kft.
SZEMHÉJZÁRÓ REFLEX
• ingere: a szaruhártya kiszáradása, közeledő tárgy képe
• végrehajtó szerve a szemhéj
• funkció: a szaruhártya védelme és tisztítása
AKKOMODÁCIÓS REFLEX
• ingere: tárgytávolság változása
• végrehajtó szerve: a sugártest izma
• Közelre nézéskor:
o a sugártest izmai összehúzódnak
o a lencsefüggesztő rostok elernyednek
o lencse domborúvá válik
o fókusztávolság csökken
• Távolra nézéskor:
o a sugártest izma elernyed
o a lencsefüggesztő rostok összehúzódnak
o a lencse homorúbbá, kevésbé domborúvá válik
o a lencse fókusztávolsága nő
LÁTÁS
• sárgafolton kicsinyített, fordított, valódi kép keletkezik
o f= lencse fókusztávolsága
o t = tárgytávolság (milyen messze van az élesen látott tárgy)
o k = a keletkezett kép távolsága a lencse tengelyétől
• 1/f = 1/k + 1/t
• a lencse fénytörő képességét dioptriában mérjük
o D = 1/f
http://www.fenykepes.hu/html/z02_optikaI.html

StudyOnline Kft.
SZEM BETEGSÉGEI
• Távollátás:
o távolra lát jól
o a szemtengely rövidebb
o korrekció gyűjtőlencsével/domború lencsével
• Rövidlátás:
o közelre lát jól
o hosszabb a szem tengelye
o korrekció: szórólencsével/ homorú lencsével történik
• Zöldhályog (glaukóma):
o csarnokvíz túltermelődik
o a szembelnyomás nő
o a retina vérellátási zavarát okozza
o pusztulnak a látóideg idegsejtjei
o folyamat visszafordíthatatlan
o ideiglenes megoldás: csarnokvíz lecsapolása
• Szürkehályog:
o szemlencse elhomályosodása
o a szemlencse fehérjéi kicsapódnak
o megoldás: szemlencse cseréje műtéti beavatkozással
• Színtévesztés:
o genetikailag öröklődik
o hiányzanak bizonyos csapok

StudyOnline Kft.
65. A TÜDŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
LÉGZÉS
o Gázcsere:
▪ Külső gázcsere: a légzési gázok kicserélődése a testfolyadék (vér) és a tüdő
között zajlik
▪ Sebességét befolyásolja:
hatékony
o Légcsere: A tüdő és a külső légtér között zajló, nyomáskülönbségen alapuló
levegőáramlás
• Kémiai értelemben:
LÉGUTAK
o Orr:
▪ Nyugodt légzés esetén az orron keresztül vesszük a levegőt
▪ Orr külső része→ külső orr
▪ Orr belső üregrendszere az orrüreg
▪ Külső orr:
• Csontos, részben porcos
• Tömör kötőszövetből tevődik össze
▪ Orrüreg:
• Bonyolult járatrendszer
• Részben a koponya üregrendszerében található
• Két főüregből és azokból nyíló melléküregekből állnak
• A két főüreget egymástól az orrsövény választja el
• Az orr üregrendszerét nyálkahártya béleli → csillós hengerhám
• Az orrüreg felső részén a nyálkahártya speciális felépítésű
(szaglóhám)
• Feladata:
o Nyugodt légzés esetén a levegő az orrüregen keresztül
áramlik
o Áthaladó levegő felmelegítése (bő vérellátás)
o Áthaladó levegő nedvesítése (mirigyek)
o Levegő pormentesítése
o Szaglás
o Hangképzésben részt vesz rezonátor üregként

StudyOnline Kft.
o Gége:
http://patikapedia.hu/pajzsporc
• Pajzsporc:
o Férfiakban 90o → ádámcsutka
o Nőknél tompaszög
o Minél hegyesebb a pajzsporc szöge annál hosszabbak a
hangszalagok → mély hang
• Gyűrűporc
• Kannaporc
o Alapjánál erednek a hangszalagok
o (pajzsporc és kannaporc között feszülnek ki a hangszalagok)
o Légzéskor a hangszalagok nyitott állapotban vannak
• Gégefedő
o Megakadályozza, hogy nyeléskor a falat a légcsőbe jusson
• Hangképzés:
o Hangadás:
▪ Hangszalagok zárt állapot → áthaladó levegő
megrezegteti őket
▪ Hangszalagok között található a hangrés
▪ Hang magassága függ a hangszalagok méretétől és
feszességétől
▪ Hosszú hangszalagok → mély hang
▪ Rövid hangszalagok → magas hang
▪ Feszes hangszalagok → magas hang
▪ Hangerő a kiáramló levegő mennyiségétől függ
• Alsó légutak:
• Légcső:
▪ C alakú porcok merevítik → mögötte a nyelőcső található
• 2 főhörgő:
▪ C alakú porcok merevítik
• Hörgők:
▪ Már nem található bennük C alakú porc
• Hörgőcskék:
▪ Már nem található bennük C alakú porc
▪ Léghólyagocskákban végződnek → gázcsere lebonyolítása

StudyOnline Kft.
TÜDŐ
• Legfontosabb feladata a légcsere és külső gázcsere lebonyolítása
• Mellüregben található páros szerv → állománya szivacsos
• A tüdőt lebenyekre osztjuk
o Baloldalon 2 lebeny → szív miatt
o Jobb oldalon 3 lebeny
• A tüdőnek nincsen saját izomzata
• A mellüreget kétrétegű mellhártya béleli
o Belső lemeze a tüdő felszínhez kapcsolódik
o A Külső lemeze a mellkasfal belső felszínéhez csatlakozik
o A külső és belső mellhártya között savós folyadék található → megakadályozza, hogy
a mellhártyák elváljanak egymástól és súrlódást csökkent
o A két lemez közti nyomás (mellűri nyomás) negatívabb, mint a külső légnyomás
https://loczygimnazium.hu/content/theme/sites/humanbody/legz
es.html
https://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/18589/
horgoszukulettel-jaro-mebtegedesek
LÉGZŐMOZGÁSOK
• Külső bordaközi izmok • Külső bordaközi izmok elernyednek
összehúzódnak • Rekeszizom elernyed és
• Rekeszizom összehúzódva visszadomborodik
ellaposodik • Ennek hatására a térfogat lecsökken
• Ennek következtében megnő a és a nyomás megnő → ennek
mellüreg térfogata és a tüdő következtében a levegő kiáramlik a
nyomása lecsökken → a levegő a tüdőből
tüdőbe áramlik • Passzív folyamat
• Aktív folyamat
folyamat

StudyOnline Kft.
Hasi légzés Mellkasi légzés

mellkas
LÉGCSERE TÉRFOGATI JELLEMZŐI


StudyOnline Kft.
▪ A belégzés:
• A vér CO2 szintkének növelése, O2 szintkének csökkentése és a vér pH-jának
savas irányba történő eltolódása a belégzés ingereként működik
▪ Kilégzés:
LÉZŐSZERVRENDSZER BETEGSÉGEI
• Légmell:
• Asztma:

StudyOnline Kft.
66. MOZGÁS ÉS HELYZETÉRZÉKELÉS
MOZGÁS SZERVRENDSZERE
• kétféle szervrendszerrel történik

o csontrendszer: a mozgásszervrendszer passzív része
o vázizomrendszer: a mozgásszervrendszer aktív része
• Csontrendszer:
o Biológiai szerepe:
▪ belső szilárd váz
▪ test alakját és méretét határozza meg
▪ belső szervek védelme
▪ szerepe van a vérképzésben → vörös csontvelő
▪ szervezet kálcium-raktára
o Csontszövet:
▪ csontszövet tagolása:
• összetétel szerint:
▪ szerves állomány
▪ csontsejtek
▪ kollagén rostok
▪ a csont rugalmasságát biztosítja
▪ eltávolítása égetéssel lehetséges → csontok
törékennyé válnak
▪ szervetlen állomány
▪ kálcium-sók
▪ apatitok
▪ kálcium-foszfát
▪ kálcium-karbonát
▪ a csont szilárdságát biztosítja
▪ eltávolítása sósavas kezeléssel → csontok gumi
szerűen hajlíthatóak
• felépítés szerint:
▪ sejtek
▪ sejtközötti állomány

StudyOnline Kft.
o Csont szerkezete:
o Csontok alakja:
▪ csöves csont:
• hosszú csöves csont:
▪ felkarcsont
▪ combcsont
• rövid csöves csont:
▪ kézközépcsontok
▪ lábközépcsontok
▪ lapos csontok:
• lapockacsont
• medencecsont
• bordák
• agykoponyacsont: falcsont
▪ köbös csontok:
• csigolya test
• kéztőcsontok (8db)
• lábtőcsontok (7db)
▪ szabálytalan alakú csontok
• arckoponya csontok
• csigolyák

StudyOnline Kft.
o Csontösszeköttetések:
▪ Folytonos:
• Szalagos, kötőszövetes összeköttetések:
▪ koponya varratai
• Porcos:
▪ csigolyák közötti porckorongok
▪ szeméremcsont között
• csontösszeforrás:
▪ keresztcsont (5 csigolya)
▪ medencecsont
▪ csípőcsont
▪ szeméremcsont
▪ ülőcsont
▪ Megszakított összeköttetések: (izületes)
• feszes izület
▪ mozgásra alkalmatlan
▪ keresztcsont és csípőcsont között
• mozgékony izület:
▪ egytengelyű /hengerizület
▪ térd, könyök
▪ kéz és láb ujjpercei között
▪ kéttengelyű izület
▪ nyeregizület:
• hüvelykujj
▪ tojásizület
• csukló
▪ soktengelyű izület/ gömbizület
▪ Csípőizület, vállizület

StudyOnline Kft.
o Csontrendszer

StudyOnline Kft.
• Izomrendszer
o Izomszövetek:
• Gerincesek és
mozgató izmokban
bélcső falában)
• Gerinctelenek
bőrizomtömlője
• Légzőizmok
• Rekeszizom
• Akaratunktól
működik
• Gyors
képes
• Fáradékony
o Harántcsíkolt izomszövet:

StudyOnline Kft.
• Izomok szerepe:
• Mozgásban
• Erőkifejtés
• Testtartás
• Izmok felosztása:
o Egyfejű

StudyOnline Kft.
MOZGATÓMŰKÖDÉS
• a vázizmok működését az idegrendszer szabályozza

• a vázizom mozgató/motoros neuronon keresztül érkező akciós potenciálok hatására
aktiválódik
• inger hatására a motoros neuron közvetítésével kialakul egy összehúzódás
• ha a következő inger az elernyedés előtt éri a vázizmot, akkor tartós összehúzódás
váltható ki
• Izomtónus:
o pihenő szervezetben is jellemző az izmokra egy állandó feszítettségi állapot
o gravitáció miatt alakul ki
• Szomatikus idegrendszer:
o Izomeredetű reflex:
▪ térdreflex, könyökreflex
▪ Térdreflex:
• a receptor az combizomban található
• inger hatására az izomorsóból az ingerület a gerincvelő hátsó
szarvába jut, az érzőneuronon keresztül
• a gerincvelő hátsó szarvában átkapcsolódás történt mozgató
neuronná egy interneuron segítségével
• a mozgató neuron a gerincvelő mellső/ elülső szarvából a
combfeszítő izomba megy, amely hatására a combfeszítő
izom összehúzódik
• egy másik motoros neuron a combhajlító izmot gátolni fogja
• ennek eredményeképpen fellendül a láb

StudyOnline Kft.
HELYZETÉRZÉKELÉS
• Labirintus szerv (vesztibuláris érzékszerv= egyensúlyozó szerv)
o Szerepe van:
▪ izomtónus szabályozása
▪ testtartás szabályozása
▪ kisaggyal való összeköttetés → egyensúlyi helyzet megtartása, mozgások
összerendezése
▪ szemizmok kordinációja
▪ tájékoztat a fej elfordulásáról (szöggyorsulása) → félkörös ívjárat
▪ tájékoztat a fej térbeli helyzetéről → tömlőcske és zsákocska

StudyOnline Kft.
67. A MEGTERMÉKENYÍTÉS ÉS A VÁRANDÓS ÁLLAPOT
NŐI NEMI MŰKÖDÉS

StudyOnline Kft.
PETESEJT ÉRÉSE

StudyOnline Kft.
MEGTERMÉKENYÍTÉS
BARÁZDÁLÓDÁS
• A zigóta mitózisokkal osztódni kezd
• Szedercsíra állapotba kerül (kb16 nap)
o belép a méh üregébe
o sejtjei elfolyósodnak és kialakul a hólyagcsíra
• Hólyagcsíra
o beágyazódik a méhfal már megvastagodott nyálkahártyájába (bontó
enzimek segítségével)
AZ EMBRIÓ KORAI FEJLŐDÉSE

• Az embriócsomóban található üreg → amnionüreg
• alatta: embriópajzs
o két sejtrétegű
• felső sejtek → ektodermát (külső csíralemez)
• alsó sejtek→ endodermát (belső csíralemez)
• endoderma alatti üreg → szikhólyag
o tartalék tápanyag

StudyOnline Kft.
• mezoderma kialakulása:
o ektoderma sejtjei besüllyednek → kialakul a mezoderma
• Ektoderma származékai:
o bőr hámrétege
o idegrendszer
o retina
• Endoderma származékai:
o légzőszervrendszer
o bélcsatorna hámja
o máj
o hasnyálmirigy
• Mezoderma származékai:
o kötő és támasztószövetek
o izomszövetek
o keringési rendszer
o szaporító szervrendszer
o kiválasztó szervrendszer
• az embrió növekedése során:
o az amnionüreg egyre nagyobb
o a szikhólyag mérete csökken, majd a 3. hónapra eltűnik
o kialakul a köldökzsinór
▪ benne 2 artéria és 1 véna
MAGZATBUROK KIALAKULÁSA
• Külső magzatburok:
o felszíne bolyhos
o részt vesz a méhlepény (placenta) kialakításában
o feladata: embrió rögzítése, táplálása
o hCG hormontermelés
▪ terhességi tesztek kimutatják
• Belső magzatburok:
o mechanikai védelmet nyújt
o az amnionüreg külső rétege
o feladata: magzatvíz termelés
▪ magzatvíz vizsgálata → Down-kór kimutatása
• később a külső és belső magzatburok összenő

StudyOnline Kft.
MÉHLEPÉNY
• rögzítést és táplálást biztosít
• vérbő
• kialakításában a külső magzatburok vesz részt
• progeszteront és ösztrogént termel
• terhesség végére öregszik → veszélyes a túlhordás
• Két részből áll:
o Magzati rész:
▪ külső magzatburokból jön létre
o Anyai rész:
▪ méh nyálkahártyájából
• Kialakulása:
o a magzatburok bolyhai felszakítják a méhnyálkahártya ereit és véröblök jönnek
létre
o a bolyhokba a magzat erei a köldökzsinóron keresztül belenőnek
o a magzati és az anyai vér nem keveredik
o a méhlepény és a magzat között a köldökzsinór teremt kapcsolatot
▪ 2 artéria
• magzat felől a salakanyagban gazdag, elhasznált vért szállítanak az
anyának
▪ 1 véna
• magzat a tápanyagdús és oxigéndús vért kap az anyától
• Méhlepényen átjut:
o vírusok
o alkohol
o drog
o gyógyszerek
o antitestek (passzív természetes immunizálás, Rh-összeférhetetlenség)
TERHESSÉG ALATTI HORMONÁLIS VÁLTOZÁSOK

• nemi ciklus szünetel
• külső magzatburok kb. 10. naptól termeli a hCG-t
o feladata, hogy fenntartsa a sárgatestet, ami progeszteront termel (kb. 3. hónapig)
• amint kialakult a méhlepény (kb. 3. hónap) az átveszi a progeszteron és ösztrogén termelést
• születést megelőzően az oxitocin szint emelkedik
o szülésnél szükséges
o a méh simaizomzatát összehúzza
• születést követően megindul a tejelválasztásért felelős hormonok termelődése
o pl.: prolaktin
A SZÜLÉS
• vajúdás: bevezeti a szülést
• vetélés:
o ha a szülés a 28. hét előtt következik be
• koraszülés:
o 28.-36 hét között indul meg a szülés
• Első szakasz → tágulási szakasz
o nyákdugó eltávozik
StudyOnline Kft.
o magzatburok felreped (vajúdás) → magzatvíz elfolyik
o a méhösszehúzódások a méhszájat kitágítják
o összehúzódások egyre gyakoribbak, erősebbek és hosszabbak
o oxitocin szint megnő → simaizom összehúzó hatása van
o progeszteron szint csökken
• Második szakasz→ kitolási szakasz
o baba feje áthatol a méhnyakon át a hüvelybe
o anya kitolja a gyermeket
• Harmadik szakasz → lepényi szakasz
o a méhlepény leválik a méh faláról
o a méhlepény “megszülése”

StudyOnline Kft.
68. MINDENNAPI IZGALMAINK
VEGETATÍV IDEGRENDSZER
• Vegetatív idegrendszeri központok:
o antagonista (ellentétes hatású) központ-párok alakulnak ki
o hierarchikus rendszer létrejötte
▪ alá-fölérendeltségi viszony figyelhető meg
• A vegetatív idegrendszer környéki része:

o Idegek:
▪ gerincvelői idegek: vegetatív rostokat tartalmaznak
▪ agyidegek: vegetatív rostokat tartalmaznak
o Vegetatív dúcok:
▪ gerincvelő mellett találhatóak (szimpatikus dúcok)
▪ szervek előtt vagy a szervek falában található dúcok (paraszimpatikus
dúcok)
o Receptorok:
▪ belső szervek falában (pl.: tüdő falában mechanoreceptorok)
▪ agytörzsben (CO2-re érzékeny receptor)
▪ hipotalamusz (vér ozmotikus koncentrációját érzékelő receptor
o Végrehajtó szervek:
▪ bőr
▪ belső szervek és azok simaizomzata
▪ szívizom

StudyOnline Kft.
• Vegetatív reflexív:
• Vegetatív idegrendszer részei:

• Szimpatikus idegrendszer:
o készenléti, vészhelyzeti beidegződések
o energia tartalékok mozgósítása
o szervezet aktivitását fokozza
o testünket készenléti állapotba hozza és tartja
o Canon-féle vészreakció:
▪ szimpatikus idegrendszer túlsúlya
▪ pl.: menekülés
▪ szimpatikus funkciói:
• adrenalin felszabadulása fokozódik
• légzés gyorsul
• légutak tágulnak
• vázizmok erei tágulnak
• vérnyomás nő
• szívfrekvencia nő
• vércukorszint emelkedik → oka: a máj glikogénbontása
fokozódik
• lebontó folyamatok túlsúlyba kerülnek
• pupilla tágul
• bélműködés csökken
• verejtékezés fokozódik → fokozódik a hőleadás
▪ a test azon területei kapnak több vért (tehát több tápanyagot
és oxigént), amik a problémát közvetlenül meg tudják oldani
▪ hatását gyorsan nem lehet megszűntetni
o Szimpatikus idegrendszert szabályozó rostjai:
▪ gerincvelő háti és ágyéki szakaszán lépnek ki a központi
idegrendszerből
▪ rostok átkapcsolódnak a gerincvelő mellett található
szimpatikus dúcláncban és később a beidegzett szerv falában
lévő dúcban is átkapcsolódnak

StudyOnline Kft.
o Jellemző neurotranszmittele:
▪ noradrenalin
o kivétel!:
▪ mellékvese velőállománya csak szimpatikus beidegződésű, mivel a
mellékvese velő adrenalint termel
SZERV SZIMPATIKUS HATÁS PARASZIMPATIKUS HATÁS

központja Hipotalamusz Hipotalamusz
szív teljesítménye fokozódik csökken
koszorúerek tágulnak szűkülnek
vérnyomás nő csökken
légzésszám nő csökken
hörgők, hörgőcskék
tágul szűkül
keresztmetszete
bélműködés lassul fokozódik
vércukorszint emelkedik csökken
pupilla tágul szűkül
bőrerek szűkül (fűtés) tágul (hűtés)

StudyOnline Kft.
HORMONOK MELYIK A CANON-FÉLE VÉSZREAKCIÓBAN FELSZABADULNAK
• Adrenalin:
o Termelődésének helye: mellékvese velőállománya
o Szerkezet: aminosav származék
o Hatás:
▪ stresszhormon
▪ serkenti a máj glikogén bontását
▪ fokozza a glükóz leadását
▪ a sejtekben serkenti a glükóz oxidációját
▪ emeli a vérnyomást
▪ növeli a szívfrekvenciát
▪ növeli a szív összehúzódásainak erejét
▪ tágítja a hörgőket
▪ tágítja az ereket
▪ a bőr ereit szűkíti
o Elválasztásának mértékét befolyásolja:
▪ szimpatikus idegrendszeri hatás
▪ stresszhelyzet
MOZGÁSOK
• Vázizmok mozgása:
o Reflexek:
▪ nem akaratlagosak
▪ automatikusan végbe mennek
▪ végrehajtója:
• gerincvelői és agytörzsi központok
o Sztereotíp mozgások:
▪ fél automatikus jellegűek
▪ pl.: járás, futás, úszás
▪ végrehajtója:
• törzsmagvak és agytörzsi magvak
o Összehangolt mozgások:
▪ koordinációért felel
▪ végrehajtója:
• kisagy
o Komplex mozgások:
▪ bonyolult, nagy odafigyelést igénylő mozgások
▪ végrehajtója:
• piramis pályarendszer

StudyOnline Kft.
69. CUKORHÁZTARTÁSUNK
SZÉNHIDRÁTOK
• Monoszacharidok:
o Jellemzőik:
▪ édes íz
▪ fehér, kristályos
▪ nem hidrolizálható
▪ vízben jól oldódik
o Triózok:
▪ legegyszerűbb monoszacharidok
▪ 3 C atomból állnak
▪ általában anyagcsere köztes termékek
▪ általában foszforsavval létesített észterek
▪ aldotriózok:
• aldehidcsoport található bennük
• pl.: glicerin-aldehid
▪ ketotriózok:
• ketocsoport található bennük
• pl.: dihidroxi-aceton
o Pentózok:
▪ lehetnek nyíltláncúak és gyűrűsek
▪ zárt gyűrűforma a stabilabb
▪ jelentőségük:
• DNS és RNS alkotórészek
▪ D-ribóz

StudyOnline Kft.
▪ D-dezoxiribóz
o Hexózok:
▪ Glükóz:
• legfontosabb és legelterjedtebb monoszacharid
• sejtek elsődleges és közvetlen energiaforrásai
• édes ízű, vízben kitűnően oldódó, tovább nem emészthető cukor
• vizes oldatban 1% nyílt lánc → 99% a gyűrűs
o konfigurációs izomerjei:
▪ Béta-D-glükóz
• ekvatoriális állású
• legstabilabb glükóz izomer
• gyakoribb az előfordulása
▪ Alfa-D-glükóz
• axiális állású
▪ Fruktóz
• Disszacharidok:
o két monoszacharid kondenzációjából alakulnak ki
o a két monoszacharid között éterkötés alakul ki
o redukáló disszacharidok:
• adják az ezüsttükör próbát
• Cellobióz
o két Béta-D-glükózból épül fel
o cellulóz építőegysége
o szabad állapotban nem fordul elő
o redukáló cukor

StudyOnline Kft.
• Maltóz:
o két Alfa-D glükóz kondenzációja
o természetben szabad állapotban nem fordul elő
o keményítő építő egysége
o redukáló cukor
o diszacharidáz enzim bontja
• Laktóz:
o Béta-D- galaktózból és Alfa-D-glükózból áll
o laktáz enzim bontja a tejcukrot
o laktáz enzim hiánya miatt tejcukorérzékenyég lép fel
o nem redukáló diszacharidok

▪ nem adják az ezüsttükör próbát
• Szacharóz:
o Alfa-D-glükóz és Béta-D-fruktóz kondenzációjából jön létre
o más néven: répacukor, nádcukor
o legelterjedtebb
o nem redukáló cukor
o természetes édesítőszer

StudyOnline Kft.
o Keményítő:
• a maltózt → diszacharidáz enzim monoszacharidokra bontja
o Glikogén:
o Kitin
o Cellulóz
EMEBRI TÁPLÁLÉKBAN FŐKÉNT MEGTALÁLHATÓ SZÉNHIDRÁTOK

• Poliszacharidok:
o keményítő és cellulóz
• Diszacharidok:
o laktóz, maltóz, szacharóz
• ezek emésztésével jutunk el a napi igény kielégítéséhez: 160 g
SZERVEZET CUKORHÁZTARTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ HORMONOK

• Hasnyálmirigy endokrin része
o Langerhans-szigeteiben termelődő hormonok
▪ Inzulin:
• Langerhans-szigetek Béta sejtjei termelik
• hatásai:
o vércukorszintet csökkenti
o sejtek glükózfelvétele és felhasználása nő
o serkenti a máj glikogénszintézisét
o fokozza a szövetek cukor oxidációját
o serkenti a zsírok szintézisét
• a hormon elválasztását a vér magas glükózkoncentrációja serkenti
• hiánya:
o vércukorszint megnő
o cukorbetegséget okoz
▪ tünetei:
• magas vércukorszint
• cukor tartalmú vizelet
• acetonos lehelet
• gyakori eszméletvesztés
• fáradékonyság
• testsúlycsökkenés
▪ I. típusú cukorbetegség:
• inzulinhiányos cukorbetegség

