Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Rendészeti Igazgatási Szak

Határrendészeti Szakirány

Határrendészeti alapismeretek

1888. évi XIV. törvénycikk

Készítette:
Vidra Tamás r. őrm.

Miskolc
2020.
A magyar határvédelem

A határok őrzése, védelme fontos szerepet kap minden országban. I. (Szent) István királyunk
az elsők között szervezte meg a határvármegyéket és azok őrzését. A korai magyar határőrizet
megszilárdítása és a határvédelem megszervezése I. (Szent) László király nevéhez fűződik.

1242 után az ország védelmére IV. Béla király kővárakat kezdett építtetni. A fokozatosan
kialakuló végvári rendszer a 15. századtól az egyre erősödő török támadásokkal szemben óvta
az ország déli határait. Az országhatárok védelmének támpontjai a várak voltak, őrségük
ellátta a határ biztosítását, az útvonalak ellenőrzését, a szomszéd ország határvidékének
felderítését. A török hódítók kiűzése után Magyarország déli és keleti határain kialakultak a
határőrvidékek. Feladatuk békében a határ védelme, a csempészet, a járványok terjedésének
megakadályozása, illetve a boszniai határ mentén a kisebb nagyobb betörések visszaverése
volt. A határőrezredek részt vettek a Monarchia háborúiban is.

Magyarország szuverén államterülete is a határok kijelölésével alakult ki 1888-1910 között.

Az állam területének pontosítása, a nemzetközi kapcsolatok kedvező alakulása új nemzetközi
szerződések megkötését is igényelte és tette lehetővé. Az önálló államterület létrejötte szinte
automatikusan felvetette az államhatár átlépési feltételeinek megfogalmazását, valamint e
feltételek betartásának ellenőrzését ellátó szervezet felállításának igényét. Az államhatáron
szükségessé vált a határátkelőhelyek létesítése, a határ átlépésére feljogosító úti okmány
megalkotása és az ellenőrző szervezet felállítása is.1

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista)

állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában. Két fele volt: a Magyar
Királyság és az Osztrák Császárság, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott
külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok
voltak.

1
Budapehttps://hu.wikipedia.org/wiki/1888_a_jogalkot%C3%A1sban (Letöltés dátuma: 2020.11.16.)
sti Közlöny, 1888. május (22. évfolyam, 102-127. szám) Arcanum Digitheca 110.szám, 342 oldal – 107-108.
oldal (Letöltés dátuma: 2020.11.18.)
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/osztrak-magyar/ch02s02.html Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban,
és Képben Arcanum Adatbázis Kft. Hegy- és vízrajzi leírás. (Letöltés dátuma: 2020.11.19.)
http://www.analecta.hu/index.php/vikekkek/article/download/33457/33062/. (Letöltés dátuma: 2020.11.19.)

1
1888. évi XIV. törvénycikk

Az osztrák-magyar Monarchia két állama és Románia közöti nemzetközi

egyezmény született, a határvillongások kiegyenlítése végett, a
határvonalakkal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában Bukarestben
1887. december hó 7-én, november hó 25-én. (A szokatlan dátumozás oka,
hogy Románia ekkor még nem tért át a Gergely-naptár használatára).

Az egyezmény részleges pontossággal szabályozza, leírja Magyarország, Bukovina és

Románia, valamint Magyarország és Románia közötti határokat, földrajzi
megnevezésekkel és pontossággal a hegygerinceket magassági mér jegyeivel, a hegynyergek
pontjait, hegylábakat, haladási irányait, hegycsúcsokat. patak beömléseket, torkolatokat,
forrásokat, tavakat.

2
A szerződést kötő kormányok részéről kellő számú vegyes bizottságokat rendeltek ki, melyek
feladata volt a határvonalat megjelölni, és térképet készíteni.

A határköveket, fából készített határoszlopokat mindkét oldalukon az illető országok

kezdőbetűivel látták el. Az egyik oldalon B. (Bukovina), a
másik oldalon R. (Románia), a határoszlopok pedig az egyik
oldalon M. O. (Magyar Ország), a másik oldalon R.
(Románia) betűkkel. A folyóknál kettős határkövekkel
jelölték a határt, melyeket úgy helyeztek el, hogy azokat vízkárok ne érhessék. Az egymással
szembeeső határkövek a folyó medrétől egyenlő távközökben álltak. Csak abban az esetben
különbözhettek, ha az eltérést területi nehézségekbe ütközött.

A kettős határkövek és határoszlopok azonos folyószámokkal és azon ország

kezdőbetűjével jelölték meg, melynek területén álltak. Átmérőjük alapjukban két méter,
középen egy méter volt.

2
http://www.analecta.hu/index.php/vikekkek/article/download/33457/33062/, 17oldal – 4-5.oldal (Letöltés
dátuma: 2020.11.19.)
https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=88800014.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D32
(Letöltés dátuma: 2020.11.19.)
http://doktori.btk.elte.hu/hist/berkiimre/diss.pdf (Letöltés dátuma: 2020.11.21.)

2
 Ott, ahol a határvonal erdőkön vonul át, mindkét oldalon négy méter, összesen tehát nyolc
méter széles átvágásokat írtak elő. Ott, ahol területi nehézségek miatt a határfelügyeleti
szolgálatra csak egyetlen út létezett, vagy csak egy utat lehetett nyitni, azt kölcsönösen
lehetett használni. A határmegjelölés költségeit Ausztria-Magyarország és Románia egyenlő
részben viselték. A határjelzés kialakítás után két év leteltével az egész határvonalra kiterjedő
vizsgálatot, és minden tizedik évben időszaki vizsgálatot kellett tartani.

A fegyveres határőrségi közegeknek a megjelölt határt sehol és semmiféle ürüggyel átlépni

nem volt szabad.

A határt képező folyókon és patakokon vízerőművet a szerződő kormányok a szomszédos

ország beleegyezése nélkül nem állíthattak fel. A már fennálló ilyen célú építményeket vegyes
küldöttségek által vizsgálták meg. A magántulajdont kártalanították. A vétel, csere, ajándék,
öröklés tulajdonosváltás eseteit megbízott választott bírák vizsgálták meg, meg nem egyezés
esetén birtokbíróság döntött az ingatlanok helyszokásos, értékviszonyaihoz képest
meghatározott rendes áron történő megszerzés biztosításáról. A közös határvonal által
elválasztott gazdálkodók, valamint családtagjaik részére mindkét állam által elismert,
foglalkozást, személyiséget igazoló ingyenesen hozzáférhető okmányt biztosítottak. Szabadon
közlekedhettek, gazdasági eszközeikkel, marháikkal, szerszámaikkal stb. oda-vissza. Nyers és
feldolgozott állapotban lévő terményeiket, egyik birtokrészükről a másikra akadálytalanul,
adó- és illetékmentesen átszállíthatták.3

Az 1888. évi XIV. törvénycikk egy modern határszerződés alapjait jelenti. Nemzetközi
elismertségű, hisz precíz, mérnöki és műszaki pontossággal tartalmaz megjelöléseket,
rendelkezik a dokumentálás, ellenőrzés rendjéről, a közlekedésről és az ellenőrzésről is.

3
http://real.mtak.hu/88174/1/RTF_XXVIIevf_53sz_053-084.pdf (Letöltés dátuma: 2020.11.21.)
https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/download/3569/2852/9969 (Letöltés dátuma:
2020.11.21.)
http://mek.oszk.hu/10300/10352/10352.pdf,138oldal – 105-125.oldal (Letöltés dátuma: 2020.11.21.)