StudyOnline Kft.
• hasnyálmirigy betegsége → Béta sejtek
rosszul működnek
• nincs inzulintermelés, ezáltal magas a
vércukorszint
• megoldás: inzulin injekció
▪ II. típusú cukorbetegség
• hasnyálmirigy jól működik
• van inzulintermelés, azonban az inzulin
receptorok károsodnak így a szervezet
nem ismeri fel az inzulin jelenlétét
• megoldás: diéta
▪ terhességi cukorbetegség
▪Glukagon:
• Langerhans-szigetek alfa sejtjei termelik
• ellentétesen hat, mint az inzulin
• hatásai:
o fokozza a májban a glikogén lebontást
o fokozza a máj glükoneogenezisét
o serkenti a zsírok bontását
• a hormon elválasztását a vér alacsony vércukorszintje serkenti
• További hormonok, amelyek részt vesznek a szénhidrát anyagcserében:
▪ Adrenalin:
• szimpatikus idegrendszer hatására fokozódik az elválasztása
(stresszhelyzet)
▪ Kortizol:
• szervezet szénhidrát készletét biztosítja
• hatása:
o emeli a vércukorszintet
o serkenti a máj glükóz raktározását, glikogén szintézisét
o csökkenti a cukor oxidációját
o elősegíti a glükóz képzést
o serkenti a glükoneogenezist
o kortizol elválasztását az ACTH határozza meg
• hiányában:
o Cushing-kór alakul ki
▪ Sth / növekedési hormon:
• Agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik
• hatása:
o növeli a vércukorszintet
o gátolja a cukor oxidációját
o serkenti a cukor raktározását és a zsírok oxidációját
• túltermelés:
o fiatalkorban: óriásnövés /gigantizmus
o felnőtt korban: akromegália
▪ test kiálló részeinek, lágy részeinek (fül, orr)
megnövekedése
• hiánya:
o arányos törpeség
StudyOnline Kft.
70. AZ EMBERI VESE
EMBER KIVÁLASZTÓ-SZERVRENDSEZRÉNEK RÉSZEI

• páros vese
• páros húgyvezeték
• páratlan húgyhólyag
• páratlan húgycső
VESE FELADATAI
• folyadékterek állandóságának biztosítása
• nem kívánatos anyagok eltávolítása
o anyagcsere-végtermékek
o feleslegben felvett anyagok
• benne termelődő hormonok
o renin: vérnyomás szabályozása
o eritropoetin: vörösvértest képződésének serkentése
• pH szabályozás
o H+ kiválasztás miatt
• vitaminszintézis
o D-vitamin aktív formájának előállítása
VESE
• hasüreg hátsó falán helyezkedik el
• alakja babhoz hasonlít
• vese csúcsán elhelyezkedik a MELLÉKVESE
▪ feladata a hormontermelés
▪ a kiválasztásban nincsen szerepe

StudyOnline Kft.
A mellékvese felépítése
Vese felépítése:

StudyOnline Kft.
• Nefron felépítése és működése:
o Vesetestecske:
▪ SZŰRLET KÉPZÉS:
• érgomolyagból a vérplazma egy része a vér hidrosztatikai
nyomásának hatására a Bowmann-tok üregébe jut
• 180 liter szűrlet keletkezik/ nap
o tartalmaz:
▪ víz
▪ glükóz
▪ sók
▪ karbamid
▪ bilirubin
o Kanyarulatos csatorna:
▪ Proximális tubulus / közeli kanyarulatos csatorna:
• kéregállományban található
• víz és sók nagy része 70% ezen a szakaszon szívódik vissza
• glükóz 100%-os aktív visszaszívása
▪ Henle-kacs
• velőállományban található
• Leszálló ága:
o víz folyamatos visszaszívása
o nincs sóvisszaszívás
o a szűrlet koncentrációja nő
• Henle-kacs kanyar része:
o legtöményebb a szűrlet
o nincs vízvisszaszívás → fala a víz számára átjárhatatlan
• Felszálló ága:
o fala a víz számára átjárhatatlan
• sók aktív visszaszívása
▪ Disztális tubulus/ távoli kanyarulatos csatorna:
• kismértékű só visszaszívás
• nincs víz visszaszívás → fala nem átjárható
o Gyűjtőcsatorna:
▪ só és vízvisszaszívás mértéke hormonálisan szabályozott
▪ adrenalin
• mellékvesekéregben termelődik
• só aktív visszaszívása
• hiányában nagy mennyiségű, koncentrált vizelet, vérnyomás
csökken
▪ vazopresszin/ADH:
• hipotalamuszban termelődik
• víz visszaszívását serkenti

StudyOnline Kft.
• vér ozmotikus koncentrációjának az emelése→ nő a
vazopresszin elválasztása → fokozódik a víz visszaszívás →
tömény, kevés vizelet
▪ a vizelet a gyűjtőcsatornából a veseszemölcsön át a vesemedencébe
jut
▪ a vesemedencéből a húgyvezetékbe, ahol annak perisztaltikus
mozgása húgyhólyagba juttatja a vizeletet
▪ Húgyhólyag:
• 300-400 ml képes tárolni
• falában simaizomréteg
• vizelési inger már 150 -200 ml vizelet feszítő hatására
jelentkezik
▪ Húgycső:
• erős gyűrű alakú záróizom
SZŰRLET
szakaszán)
KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER BETEGSÉGEI

▪ Vesekő:
o töményebb vizelet esetén alakul ki
o foszfátok, oxalátok, karbonátok kicsapódása vesehomokot majd vesekövet
képeznek
o megelőzése: sok folyadék fogyasztása
o kezelése: műtét, ultrahangos zúzás, gyógyszeres oldás
▪ Cukorbetegség:
o cukor tartalmú vizelet

StudyOnline Kft.
▪ Gyulladás:
o fehérje tartalmú vizelet
▪ Felfázás:
o gyakori vizelési inger
o csípő érzés
o sötétebb vizelet
▪ Veseelégtelenség:
o vesén áthaladó vér mennyisége, nyomása annyira lecsökken, hogy csökken a szűrés
és a vese kis hatékonysággal működik
o a nem kívánatos anyagok a vérben maradnak
o megoldás:
▪ művesekezelés (dialízis)
• működési elve a diffúzió
▪ veseátültetés

StudyOnline Kft.
71. AZ EMBERI SZÍV
ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
• Elhelyezkedése:
o mellüreg középső részén
o tengelye alul balra dől
• Szerkezete:
o Külső réteg: szívburok
▪ két rétegű → benne folyadék → súrlódáscsökkentés
o Középső réteg: szívizomszövet
▪ 3 rétegű
• epicardium
• myocardium
• endocardium
o Belső réteg:
▪ szívbelhártya → ebből fűződnek le vitorlás billentyűk
• Felépítése:
o 4 üregű: 2 pitvar, 2 kamra
o Pitvarok között kötőszövetes sövény:
▪ magzati korban ezen a sövényen található az OVÁLIS NYÍLÁS → a jobb
pitvarból a vér azonnal a bal pitvarba jut (kis vérkör inaktív) → születéskor
az első lélegzetvétellel bezáródik a nyílás → kis vérkör funkcionálisan
működőképessé válik
o Kamrák között izmos sövény
o Koszorúerek: az aortából közvetlenül kilépő erek, melyek a szívizomszövetet látják
el
VÉRKÖRÖK
• Nagy vérkör:
o bal kamra → aorta (testartéria) (O2)
→ test sejtjei → testvéna (CO2)→
jobb pitvar
• Kis vérkör
o jobb kamra → tüdőartéria (CO2) →
tüdő → tüdővéna (O2) → bal pitvar
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-8-evfolyam/a-keringesi-rendszer/a-sziv

StudyOnline Kft.
BILLENTYŰRENDSZER
• Vitorlás billentyűk:
o ínhúrral rögzül a szemölcsizomhoz, mely a szívcsúcs felé található
o pitvar és kamra között mindkét oldalon
▪ Baloldalon: kéthegyű billentyű, mitrális billentyű
▪ jobb oldalon: háromhegyű billentyű
• nyitása/zárása a pitvar-kamra vérének nyomáskülönbsége által
o pitvar vérrel telítődik → a pitvar izomzata összehúzódik → nyomás megnő a
pitvarban → vitorlás billentyű kinyílik → vér átáramlik a kamrába → vitorlás
billentyű bezárul → a kamra izomzata összehúzódik → ínhúr megfeszül → kamra
összehúzódásakor nem engedi kinyílni a billentyűt → nem folyik vissza a vér
• Zsebes billentyűk.
o 3 hártyás zseb
o aorta és tüdőartéria kezdetén található
o ha a vérnyomás nagyobb a zsebek fölött, akkor a zsebek vérrel töltődnek, ezáltal
elzárva a vér útját a visszafolyástól
SZÍVIZOMSZÖVET
o sima- és harántcsíkolt izomszövet tulajdonságait is mutatja
o Y-alakú sejtekből áll, egymagvúak
o harántcsíkolatot mutat a mikroszkópban
o nem fáradékony
o autonóm működésű (spontán végzi ritmikus működését)
SZÍV ÖSSZEHÚZÓDÁSA
• EKG (elektrokardiogram)-mal ábrázolható
o PQ: pitvari depolarizáció
o QRS: kamrai depolarizáció
o ST: kamrai repolarizáció
INGERÜLETKELTŐ- ÉS VEZETŐ RENDSZER:

o módosult szívizomsejtekből állnak
• Szinuszcsomó:
o jobb pitvar falában
o 70 ingerület/perc → legintenzívebb
o ingerület innen az egész pitvarra átterjed → pitvar-kamrai csomó
• Pitvar-kamrai csomó:
o 45 ingerület/perc
o pitvar-kamrai sövényen továbbterjed az ingerület
• His-köteg
• Tawara-szár
• Purkinje-rostok:
o 30 ingerület/perc
o kamrákat hálózzák be → biztosítja a gyors ingerületterjedést

StudyOnline Kft.
VÉRKERINGÉS DINAMIKÁJA
• Szívciklus:
o Kamrai elernyedés (diasztolé)
o Kamrai összehúzódás (szisztolé)
• Szívhang:
o 1. szívhang: kamra összehúzódásakor: vitorlás billentyűk (halkabb)
o 2. szívhang: kamra összehúzódása után: zsebes billentyűk (hangosabb)
• Vérnyomás:
o függ:
▪ szív pumpálóteljesítményétől
▪ érhálózat által kifejtett ellenállástól
o normális vérnyomás: 120/80 Hgmm
▪ 120 szisztolés érték (kamrai összehúzódás)
▪ 80 diasztolés érték (kamrai elernyedés)
o szívtől távolodva csökken a vérnyomás:
▪ súrlódás lassítja (mind az érfali, mind a vérben található elemek súrlódása)
▪ pulzálócentrumtól távolodunk
o szabályozása
▪ vegetatív idegrendszer által
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Elettani_alapismeretek/ch03s03.html
• Keringési perctérfogat:
o egy összehúzódás alatt mennyi vért pumpál ki a bal kamra
▪ pulzustérfogat x pulzusszám
• Véráramlás sebessége:
o 1,2 m/s (aortában)
o artériában: gyors
o kapillárisban: lassú
o vénában: gyors

StudyOnline Kft.
KERINGÉS
• Artériák:
o szív felől szállítják a vért
o pulzust mutatnak
o szöveti felépítésük:
▪ belső endothélium (laphám) réteg
▪ kötőszövet + körkörös vastag simaizomréteg + rugalmas rostok
▪ lazarostok kötőszövet és zsírszövet
o keresztmetszetben: O alakú és vastag simaizom veszi körbe
• Vénák:
o szív felé szállítják a vért
o szöveti felépítésük:
▪ belső endothélium (laphám) réteg
▪ vékony kollagén rostok + körkörös vékony simaizomréteg
▪ lazarostok kötőszövet és zsírszövet
o keresztmetszetben: ovális alakú és vékony simaizom veszi körül
o bennük zsebes billentyűk biztosítják a vér folyásának megfelelő irányát
o vénák vérnyomására ható erők
▪ gravitáció (csökkenti a vérnyomást)
▪ harántcsíkolt munkaizomzat működése pumpáló hatást fejt ki a vénákra =
izompumpa (növeli a vérnyomást)
▪ vénabillentyűk (növeli a vérnyomást)
• Kapillárisok:
o egyrétegű endothélium (laphám)
o átmérő: 5-7 mikrométer
o anyagforgalom lebonyolítása itt
o Kapilláriskeringés:
▪ FÉLIG ÁTERESZTŐ HÁRTYA = endothélium (laphám)
• Vérből szövetnedvbe: hidrosztatikai nyomás
o ionok, kisebb molekulák, fehérjék nem jutnak át
• Szövetnedvből vérbe: ozmózisnyomás
o mivel a szövetnedvben nincs fehérje, így ott kisebb az
ozmózisnyomás → kifelé áramlik az oldószer
o ozmózis: az oldószer áramlása a kisebb koncentrációjú hely
felől, a nagyobb koncentrációjú tér felé

StudyOnline Kft.
72. AZ EMBERI MÁJ
• 1,5 kg → legnagyobb mirigyes szervünk
• Rekeszizom jobb oldalán található
• Két lebenyre osztható (Egyébként 4 lebenyből áll)
o Jobb
o Bal
MÁJ VÉRELLÁTÁSA
• Májartéria: nutritív- tápláló vérellátás → O2 dús (aortából ered)
• Májkapuvéna: máj funkcionális ere
o Tápcsatornából és egyéb ehhez kapcsolódó szervekből (lép) hoz táp és toxikus
anyagokban gazdag vénás vért
o Májból a májvéna vezeti ki a vért az alsó üres testvénába
SZÖVETI SZERKEZETE
• Működési egysége a májlebenyke
▪ Hengeres test, amelyeket májsejtgerendák építenek fel
MÁJ FELADATA
• Epe termelés
• Vitamin raktár (A, B12, D, K)
• Glikogén raktár
• Az aminosavak bomlásából származó ammóniát karbamiddá alakítják, ami vizelettel együtt
ürül
• Purinbázisok bomlásából húgysavat állít elő → vizelettel ürül
• Méregtelenít: alkoholt bontja
• Más vegyületekhez OH- csoportokat építve vízoldhatóvá teszi őket
• Részt vesz a vörösvértestek lebontásában → hemoglobin (vasat elraktároz, Hem-csoportot
vízoldhatóvá teszik)
• Vérfehérjéket termel (albumin, fibrinogén…)
• Szénhidráthiányában glükoneogenezist végez (mindenből glükózt csinál) → cukor
előállítása nem cukorszerű anyagokból
o Tejsavat → glükózzá
• Véralvadást gátló heparint termel
• Magzati korban vérképző szerv (2.-7. hónap)
• Zsírok szintézise
• Szteroid hormonokat inaktiválják
SZÉNHIDRÁTFORGALOM:
• a vérből glükózt vesz fel
• glükózt ad le a szükségleteknek megfelelően a vérbe
• a vérből felvett szénhidrátok útja a májban:
o lebomlanak→ energiaszolgáltatás
o átalakulnak → pl.: zsírokká
o átmenetileg glikogénként raktározódnak
StudyOnline Kft.
• fontos szerepe van a megfelelő vércukorszint kialakításában
• idegi és hormonális folyamatok is befolyásolják működését
o inzulin
▪ serkenti a máj glükóz felvételét (ezzel a vércukorszintet csökkenti)
▪ serkenti a glikogén és a zsírok szintézisét
o adrenalin, glukagon és a szimpatikus idegrendszer hatására:
▪ fokozódik a máj glikogén bontása
▪ fokozódik a glükóz leadása
https://medicoverkorhaz.hu/blog/hogy-mukodik-a-maj/
AZ EPE
• Vékonybél igen fontos emésztőnedve, de emésztő enzimeket nem tartalmaz!
• Májban termelődik →epehólyagban tárolódik
• Epevezeték és hasnyálmirigy közösen a patkóbélbe ürül
• Epe termelődése folyamatos (7dl/nap), de az epehólyagból való ürülés reflexes folyamat
• Kémhatása enyhén lúgos (pH: 8)
• Összetétele
o Víz
o Epesavak (amfipatikusak)→ szekrétumok
o Bomlástermékek
▪ Epefesték
• Bilirubin
• Biliverdin
• (Hem a lépben biliverdinné majd bilirubinná alakul →
vékonybélben tovább alakul urobilinogénné → oxidációval urobilin
lesz belőle, ami a vesén keresztül kiválasztódik → ez adja a vizelet
sárga színét)
• Vagy az urobilinogént a bélbaktériumok átalakítják szterkobilinné
→ ez adja a széklet barna színét)
• Ha a májsejtek károsodnak, a bilirubin egy része bekerülhet a
vérkeringésbe, a bőr alatti kötőszövetben felhalmozódik és a
bőrnek sárgás színt ad → SÁRGASÁG
▪ Különböző lipidek (koleszterin, zsírsavak)
EPE FUNKCIÓJA
• Epe aktiválja a zsírbontó lipázokat és csökkenti a zsírok felületi feszültségét
• A zsírokat apró cseppekké emulgeálja és stabilizálja

StudyOnline Kft.
73. A HASNYÁLMIRIGY
ELHELYEZKEDÉSE
• gyomor mögött és alatt helyezkedik el, a patkóbél
görbületén
• 3 részre osztható: feji, testi és farki részre
• a feji része teljesen befekszik a patkóbél görbületébe
• epevezeték összenyílik a hasnyálmirigy nagy
kivezetőcsövével, és együtt érkeznek a patkóbélbe
SZEREPE
• Kettős elválasztású mirigy → belső elválasztású
(endokrin) és külső elválasztású (exokrin)
• Endokrin
1) Vércukorszintet szabályozó hormonok és működésük
▪ vércukorszintet szabályozó hormonokat a hasnyálmirigy belső elválasztású
része, a Langerhans-szigetek mirigysejtjei termelik
o Inzulin:
▪ a Langerhans-szigetek ß-sejtjei termelik a magas vércukorszint hatására
▪ egyetlen hormon, ami a vércukorszintet csökkenti
• hatására nő a sejtek glükóz felvétele és felhasználása
• csökkenti a zsírok lebontását
▪ hiányában: cukorbetegség léphet fel
• I. típusú cukorbetegség
o abszolút inzulinhiány/csökkent inzulintermelés
o ß-sejtek elpusztulnak vagy nem tudják felvenni az inzulint
o folyamatos szomjúság jellemzi, mégis kiszárad a beteg → vér
ozmotikus koncentrációja megnő
• II. típusú cukorbetegség
o inzulinrezisztencia
o lecsökken az inzulinreceptorok száma
o inzulin termelés van → de a szervezet az inzulin mennyiséget
nem képes érzékelni
o oka lehet genetika és életmód is
o Glukagon:
▪ a Langerhans-szigetek α-mirigysejtjei termelik
• fokozza a máj glikogén lebontását
2) Anabolikus folyamatokat gátló hormonok és működésük
o Szomatosztatin:
▪ a Langerhans-szigetek δ-mirigysejtjei termelik
▪ több anabolikus folyamatot gátol:
• inzulin és glukagon termelését gátolja
• gátolja a gyomor-, patkóbél-, epehólyagmozgásokat és emésztőnedvük
termelődését

StudyOnline Kft.
• Exokrin
o Hasnyál:
▪ a hasnyálmirigy külső elválasztású része termeli a hasnyál emésztőnedvet.
▪ minden fontos szerves tápanyag (fehérje, szénhidrát, zsír, nukleinsav)
lebontásához tartalmaz emésztőenzimet
▪ kémhatása enyhén lúgos (pH=8)
▪ mennyisége kb. 1 liter/nap
▪ epével közösen ürülnek a patkóbélbe
• epekő okozhat hasnyálmirigy-gyulladást; ha az epekő elzárja a közös
kivezetőcsövet, nem tud kiürülni a szekrétum → mirigysejtek
begyulladnak
▪ fő enzimjei:
Enzim neve: Mit bont? Mire bontja?
Lipáz lipideket monoglicerid, zsírsavak
Amiláz keményítő diszacharidok
Tripszin fehérjék oligopeptidek, aminosavak
nukleotidok (cukor,
Nukleáz nukleinsavak
foszforsav)
GLÜKÓZ BONTÁSA
▪ Keményítő emésztését a nyálamiláz kezdi meg a szájüregben
▪ hasnyál amiláz maltózra bontja tovább
▪ vékonybél maltáz enzime (diszacharidáz enzim) bontja tovább glükózra
▪ Innen a glükóz aktív transzporttal a bélbolyhokon keresztül a vérbe kerül, majd
megkezdődik annak lebontása
GlÜKÓZ (6 C atom)

StudyOnline Kft.
CITROMSAV (6C)
NADH+H+
OXÁLECETSAV (4C)
CO2
2 ATP

szállítódnak
térbe

StudyOnline Kft.
34 ATP

StudyOnline Kft.
74. A GERINCVELŐ
ALAPFOGALMAK
• Központi idegrendszer: agy + gerincvelő
o Mag: központi idegrendszerben található idegsejt csoportosulások
o Pálya: központi idegrendszerben megtalálható idegrostok képezik
▪ Érző pálya/ afferens pálya/ felszálló pálya:
• környéki idegrendszer felől a központi idegrendszer felé
▪ Mozgató pálya/ efferens pálya/ leszálló pálya:
• a központi idegrendszer felől a környéki idegrendszer felé
• Környéki idegrendszer: gerincvelői idegek + agyi idegek + dúcok
o Dúc: környéki idegrendszerben található idegsejt csoportosulások
o Ideg: a környéki idegrendszerben megtalálható idegrost kötegek
▪ agyidegek (12 pár)
▪ gerincvelői idegek (31 pár)
• Idegrost: velőshüvellyel borított axon
A GERINCVELŐ FELÉPÍTÉSE
A GERINCVELŐ MŰKÖDÉSE
• Feladata:
o Közvetíti az agy utasításait a periféria felé
▪ felszálló érzőpályákat és leszálló mozgató pályákat tartalmaz
o reflexközpont
▪ önálló működése van
GERINCVELŐI REFLEXEK
• Reflex:
o a környezet ingereire szervezett válaszreakció
• Reflexív:
o receptor: periférián felfogja az ingereket
StudyOnline Kft.
• Érző neuron:
o hátsó szarvban
o a csigolyaközti dúcokban továbbítja a központ felé az ingerületet
• Asszociációs neuron:
o összekapcsolja az érző és mozgató neuronokat
o hátsó szarvban található
• Mozgató neuron:
o mellső szarvban található
o axonja a végrehajtó szervben végződik
• Reflexkör:
o a receptor, a végrehajtó szerv és a központ között kétirányú kapcsolat van
GERINCVELŐI REFLEXEK TÍPUSAI

• Szomatikus reflex:
o végrehajtó szerv valamelyik vázizom
▪ Izomeredetű reflex
▪ Bőreredetű reflex
• Vegetatív reflex:
o végrehajtó egység a zsigerekben található simaizom
▪ Szimpatikus idegrendszer
▪ Paraszimpatikus idegrendszer
• Izomeredetű reflex:
o térd és könyök reflex
o Térdreflex:
▪ reflexkör lefutása:
• reflexkalapáccsal a combfeszítő izom térdkalács alatti ínra ütéskor
a láb fellendül
• a receptor az izomorsó, amely a combfeszítő izomban található
• erről az ingerület az érző idegsejten keresztül a gerincvelő hátulsó
szarvába jut
• átkapcsolódik az asszociációs neuronnal a gerincvelő hátsó
szarvában

StudyOnline Kft.
• mozgató neuronként kilép a gerincvelő mellső szarvából, ahol a
leszálló pályán keresztül a célszervbe jut → jelen esetbe a
combfeszítő izomba
o a combfeszítő izmot összehúzódásra készteti
o miközben a combhajlító izmot gátolja → combhajlító izom
elernyed
• eredménye:
o a láb fellendül
• Bőreredetű reflex
o feladata a védekezés
▪ végtagok elhajlítása a fájdalmas ingerektől és veszélyforrástól
o Ha éles kőbe lépünk:
▪ reflexkör lefutása:
• fájdalomérző receptorok a bőrben vannak
• az ingert a receptor felveszi és az ingerület végig fut az érző neuron
• a gerincvelő hátsó szarvában ülő asszociációs neuronok kapcsolják
össze az érző és mozgató idegsejteket
• a mozgató neuron kilép a mellső szarvból és a leszálló pályán át a
végrehajtó szervbe megy
o kiváltódik a hajlító izom összehúzódása
o a gátló neuron gátolja a feszítő izmokat → feszítő izmok
elernyednek
• (ezzel egyidejűleg az ellenkező oldali mozgató neuronok a feszítő
izmok összehúzódását eredményezik → egyensúlyi helyzet
megtartása)
• eredménye:
o felemeljük a lábunkat

StudyOnline Kft.
VEGETATÍV REFLEXÍV
VEGETATÍV IDEGRENDSZER RÉSZEI

• vérnyomás nő
• vércukorszint emelkedik → oka: a máj glikogénbontása fokozódik

StudyOnline Kft.
• pupilla tágul
▪ a test azon területei kapnak több vért (tehát több tápanyagot és oxigént),
amik a problémát közvetlenül meg tudják oldani
▪ gerincvelő háti és ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerből
▪ rostok átkapcsolódnak a gerincvelő mellett található szimpatikus
dúcláncban és később a beidegzett szerv falában lévő dúcban is
átkapcsolódnak
▪ noradrenalin
• Paraszimpatikus idegrendszer
o energia raktárak feltöltése
o szervezet pihenése
o szervezet regenerációja
o a felépítő folyamatok dominálnak
o Paraszimpatikus funkciók:
▪ bélműködés fokozódik
▪ pupilla szűkül
▪ felépítő folyamatok fokozódnak
▪ vérnyomás csökken
▪ szívfrekvencia csökken
▪ légzésszám csökken
o Paraszimpatikus rostok:
▪ kilépésének helye az agytörzsi és keresztcsonti gerincvelői idegekből
o hatása azonnal megszüntethető
o Jellemző neurotrannszmittele:
▪ acetilkolin
Minden szervünk kettős beidegződésű (szimpatikus és paraszimpatikus rostok egyaránt futnak
hozzá)
• kivétel!
o mellékvese velőállománya csak szimpatikus beidegződésű, mivel a mellékvese velő
adrenalint termel

tágul szűkül
keresztmetszete

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
75. A SZTEROIDOK
CSOPORTOSÍTÁSUK
o Lipidek közé tartoznak
▪ Lipid: kémiailag nagyon eltérő, de hasonló oldhatósági tulajdonságokkal
rendelkező szerves vegyületek csoportja
• Csoportosítása:
o Neutrális zsírok
o Viaszok
o Foszfatidok
o Szteroidok
o Karotinoidok
▪ Apoláros oldószerben jól oldódnak, mivel ők is apoláros jellegűek (pl.: benzin)
o Szteránvázas vegyületek
▪ 3 db hattagú gyűrű (ciklohexán)
▪ 1 db öttagú gyűrű (ciklopentán)
▪ oldalláncok → különböző csoportok → változatosság
https://www.google.com/search?q=szter%C3%A1nv%C3%A1z&client=firefox-b
d&sxsrf=ALeKk00g8fHLJvl_oaCwZh54YbrS2SibTw:1595504855226&tbm=isch&source=iu&ictx=1&fir=aUv743vx-qIS-
M%252Cw3w8jup2X7dLMM%252C_&vet=1&usg=AI4_-kRjociWUjLHd5_HbdxwHTWM9bEsRQ&sa=X&ved=2ahUKEwi8-
BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGÜK YfhpuPqAhVPnaQKHRldDFUQ9QEwAnoECAoQBg&biw=669&bih=642#imgrc=aUv743vx-qIS-M
o Epesavak:
▪ amfipatikus vegyületek (olyan vegyületek, melyeknek van apoláros és poláros
része is)
▪ nagy zsírcseppek (durva diszperz rendszer méretű) emulgeálása (kolloid
méretté)
• felületi feszültség csökkentése
• megakadályozzák az összetapadást
▪ nagy fajlagos felületen katalizálhatnak zsírbontó enzimeket → aktiváció
o Koleszterin:
▪ amfipatikus vegyület
▪ sejtmembránban: kettős foszfatid rétegét stabilizálja
▪ lerakódása okozza az érelmeszesedést
▪ főleg a májban szintetizálódik vagy táplálékkal kerül a szervezetbe
▪ előfordul:
• állati zsírok
• vér
• epe
• sejthártya
▪ fontos előanyaga különböző szteránvázas vegyületeknek
StudyOnline Kft.
o D-vitamin (kalciferol):
▪ zsírban oldódó vitaminok egyike
▪ részben táplálékkal vesszük fel
• tejtermék, tojás, halolajak
▪ részben szervezetünk maga állítja elő UV hatására
• D-vitamin előanyaga koleszterinből jön létre a bőrben
▪ inaktív D-vitamin a bőrben UV hatására képződik majd a májban raktározódik
és a vesében alakul át az aktív formájává
▪ szerepe:
• kálcium háztartás szabályozása
• D-vitamin segíti a kálcium beépülést a csontokba
• hiánya: angolkór, csontvesztés, csonttörések fokozódása
▪ összefoglaló név, több típust foglal magába (D2- és D3 vitamin)
• D2 vitamin (ergokalciferol): ergoszterinből szintetizálódik UV sugárzás
hatására
• D3 vitamin (kolekalciferol): 5-dihidro-koleszterinből szintetizálódik,
napfény hatására a bőrben keletkezik
o Szteroidhormonok:
▪ Kortikoszteroidok:
• Glükokortikoidok (kortizol):
o mellékvesekéreg középső rétege termeli
o metabolizmus szabályozásában játszanak szerepet
o szénhidrát-anyagcserére hat
• Mineralokortikoidok (aldoszteron):
o mellékvesekéreg legfelső (külső) rétege termeli
o vese só- és vízháztartásáért felelősek
o só visszaszívást serkent a vesében
▪ Szexuál szteroidok:
• Tesztoszteron:
o férfiakban: herében termelődik (Leydig-féle sejtek állítják elő
koleszterinből)
o nőkben: petefészekben és a mellékvesekéreg legalsó
rétegében termelődik minimális mennyiség
o nemi jellegek kialakításáért felelős
• Ösztradiol:/ ösztrogén:
o női nemi hormon (de férfiakban is jelen van)
o nemi és reproduktív működésekért felelős (pl.: menstruációs
ciklus)
o másodlagos nemi jellegek kialakítása
• Progeszteron
o méh nyálkahártya vastagodást segíti elő
• Anabolikus szteroidok:
o emberi szervezet anabolikus szteroid alapja: a tesztoszteron
o mellékhatásai veszélyesek:
▪ toxikus (májkárosodás → májsejtek megduzzadnak, epeutak elzáródnak,
sárgaság)
▪ hormonális (szőrnövekedés, menstruációs zavarok, testarányok eltolódása,
herefunkció zavar, impotencia)

StudyOnline Kft.
76. LÉGZÉS ÉS A BESZÉD
LÉGZÉS
o Gázcsere:
▪ Külső gázcsere: a légzési gázok kicserélődése a testfolyadék(vér) és a tüdő
között zajlik
▪ Sebességét befolyásolja:
hatékony
o Légcsere:
▪ A tüdő és a külső légtér között zajló, nyomáskülönbségen alapuló
levegőáramlás
• Kémiai értelemben:
LÉGUTAK
o Orr:
▪ Nyugodt légzés esetén az orron keresztül vesszük a levegőt
▪ Orr külső része→ külső orr
▪ Orr belső üregrendszere az orrüreg
▪ Külső orr:
• Csontos, részben porcos
• Tömör kötőszövetből tevődik össze
▪ Orrüreg:
• Bonyolult járatrendszer
• Részben a koponya üregrendszerében található
• Két főüregből és azokból nyíló melléküregekből állnak
• A két főüreget egymástól az orrsövény választja el
• Az orr üregrendszerét nyálkahártya béleli → csillós hengerhám
• Az orrüreg felső részén a nyálkahártya speciális felépítésű
(szaglóhám)
• Feladata:
o Nyugodt légzés esetén a levegő az orrüregen keresztül
áramlik
o Áthaladó levegő felmelegítése (bő vérellátás)
o Áthaladó levegő nedvesítése (mirigyek)
o Levegő pormentesítése
o Szaglás
o Hangképzésben részt vesz rezonátor üregként
StudyOnline Kft.
o A gége:
• Felépítése:
o üvegporc
o szalagok
o kötőszövetes lemezek
o izmok
o nyálkahártya
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/az-orrureg-a-garat-es-a-gege/a-gege-szerkezete
o Pajzsporc:
▪ a férfiakban 90 o-os szöget zár be → ádámcsutka
▪ nőben 120o-os tompaszöget zár be
▪ minél hegyesebb a pajzsporc annál hosszabbak a
hangszalagok és annál mélyebb a hang
▪ ide tapadnak a hangszalagok
o Gyűrűporc:
▪ pajzsporc alatt található
▪ felső felületéhez ízesülnek a kannaporcok
o Kannaporc:
▪ alapjánál erednek a hangszalagok
o Gégefedő:
▪ megakadályozza, hogy nyeléskor a falat a légcsőbe
jusson
HANGKÉPZÉS = FONÁCIÓ
• Hangszalag:
o rugalmas kötőszövetes lemezek
o nyálkahártya vastagodások
o kannaporc és pajzsporc között feszülnek ki
o nyílása a hangrés
o a kananporcok elmozdíthatóak egymástól → harántcsíkolt izmok mozgatják
• Folyamata:
o Normális légzés alatt a hangrés nyitott állapotban van
o hangképzéskor a hangszalagok közelednek egymáshoz
o hangrés beszűkül

StudyOnline Kft.
o kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat
• Hang magasság:
o Függ:
▪ hangszalagok hossza
• minél hosszabb annál mélyebb a hang
▪ hangszalagok feszessége
• minél feszesebb annál magasabb a hang
▪ hangrés alakja
o az emberi hang 300-3000 Hz
• Hangerő:
o kiáramló levegő mennyiségétől és sebességétől függ
▪ minél több levegő áramlik át rajta annál hangosabb a hang
TAGOLÁS = ARTIKULÁCIÓ
• gége, ajkak, nyelv és lágy szájpadlás vesz részt benne
• magánhangzó és mássalhangzó képzésében részt vesz?
o garat a száj és orrüreg is
• magánhangzók: zenei hang jellegűek
• mássalhangzók: zörej jellegűek
• Alsó légutak:
o Légcső:
• C alakú porcok merevítik → mögötte a nyelőcső található
o 2 főhörgő:
• C alakú porcok merevítik
o Hörgők:
• Már nem található bennük C alakú porc
o Hörgőcskék:
• Már nem található bennük C alakú porc
• Léghólyagocskákban végződnek → gázcsere lebonyolítása

StudyOnline Kft.
o Tüdő:
▪ Mellüregben található páros szerv → állománya szivacsos
▪ A tüdőt lebenyekre osztjuk
• Baloldalon 2 lebeny → szív miatt
• Jobb oldalon 3 lebeny
▪ A tüdőnek nincsen saját izomzata
▪ A mellüreget kétrétegű mellhártya béleli
• Belső lemeze a tüdő felszínhez kapcsolódik
• A Külső lemeze a mellkasfal belső felszínéhez csatlakozik
• A külső és belső mellhártya között savós folyadék található →
megakadályozza, hogy a mellhártyák elváljanak egymástól és
súrlódást csökkent
• A két lemez közti nyomás (mellűri nyomás) negatívabb, mint a
külső légnyomás
https://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/18589/horgoszukulettel-jaro-mebtegedesek
https://loczygimnazium.hu/content/theme/sites/humanbody/legzes.html

StudyOnline Kft.
• Légzőmozgások:
• Külső bordaközi izmok összehúzódnak • Külső bordaközi izmok elernyednek
• Rekeszizom összehúzódva ellaposodik • Rekeszizom elernyed és
• Ennek következtében megnő a visszadomborodik
mellüreg térfogata és a tüdő nyomása • Ennek hatására a térfogat lecsökken
lecsökken → a levegő a tüdőbe és a nyomás megnő → ennek
áramlik következtében a levegő kiáramlik a
• Aktív folyamat tüdőből
• Passzív folyamat
folyamat
HASI LÉGZÉS MELLKASI LÉGZÉS

mellkas

StudyOnline Kft.
LÉGCSERE TÉRFOGATI JELLEMZŐI:


▪ A belégzés
• A vér CO2 szintkének növelése, O2 szintkének csökkentése és a vér pH-
jának savas irányba történő eltolódása a belégzés ingereként működik
▪ Kilégzés

StudyOnline Kft.
LÉGZŐSZERVRENDSZER BETEGSÉGEI
• Légmell:
• Asztma:

StudyOnline Kft.
77. HIPOTALAMUSZ ÉS HIPOFÍZIS
ALAPFOGALMAK
• Vezérlés:
o a vezérlő a rendszert egyirányba működteti
o nincsen visszacsatolás
• Szabályozás:
o irányított rendszer folyamatosan visszajelez a központnak, így befolyásolja a
működését
o Szabályozás alapja:
▪ negatív visszacsatolás:
• a rendszerből kilépő hatások gyengítik a belépő hatásokat
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/emberi-test/a-hormonalis-rendszer/a-periferialis-hormonszervek
▪pozitív visszacsatolás:
• a rendszerből kijövő hatások tovább erősítik a belépő hatásokat
• növekedésre → növekedés
o Eredménye:
▪ önszabályozó rendszert létrejötte
o Célja:
▪ homeosztázis fenntartása
▪ kommunikációt tesz lehetővé
o az idegrendszerrel összehangoltan működik → neuroendokrin-rendszer
▪ endokrin kommunikáció → hormonális
▪ exokrin kommunikáció → idegi szabályozás
HORMONOK
• olyan jelként funkcionáló anyagok, amelyek más sejtek működését befolyásolják és
megváltoztatják
• véráramban szállítódnak (általában fehérjéhez kötve)
• Típusaik:
o Aminosav-származék: tiroxin (pajzsmirigyben), adrenalin (mellékvese
velőállománya)
StudyOnline Kft.
o Peptidek: ADH (hipofízis), oxitocin (hipofízis), inzulin (hasnyálmirigy)
o Fehérjék: STH (agyalapi mirigy)
o Szteroidok: nemi hormonok, glükokortikoidok (mellékvese kéregállománya)
AGYALAPI MIRIGY (HIPOFÍZIS)

• Elhelyezkedése:
o koponya ékcsontjában
o hipotalamusszal összekapcsolódik a hipofízisnyél által

StudyOnline Kft.
78. A MOZGÁS SZERVRENDSZERE
MOZGÁS SZERVRENDSZERE
• kétféle szervrendszerrel történik
o csontrendszer: a mozgásszervrendszer passzív része
o vázizomrendszer: a mozgásszervrendszer aktív része
• Csontrendszer:
o Biológiai szerepe:
▪ belső szilárd váz
▪ test alakját és méretét határozza meg
▪ belső szervek védelme
▪ szerepe van a vérképzésben → vörös csontvelő
▪ szervezet kálcium-raktára
o Csontszövet:
▪ csontszövet tagolása:
• összetétel szerint:
▪ szerves állomány
▪ csontsejtek
▪ kollagén rostok
▪ a csont rugalmasságát biztosítja
▪ eltávolítása égetéssel lehetséges → csontok
törékennyé válnak
▪ szervetlen állomány
▪ kálcium-sók
▪ apatitok
▪ kálcium-foszfát
▪ kálcium-karbonát
▪ a csont szilárdságát biztosítja
▪ eltávolítása sósavas kezeléssel → csontok gumi
szerűen hajlíthatóak
• felépítés szerint:
▪ sejtek
▪ sejtközötti állomány

StudyOnline Kft.
o Csont szerkezete:
o Csonthártya:
▪ kívülről borítja a csontokat
▪ erekben és idegekben gazdag kötőszövet
▪ szerepe a csont védelme és táplálása
▪ csontregeneráció innen indul ki
▪ csontok növekedésének befolyásolása
o Tömör csontállomány:
▪ lemezes csontszövet
• osteonokból épül fel: koncentrikus körbe rendeződnek
• Havers-féle csatorna: benne ér és ideg
• Volkmann-féle csatorna: benne sugár irányú erek
o Szivacsos csontállomány:
▪ üregében vörös csontvelő
▪ csöves csontok végén található
▪ lapos és köbös csontok esetén a csont teljes belső üregében
o Velőüreg:
▪ csöves csontok középső, üreges szakasza
▪ sárga csontvelő található benne (zsírszövet)
o Csontok alakja:
▪ csöves csont:
• hosszú csöves csont:
▪ felkarcsont
▪ combcsont
• rövid csöves csont:
▪ kézközépcsontok
StudyOnline Kft.
▪ lábközépcsontok
▪ lapos csontok:
• lapockacsont
• medencecsont
• bordák
• agykoponyacsont: falcsont
▪ köbös csontok:
• csigolya test
• kéztőcsontok (8db)
• lábtőcsontok (7db)
▪ szabálytalan alakú csontok
• arckoponya csontok
• csigolyák
o Kalcium-anyagcsere szabályozása:
▪ Parathormon:
• mellékpajzsmirigy termeli
• vér Ca2+ szintjét növeli
• vesecsatornában fokozza a Ca2+ visszaszívást, bélben fokozza a Ca2+
felszívódást
• csontokból serkenti a Ca2+ leadás
▪ Kalcitonin:
• pajzsmirigy termeli
• csökkenti a vér Ca2+ szintjét
• gátolja a csontokból a Ca2+ kioldódást
▪ Kalcitriol:
• D-vitamin aktív alakja
• a bélben növeli a kalcium-, foszfátfelszívódást
• fokozza a csontok Ca2+ felvételét
o Csontösszeköttetések:
▪ Folytonos:
• Szalagos, kötőszövetes összeköttetések:
▪ koponya varratai
• Porcos:
▪ csigolyák közötti porckorongok
▪ szeméremcsont között
• csontösszeforrás:
▪ keresztcsont (5 csigolya)
▪ medencecsont
▪ csípőcsont
▪ szeméremcsont
▪ ülőcsont
▪ Megszakított összeköttetések: (izületes)
• feszes izület
▪ mozgásra alkalmatlan
▪ keresztcsont és csípőcsont között
• mozgékony izület:
▪ egytengelyű /hengerizület
▪ térd, könyök
▪ kéz és láb ujjpercei között
▪ kéttengelyű izület
StudyOnline Kft.
▪ nyeregizület:
• hüvelykujj
▪ tojásizület
• csukló
▪ soktengelyű izület/ gömbizület
▪ csípőizület, vállizület
▪ Ízület részei:
• Ízületi csontvégek (ízületi fej és ízületi vápa/árok)
• Ízületi felszín (rajta ízületi porc → legtöbbször hyalin-porc)
• Ízületi tok → ennek belső rétege termeli az ízületi nedvet
(synoviális nedv)
• Ízületi szalagok

StudyOnline Kft.
o Csontrendszer
• Csontvázrendszer
o Koponya
1) Agykoponya
• térfogata nagyobb, mint az arckoponyáé
▪ Homlokcsont:
• páratlan csont
• homlok lecsapottsága → nemi bélyeg:
o férfi: lapos
o nő: domború
• szemüreg feletti homlokív rész: eresz → nemi bélyeg:
o férfi: szögletes
o nő: kerek
• benne homloküreg található: bonyolult járatrendszer → minden
emberben egyedi
▪ Falcsont:
• páros csont
▪ Nyakszirtcsont:
• páratlan csont
• koponya alapját képezi
• öreglyuk: agyvelő és gerincvelő összekapcsolódási helye
• tarkóizmok tapadási helye
StudyOnline Kft.
• ízületi bütyök 2 db (kapcsolat az atlasz csigolyával (1. nyakcsigolya))
▪ Halántékcsont:
• páros csont
• benne hallószerv (sziklacsonti részében)
• járomív (halántékcsont nyúlványa adja egy részét)
▪ Ékcsont:
• töröknyereg ebben a csontban → hipofízis benne ül
2) Arckoponya
▪ szemüreg
• férfi: szögletes
• nő: kerek
▪ orrüreg: orrsövény (csontos és porcos)
• orrsövényferdülés
o vastagabb rész:
▪ könnyebb fertőzés
▪ sok orrvérzés
o vékonyabb rész:
▪ gyakori gyulladások
▪ Orrcsont:
• páros csont
• boxolókból kioperálják
▪ Járomcsont:
• páros csont
• nyúlványa a járomív
▪ Felső állcsont:
• szájüreg benne van
• a felső fogsor beleágyazódik
• alsó része: kemény szájpadlás
o fejlődéstani rendellenessége: FARKASTOROK
• ha elülső része nem nő össze: NYÚLSZÁJ
▪ Alsó állkapocscsont:
• alsó állkapocs szöge → nemi bélyeg:
o férfi: derékszög
o nő: tompaszög
https://www.webbeteg.hu/mediatar/mozgasszervi_betegseg/106/koponya

StudyOnline Kft.
o Törzs:
1) Gerincoszlop
▪ Általános jellemzés:
• csigolyákból álló tengely
• kettős S alakú görbület: nyaki lordosis, hyposis, lordosis, farki
hyposis
• görbületek fejlődése:
o újszülötteknél: csak farki rész
o 2-3 hónapos korban: nyaki görbület
o 5-6 hónapos korban: háti görbület
o 1 éves korban: ágyéki görbület
• tartja a koponyát, a végtagokat, a mellkast → merevítő szerep
▪ Csigolya felépítése:
emberi-test.uw.hu/osztaly-11/ora-017/ora-017.htm
• a csigolyalyuk mérete lefelé csökken

• a csigolyatest mérete lefelé nő
▪ Gerincoszlop szakaszai:
• nyaki (7 db csigolya)
o 1. nyakcsigolya (Atlasz/Fejgyám)
▪ nincs csigolyateste
▪ nagy a csigolyalyuk
▪ nyakszirtcsonthoz ízületi bütykökkel kapcsolódik
→ bólintó mozgás
o 2. nyakcsigolya (Axis/Forgó)
▪ fognyúlványa van
▪ Atlaszhoz fognyúlvánnyal kapcsolódik → forgó
mozgás → tagadómozgás
• háti (12 db csigolya)
• ágyéki (5 db csigolya)
emberi-test.uw.hu/osztaly-
11/ora-017/ora-017.htm • keresztcsonti (5 db csigolya, melyek összenőnek keresztcsonttá)
• farki (3-6 csigolya)
2) Mellkas
▪ Általános jellemzés:
• zárt:
o háti csigolya (hátulról)
o bordák (felülről, oldalról és elölről)

StudyOnline Kft.
▪ 1-7. pár valódi borda (közvetlenül kapcsolódnak a
szegycsonthoz)
▪ 8-10. pár álborda (egymáshoz kapcsolódva
kapcsolódnak a szegycsonthoz)
▪ 11-12. pár lengőborda
o szegycsont (elölről)
▪ kard alakú laposcsont
• létfontosságú szerveket véd
o szív, tüdő, légcső, nyelőcső…
o Végtagok:
1) Felső végtag
▪ Függesztőöv csontjai:
• kulcscsont
• lapockacsont
▪ Szabad végtag:
• felkarcsont
• orsócsont (hüvelykujj felöli csont)
• singcsont (Kisujj és könyök felöli csont)
• kéztőcsontok (8 db)
• kézközépcsontok (5db)
• kézujjpercek (14 db/kézfej)
2) Alsó végtag
▪ Függesztőöv csontjai:
• medencecsontok (2 db) + keresztcsont
• medencecsont:
o csípőcsont
o ülőcsont
o szeméremcsont
▪ Szabad végtag:
• combcsont
• patella/térdkalács
• sípcsont (belső boka kialakításában vesz részt)
• szárkapocscsont (külső boka kialakításában vesz részt)
• lábtőcsontok (7 db) → csak a sarokcsont ér a talajra
• lábközépcsontok (5 db)
• lábujjpercek (14 db/lábfej) → 1. és 5. lábujj ér a talajra

StudyOnline Kft.
IZOMSZÖVETEK
• Gerincesek és
mozgató izmokban
bélcső falában)
• Gerinctelenek
bőrizomtömlője
• Légzőizmok
• Rekeszizom
• Akaratunktól
működik
• Gyors
képes
• Fáradékony

StudyOnline Kft.
IZOMOK SZEREPE:
• Mozgásban
• Erőkifejtés
• Testtartás
IZMOK FELOSZTÁSA:
o Egyfejű

StudyOnline Kft.
VÁZIZOMZAT MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA A KAR PÉLDÁJÁN
• bicepsz → kétfejű karizom

• alkart hajlítja
• tricepsz → háromfejű karizom
• alkart feszíti
• antagonista izmok: ellentétes működést végző izmok (triceps - biceps)

• szinergista izmok: azonos működést végző izmok
IZOMRENDSZER
o Fej izmai:
▪ Mimikai izmok:
• bőrön erednek/bőrhöz tapadnak
• pl.: nevetőizom
▪ Gyűrű alakú záróizmok:
• pl.: szem vagy száj körüli izom
▪ Nyelv:
• csak eredési helye van (nyelvcsontról)
• nincs fáradékony harántcsíkolt izom
▪ Rágóizmok:
• legerősebb izmok
• száj nyitását, zárását, és az őrlést teszik lehetővé
o Törzs izmai:
▪ általában nagy lapos izmok
▪ Mellizmok:
• nagy mellizom/ kis mellizom
▪ Hasizmok:
• egyenes hasizom → kötőszövetes sövény az izomhasak között →
kockás has
• oldalsó hasizmok
• fűrészes izom
▪ Hátizmok:
• széles hátizom
• csuklyásizom
▪ Légzőizmok:
• rekeszizom
• bordaközi izmok (külső és belső)
▪ Medence:
• medencefenék izomzata
o Végtagok izmai:
▪ Felső végtag:
• Felkar:
o bicepsz → kétfejű karizom
▪ alkart hajlítja
StudyOnline Kft.
o tricepsz → háromfejű karizom
▪ alkart feszíti
• Alkar:
o csuklómozgató izmok
o ujjakat mozgató izmok (ínhüvelybe fut egy részük)
▪ Felső végtag:
• Comb:
o quadriceps → négyfejű combizom (elöl)
o biceps → kétfejű combizom (hátul)
• Lábszár:
o vádli
o Achilles-ín
IZOMTÓNUS vázizmok állandó összehúzottsági állapota

o nincs alváskor
o nincs ájuláskor
IZOMMUNKA TÍPUSAI
o Dinamikus:
▪ ritmikus összehúzódás és elernyedés
▪ lassú fáradás
o Statikus:
▪ tartós összehúzódás
▪ saját erek elszorítása
▪ gyors fáradás
BIOMECHANIKA
o Emelő: tengely körül elfordítható rúd, amely használható többek között teher
emelésére vagy mozgatására
▪ egyoldalú emelő: ha a teher és az erő az emelő ugyanazon oldalán van a
tengelyhez képest
▪ kétoldalú emelő: ha a teher és az erő az emelő különböző oldalán található
o Forgáspont: az emelő egyik pontja elforgathatóan van megtámasztva vagy rögzítve
Teherkar x Tehererő = Erőkar x Erő
o Forgatónyomaték: az erő forgató hatását megadó fizikai mennyiségét
forgatónyomatéknak hívjuk
Forgatónyomaték = Erőkar x Erő
o Erő = Tömeg x Gyorsulás
ALKARRA HATÓ ERŐK SÚLYEMELÉS KÖZBEN:

R: forgástengely (könyökízület)
M: az izom kifejtette erő
H: az alkarra (önmagában is)
ható gravitációs erő
W: súlyzó súlya

StudyOnline Kft.
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/az-ember-mozgasa/a-vazizmok-felepitese

StudyOnline Kft.
79. SZÉNHIDRÁTOK SZEREPE AZ EMBERI SZERVEZETBEN
SZÉNHIDRÁTOK JELLEMZÉSE
• Biológiai jelentőségük:
o elsődleges energiaforrás
o vázanyag
• Általános képlet: Cn(H2O)m
• Csoportosításuk:
o Funkciós csoport alapján:
▪ aldózok
▪ ketózok
o Összetétel alapján:
▪ egyszerű szénhidrátok:
• monoszacharidok
▪ összetett szénhidrátok:
• diszacharidok
• poliszacharidok
• Monoszacharidok:
o Jellemzőik:
▪ édes íz
▪ fehér, kristályos
▪ nem hidrolizálható
▪ vízben jól oldódik
o Triózok:
▪ legegyszerűbb monoszacharidok
▪ általában anyagcsere köztes termékek
▪ általában foszforsavval létesített észterek
▪ aldotriózok:
• aldehid-csoport található bennük
• pl.: glicerin-aldehid
▪ ketotriózok
• keto-csoport található bennük
• pl.: dihidroxi-aceton

StudyOnline Kft.
o Pentózok:
▪ lehetnek nyíltláncúak és gyűrűsek
▪ zárt gyűrűforma a stabilabb
▪ jelentőségük:
• DNS és RNS alkotórészek
▪ D-ribóz
▪ D-dezoxiribóz
o Hexózok:
▪ Glükóz:
• legfontosabb és legelterjedtebb monoszacharid
• sejtek elsődleges és közvetlen energiaforrásai
• édes ízű, vízben kitűnően oldódó, tovább nem emészthető cukor
• vizes oldatban 1% nyílt lánc → 99% a gyűrűs
o konfigurációs izomerjei:
▪ Béta-D-glükóz
• ekvatoriális állású
• legstabilabb glükóz izomer
• gyakoribb az előfordulása
▪ Alfa-D-glükóz
• axiális állású
▪ Fruktóz:
• keto-csoportot tartalmaz
▪ galaktóz

StudyOnline Kft.
• Disszacharidok:
o két monoszacharid kondenzációjából alakulnak ki
o a két monoszacharid között éterkötés alakul ki
o Redukáló disszacharidok:
▪ adják az ezüsttükör próbát
• Cellobióz:
o két Béta-D-glükózból épül fel
o cellulóz építőegysége
o szabad állapotban nem fordul elő
o redukáló cukor
• Maltóz:
o két Alfa-D glükóz kondenzációja
o természetben szabad állapotban nem fordul elő
o keményítő építő egysége
o redukáló cukor
o diszacharidáz enzim bontja
• Laktóz:
o Béta-D- galaktózból és Alfa-D-glükózból áll
o laktáz enzim bontja a tejcukrot
o laktáz enzim hiánya miatt tejcukorérzékenyég lép fel

StudyOnline Kft.
o Nem redukáló diszacharidok:
▪ nem adják az ezüsttükör próbát
• Szacharóz
o Alfa-D-glükóz és Béta-D-fruktóz kondenzációjából jön létre
o más néven: répacukor, nádcukor
o legelterjedtebb
o nem redukáló cukor
o természetes édesítőszer
o Keményítő:
• a maltózt → diszacharidáz enzim monoszacharidokra bontja
o Glikogén:
o Cellulóz:
▪ növényi sejtfal szilárdító anyaga
▪ Béta-D glükóz egységekből épül fel
▪ elágazásmentes polimert hoznak létre
▪ molekulát a legtöbb éllény nem képes lebontani
▪ cellulózbontó baktériumokban és egyes gombákban fordul elő
o Kitin:
▪ nitrogéntartalmú poliszacharid
▪ ízeltlábúak kültakarójában és gombák sejtfalában található
▪ nem emészthető
SZÉNHIDRÁTOK EMÉSZTÉSE
▪ az elfogyasztott táplálékban főleg poliszacharidok és disszacharidok vannak
▪ emésztés során ezeket különféle enzimek hidrolízissel bontják
▪ Szénhidrátok emésztésének állomásai:
o Szájüreg:
▪ nyálamiláz enzim
• poliszacharidokat diszacharidokra bontja

StudyOnline Kft.
o Vékonybél → patkóbél:
▪ hasnyálmirigy termeli az amilázt
• poliszacharidokat diszacharidokra bontja
▪ vékonybélnedv: disszacharidáza (maltáz-enzim)
• diszacharidokat monoszacharidokra bontja
▪ vékonybélben a glükóz felszívódik
o bélhámsejteken keresztül az aktív transzporttal felszívott glükóz a véráramon
keresztül a májba kerül
▪ máj glükózt vesz fel
• májsejtek biológiai oxidációval lebontják és energiát állítanak elő
• zsírokká vagy glikogénné alakul
• a máj a szervezet glikogénraktára
• az állati szervezet is képes a glükóz szintézisre a glükoneogenezis
folyamatával:
o aminosavakból, tejsavból és más anyagokból glükóz
előállítása
▪ Laktóz bontása:
o laktáz enzim bontja
▪ glükózra és galaktózra
o laktózintolerancia = laktóz érzékenység
▪ a szervezetben nem található meg a laktáz enzim, így a laktóz lebontása
nem lehetséges
▪ megoldás: szájon át történő laktáz enzim bevitele
▪ Cellulóz bontása:
o növényevők belében szimbiózisban élő cellulózbontó baktériumok végzik
GlÜKÓZ (6 C atom)


StudyOnline Kft.
CITROMSAV (6C)
NADH+H+
OXÁLECETSAV (4C)
CO2
2 ATP

szállítódnak
térbe

StudyOnline Kft.
34 ATP
TEJSAVAS ERJEDÉS:
• Tejsav halmozódik fel


StudyOnline Kft.
SZÉNHIDRÁT ANYAGCSERÉT ÉS VÉRCUKORSZINTET SZABÁLYOZÓ HORMONOK

▪ Hasnyálmirigy:
o legfontosabb vércukorszintet szabályozó belső elválasztású mirigy
o Langerhans-szigeteinek sejtjei termelik a hormonokat:
▪ Inzulin:
• Langerhans-szigetek Béta sejtjei termelik
• vércukorszintet csökkenti
• hatására a sejtek glükózfelvétele és felhasználása nő
• serkenti a máj glikogénszintézisét
• fokozza a szövetek cukor oxidációját
• serkenti a zsírok szintézisét
• a hormon elválasztását a vér magas glükózkoncentrációja serkenti
• hiánya:
o vércukorszint megnő
o cukorbetegséget okoz
▪ tünetei:
• magas vércukorszint
• cukor tartalmú vizelet
• acetonos lehelet
• gyakori eszméletvesztés
• fáradékonyság
• testsúlycsökkenés
▪ Glukagon:
• Langerhans-szigetek Alfa sejtjei termelik

StudyOnline Kft.
• vércukorszint emelő hatása van
▪ a vércukorszintet ezeken kívül még emeli

▪ Adrenalin:
• szimpatikus idegrendszer hatására fokozódik az elválasztása
(stresszhelyzet)
▪ Kortizol:
• szervezet szénhidrát készletét biztosítja
• emeli a vércukorszintet
• serkenti a máj glükóz raktározását, glikogén szintézisét
• csökkenti a cukor oxidációját
• elősegíti a glükóz képzést
• serkenti a glükoneogenezist
• kortizol elválasztását az ACTH határozza meg
• hiányában:
o Cushing-kór alakul ki

StudyOnline Kft.
80. ZSÍROK ÉS A TÁPLÁLKOZÁS
CSOPORTOSÍTÁS
• Lipidek közé tartoznak:
o Lipid: kémiailag nagyon eltérő, de hasonló oldhatósági tulajdonságokkal rendelkező
szerves vegyületek csoportja
▪ Csoportosítása:
• Neutrális zsírok
• Viaszok
• Foszfatidok
• Szteroidok
• Karotinoidok
o Apoláros oldószerben jól oldódnak, mivel ők is apoláros jellegűek (pl.: benzin)
• Neutrális zsírok:
o glicerinnek zsírsavakkal alkotott észterei
o glicerin: 3 értékű alkohol → mindhárom -OH csoportja képes reagálni egy-egy zsírsavra
vízkilépéssel (kondenzációval) → észterkötést hoz létre
▪ zsírsavak: nagy szénatom számú karbonsavak (C14, C16, C18)
• palmitinsav: CH3 – (CH2)14-COOH
• sztearinsav: CH3 – (CH2)16-COOH
• olajsav: CH3 – (CH2)7 - CH=CH14 – (CH2)7 - COOH
▪ zsírsavak savas jellege megszűnik az észteresítéssel → neutrális zsírok
o Típusai:
Zsírok Olajok
szobahőmérsékleten szilárd szobahőmérsékletes folyékony
halmazállapotúak halmazállapotúak
sok telített zsírsavat tartalmaznak → sok telítetlen zsírsavat tartalmaznak → kettős
szénláncok egyenesek → szorosabb kötések cisz helyzetűek → megtörik a
elhelyezkedés → könnyen szénlánc → kevésbé szoros elrendeződés
kristályosodnak → avasodhatnak (telítetlen zsírsavak
kettős kötéseit molekuláris O2 oxidálja)
BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGÜK
• leggyakoribb lipidek mind állatban, mind növényekben
• sok eloxidálható H-atomot tartalmazhatnak
• nagy E-tartalmúak (38kJ/g energia nyerhető ki belőlük
• a sejtekben kis helyet foglalnak el, mert nem hidratált állapotban vannak jelen (apolárosak)
• tartalék tápanyagok
o állatokban: zsírszövet
▪ hőszigetelés
▪ mechanikai védelem
▪ zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A) oldószerei
o növényekben: olajok
▪ kisméretű magvakban (sok E kis helyen)

StudyOnline Kft.
ZSÍROK EMÉSZTÉSE
• a táplálékkal felvett zsírok főleg trigliceridek és koleszterin
• hasnyálmirigy és epe közös kivezető csöve a patkóbélbe nyílik → itt kezdődik meg a zsírok
emésztése
o Hasnyálmirigy enzimei:
▪ zsírbontó lipázt tartalmaz, lúgos közegben hatékony
▪ neurális zsírokat hidrolizálja → zsírsavak + monogliceridre bont
o Epesavak:
▪ epe: amfipatikus vegyületek
▪ elősegítik a zsírcseppek emulgeálódását
▪ elősegítik a lipáz enzim aktív konformációjának létrejöttét
• bomlástermékek felszívódnak a bélbolyhokon keresztül
o itt újra szintetizálódhatnak → neutrális zsírrá → bőr alatti zsírszövetben raktározódik
o zsírsavak izomban oxidálódhatnak energianyerés céljából
o triglicerid a nyirokban tovább bomlik és a perifériás szövetekbe kerül
LIPOPROTEIN
• a vér poláris közegében a lipidek lipoprotein formájában szállítófehérjékhez kapcsolódva
szállítódnak
• Típusai:
Alacsony sűrűségű lipoprotein Magas sűrűségű lipoprotein
főleg koleszterint szállít májba szállítja a koleszterint
az érfalat alkotó sejtek nagy mennyiségben májban epesavvá alakul, tápcsatornába kerül
vehetik fel → érelmeszesedés

StudyOnline Kft.
81. IMMUNITÁS
IMMUNITÁS FOGALMA
• A szervezet olyan állapota, amely a szervezetbe került vagy ott termelődő védőanyagok
birtokában védekezni tud, a biológiai kórokozók, testidegen anyagok vagy testidegenné vált
anyagok ellen
MŰKÖDÉSI ALAPELVE
• Saját és nem saját anyagok felismerése
• Antigén: Minden, ami immunválaszt kivált, ami a szervezetet specifikus ellenanyag/
antitest képzésére készteti
o Sejtfelszíni antigén: MHC antigén
▪ MHC I.: gerincesek sejtmaggal rendelkező sejtjeinek felszínén
▪ MHC II.: csak bizonyos immunsejtek felszínén
• Antitest (ellenanyag): Az immunrendszer sejtjei által termelt fehérjék
▪ Funkció: védekezés
AZ IMMUNMŰKÖDÉS FŐBB SEJTJEI

• Makrofágok/ Monociták/ Nagy falósejtek:
o Fertőzés helyén felhalmozódnak
o Antigéneket fagocitálnak
o Beindítják a specifikus immunválaszt
o Immunvédekezés során nem pusztulnak el
o Lizoszomális enzimrendszerrel bontanak
• Mikrofágok/Granulociták/ Kis falósejtek (fehérvérsejtekből a legtöbb):
o Szemcséket (granulum) találunk a sejtekben→ lizoszóma
o Fagocitózissal „pusztít”
o Fagocitózis követően elpusztul → genny (kórokozó + elhalt granulocita)
o Típusai:
▪ Neutrofil granulocita (semleges kémhatású)
▪ Bazofil granulocita (bázikus kémhatás)
▪ Eozinofil granulocita (savas kémhatású)
• Limfociták/ Nyiroksejtek:
o Egyféle antigénre képes reagálni
o Véletlenszerűen jelennek meg speciális antigén receptor a membránjukon
o Klónszelekció:
▪ Ha olyan antigénre reagál, ami a saját sejtekre jellemző → szervezet megöli
o Autoimmun betegségek:
▪ Ha a limfociták nem szelektálódnak ki a klónszelekció során és megérnek
akkor autoimmun betegség alakul ki (pl.: autoimmunhepatitis)
o Típusai:
▪ Nagy limfociták:
• Természetes ölősejtek/ NK-sejtek
o Perforin segítségével ölnek
o Nem specifikus humorális immunválaszban vesznek részt
▪ Kis limfociták:
• B-limfociták (Májban és vörös csontvelőben érnek):

StudyOnline Kft.
o Vöröscsontvelőből kivándorolnak a nyirokszervekbe
o Aktiválódásukhoz találkozniuk kell az antigénjükkel →
tehát fertőzés hatására lesznek működő képesek
o Ellenanyagot termelnek
o Immunmemória
o Specifikus humorális immunválasz
o Típusai:
▪ Plazmasejtek→ antitest termelés
▪ B-memóriasejt (immunmemória alapja)
• T-limfociták (Csecsemőmirigyben érnek):
o A nekik bemutatott antigént a B sejtekhez hasonlóan
felismerik és ettől aktiválódnak
o Specifikus celluláris immunválasz
o Típusai:
▪ T-helper sejtek
▪ T-memóriasejt (immunmemória alapja)
▪ T-killer sejt (T-citotoxikus sejt)
IMMUNVÁLASZ
Veleszületett /Természetes/Nem specifikus Szerzett /Adaptív/Specifikus

• Hasonló kórokozók ellen hasonlóan • Egyedi élet során alakul ki
hatnak • Szervezet találkozik a fertőzéssel és
• Nem tesznek különbséget a fertőző személyre szabottan hat
elemek között • Második fertőzéstől kezdve hatékony
• Fagocitózis • Antitest termelés
• Makrofágok és Mikrofágok végzik • Limfociták végzik
IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSI ELVE

Minden fertőzés specifikus és nem specifikus immunfolyamatok együttműködése
• Nem specifikus:
o Humorális immunválasz:
▪ A megfertőzött sejt vészjelző anyagait felismerik az NK sejtek/természetes
ölősejtek kemotaxissal
▪ Perforinnal kilyuggatják a fertőzött sejt sejtmembránját, melynek
következtében felborul a sejt homeosztázisa → apoptózis (programozott
sejthalál)
o Celluláris immunválasz:
▪ Fertőzés bejut
▪ Vészjelző anyagok felszabadulnak
▪ Az érpályából fehérvérsejtek, makrofágok és neutrofil granulociták lépnek
ki a szövetbe
▪ Elkezdik a kórokozók fagocitózisát
▪ Granulociták elpusztulnak→ genny→ gyulladás
▪ Makrofágok nem pusztulnak el → specifikus immunválasznál antigén
prezentációban lesz szerepük

StudyOnline Kft.
• Specifikus
o Celluláris immunválasz:
▪ Antigén prezentáció: Nem saját antigén bemutatása a specifikus rendszer
sejtjeinek (makrofágok végzik)→ fertőzés helyén fagocitálják a kórokozót
és a membránjukon található MHC II.-re rákapcsolják a kórokozó antigénjét
→ ez eljut a nyirokszervbe, ahol az érett limfocitákat találjuk
▪ A makrofág bemutatja a T-limfocitának az antigént →ennek hatására
aktiválódnak
▪ A T-helper sejt aktiválja a T-citotoxikus sejtet (perforin segítségével
kilyukasztja a kórokozóval szennyezett sejt membránját)
▪ T-helper sejt aktiválja továbbá a T-memóriasejtet (megjegyzi az antigént)
o Humorális immunválasz:
▪ T-helper sejt klónozódik és aktiválja a B-limfocitákat
▪ A B-limfociták kétféleképpen differenciálódhatnak
• Plazmasejtté: antitest termelés
• B-memóriasejt: immunmemória (éveken át elraktározódik)
forrás:https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/emberi-test/az-immunrendszer-sejtjei-es-
mukodese/a-vedekezo-rendszer-mukodese
Természetes Mesterséges
Aktív Megfertőződés kórokozó által Védőoltás (legyengített kórokozó)→
Vakcina
Passzív Anyatej Védőoltás (kész ellenanyag
bejuttatása→ nincs immunválasz)

StudyOnline Kft.
82. A HANGKÉPZÉS
A GÉGE
• Felépítése:
o üvegporc
o szalagok
o kötőszövetes lemezek
o izmok
o nyálkahártya
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/az-orrureg-a-garat-es-a-gege/a-gege-szerkezete
• Pajzsporc:
o a férfiakban 90 o-os szöget zár be → ádámcsutka
o nőben 120o-os tompaszöget zár be
o minél hegyesebb a pajzsporc annál hosszabbak a hangszalagok és annál mélyebb a
hang
o ide tapadnak a hangszalagok
• Gyűrűporc:
o pajzsporc alatt található
o felső felületéhez ízesülnek a kannaporcok
• Kannaporc:
o alapjánál erednek a hangszalagok
• Gégefedő:
o megakadályozza, hogy nyeléskor a falat a légcsőbe jusson
HANGKÉPZÉS = FONÁCIÓ
• Hangszalag:
o rugalmas kötőszövetes lemezek
o nyálkahártya vastagodások
o kannaporc és pajzsporc között feszülnek ki
o nyílása a hangrés
o a kananporcok elmozdíthatóak egymástól → harántcsíkolt izmok mozgatják
StudyOnline Kft.
• Folyamata:
o Normális légzés alatt a hangrés nyitott állapotban van
o hangképzéskor a hangszalagok közelednek egymáshoz
o hangrés beszűkül
o kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat
• Hangmagasság:
o függ:
▪ hangszalagok hossza
• minél hosszabb annál mélyebb a hang
▪ hangszalagok feszessége
• minél feszesebb annál magasabb a hang
▪ hangrés alakja
o az emberi hang 300-3000 Hz
• Hangerő:
o kiáramló levegő mennyiségétől és sebességétől függ
▪ minél több levegő áramlik át rajta annál hangosabb a hang
TAGOLÁS = ARTIKULÁCIÓ
• gége, ajkak, nyelv és lágy szájpadlás vesz részt benne
• magánhangzó és mássalhangzó képzésében részt vesz?
o garat a száj és orrüreg is
• magánhangzók: zenei hang jellegűek
• mássalhangzók: zörej jellegűek

StudyOnline Kft.
83. TESTFOLYADÉKOK
VÉR
• Zárt keringési rendszerre jellemző
• mezodermális eredetű
• folyékony kötőszövet
• vértérfogat: 5dm3
• összetétele:
o sejtes állomány: alakos elemek
o sejtközötti állomány: vérplazma
• Vér alakos elemei:
o Vérképzés:
▪ embrionális korban:
• májban
▪ posztembrionális korban:
• vörös csontvelőben
o vörösvértestek
o vérlemezkék
o granulociták
o B-limfociták
o monociták
o Vörösvértestek:
▪ érésük során elvesztik a sejtmagjukat → felszabadul egy oxigén kötő hely
▪ Hemoglobin:
• N-tartalmú porfirinváz + közepén vas = hem-rész
• fehérje =globin rész
• hem-rész + fehérje = hemoglobin
▪ nincsen bennük mitokondrium
▪ élettartam 120 nap
▪ számuk: 5 millió/mm3
▪ képződéséhez szükséges: B12 vitamin, fólsav, vas
▪ érésüket serkenti: Eritropoetin (vese termeli)
▪ Elöregedett sejtek lebomlásának helye:
• Lépben: globin (fehérje)
• Májban: hem-csoport
o vasat a máj elraktározza
o a porfirinvázat vízoldhatóvá teszi → epefesték
▪ Oxigén szállítása:
• A:
o CO2 diffúzissal a vérplazmába kerül, majd a
vörösvértestbe, ahol egy enzim segítségével H2CO3-á
alakul
o A szénsav elbomlik:
▪ A p+-t a hemoglobin oxigén leadás mellett felveszi
▪ A felesleges HCO3- kidiffundál a vérplazmába → de
hogy a töltések egyezzenek Cl- -t vesz fel

StudyOnline Kft.
• B:
o Megindul a vérplazmából a CO2 felszabadulása a tüdő
légterébe
o A vérplazmában csökken a CO2 → pótlása a
vörösvértestekből történik
o Vörösvértestekben csökken a CO2 ezért a H2CO3 elbomlik
vízre és CO2-re → szén-dioxid kidiffundál
o A szénsav a H+ + HCO3- reakcióból pótlódik
o A H+ a hemoglobinhoz kötött H+-ból származik, így a
hemoglobin újra O2-t vehet fel, a sejtben fogy a HCO3- ami
Cl- cseréjével pótlódik
▪ Emberi vércsoportok:
o a vörösvértest felszínén megtalálható vércsoport antigének alapján
o RH- vércsoportrendszer:
▪ a vörösvértesten felszínén a D-antigén megtalálható (RH+) vagy
nem található meg (RH-)
▪ Rh- antitest nincs a vérplazmában akkor termelődik, ha egy RH-
ember RH+ vért kap
VÉRCSOPORTTÍPUS ANTIGÉN ANTITEST KINEK ADHAT KITŐL KAPHAT

+ +
RH D-antigén van nincs RH RH+, RH-
RH- nincs-D antigén nincs RH+, RH- RH-

StudyOnline Kft.
oRH-összeférhetetlenség:
o Egy Rh- anyának RH+ magzata esetén (első terhesség):
▪ gyermek egészségesen megszületik
▪ szülés közben a két vér keveredik és az anya vérében
megindul az antitest képződés
o Ugyanennek az anyának (Rh-) Rh+ magzat esetén (második
terhesség):
▪ gyermek nem fog megszületni, mert az antitest átjut a
méhlepényen és kicsapja a magzat vörösvértestjeit
o megoldás: első terhesség után a szülést követően 72 órán belül az
anyának Rh+ antitestek adva megakadályozható az immunreakció
o ABO-vércsoportrendszer:
▪ Betegségek:
o Vérszegénység:
▪ oka: vashiány
o Sarlósejtes vérszegénység:
▪ a vörösvértestet sarló alakúvá válnak
o Hemolízis:
▪ X-kromoszómához kötött recesszíven öröklődő genetikai
rendellenesség
▪ Vérlemezke:
o vér legkisebb alakos elemei

StudyOnline Kft.
o 300.000 /mm3
o sejttöredékek
o élettartam 5-10 nap
o keletkezési hely:
▪ vörös csontvelő
o halál:
▪ a véralvadás helyén
▪ májban
o biológiai szerep:
▪ véralvadás
o VÉRALVADÁS FOLYAMATA:
▪ A véralvadást megelőzően az ér fal reflexesen összehúzódik →
csökkentse az átfolyó vér mennyiségét
▪ Károsodott szövetekből felszabaduló anyagok hatására a
véralvadási kaszkád aktiválódik
▪ 13 véralvadási faktor
Ca2+
Protrombin trombin
Ca2+
Fibrinogén fibrin
o Térhálós szerkezet
o Beleakadnak a vér alakos
elemei (főleg vérlemezkék, de
nem csak az!)
Hibás véralvadás létrejöhet:

• Ca 2+ hiány

StudyOnline Kft.
▪ FEHÉRVÉRSEJT:
o Színtelen
D. Granulociták (kis falósejtek/ mikrofágok)
• 60%
• Nevüket a sejtplazmában megtalálható szemcséről (granulus) kapták,
amik membránnal határolt lizoszómák
o Neutrofil granulocita (semleges)→ hagyományos, amiből a
genny lesz
• Csontvelőből kikerülve a keringésben 6-8 órát töltenek → kilépnek a
szövetekbe, ahol 3-5 napig tartózkodnak
E. Monociták (nagy falósejtek/ makrofágok)
• Feladatok:
F. Limfociták (nyiroksejtek)
• Nagy Limfociták
• Kis limfociták
o T-limfociták
▪ Őssejt a vörös csontvelőben → csecsemőmirigyben
érnek meg
o B-limfociták
• Vérplazma:
o Összetétele:
▪ víz
▪ sók, ionok: Na+,K+ Ca2+, HCO3-
▪ tápanyag: glükóz, aminosavak, zsírsavak
▪ bomlástermékek: karbamid, húgysav, tejsav, bilirubin
▪ oldott légzési gázok
▪ vitaminok
▪ hormonok
▪ vérplazma fehérjék
• Albuminok: (60%)
o egyszerű fehérje
o májban termelődik
o transzportfehérjék: hormonok, zsírok szállítása

StudyOnline Kft.
o vérplazma optimális ozmotikus nyomásának kialakítása
o vér pH-jának a szabályozása
• Globulinok:
o szénhidrát tartalmú összetett fehérje
o Alfa és Béta-globulinok:
▪ transzport folyamatot látnak el
o Gamma-globulinok= immunglobulinok
▪ immunitásban játszanak szerepet
• Véralvadási faktorok:
o májban termelődnek
o véralvadásban játszanak szerepet
o fibrinogen
o prothrombin
SZÖVETNEDV
• Jellemzői:
o vérből szűrődik ki
o szövetek alapállományát képezi
o sejtek számára közeget biztosít
o közvetítő tér a vér és sejtek között
• Keletkezése:
o hidrosztatikai nyomás hatására keletkezik
NYIROK
• Összetétele:
o víz, sók, glükóz, aminosavak, zsírok, hormonok, immunfehérjék, bomlástermékek,
nyiroksejtek
o a zsírok elsődlegesen a nyirokérbe kerülnek
• Feladata:
o felesleges szövetnedv visszajutása az érbe
o zsírok szállítása
o immunsejtek termelése
• Nyirokerek:
o áramlásának egyirányúságát billentyűk segítik
• Betegsége:
o Ödéma:
▪ keletkezésének oka:
• nő a vénás rendszerben a nyomás
• csökken a plazmafehérjék koncentrációja
o éhezéskor

StudyOnline Kft.
SZŰRLET
• érgomolyagból a vérplazma egy része a vér hidrosztatikai nyomásának hatására a
Bowmann-tok üregébe jut
• 180-liter szűrlet keletkezik/ nap
o összetétele:
▪ víz
▪ glükóz
▪ sók
▪ karbamid
▪ bilirubin
SZŰRLET
szakaszán)

StudyOnline Kft.
84. AZ EMBERI BŐR
KÜLTAKARÓ ÁLTALÁNOS FELADATA

• Környezettől való elhatárolás
• Külvilággal való kapcsolattartás
• Kültakaró receptorai → környezet ingereire reagálás
GERINCESEK KÜLTAKARÓJA A BŐR

• ember legnagyobb szerve → 1,4-1,6 m2)
• Feladata:
o Elhatárol a környezettől
o Mechanikai védelem
o Kórokozóktól való védelem (kémhatása: 5,1)
o Véd a káros UV hatásoktól
o Véd a kiszáradástól
o Hőszabályozás
o Hőszigetelés
o Kiválasztás → verejtékmirigyek
o Tápanyagraktár
o D-vitamin
o Energiaraktár
• Rétegei:
o Hám:
▪ Többrétegű elszarusodó laphám
▪ Sejtek szorosan záródnak
▪ Alsó sejtek folyamatosan mitózissal osztódnak (élőhám)→ az idősebb
sejteket a felszín felé tolják
▪ Sejtek ellapulnak (keratin) halmozódik fel bennük
▪ Végül elpusztulnak → vékony szarupikkellyé alakulnak
▪ (28 nap kell, hogy a hámsejt a felső rétegbe jusson)
▪ Érmentes
▪ Pigmentsejtek→ melanin termelés → UV festékanyag termelése fokozódik
→ bőr sötétebbé válik
▪ UV során mutáció jöhet létre → bőrrák kialakulásához vezethet
▪ A melanin lokális felszaporodása az anyajegy
o Irha:
▪ A hámréteget táplálja
▪ Erekben, mirigyekben, idegekben gazdag
▪ Kollagén rugalmas rostokban gazdag
▪ Hőszabályozás→ melegben az erek kitágulnak → párolgás nő
• Benne találhatóak a szőrszálak
o Mechanikai védelem hőszigetelés
o Haj, és szőr anyaga keratin
• Merkel-korong → nyomás érző receptor
• Szabad idegvégződések
• Faggyúmirigyek:
o Tenyér és talp kivételével mindenhol megtalálhatóak
StudyOnline Kft.
o Faggyú: zsírokból és viaszokból állnak
o Szőrtüszőhöz kapcsolódnak
o Vízállóság, rugalmasság biztosítása
o Feladata, hogy puhán tartsa a szaruréteget
• Verejtékmirigyek
o Kiválasztó szerep: víz + ásványi sók + szerves anyag (pl
tejsav)
o Paraszimpatikus hatásra verejtékterelés nő
o Hőszabályozásban van szerepe → párolgása hőt von el a
szervezettől
▪ Illatmirigyek
• Feromon tartalmú módosult
verejtékmirigyek
• Fontos a kémiai kommunikációban és a
szociális viselkedés kialakításában
• Hajlat, nemi szervek, emlők
▪ Tejmirigyek
• Tejelválasztás a szerepe
• Módosult verejtékmirigy
▪ Bőrlécrendszer:
• Hám és az irha egyenlőtlen kapcsolódásának következménye
• Egyedre jellemző
• (ujjlenyomat)
o Bőralja:
▪ Rostos kötőszövet
▪ Zsírszövetet tartalmaz
• Feladata:
o mechanikai védelem
o Hőszigetelés
o DEKA vitaminok raktározása
o Tápanyag

StudyOnline Kft.
BŐRFÜGGELÉKEK
• Szőr:
o Hámréteg függelékei a szőr → az irha mélységéből ered
o Funkció:
▪ Mechanikai védelem
▪ Egységes szőrruha → hőszigetelés
▪ Vízlepergetés
▪ Kommunikáció
o A szőr élettartama korlátozott → embernél folyamatosan váltódik ez a permanens
szőrváltás
• Körömképletek:
o Az utolsó ujjperc kültakarójának módosult képződménye
o Funkció:
▪ Utolsó ujjperc védelme
▪ Ragadozásban, táplálék megragadásában van szerepe
BŐR MIRIGYEI
o Faggyúmirigy
o Verejtékmirigy
▪ Illatmirigy
▪ Emlőmirigy/ Tejmirigy
BŐR, MINT ÉRZÉKSZERV

• Bőrreceptorok:
o Többsége az irhában
o Főleg kötőszövetes tokkal körülvett idegvégződések
o Feladatai:
▪ mechanikai érzékelés – tapintás, nyomás, vibráció
▪ hőérzékelés – hideg, meleg
▪ fájdalomérzékelés – szabad idegvégződések a hámban
• Ingerület útja:
o receptorok: csigolyaközti érzőneuronok perifériás nyúlványainak módosulatai
o érző idegvégződések gerincvelő hátsó szarvába szállítja az információt
o átkapcsolódik és átkereszteződik, majd ellentétes oldalon fut a nyúltvelőbe
o talamuszban újra átkapcsolódik
o elsődleges érzőkéregbe (fali lebenyébe) jut
o (bőr mélyebb területeiről, izomból az információ közvetlenül jut a nyúltvelőbe,
azonos oldalon)

StudyOnline Kft.
85. A VEGETATÍV IDEGRENDSZER
IDEGRENDSZER ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSE ÉS FONTOSABB FOGALMAK

• Receptor: ingerfelvevő készülék
• Érző neuron/afferens neuron: az ingerületet a központi idegrendszer meghatározott
részére vezető neuron
• Reflexközpont: az a hely, ahol az ingerület átkapcsolódik a végrehajtó (általában mozgató)
idegsejtre
• Mozgató neuron/motoros neuron/efferens neuron: az az idegsejt, amely az ingerületet a
központból a végrehajtó szervhez vezeti
• Az idegrendszer működési egységei:
o Vegetatív idegrendszer:
▪ belső szervek működése
▪ akaratunktól független működés
o Szomatikus idegrendszer:
▪ bőreredetű
▪ izomeredetű
VEGETATÍV IDEGRENDSZER JELLEMZÉSE

• az idegrendszer azon része, amely akaratunktól függetlenül szabályoz
• Feladata:
o homeosztázis fenntartása
o belső szerves működésének összehangolása
o vérkeringései rendszer szabályozása:
▪ szív, erek, vérnyomás
o légzőműködések szabályozása
o Emésztés szabályozása
o Kiválasztás szabályozása
o Hőszabályozás
o Hormonális rendszer szabályozása
o Szexuális reflexek szabályozása
o Szem belső izmainak mozgatása (pupillareflex)
VEGETATÍV IDEGRENDSZERI KÖZPONTOK

• antagonista (ellentétes hatású) központ-párok alakulnak ki
• hierarchikus rendszer létrejötte
o alá-fölérendeltségi viszony figyelhető meg

StudyOnline Kft.
A VEGETATÍV IDEGRENDSZER KÖRNYÉKI RÉSZE
o Idegek:
dúcok)
o Receptorok:
▪ bőr
▪ szívizom
VEGETATÍV IDEGRENDSZER RÉSZEI

• vérnyomás nő
StudyOnline Kft.
• pupilla tágul
átkapcsolódnak
▪ noradrenalin
• Paraszimpatikus idegrendszer:
o energia raktárak feltöltése
o szervezet pihenése
o szervezet regenerációja
o a felépítő folyamatok dominálnak
o Paraszimpatikus funkciók:
▪ bélműködés fokozódik
▪ pupilla szűkül
▪ felépítő folyamatok fokozódnak
▪ vérnyomás csökken
▪ szívfrekvencia csökken
▪ légzésszám csökken
o Paraszimpatikus rostok:
▪ kilépésének helye az agytörzsi és keresztcsonti gerincvelői idegekből
o hatása azonnal megszüntethető
o Jellemző neurotrannszmittele:
▪ acetilkolin
hozzá)
• kivétel!
o mellékvese velőállománya csak szimpatikus beidegződésű, mivel a mellékvese
velő adrenalint termel

StudyOnline Kft.

tágul szűkül
keresztmetszete

StudyOnline Kft.
86. A TÁRSAS VISELKEDÉS
VISELKEDÉS: az állat külső és belső ingerekre adott reakciója

• alapja az ingerfelvevés é inger hatására létrejövő reflex
• a reflex működési alapja a reflexív
• Viselkedési elemek csoportosítása:
o öröklött vagy tanult viselkedés
o egyedi vagy szociális viselkedés
o létfenntartáshoz vagy szaporodáshoz kapcsolódó viselkedés
• Társas viselkedés:
o minden olyan magatartásforma, amely több ugyanabba a fajba tartozó állat
részvételét igényli
o meghatározó tényezők:
▪ szociális vonzódás
▪ kommunikáció
▪ agresszió
▪ önzetlen magatartás
CSOPORTSZERVEZŐDÉS
• a tartós társas élet előfeltétele a szociális vonzódás
o hatására csökken az egyedek közti távolság
o állati csoportokat a szociális kötődés erőssége szempontjából osztályozzuk
• Gyülekezet:
o ebben az esetben nincs szociális vonzódás
o pl.: szalamandrák télen a sziklák üregeiben gyűlnek össze, hogy melegebb helyen
legyenek
• Valódi csoport:
o tartósság alapján: átmeneti (pl. csak szaporodási időszakban) / állandó
o nyitott csoport:
▪ más is csatlakozhat a csoporthoz
o zárt csoport
▪ csak egymással szoros rokonságból álló egyedek alkotják
o Anonim csoportosulás:
▪ egyedek között személyes kapcsolat nem alakul ki
▪ nyitott anonim csoport
• egyedek szabadon csatlakozhatnak és távozhatnak
• ideiglenes tömörülés
• vonuló állatoknál gyakori
▪ zárt anonim csoport
• egyedi kapcsolat nincs
• a kolónia a többi tagját felismerik, valamilyen közös jelzésről
• kolónia tagjaival „kedvesen” viselkednek, míg az idegen
fajtársakat elüldözik, annak ellenére, hogy nincsen személyes
kapcsolatuk a másik egyeddel
o Individualizált csoport
▪ a tagok egyedi szinten felismerik egymást
▪ jellemző a csoportszerkezet, hierarchia, együttműködés
▪ Család:
• legalább az adott szaporodási időszak végéig. de esetenként egész
életen át fennálló közösség

StudyOnline Kft.
• egyik vagy mindkét szülő + legutolsó ivadékok
• pl.: nyári ludak
• szülőcsalád:
o mindkét szülő + ivadékok (nyári ludak)
• anyacsalád:
o csak a nőstény+ ivadékok (afrikai elefánt)
• apacsalád
o csak a hím + ivadékok (tüskés pikó)
• a párok lehetnek
o monogám
o poligám
▪ Nagycsalád:
• szülők + ivadékok+ családalapításra még nem alkalmas ivadékok
• általában saját territóriumaik vannak
• pl.: vaddisznók, csimpánzok
▪ Kolónia:
• nagy létszámú csoport
• a szaporodási időszakban megfigyelhető a családi tagolódás
• kolónia együtt működik a ragadozók elleni védekezésben
• a családoknak a kolónián belül saját fészkük és territóriumuk
lehet
• pl.: pingvinek
▪ Állam:
• nagyon nagy létszám
• szigorúan zárt közösség
• tagjai közeli rokonságban állnak egymással
• kasztrendszer jellemzi munkamegosztással
• pl.: termeszek, hártyásszárnyúak
• államszerkezet a hártyásszárnyúaknál (pl. hangyák)
o királynő: egyetlen szaporodni képes nőstény a csoportban
o herék: hímek, akik szűznemzéssel keletkeznek
o dolgozók: steril nőstények, akik táplálékot szereznek,
utódokat nevelnek, védekeznek és támadnak
Csoport előnyei: Csoport hátrányai:

• sikeres védekezés • erőforrások korlátozva vannak
• könnyebb zsákmányszerzés (táplálék, élőhely)
• utódok sikeres felnevelése • közelség megkönnyíti egy járvány
• territórium sikeres védelme elterjedését
• csoporton belüli kompetíció
• csoporton belüli agresszió
AGRESSZIÓ
• egy populáción belül az egyedek között az erőforrások optimális eloszlását teszik lehetővé
• nem cél a másik megölése!
• behódolás után az agresszió elszáll
• Territoriális agresszió:
o territórium védelme a cél
o a territóriumot általában megjelölik (vizelet, illatmirigy, hang)
▪ sokszor elegendő mások visszatartására
▪ ha nem elég → ritualizált harc
StudyOnline Kft.
• cél a betolakodó megfélemlítése
• eszköz: szőrfelborzolás, morgás,
• ha ez sem elég a megfélemlítésre, akkor életbe lép a valódi harc
• Rangsorral kapcsolatos agresszió:
o cél: energiaforrások eloszlása
o a behódolás leállítja az agressziót
• Szülői fegyelmező agresszió:
o szülők kölykeiket rendszeresen fegyelmezik
• Szülői elválasztó agresszió:
o szülők elválasztási agresszióval kényszerítik kölykeiket a szülői gondozásról
történő leválásra
• Emberi agresszió:
o célja valamilyen személyes előnyhöz való jutás
o szélsőséges cél az ellenfél halála vagy tönkretétele
▪ a cél eléréséhez ez sokszor elkerülhetetlennek tűnik
o háborúk:
▪ speciális agresszió
▪ cél: másik embercsoport elpusztítása
▪ behódolásra sem szűnik az agresszió
ALTRUIZMUS
• a fajtárs, rokon életben maradását, szaporodási sikerét növeli, azon az áron, hogy saját
maga hátrányba vagy veszélybe kerül
o pl.: szurikátáknál az őrszem veszély esetén jelez a többi társának, hogy időben el
tudjanak bújni, viszont ő kockáztatja saját épségét, hogy a jelzéssel felhívja
magára a figyelmet
HAMILTON-TÖRVÉNY: az altruizmus mértéke egyenesen arányos a rokonsági fokkal

• pl.: bonobók segítik a sérült fajtársaikat
ÁLLATOK KOMMUNIKÁCIÓJA
• alap feltétele a társas kapcsolatok kialakulásának és fenntartásának
• információ közlés és fogadás egy zárt rendszeren belül
• Formái:
o Kémiai kommunikáció:
▪ feromonokkal történik (szaganyag)
▪ szag alapján felismerik az egy fajba tartozó egyedeket
▪ riasztójelzések leadása
▪ párválasztásban az ivari feromonok
▪ saját territórium megjelölése
o Vizuális kommunikáció:
▪ állat színe, mozgása, mintázata, testtartása ad információt
▪ pl.: méhek tánca
• táplálék minőségéről, irányáról és távolságáról tájékoztat
▪ állat mozgás → pl.: násztánc
▪ fényjelek → pl.: szentjánosbogarak
▪ riasztószínek→ erős méreganyagot termelő fajok élénk színűek → pl.:
nyílméregbéka
▪ mimikri: az egyik élőlény utánozza a másik előlényt
• cél: megtévesztés, elijesztés
• pl.: álnyílméregbéka

StudyOnline Kft.
o Akusztikus kommunikáció:
▪ hallás alapú
▪ pl.: rovarok ciripelése
SZAPORODÁSI VISELKEDÉS
• Jellemzői:
o ivarérett állatokra jellemző
o meghatározott időszakban és időszakonként ismétlődik
o hormonok függvénye
o befolyásolja a táplálék mennyisége és a hőmérséklet is
o belső motiváció megléte szükséges a létrejöttéhez
• Udvarlás, násztánc, párválasztás:
o cél: egyedek közti távolság csökkentése
o fokozza és összehangolja az ivari partnerek izgalmi állapotát
o pl.: páva tolla, siketfajd násztánca
• Párzás:
o Monogámia:
▪ szaporodási időszakra vagy egy életre szólóan kialakul
▪ egy hím és egy nőstény között jön létre
▪ előnyei:
• hím sokszor részt vesz az ivadékgondozásban
• udvarlásra csak egyszer kell energiát és időt fordítani
• a pár tagjai kiismerik egymást
o Poligámia
▪ általában egy hím és több nőstény
▪ hímek nem vesznek részt az ivadékgondozásban
• Ivadékgondozás
o az ivadékgondozás mértéke fordítottan arányos az utódok számával
o minél kevesebb az utód annál jobban “vigyáznak rájuk” a szülők

StudyOnline Kft.
87. TANULÁSTÍPUSOK
TANULÁS
• gyakorlás és tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viselkedésváltozás.
• Folyamata során a memória változásai kialakulnak
• Tanulás formái:
o Megszokás
o Érzékenyítés
o Társításos tanulás (Kondícionálás)
▪ Feltételes reflex
▪ Operáns tanulás
o Bevésődés
o Belátásos tanulás
MEGSZOKÁS/ HABITUÁCIÓ:
• Az állat megszokja egy adott közömbös inger gyakori jelenlét és nem válaszol rá
• Feladata: az állat megkülönböztesse az újat és a már ismerőst
• Gyenge közömbös ingerek hatására
• pl.: állat hozzászokik a duda hangjához, reflektor fényéhez
ÉRZÉKENYÍTÉS/ SZENZITIZÁCIÓ:
• Az állat a folyamatosan ismétlődő ingerek hatására érzékenyebbé válik az adott ingerre.
• Ezek negatív erős ingerek (fájdalom, táplálék)
TÁRSÍTÁSOS TANULÁS / KONDÍCIONÁLÁS

• Két egymásra ható egymástól független inger hat egymásra → következményeképpen az
állat viselkedésében változás történik
o Feltételes reflex
▪ pl.: Pavlov kutyája kísérlet
▪ A csengő hangja → közömbös inger = feltételes inger a kutya számára
▪ Csengő után azonnal kapott ételt
▪ A táplálék íze→ feltétlen inger
▪ Az étel íze és látványa beindította a nyálelválasztást
▪ Sokszori gyakorlás
▪ A kísérlet előrehaladtával a csengőszó mint feltételes= közömbös inger
önmagában is kiváltotta a nyálelválasztást, ami a feltételes válasz
▪ Ha nincs megerősítés a folyamat gátlás alá kerül („elfelejtődik”)

StudyOnline Kft.
• Operáns tanulás / próba-szerencse tanulás

▪ pl.: Skinner-doboz, cirkuszi mutatványok, patkányokkal végzett
labirintuskísérletek
▪ A Skinner-dobozban, amiben a patkány ül található egy pedál. A pedál
lenyomása következtében a patkány táplálékot kap.
▪ A patkány véletlenül rálép a pedálra, látja a kapott ételt és újra próbálkozik.
Egy idő után „rájön”, hogy a pedál lenyomására táplálékhoz jut.
https://uni-eszterhazy.hu/hefoppalyazat/pszielmal/operns_kondicionls.html
BEVÉSŐDÉS/ IMPRINTING
• pl.: Konrad Lorenz és a vadludak
o A kikelő madarak azt a mozgó lényt tekintik anyjuknak, akit először meglátnak
• Szenzitív periódus alatt tanulható csak meg
• Bizonyos életkor szükséges hozzá → kritikus időszak
• A megtanult magatartás egy életre szól és elfelejthetetlen

StudyOnline Kft.
https://psychology.wikia.org/wiki/Imprinting_(psychology)
BELÁTÁSOS TANULÁS
• pl.: csimpánz ketrecétől távol elhelyeznek egy banánt, úgy, hogy kézzel ne érhesse el,
azonban a csimpánz ketrecébe raktak egy hosszú botot, amellyel behúzhatja a banánt a
ketrecbe.
• Megoldás elemeit az állat segítség nélkül előre mentálisan illeszti össze

StudyOnline Kft.
ÖSSZEFOGLÁLÓ TÁBLÁZAT
TANULÁS PÉLDA JELLEMZŐI INGEREI
TÍPUS
• Megszokja az
• Az autóút ingert
• Gyenge
Habituáció/ mellett élő • Képes
közömbös
Megszokás állatok kizárják megkülönböztetni
inger
a duda hangját az új ingert a
régitől
• Egyre
• Erős
Érzékenyítés/ • állat félelme a érzékenyebbé válik
általában
Szenzitizáció villámlástól a negatív inger
negatív inger
hatására
• Gyakorlás
• Közömbös
Feltételes szükséges
inger/
reflex/ • Folytonos
feltételes
Feltételes • Pavlov kutyája megerősítés
inger
kondícioná szükséges, mert
• Feltétlen
lás különben felejtés
inger
várható
• A pedál lenyomása
véletlenszerű
Operáns • Skinner-doboz • Az állat “rájön”,
tanulás • Cirkuszi hogy a pedál
/Próba- mutatványok lenyomásával ételt
szerencse • Labirintus kap
tanulás kísérletek • Kell megerősítés,
különben felejtés
várható
• Kritikus
életperiódushoz
Bevésődés/ • Konrad Lorenz kötött
Imprinting és a vadludak • Fogékony időszak
• Egy életre szól
• Elfelejthetetlen
• Segítség nélkül
• Gondolkodás útján,
Belátásos • Csimpánz és a mentálisan rakja
tanulás banán össze a probléma
megoldásának az
elemeit

StudyOnline Kft.
88. VIZSGASZITUÁCIÓ ÉS VISELKEDÉS
STRESSZ
• folyamatos feszültség vagy tartós idegesség, mely rendszerint egy vagy több állandó
negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről
• tartósan fennálló stressz komoly egészségkárosodást is okozhat
• Stresszt okozó események:
o traumatikus esemény
o próbatételek
▪ pl.: vizsgák
▪ Belső konfliktus
• A hirtelen stressz következményei:
o pl.: vizsgahelyzetben
▪ ijedtség, rémület
▪ szomorúság, izgatottság
▪ étvágytalanság
▪ immunrendszer gátlása
▪ fokozott anyagcsere
▪ vérnyomás emelkedés
• Tartós stressz következménye:
o szorongás
o depresszió
o pánikroham
o elhízás vagy kóros soványság
o menstruáció megszűnése
o ingerlékenység
• Hatására felszabadul az adrenalin hormon:
o mellékvese velőállománya
o vérnyomás emelés
o anyagcsere mozgósítás
o légvételek számának növelése
• Stressz csökkentése és kezelése:
o Társas támogatás szerepe elengedhetetlen:
▪ kikapcsolódási lehetőségek keresése
▪ beszélgetések
o Kognitív eljárások:
▪ kognitív viselkedésterápia
▪ relaxációs tréning
▪ cél: stresszre adott fiziológiai válaszok kontrolálása

StudyOnline Kft.
VEGETATÍV IDEGRENDSZER JELLEMZÉSE
• az idegrendszer azon része, amely akaratunktól függetlenül szabályoz
• Feladata:
o homeosztázis fenntartása
o belső szerves működésének összehangolása
o vérkeringései rendszer szabályozása:
▪ szív, erek, vérnyomás
o légzőműködések szabályozása
o Emésztés szabályozása
o Kiválasztás szabályozása
o Hőszabályozás
o Hormonális rendszer szabályozása
o Szexuális reflexek szabályozása
o Szem belső izmainak mozgatása (pupillareflex)
VEGETATÍV IDEGRENDSZERI KÖZPONTOK

• antagonista (ellentétes hatású) központ-párok alakulnak ki
• hierarchikus rendszer létrejötte
o alá-fölérendeltségi viszony figyelhető meg
A VEGETATÍV IDEGRENDSZER KÖRNYÉKI RÉSZE

o Idegek:
dúcok)
o Receptorok:
▪ bőr
▪ szívizom

StudyOnline Kft.
VEGETATÍV IDEGRENDSZER RÉSZE AMIRE A STRESSZ HAT

• vérnyomás nő
• pupilla tágul
átkapcsolódnak
▪ noradrenalin

StudyOnline Kft.
hozzá)
• kivétel!
o mellékvese velőállománya csak szimpatikus beidegződésű, mivel a mellékvese velő
adrenalint termel

tágul szűkül
keresztmetszete

StudyOnline Kft.
89. MENNYISÉGI JELLEGEK ÖRÖKLÉSE ÉS AZ EVOLÚCIÓ
MENNYISÉGI TULAJDONSÁGOK JELLEMZŐI

• poligénesek
• folytonosan változó sorozatot alkotnak
• mértékegységgel jellemezhetőek
• eloszlásuk a populációban haranggörbéhez közelít
• a fenotípus megjelenését a környezeti tényezők erősen befolyásolják
• additív génkölcsönhatások okozzák őket
o gének kifejeződésekor hatásuk összegződik
• mennyiségi jellegek pl.:
o testmagasság
o bőrszín
o terméshozam
o intelligencia
o testtömeg
EGY MENNYISÉGI JELLEG VIZSGÁLATA

• búza maghéjszíne
o a tulajdonságot két egymástól függetlenül öröklődő gén határozza meg
o A1 B1 sötétvörös
o A2 B2 fehér szín
o a fenotípusok fokozati sort képeznek
▪ 4 sötétvörös allél → sötétvörös
▪ 3 sötétvörös allél + 1 fehér allél → világos vörös
▪ 2 sötétvörös allél + 2 fehér allél → rózsaszín
▪ 1 sötétvörös allél + 3 fehér allél → világos rózsaszín
▪ 4 fehér allél → fehér
o látjuk, hogy az allélok hatása összegződött
o azonban, a minőségtől független az öröklés → teljesen mindegy, hogy a allél vagy
B allél okozta a sötétvörös színt (az a lényeg, hogy 4 db legyen valamelyik
sötétvörös színt okozó allélból)
MODIFIKÁCIÓ:
• környezeti hatásra bekövetkező, nem öröklődő fenotípusos változás
• pl.: ember bőrszínének mélyülése UV hatására
KORÁBBI ÉRETTSÉGI SZÁMOLÁSI FELADAT NYOMONKÖVETÉSE:

Egy paradicsomfajta bogyótermésének tömegét, három különböző, nem kapcsolt gén befolyásolja.
A DDEEFF genotípus tömege 150g, a ddeeff genotípus tömege 30 g -os bogyóval jellemezhető.
A gének hatása összegződik. Minden, nagybetűvel jelzett allél azonos mértékben növeli a
termés tömegét.
1. Határozzuk meg F1 növények bogyóinak a tömegét?
DDEEFF=150 g (6 db domináns allél D, D, E, E, F, F)
ddeeff=30 g
P: DDEEFF x ddeeff
F1: DdEeFf
StudyOnline Kft.
Csak a domináns (nagybetűvel) jelzett allél növeli a bogyó tömegét. Hogy ki tudjuk számolni,
mennyi egy domináns (nagybetűvel) allél tömege az F1 nemzedékben akkor ki kell vonjuk a
150g-ból a 30 g-ot. Tudjuk, hogy az F1 nemzedékben biztosan megtalálható recesszív
(kisbetűvel jelölt) allél, amelynek (mindegy hány allél szerepel benne) tömege mindig állandó,
tehát 30g.
DdEeFf 30 g
150g-30g = 120 g
Kiderült, hogy 120 g a tömege az F1 nemzedékben megtalálható összes domináns allélnak.
A kérdés az, mennyi 1 db domináns allélnak a tömege. Ezt úgy számolhatjuk ki, ha az összes
domináns allél számával elosztjuk a 120 g-ot.
120g /6db = 20g
DE! Mennyi az F1 nemzedékben található bogyós növény tömege?
Az F1 nemzedékben van 3 db domináns allél (3x 20g) és 3 db recesszív allél melyek fix tömeggel
rendelkeznek (30g).
F1 = 30g +3x 20 g = 90 g
def=30 DEF = 20+20+20
2. F1 egyedeket kis bogyójú szülővel keresztezzük. Milyen bogyótömegek várhatóak milyen

arányban?
DdEeFf x ddeeff
def tömeg
DEF DdEeFf 30g + 20g+20g+20g =90g
DEf DdEeff 30 g +20g+20g = 70g
DeF DdeeFf 30g+ 20g+20g =70g
Def Ddeeff 30g +20g = 50 g
dEF ddEeFf 30g + 20g+ 20g += 70g
dEf ddEeff 30g + 20g =50g
deF ddeeFf 30g+20g =50g
def ddeeff 30g
EVOLÚCIÓS FOLYAMATOK A GENETIKÁBAN:

• ideális populációban az allélok gyakorisága állandó, a populáció tehát genetikai
egyensúlyban van
• Ideális populáció jellemzői:
o nemek aránya azonos
o nincs mutáció
o nincs migráció
o a populáció mérete végtelen nagy
o azonos az egyedek szaporodásai esélye
o nincs szelekció
• Reális populáció jellemzői:
o van mutáció
o van migráció
o van szelekció
o nem azonos a nemek aránya
o nem azonos az egyes genotípusok szaporodási esélye
StudyOnline Kft.
o populáció mérete kicsi
• egyes génváltozatok populáció béli arányának megváltozását evolúciós folyamatok
alakítják ki
DIVERZITÁST NÖVELŐ TÉNYEZŐK DIVERZITÁST CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK
• szelekció
• mutáció
• genetikai sodródás (drift)
• rekombináció
• beltenyészet
• génáramlás →bevándorlás
• génáramlás → elvándorlás
• A nem adaptív folyamatok:

o hirtelen, véletlenszerűen, előre nem látható módon következik be
o hatásuk több generáción át is érvényesülhet
o genetikai sodródás
o génáramlás
o mutáció
• Adaptív evolúció
o a populációk szelekciós folyamatok következtében lassan, fokozatosan
alkalmazkodnak a környezetükhöz
o szelekció
o Rátermettség (fitness):
▪ egy adott genotípus megjelenésének valószínűsége egy
utódnemzedékben
ÚJ FAJOK LÉTREJÖTTE
• fokozatsan jönnek létre adaptációval
• ugrásszerűen jönnek létre nem adaptív folyamatok révén
• Fokozatos evolúció:
o Izoláció:
▪ elhatárolódó populáció
o Adaptív szétterjedés (radáció)
▪ a populáció túlnépesedik, ezért emigrációra kényszerül
▪ az új egyedeknek a megváltozott környezethez alkalmazkodniuk kell
▪ pl.: galapagoszi pintyek (Darwin-pintyek)
• csőr alakja változott meg
▪ adaptív radációval jött létre a gerinces állatok 5 ujjú végtagtípusaik
• homológ szervek
o divergencia
o a felépítése a szervnek azonos, viszont átalakul, mert az
állat a környezetéhez alkalmazkodott
o bálna uszonya (csont), emberi kéz
o egy az eredet, de másra használják
• analóg szervek
o konvergencia
o a felépítése a szervnek különböző, de a cél amire
használja a szervet az azonos
o madár szárny (csont) és rovar szárny (kültakaró eredet)
→ mindketten repülésre használják
o az eredet eltér, de egy célra használják
▪ Ugrásszerű evolúció:
• létrejötte:
o mutáció

StudyOnline Kft.
o kromoszómamutáció
o fajok közötti hibridizáció
o génáramlás
o genetikai sodródás
EVOLÚCIÓ BIZONYÍTÉKAI
• Közvetlen bizonyítékok:
o szemmel jól látható módon látjuk a változást
o Fosszíliák:
▪ előlények megőrződött maradványai
• Kövületek:
o valamikori élőlény megkövesedett maradványa
• Lenyomatok:
o egykor élt élőlények testének lenyomatai
• Zárványok:
o általában borostyánkőbe ragadt élőlények
o főleg ízeltlábúak maradványai
• Hideg által konzervált maradványok:
o Mamut, Ötzi
• Élőkövületek:
o olyan élőlények, melyek a régi időkből maradtak ránk és
még ma is életképesek
o pl.: páfrányfenyő, hidasgyík, bojtosúszós maradványhal
o Radiometrikus (abszolút kormeghatározás):
▪ Radiokarbon módszer
• természetben a 12C izotóp aránya meghatározott
• a 14C -es izotóp azonban bomlékony → 5730 év a felezési ideje
• A vizsgálandó leletben a 14C és 12C izotóp arányát kell megvizsgálni
• a 12C izotóp aránya a leletben mindig állandó a 14C -es izotóp
pedig 5730 év alatt mindig a felére bomlik
• 70.000 évig visszamenően állapítható meg a kor ezzel a
módszerrel
▪ Kálium-argon módszer
o Relatív kormeghatározás:
• akkor használatos, ha nincs lehetőség abszolút kormeghatározása
▪ üledékes kőzetekben talált ősmaradványok felhasználása
• Ha ismerjük az egyik ősmaradvány korát akkor nagy
valószínűséggel a lelet ugyanannyi idős az abban réteggel talált
ősmaradványokkal
• pl.: trilobiták (háromkaréjú ősrák), ammoniteszek
▪ pollenanalízis
• meghatározható egy adott időben és helyen élt társulás típusa,
vegetáció összetétele, virágos növények fajlistája
• pollendiagramm alapján az időszak klímáját meg lehet határozni
• pl.: indikátor fajok pollenjének a vizsgálata
▪ dendokronológiai-évgyűrűmódszer
• famaradványok kormeghatározására alkalmas
• a fák évgyűrűinek vastagságát mérik le
• csak mérsékelt övi fáknál működik a módszer
• az évgyűrűk vastagságát az adott év csapadék, fény és
hőmérsékletviszonyai is befolyásolják
StudyOnline Kft.
• a különböző famintákból vett évgyűrűsor átfedésbe hozható
• Közvetett bizonyítékok
o Morfológiai bizonyítékok:
▪ sejttani bizonyíték:
• a genetikai kód egyetemessége közös ősre utal
▪ embrionális bizonyítékok:
• biogenetikai alaptörvény: az előlény embrionális korában átéli az
evolúció egyes állomásait
• Dollo- törvény: az evolúció visszafordíthatatlan
▪ Homológ szervek létrejötte:
• divergencia
• a felépítése a szervnek azonos, viszont átalakul, mert az állat a
környezetéhez alkalmazkodott
• bálna uszonya (csont), emberi kéz
• egy az eredet, de másra használják
▪ Analóg szervek létrejötte:
• konvergencia
• a felépítése a szervnek különböző, de a cél amire használja a
szervet az azonos
• madár szárny (csont)
• és rovar szárny (kültakaró eredet) → mindketten repülésre
használják
• az eredet eltér, de egy célra használják
▪ Csökevényes, funkciót vesztett szervek létrejötte:
• Futómadarak szárnycsontjai
• kígyók lába
• Atavizmus:
o ősi letűnt jellegek visszatérései
▪ pl.: hátsó végtag megjelenése a bálnáknál
▪ emberi farok kialakulása
o Biokémiai bizonyítékok:
▪ fehérjék és nukleinsavak összetételének különbségei alapján meg tudjuk
határozni, hogy a két faj törzsfejlődése mikor válhatott el egymástól
▪ molekuláris törzsfa

StudyOnline Kft.
90. EMBERI BETEGSÉGEK ÉS A GENETIKA
FONTOS FOGALMAK
• Gén:
o a DNS molekula egy szakasza, amely egy tulajdonságot kódol
• Genom:
o teljes génkészlet
• Lókusz:
o kromoszómának egy szakasza, ahol a gén elhelyezkedik
• Genotípus:
o a tulajdonság genetikai háttere
• Fenotípus:
o megjelenő tulajdonság, amit a genotípus alakít ki
• Allél:
o egy gén alternatív változata
• Vad allél:
o egy adott génnek a természetben előforduló leggyakoribb változata
• Letális allél:
o halált okozó allél
• Homozigóta:
o diploid sejtben a kromoszómapáron található génnek azonos alléljai vannak jelen
• Heterozigóta:
o diploid sejtben a kromoszómapáron található génnek különböző alléljai vannak
jelen
• Hemizigóta:
o Diploid sejtben a génnek csak egyetlen kópiája van jelen
o Olyan esetekben, ahol eltérő a két kromoszóma (XY), nem tudunk
megkülönböztetni homozigótát vagy heterozigótát mert az adott jellegre nézve
csak az egyiket hordozhatja
• Autoszóma:
o Testi kromoszóma
• Gonoszóma:
o Ivari kromoszóma
• Homológ kromoszómapár:
o Azonos jellemzőkkel rendelkező, azonos géneket, de nem feltétlenül azonos
allélokat hordozó kromoszómapárok a diploid sejtben
• Diploid sejt:
o Minden kromoszóma 2 példányban (2n) található meg benne
o pl.: testi sejtek
• Haploid sejt:
o Egyszeres kromoszómaszámú sejt
o pl.: ivarsejtek, spórák

StudyOnline Kft.
GENETIKAI RENDELLENESSÉGEK
• Génmutációk:
o Recesszíven öröklődő autoszómás génmutáció:
▪ jellemzői:
• csak homozigóta formában mutatkozik meg a rendellenesség
• a jelleg megjelenése átugorhat egy generációt
• a rokonházasság (beltenyésztés) megnöveli az autoszómás
recesszív betegségek veszélyét
▪ Betegségek:
• fenilketonúria:
o fenil-alanin hidroxiláz enzimet kódoló gén mutációja
o homozigótákban fordul elő
o a fenil-alanin (esszenciális aminosav) → a szervezet nem
képes előállítani, táplálékkal kell bevinni a szervezetbe)
nem tudja a szervezet lebontani
o megoldás: fenil-alanin mentes diéta
• albinizmus:
o melanin termelődése csökken vagy teljesen hiányzik
o a pigmentáció hiányos/ teljesen hiányzik
▪ fehér haj, hófehér bőr
▪ piros szem:
• a szivárványhártyában (íriszben) a
pigment szintén hiányzik, a szem színét a
benne futó hajszálerekben keringő vér
adja
• sarlósejtes vérszegénység:
o vörösvértestek kóros elváltozása (sarló alakúak lesznek)
o nem tud olyan mértékben oxigént szállítani
o oxigén-hiány, vérszegénység, keringési
o rendellenesség oka:
▪ pontmutáció a hemoglobin Béta-lánc génjében
o a tünetek homozigóta recesszív egyedeknél súlyosak
▪ korai elhalálozást okoz
o heterozigóták esetében
▪ hemoglobinok egy része nem hibás génnel
rendelkezik
▪ kisebb a sarlóvá alakulás mértéke
o a sarlósejtes vérszegénységben szenvedők a maláriával
szemben védettek
• cisztás fibrózis:
o CFTR gén mutációja okozza
o sűrű nyáktermelés, légzőszervi problémák, hasnyálmirigy
probléma
▪ Dominánsan öröklődő autoszómás génmutációk:
• jellemzői:
o minden nemzedékben megjelenik a rendellenesség
• archondroplasia = törpenövés
o homozigóták a betegségben meg sem születne → letalitás

StudyOnline Kft.
o a betegségben szenvedők mind heterozigóták
o megrövidült végtagok, nagy fej, görbe lábszár, rendezetlen
fogsor, kiemelkedő homlok
• polydactylia = sokujjúság
o lábfejlődési rendellenesség
o több ujja van
• Huntington-szindroma = vítus tánc
o gyors lefolyású, idegrendszeri megbetegedés
o akaratlan ringatózás, izommozgás, egyensúlyproblémák,
hezitáló, artikulálatlan beszéd, demencia
▪ Recesszíven öröklődő X-kromoszómához kötött génmutáció:
• hemofília= vérzékenység:
o véralvadási faktorok hiánya
• vörös-zöld színtévesztés:
o nem tudják a vörös és a zöld színt elkülöníteni egymástól
• Kromoszóma rendellenességek:
o Down-kór:
▪ 21 kromoszóma triszómiája
▪ szűrhető
▪ mandulaformájú szem, jellegzetes arc, kerek fej, gyenge izmok, laza
ízületek, az ujjak az átlagnál rövidebbek
▪ a rendellenesség kialakulásának valószínűségé az anya életkorával nő
• oka: petesejtek osztódásukat már embrionális korban megkezdték
o Turner-szindróma (X,0):
▪ meddőség, fejletlen petefészkek
▪ nőknél XX az egyik X kromoszóma teljesen vagy részlegesen hiányzik
▪ elég gyakori betegség
o Klinefelter-szindróma (XX, Y):
▪ férfiak (XY) fejlődését érinti → (XXY)
▪ herék mérete kisebb
▪ kevesebb tesztoszterontermelés
▪ nőies férfiak
o Tripla X -szindróma= szupernő-szindróma:
▪ általában a 46. kromoszóma rendellenessége → XXX
▪ nőies, magas nők
o Dupla Y- szindróma (XYY):
▪ 47. kromoszóma rendellenessége → X, YY
MUTÁCIÓK
• DNS egyetlen nemzedéken belüli, ugrásszerű, öröklődő megváltozása
• genetikai változékonyságot növelő tényezők:
o homológ kromoszómák véletlenszerű szétválása
o ivarsejtek véletlenszerű találkozása
o az átörökítő DNS átrendezése
o mutáció
• mutáció hatása lehet előnyös vagy hátrányos (gyakoribb)
• generatív mutáció: ivarsejteket érintő mutáció
• szomatikus mutáció: testi sejteket érintő mutáció

StudyOnline Kft.
• Mutáció okai:
o Spontán mutáció: pontos kiváltó okát a mutációnak nem ismerjük
▪ pl.: kémiai reakciók
o Indukált mutáció: ismert környezeti hatások (mutagének) váltják ki őket
▪ fizikai hatások:
• UV, röntgen, radioaktív sugárzás, nagyenergiájú sugárzások
▪ kémiai hatások
• mustárgáz
▪ biológiai tényezők:
• baktérium, gomba
• Mutációk típusai:
o Génmutációk/pontmutációk:
▪ Kicserélődés
• az egyik bázis egy másik bázisre kicserélődik
• nem feltétlenül okoz változást
▪ Beépülés= inzerció
• plusz egy bázis beépül a szálba, ezért a leolvasásakor a
bázishármasok megváltoznak (eltolódás miatt)
▪ Kiesés= deléció
• egy bázis kiesik a meglévő szálból, ezért a leolvasás eltolódik,
szintén a bázishármasok változásával jár

StudyOnline Kft.
• Kromoszóma mutációk:
• A kromoszóma egy részének, vagy teljes egészének változása
o kromoszómák száma változhat
o az egész kromoszómaszerelvény változhat
o kromoszóma részek átkereszteződhetnek
• A kromoszóma szerkezeti változása:
o típusai:
▪ deléció:
• egy kromoszóma darab kiesése
▪ duplikáció:
• egy kromoszóma régió megkettőződése
▪ inverzió:
• a kromoszóma szakasz átfordulása az adott kromoszómán
belül
▪ transzlokáció:
• két nem homológ kromoszóma közötti részek kölcsönös
áthelyeződése
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mut%C3%A1ci%C3%B3

StudyOnline Kft.
91. AZ EVOLÚCIÓ BIZONYÍTÉKAI
o Fosszíliák:
• Kövületek:
• Lenyomatok:
• Zárványok:
o Mamut, Ötzi
▪ Radiokarbon módszer:
• természetben a 12C izotóp aránya meghatározott
• a 12C izotóp aránya a leletben mindig állandó a 14C -es izotóp pedig
5730 év alatt mindig a felére bomlik
• 70.000 évig visszamenően lehet ezt a módszert használni
▪ üledékes kőzetekben talált ősmaradványok felhasználása
valószínűséggel a lelet ugyanannyi idős az abban réteggel talált
ősmaradványokkal
▪ pollenanalízis
▪ dendokronológiai-évgyűrűmódszer
StudyOnline Kft.
• Közvetett bizonyítékok:
• Dollo-törvény: az evolúció visszafordíthatatlan
• divergencia
• konvergencia
szervet az azonos
használják
▪ Csökevényes, funkciót vesztett szervek létrejötte:
• kígyók lába
• Atavizmus:

StudyOnline Kft.
AZ EMBER EVOLÚCIÓJA
Rovarevő emlősök
félmajmok majmok
szélesorrú majmok keskenyorrú majmok
cerkófok AEGYPTOPHITECUS
• 30 cm3 agytérfogat
DRYOPHITCEUS
• Rudabánya
• 300-400 cm3 agytérfogat
emberszabású majmok AUSTRALOPHITECUS

• 5 millió éve alakult ki
• (nagy arc, kicsi agykoponya, kettős
S alakú gerinc, felegyenesedett
járás)
• Lucy
HOMO HABILIS = ügyes ember

• 2 lábon járás
• eszközhasználat
HOMO ERECTUS = előember, felegyenesedett ember

• tűzhasználat, kőeszközök használata, barlangok
• 800.000 éve; jávai előember
• 600.000 éve; pekingi előember
• 300.000 éve; vértesszőlősi előember (Samu)
NEANDERVÖLGYI ŐSEMBER HOMO SAPIENS

• 400.000 éve • 40.000 éve
• 1500 cm3 agytérfogat • 1400 cm3 agytérfogat
• pattintott kőszerszámok és csapdák készítése • Művészi alkotások
• használja a tüzet (kannibalizmus) készítése: Villendorfi
• halottakat eltemette Vénus, barlangrajzok

StudyOnline Kft.
92. MENDELI GENETIKA
GÉN
• a DNS molekula egy szakasza, amely egy tulajdonságot kódol
GENOM
• teljes génkészlet
LÓKUSZ:
• kromoszómának egy szakasza, ahol a gén elhelyezkedik
GENOTÍPUS
• a tulajdonság genetikai háttere
FENOTÍPUS
• megjelenő tulajdonság, amit a genotípus alakít ki
ALLÉL
• egy gén alternatív változata
VAD ALLÉL
• egy adott génnek a természetben előforduló leggyakoribb változata
LETÁLIS ALLÉL
• halált okozó allél
HOMOZIGÓTA
• diploid sejtben a kromoszómapáron található génnek azonos alléljai vannak jelen
HETEROZIGÓTA
• diploid sejtben a kromoszómapáron található génnek különböző alléljai vannak jelen
HEMIZIGÓTA
• Diploid sejtben a génnek csak egyetlen kópiája van jelen
• Olyan esetekben, ahol eltérő a két kromoszóma (XY), nem tudunk megkülönböztetni
homozigótát vagy heterozigótát mert az adott jellegre nézve csak az egyiket hordozhatja
AUTOSZÓMA
• Testi kromoszóma
GONOSZÓMA
• Ivari kromoszóma
HOMOLÓG KROMOSZÓMAPÁR
• Azonos jellemzőkkel rendelkező, azonos géneket, de nem feltétlenül azonos allélokat
hordozó kromoszómapárok a diploid sejtben
DIPLOID SEJT
• Minden kromoszóma 2 példányban (2n) található meg benne
o pl.: testi sejtek
HAPLOID SEJT
• Egyszeres kromoszómaszámú sejt
o pl.: ivarsejtek
GENETIKA ALAPTÖRVÉNYEI
• Mendel i. Törvénye → uniformitás törvénye
o Két homozigóta szülő keresztezése esetén F1 nemzedék minden egyede egyforma
(genotípusosan és fenotípusosan)
• Mendel ii: törvénye →szegregáció/hasadás törvénye
o F1 nemzedék keresztezése esetén F2 nemzedékben a szülői tulajdonságok
szétválnak és újra megjelennek
• Mendel iii. Törvénye →független öröklődés/ szabad kombinálódás törvénye

StudyOnline Kft.
o Az ivarsejtek képződése során egy gén alléljainak hasadása más gének alléljaitól
függetlenül történik → a különböző tulajdonságok változatai egymással szabadon
kombinálódhatnak
o Egyes tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek
• Gamétatisztaság elve:
o Egy ivarsejt az adott tulajdonságpárból csak az egyik tulajdonságot hordozza
http://bioszfera.com/downloads/Genetika-alap.pdf
ÖRÖKLÉSMENETEK
• Monohibrid öröklésmenetek:→ egy gén két allélja alakítja ki
o Domináns-recesszív öröklésmenet:
▪ Domináns hatású allél erősebb hatású, mint a recesszív allél
▪ A domináns allél heterozigóta formában is érvényesíti hatását
▪ A recesszíven öröklődő jelleg csak homozigóta recesszív formában
nyilvánul meg
▪ Dominánsan öröklődő jellegek:
• Sokujjúság
• RH-vércsoport
o RH- → d-vel jelöljük
o RH+ → D-vel jelöljük
• Izomdisztrófia
• Marfan-szindróma
• Üvegcsont betegség
• Törpeség
• Rövidujjúság
▪ Recesszíven öröklődő jellegek:
• Fenilketonúria
• Albinizmus
• Galaktozémia
• Laktózintolerancia

StudyOnline Kft.
P: aa X AA Egyik szülő genotípusa (sárga borsó)
F1:
A A Mendel első törvénye miatt (Unifromitás elve) minden egyed
a Aa Aa egyforma → 100 % heterozigóta (sárga borsó)
a Aa Aa
Másik szülő genotípusa (zöld

borsó)
F2: Aa x Aa Genotípus arány:

A a Mendel második törvénye
• 25% homozigóta domináns
miatt (Hasadás elve): a
A AA Aa • 25% homozigóta recesszív,
szülői tulajdonságok újra
a Aa aa • 50% heterozigóta
megjelennek
Fenotípus arány : 3:1
• 3 sárga (Aa,AA)
• 1 zöld (aa)
Ha a betegséget recesszív allél hordozza, mikor lehet beteg az utód?

1. Egészséges szülők esetén: csak akkor, ha mindkét szülő heterozigóta hordozó → 25% az
esélye, hogy beteg utód születik
A a
A AA Aa
a Aa aa
2. Ha az egyik szülő egészséges: csak akkor születhet beteg utód, ha AZ egyik szülő
heterozigóta hordozó → 50% az esély, hogy beteg utód születik
a a a a
Nem születik A Aa Aa
A Aa Aa
beteg utód
A Aa Aa a aa aa
beteg utód születik
3. Ha mindkét szülő homozigóta recesszív → 100% az esélye, hogy beteg utód születik
a a
a aa aa
a aa aa
o Kodomináns öröklésmenet:
• pl.: ABO vércsoport öröklődése, MN vércsoport öröklődése
• Dominanciasorrend alakul ki A vércsoport =B vércsoport > O vércsoport
• Az allélok egymás mellett egyszerre nyilvánulnak meg a fenotípusban
Genotípus Példák AB0 vércsoport öröklődésre:
0 vércsoport→ ii IA IB IA i
A-vércsoport → I I , I i
A A A
A A A A B I B A B
II IBi
I II II
IB IAIB IBIB i IAi ii

StudyOnline Kft.
B-vércsoport → I I , I i
B B B
AB-vércsoport→IAIB
Fenotípus
https://kuffer.hu/ha-a-vercsoportod-0-as-itt-van-8-dolog-amirol-erdemes-tudnod/
o Intermedier öröklésmenet:
• Alléélok egyforma erősségűek
• Nincsen dominancia viszony
• Egy átmeneti, köztes szín jelenik meg heterozigóta formába
• pl.: csodatölcsér virág színe
P: AA (piros virág) x aa (fehér virág)

F1: Aa (rózsaszín virág)
F2: Aa x Aa
A a Genotípus arány:
A AA Aa o 25% homozigóta domináns
a Aa aa o 25% homozigóta recesszív
o 50% heterozigóta
Fenetípus arány: 1:2:1
o 25% piros
o 50% rózsaszín
o 25% fehér
• Dihibrid öröklésmenet: → két gén négy allélja alakítja ki

o Borsók színe és formája:
P: AABB (sárga, gömbölyű) x aabb (zöld, szögletes)
F1: AaBb (sárga és gömbölyű)
AaBb x AaBb
AB Ab aB ab
AB AABB AABb AaBB AaBb
Ab AABb AAbb AaBb Aabb
▪ Sárga, gömbölyű: 9 aB AaBB AaBb aaBB aaBb
▪ Sárga, szögletes: 3 ab AaBb Aabb aaBb aabb
▪ Zöld, gömbölyű:3
▪ Zöld, szögletes:1

StudyOnline Kft.
VANNAK ESETEK AMIKOR ELTÉRÉS VAN A MENDELI ARÁNYOKTÓL
• Oka lehet:
o Letalitás
▪ Valamelyik genotípus (általában homozigóta recesszív) nem életképes
o Génkölcsönhatás
o Kapcsoltság
o Mutáció
o Poligénes jelleg
• Génkölcsönhatás:
• Kapcsoltság:
o Gének azonos kromoszómán találhatóak
o Minél közelebb vannak egymáshoz a gének annál nagyobb a valószínűsége, hogy
együtt maradnak a rekombinációkor
• Mutációk:
o Okai:
▪ Spontán mutáció: pontos kiváltó okát nem ismerjük
▪ Indukált mutáció: ismert környezeti hatások (mutagének pl.: sugárzás,
kémiai hatások) váltanak ki mutációt
o Mutációk típusai:
▪ Gén vagy pontmutációk:
• Nem érinti az egész kromoszómát
• Típusai:
o Báziscsere: egy bázis kicserélődik
▪ Csendes mutáció: a triplet utolsó bázisa változik,
de ugyanazt az aminosavat kódolja
• UCC és az UCU is szerin nevű aminosavat
kódolja
• Ok: utolsó bázis lötyög

StudyOnline Kft.
▪ Misszensz mutáció: egy báziscsere miatt másik,
nem funkcióképes aminosav kódja keletkezik
▪ Nonszensz mutáció: egy báziscsere miatt STOP
kód keletkezik (UAA, UAG, UGA
o Bázispár kiesése vagy beékelődése:
▪ Hatásuk mindig jelentős, mert a gén a mutációt
követő minden tripletjének összetételét
megváltoztatja
▪ AAA GCC GGA
Lizin alanin glicin
▪ AAG CCG GA…
Lizin glutamin
▪ Kromoszóma mutációk:
• Egész kromoszóma szintjén okoznak változást
• Számbeli kromoszóma mutációk:
o Poliploidia:
▪ Kromoszóma készlet 2-nél nagyobb számú
többszöröse van jelen a sejtben
o Aneuploidia
▪ Nem a teljes genomból van több, csak bizonyos
kromoszómákból
▪ Autoszómás/testi
• Down-szindróma: 21 kromoszóma
triszómiája
• Edwards-szindróma (13)
• Patau-szindróma (18)
▪ Ivari:
• Metanő, szuperférfi
• Szerkezeti kromoszóma mutációk:
o Deléció: kisesés
o Duplikáció: megkettőződés
o Inverzió: megfordulás
o Transzlokáció: áthelyeződés

StudyOnline Kft.
93. A GÉNMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA
PROKARIÓTÁKNÁL
• enzimindukció: lac operon
• szubsztrátindukció: triptofán operon
EUKARIÓTÁKNÁL
• differenciálódás során vannak gének, amelyek inaktiválódnak
• minden sejtben minden tulajdonságot hordozó gén megtalálható de inaktív formában
(a máj sejtjei nem fog inzulint termelni, annak ellenére, hogy metalálható benne a gén)
• transzkripciós faktorok hatása
oszabályozza az RNS-polimeráz működését
• szövetspecifikus faktorok
ogénen belül vannak kódoló és nem kódoló szakaszok is
• hormonok
ofehérje típusú hormonokkal
oszteroid típusú hormonokkal
• külső környezeti hatás
LAC OPERON MODELL/ TEJCUKOR OPERON MODELL

• Nobel-díjat kapott érte:
o Francois Jacob
o Jacques Monod
• génműködés szabályozás egysége
• regulator gén → gátlófehérjét kódol
• promoter régió → ezen ül az RNS-polimeráz
• operator régió → szabályozó régió
• struktúrgének
• Laktóz hiányában:
o regulator génekről történik egy átírás mRNS-re
o mRNS hozzákapcsolódik egy riboszómához és megkezdődik a fehérjeszintézis, mely
során egy gátló fehérje termelődik
o laktóz hiányában a gátló fehérje hozzákapcsolódik az operator régióhoz, ezzel egy
útakadályt képezve a RNS-polimeráznak
o a struktúrgének nem fognak átíródni mRNS-re
o nem képződik laktáz enzim
• Laktóz jelenlétében:
o regulator génekről történik egy átírás mRNS-re
o mRNS hozzákapcsolódik egy riboszómához és megkezdődik a fehérjeszintézis, mely
során egy gátló fehérje termelődik
o azonban a laktóz hozzá fog kapcsolódni a gátlófehérjéhez ezzel megváltoztatva a
térszerkezetét
o a megváltozott térszerkezetű gátlófehérje nem tud hozzákapcsolódni az operator
régióhoz
o szabaddá válik az út az RNS-polimeráz számára, hogy végig haladjon a DNS aktív szálán
és átírja mRNS-re

StudyOnline Kft.
o a struktúrgénekről átíródott mRNS ezt követően fehérjeszintézisben fog részt venni,
ahol laktáz enzim fog képződni
o a laktáz enzim lebontja a szervezetben található tejcukrot
GÉNMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA HORMONOKKAL

• a hormonok képesek gátolt, nem működő géneket bekapcsolni → aktív állapotba hozni
• Hormonok hatásai:
o Fehérje típusúak:
▪ membránreceptorokon keresztül cAMP segítségével proteinkinázokat
aktiválnak
▪ adrenalin: aminosavszármazék
▪ peptid hormonok: oxitocin, ADH
▪ fehérjehormonok: inzulin, STH
▪ hatása:
• kapcsolódik a célsejt sejthártyájának külső felszínén lévő
receptorhoz
• a megváltozott térszerkezetű receptorfehérje hatására, a
sejthártya belső oldalán, sejtplazmában cAMP keletkezik
• a cAMP-t megköti a proteinkináz enzim → aktiválódik
o Szteroid típusúak:
▪ a citoplazma receptorok segítségével egészen a sejtmagig jutnak el és ott
fejtik ki a hatásukat
▪ kortizol, aldoszteron, szexuálszteroidok: mellékvesekéreg hormonok
▪ nemi hormonok
▪ hatása:
• szteroid hormon bekerül a sejtplazmába, ott a receptorához
kapcsolódik
• a megváltozott térszerkezetű fehérjereceptor a hozzá kapcsolódó
hormonnal képes bekerülni a sejtmagba
• a sejtmagban a nem hiszton típusú fehérjéhez kapcsolódik
• bizonyos gén felszabadul a gátlás alól és aktiválódni fog

StudyOnline Kft.
94. A POPULÁCIÓK ÉS AZ EVOLÚCIÓ
POPULÁCIÓ:
• azonos fajhoz tartozó egyedek
• amelyek adott helyen és időben együtt élnek
• egymás között szaporodnak
• Populáció nagyságának jellemzése:
o Egyedszám: egy adott populációt alkotó összes egyed száma
o Populáció sűrűsége /denzitása: Egy adott populáció egyedeinek száma egységnyi
• Populációk változásai:
o Születési ráta: egységnyi idő alatt született utódok száma
▪ Függ a:
• koreloszlástól
o a populáció lehet: fiatalodó, stabil, öregedő
• ivararány
• egyed sajátosságaitól: (termés mennyisége, peteszám …)
o Potenciális szaporodóképesség:
▪ a populáció korlátlanul növekedik
▪ nem függ a környezet eltartóképességétől
▪ exponenciális görbével jellemezhetjük
o Reális szaporodóképesség:
▪ ténylegesen megvalósuló szaporodás mértéke
▪ Környezet eltartóképessége befolyásolja
▪ logaritmikus görbe
• Környezet eltartóképessége:
o azt jelzi, hogy egy adott környezetben mekkora egyedszámú populáció képes
tartósan fennmaradni
• Gradáció:
o populáció egyedszámának ugrásszerű emelkedése
o általában az r-strategistáknál tapasztalható
o általában összeomlás követi

StudyOnline Kft.
• Szaporodási strategisták:
• Populáció térbelli eloszlása:

o megmutatja, hogy a populáció egyedei a térben hogyan oszlanak el
o Egyenletes eloszlás:
▪ egy populáció egyedei a vizsgált tér bármely pontján azonos egyedszámban
találhatóak meg.
▪ pl.: ültetvények
o Véletlenszerű eloszlás:
▪ egy populáció egyedei a vizsgált térben teljesen véletlenszerűen fordulnak
elő és semmi szabályszerűséget nem mutatnak
▪ pl.: fűfélék
o Felhalmozódó eloszlás:
▪ egy populáció egyedei a vizsgált térben csoportokat képeznek, a csoportok
kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el egymástól
▪ pl.: indákkal szaporodó növények
o Szigetszerű eloszlás:
▪ egy populáció egyedei a vizsgált térben kisebb-nagyobb csoportokat
képeznek melyek egymástól néha nagyobb távolságra helyezkednek el
▪ pl.: csoportosan járó emlősök → farkasfalka
• Halálozási ráta:
o egy populációban egy adott időszakban bekövetkező halálozások száma a
populáció nagyságához viszonyítva
o Típusai:
▪ Szimbiózis (+, +):
baktériumok
• Mikhorriza kapcsolat

StudyOnline Kft.
▪ Szimfília (+, +):
o pl.: hangya + levéltetű
▪ Alliancia (+, +):
o pl.: Zebra és zsiráf kapcsolata
• Predáció/ ragadozás (+, -)
o Típusai:
▪ Növényevés (herbivoria):
• ha a préda egy növény
▪ Ragadozás (Carnivoria):
• ha a préda egy másik állat
▪ Kannibalizmus:
• populáció egyedei saját fajtársaikat fogyasztják
• Parazitizmus/ élősködés (+, -)
táplálkozik.
o Típusai:
o parazita külső testfelületen él
o pl.: kullancs, gyötrőszúnyog, pióca
o pl.: bélférgek
életképes
o pl.: ektoparaziták → kullancs
növénytől
• Kommenzalizmus/ asztalközösség (+, 0)
▪ pl.: Oroszlánok és hiénák kapcsolata
• Ammenzalizmus (0, -)
o Antibiózis

StudyOnline Kft.
o Allelopátia
▪ pl.: diófa levele
• Kompetíció/ versengés (-, -)
megszerzéséért
o pl.: növények versengése a fényért → szintezettség kialakulása
AZ EVOLÚCIÓ
• Az univerzum keletkezése:
o ősrobbanás
o világegyetem 13,7 milliárd éve keletkezhetett
o az univerzum összes anyaga egy végtelen hőmérsékletű és nyomású, rendkívüli
sűrűségű pontban koncentrálódott
• Fizikai evolúció:
o bolygók csillagok létrejötte
o csillagok belsejében a vas megtalálható
o Őslégkör:
▪ Elsődleges anaerob, redukáló őslégkör:
• abból a gáz és porfelhőből származik, amiből maga a bolygó is
kialakult
• meteorok, üstökösök becsapódása → hoztak magukkal fagyott
gázokat is
▪ Másodlagos anaerob, redukáló őslégkör:
• földfelszín lehűlése
• vulkanikus tevékenységek, kőzetek gázleadása
• CO2, N2, H2, SO2, vízgőz, NH3, HCN, CH4, H2S
• vízgőz cseppfolyósodása révén kialakult az ősóceán
▪ Oxigénlégkör kialakulása:
• UV hatására a víz disszociációjából
• kékbaktériumok tömeges elterjedésével
o fotoszintézis végzése
• Kémiai evolúció:
o Pánspermia hipotézis:
▪ az a folyamat, amelyben a biológiailag fontos szerves anyagok létrejöttek
▪ az élet nem a földön keletkezett, és meteoritok útján került a Földre
o Urey-miller kísérlet, ősleves elmélet:
▪ szerves vegyületek kialakulásának kísérlete
▪ őslégkört imitálta a berendezésében
▪ azt figyelte meg, hogy villámlás és UV hatására az őslégkörben található
molekulák szerves molekulákat hoznak létre, mint a tejsav, aminosavak,
karbonsavak

StudyOnline Kft.
http://teremtestudomany.hu/miller-urey-kiserletek-hibai/
• Eukarióta sejtek kialakulása, endoszimbionta elmélet:

o ősi eukarióta bekebelezett egy prokariótát és szimbiózisban élt vele
▪ kékbaktérium bekebelezése → a zöld színtest kialakulása
▪ kemoheterotróf baktérium bekebelezése→ mitokondrium kialakulása
o Elmélet bizonyítása:
▪ saját cirkuláris DNS
▪ önállóan osztódni képesek
▪ saját fehérjeszintetizáló képességgel rendelkeznek
▪ kettős membrán határolja őket

StudyOnline Kft.
o Fosszíliák:
• Kövületek:
• Lenyomatok:
• Zárványok:
o Mamut, Ötzi
• természetben a 12C-izotóp aránya meghatározott
• a 12C izotóp aránya a leletben mindig állandó a 14C -es izotóp pedig
5730 év alatt mindig a felére bomlik
• 70.000 évig visszamenően lehet ezt a módszert használni
▪ üledékes kőzetekben talált ősmaradványok felhasználása:
valószínűséggel a lelet ugyanannyi idős az abban a réteggel talált
ősmaradványokkal
▪ pollenanalízis:
▪ dendokronológiai-évgyűrűmódszer:

StudyOnline Kft.
• Közvetett bizonyítékok:
• Dollo- törvény: az evolúció visszafordíthatatlan
• divergencia
• konvergencia
szervet az azonos
•
használják
▪ Csökevényes, funkciót vesztett szervek létrejötte
• kígyók lába
• Atavizmus:

StudyOnline Kft.
Rovarevő emlősök
félmajmok majmok
DRYOPHITCEUS
• Rudabánya

járás)
• Lucy



• 400.000 éve • 40.000 éve

StudyOnline Kft.
95. MUTÁCIÓK
MUTÁCIÓ: Az örökítő anyag egyetlen nemzedéken belüli, ugrásszerű, öröklődő megváltozása.

• Óriási az evolúciós jelentősége
• Genetikai változatosságot növeli még a mutáción kívül a homológ kromoszómapárok
véletlenszerű szétválása, az ivarsejtek véletlenszerű találkozása, a crossing-over és
rekombináció
• Hatása lehet hátrányos, közömbös, előnyös
• Okai
o Spontán mutáció: pontos kiváltó okát nem ismerjük
o Indukált mutáció: ismert környezeti hatások (mutagének pl.: sugárzás, kémiai
hatások) váltanak ki mutációt
• Mutációk típusai:
o Gén vagy pontmutációk:
▪ Nem érinti az egész kromoszómát
▪ Típusai:
• Báziscsere: egy bázis kicserélődik
o Csendes mutáció: a triplet utolsó bázisa változik, de
ugyanazt az aminosavat kódolja
▪ UCC és az UCU is szerin nevű aminosavat kódolja
▪ Ok: utolsó bázis lötyög
o Semleges mutáció: a kódolt aminosav hasonló jellegűvé
változik
o Misszensz mutáció: egy báziscsere miatt másik, nem
funkcióképes aminosav kódja keletkezik
o Nonszensz mutáció: egy báziscsere miatt STOP kód
keletkezik (UAA, UAG, UGA
• Bázispár kiesése vagy beékelődése
o Hatásuk mindig jelentős, mert a gén a mutációt követő
minden tripletjének összetételét megváltoztatja
▪ AAA GCC GGA
Lizin alanin glicin
▪ AAG CCG GA…
Lizin glutamin
o Kromoszóma mutációk
▪ Egész kromoszóma szintjén okoznak változást
• Számbeli kromoszóma mutációk:
o Poliploidia:
▪ Kromoszóma készlet 2-nél nagyobb számú
többszöröse van jelen a sejtben
o Aneuploidia
▪ Nem a teljes genomból van több, csak bizonyos
kromoszómákból
▪ Autoszómás/testi
• Down-szindróma:21 kromoszóma
triszómiája
• Edwards-szindróma (13)

StudyOnline Kft.
• Patau-szindróma (18)
▪ Ivari:
• Metanő, szuperférfi
• Szerkezeti kromoszóma mutációk:
o Deléció/kisesés:
▪ a kromoszóma egy darabja letörik és nem épül
vissza, kiesik a genetikai tartalomból
o Duplikáció/megkettőződés:
▪ A kromoszóma egy darabja megkettőződik, a rajta
található minden génből kettőt fog hordozni
o Inverzió/megfordulás:
▪ Egy kromoszóma darab letörik és helyére
megfordulva épül vissza
o Transzlokáció/áthelyeződés:
▪ Egy kromoszóma darabja letörik, de nem az eredet
helyére, hanem egy másik kromoszómára
átépülve bennmarad a génkészletben
RECESSZÍVEN ÖRÖKLŐDŐ AUTOSZOMÁLIS GÉNMUTÁCIÓK

• Fenilketonúria:
o fenilalanin-hidroxiláz enzim előállításáért felelős gén mutációja
o fenil-alanint nem tudja lebontani a szervezet
o Megoldás: fenil-alanin diéta
• Albinizmus:
o Melanin termelődése csökken vagy teljesen hiányzik
• Sarlósejtes vérszegénység:
o Vörösvérsejtek sarló alakúak → csökken az oxigénszállítási képességük
o Hemoglobin génjében bekövetkező pontmutáció
o Maláriával szemben védettek → szelekciós előny
o Heterozigóta formában a tünetek gyengék (maláriával szemben védettek)
• Cisztás fibrózis:
StudyOnline Kft.
o CFTR gén mutációja okozza → fehérjét kódol →feladata a nyák megfelelő
viszkozitásának beállítása
o A nyák besűrűsödik
• Galaktózémia:
o Hiányzik az az enzim, amely a májban a galaktózt glükózzá alakítaná a
glükoneogenezis során
DOMINÁNSAN ÖRÖKLŐDŐ AUTOSZOMÁLIS GÉNMUTÁCIÓ

• Minden nemzedékben megjelenik a mutáció
• A homozigóta egyedek sokszor életképtelenek
• Achondroplasia/ törpenövés:
o Homozigóta dominánsok életképtelenek → heterozigóta formában mutatkozik
meg a betegség
• Polydactylia/ sokujjúság
• Huntington szindróma/vítus tánc:
o Idegrendszeri megbetegedés→ idegsejtek elhalásával jár
o Beteg akaratlan mozgásokat végez, érzelmi kitörések és szellemi leépülés
tapasztalható
RECESSZÍVEN ÖRÖKLŐDŐ X KROMOSZÓMÁHOZ KÖTÖTT GÉNMUTÁCIÓK:

• Hemofília/ vérzékenység
• Vörös-zöld színtévesztés
KROMOSZÓMA MUTÁCIÓK
• Down-szindróma:
o 21-es kromoszóma triszómiája (21 -es kromoszómából nem kettő, hanem három
van)
o Oka:
▪ Meiózisban a 21-es kromoszómák nem válnak el egymástól és így a
megtermékenyítés során az egyik ivarsejtből 1 másik ivarsejtből 2 példány
kerül a zigótába
o Anya életkorával nő a betegség megjelenésének a valószínűsége (petesejt már
magzati korban keletkezik)
o Jellemző az alacsony testméret, kerek fej, átlagosnál rövidebb nyak, ferde szemrés
gyakran bőrfedővel társul

StudyOnline Kft.
96. ALBINIZMUS ÉS SZÍNTÉVESZTÉS
MUTÁCIÓ
• Egy sejt örökítőanyagában bekövetkező öröklődő változás
• A mutáció során létrejött megváltozott sejt a mutáns
ALLÉL
• a gén egy alternatív változata
• Allélok egymáshoz viszonyítva eltérő erősségűek lehetnek és ez alapján különböztetjük meg
az öröklésmeneteket
• Öröklésmenetek:
o Monohibrid öröklésmenetek: 1 gén 2 allélja
▪ Kodomináns öröklésmenet
▪ Intermedier öröklésmenet
▪ Domináns-recesszív öröklésmenet
o Dihibrid öröklésmenetek: (Génkölcsönhatás van) 2 gén 4 allélja
▪ Többgénes öröklésmenet (9:3:3:1) pl.: tyúktaréj formája
▪ Recesszív episztázis (9:3:4) pl.: kutya szőrszíne
▪ Domináns episztázis (12:3:1) pl.: csillagtök termése
▪ Konkuráló gének (10:3:3) pl.: kúszó gyomnövények
▪ Redundancia-duplikált gének (15:1) pl.: pásztortáska magformája
▪ Kiegészítő gének (9:7) pl.: csigahéj pigmentek
o Nemhez kapcsolt öröklés:
▪ X kromoszómához kötött öröklődés
▪ Y kromoszómához kötött öröklődés
ALBINIZMUS
• Tirozináz enzim hiánya → tirozin aminosav nem tud melaninná alakulni
• Következményeképpen melaninhiány lép fel
• Ez érinti az összes melanint termelő szövetet
o Részleges vagy teljes pigmentációhiány a bőrben, szőrzetben, hajban
o Írisz/ szivárványhártya → pigmenthiányos → piros szem (érhártya miatt)
▪ A látás is károsodhat (akár 10% alatti is lehet)
▪ A szem fényérzékennyé válik
• Öröklődése:
o Testi kromoszómához kötött (autoszómás), recesszív öröklődésű betegség
o Fenotípusosan csakis homozigóta recesszív egyedekben nyilvánul meg
o Öröklődés esetei:
▪ Egészséges szülők esetén:
• A szülőknek mindenképpen hordozónak kell lennie (heterozigóta
genotípusú)→ 25% eséllyel születik beteg utód
P: Aa x Aa
F1: Egyik szülő genotípusa (anya)
A a
Másik szülő genotípusa (apa)
A AA Aa
a Aa aa

StudyOnline Kft.
▪ Egy beteg szülő esetén:
• Az egyik szülő homozigóta recesszív (aa) a másik szülő heterozigóta
(Aa) → 50% eséllyel születik beteg utód
P: aa x Aa
a a
A Aa Aa
a aa aa
▪ Beteg szülők esetén:

o Mindkét szülő homozigóta recesszív genotípusú (aa)→ 100%
eséllyel születik beteg utód
P: aa x aa
a a
a aa aa
a aa aa
SZÍNTÉVESZTÉS
• Színtévesztés leggyakoribb formája a vörös-zöld színtévesztés
• Ebben a betegségben szenvedők nem látják a piros és zöld szín közötti különbséget
• Öröklődése:
o X ivari kromoszómához kötött, recesszív öröklődésű
o Fenotípusosan csakis homozigóta recesszív egyedekben nyilvánul meg
o Színtévesztő genotípusok:
▪ férfi: XSY
▪ nő: XSXS
o Öröklődés esetei:
▪ Egészséges szülők esetén:
• Apa genotípusa csak XY lehet, hogy normál látású legyen, anya
heterozigóta, tehát hordozó: XSX → 25% eséllyel születik
színtévesztő utód (csak fiú utód lehet beteg)
P: XSX x XY
XS X
X XSX XX
Y XSY XY
▪ Egy beteg szülő esetén:

• Ha az apa színtévesztő, az anya egészséges és nem hordozó →
nincs színtévesztő utód
S
P: XX x X Y
X X
XS XSX XSX
Y XY XY

StudyOnline Kft.
• Ha az apa színtévesztő, az anya hordozó → 50% eséllyel születik
beteg utód (mind fiú, mind lány utód is lehet színtévesztő)
P: XSX x XSY
XS X
XS XSXS XSX
Y XSY XY
• Ha az anya színtévesztő → 50% eséllyel születik színtévesztő utód

(de a fiú gyerekek 100%-a színtévesztő lesz)
P: XSX S x XY
XS XS
X XSX XSX
Y XSY XSY
▪ Beteg szülők esetén:

o Mindkét szülő mindegyik X kromoszómáján megtalálható a mutáns
allél → 100% eséllyel születik színtévesztő utód
P: XSXS x XSY
XS XS
XS XSXS XSXS
Y XSY XSY
o Esetek összefoglalva:
▪ Színtévesztő apa és homozigóta normál látású anya gyerekei normál
látásúak lesznek, de a lányok hordozzák a színtévesztést.
▪ Színtévesztő apa és hordozó anya gyerekei között lehet hordozó lány,
színtévesztő lány, színtévesztő fiú, normál látású fiú.
▪ Normál látású apa és hordozó anya gyerekei között lehet homozigóta
normál látású lány, hordozó lány, normál látású fiú és színtévesztő fiú.
▪ Normál látású apa és színtévesztő anya gyerekei közül a fiúk színtévesztők,
a lányok hordozók.

StudyOnline Kft.
97. A VÉRCSOPORTRENDSZEREK ÉS ÖRÖKLŐDÉSÜK
A VÉR
• Zárt keringési rendszerre jellemző, érben keringő vörös színű folyadék
• Mezodermális eredetű
• Folyékony kötőszövet
• Átlagos emberi vértérfogat: 5 dm3
SEJTES ÁLLOMÁNY → ALAKOS ELEMEK SEJTKÖZÖTTI ÁLLOMÁNY →VÉRPLAZMA
44% 56%
Vörösvértestek (sárgás színű átlátszó folyadék)
Vérlemezkék • 90% víz
Fehérvérsejtek • Ásványi sók: Na+, K+, Ca2+, Cl-,
HCO3-
• Tápanyagok: glükóz, aminosavak,
lipidek
• Bomlástermékek: karbamid,
húgysav, tejsav, bilirubin,
biliverdin, ammónia
• Vitaminok (K, A, D, E…)
• Hormonok (tiroxin …)
• Vérplazma fehérjék
o Albuminok
https://medicover.hu/laborvizsgalatok/laborvizsgalatok- o Globulinok
tipus/hematologiai-laborvizsgalatok/verkep/
o Véralvadási faktorok
(Pl: fibrinogén)
VÉRPLAZMA FEHÉRJÉK
ALBUMINOK GLOBULINOK VÉRALVADÁSI FAKTOROK

o Egyszerű fehérje o Szénhidráttartalmú o Májban termelődnek
o Plazmafehérjék kb összetett fehérje o Véralvadásban van
60% o Alfa, béta globulinok: szerepe
o Májban termelődik transzportfehérje o Pl: fibrinogén
o Transzportfehérje o Gamma globulinok:
o Kialakítják a immunglobulinok
vérplazma optimális
ozmózis nyomását
o Puffer rendszerek
SEJTES ÁLLOMÁNY
o Vörös csontvelőben keletkeznek
o Lapos és köbös csontok teljes felülete (szivacsos állomány)
o Hosszú csöves csontok vége (szivacsos állomány)
(életkor előrehaladtával a hosszú csöves csontokban a vörös csontvelő sárga
csontvelővé alakul → de fokozott vérvesztés esetén visszaalakulhat)
• Vörösvértest
o Érésük során (vörösvérsejt) elveszítik a sejtmagjukat → helyén fog bekötni a
hemoglobin, ami majd oxigént fog szállítani
o Önálló mozgásra képtelenek

StudyOnline Kft.
o Hemoglobin: N-tartalmú porfirinváz + középen vas (hem-rész) + fehérje (globin-
rész)
o Nincs benne mitokondrium!
o 5 millió/mm3
o Élettartam: 120 nap
o Képződéséhez kell: B12 folsav, Fe
o Eritropoetin serkenti az érését (vese termeli)
o Elöregedett sejtek:
▪ Lépbe: globin (fehérje)
▪ Májban: hem csoport → vízoldhatóvá válik (epefesték/kiürül)
Vörösvértest oxigén szállítása
A:
• CO2 diffúzissal a vérplazmába kerül, majd a vörösvértestbe, ahol egy enzim segítségével
H2CO3-á alakul
• A szénsav elbomlik:
o A p+-t a hemoglobin oxigén leadás mellett felveszi
o A felesleges HCO3- kidiffundál a vérplazmába → de hogy a töltések egyezzenek Cl-
-t vesz fel
B:
• Megindul a vérplazmából a CO2 felszabadulása a tüdő légterébe
• A vérplazmában csökken a CO2 → pótlása a vörösvértestekből történik
• Vörösvértestekben csökken a CO2 ezért a H2CO3 elbomlik vízre és CO2-re → szén-dioxid
kidiffundál
• A szénsav a H+ + HCO3- reakcióból pótlódik
• A H+ a hemoglobinhoz kötött H+-ból származik, így a hemoglobin újra O2-t vehet fel, a
sejtben fogy a HCO3- ami Cl- cseréjével pótlódik
• Betegségek:
▪ Vérszegénység (vashiány okozza)
▪ Sarlósejtes vérszegénység
• Vörösvértestek sarló alakúvá válnak

StudyOnline Kft.
▪ Hemolízis (örökletes vérzékenység)
• Vérlemezke
o Sejttöredék
o 300.000/mm3
o Élettartam 5-10 nap
o Vörös csontvelőben keletkeznek → óriássejtek szakadnak szét
o Véralvadásban játszanak szerepet
o Halál: véralvadás helyén, májban
o Véralvadás:
▪ A véralvadást megelőzően az ér fal reflexesen összehúzódik → csökkentse
az átfolyó vér mennyiségét
▪ Károsodott szövetekből felszabaduló anyagok hatására a véralvadási
kaszkád aktiválódik
▪ 13 véralvadási faktor
▪ Fibrin:
• Térhálós szerkezet
• Beleakadnak a vér alakos elemei (főleg vérlemezkék, de nem csak
az)
▪ Hibás véralvadás létrejöhet:
• Ca 2+ hiány

StudyOnline Kft.
• Fehérvérsejtek
o Színtelen
G. Granulociták (kis falósejtek/ mikrofágok):
• 60%
• Nevüket a sejtplazmában megtalálható szemcséről (granulus) kapták, amik
membránnal határolt lizoszómák
o Neutrofil granulocita (semleges)→ hagyományos, amiből a genny lesz
• Csontvelőből kikerülve a keringésben 6,8 órát töltenek → kilépnek a szövetekbe,
ahol 3-5 napig tartózkodnak
H. Monociták (nagy falósejtek/ makrofágok):
• Feladatok:
I. Limfociták (nyiroksejtek):
• Nagy Limfociták :
• Kis limfociták:
o T-limfociták:
▪ Őssejt a vörös csontvelőben → csecsemőmirigyben
érnek meg
o B-limfociták:
IMMUNOLÓGIAI ALAPOK
• Immunreakció:
o Immunműködés→ szervezet próbálja eltávolítani a számára idegen anyagokat
• Antitest:
o Ellenanyag, amit a szervezet termel idegen antigén hatására
o Antigénhez specifikusan kötődjenek
• Antigén:
o Immunválaszt kiváltó anyagok
VÉRCSOPORTOK:
• A vörösvértestek felszínén található antigének alakítják ki a vércsoportokat
• Antigén a vörösvértest felszínén található
• Antitest a vérplazmában található

StudyOnline Kft.
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rcsoport
• A vércsoportrendszerek kodeominánsan öröklődnek

o Dominanciasorrend alakul ki A vércsoport =B vércsoport > O vércsoport
o Az allélok egymás mellett egyszerre nyilvánulnak meg a fenotípusban
Genotípus Példák AB0 vércsoport öröklődésre:
0 vércsoport→ ii IA IB IA i
B A B B
A-vércsoport → IAIA, IAi IA A A
II II A B I II Ii
IB IAIB IBIB i IAi ii
B-vércsoport → IBIB, IBi
AB-vércsoport→IAIB
Fenotípus
RH-VÉRCSOPORTRENDSZER
• Domináns recesszíven öröklődik
• Az RH-vércsoportrendszer jelölő molekulái fehérjék → D-antigén jelenléte vagy hiánya
alakítja ki
• RH-:
o recesszíven öröklődik
o Nem található rajta D antigén
o Genotípusa: d
• RH :+
o Dominánsan öröklődik
o Megtalálható rajta a D antigén
o Genotípusa: D

StudyOnline Kft.
RH-ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
• Rh- vércsoportú anya és Rh+ vércsoportú magzat esetén beszélünk Rh
összeférhetetlenségről
• Első terhesség (Rh- anya és első magzat, aki RH+)→ nem okoz problémát
o Mivel az anyai és magzati vér nem keveredik
o Azonban születéskor a placenta (méhlepény) kapillárisai elszakadnak, így a
magzati vér „találkozik” az anyai vérrel → azt az anya immunrendszere
idegenként azonosítja a magzat D antigénjét és elkezd az anya D-antitestet
termelni
• Második terhesség (ugyanaz az RH- anya és a második RH+ magzat) → probléma
o Az anya szervezetében már megtalálható a D-antitest, ami kicsapja az RH+ magzat
fehérjéit
• Megoldás:
o Az első terhesség után 72 órán belül az RH- vércsoportú anya anti-D ellenanyagot
kap így a szervezete nem kezdi el azt termelni → a második terhesség biztonságos
o Az anti-D ellenanyagot az anyának minden terhesség után meg kell kapnia a
további magzat egészséges fejlődése érdekében
FELADAT:
Lehet-e testvér 2 gyerek, ha az egyikük AB Rh+, a másik pedig 0 Rh- vércsoportú? Ha igen, milyen
vércsoportúak a szülők?
• A két vércsoport egymástól függetlenül öröklődik ezért külön vizsgáljuk őket

1. AB0 vércsoportrendszer: → kodomináns öröklődés
▪ Mivel az egyik gyerek AB → a szülő lehet A-s,B-s,AB-s
IA IB IA i
A
IA A A
II A B
II I IAIA Ii A
IB IAIB IBIB IB IAIB IBi
IA IA IB i
B
I IAIA IAIB IA A B
II IAi
IB IAIB IAIB IB IBIB IBi
IB i IA i
B A A A A
I II I i I IAIA A
Ii
i IB i ii i IA i ii
▪ Mivel a másik gyerek 0-s → mindkét szülőnek hordoznia kell a recesszív allélt
o A szülők nem lehetnek AB-s vércsoportúak
IB i
A A B
I II IA i Megoldás: A szülők A és B vércsoportúak és mindegyik
i IBi ii hordozza a recesszív allélt

StudyOnline Kft.
+ -
2. Rh rendszer vizsgálása:→ domináns (Rh ) recesszíven (Rh )öröklődik
▪ RH+ gyerek miatt a szülő genotípusának tartalmaznia kell D
▪ RH- gyerek miatt a szülők genotípusának tartalmaznia kell d
d d D d
D Dd Dd D DD Dd
d dd dd d Dd dd
Feladat megoldása:
I i Dd x I Dd / IAi dd x IB Dd / IA Dd x IB dd
A B

StudyOnline Kft.
98. INFORMÁCIÓTÁROLÁS A SEJTMAGBAN
Az élethez szükséges információt minden élőlény az örökítőanyagában kódolja (DNS, RNS)

• A prokarióta élőlények ezt az információt szabadon a sejtben tárolják
• Az eukarióta szervezetek az információ 99,99%-át a sejtmagban kódolják → ezt nukleáris
genomnak nevezzük
o A sejtmag átmérője kicsi → DNS-nek kis helyen kell elférnie úgy, hogy
működőképes maradjon
o DNS a sejtmagban 2-szer rácsavarodik a hiszton fehérjékre ezzel létrehozva a
nukleoszómát
o A nukleoszómák összesége létrehozza a kromatinállományt, ami elkezd tömörülni
o A tömörült kromatin állományt kromoszómának nevezzük
KROMOSZÓMA FELÉPÍTÉSE
• A sejtmagban a kromoszómák teljesen összecsomagolt állapotban vannak →
fénymikroszkóppal láthatóak
• A diploid sejtek (2n) mind anyai mind apai eredetű kromoszómát tartalmaznak →genetikai
program két kópiában van jelen
o pl.: testi sejtek
• A haploid sejtek (n): vagy anyai vagy apai eredetű kromoszómával rendelkeznek→ 1 kópia
van jelen.
o pl.: ivarsejtek

StudyOnline Kft.
Kromatidák (testvérkromatidák)
SEJTMAG
• Legtöbbször a sejt közepén helyezkedik el, de elhelyezkedhet a sejt szélén is (harántcsíkolt
izomszövet)
• A sejtmag belső állománya a magnedv (nukleoplazma)
o Összetétele: víz, ionok, fehérjék, nukleinsavak
• A sejtmagot egy foszfolipid kettősréteg határolja → sejtmaghártya
o Pólusok találhatóak rajta
▪ Ezen keresztül hagyhatja el a sejtet a transzkripció után az mRNS
o Feladata a sejtmag elhatárolása és összeköttetése a citoplazmával
• A sejtmag közvetlen kapcsolatban áll a durva felszínű endoplazmatikus retikulummal (DER)
• A sejtmagban zajló biokémiai folyamatok
o DNS replikáció/ DNS megkettőződés
o Transzkripció/ DNS átírás
o Mitózis, Meiózis

StudyOnline Kft.
A DNS ÖRÖKÍTŐ SZEREPÉNEK BEBIZONYÍTÁSA
• Fred GRIFFITH
o tüdőgyulladást okozó baktériummal kísérletezett
o Kísérlet mente és megfigyelései:
• Osvald AVERY + MacLeod +McCarty kísérlete:

o cél: transzformációban részt vevő anyagok beazonosítása

StudyOnline Kft.
• Alfred HERSHEY és Martha CHASE:
o bakteriofágokkal végeztek kísérletet (fágok: fehérjéből és DNS-ből állnak)
o bakteriofág felépítése:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bakteriof%C3%A1g
1. kísérlet 2. kísérlet
• Bakteriofágokat radioaktív kénnel • Bakteriofágokat radioaktív foszforral
kezelte. A radioaktív kén megjelölte a kezelte. A radioaktív foszfor
fehérjéket, hiszen a cisztein és megtalálható a DNS-ben, de a
metionin aminosavakban a kén fehérjében nem.
megtalálható de a DNS-ben nem. • Ezt követően újra megfertőzött egy E-
• Ezt követően a bakteriofágokkal coli baktériumot
megfertőzött egy E-coli baktériumot. • Ezt követően Rázással eltávolította a
• Rázással eltávolította a vírust a maradék vírust a baktériumról és egy
baktériumról, majd egy centrifugába centrifugáló gépbe helyezte
helyezte • A baktériumok nehezebbek ezért a
• A centrifugában a baktériumok mivel lesüllyedtek a centrifugában kémcső
nehezebbek lesüllyedtek a aljára
centrifugában lévő kémcső aljára. • Mivel a vírus DNS-e bekerült a
• A fehérje rész fennmaradt a kémcső baktériumba ezért radioaktivitást
tetején → centrifuga tetején mutatott
radioaktivitást mért • A kémcső alján mértek radioaktivitást
• (A bakteriofágoknak csak a DNS-e AZ ÖRÖKÍTŐANYAG A DNS ÉS NEM A
kerül be a baktériumba a fehérje rész FEHÉRJE!
kívül marad)

StudyOnline Kft.
DNS KETTŐSHÉLIX FELFEDEZÉSE, A GENETIKAI KÓD MEGFEJTÉSE

• James D. Watson és Francis H.C. Crick
• A DNS kettőshélix modellt Rosalind Franklin és Maurice Wilkins röntgendiffrakciós adatai
alapján készítette el (1953)
• Modell:
o DNS kétszálú
o Egymással ellentétes irányú / antiparallel
• Erwin Chargaff megfogalmazott alapvető szabályokat → Chargaff a bázispárosodás
szabályai
o A DNS-ben a purin bázisok = pirimidin bázisokkal
o Purin bázissal szemben mindig egy Pirimidin bázis található

StudyOnline Kft.
DNS ÉS RNS KÖZTI KÜLÖNBSÉG
Képforrás https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_deak_alt_genetika/ch06s03.html nyomán
Purin bázisok: Guanin, Adenin

Pirimidin bázisok: Citozin, Timin, Uracil (RNS)
DNS SZERKEZETE
• nukleotid pentóza mindig dezoxiribóz
• A bázispárok között mindig H hidak találhatóak
o Adeninnel szemben Timin (2 H-híd)
o Guaninnal szemben Citozin (3H-híd)
• A két szál kiegészíti egymást
o Az egyik szál meghatározza a másik szál bázissorrendjét
o Az elválasztott szálak mintaként (templát) szolgálhatnak az új kiegészítő szálak
(komplementer) színtéziséhez
o Ez a DNS replikáció alapját képezik

StudyOnline Kft.
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_deak_alt_genetika/ch06s03.html

StudyOnline Kft.
DNS REPLIKÁCIÓ
(Lásd a DNS replikáció tételben)
GENETIKAI KÓD
• Kódrendszer, ami alapján a sejtek nukleinsavában lévő információ fehérjékké fordítódik le.
• A DNS bázishármasait tripleteknek nevezzük
o Bázishármasok sorrendje meghatározzák a fehérjék aminosav sorrendjét
• Kód:
o Bázishármasokból áll
o Univerzális: Az adott kodon (mRNS bázishármasa) minden élőlényben ugyanazt az
aminosavat jelenti
o Vesszőmentes: nincsenek jelentés nélküli bázisok a bázishármasok között
o Átfedésmentes: adott időben adott bázis csak egy triplet részeként olvasható le→
nem lehet tagja két szomszédos bázishármasnak egyszerre
o Degenerált: sok aminosavat több különböző triplet kódol
▪ Általában az utolsó bázisban van különbség → lötyög az utolsó bázis
▪ 43= 64 különböző jel
▪ 3 triplet STOP kodon (UAA, UAG, UGA)
▪ 1 triplet START kodon (AUG) → metionint kódolja
o A kodonszótárból olvasható le, hogy melyik bázishármas melyik aminosavat kódolja

StudyOnline Kft.
• Tehát a gén a DNS molekula egy adott szakasza, amely valamely tulajdonság
meghatározásáért felelős, egy fehérje szintézisén keresztül

StudyOnline Kft.
99. ŐSMARADVÁNYOK
Az ősmaradványokat az evolúció közvetlen bizonyítékainak tekintjük

KÖZVETLEN BIZONYÍTÉKOK
• Fosszíliák:
o Latin fossus szóból ered→ jelentése kiásott
o Állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon
megőrzött maradványai
o Fosszíliák tanulmányozásával az őslénytan (paleontológia) foglalkozik
o Típusai:
▪ Kövület:
• A betemetődött szervezet üregei, ásványokban gazdag talajvízzel
töltődnek és ezek az ásványok kiválnak és kitöltik az üreget.
• Részletes fosszíliákat eredményez
• A folyamat bekövetkezéséhez az élőlény pusztulása után rövid
idővel be kell borítania a szervezetet az üledéknek
• pl.: csont és fogmaradványok
▪ Nyomfosszília:
• Lenyomat:
o Az egykori élőlények lágy szövetei amennyiben nem
maradnak meg a gyors lebomlás miatt (mert nincs oxigén
és baktériumszegény közeg) úgy lenyomat marad meg
róluk
• Ürülék (koprolit)
o Az élőlények étkezési szokásainak megismerése
▪ Mikrofosszília:
• Olyan fosszilizálódott állatok és növények, amelyek méretei
észrevehetetlenek az emberek számára (1mm-nél kisebb)
• A mikrofosszília tartalmazhatja a teljes szervezetet (pl.:
plankton), vagy egy szervezet töredékét (pl.: spóra)
▪ Gyantafosszília/Borostyánkő/Zárványok:
• Gyanta: növények védekezés céljára termelt természetes
polimer
• Főleg a harmadidőszakból fennmaradó leletek
• Forrása: Gyantában egykoron beleragadt élőlények
megkövesedett maradványai → borostyán
• Tökéletesen megőrződik a zárvány→ DNS maradványt is
megőrizhet → közvetett bizonyíték: DNS szekvencia
• pl.: főleg ízeltlábúak (rovarok, pókok)
▪ Élő kövületek:
• Ha egy faj nagymértékben hasonlít arra, amit fosszíliából vált
ismertté
• pl.: bojtosúszós maradványhal, páfrányfenyő
▪ Testfosszília:
• Teljes állatmaradvány
• pl.: hideg által konzervált élőlények→ mamut, Ötzi
▪ Kémiai fosszília/ Biomarker:

StudyOnline Kft.
• Nem látható, de kémiai nyomot hagyott maga után
o Fosszíliák lelőhelyei lerakódási helynek nevezzük
▪ Jellemzői:
• Oxigén és baktérium mentes közeg → lelassítja a bomlási
folyamatokat
▪ Ilyen lelőhelyek a kambrium időszakától fogva keletkeznek
• Kormeghatározási módszerek:
o Radiometrikus abszolút kormeghatározási módszerek:
• 14C és 12C izotóp arányával adják meg
• 14C-izotóp bomlik el
• Felezési ideje 5730 év
• 70.000 évig visszamenően lehet vele meghatározni
▪ Kálium -Argon módszer:
o Relatív kormeghatározási módszer:
▪ Ősmaradványok felhalmozódása a kőzetekben
▪ Ha az egyik ősmaradványnak ismerjük a korát akkor feltehetően
ugyanabban a rétegben található ősmaradványok is ugyanannyi idősek
▪ Trilobita, ammonitesz
o Pollenanalízis:
▪ Pollen felépítése és szerkezete fajra jellemző
▪ Következtethetünk az akkori klímára, növényzetre belőle
o Dendrokronológiai évgyűrűmódszer:
▪ Fák évgyűrűinek vastagságát mérik le
KÖZVETETT BIZONYÍTÉK
• Ma élő élőlények tulajdonságaiból következtetünk
▪ Sejttani:
• Genetikai kód egyetemessége közös ősre utal
▪ Embrionális:
• Biogenetikai alaptörvény: Az egyedi fejlődés nem más, mint rövid
és gyors megismétlődése a törzsfejlődésnek
• Dollo-törvény: Az evolúció visszafordíthatatlan
▪ Homológ és analóg szervek létrejötte:
• Konvergencia során létrejöttek az analóg szervek (rovar szárny,
madár szárny)
• Divergencia során létrejöttek a homológ szervek (ötujjú végtag)
• Atavizmus:
o ősi letűnt jellegek visszatérnek
o pl: kígyók és cetek hátsó lába
o Állat és növényföldrajzi bizonyítékok:
▪ Alapja, hogy az állat és növényfajok eloszlása a Földön nem egyenletes
• Afrika (óvilági majmok)
• Dél-Amerika (újvilági majmok)
▪ Fehérjék, nukleinsavak
▪ DNS bázissorrendjének összehasonlítása → molekuláris törzsfa

StudyOnline Kft.

StudyOnline Kft.
Rovarevő emlősök
félmajmok majmok
DRYOPHITCEUS
• Rudabánya

járás)
• Lucy



• 400.000 éve • 40.000 éve

StudyOnline Kft.
KÖSZÖNET
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki

hozzájárult, hogy a jelen kiadás megjelenjen!
A borítón található grafika a Freepik.com-tól származik.

Az Emelt Szintű Biológia Érettségi 99 Kidolgozott Szóbeli Témaköre E JEGYZET

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Az Emelt Szintű Biológia Érettségi 99 Kidolgozott Szóbeli Témaköre E JEGYZET

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Az emelt szintű biológia

2021-es kiadás StudyOnline Kft.

Köszönjük, hogy az emelt szintű biológia érettségire való felkészüléséhez

Szeretnénk felhívni figyelmét, hogy a jelen gyűjtemény nem sokszorosítható

A témakörökkel kapcsolatos bármilyen észrevételét kérjük, jelezze számunkra

Kurzusaink és további segédanyagaink kapcsán keressen bennünket a

Sok sikert kívánunk az érettségihez!

TERMÉSZETVÉDELEM MELLETT SZÓLÓ ÉRVEK

PASSZÍV VÉDELEM AKTÍV VÉDELEM

VÉDETT TERÜLETEK CSOPORTOSÍTÁSA

NEMZETI PARKOK RÖVIDEN

Káros emberi hatások a környezetre Pozitív emberi hatások a környezetre

• A fényviszonyokat befolyásoló tényezők:

• A fény hatása az élőlényekre

o Állatoknak közvetve szükséges → aktivitást befolyásol

FOTOSZINTÉZIS SÖTÉT SZAKASZA

• A hőátadás miatt → felmelegszik a levegő→ levegő sűrűsége csökken és felszáll→ helyére

Bergmann szabály: sarkok felé a testméret nő → fajlagos felület kisebb

NAPENERGIA → megújuló energiaforrás

TALAJ SZERKEZETE ÉS TALAJKÉPZŐDÉS

TALAJKÉPZŐST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

A 20. SZÁZADI FOLYAMATOK MOZGATÓRUGÓI

• Szilárd lebegő szennyeződések:

• Az élővilágban hierarchikusan egymásra épülő különböző szerveződési szinteket

POPULÁCIÓ NAGYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE:

POPULÁCIÓ TÉRBELLI ELOSZLÁSA

• Predáció/ ragadozás (+, -):

• Parazitizmus/ élősködés (+, -):

• Kommenzalizmus/ asztalközösség (+, 0):

• Kompetíció/ versengés (-, -):

LÉGKÖR MAI ÖSSZETÉTELE

LEVEGŐ SZENNYEZÉSRE VONATKOZÓ EGYEZMÉNYEK

• Predáció/ ragadozás (+, -):

• Parazitizmus/ élősködés (+, -):

• Kommenzalizmus/ asztalközösség (+, 0):

• Ammenzalizmus (0, -):

• Kompetíció/ versengés (-, -):

AGROÖKOSZISZTÉMÁK= megművelt területek

Természetes társulások Kultúrtársulások

• Alapkőzet, talaj alapján kialakuló erdők:

• Domborzat alapján kialakuló erdők:

• lebegő hínár (békalencse)

• gyökerező hínár (tündérrózsa, vízitök)

• sásas /zsombéksásas/ magassásas

• fűz-nyár ligetek (K)

ÉLŐLÉNYEKRE HATÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK

LIEBIG-FÉLE MINIMUM TÖRVÉNY

• Populáció térbelli eloszlása:

• Egy szint kilépő energiáját meghatározza a belépő

• Egy szint energiahatékonyságát a belépő és a

• Egy szint kilépési energiája az elhalt szerves

ANYAG ÉS ENERGIAFORGALOM JELLEMZŐI

2. Citromsav ciklus: mitokondrium mátrixában zajló folyamat

Acetil-KoenzimA hozza az acetil-csoportot (2 C)

3. Terminális oxidáció: mitokondrium belső membránja

• Biológiai oxidáció összefoglalva:

ÁLLATOK LÉTFENNTARTÓ VISELKEDÉSE

• Fehérjék monomerjei az AMINOSAVAK

NEM FEHÉRJE EREDETŰ AMINÓSAVAK FEHÉRJE EREDETŰ AMINÓSAVAK

FEHÉRJE EREDETŰ AMINOSAVAK

• A részt vevő aminosav száma szerint lehet:

FEHÉRJÉK CSOPORTOSÍTÁSA ÖSSZETÉTEL SZERINT

FEHÉRJÉK CSOPORTOSÍTÁSA BIOLÓGIAI FUNKCIÓ ALAPJÁN

FEHÉRJÉK KICSAPÓDÁSA (Koeguláció)